Nógrádi Népújság, 1961. április (17. évfolyam, 26-34. szám)

1961-04-12 / 29. szám

•Ul V , Harnt li ■iár u d N 6 G Ta ii I PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Népújság A munkaverseny újabb sikereiért AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVH. ÉVFOLYAM, 29. SZÁM. ARA: 60 FILLÉR 1961. április 12. Ipari üzemeinkben az évei/ verseny első szakaszának 'le­záródása után változatlan len­dülettel folytatják tovább a munkaversenyt. Erről szól­nak az alábbi jelentések is. .JAVÍTJÁK A SZÉN MINŐSÉGÉ* i Szénmedencénk dolgozói az ! első negyedévben várokozá­son felül teljesítették mennyi­ségi előirányzatukat. Az első negyedéves terven felül csak­nem 17 ezer tonna szenet ad­A múlt év zárszámadásai azt mutatták, hogy megyénk termelőszövetkezetei tavaly tovább erősítették közös gaz­daságaikat, s nagyot léptek előre a megszilárdítás útján. Termelőszövetkezeteink több­sége rengeteg nehézséget, a fejlődő új előretörését gátló akadályt győzött le, s bátran elmondhatja: megérte. Annak ellenére, hogy szövetkezete­ink többsége becsületesen megállta helyét az elmúlt év folyamán, vannak termelő- szövetkezeteink, melyek mun kájuk közben hibát hibán halmoztak, s jelentős mérleg hiánnyal zárták az évet. Ha a huszonegy mérleg hiánnyal záró termelőszövet kezet gazdálkodását vizsgál juk. megállapíthatjuk, hogj ezek között a termelőszövet kezetek között sok olyan ta látható, amelyek már ével óta mérleghiánnyal zárták a; évet. Elgondolkoztató tényei ezek, s feltétlen arra intenek hogj' megvizsgáljuk mik a; ©kai annak, hogy egyes tér melőszövetkezetek éveken ke resztül nem, vagy csak alig lépnek előre. Az okokat keresve meg kel állnunk azonnal a vezetés kérdésénél. Jó volt-e ezek­ben a termelőszövetkezetek­ben a vezetés, egységes követ kezetes volt-e a feladatot végrehajtásában? Hibát kö­vetnénk el, ha azt monda nánk, hogy ezekben az éve­ken keresztül gyenge ered menyeket elérő termelőszövet kezetekben jó volt a vezetés jó volt a munkaszervezés, ! kifogástalan volt a munka- fegyelem. Sok helyen sajnoi a termelőszövetkezeti vezetői szűklátókörűek, tehetetlenel voltak, s a tehetetlenség pá­rosult a. gondatlansággal, c hozzá nem értéssel. A gyenge szövetkezetei élén álló vezetőség nem égj "helyen egyéni, saját érdekei' fontosabbnak tartotta a kö­zösség ügyeinél. Zavarta i munlka jó megszervezését, £ helyes irányítást a családi rokoni összefonódás. A jobb könnyebb munkát jelente munkahelyeket a rokonai között osztották szét. Ez el­vette a közösség ügyéért be­csületesen harcolni akaró egyébként a „tűztől” távo! álló tsz-gazdák kedvét i munkától. így aztán állandc munkaerőhiány keletkezett Elmaradtak a soron követke­ző munkák végzésével, állan dóan csökkentek a termésát­lagok és az állati termékho­zamok, gyengült a szövetke' zet gazdasági alapja. A gyenge termelőszövetke­zeték nem tudtak gazdálkod­ni a beruházásokkal sem. A: állami támogatást nem gyor san megtérülő beruházásokbe fektették, hanem évről-évrt áthúzódókba. Például Moho- rán a Kossuth Tsz-ben éve­ken keresztül épült egy is­tálló. Hasonló dolog történ’ Balassagyarmaton is 'a Palóc- föld Tsz-ben. Termelőszövetkezeteink fej­lődésük mostani szakaszár fokozottabb segítségnyújtási kémek, s ez a segítségnyúj­tás sajnos sok esetben a já­rási, és megyei tanácsszervek s esetenként a járási pártbi­zottságok részéről sem volt meg. Szívesebben látogatták a jó, az eredményeket fel­mutató termelőszövetkezete­ket, s elhanyagolták, sőt, ke­rülték a gyengéket. A megyei pártbizottság ha­tározatát teljesíteni akarjuk, tehát úgy dolgozzunk, hogy a Svenen termelőszöveíkeze­Yetik a kukoricát termelőszövetkezetei n k A KUKORICA VETÉSTERÜLET 70—80 SZÁZALÉKÁN VETNEK HIBRID VETŐMAGOT A naptár már áprilist mu­tat, a tavaszi kalászosok után elérkezett a kukorica vetésé­nek ideje is. Az elmúlt hét végén érkezett jelentések sze­rint megyénk néhány terme­lőszövetkezetében megindult a kukorica vetése. E munká­ban a palotási Május 1. Ter­melőszövetkezet járt az élen. A hét végéig mintegy 50 katasztrális holdon tették földbe a kukoricát. A ku­korica vetése azonban — az előkészületek szerint — zömmel a héten in­dult meg. Teljes ütemben munkához láttak De jí áron a József Attila Termelő- szövetkezetben, Magyar- nándorban, Nógrádon és megyénk több termelőszö­vetkezetében is. Termelőszövetkezeteink az idén mintegy 35 500 kataszt­rális holdon vetnek kukori­cát. Tovább növekszik a hib­ridvetőmag aránya és az a terület is, amelyen a szö­vetkezetek négyzetesen vetik a kukoricát. Mindkettőnek fel­becsülhetetlen előnye van. A termelőszövetkezetek az idén a kukorica vetésterületének mintegy 70—80 százalékán hibridvetőmagot vetnek. Azért, mert jelentősen több így a holdankénti átlagtermés, s a. nálunk legjobban bevált faj­ták mintegy két héttel előbb­re hozzák az érési időt is a szokottnál. Éppen ezért ért­hetetlen, hogy néhány terme­lőszövetkezet még mindig nem vette át a vetéshez szükséges hibridvetőmagot a Termény­forgalmi Vállalattól. Növekszik az idén a ko­rábbi évekhez viszonyítva a kukorica négyzetes vetésének aránya is. Ennek előnyeit legtöbb termelőszövetkezet már ismeri, hiszen a négy­zetesen vetett kukorica meg­munkálására is gépeket al­kalmazhatnak, s így nem fe­nyegeti a termelőszövetkeze­tet az a veszély, hogy a csúcsmunkák idején, megfe­lelő munkaerő hiányában, nem tudják megművelni a ku­koricát, ami aztán igen ko­moly hatással lehet az átlag­termések alakulására. Mégis a balassagyarmati járás ter­melőszövetkezetei mindössze 80 holdon szándékoznak négy­zetesen vetni kukoricát. Gépállomásaink időben és megfelelően felkészültek a kukorica négyzetes vetésére. Az ehhez szükséges gépeket már kijavították. így az Erdőkürti Gépállomás körzetében öt gép csak négyzetes vetést vésez. Érsekvadkerten hasonló a helyzet. Ugyancsak öt gép segíti, hogy a gépállomá­sokhoz tartozó termelő- szövetkezeteknél mielőbb befejeződjön e munka. A Tolmácsi Gépállomás négy, a kisterenyei, a szécsényi gép­állomások három-három gé- ■>p állítanak a négyzetes ve­tésre. Az erdőkürti, a kis­terenyei, a szécsényi és £ tolmácsi gépállomásokon ezenkívül tanfolyamokon ok­tatták a négyzetes vetést vég­ző traktorosokat a helyes gép­beállításra, s mindazon te­endők elsajátítására, amelyek a négyzetes vetés sikere ér­dekében szükségesek. tak népgazdaságunknak, ami több mint fele az év végé­re tett 30 ezer tonnás túl­telj ésítésnek. E kimagasló ter­melési sikert elsősorban a fel- szabadulási munkaverseny lendülete segítette elő. A bányaüzemekben április 4-e után újabb verseny kez­dődött. Bányászaink röpgyű- léseken vitatták meg a szo­rospataki KISZ-fiatalok kez­deményezését, amely szerint a felszabadulási őrség foly­tatásaként újabb lendülettel harcolnak május 1. a nem­zetközi munkásosztály nagy napja méltó megünnepléséért. Ebben a versenyben már be­kapcsolódott a medence vala­mennyi szenelő csapata. Leg­főbb törekvésük e verseny időszakában az, hogy a meny- nyiségi túlteljesítés mellett elsősorban a minőségi szén- termelést valósítsák meg, amit az első negyedben nem si­került elérni. Ugyanis tröszti szinten a kalóriatervet nem teljesítették bányászaink, s ez a lemaradás komoly ösz- szeget jelent medencei szin­ten. Ezért ezekben a napok­ban tovább szorgalmazzák bá­nyászaink a munkahelyi pa- lavólogatást. s javítják a «szénosztályozók munkáját is. az állásidő CSÖKKENTÉSÉÉRT Az elmúlt év folyamán kö­zel 100 ezer forint kár érte a Salgótarjáni Tűzhelygyárat a váratlan hibákból eredő gépállások miatt. A TMK dolgozói ezért tíz pontból álló intézkedést foglaltak a gyár éves versenyvállalásában. El­határozták, mintegy harma­dával csökkentik a gépállási órák számát. E cél megvaló­sítása érdekében az első ne­gyedévre vállalt intézkedése­ket maradéktalanul teljesítet­ték. Sőt, az öntöde folyama tos termelésének biztosítására felerészben már olyan mun­kákat is elvégeztek, amelyet csak a III. negyedév végére vállaltak. A TMK dolgozói a zavartalan munkamenet biz­tosításához szükséges intéz­kedések mellett más gyárak számára is sürgős munkákat elvégeztek. A Borsodvidéki Mezőgazdasági Gépgyár és a Zagvvapálfalvi Bányagépgyár Ezekben a napokban újra egy nagyot fiatalodott a vá­ros legifjabb települése. Az új házak mellett most az ifjú­ság hada lepte meg egyik napról a másikra, hogy részt vegyen a tervezett park el­készítésében. Nagy hanyagságot, gondat­lanságot és pénzpocsékolást simít most el kezük munkája. Az építkezések során itt hagy­ták a rengeteg kitermelt föl­det, ami most már elérte a hatvan-hetven centiméter vas­tagságot is- Ezt takarítják el nagyon ügyesen és serényen a város fiataljai. Kezük alatt nagyot frissül az egész település, és előnyére fogy meg itt a terület. A Csizmadia úti, Rákóczi úti és a Május 1. úti isko­lák tanulói rohamozása után á gimnazisták foglalták el a munkaterületet. Sok szép felajánlás is meg­született a szép feladat meg­valósítása érdekében. Az iskolások a törmelé­kek elszállítását és az új termőföld odaszállítását vállalták, az MTH iskolá­sok vízvezeték és villany- szerelő tanulói a vezeték lefektetésében segédkez­nek majd. A kiszesek sem akarnak le­maradni a munkából a terve­zett szökőkút építésében, a facsemete ültetésében és ki tudná még felsorolni, mi min­denben lesz szükség az ő két kezük szépet teremtő munká­jára. Ezalatt tervezők szorgos­kodtak az irodákban a léte­sítendő park tervrajzának el­készítésén. Nyolc pályamű közül már ki is választották a legpraktikusabbat, szökőku­tas, árnyat adó fasoros, virág­ágyás remekművet. A tervek szerint kétszáz ember számára megfelelő kényelmes padokat is állí­tanak a rohamos ütem­ben készülő parkban. A villanyvezeték lefekteté­sét pedig terven felül vállal­ták az ÉMÁSZ szakmunkásai, hogy ők sem maradjanak le a társadalmi összefogás e szép létesítményének készítéséből. Úgyhogy a közösség kollektiv munkájának tervezett gyü­mölcse útban van a megvaló­sulás felé. Ha mindannyian akarjuk, mégis lesz park a! közeli hónapokban az új vá­rosrész homlokterében. számára négy rázóíormázó- gép gyártását rövidesen be­fejezik. A SALGÓTARJÁN I VASUTASOK EREDMÉNYES A salgótarjáni vasutasok ae első negyedévben teljesítették az élüzem cím elnyeréséhez szükséges követelményeket. Az átlagos tervteljesítmény el­érte a 106,4 százalékot, az élüzemszint pedig 105 szá­zalék. Az év első 3 hónap­jában jelentősen megnövelték a Salgótarjánból Lökösházára induló irány vonatok számáts amíg januárban 45, adig már­ciusban 65 ilyen irányvonat hagyta el a salgótarjáni kül­sőpályaudvart. A vasutas dol­gozók most azt a célt tűz­ték maguk elé, hogy második negyedévben is teljesítik az élüzem cím követelményeit és legalább olyan eredményeket érnek el ebben az időszakban mint márciusban. Ezért to­vább javítják a vasút és a szállító felek közötti kapcso­latot, még nagyobb gondot fordítanak az egyes reszort­vezetők eligazítására. Az első negyedévben a termelési ta­nácskozásokon elhangzott szá­mos jó javaslat is hozzásegí­tette az állomást az eredmé­nyek eléréséhez. így például a dolgozók javaslata alapján sikerült meggyorsítani az ipa­ri vállalatok kiszolgálását. Ezért a jövőben is havonta tartják meg a termelési ta­nácskozásokat és nagy gondot fordítanak minden egyes ja­vaslat elbírálására, haszno­sítására. MEGVALÓSULTAK A MŰSZAKI TERVEK Az e hét végén sorrakerülő műszaki tanácskozás azt ál­lapíthatja meg a Vasötvözet- gyárban, hogy. az első negyed­évben végrehajtották azokat a műszaki intézkedéseket, amelyeknek határidejét erre az időszakra szabták meg. Többek között jó eredménnyel folytak a nikkelgyártás után visszamaradt salak feldolgo­zására irányuló kísérletek. Itt jelentősen sikerült csökken­teni a villamosenergia-fel- használást. A hazai műanyag- gyártás fejlesztéséhez szük­séges réztartalmú szilícium öt­vözetek előállításánál — az éves versenyvállalásban fog­lalt feladatok szerint — rá­tértek az üzemszerű gyártás­ra. Az országban számos he­lyen fellelhető wolframot tar­talmazó hulladékokat a kí­sérleti kutatás során sikerült 30—35 százalékos ferrowolf- rammal dúsítani, amelyet most a Lenin Kohászati Mű­vek hasznosítanak. A 45 és 75 százalékos ferroszilicium- nál a külföldről beszerzett elektróda helyett már vas­rúddal végzik a csapolást. Ez nemcsak megtakarítást jelent, hanem javítja a csapolás mi­nőségét is. Szépen fejlődik a saláta a Pásztói Állami Gazdaság kertészetében, s egyre több jut be­lőle az iparvidék piacaira is. Mégis lesz park a salgótarjáni vásártéren A FIATALOK NAGYMENNYISÉGŰ TÁRSADALMI MUNKÄJA Feladatunk a gyenge tsz-ek megerősítése tek elérjék a közepes, a kö­zepes termelőszövetkezetek pedig a jó termelőszövetke' zetek színvonalát. Ha előre akarunk lépni a gyenge ered­ményeket elérő termelőszövet­kezetekben, mindenekelőtt jc politikai munkára van szük­ség. Ha a kommunisták sar­kukra állnak, s türelmesen magyarázzák a párt politiká­jának igazát s megértetik a tagsággal, hogy mit jelent a munkafegyelem, a helyes vezetés, segítik, hogy a gaz­dálkodásukat belterjesebb irányban vezessék, nem el­érhetetlenek ezek a célkitű­zések. A termelőszövetkezetekben legfontosabb teendő a veze­tés megszilárdítása. Határo­zott, a közösség ügyeiért har­colni kész, a feladatok követ­kezetes végrehajtását megkö­vetelő vezetőkre van szük­ség. Szerezzünk érvényt még jobban a szövetkezeti demok­ráciának A közgyűlés meg­hallgatása nélkül ne dönt­sön fnotosabb kérdésekben a vezetőség, s ne a saját érde­keit, hanem a közösség ér­dekét tartsa szem előtt. El­ítélendő a bercelii tsz-vezető- ség magatartása, ámiíkor a közgyűlés megkérdezése nél­kül megszavazta főkönyvelő­jük részére a havi kétezer forintos fizetést. Csodálkoz­tak, amikor a közgyűlés ezt nem hagyta jóvá. Nagyon fontos, hogy a gyenge termelőszövetkezetek is kapjanak politikailag tisz- tánlátó, nagyüzemi gyakorlat­tal rendelkező, kihelyezett kádereket. Az ilyen termelő- szövetkezetek gazdálkodásá­nak megjavítása szép fel­adat, s ezért érdemes dol­gozni. Ezek a termelőszövet­kezetek helyes, ha sürgetik s kérik a függetlenített politi­kai vezetők segítségét, s biz­tosítják is azok munkáját. A megyei és járási taná­csok mezőgazdasági osztályai támaszkodjanak bátrabban a jráási pártbizottságok javas­lataira, s szakmai téren minden eddiginél nagyobb segítségadásban részesítsék ezeket a termelőszövetkezete­ket. Ha a gyenge termelőszö­vetkezetek gazdái órziilk, hogy törődnek velük, nagyobb bi­zakodással kezdik el a mun­kát. Nagy a felelőssége a patro­náló szerveknek is. Ne a ku­korica kapálásában, vagy a búza aratásában adjanak se­gítséget, hanem a vezetés, a munkafegyelem megjavításá­ban. A segítségadás politikai segítségadás legyen, mert ezekben a termelőszövetkeze­tekben erre van a legnagyobb szükség. Változtatni kell a gépállo­másoknak is eddigi szemléle­tükön. Ne csak az erős ter­melőszövetkezetekbe biztosít­sák a gépeket, hanem a gyengékbe is. Ha a gyenge termelőszövetkezeteket a jö­vőben is az eddigi módon látják el géppel, akkor azok még az eddiginél is gyengéb­bek maradnak. Az idei gazdasági év nagy része még előttünk van. A gyenge eredményéket elérő termelőszövetkezetek még rengeteget tehetnek gazdálko­dásuk megjavítása érdeké­ben. Fáradozásaikban nem maradnak egyedül, segítsé­gükre siet az egész társa­dalom, csak ezt a segítség- adást használják is fel értel­mesen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom