Nógrádi Népújság, 1961. március (17. évfolyam, 17-25. szám)
1961-03-11 / 20. szám
1961. március 11. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 5 A második közös év már jobb lesz Mátramindszenten is Tavasz a termelőszövetkezetekben A palotási Május 1 Termelőszövetkezetben az idén fordul termőre a 20 katasztrális hold almás. A termelőszövetkezet mintegy 2 vagon almát már értékesítésre tervezett. A gyümölcsösben Kiss János, Szita Imre, Kiss István és Kajzinger Illés a metszési munkálatokat végzi. Szántanak a pásztói határban. A Béke Termelőszövetkezet régi és új tagjai közösen végzik a munkákat. A gépek mellett 30—40 iga is dolgozik egy-egy nap a határban. Jó ütemben halad a tavaszi kalászosok vetése is. Befejeződött a növéayegészségügyi felelősök tanfolyama Reálisalib az idei tervezés Terényben A múlt évben nem nagy gazdasági eredményekkel dicsekedhetett a terényi Aranykalász Termelőszövetkezet. Ez köszönhető volt a rosszéi alakult politikai hangulatnak, valamint a reális alappal nem rendelkező tervezésnek. A rossz politikai hangulat a a munkafegyelem lazulásához, ez pedig jelentős termés- kieséshez vezetett. Az idei tervek már reálisabb talajra épülnek, s úgy érzik a szövetkezet gazdái, hogy megvalósíthatók. A szövetkezet áruértékesítési tervében 1200 mázsa burgonya, 2600 mázsa cukorrépa, 400 mázsa búza, 56 mázsa dohány. 20 mázsa mák és 16 mázsa bíborheremag szerepel a növénytermelés áruérté- kesítési számai között. Jelentős jövedelem várható az állathizlalásból is. Száz hízottsertést és 50 hízottmarhát értékesítenek a szövetkezet gazdái. A szövetkezet is mint a balassagyarmati járás szövetkezetei általában lebontja éves tervét negyedévekre, s így negyedévenként látják minek mi a fedezete, s hogyan állnak bizonyos tervek teljesítésével. Az idei tervben gondoltak a rendszeres előlegfizetésre is. Ez nagymértékben megnöveli a munkakedvet, s ha munkakedv lesz Terényben sem kell félni az idei gazdasági évtől. Nagyon fontos feladatunk, hogy megtermeljük a lakosság kenyerét. Az elmúlt év őszén az esős időjárás miatt a tervezettnél kisebb területen vetettünk kenyérgabonát. Most a kisebb területű kenyérgabona megvédése és termésátlagának növelése elsőrendű feladatunk kell, hogy legyen. Ehhez pedig az szükséges, hogy most a tavasz folyamán gondosan ápoljuk a kenyérgabona vetéseket. A szükségszerinti hengerezés, fogasolás elvégzése mellett a kenyérgabona fejtrágyázásának elvégzése, a vegyszeres gyomirtás kiterjesztése mind ezt a célt szolgálja. Köztudomású, hogy az őszi búzát, ha felfagyott henge- rezni kell. Hengerezéssel a búzát visszanyomjuk a talajhoz és az ismét gyökeret ver a talajban. Kevésbé köztudomású viszont az, hogy a búza hengerezésére akkor is szükség van és szükség lehet, ha nem tapasztaltunk felfagyást. A jbúza hengerezésére a jobb gyökérfejlődés és Jobb bokrosodás miatt is szükség van. Tudjuk, hogy jó termés csak megfelelő állománysűrűségű búzától várható. Nálunk ' viszont éppen az állománysűrűséggel van a baj, négyzetméterenként kevés a kalászszám és ez erősen kihat a termés nagyságára. A búza állománysűrűsége nálunk négyzetméterenként 300—350 körül mozog. Ez a szám nem kielégítő, legalább 450—500 kalász kívánatos négyzetméterenként. Ilyen nagyobb állománysűrűséget érhetünk el jó vetőágy készítésével időben való vetéssel, elegendő műtrágya adagolásával és helyes tavaszi növényápolási munkával. Tavaszi hengerezést csak akkor szabad megkezdeni, amikor a talaj annyira megszáradt, hogy hengerezéssel nem teszünk kárt benne. Ha a hengerezéssel megkéstünk, a talaj felső rétege annyira száraz, hogy könnyű hengerrel a talajt nem tudjuk a növényzethez odanyomni, akkor nehéz hengert kell járatni. Az őszi búza tavaszi fogaAzok a termelőszövetkezetek, amelyek az idei tavasz- szal második közös gazdasági évüket kezdik, tarsolyukban a múlt év tapasztalatával folytathatják a megkezdett munkát. Már a gazdasági év elején kijelenthető, ez az év sem lesz nehézség mentes, az idén is meg kell küzdeni a tervek teljesítéséért, a közös gazdaság fejlődésének biztosításáért. Annyival lesz ez az év könnyebb, hogy akik akarnak tanulni, azok tanulhattak a múlt év hibáiból, s munkájukat úgy irányíthatják, hogy kevesebb buktatón kelljen átmenniük. Még a zárszámadás idején jártam az 1785 klron gazdálkodó mátramind^zenti Mát- ragyöngye Termelőszövetkezetben. Már a termelőszövetkezet neve sóikat sejtető. Gazdái úgy vélik, hogy közös gazdaságuk az egész ország által szeretett Mátra- hegység gyöngye, drágaköve. Vajon így van-e ez? A múlt évben haladtak-e élőre azon az úton, hogy a szövetkezet valóban a Mátra gyöngye legyen? Ha a szövetkezet közös vagyonát nézzük, igennel felelhetünk, hiszen az idei gazdasági év 3 668 582 forint értékű közös vagyonnal indul. Nem kis érdem az sem, hogy a mátramindszen- tiek áruértékesítési tervüket 100 százalékra teljesítették. Az első közös év eseményeit Vizsgálva, nem mondhatjuk azt, hogy zökkenők solási ideje — gyomos és tö- mődött talajon —, akkor érkezik el, amikor a növény gyökérzete jól megerősödött, a vegetáció megindult, az éjszakai fagyveszély elmúlt és a talaj kellően felmelegedett. Kerüljük a gyenge vetések korai fogasolását. A könnyű fogast ne a sorokra keresztben, hanem a vetés irányába járassuk, így a borona fogai nem tépik fel a növényt. Az őszi gabonafélék ápolásának egyik nagyon fontos munkája a fejtrágyázás. A télen legyengült őszi kalászosok kitavaszodáskor jobban igénylik a növényi tápanyagot, különösen a nitrogént, mert csak így tudják gyorsan kiheverni, a téli időjárás kedvezőtlen hatását. Ha ebben az időben nem sietünk az ősziek segítségére, akkor az állomány megritkul, a gyengébb növények pedig elpusztulnak. Ahol eddig nem végezték el, március első felében feltétlen végezzék el az ősziek fejtrágyázását. A balassagyarmati és szé- csényi járás termelőszövetke- kezetei őszi kalászosok egy részét pétisóval már leszórták. Előzzük meg a gabonafutrinka kártételét. A gabona- futrinka lárvája, a csócsárló ősszel és most tavasszal károsítja a gabonavetéseket. Főképpen a rosszul áttelelt vetésekben szembetűnő a kártétel. A lárvák a talajban, a felszínig futó függőleges járatokban tartózkodnak és ide húzzák be a gabona leveleit, amelyeket kiszíva, kócszerű gomolyokban hagynak vissza. A fertőzésnek kitett táblákat, elsősorban azokat, amelyekben gabona gabona után következett rendszeresen figyelni kell és fertőzés esetén a kár elkerülése végett vegyszeres védekezésben kell részesíteni. Az őszi vetéseket tehát ne hagyjuk magukra, hanem gondos ápolással arra kell törekedni, hogy a vetésállomány mindvégig kiegyenlített jól fejlett, a nagy termések kialakítására alkalmas legyen. Barlai Gábor megyei mezőgazdász nélkül példás rendben zárult az év, s ebből kifolyólag az idei év gazdálkodása már problémamentes lesz. A tavaszi munkák indulásakor hiba lenne, ha ilyen illúziókban ringatnák magukat a szövetkezet gazdái. Mint a salgótarjáni járás szövetkezetei" ben általában, Mátramindszenten is munkaerőhiány mutatkozott, s ez a munkaerőhiány, ha a szövetkezet vezetői, valamint gazdái nem vonják le a múlt év tanulságait, jelentkezik az idén is. Türelmes felvilágosító munkára van szükség ahhoz, hogy megértessük egyes rövidlátóbb gazdákkal, hogy nem a háztáji gazdaság a legfontosabb, nem azon az egy hold földön kell a mezőgazdasági munkák drága idejének többségét eltölteni. A háztáji gazdaság szerepét nem akarjuk kisébbíteni, mert az szükséges jövedelem kiegészítő. Mi az egész falu felemelkedését szolgáló közös gazdaság jelentőségét szeretnénk hangsúlyozni. Ha a termelőszövetkezet kapásnövényei nem kerülnek időben elvetésre és kapálásra, a közgyűlés által elfogadott tervek nem teljesíthetők, s az itteni termés- kiesés hiányzik az állam háztartásából is. A salgótarjáni járás vezetőszervei kidolgozták a javaslatokat, amelyek az idei mezőgazdasági munkák meggyorsítását segíthetik elő. Nagyon helyes, ha Mátramindszenten is tanulmányozzák ezeket, s az idei gazdasági évben vetéstől a betakarításig egy bizonyos termény egész évi munkáit premizálják. Így ha a családtagok is bekapcsolódnak a munkákba, érzik, van értelme. A közös munkákba való lelkiismeretes bekapcsolódás mellett szól az is, hogy már a tavasz folyamán egyénekre osztják ki a megművelendő kapásnövények területét. Így nem fordulhat elő, hogy Gulyás Alajos,' akinek családjából a korábbi évékben öten-hatan dolgoztak a mezei munkákban, a szövetkezetbe csak egy családtagot küldjön, s nem akkor fogna egy egész család erejét lekötő házépítésbe, amikor a szövetkezetben a munkák dandárja van, hanem más időpontban. Az idei jobb munkaszervezés meggátolhatAz új termelőszövetkezet a községi tanács épületében kapott ideiglenes otthont. Ott él tehát az események mindennapos áramlásában. Két asztal mindössze az iroda, néhány szék, szekrény, az asztal mellett papírkosár, s míg a szövetkezet elnökére várakozunk, éppen ez a papírkosár vonja magára érthető módon az érdeklődést. Nagy halmaz gyüredék tetején darabokra szakított belépési nyilatkozat. A belépő neve, aláírása is olvasható: Rados Fe- rencné. Ugyan, hogy jutott ide, hogy kerül erre a megsemmisülést jelentő sorsra ez a nyilatkozat? Kérdezzük a könyvelőt, mosolyog, legyint a szabálytalant szimatoló kérdésre. — Ááá ... Idős asszony ez a Rados néni.... Elfelejtette, hogy már tavaly októberben aláírt, s most azt állította, hogy neki hiányzik a belépési lapja, hát kitöltött egy újabbat, nehogy elessék az öregségi járadéktól. Persze kétszer csak nem tarthatjuk számon. Rados néni iehát dehogy hagyta ott a közösséget, sőt kétszer erősítette meg szándékát — ez a titka az érsekvadkerti Magyar—Csehszlovák Barátság Tsz papírkosarának. Ezt az apróságot pedig azért kellett említeni, hogy Rados néni példáján lássuk. mennyire a közösségben érzik ma már sorsuk biztonja a terméskieséseket, a helyesen alkalmazott anyagi érdekeltség elve pedig a visz- szaéléseket. Így már nem fordulhat elő, hogy betakarítás idején csak burgonyából több mint 270 zsákkal hordjanak haza jogtalanul a beta- karításiban résztvevők. Nagyobb szövetkezeti fegyelmet igényel az idén a megnövekedett feladatok végrehajtása. Ehhez a tavalyinál erélyesebb vezetésre van szükség. A vezetőség tanulja meg a munkák szervezését, tanuljon meg a gazdák nyelvén beszélni, s ne csak jutalmazni tudjon, hanem ha kell, az egész tagság érdekében büntetni is. Igaz, hogy tavaly is büntették a magúikról meg- feledkezőket, de a büntetés nem volt arányban az Okozott kárral. Az idén reméljük már nem kell annyiszor alkalmazni a büntetést, mint tavaly kellett volna. Az idén is számít a szövetkezet vezetősége Kiscsitári Istvánná, Usák Lőrincné, Hajas József - né és Hajas Andrásné munkacsapatainak szorgalmára, no meg a többi szorgalmas, itt nem említett szövetkezeti gazdára is. Mindenki szeretné, ha a 200 gazdából álló szövetkezetben ne csak 31 olyan gazda lenne, aki 350 munkaegységen túl teljesített, hanem jóval több, még száznál is több. A múlt évben a szövetkezeti tagság nagy része az évnek mindössze egynegyedét, vagy esetleg felét dolgozta le. A tervéket Vizsgálva megállapíthatjuk, a második évben sem vallanák szégyent a szövetkezet gazdái, hiszen a tavalyi 41 hízott marha és hízott sertés helyett az idén 70 hízott marhát és 70 hízott sertést értékesítenek, valamint közel 100 holdon termelnek szerződésesen különböző növényféleségeket. A második közös év indulásakor megállapítható, hogy a mátramindszentiek levonták a múlt év tanulságait. Ha őszintén fognak hozzá a tavalyi hibák kijavításához, ha társadalmi üggyé teszik a közösség ügyét, az elvégzendő munkákat, ismerve a mátra- mindszentiék hagyományos szorgalmát, nagyszerű eredményeket érhetnék el. ságát a vadkerti emberek is. Január közepén, amikor a termelőszövetkezet ünnepélyes formák között létrejött, hittel fogadkoztak a gazdák, hogy a megye legnagyobb községében virágzó jövő alapjait rakják le szorgalmukkal. Azóta két hónap telt el, s a tervezgetés után elérkezett a valóraváltás ideje. Mik tehát az érsekvadkerti legfiatalabb termelőszövetkezet tervei s, hogyan látnak hozzá azok valóraváltásához az emberek? Erről a tsz elnöke így beszél: — A kezdésnek ebben a mostani szakaszában sok nehézséget kell leküzdenünk. A földterület termőképessége meglehetősen elegyes. Vannak olyan határrészek, amelyek például évtizedek óta nem láttak trágyát, éppen ezért a termésátlagok tervezésekor is meglehetősen óvatosnak kellett lennünk. Hogy azonban a földtől a legtöbbet kaphassák, amit jelenlegi állapotában nyújtani képes, az sokmindenben az emberi szorgalomtól függ. Ezt a szorgalmat úgy ösztönzi a vezetőség, hogy a betervezett átlagon felüli termésért prémiumot ad a tagoknak, a besegítő dolgozóknak. Ezt alkalmazza a szövetkezet a kukoricánál, cukorrépánál s megfelelő módon részesülnek a terméstöbbletből a gazdák a burgonya, dinnye és dohánytermesztésnél is. A föld minőségében mutatkozó jelentős eltérések miatt itt inkább Háromnapos tanfolyamon vettek részt a termelőszövetkezetek növényegészségügyi felelősei Kisterenyén. A tanfolyamon megfelelő szakemberek tartottak előadást a növényvédelmi munkák helyes elvégzéséről, a növényegésza területnek tagokra való kiosztása okoz gondot, bár a tsz-en belül ezen is segíthetnek, ha az egyes határrészekben a viszony reális mérlegelésével állapítják meg a várható termésátlagot. A növénytermesztés terén az őszi szántás-vetéssel semmi gond. Utánna vannak. A tavaszi feladatok terén is buzog a tennivágyás már a hónap eleje óta — a határ teljes szélességében halad a tavaszi szántás-vetés. A gépállomás két szántó és egy tárcsázó traktora mellett szövetkezeti iga dolgozik állandóan. Több, mint 2 ezer hold szántóterülettel kell idejében megbirkózni, s ez nem kis munka, különösen, ha azt is tekintetbe vesszük, hogy 50 holdon zöldségfélék termesztésével is gondolni kell. A palántákat a termelőszövetkezet neveli, a melegágyak már készek, saját erőből készülnek, a dohánnyal együtt 500 folyóméteres területen. Az üvegezéshez azonban üvegre lenne szükség, ha azt akarják, hogy kellő időben ültetésre kész palántákkal rendelkezzenek. A termelőszövetkezet jelentős jövedelemre akar szert tenni mind a dohány, mind az 50 hold szerződéses zöldféléből. Azt mondják az itteniek, hogy Érsekvadkert valamikor hatalmas állattenyésztő község volt. Bizony, a virágzó állatgazdálkodásnak ma alig van valami nyoma a kezdő szövetkezetben. A jószágtarségügy legfontosabb kérdéséről. A hallgatóknak különböző szemléltető eszközök, az anyaghoz kapcsolódó szakfilmek segítették jól elsajátítani a tanultakat. A tanfolyam a hét közepén befejeződött. tás lehetősége pedig szinte korlátlan, csak a feltételeket kell újból megteremteni, s ez most egyik központi törekvése a tsz-nek. Rét, legelő az van, de megfelelő meny- nyiségű takarmánynövény bázis, istállók, ólak szükségesek, hogy a jelenlegi állományt összevonhassák és sokszorosra növeljék. Helyesen gondolkodik a szövetkezet, amikor a vásárlási tervet akkorra halasztja, amikor a legeltetés azt már lehetővé teszi. Az állattenyészetben első sorban a szarvasmarhák száma növekedik majd az eddigi kétszeresére, de meg kívánják alapozni a szövetkezet juh- és sertéstenyészetét is. Ennek érdekében a jelenlegi 89 szarvasmarha mellett a háztáji gazdaságokból 56 darab háromhónapon aluli, állami akcióból 40, egyéb úton 20 darab szarvasmarhát, 200 juhot vesznek s azt akarják, hogy év végére, de főként a jövő év első szakára a sertéshizlalásból szintén részt vállalhassanak. Istálló, sertésól, juhhodály, takarmánytároló, kukoricagóré és ezer minden kell még, de az építési tervben ezek a legégetőbb fontosságúak most. Akad gondja, tennivalója mindenkinek, s az az örvendetes, hogy a gondot, tennivalót mindenki tulajdon gondjának, tennivalójának érzi. Most például építő brigád létrehozásán fáradozik a szövetkezet, s ha meglesz, májusra már közös szállást kapnak az állatok, a termelő- szövetkezet túl lesz a legnagyobb gondokon, s jó reményekkel láthat a további tennivalóknak. Barna Tibor SZAKMAR TANÁCSADÓ Hogyan ápoljuk tavasszal bűzavetéseinket Kata János Szorgalomból: dicséretes Tavaszi frisseséggel dolgoznak az érsekvadkerti új tsz-gazdák I
