Nógrádi Népújság, 1961. április (17. évfolyam, 26-34. szám)

1961-04-12 / 29. szám

2 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1961. április 12. Összefognak a kommunisták A kányási pártszervezet a műszaki intézkedések végrehajtásáért A második ötéves terv a kányási bánya kollektívájára is nagyobb feladatokat ró. A bánya mennyiségi termelését a jelenlegi 61 vagonos napi termelésről 1962-ben 75, 1963- ra pedig már napi 80 vagon­ra kell felfejleszteni, már csak azért is, mert ez az üzem a szénmedence egyik legjobb minőségű szenet adó bányája. Ehhez természete­sen szorosan hozzákapcsoló­dik a termelékenység növelé­se, a minőség állandó javítá­sa, a frontfejtések előrehala­dási sebességének növelése, stb. E megnövekedett feladatok sikeres valóra váltása céljá­ból a bánya gazdasági veze­tése már több hasznos mű­szaki inétzkedést hajtott ed­dig is végre, de mint min­dig, most is a pártszervezetet hívta segítségül. A pártszer­vezet pedig — a termelés pártellenőrzésének elve alap­ján — meg is tette a maga intézkedéseit. Kányáson az elmúlt időben kibővített párttaggyűlést tar­tottak. Ide meghívták a leg­kiválóbb pártonkívüli bányá­szokat, szállítómunkásokat, műszaki dolgozókat is. Ezen a taggyűlésen azt tárgyalták meg, hogy a vezetőség által elkészített intézkedési terv mennyire segíti elő a felada­tok sikeres valóraváltását Mert azért Kányáson is van még sok tenni való. A párt- szervezet intézkedési terve ezért szögezi le: a pártveze­tőség az egyenletes termelést, a tett vállalását úgy akarja megoldani, hogy a legmesz- szebbmenőkig segítséget ad az üzemvezetőségnek a ter­vek maradéktalan teljesítésé­hez. Pártvezetőségá ülések után pártcsoportbizalmi ülé­seket tartanak, ahol megvi­tatják a munka eredményeit, hiányosságait, majd taggyű­léseken tárgyalják azt meg, hogy a bánya dolgozóit mind szélesebb rétegben mozgósít­sák az eredmények fokozásá­ra, a hibák kijavítására. Az összüzemi teljesítmény továb­bi növelése érdekében a pártszervezet javasolja a gaz­dasági vezetésnek, hogy min­den körülmények között tart­sák be a telepítési műszak­arányokat. A produktív tel­jesítmény növeléséért java­solja, hogy elsősorban az elővájási sebességet teljesít­sék túl. de vizsgálják felül a frontsebesség elmaradásának okait is. A gépek jobb ki­használása céljából töreked­jen a műszáki vezetés a front­fejtések optimális telepítésé­re. A bánya állapotának ja­vításáért minden körülmé­nyek között gondoskodni kell a fenntartási műszakok be­tartásáról, stb. A pártszerve­zet intézkedési terve sok más hasznos javaslatot terjeszt a gazdasági vezetés elé. Szere­pel az intézkedési tervben a kalória növelése, az, hogy már ebben az esztendőben minden frontfejtésen az acél- tnmos biztosítást alkalmaz­zák. s megszabja azokat a tennivalókat, amelyek végre­hajtásával az önköltséget lé­nyegesen csökkenteni lehet. A munkafegyelem megjavítá­sára, a túlzott beteglétszám csökkentésére is tesz hasznos javaslatot az intézkedési terv, csakúgy, mint a szocialista munkaverseny kiszélesítésére és az újítómozgalom fellen­dítésére. 60—70 centis legyen az előre­haladás, holott jobb szerve­zéssel ez duplájára is fokoz­ható. Az sem, hogy egy dol­gozónál 152 perces veszteség­idő legyen egy műszakban, amiből 105 percet az anyag­keresés, üresre- és füstrevá- rás tesz iki. Inkább követen­dő az elővájási csapatok pél­dája, amelyek a 14—15 má­zsás fejteljesítménnyel szem­ben — éppen a bánya újabb feltárt szénvagyonának bizto­sításáért 19 mázsás teljesít­ményt érnek el. S ha vala­mennyien követnék az elővá­jási csapatok példáját, Ká­nyáson ma a jónál is jobb eredményekről számolhatná­nak be. Az eredmény máris jelentkezik A pártszervezet intézkedési tervét több hasznos javaslat­tal bővítették a hozzászólók. Akár Kormos Ottó, aki az ürescsilléik takarítását vetette fel, — ez szennyezi a szenet, rontja a kalóriát —, akár Godó Dezső, aki a balesetek csökkentése érdekében a biz­tonsági őrség megszervezését javasolta, de Szabó Mátyás, Oláh József vájárok is a ter­vek teljesítéséért ■ érzett fe­lelősséggel beszéltek az intéz­kedési tervről. .Egyöntetűen mondotta ki a taggyűlés: eb­ben a munkában a kommu­nisták példamutatása a leg­fontosabb. A taggyűlés óta eltelt idő azt bizonyítja, hogy a kom­munisták megértették, milyen felelősséggel tartoznak a tervek teljesítéséért. Ma már alig' akad egy-két ember a bányában, alki ne ismerné a pártszervezet és a gazdasági vezetés intézkedési tervét, s a bánya kollektívája annak szellemében is dolgozik. Eb­ben a munkában a kommu­nisták a • példamutatóik. Er­ről tanúskodik a nemrég le­zárt első negyedév eredmé­nye. Már megkezdték a szál­lítóvágatok felülvizsgálását, hogy csökkentsék a szállítási karambolokat. Javítják a megrongálódott csilléket, s a folyamatos anyagellátás érde­kében 24 órára elegendő anyagot a bányában tárolnak. Számos más műszaki intézke­dés is segíti már a bányá­szok munkáját. A kommunisták munkalen­dülete, amely a hasznos mű­szaki intézkedésekkel páro­sult, eredményes volt. A ne­gyedévre vállalt 1700 tonna terven felüli szénnel szem­ben 1796 tonnát termeltek, de túlteljesítették összüzami előírásukat is. A kányási példa tehát azt mutatja: ha összefognak a kommunisták, lendületüket kellő műszaki intézkedés se­gíti, akkor valóra váltható a megnövekedett feladat is. Somogyvári László KISZ-fiatalok a falu szépiiéséért Jobbágyiban a falu szépí­tésében a termelőszövetke Jeti parasztok művelődésének gya­rapításában tevékeny szere­pet vállaltak a kiszes fia­talok. Apró, egyfelvonásosakat, je­leneteket, táncokat tanultak be — amivel egyébként a Lovász József kulturális se­regszemle járási bemutatóján is résztvesznek — országosan híres tornászcsapatuk pedig újabb bemutatóra készül má­jus 1-re. A kultúrmunka mel­lett a fiatalok szerepet vál­lalnak a termelőszövetkezet segítésben. Köves járnál épí­tenek, dolgoznak egy új is­tállón, szépítik, parkosítják a falut. Termelőszövetkezeti munká­juk értékelése érdekében munkaegységkönyvet vallot­tak ki és abban következe­tesen vezetik a napi munka­egység teljesítményt. így szer­zett jövedelmükből tanulmá­nyi kirándulást szerveznek. Politechnikai műhely társadalmi munkában Nógrád község tanácsi és társadalmi szerveinek vezetői kezdeményezésére az idén po­litechnikai műhelyt létesíte­nek. A tanács és a tömegszer­vezetek a községben működő szervei megszervezték a la­kosság társadalmi munkában történő részvételét is a fia­talok politechnikai művelt­ségét biztosító műhely fel­építéséhez. I Rendelet társadalmi munkások jutalmazásáról A MEGYEI TANÁCSÜLÉS HATÁROZATAIBÓL A megyei tanács legutóbbi ülésén — mint már hírt is adtunk róla — tanácsrende­letet fogadtak el a társadalmi munka egységes nyilvántartá­sáról és a kiemelkedő mun­kát végzők jutalmazásáról. A tanácsrendelet létesítését az tette szükségessé, hogy fo­kozottabb szervező munkával az eddigieknél eredménye­sebb tevékenységet lehessen kifejteni a társadalmi mun­ka végzésében. Már a múlt évben a végrehajtó bizottsági ülés tűzte ki feladatul a köz­ségi tanácsok számára a társadalmi munka mi­nél szélesebbkörű meg­szervezését, mint a község politikai és gazdasági arculata megváltoztatásá­nak egyik igen lényeges eszközét. E szervező munka megjavítá­sán túlmenően el kell érni azt is — mondja ki a ta­nácsrendelet —, hogy a tár­sadalmi munkát végző dol­gozók erkölcsi megbecsülésben és anyagiakban is jelentkező elismerésben részesüljenek a tanácsok részéről. A megyei tanács elrendelte, hogy valamennyi községi és városi tanács a községfejlesz­tési tervek összeállításánál az eddigieknél fokozottabb mér­tékben vegye számításba a lakosság társadalmi munka- felajánlását. Ennek érdeké­ben körültekintőbb, a lakosság szélesebb tö­megeire kiterjedő szer­vező munkát fejtsenek ki mind a tervezés, mind pedig a végrehajtás idő­szakában. A szervező munkához kérjék fel a népfront bizottságok tá­mogatását is. A társadalmi munkafel­ajánlás és teljesítése gazda­sági és politikai jelentőségé­nek megfelelő elismerésben is kifejezésre kell jutnia. Ezért elrendeli a megyei tanács, hogy valamennyi községi és városi tanács 1061. január 1-től kezdő­dően nyilvántartást köte­les vezetni az elvégzett társadalmi munkáról. Év végén a társadalmi munka végzéséről vezetett nyilvántar­tás alapján a munka végzé­sében élenjárókat a Végre­hajtó bizottság és a hazafias népfront bizottság javaslata alapján az alábbiak szerint részesítik jutalomban: 400 Ft értékű munka el­végzése esetén dicsérő okle­vél; V--%N­Falusi leányfeleiősök továbbképzése Salgótarjánban Szombaton ért végett Sal­gótarjánban a falusi KISZ leánytanácsok vezetői részé­re indított tanfolyam. A tan­folyamon 30 falusi leányfele­lős vett részt, hogy elsajátít­sa a lányokkal való törődés, foglalkozás sokféle feladatát. Azon túlmenően, hogy a lá­nyok előadást hallottak a KISZ-fiatalok feladatúról, a falusi lánymunkáról, a mező- gazdaság fejlődését e'ősegiíő kötelességeikről, a kultúrmun- káról, egyéb területen is elő­segítették fejlődésüket, látó­körük szélesítését. így példá­ul már az első napokban ta­lálkozót szerveztek üzemi munkáslányok és a tanfolya­mon résztvevő paraszt lányok között. A találkozónak rend­H a imos ítjólt a javaslatokat A pártszervezet taggyűlé­sen tehát volt miről vitat­kozni a bánya kommunistái­nak, a meghívott pártomkí- vüli bányászoknak, műszaki vezetőknek. Javaslat nem is egy hangzott el. Scheffer Pé­ter főmérnök például bátran jelentette ki, hogy „ha nehe­zek is a feladatok, de végre tudjuk hajtani'’. Ehhez pedig a bánya kommunistáinak pél­damutatására, a kollektíva összefogására van szükség. Mert például Kányáson nem engedhető meg. hogy a II-es sikló frontfejtésében csak kívüli sikere volt. Az üzemi munkáslányok és paraszt­lányok között komoly barát­ság szövődött. Érdeklődtek egymás munkatevékenységé­ről, sajátos feladataikról és a közös tennivalók végrehaj­tásának eredményéről. Pénteken a lányok kérésére az illegális munkásmozgalom jeles alakja, Futó Erzsébet részvételével találkozót tar­tottak, amelyen a munkás- mozgalom tapasztalataiban gazdag illegális kommunista asszony élménybeszámolóját hallgatták meg. A tanfolyam-jellegű tovább­képzés nagy sikere azt teszi szükségessé, hogy ilyen ren­dezvényt még gyakran szer­vezzen a megyei KISZ Bizott­ság. 800 Ft értékű munka el­végzése esetén bronz emlék­érem; 1200 Ft értékű munka el­végzése esetén ezüst emlék­érem; 1500 Ft-on felüli munka el­végzése esetén arany emlék­érem jár. A tanácsrendelet szerint a dicsérő oklevelet, valamint a bronz- és ezüstérmek kiosztá­sát nyilvános ünnepi tanács­ülésen, az aranyérem kiosz­tását pedig a járási tanács vb elnöke részvételével adják át ugyancsak ünnepi községi, il­letve városi tanácsülésen. \/éget ért a műszak. Már- ’ ton Béla hazafelé in­dult. Mielőtt kilépett volna a műhelyből, megállt és hosz- szan szemlélte a táblát, ame­lyen a havi teljesítményt ír­ták. Elkomorodva rázta meg a fejét. A selejtet feltüntető rubrikában megint 10-nél na- gyob szám hivatalkodott. „A teremtését’’ — gondolta „hát ez már állandóan íg^ lesz?” Otthon este megint nem hagyta nyugodni a seléjt. Egyes fazekes műhely, a ke­mence az egész gyár egyik legfontosabb része, itt fújják az exportra kerülő árukat. A sok selejt tetemes kárt okoz. Tépelődött, törte a fejét. Tudta, mi a baj. Rossz a vi­lágítás, pedig ehhez a munká­hoz sok fény kellene. Aztán eszébe jutott valami. Másnap reggel, munkakez­dés előtt beszéljt a brigád tagjaival. Csupa lelkes fia­talokból áll ez a brigád, csak ő, meg a barátja nem KISZ tagok, ök is szívesen lennének, de hát jóval túl­lépték már a korhatárt. Nem volt sok beszédre szükség, a fiúk azonnal megértették — s egy óra múlva már újabb pont szerepelt a szocialista brigád cím elnyerését célzó vállalásban.' „Vállaljuk, hogy április 4-e tiszteletére társadalmi mun­kában fénycsöves világításra cseréljük ki az elavult lámpá­kat.” A vállalást tett követte. Délutánonként az egész bri­gád benn maradt a műhely­TIZENHAT ÉV FEJLŐDÉSÉBŐL Korszerű ipar alakul ki megyénkben Az 1945 előtti közel 40 ki- sebb-nagyobb tőkés ipari vál­lalatnak a felszabadulás után történt államosításával hatal­mas lehetőség nyílt meg me­gyénk iparának fejlődésében. Ma már az állami iparban foglalkoztatottak részarányát tekintve az ország 19 me­gyéje közül 2,8 százalékkal a hetedik helyen állunk. Az ország ipari villamosenergia­felhasználásából megyénk ipa­ra 4,1 százalékkal részesedik, és ezzel a negyedik helyet foglalja el a megyék között. Az egyes vállalatok közül is különösen kiemelkedik a szénbányászat fejlődése. Amíg 1945 előtt 22 akna üzemelt, addig 1960-ban már 36 ak­nából hozták felszínre a sze­net. Az elmúlt év végére az összes kitermelt szén 1,8 szá­zalékát géppel fejtették, több mint negyedrészét géppel rak­ták fel és több mint a felét géppel szállították el. A kor­szerűen biztosított vágatok hossza megközelítette a 43 ezer folyómétert, 630 méter homlokhossz szélességben pe­dig már acélsüveg gerendá­kat is alkalmaztak. A szénbányászati tröszt (érmeiévé a múlt év vé­gére elérte a 3,4 millió tonnát, amely az 1938 évi­nek több mint háromszo­rosa. A munkáslétszám ugyanak­kor nem egészen kétszeresére növekedett. Másik nagy ipari vállala­tunk, a Salgótarjáni Acél­árugyár fejlődését jellemzi, hogy a múlt évben közel 143 ezer tonna különféle terméket állított elő, amely az 1938 évi­nek több mint négyszerese. A munkások létszáma ugyan­akkor másfélszeresére emel­kedett. A felszabadulás óta 1959-ig közel 156 millió fo­rintot fordítottak a gyár fej­lesztésére. korszerűsítésére. A Zagyvapálfalvi Üveggyár termelése a felszabadulás előttihez viszonyítva közel négyszeresére emelkedett, a múlt év végén már elérte az 5,2 millió négyzetmétert. A termelésnek ezt a növekedé­sét az a közel 230 millió fo­rint biztosította, amelyet az utóbbi tíz évben a gyár fej­lesztésére fordítottak, s amely­nek keretében felépült a Zagyva II., a gyár új ke­mencéje. A Salgótarjáni Üveggyár­ban az 1960. évi termelés a felszabdaulás előttinek kö­zel háromszorosa. 1952-ben épült meg a gyár VI-os és VII-es kemencéje, egy évvel később pedig a III-as számú nagykemence. 1954-ben 12 karú automatagépet kapott a gyár. 1958-ban adták át ren­deltetésének az új, modern nyersolajtárolót és keverőt. A múlt év folyamán helyezték üzembe az automatizált II-es kemencét, amely évente 5400 tonna zöldüveg gyártását biz­tosítja. A Salgótarjáni Tűzhely­gyár fejlesztésére az el­múlt 10 évben mintegy 50 millió forintot fordí­tottak, új öntöde épült a régi. el­avult műhely helyén, elké­szült egy új megmunkáló épü­let is, amelyben fürdő, öltö­ző és laboratórium is helyet kapott. A Vasötvözetgyár rohamos fejlődése során új kemencével bővítették a termelést és kü­lönösen az utóbbi években számos új, nemzetközileg is jelentős termék nagyüzemi gyártását kísérletezték ki. A Vasötvözetgyár termelése az elmúlt évben több mint négy­szerese volt már az 1939 évi­nek. Jelentősen fejlődtek, illetve a második ötéves tervben fej­lődnek majd a többi válla­lataink is, mint a Romhányi Cserépkályhagyár, a Nógrád- kövesdi Kőbánya és a Zagy­vapálfalvi Bányagépgyár. Megyénk ipara jelentős ex­porttevékenységet is folytat. A Salgótarjáni Acéláru­gyárban az elmúlt húsz évben mintegy húszszoro­sára növekedett az ex­portra termelt áruk meny- nyisége. A Salgótarjáni Üveggyárban 1946 óta közel tízszeres a nö­vekedés. Az elmúlt tíz évben alakult ki az állami helyiipar, amely az elmúlt évben már közel 1200 munkást foglalkoztatott és mintegy 200 milliós ter­melést ért el. A szövetkezeti iparban közel 800 dolgozó ta­lál megélhetést és több mint 60 milliós termelést ért el az elmúlt évben. A megye iparában a fel- szabadulás után gyors ütem­ben növekedett a munka ter­melékenysége: 1938-hoz vi­szonyítva közel 89 százalékos az emelkedés. ben. Mindenki szívesen dol­gozott, csak a tanulókkal volt baj. Nem mintha ki akarták volna húzni magukat a mun­kából. Dehogy! Éppen ellen­kezőleg. A brigádvezető nem akarta megengedni, hogy munkaidő után is dolgozza­nak. De most az egyszer nem voltak hajlandók engedelmes­kedni. kJ ekünk senkisem tilthat- ja meg, hogy ne dol­gozzunk, ha akarunk — fele­seltek, majd —ilyenek a mai fiatalok — könyörgésre fogták a dolgot. „Ne hagyjatok ki minket belőle!” Nem lehetett elkül­deni őket. így aztán délutá­nonként teljes létszámban együtt volt a brigád. A neon­csövek évek óta ott hever­tek már a raktárban, s ke­rült egyéb anyag is. Minden felhasználható maradékot ösz- szeszedtek. Műszaki téren nem. sok problémájuk akadt, valamennyien villanyszere­lők. Műszak után háromtól hétig, nyolcig, egy hétig tar­tott a munka. De egy hét múlva 12' neon-cső koszorúja díszítette az azelőtt oly ho­mályos műhelyt. Amikor be­mentem az üzembe, már ja­vában folyt a munka. De az emberek arcára nem az üveg vetette ezt a piros fényt, az öröm pírja volt az. Sorba kérdeztem a fúvókat. Valamennyien el voltak ra­gadtatva. „Príma dolog”, mondta Dombróczky József, „sokkal kevesebb lesz a selejtünk, mert meglátjuk, ha az üveg hibás, vagy ha a formába homok került. Nemcsak a mi munkánk lesz eredménye­sebb, hanem azé a sok em­beré, akiknek a kezén végig­futott volna az üveg, amíg kiderül, hogy selejt’”. „Jobb mint a nap, mert nem vet árnyékot,” — mond­ják mögöttem. Aztán Schrenk Feri bácsi veszi át a szót. „Nagyon kö­szönöm, hogy minket is meg­kérdeztek, hogy hová tegyék a neont. Most legalább nem a hátunkat világítja meg a lámpa, mint azelőtt”. A villanyszerelő KISZ bri­gád már dolgozik. Miről fag­gatom őket, mik a további terveik? Mivel a fénycsővilágítás nagyon jól bevált — kevesebb áraimmal több fényt ad, és valószínűleg a selej-t is csök­kenni fog, vállalták, hogy má­jus 1 tiszteletére társadalmi munkában elkészítik a többi kemence fénycsővilágítását is. Gratulálnék nekik, de el­hárítják: „Szocialista megőr­zés alá vettük a gyárat, csak a kötelességünket teljesítet­tük.” Aztán egyikük megkér: „Van egy kívánságunk, ké­rem, írja meg: Q Szeretnénk, ha a vezető­ség több bizalommal nézné a munkánkat, segítsenek ne­künk, hiszen mindnyájan a gyár javát akarjuk. Losonczi Éva A műhely fényei

Next

/
Oldalképek
Tartalom