Nógrádi Népújság, 1961. március (17. évfolyam, 17-25. szám)

1961-03-15 / 21. szám

4 nógrádi nepüjsag 1901. márclw 1». Pedagógusaink nagy felelőssége o Iktatási rendszerünk to­vábbfejlesztéséről szóló irányelveik megvalósításának egy fontos szakaszához érkez­tünk. Pedagógusaink viták keretében tárgyalják meg a tantervek alakítását, amely e hét közepén veázi kezdetét. Az irányelvek három alapel­vének, amely a tanulók túl­terhelésének megszüntetését, az élethez kapcsolódó korsze­rű műveltség nyújtását és a világnézeti nevelés szükséges­ségét, megalapozottságát irá­nyozza elő, társadalmunk he­lyesléssel és megértéssel fo­gadta. A megvalósítását szük­ségesnek tartja. Miért vált ez szükségessé? A felszabadulás óta társadal­munk politikai, gazdasági éle­te rohamosan fejlődött De ezzel az iskola belső tartalmi munkája nem tudott lépést tartani. Ennek következtében a gyakorlati élettől elszakadt és túlzottan elméleti síkon mozgott. Ennek a megszünte­tése, helyes irányba való te­relése most az egyik fontos feladatunk. Ezt szolgálja most ez a munka is, amely a tan­tervi vitával veszi kezdetét. A párt, a Művelődésügyi Minisztérium, a Pepadógusok Szakszervezete helyeselte a pedagógusoknak azt a kérését, hogy az új tanterveket vég­leges kidolgozásuk és beveze­tésük előtt vitassák meg. El­jött tehát ennek is az ideje. Ez a vita a reform gyakor­lati munka megva 1 ósításának egyik leglényegesebb fejeze­tét kell jelentse. Miyen legfontosabb felada­tokat kell célul tűzni a Vita során? Talán elsőnek a maximalizmus és annak le­küzdését kellene megemlíteni. Majd a világnézeti nevelést, valamint az elmélet és gya­korlat összekapcsolásának kérdését. Nem szabad azon­ban szem elől téveszteni, hogy mindhárom kérdés szoros egy­séget alkot és csak az együt­tes megvalósításuk jelentheti a tantervi viták teljes sikerét. A mi pedagógusaink nagyon jól tudják, hogy a maximaliz­mus iskoláinkban nem egy 1945-ben felszínre került je­lenség. Ez ellen már szót emeltek, de meghallgatásra kevésbé találtak. Nem lehet mértéktelen követelményt tá­masztanunk az egyes tantár­gyakkal kapcsolatban. Éppen ezért a tanterv összeállítása és vitatása során nem a ha­gyományos alapokból, tudo­mányágak struktúrájából in­duljunk ki, hanem a társa­dalom által támasztott köve­telményekből. Nem taníthat­juk meg minden tantárgy, tu­dományág eddig összegyűjtött anyagát a gyerekekkel. Ez nem feladata az általános is­koláknak, hiszen ez a gye­rekeket egy mechanizmusba süllyesztené, nem beszélve arról, hogy idegeiket felőröl­né. Ez a tantervi vita során nagyon lényeges szempont. Az egyes tantárgyakat tanító pedagógusok éppen ezért nem szabad szaksoviniszták legye­nek. Csak összefüggéseiben, az összes tantárggyal együtt szemlélhetik a kérdést és küzdhetnek eredményesen a gyermekek túlterhelése ellen. lé étségtelen, a gyermekek túlterhelése nem min­den esetben a pedagógusoiktól függ. Komoly tényezője a túl­terhelésnek a tankönyv, a tan­menet is. Mindenesetre, amennyiben a pedagógusok körében lezajló vita eredmé­nyes lesz, a tankönyveknek a most megvitatandó tanter­veken kell alapulniok. Erre külön iskolai reformbizottság fog nagy gondot fordítani és a tankönyv írásánál a kezdet­től fogva ennek érdekében el­lenőrzést végeznek. Van olyan jelenség, hogy nagyon sok pedagógus a maximalizmust a tantervre, az óratervre, a tankönyvre hárítja. Ezzel kapcsolatban saját szerepükről nem beszél­nek. így pedig vitatni tanter­vet nem lehet. A pedagógus­nak önön munkáját is vizs­gálni kell. És itt elsősorban Oktató és nevelö-imka KÉPZŐMŰVÉSZEIM MAPPÁJÁBÓL Anyai szeretettel... Salgótarján vasas üzemei­nek nődolgozói kedves meg­lepetést tartogatnak a felső­petényi gyermeknevelő inté­zet kis lakóinak. Számtalan játékot, ajándékot készítettek hosszú hetekig, nagy gonddal állították össze a gyermekek számára kedves bútorokat, babákat és más játékokat. Az Áramszolgáltató Vál hai garnitúrát ialat asszonyai valóságos Ids kony- küldenek Felsöpeténybe arra törekedve, hogy vizsgál­juk a szemléletünket. Ha rossz az, változtatni kell raj­ta. E kérdés minden bizony­nyal nagy vitát eredményez, de bármilyen vita kereked­jék, erősen kell tartani ma­gunkat ahhoz, hogy ne csu­pán a tantervet, a könyveket, s ezek összetételét vizsgáljuk, hanem önmagunkat is. A világnézeti nevelés, a gyakorlati életre való neve­lés ez napjaink nagy problé­mája. Sok esetben hangoz­tatják egyes pedagógusaink, hogy vajon szükséges-e az ál­talános iskolában ezzel elmé- lyülten foglalkozni. Nagyon szükséges. Természetesen nem a tudományos teljességre való törekvéssel, mert ez nem fel­adata az általános iskolának, de tudományos szemléletre való nevelés döntő és szük­séges követelmény. Éppen ezért a tantervi vitáknál en­nek felszínre hozása alapvető követelmény. És most szóljunk néhány szót az elmélet és a gyakor­lat összekapcsolásának kérdé­séről, annál is inkább, mert a termelési gyakorlat végzé­sének, az 5 -f- 1-es formának és az általános iskoláinkban a politechnikai oktatás beve­zetésének rendkívüli jelentő­sége van. De az elmélet és a gyakorlat összekapcsolása eb­ben nem merülhet ki, mint ahogy azt sajnos, nem egy iskolánkban csupán erre szű­kítik le. A megtanult isme­reteket tanulóink a nyelvtan, a történelem, a földrajz, a fi­zika és kémia és minden más tantárgy keretében szükséges lenne, hogy az életre alkal­mazni tudják. A tanításban a reform végrehajtása során ennek az elvnek minden más­sal egyenjogúságot kell biz­tosítani. Mert említsük meg csupán a példák kedvéért, hogy a kémia, fizika és a többi törvényszerűségek nem­csak a természetben érvénye­sülnek és jelentkeznek, de az üzemekben is, csak éppen más viszonyok, feltételek és körülményeik között. Az a feladatunk, megtanítani gye­rekeinket mindezek felisme­résére. Felismertetni a törté­nelemben is, hogy nemcsak királyok és csatáit története van, hanem az embernek a természet feletti diadalának történet^, amelyben az osz- táiyharc érvényesül minden időben. Balassagyarmaton a műve­lődési házban már rendsze­ressé vált a művészeti mun­kák mellett az oktató és ne­velőmunka is. Előadásokat tartanak tanácstagoknak, Ha­zafias Népfront bizottsági ta­goknak és aktivistáknak min­den hónapban, amelyben meg­határozzák a tanácstagok, va­lamint a Hazafias Népfront tagok és aktivisták feladatait, és ismertetik velük a leg­újabb törvényeket. A dolgozók ellátása érdekében Megyénk területén igen sok közkút és törpevízmű van. Ezeknek a karbantartása év­ről évre megnövekedett anyagi feladatok elé állítja a tanácsainkat. A közkutak és törpevízművek karbantar­tására, valamint a lakóterüle­tek belvizeinek szabályozásá­ra 2 688 000 forintot fordíta­nak. Ezzel az összeggel biz­tosítják, hogy a lakosság víz­ellátása zavartalan legyen és megfeleljen a közegészség- ügyi feltételeknek, valamint eltűnjenek az egészségtelen belvizek. Czinke Ferenc: A köszörűs ANNA FRANK NAPLÓJA, ­ifjúsági színjátszókkal Ns agy és felelősségteljes munkára indulnak pe­dagógusaink. Az egész társa­dalom nagy érdeklődéssel várja a munkának az ered­ményét. Ezzel lássanak peda­gógusaink a munkához, érez­zék, hogy a dolgozók milliói­nak kérése van mögöttük. A salgótarjáni Madách gim­nazistáik színházat játszottak s meg kell mondani mindjárt elöljáróban: dicséretesen tisz­ta szándékút. A dicséret mellett itt meg kell állanunk egy pillanatra, mert éppen legutóbbi, mos­tani jelentkezésükkel kapcso­latosan vetődik fel a kérdés, hogy az a mérce, amelyet át­ugrani kíséreltek meg az Anna Frank naplója című kétrészes színművel, vajon az ő magasságukhoz méretezett-e, az intézeti csoport áll-e a színjátszásnak azon a fokán, ahonnan teljes bátorsággal vállalkozhat a különleges megépítésű írás megszólalta­tására. Az Anna Frank naplója ugyanis Goodrich és Hackett színpadra alkalmazásában tu­lajdonképpen nem dráma, hanem színpadra alkalmazott, képekkel illusztrált elbeszé­lés. Az epikát éppen a dra­maturgia húzza alá, amikor a tragikus sorsú zsidó kis­lány napló-vallomását mind­untalan különös misztikum­ként jelentkező hanggá cse­réli át. A dramatizálásnalk valójában mindössze egyetlen szereplője van: az eseménye­ket a kegyetlen tények való­ságával közlő Anna. Minden más körülötte csupán statisz­tériája egy padlásszobába zárt világnak. A feladat teljes biztonságú rendezőt és kiváló színészéket kíván. Ezért éreztük azt, hogy a Madách Gimnázium színjátszói ezalkalommal ere­jüket meghaladó feladatot vállaltak. Az általában 17— 18 éves fiatalok a szereplők életkorát a smink és a moz­gás külsőségességével próbál­ják feledtetni, hiszen az át­élés mindent elhitető ereje ezeknek a fiatal műkedvelők­nek még nem is lehet saját­juk. Minden jóképessége el­lenére Bánhegyi Zsolt pél­dául csak illusztrálni képes a lelki világában összeroppant apát, Ottó Frankot. Körülbe­lül ez vonatkozik szerepében Gótai Lászlóra, valamivel ke­vésbé az ugyancsak tehetsé­ges Görgényi íjászlóra is. A darab női alakjai már sóikkal hitelesebben hatnak. Itt a szövegmondás módján kellene sokat igazítania a ren­dezőnek. Ez elsősorban Miep asszonyt alakító Höckel Ka­A kulturált városi életért... Az Erőműben babákat, ruhákat készítettek az asszonyok. Több mint száz ember — felnőtt és fiatal kelt hétfőn reggel útra Salgótarjánban egy nemes cél érdekében. A megyei Népi Ellenőrző Bizott­ság szervezésében 50 népi el­lenőr, a Hazafias Népfront, a Nőtanács, a KISZ aktívái, úttörők, a KÖJÁL és a me­gyei tanács egészségügyi ál­landó bizottságának tagjai keresik fel a város zegét-zu- gát, hogy vizsgálatuk ered­ményeképpen javaslatot te­gyenek: mit lehet, mit kell tenni a kulturált városi élet megteremtéséért? Szükséges-e ez a vizsgálat? Igen! Mert szerény vélemé­nyünk szerint is Salgótarján köztisztasága korántsem fej­lődött úgy, ahogyan maga a város Hiszen éppen az újon­nan létesült városrészek hagy­nak maguk után a legtöbb kí­vánni valót. A legtöbb sár — éppen a parkírozások elha­nyagolása következtében In­nét kerül a főutcára. Ezt a városrészt „díszítik” legjobban az építkezésből hátramaradt hulladékok, vagy éppen itt van a legrendezetlenebb te­rep — pontosan a megyei ta­náccsal szemben. Persze csep­pet sem jobb — a köztiszta­ságot figyelembe véve — a helyzet sem a Pécskő utcá­ban, sem a Karancs utcában, de az üveggyári településen, vagy azon túl sem. A legfor­galmasabb, a főutca poráról már nem is szólva. Mindent egybevetve: ah­hoz, hogy kulturált, városi életet alakítsunk ki Salgótar­jánban is, első és legfonto­sabb lépés kell legyen a vá­ros köztisztaságának mielőbbi megjavítása, a város tervsze­rű rendezése, parkírozása, fá­sítása. Nos, a népi ellenőrök, a társadalmi szervezetek ak­tívái ezeket a hibákat, hiá­nyosságokat kívánják egészen részletesen feltárni. Ezért most 10 körzetre osztották a várost, s megnézik: mi tör­tént a városrendezés, a köz­ségfejlesztési alap felhaszná­lása és a köztisztaság terén. A vizsgálat során felkeresik egy-egy körzetben levő gyár vezetőit, helyi szervek és tö­megszervezetek vezetőit, s ar­ra a kérdésre kémek választ: hogyan látják ők a város köztisztaságát, mit tehetnének saját területükön a város szé­pítéséért, tisztaságáért. Mert hogy lehetne tenni, mégpedig sokat, az biztos! Élő, eleven ver­senyt kellene szervezni lakóhá­zak és lakók között a tiszta ud­var, rendes ház mozgalmon belül azért, hogy több cseme­te kerüljön a házak elé, hogy szebb parikok nyújtsanak pi­henési lehetőséget, hogy virá­gok ültetésével, gondozásával virágos várossá fejlesszük Salgótarjánt. talinra vonatkozik. Az é*eklé beszédmódtól nem nehéz meg­szabadulni, ha figyelemmel kíséri, hol van pont a szö­vegben s ott valóban pontot alkalmaz. Igen jó, hiteles Frank né alakjában Merényi Klára. Mozgása, mértéktartása, érzel­mi motiválása figyelmet kel­tő. Margó Frank megformá­lása sikeres teljesítmény Ker­ner Edittől, értéke a játéká­nak, hogy egyéníteni ltudja szerepét. Komplikáltabb ér­zelmek kifejezésére is képes színjátszót ismertünk meg Bódi Katalinban, aki a jel­lemfejlődést nyomon követi az események különböző fá­zisaiban. Szolnoki István ala­kítása szintén a dicséretesek között sorolható. A darab címszereplője Lo- sonczi (Olbrich) Éva negyed­éves tanuló. Figurális adott­ságai szinte predesztinálják a feladatra, de az alak tartalmi megtelítésével sem marad adós. Hangvétel közvetlen, természetes, őszinte, bár irt­ott nála is kísért az éneklő beszédre való hajlamosság. A nagylélegzetű szerepben ké­pességei egyenletesen és gaz­daságosan érvényesültek. Part­nere, Balogh Endre kedvesen kamaszos, — önmagát adja. Dr. Jármay Pálné nevelő a rendezés nagyon nehéz felada­téit elismerésre méltóan láitta el. A mű eszmei sugárzása fi­gyelmeztetés a múltból, a mának, a fasizmus réme el­len, mégis, helyesebb lett volna talán az ifjúsági szín­padirodalom kevesebb erőt kívánó alkotásai között ke­resgetni. Barna Tibor Föltaiivessziivetati színjátszók és tánccsoporlok kantátája Karancslapjtin Vasárnap este jól sikerült műsoros estet rendezett a MÉSZÖV a karancslapujtői művelődési házban. Az esten három földművesszövetkezeti csoport lépett fel egyfelvoná- sosokkal és táncokkal. A hagyományokhoz méltó jó előadást nyújtottak a mátraverebélyi földművesszö­vetkezet színjátszói. A „Rogo- zin-ügy” című egyfelvonásos színdarab érdekes témája és a szereplők átélt színvonalas játéka egyaránt hozzájárult a sikerhez. A szécsényi járási kultúr- ház segítségével sokat fejlő­dött az utóbbi hónapokban a szécsényi földművesszövetkezet tánccsoportja. Nagyon tehet­ségesek ezek a fiatalok, mos­tani fellépésük gondos előké­szítést, kitartó, rendszeres munkál: bizonyít. A tánccso­port vezetője, Varga József hozzáértő, lelkes munkáját, tehetségét bizonyítja. Komoly ígéret a ludányha- lászi kultúrcsoport produk- cója is. Itt is arról számolha­tunk be, hogy a kultúrotthon, a KISZ-szervezet és a föld­művesszövetkezet alig pár hó­napos egészséges együttműkö­dése máris meghozta eredmé­nyét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom