Nógrádi Népújság, 1961. március (17. évfolyam, 17-25. szám)
1961-03-08 / 19. szám
4 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1961. március 8. Új utakon a szülői munkaközösségek T skolarendszerünk to- vábbfejlesztéséről szóló tézisek befejező része — és ezzel mintegy nyomatékot adva az egész reformnak — a feladatokat abban foglalta össze, hogy társadalmi ügy- gyé kell tenni az oktatónevelő munkát. Ez szorosan összefügg azzal az elgondolással, hogy az iskola eddigi zártságát fel kell oldani és a szülőknek, a társadalomnak jelentősen megnő a szerepe a gyermekek nevelését illetőleg. A megnövekedett szerep egyben azt is jelenti, hogy az iskolának is jobban kell támaszkodnia a szülők tapasztalataira, véleményére, észrevételeire, de a szülőknek is szorosabban együtt kell működniük az iskolával, jobban kell érvényesíteniük az iskolai célkitűzések megvalósítását az otthoni életben, azaz nagyobb gondot kell fordítaniok az összhang megteremtésére. Szülői munkaközösségeink eddig is tartottak kapcsolatot az iskolával. Ez a kapcsolat azonban gazdasági kapcsolat volt, és nem az oktatónevelő munkával összefonódó közös tevékenység. így csinosították az iskolákat, segítették az egészségügyi követelmények teljesítését, vásároltak rádiót, televíziót, szőnyeget, függönyt, térítőkét stb. De nagyon sokat költöttek és sok energiát fektettek bálok, szórakozást biztosító találkozók, búcsúztatások stb. rendezésére. Ezek között sok van olyan, ami helyes és jó, azonban vannak olyasmik is amiket nem tartunk helyesnek. Igen helyesnek tartjuk a szülők olyan fáradozásait, melyek a gyermekek táborozásának segítésére vonatkoznak, sőt igen hasznos, ha a szülők el is mennek a gyermekekkel. Ezzel nemcsak a szervezési munkát segítik, hanem példájukkal nevelnek, aktív részvételükkel segítik a nevelési feladatok elérését. Ez a megoldás átmenet a ténylegesen kívánatos tevékenységhez, amit mi új útnak nevezünk. Az iskolareform azt tűzi ki feladatul, hogy vigyük közelebb az iskolát az élethez, a gyakorlathoz, és ezen keresztül is biztosítsuk a szocialista ember nevelését. De, ha itt vagyunk az életnél, ezt a társadalom, a szülők nyújtják és így a szülők szerepe ebben a vonatkozásban is jelentőssé válik. Általában jellemző a szülőkre, hogy gyermeküknek a legjobbat akarják. A mi társadalmunkban fokozottabban érvényesül ez, hiszen nem egy esetben találkozunk azzal, hogy a szülők többet is adnak gyermeküknek, mint kívánatos volna, mert nekik mostoha gyermekkoruk volt, hát az ő gyermekük ne érez- zen semmiben sem hiányt. IMi, pedagógusok azt akar- juk, hogy szocialista embereket neveljünk és a szülők azt akarják, hogy gyermekeik különbek legyenek náluk. E két elv nagyon egyezővé válik a helyes nevelési szempontok érvényesítésével. A szocialista ember különb minden eddigi társadalom emberénél. Olyan tulajdonságokkal rendelkezik, ami a közösség szempontjából értékes, nemes. Olyan erkölcsi eszményei vannak, mely alkotó, építő munkát, a dolgozók szeretetét, a haza sze- retetét, a népek megbecsülését, a kulturált embert testesíti meg. Ez a pár kiragadott szempont csak ízelítőt kívánt nyújtani ahhoz, hogy érzékeltessük a feladat súlyosságát és jellegét. Nyilván ezeket az eszményeket az iskola magában nem tudja kialakítani. Hozzá kell járulni a társadalomnak. A társadalomból elsődlegesen a szülőknek, akik közvetlenül érdekeltek a nevelésben. A szülőket viszont közvetlenül fogják össze a szülői munka- közösségek. A szülői munkaközösségeknek kettős szerepük van. i Egyrészt az egész szülői tár- i sadalmat alkalmassá kell ten- | nie, hogy ezeknek a feladatoknak tudatosan eleget tudjanak tenni. Másrészt észrevételeikkel, tanácsaikkal, érdeklődésükkel segíteniük kell a nevelőket munkájuk sikeres végzésében. És ez az ami új. Le kell térnünk a csak gazdasági, anyagi, vagy rendezési segítség útjáról, és nevelési együttműködést kell megvalósítanunk. Mi szükséges ehhez? Elsősorban a szülők mozgósítása, szervezése a szülők iskolai megbeszéléseire. Félreértés ne essék, nem a szó szoros értelmében vett iskoláról van itt szó, nem a szülők felel- tetéséről van szó, hanem vitafórum ez, ahol, akinek van észrevétele, az elmondja, akinek van kérdése, az felteszi, akinek nincsen, az gyűjtögeti a tapasztalatokat és tanácsokat. Ez az iskola segíti a szülőket abban, hogy helyesen lássanak és döntsenek nevelési kérdésekben. eltételezzük azt, hogy minden szülő gyermekének a legjobbat akarja. És ha tényleg így van, akkor a jó szülőnek ott a helye. Lehet-e jó szülőnek tartani azt a papát, vagy mamát, aki csak a beiratáskor, vagy még akkor sem megy az iskolába? Nyilván nem. Az ilyen szülő nem akarja igazán, hogy gyermekének többet és jobbat adjon, mint ő kapott. Szükséges az eredményes együttműködéshez, hogy a szülők elsajátítsák azt, ami a nevelésben reájuk hárul, és teljesítsék is az otthoni nevelésben reájuk váró feladatokat. Ez azt akarja jelenteni, hogy az együttműködést megszokják, és ne akarjon a szülő mást, mint az iskola. A gyermekek általában nagyon éberen figyelik szüleiket és eleinte utánozzák, később megszokják azt amit tőlük láttak. Az eredményes együttműködés harmadik feltétele az, hogy a szülők járjanak el az iskolába és mondják el észrevételeiket, tapasztalataikat. tanácsaikat a nevelőknek. Eddig az volt a gyakorlat, hogy csak a nevelőktől várták, hogy elmondják észrevételeiket, jókat, vagy rosszakat. Most meg kell fordítani a szülők is adjanak tanácsokat a nevelőknek. Van-e erre lehetőség? Hogyne. A reform vitája azt mutatja, hogy nagyon sok egészséges gondolat jött a szülők köréből. Ezt kívánjuk rendszeresíteni a szülői munkaközösségek aktivizálásával. A negyedik feltétel az, hogy a nevelők közvetlen kapcsolatot építsenek ki a családokkal. Menjenek el és ismerjék meg a családok problémáit és ennek birtokában segítsék az eredményes együttműködést. Ehhez viszont az kell, hogy a nevelő megfelelő felkészültséggel rendelkezzék és magatartásában, munkájában, nézeteiben példakép legyen. A szülőkkel találja meg a közvetlen érintkezés módozatait és ezek a találkozások mindig szorosabbra és szorosabbra fűzzék a kapcsolatokat az eredményes együttműködés érdekében. Ezekkel egyben a formáit is vázoltuk az együttműködésnek. Hozzá kell tenni még a szülői értekezleteket is. Eldöntött tény az, hogy az oktató-nevelő munka szempontjából eredményesek az osztályszülői értekezletek. Egy korosztály közös tanulási és nevelési problémái merülnek fel. így a megoldások is egyöntetűbbek. Nagyon sokszor felvetették a szülők, hogy ezeknek a megbeszéléseknek a tartalma nem megfelelő. A gyengébb tanulók szülői nem szívesen mennek, mert csak rosszat hallanak gyermekükről. Van ilyen probléma, amit nekünk kell megoldani, a nevelők megfelelő felkészítésével, azonban a gyenge tanulók szülői sokat tanulhatnak és éppen a tanácskozások során kapnak olyan ismereteket, amelyek segítenek a gyermekek jobb munkájához. A szülőkkel való együtt- működés hatékonyságának biztosításához szükséges a nevelők továbbképzésének megjavítása is. Nevelőink sokat tanulnak, sokat tapasztalnak és számukra is új az, hogy az iskolai munkába beleszól a társadalom és az iskola falai közé többé nem lehet bezárkózni. Uj az, hogy az egyszerű emberek, akik pedagógiai tudományos irodalmat nem tanultak, vagy nem olvastak, azok is az élet tapasztalataival hozzájárulnak a nevelés kérdéseinek megoldásához. Ezt nevelőinknek kisebb nagyobb zökkenőkkel meg kell tanulniok és meg is fogják tanulni. Mindehhez hozzátartozik az, hogy az együttműködés csak úgy lesz eredményes, ha élünk az egészséges, gyümölcsöző kritikával. Ez vonatkozik a szülőkre és nevelőkre egyaránt. Gyakran találkozunk még ma is nevelőkkel, akik lebecsülik a szülők szerepét, és egészséges észrevételeiket visszautasítják, különösen akkor, ha az nem kedvező. Pedig azt kell vizsgálniok, hogy mi abban az igaz és helyes. A szocialista nevelő erőssége abban van, hogy tudja saját munkájában is meglátni és elfogadni a hibát, de a következőkben iparkodik azt kiküszöbölni. Ehhez viszont nagyon sokat segítenek a szülői észrevételek. Az iskolareform eredményes megvalósítása függ ettől az együttműködéstől. A viták azt mutatták és az azóta szervezett szülői tanácskozások, szülők iskolái, hogy a gyermeküket szerető, azoknak jobb, harmonikusabb életet akaró szülők érdeklődése megnövekedett. Szülők sokat foglalkoznak nevelési kérdésekkel, ilyen könyvek olvasásával, előadások hallgatásával. Ezt kívánjuk a munka- közösségeken belül nevelési céljaink elérésére felhasználni. Az iskola szocialista embereket akar nevelni, a szülő különb embert, és így találkozunk céljainkban. Az eszközök és módszerek megtalálása a következő lépés, melyhez kívántunk pár gondolatot nyújtani. Kmety Ferenc Salgótarjáni gimnazisták színpadi bemutatkoznia a héten A salgótarjáni Madách gimnázium ifjúsága körében már hagyományossá vált, hogy az intézet növendékei a szalagavató ünnepséggel egyidő- ben, vagy azt követően egy- egy színpadi bemutatóval is nyilvánosság elé lépnek. A gimnazisták színjátszó csoportja szorgalmas előkészületi munka után, dr Jár- rnay Pálné magyar-latin szakos nevelő rendezésében az Idén az Anna Frank naplója című nagysikerű színművet tűzte műsorára. A darab premierje 11-én este 8 órakor lesz az Acélárugyár művelődési otthonában, de pénteken délután már az ifjúság számára külön előadást tart az együttes. Az iskolai csoport a salgótarjáni bemutatkozó után Zagyvapálfalvára, Karancs- lapujtőre és Kisterenyére látogat el s a darab egy jelenetével résztvesz a -kulturális seregszemlén is. NÓGRÁDI EMBEREK DÉLELŐTT IS JÁTSZIK A MOZI Délelőtt is vetítenek ezentúl a Salgótarjáni November 7 Filmszínházban. Ez az intézkedés lehetővé tette, hogy a délutános, éjszakás műszak dolgozói is megtekinthetik a játékfilmeket. A CSERÉPKÁLYHAS Négy év után ismét kiadják a Petőfi-díjat Négyéves szünet után újra kiadják a megtisztelő Petőfi- díjat a Salgótarjáni Acélárugyár Művelődési Otthonának Petőfi Színjátszó Szakosztályában. Az 1945. március 15-én alapított és első ízben kiadott díjat a kollektív szellem erősítése, az önművelés elmélyítése, az egyéni produkció továbbfejlesztése céljából alapították. Az eddigi évek folyamán tíz esetben adtak ki Petőfi-díjat. Ezt a díjat a szákosztálynak az a tagja kapja, aki legtöbbet tett az előző évben a szakosz- tály kollektív szellemének erősítéséért, aki a legjobban alakított, a próbákon rendszeresen részt vett, s oda- adóan foglalkozott a kezdő színjátszókkal. Mához egy hétre ünnepi ülésre gyűlnék össze a szakosztály tagjai, hozzátartozók, vendégek, hogy megünnepeljék a szakosizltály fennállásának 16. évfordulóját, s egyben átnyújtsák az egyik színjátszónak a Petőfi-díjat. Minden évben egyetlen Petőfi- díjat adnák ki, mintegy példázva, hogy azt csak kivételesen jó teljesítményt nyújtó színész kaphatja meg. Ezt az is bizonyítja, hogy 1957-től nem adtak ki Petőfi-díjat, mert egyik évben sem találtak arra érdemes, kivételes teljesítményt nyújtó szakosztályi tagot. A Petőfi-díj átnyújtásá- val egyidőben Munka-díjjal is kitüntetnek két szakosztályi tagot. Ezt a díjat 1948- ban alapították azok részére, akik munkájúkban nem érik el a Petőfi-díj odaítéléshez szükséges színvonalat, de szorgalmas munkát végeztek az előző év során. A Munkadíjjal több egyént is lehet jutalmazni évenként. Eddig 27 Munka-díjat adtak ki az eltelt évek során. A március 15-i ünnepségen e díjazáson kívül néhány szakosztályi tagot még különböző ajándéktárgyakkal is megjutalmaznak elmúlt évi jó munkájukért. Pillanatkép a nagyoroszi kultúrfrontról H A A RÉTSÁGI JÁRÁSBAN arról beszélgetünk, hol halad legjobban az az ismeretterjesztő, kulturális tudat- formáló munka, amelyről napjainkban annyi szó esik, amely a mezőgazdálkodás szocialista átszervezésével oly igen nagy jelentőségre tett szert, — szinte egyöntetű a felelet: — Menjenek Nagyorosziba. Esteledik már erősen, mire a községbe érünk s a művelődési otthont keressük. A ház Valamikor a községi építőmunkások otthona volt. ők építették, s a fasizmus utolsó dühöngésének korszakában mártírrá lett társaik nevét ma is emléktábla őrzi a homlokzaton. Ma az egész község művelődik itt esténként. Bentről, a falak közül zongoraszó csalogatja az embert. A nagyteremben gyakorló órája van a zeneiskolának, de az udvaron, az ajtóban már felnőttek gyülekeznek, vetítéssel kísért balesetelhárító előadás lesz este s itt minden iránt érdeklődnek az emberek, amiből tanulni lehet. Azt mondják az itteniek, hogy a valóban otthonias otthonnak egyetlen „üres” napja sincs, de még az órákkal is okosan kell gazdálkodni, hogy a sokirányú törekvésnek helyet, időt lehessen biztosítani. , Mik is azok a törekvések, amelyek a nagyoroszi népművelőknek olyan jó hírt szereztek a járásban? — erről kérdeztük Rakonczay Antalt, a művelődési otthon igazgatóját. Beszéljünk talán először az ismeretterjesztő munkáról: — A legfontosabb, — mondja — a Mezőgazdasági Termelőszövetkezeti Akadémia, amelynek keretében heti három órában szakmai, általános és világnézeti kérdésekkel foglalkoznak a hallgatók. A tanfolyamnak 30 hallgatója van s az előadások népszerűségét az biztosítja, hogy a TIT által kidolgozott tematikát az előadói közösség, a termelőszövetkezeti vezetőség, elsősorban az agro- nómus kívánsága szerint a helyig adottságokra alkalmazza. így különösen nagy súlyt helyez a tanfolyam az állattenyésztéssel kapcsolatos ismeretek bővítésére, mert a termelőszövetkezet tervei között az állattenyésztés fellendítése elsőrendű feladatok között szerepel. — Az akadémia kereteiben előadássorozat van a világnézeti és ateista kérdésekről is. Szó volt többek között az élet keletkezéséről, az ősember elődeiről, az ember származásáról, a természeti vallások keletkezéséről s helyet biztosítottunk az általános műveltség szélesítésére is. Valamennyi előadásunkat vetítésekkel kísérjük. 1GÉN ÉRDEKES formában végzi munkáját a község irodalmi szakköre is, amelynek tevékenységébe parasztok, munkások, értemiségiek egyaránt nagy készséggel kapcsolódtak be. A harminc főnyi kör a világirodalom legjelentősebb műveiből éves olvasmányprogramot állított össze s az elolvasott művet az irodalmi kör tagjai rendszeresen és alaposan megvitatják. Minden vitaestnek más-más előadója van a kör tagjai közül s kötetlen formában mindennapos olvasmányaikat is megbeszélik, könyveket ajánlanak. Az ifjúsági ismeretterjesztés a fiatalok kultúrált életének kialakítását, világnézeti határozottságát szolgálja, öt előadás foglalkozik a fiatalok múltbeli helyzetével, mai életével, a mezőgazdaságban betöltendő feladatával. A KÖZSÉGI zeneiskola a fiatalok zenei műveltségét hivatott megalapozni. Harminc növendék részére három hangszeren történik rendszeres oktatás a balassagyarmati zeneiskola tanárainak bevonásával. A kulturális tevékenységben a színjátszók munkája a legmozgalmasabb. A csoport eddig inkább darabok betanulására fektette a fő súlyt, most már szakköri foglalkozások keretében a színjátszás elméleti, mesterségbeli kérdéseivel is megismerkednek. A művelődési otthon táncosai a Bogár Imre című táncballadát tanulják s külön kis színjátszói, táncosai vannak az iskolásoknak is. A felnőttek ismereteinek, kulturális igényeinek bővítése mellett a művelődés irányítói a legfiatalabbakról sem feledkeznek meg. Vasárnaponként mesedélelőttök, filmvetítések vonzzák az otthonba a gyermekeket. A filmeknek általában igen nagy a népszerűsége az egész községben. A heti 4 vetítés az ifjúsági előadásokkal gyakran 6 —7 előadásra szaporodik, ahol ankétok keretében vitatják meg a nézők a bemutatott filmet. Ilyen sokrétű kulturális tevékenység mellett csökkent-e a városok elvonzó ereje Nagyorosziban? Erre a kérdésre Rakonczay Antal így fogalmazza a választ: — Pontos képet jelenleg még nem igen láthatunk, s benyomásunk mégis az, hogy igen. A benyomásnak az a reális alapja, hogy a KISZ- klubban szinte minden megtalálható ma már, ami a fiatalok érdeklődését hasznosan lekötheti. Nagy rádiójuk, lemezjátszójuk van, televíziót hézhetnek, társasjátékok állnak rendelkezésükre s a fiatalok élnek is minden lehetőséggel, hogy szabad óráikat tartalmas foglalatossággal töltsék meg. A televíziós közvetítésekre például zsúfolásig telik a helyiség, de a klubszobában is állandóan eleven az élet, igen, a város vonzása feltétlenül csökkenőben van. Hr OGY A FALU vonzás* legyen az egyre erősödőbb, annak lehetőségeit a nagyoroszi kultúrmunkásoknak kell biztosítani az eddigi eredmények megszliárdításával, az eddigi lelkesedéssel, szorgalommal, hogy azok segítségével újabb nagy lépéseket tehessenek előre. Barna Tibor
