Nógrádi Népújság, 1961. április (17. évfolyam, 26-34. szám)

1961-04-12 / 29. szám

1961. április 12. NÖ8RÁDI NIPUJSAS 3 Törvény, amely a bányaüzemekre is vonatkozik Új gépek érkeznek a siéümedegcébt A munkaszervezés A szocializmus gazdasági alaptörvénye magában fog­lalja azt a követelményt, hogy a dolgozók minden irá­nyú igényeinek lehető leg­teljesebb kielégítését a leg­fejlettebb technika, a terme­lékenység szakadatlan emelé­se útján kell megvalósítani. A termelékenység növelése, a társadalom anyagi jólétének emelése tehát a szocialista építőmunka objektív, törvény- szerű követelménye. E célki­tűzésének eléréséhez szüksé­ges feltételek közül most csupán a munkaszervezésről szeretnénk néhány szót szól­ni, különös tekintettel arra, hogy a szakszervezetek kez­deményezésére megyénk ipari és mezőgazdasági üzemeiben április 1-től munkaszervezési hónapot indítanak. Az előbb elmondottakból következik, hogy a munka- szervezés nem egyszerűen műszaki-szervezési kérdés, r.em szűkíthető pusztán gaz­dasági korlátok közé. A mun­kaszervezés nagyon fontos politikai, társadalmi ügy. Po­litikai, társadalmi ügy azért, mert a társadalmi munka ter­melékenységének növekedé­sére, és ezzel együtt a társa­dalom anyagi jólétének emel­kedésére vezet. A szocialista vállalatok munkaszervezése az intézkedések egész rend­szerét foglalja magában, ame­lyek a legkedvezőbb feltéte­leket biztosítják ahhoz, hogy a dolgozók munkaidejét ész­szerűen használják ki mind a társadalom, mind az egyes dolgozók javára. A munkafel­tételek, a munkakörülmények színvonalának állandó eme­lése tehát megegyezik a mun­kások érdekeivel, céljaival. Napjainkban találkozhatunk megyénk ipari és mezőgazda- sági üzemeinél olyan helyte­len szemlélettel és gyakorlat­tal, amely lebecsüli, vagy le­szűkíti a munkaszervezés egyre növekvő jelentőségét. A munkaszervezés pedig igen széleskörű, sokirányú intéz­kedések végrehajtását foglal­ja magába. Olyan személyi vonatkozású követelményei vannak, mint például a szak­emberek, a munkások kivá­lasztása, elhelyezése és elosz­tása, hogy mindenki azon a helyen tevékenykedjen, ame­lyen a legtöbbet ad a társa­dalom javára. Ebből követ­kezik, hogy a jó munkaszer­vezésnek elő kell mozdítania a dolgozók kulturális és mű­szaki színvonalának emelését, az önképzés minél több for­máját felhasználva e cél ér­dekében De megköveteli azt is, hogy állandóan növeked­jen a dolgozók egyéni anyagi érdekeltsége munkájuk ered' ményében. Ma nálunk még elég gyakori, hogy több gon­dot fordítanak az anyagtaka­rékosságra, mint az élő munj kára való takarékoskodásra. Fakad ez elsősorban a rossz munkaszervezésből, abból, hogy a létszám és bérgazdál­kodás nem mindig tudomá­nyosan, az elvégzendő munka alapos és sokoldalú megter­vezése alapján kerül végre­hajtásra. A - most folyó munkanap fényképezések, a veszteség­idők feltárása bizonyságot szolgáltatnak arra, hogy kö­rültekintőbb vezetés, jobb munkaszervezés mellett egész sor lehetőséget hasznosíthat­nak vállalatainknál a terme­lékenység növelése érdekében. A Salgótarjáni Acélárugyár egyik sajtoló gépénél az egyik munkacsoport jobb, a másik rosszabb hatásfokkal végzi tevékenységét. Ez pusztán ab­ból adódik, h'ogy az a csoport, amely jobban kihasználja munkaidejét, már a megelő­ző műszak dolgozóitól előme­Salgétarjénbcm rendezik meg cs kovácsfanulók országos versenyét lősségteljes lelkiismeret szép példái ezek. De az már meg­engedhetetlen, hogy egyes — elsősorban bányai üzemek ve­zetői — többszöri kérés, fi­gyelmeztetés ellenére is ki­vonják magukat a törvény alól. Pedig törvény és pedig egészen pontosan a tanácsok jogairól és kötelességéről szóló 1954. évi 10. törvény 5-ös fejezetének 26. j5-a má­sodik bekezdése mondja ki, hogy: „Az állami és társadalmi szerveknek elő kell segíteniük, hogv a tanácstagok a tanács­tagságból eredő tevékenysé­güket zavartalanul és eredmé­nyesen végezhessék.” Vonat­kozik ez mindeneke'őtt ta­nácsülésekre. vb-ülésekre és ecvéb tanácstagi teendőkre is. hrtfTT p7 a,lÁl Csépe István, Bcne Pál és Rakes fi. Tános tanácstagok munkáltatói következetesen kivonják magokat. A tanács­tagi megbízatás dolgozó tár­sak bizalmának szén tanújele- Miért wá tolják hát a vezetők — akiknek «"zzel éppígy tisz­tában kell lenniök — az em­lített tanácstagokat jogaik és kötelességeik gyakorlásában? ellenkező felvilágosításokat ad az érdeklődésekre. Tavaly ősszel már két eset­ben írlak ez ügyben magá­nak a miniszter elvtirsnak választ azonban vem kiptak a lakók panaszukra. Legutóbb személyesen jártak a minisz­tériumban. ahol Molnár név ' ügyintézőtől kaptak is egy levelet. Ebben az foglaltatott, hogy az út készítését március­ban megkezdik és iúnius 20-ig befejezik. E levéllel mind a városi tanácson mind a KPM itteni kirendeltségén enyhén szólva kimosolyogták a rek­lamáló lakókat. „Ezt csak azért adták maguknak, hogy lerázzák a nyakukról” — mendották. Most m^gegyszer írtak a miniszterhez. De már végképpen nem tudják, hová fordulhatnak. számítsanak-a egy él* alán arra, hogy az adott szóból valóság lesz. Az igaz, hogy „csupán” hat csa'ádi ház gazdájáról van szó, az is, hogy az ál1 ami pénzből történő kiadásoknál minden fillér fontosságát ala­posan mérlegelni kell. De nem kétséges az sem. hogy a 2l-es műút építési köl*ség*erveíhp ezt a t°*e't is bekalkulálták, máskülönben minek alapján adták annakidején a meg­nyugtató ígéretet. Semmikép­pen nem magyarázható azon­ban az illetékesek bürokrati­kus huzavonája, az emberek felelőtlen i^e-oda kiVd'*zce- tése most, amikor a kivi*éle­zés égetően szükségessé vált. Ez az érdekelt lakók: Bálin* Lajos, Eaner László, Gátszegi János. Juhász BáHnt, V égh Bertalan és Takács Lajos mi­ls menye. Es a miénk is. K. A Munkaügyi Minisztérium irányítása mellett ötödször rendezik meg a kovács szak­ma legifjabb mestereinek országos versenyét. Az idén több száz kovácstanuló rész­vételével már megtartották a vállalatok és ipari tanuló­intézetek helyi versenyét, amelyeknek húsznál több győztes tanulója méri össze tudását az országos versenyen, amelyet ez alkalommal az ipari tanulóképzésben kiváló eredményeket elért Salgótar­jáni Acélárugyárban rendez­nek meg. Az április 18—19- én tartandó országos verseny előkészületei már megkezdőd­tek Salgótarjánban. A gyár tanműhelyét rendezik be a verseny idejére. Maguk az ipari tanulók készítik a mes­terséghez szükséges szerszá­mokat. Gondosan ügyelnek rá, hogy egyforma üllők, azonos szerszámok egyenlő feltételek álljanak a verseny résztvevői­nek rendelkezésére. A tan­műhely nagy légkalapácsűt is ellenőrizték műszakilag. hogy a gépi kovácsolás mes­terei is a legjobb feltételek közt mérhessék össze tudásu­kat. A kovácstanulók orszá­gos versenyének résztvevői Írásbeli, szóbeli és gyakorlati vizsgát tesznek, s a ver­seny első helyezettje két hetes külföldi üdülésben ve­het részt, s megkapja a szak­ma kiváló mestere kitüntető címet is. Ügyeskezű leányok Rádió kondenzá­torokat készítenek ezek a csinos' lá­nyok Balassa­gyarmaton a ke­rámia üzemben. Oldalt: Olicsek Lászlóm- eziistö- zés közben. Á helyiipar sajátos feladatai megoldására összpontosítják az újítómunkát ÜLÉSEZETT A GAZDASÁGI TANÁCSADÓ BIZOTTSÁG Hétfőn ülésezett Salgótar­jánban a Megyei Tanacs Vég­rehajtó Bizottsága mellett működő Gazdasági Tanácsadó Bizottság. Az ülésen részt­vevők megvitatták a helyi­iparban folyó norma-fclül- vizsgálás munkáinak helyze­tét, a szocialista munkaver­seny és az újítómunka fel­adatait. A helyiiparbsn meg­felelő ütemben halad a nor­ma-felülvizsgálás. Az előírt határidőket a vállalatok betartják, azon­ban e munka tartalmi ré­szével kapcsolatban még sok kifogás jelentkezik- Jelenleg folynak, illetőleg még nem fejeződtek be a kapacitás felmérések, gyár­tástechnológia készítés és a munkanap fényképezés. E munka meggyorsítása ér­dekében, valamint a további hibák elkerülésére a megyei tanács ipari osztálya rövide­sen tanfolyamot rendez azok részére, akik résztvesznek e munkában. E tanfolyamon megvitatják azokat a hiányos­ságokat, amelyek az eddigi munka során jelentkeztek, hogy a későbbiekben meg­előzzék a hibákat. Az ülésen megvitatták az úiítómunka helyzetét is. A helyiipari vál­lalatok már kidolgozták az újítási feladattervüket, azon­ban a beruházási politikából következően- ezt április 15-ig átdolgozzák és az átalakított műszaki intézkedési tervek­hez igazítják. A helyiipari újítómunka eredményessége érdekében az ipari osztály folyamatosan vizsgálja a vál­lalatok ezirányú tevékenysé­gét. Az újítási feladattervek elkészülésével a belyiipar sajátos feladatainak meg­oldására összpontosítják a szocialista munkaver­seny e fontos részét, aí újítómunkát. A szocialista munkaver­seny vállalásokkal kapcsola­tosan még néhány tennivalót végre kell hajtani annak ér­dekében, hogy ezek a válla­lások pontosak és kiértékel­hetők legyenek. Néhány vál­lalatnál már reális, pontos vállalásokkal rendelkeznek, azonban a helyiipar egészé­ben még ez nem mondható el. Alul: Itt már csomagolják a kész kondenzáto­rokat. legítve kapja az anyagot. A másik csak műszakkezdéskor rakja be az anyagot a ke­mencébe. A munka folyama­tosságának biztosítása, a mű- szalkvállitás, az átállás veszte­ségeinek csökkentése, általá­ban a munkafegyelem szilár­dítása tehát jelentősen hozzá­járulhat a kieső és mellék­idők csökkentéséhez. Számos esetben gátolja jobb eredmé­nyek elérését, hogy a ter­melő és segédműveletek gé­pesítése között hiányzik a megfelelő összhang, sőt, az alapműveletek gépesítése sem mindig tervszerű és átgondolt. Szénbányászatunkban például a gépesítés iránya a szénfal­tól a külszín felé halad. Eb­ből következik aztán, hogy a Külszínen szűk keresztmetsze­tek keletkeznek, a kitermelt szén elszállítása, osztályozása nem tart lépést a termeléssel, A szocialista munkaszervezés alapvető követelménye, hogy a dolgozók egyre javuló mun­kakörülmények között végez­hessék tevékenységüket. A szerszámok és munkadarabok legjobb elhelyezése, a gyá­rainkban oly sóikat bírált anyagmozgatás és kisgépesí- tés fejlesztése mind-mind hozzájárulhatnak a termelé­kenység emeléséhez. De szük­séges az is, hogy megfelelő tisztaság, kulturáltság, mun­kavédelmi berendezések, biz­tonság és .jó értelemben vett kényelem szolgálja a terme­lés zavartalanságát. Ismeretes, hogy ilyen tekintetben is számos fogyatékosság jellemzi még vállalatainkat. A műszakilag megalapo­zott normák adják a munka- szervezésnek azt az alapját, amelyen felmérhető a gyár­tási összidőszükséglet, szá­mon tartható a gépek kapa­citásának kihasználtsági foka és tudományosan megállapít­ható a vállalat létszámterve, béralapja. A szocialista mun­kaverseny, az újítómozgalom pedig a munkaszervezés szá­mára olyan társadalmi bázist biztosít, amelyen kibontakoz­hat a dolgozó tömegek alkotó aktivitása, mozgósítása a ter­melés tökéletesítése érdeké­ben. A veszteségidők felmé­rése azt is mutatja, hogy ezek oka az esetek túlnyomó többségében műszaki, szerve­zési eredetű. Ezért tehát első­rendű lehetősége van annak, hogy a párt- és szakszerveze­tek nagyobb gondot fordítsa­nak a műszakiaknak a mun­kaversenybe történő bevoná­sára. A termelékenység emelésé­nek napjainkban döntő kér­dése a munkaszervezés szín­vonalának emelése. A terme­lés növekedésének legalább kétharmad részben a terme­lékenység emelésével történő biztosítása megköveteli az ed­digi helytelen szemléletek és gyakorlatok megváltoztatását. De ezt a javulást sürgeti az a nagyarányú rekonstrukció, gépesítés, automatizálás, amely napjainkban iparunkat jel­lemzi. A műszaki színvonal fejlesztésére fordított jelentős beruházási összegek legjobb hasznosítása csakis a terme­lés magasabb szervezete mel­lett képzelhető el. Külön kell szólnunk ezzel kapcso­latban még arról, hogy egy sor olyan lehetőség áll ren­delkezésünkre. amelyek már | most is nagyobb beruházás, jelentősebb anyagi eszközök felhasználása nélkül lehető­séget biztosítanak a munka- szervezés javítására. A felmerülő feladatok két­ségtelenül megnövelik a mű­száki dolgozók felelősségét. A termelékenység növelése, a veszteségidő csökkentése dön­tő részben azon múlik, hogy a műszaki dolgozók milyen elhatározással, lelkiismerete­sen indulnák neki e munká­nak. Minden feltételük meg­van ahhoz, hogy gyorsan és hatékonyan realizálják azo­kat a tapasztalatokat, ténye­ket, amelyeket az elmúlt hó­napokban és hetekben sze­reztek és amelyek a termelé­kenység emelésének, a terme" lés magasabb szervezettségé­nek számos lehetőségét és tar­talékát tárták fel. Balogh Gyula | Nemcsak a bányászok mun- J kájának megkönnyítése, de a j termelékenység állandó növe- ! lése céljából is, ebben az esz- j tendőben több millió forint • értékű újabb bányagép érke­• zik a szénmedencébe. Eddig ! a többi között megérkezett ’ már egy 1500-as végtelenkö- i telű vonógép, amelyet a ti- I ribesi üzemben üzemeltet- j nek majd. A három új vit- 1 lát a salgói, mizserfai és a I szorospataki üzembe szállí- j tották le, de rövidesen újabb : vitlák segítik a kazári, nagy- ' bátonyi, zagyvái és mátra- > nováki bányászok munkáját , is. A iobb villamosenergia- : ellátás 'céljából két transz- 5 formátort a Gáti IV. bányá­ba, két nagyteljesítményűt pe­dig a kányási üzembe szál­lítottak. Az ürescsille ellátás javí­tása érdekében is egyre több új csille érkezik szénmeden­cénkbe. Eddig 147 új cs llét helyeztek üzembe, amivel ■ nemcsak a bányászok üres- ; ellátását javítják, de javul ! a külszíni szállítás is. A mén- i kési bányászoknak ezenfelül ! 62 kötélpályás csille is érke- i zett. i ÉLÜZEM ÜNNEPSÉG A ; MEGYEI VÍZ- ÉS CSA- ;TORNAMÜ VÁLLALATNÁL ; Ünnepi gyűlésen nyújtották • át a múlt hét péntekén a • megyei Víz- és Csatornamű i Vállalat vezetőinek és dolgo- 5 zóinak az élüzem címet tanu- ; sító oklevelet. Az ünnepségen « Bocsó Ferenc igazgató méltat- j ta az eredményeket, majd j Kardos László az Országos ; Vízügyi Főigazgatóság kén- ; viselője rövid beszéd kisére­• tében átadta az élüzem okle­• velet és a főigazgatóság ki- ; tüntetéseit. Rövid műsor • után hangulatos bállal ért ; véget az ünnepség. A legutóbbi megyei tanács­ülés kifejezetten sikeres volt. A tanácstagok sokoldalúan kapcsolódtak a vitába. Sok volt az ötlet és javaslat, ter­vezés és elképzelés. Még a levegőben is érződött, hogy ezek az emberek szívügyük­nek tekintik azt, hogy vá­lasztóik bizalmának eleget te­gyenek. És mégis, a tanácsülés vé­gén négy tanácstag kérte fel­mentését megtisztelő funk­ciója alól. Az egyik arról pa­naszkodott, hogy nem tudja a községében a tanácsülése­ket, vb-üléseket, állandó bi­zottsági üléseket megtartani, mert nem segítik hozzá a munkába járó tanácstagokat, hogy azokon résztvegyenek. A másik azt mondta, fizetett szabadsága terhére jöhetett el a tanácsülésre. Egyébként a bánya igazgatója nem haj­landó elengedni. A harmadik „porjetkázik”, vasárnapját ál­dozta fel. hogy a tanácsülésen részt vehessen. Vállalatveze­tője engedélye nélkül nem teljesítheti tanácstagi kötele­zettségét. A kötelességtudás és az em­berek bizalmát viszonzó fele­Salgótarján Zagyvapálfalva felőli részén a 21-es műút építése során kb 3 évvel ez­előtt az úttest bővítése miatt az újonnan épült néhány csa­ládi ház lépcsőlejáratát meg kellett szüntetni. Ezek a lép­csők az úttest jobboldalán 4—5 méter magasan álló há­zak lakóinak lejáróul szol­gáltak a műútra. Az elkészí­tett rézsű több, mint 100 ezer forintba került az útépítők­nek, a munka viszont elkerül­hetetlenül szükséges volt. Ugyanakkor pedig megoldat­lan maradt a lakók lejárata az útra. Hogy ezen is segít­senek, az illetékesek — a vá­rosi tanács és a KPM — ha­tározott ígéretet tettek arra, hogy a házak és a rézsű te­tejének határvonala között mintegy 400 méter hosszú 4 méter széles úgynevezett „ki- szolgáltató utat” építenek. Á lakók, akiknek az ígért út saját telküket kisebbítette vol­na, minden további nélkül beleegyeztek ebbe a megol­dásba. Sőt a leendő út tük­rének kiképzésére Jelentős mértékű társadalmi munkát is vállaltak. Az ígéretből azonban évek óta nem válik valósággá semmi. A drága pénzen létrehozott maaas falba kényszerű meg­oldásként ezóta levezető gya- logutakat, vágtak a lakók, há­zaik n*cai kérdésének meg­építéséhez nem mernek hozzá kezdeni. m°rt nem tudják lesz-e az ő útjukból vrlami. vagy sem. Es ha lesz, vem szedik-e le az út tükréhez kívánt földet mélyebben, mint ahogy ők a kerítés oszlopait most leállítanák. A városi ta­nács a KPM-re hivatkozik, a KPM viszont egymásnak Az ígéret kötelez

Next

/
Oldalképek
Tartalom