Nógrádi Népújság, 1961. április (17. évfolyam, 26-34. szám)
1961-04-12 / 29. szám
2 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1961. április 12. Összefognak a kommunisták A kányási pártszervezet a műszaki intézkedések végrehajtásáért A második ötéves terv a kányási bánya kollektívájára is nagyobb feladatokat ró. A bánya mennyiségi termelését a jelenlegi 61 vagonos napi termelésről 1962-ben 75, 1963- ra pedig már napi 80 vagonra kell felfejleszteni, már csak azért is, mert ez az üzem a szénmedence egyik legjobb minőségű szenet adó bányája. Ehhez természetesen szorosan hozzákapcsolódik a termelékenység növelése, a minőség állandó javítása, a frontfejtések előrehaladási sebességének növelése, stb. E megnövekedett feladatok sikeres valóra váltása céljából a bánya gazdasági vezetése már több hasznos műszaki inétzkedést hajtott eddig is végre, de mint mindig, most is a pártszervezetet hívta segítségül. A pártszervezet pedig — a termelés pártellenőrzésének elve alapján — meg is tette a maga intézkedéseit. Kányáson az elmúlt időben kibővített párttaggyűlést tartottak. Ide meghívták a legkiválóbb pártonkívüli bányászokat, szállítómunkásokat, műszaki dolgozókat is. Ezen a taggyűlésen azt tárgyalták meg, hogy a vezetőség által elkészített intézkedési terv mennyire segíti elő a feladatok sikeres valóraváltását Mert azért Kányáson is van még sok tenni való. A párt- szervezet intézkedési terve ezért szögezi le: a pártvezetőség az egyenletes termelést, a tett vállalását úgy akarja megoldani, hogy a legmesz- szebbmenőkig segítséget ad az üzemvezetőségnek a tervek maradéktalan teljesítéséhez. Pártvezetőségá ülések után pártcsoportbizalmi üléseket tartanak, ahol megvitatják a munka eredményeit, hiányosságait, majd taggyűléseken tárgyalják azt meg, hogy a bánya dolgozóit mind szélesebb rétegben mozgósítsák az eredmények fokozására, a hibák kijavítására. Az összüzemi teljesítmény további növelése érdekében a pártszervezet javasolja a gazdasági vezetésnek, hogy minden körülmények között tartsák be a telepítési műszakarányokat. A produktív teljesítmény növeléséért javasolja, hogy elsősorban az elővájási sebességet teljesítsék túl. de vizsgálják felül a frontsebesség elmaradásának okait is. A gépek jobb kihasználása céljából törekedjen a műszáki vezetés a frontfejtések optimális telepítésére. A bánya állapotának javításáért minden körülmények között gondoskodni kell a fenntartási műszakok betartásáról, stb. A pártszervezet intézkedési terve sok más hasznos javaslatot terjeszt a gazdasági vezetés elé. Szerepel az intézkedési tervben a kalória növelése, az, hogy már ebben az esztendőben minden frontfejtésen az acél- tnmos biztosítást alkalmazzák. s megszabja azokat a tennivalókat, amelyek végrehajtásával az önköltséget lényegesen csökkenteni lehet. A munkafegyelem megjavítására, a túlzott beteglétszám csökkentésére is tesz hasznos javaslatot az intézkedési terv, csakúgy, mint a szocialista munkaverseny kiszélesítésére és az újítómozgalom fellendítésére. 60—70 centis legyen az előrehaladás, holott jobb szervezéssel ez duplájára is fokozható. Az sem, hogy egy dolgozónál 152 perces veszteségidő legyen egy műszakban, amiből 105 percet az anyagkeresés, üresre- és füstrevá- rás tesz iki. Inkább követendő az elővájási csapatok példája, amelyek a 14—15 mázsás fejteljesítménnyel szemben — éppen a bánya újabb feltárt szénvagyonának biztosításáért 19 mázsás teljesítményt érnek el. S ha valamennyien követnék az elővájási csapatok példáját, Kányáson ma a jónál is jobb eredményekről számolhatnának be. Az eredmény máris jelentkezik A pártszervezet intézkedési tervét több hasznos javaslattal bővítették a hozzászólók. Akár Kormos Ottó, aki az ürescsilléik takarítását vetette fel, — ez szennyezi a szenet, rontja a kalóriát —, akár Godó Dezső, aki a balesetek csökkentése érdekében a biztonsági őrség megszervezését javasolta, de Szabó Mátyás, Oláh József vájárok is a tervek teljesítéséért ■ érzett felelősséggel beszéltek az intézkedési tervről. .Egyöntetűen mondotta ki a taggyűlés: ebben a munkában a kommunisták példamutatása a legfontosabb. A taggyűlés óta eltelt idő azt bizonyítja, hogy a kommunisták megértették, milyen felelősséggel tartoznak a tervek teljesítéséért. Ma már alig' akad egy-két ember a bányában, alki ne ismerné a pártszervezet és a gazdasági vezetés intézkedési tervét, s a bánya kollektívája annak szellemében is dolgozik. Ebben a munkában a kommunisták a • példamutatóik. Erről tanúskodik a nemrég lezárt első negyedév eredménye. Már megkezdték a szállítóvágatok felülvizsgálását, hogy csökkentsék a szállítási karambolokat. Javítják a megrongálódott csilléket, s a folyamatos anyagellátás érdekében 24 órára elegendő anyagot a bányában tárolnak. Számos más műszaki intézkedés is segíti már a bányászok munkáját. A kommunisták munkalendülete, amely a hasznos műszaki intézkedésekkel párosult, eredményes volt. A negyedévre vállalt 1700 tonna terven felüli szénnel szemben 1796 tonnát termeltek, de túlteljesítették összüzami előírásukat is. A kányási példa tehát azt mutatja: ha összefognak a kommunisták, lendületüket kellő műszaki intézkedés segíti, akkor valóra váltható a megnövekedett feladat is. Somogyvári László KISZ-fiatalok a falu szépiiéséért Jobbágyiban a falu szépítésében a termelőszövetke Jeti parasztok művelődésének gyarapításában tevékeny szerepet vállaltak a kiszes fiatalok. Apró, egyfelvonásosakat, jeleneteket, táncokat tanultak be — amivel egyébként a Lovász József kulturális seregszemle járási bemutatóján is résztvesznek — országosan híres tornászcsapatuk pedig újabb bemutatóra készül május 1-re. A kultúrmunka mellett a fiatalok szerepet vállalnak a termelőszövetkezet segítésben. Köves járnál építenek, dolgoznak egy új istállón, szépítik, parkosítják a falut. Termelőszövetkezeti munkájuk értékelése érdekében munkaegységkönyvet vallottak ki és abban következetesen vezetik a napi munkaegység teljesítményt. így szerzett jövedelmükből tanulmányi kirándulást szerveznek. Politechnikai műhely társadalmi munkában Nógrád község tanácsi és társadalmi szerveinek vezetői kezdeményezésére az idén politechnikai műhelyt létesítenek. A tanács és a tömegszervezetek a községben működő szervei megszervezték a lakosság társadalmi munkában történő részvételét is a fiatalok politechnikai műveltségét biztosító műhely felépítéséhez. I Rendelet társadalmi munkások jutalmazásáról A MEGYEI TANÁCSÜLÉS HATÁROZATAIBÓL A megyei tanács legutóbbi ülésén — mint már hírt is adtunk róla — tanácsrendeletet fogadtak el a társadalmi munka egységes nyilvántartásáról és a kiemelkedő munkát végzők jutalmazásáról. A tanácsrendelet létesítését az tette szükségessé, hogy fokozottabb szervező munkával az eddigieknél eredményesebb tevékenységet lehessen kifejteni a társadalmi munka végzésében. Már a múlt évben a végrehajtó bizottsági ülés tűzte ki feladatul a községi tanácsok számára a társadalmi munka minél szélesebbkörű megszervezését, mint a község politikai és gazdasági arculata megváltoztatásának egyik igen lényeges eszközét. E szervező munka megjavításán túlmenően el kell érni azt is — mondja ki a tanácsrendelet —, hogy a társadalmi munkát végző dolgozók erkölcsi megbecsülésben és anyagiakban is jelentkező elismerésben részesüljenek a tanácsok részéről. A megyei tanács elrendelte, hogy valamennyi községi és városi tanács a községfejlesztési tervek összeállításánál az eddigieknél fokozottabb mértékben vegye számításba a lakosság társadalmi munka- felajánlását. Ennek érdekében körültekintőbb, a lakosság szélesebb tömegeire kiterjedő szervező munkát fejtsenek ki mind a tervezés, mind pedig a végrehajtás időszakában. A szervező munkához kérjék fel a népfront bizottságok támogatását is. A társadalmi munkafelajánlás és teljesítése gazdasági és politikai jelentőségének megfelelő elismerésben is kifejezésre kell jutnia. Ezért elrendeli a megyei tanács, hogy valamennyi községi és városi tanács 1061. január 1-től kezdődően nyilvántartást köteles vezetni az elvégzett társadalmi munkáról. Év végén a társadalmi munka végzéséről vezetett nyilvántartás alapján a munka végzésében élenjárókat a Végrehajtó bizottság és a hazafias népfront bizottság javaslata alapján az alábbiak szerint részesítik jutalomban: 400 Ft értékű munka elvégzése esetén dicsérő oklevél; V--%NFalusi leányfeleiősök továbbképzése Salgótarjánban Szombaton ért végett Salgótarjánban a falusi KISZ leánytanácsok vezetői részére indított tanfolyam. A tanfolyamon 30 falusi leányfelelős vett részt, hogy elsajátítsa a lányokkal való törődés, foglalkozás sokféle feladatát. Azon túlmenően, hogy a lányok előadást hallottak a KISZ-fiatalok feladatúról, a falusi lánymunkáról, a mező- gazdaság fejlődését e'ősegiíő kötelességeikről, a kultúrmun- káról, egyéb területen is elősegítették fejlődésüket, látókörük szélesítését. így például már az első napokban találkozót szerveztek üzemi munkáslányok és a tanfolyamon résztvevő paraszt lányok között. A találkozónak rendH a imos ítjólt a javaslatokat A pártszervezet taggyűlésen tehát volt miről vitatkozni a bánya kommunistáinak, a meghívott pártomkí- vüli bányászoknak, műszaki vezetőknek. Javaslat nem is egy hangzott el. Scheffer Péter főmérnök például bátran jelentette ki, hogy „ha nehezek is a feladatok, de végre tudjuk hajtani'’. Ehhez pedig a bánya kommunistáinak példamutatására, a kollektíva összefogására van szükség. Mert például Kányáson nem engedhető meg. hogy a II-es sikló frontfejtésében csak kívüli sikere volt. Az üzemi munkáslányok és parasztlányok között komoly barátság szövődött. Érdeklődtek egymás munkatevékenységéről, sajátos feladataikról és a közös tennivalók végrehajtásának eredményéről. Pénteken a lányok kérésére az illegális munkásmozgalom jeles alakja, Futó Erzsébet részvételével találkozót tartottak, amelyen a munkás- mozgalom tapasztalataiban gazdag illegális kommunista asszony élménybeszámolóját hallgatták meg. A tanfolyam-jellegű továbbképzés nagy sikere azt teszi szükségessé, hogy ilyen rendezvényt még gyakran szervezzen a megyei KISZ Bizottság. 800 Ft értékű munka elvégzése esetén bronz emlékérem; 1200 Ft értékű munka elvégzése esetén ezüst emlékérem; 1500 Ft-on felüli munka elvégzése esetén arany emlékérem jár. A tanácsrendelet szerint a dicsérő oklevelet, valamint a bronz- és ezüstérmek kiosztását nyilvános ünnepi tanácsülésen, az aranyérem kiosztását pedig a járási tanács vb elnöke részvételével adják át ugyancsak ünnepi községi, illetve városi tanácsülésen. \/éget ért a műszak. Már- ’ ton Béla hazafelé indult. Mielőtt kilépett volna a műhelyből, megállt és hosz- szan szemlélte a táblát, amelyen a havi teljesítményt írták. Elkomorodva rázta meg a fejét. A selejtet feltüntető rubrikában megint 10-nél na- gyob szám hivatalkodott. „A teremtését’’ — gondolta „hát ez már állandóan íg^ lesz?” Otthon este megint nem hagyta nyugodni a seléjt. Egyes fazekes műhely, a kemence az egész gyár egyik legfontosabb része, itt fújják az exportra kerülő árukat. A sok selejt tetemes kárt okoz. Tépelődött, törte a fejét. Tudta, mi a baj. Rossz a világítás, pedig ehhez a munkához sok fény kellene. Aztán eszébe jutott valami. Másnap reggel, munkakezdés előtt beszéljt a brigád tagjaival. Csupa lelkes fiatalokból áll ez a brigád, csak ő, meg a barátja nem KISZ tagok, ök is szívesen lennének, de hát jóval túllépték már a korhatárt. Nem volt sok beszédre szükség, a fiúk azonnal megértették — s egy óra múlva már újabb pont szerepelt a szocialista brigád cím elnyerését célzó vállalásban.' „Vállaljuk, hogy április 4-e tiszteletére társadalmi munkában fénycsöves világításra cseréljük ki az elavult lámpákat.” A vállalást tett követte. Délutánonként az egész brigád benn maradt a műhelyTIZENHAT ÉV FEJLŐDÉSÉBŐL Korszerű ipar alakul ki megyénkben Az 1945 előtti közel 40 ki- sebb-nagyobb tőkés ipari vállalatnak a felszabadulás után történt államosításával hatalmas lehetőség nyílt meg megyénk iparának fejlődésében. Ma már az állami iparban foglalkoztatottak részarányát tekintve az ország 19 megyéje közül 2,8 százalékkal a hetedik helyen állunk. Az ország ipari villamosenergiafelhasználásából megyénk ipara 4,1 százalékkal részesedik, és ezzel a negyedik helyet foglalja el a megyék között. Az egyes vállalatok közül is különösen kiemelkedik a szénbányászat fejlődése. Amíg 1945 előtt 22 akna üzemelt, addig 1960-ban már 36 aknából hozták felszínre a szenet. Az elmúlt év végére az összes kitermelt szén 1,8 százalékát géppel fejtették, több mint negyedrészét géppel rakták fel és több mint a felét géppel szállították el. A korszerűen biztosított vágatok hossza megközelítette a 43 ezer folyómétert, 630 méter homlokhossz szélességben pedig már acélsüveg gerendákat is alkalmaztak. A szénbányászati tröszt (érmeiévé a múlt év végére elérte a 3,4 millió tonnát, amely az 1938 évinek több mint háromszorosa. A munkáslétszám ugyanakkor nem egészen kétszeresére növekedett. Másik nagy ipari vállalatunk, a Salgótarjáni Acélárugyár fejlődését jellemzi, hogy a múlt évben közel 143 ezer tonna különféle terméket állított elő, amely az 1938 évinek több mint négyszerese. A munkások létszáma ugyanakkor másfélszeresére emelkedett. A felszabadulás óta 1959-ig közel 156 millió forintot fordítottak a gyár fejlesztésére. korszerűsítésére. A Zagyvapálfalvi Üveggyár termelése a felszabadulás előttihez viszonyítva közel négyszeresére emelkedett, a múlt év végén már elérte az 5,2 millió négyzetmétert. A termelésnek ezt a növekedését az a közel 230 millió forint biztosította, amelyet az utóbbi tíz évben a gyár fejlesztésére fordítottak, s amelynek keretében felépült a Zagyva II., a gyár új kemencéje. A Salgótarjáni Üveggyárban az 1960. évi termelés a felszabdaulás előttinek közel háromszorosa. 1952-ben épült meg a gyár VI-os és VII-es kemencéje, egy évvel később pedig a III-as számú nagykemence. 1954-ben 12 karú automatagépet kapott a gyár. 1958-ban adták át rendeltetésének az új, modern nyersolajtárolót és keverőt. A múlt év folyamán helyezték üzembe az automatizált II-es kemencét, amely évente 5400 tonna zöldüveg gyártását biztosítja. A Salgótarjáni Tűzhelygyár fejlesztésére az elmúlt 10 évben mintegy 50 millió forintot fordítottak, új öntöde épült a régi. elavult műhely helyén, elkészült egy új megmunkáló épület is, amelyben fürdő, öltöző és laboratórium is helyet kapott. A Vasötvözetgyár rohamos fejlődése során új kemencével bővítették a termelést és különösen az utóbbi években számos új, nemzetközileg is jelentős termék nagyüzemi gyártását kísérletezték ki. A Vasötvözetgyár termelése az elmúlt évben több mint négyszerese volt már az 1939 évinek. Jelentősen fejlődtek, illetve a második ötéves tervben fejlődnek majd a többi vállalataink is, mint a Romhányi Cserépkályhagyár, a Nógrád- kövesdi Kőbánya és a Zagyvapálfalvi Bányagépgyár. Megyénk ipara jelentős exporttevékenységet is folytat. A Salgótarjáni Acélárugyárban az elmúlt húsz évben mintegy húszszorosára növekedett az exportra termelt áruk meny- nyisége. A Salgótarjáni Üveggyárban 1946 óta közel tízszeres a növekedés. Az elmúlt tíz évben alakult ki az állami helyiipar, amely az elmúlt évben már közel 1200 munkást foglalkoztatott és mintegy 200 milliós termelést ért el. A szövetkezeti iparban közel 800 dolgozó talál megélhetést és több mint 60 milliós termelést ért el az elmúlt évben. A megye iparában a fel- szabadulás után gyors ütemben növekedett a munka termelékenysége: 1938-hoz viszonyítva közel 89 százalékos az emelkedés. ben. Mindenki szívesen dolgozott, csak a tanulókkal volt baj. Nem mintha ki akarták volna húzni magukat a munkából. Dehogy! Éppen ellenkezőleg. A brigádvezető nem akarta megengedni, hogy munkaidő után is dolgozzanak. De most az egyszer nem voltak hajlandók engedelmeskedni. kJ ekünk senkisem tilthat- ja meg, hogy ne dolgozzunk, ha akarunk — feleseltek, majd —ilyenek a mai fiatalok — könyörgésre fogták a dolgot. „Ne hagyjatok ki minket belőle!” Nem lehetett elküldeni őket. így aztán délutánonként teljes létszámban együtt volt a brigád. A neoncsövek évek óta ott hevertek már a raktárban, s került egyéb anyag is. Minden felhasználható maradékot ösz- szeszedtek. Műszaki téren nem. sok problémájuk akadt, valamennyien villanyszerelők. Műszak után háromtól hétig, nyolcig, egy hétig tartott a munka. De egy hét múlva 12' neon-cső koszorúja díszítette az azelőtt oly homályos műhelyt. Amikor bementem az üzembe, már javában folyt a munka. De az emberek arcára nem az üveg vetette ezt a piros fényt, az öröm pírja volt az. Sorba kérdeztem a fúvókat. Valamennyien el voltak ragadtatva. „Príma dolog”, mondta Dombróczky József, „sokkal kevesebb lesz a selejtünk, mert meglátjuk, ha az üveg hibás, vagy ha a formába homok került. Nemcsak a mi munkánk lesz eredményesebb, hanem azé a sok emberé, akiknek a kezén végigfutott volna az üveg, amíg kiderül, hogy selejt’”. „Jobb mint a nap, mert nem vet árnyékot,” — mondják mögöttem. Aztán Schrenk Feri bácsi veszi át a szót. „Nagyon köszönöm, hogy minket is megkérdeztek, hogy hová tegyék a neont. Most legalább nem a hátunkat világítja meg a lámpa, mint azelőtt”. A villanyszerelő KISZ brigád már dolgozik. Miről faggatom őket, mik a további terveik? Mivel a fénycsővilágítás nagyon jól bevált — kevesebb áraimmal több fényt ad, és valószínűleg a selej-t is csökkenni fog, vállalták, hogy május 1 tiszteletére társadalmi munkában elkészítik a többi kemence fénycsővilágítását is. Gratulálnék nekik, de elhárítják: „Szocialista megőrzés alá vettük a gyárat, csak a kötelességünket teljesítettük.” Aztán egyikük megkér: „Van egy kívánságunk, kérem, írja meg: Q Szeretnénk, ha a vezetőség több bizalommal nézné a munkánkat, segítsenek nekünk, hiszen mindnyájan a gyár javát akarjuk. Losonczi Éva A műhely fényei
