Nógrádi Népújság, 1961. március (17. évfolyam, 17-25. szám)

1961-03-15 / 21. szám

lödl. március IS. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 5 Használjunk ki minden lehetőséget a baromfitenyésztésre Kormányzatunk jelentős kedvezményekkel igyekszik elősegíteni a tsz-ek és a ház­táji gazdaságok baromfi- tenyésztését. Egy előző ren­delet értelmében az állammal szerződést kötő termelőszö­vetkezetek és termelők ré­szére minden leszerződött liba után 10 kilogramm és éves szinten leszerződött 500 tojás szállítása után tojás darabonként 0,08 kilo­gramm kukoricát, vagy baromfitápot biztosítanak hatósági áron, mely kedvezményes akció igénybevételét a helyi föld­művesszövetkezetek útján le­het lebonyolítani. Nagyon előnyös és fontos a szerződéses értékesítés mind termelők, mind a népgazdaság ellátása szempontjából. Ennek ellenére vontatottan halad a szerződéskötés. Egyes földmű­vesszövetkezetek maguk sem ismertetik eléggé a velejáró kedvezményeket, a gyakorlat során azonban az is bebizo­nyosodott, hogy sokan azért tartózkodnak a szerződéskö­téstől, mert soknak tartják az 500 tojásra való szerződést. Ezenkívül bizonytalan, hogy a negyedik negyedévben is teljesíteni tudják-e a vállalt kötelezettséget. Éppen azért az élelmezésügyi minisztérium engedélyt adott arra, hogy aa eddig kötelezően előírt legkisebb mennyiségű 500 szerződött tojás helyett 300-ra is lehet szerződést kötni. Ezenkívül a negyedik negyed­évre nem kell teljesítést vál­lalnia a termelőnek, így 230 darabot az első félévben, 70 darabot pedig a harmadik ne­gyedévben kell leadni. A le­szerződött tojásmennyiség után pedig a kukorica egy tételben is utalványozható, illetve beváltható. Megyénk az ipari jellegű megyék közé tartozik, ennek ellenére mind a növényter­mesztés, mind az állatte­nyésztés valamennyi ága szá­mára megvannak a feltételek. Ezen belül a baromfitenyész­tésnek is korlátlan lehetősé­gei vannak. Gyümölcsösök, kertek, le­gelők az Ipoly-mentl ki­öntések, üresen maradt háztáji istállók állnak rendelkezésre. Ezek az adottságok mind alkalmasak arra, hogy gaz­daságosan tudjunk előállí­tani jó minőségű tenyész- anyagot és olcsó csirke-, puly­ka-, liba-, tyúk-, kacsahússal tudjunk hozzájárulni a meg­növekedett igények kielégí­téséhez. Az értékesítési le­hetőségek mind belföldi, mind külföldi vonatkozásban szinte korlátlanok. Ma már nagyon sok község­ben bebizonyosodott tény, hogy a kicsinybeni baromfi­tenyésztés is komoly jövedel­met biztosít a családnak. Ezekben a községekben a há­ziasszonyok tudják a legjob­ban, hogy milyen nagy segít­ség részükre ez a viszonylag kevés munkával elérhető mellékes jövedelem. Kövessék a magyarnán- dori, káliói, erdőkürti, he- rencsényi, kisbágyoni, szandai, szandaváraljai, szentéi, mihálygergei, egyházasgergei és érsek­vadkerti szövetkezeti asz- szonyok példáját; és ne­veljenek minden község­ben minél több fajtiszta baromfit a háztáji gazda­ságokban is. De főleg az asszonyokra há­rul nagy feladat a nagyüzemi baromfitenyésztés megalapo­zásával, a közös baromfi- tenyésztés megteremtésében is, Szántanak, vetnek Kazáron A Kazári Zöld Mező Ter­melőszövetkezetben a szövet­kezeti gazdák nagy igyeke­zettel végzik a tavaszi mun­kákat. Elvetettek 25 kataszt- rális hold borsót és 10 hol­don földbe tették a mákot. A 6 holdas kertészetben is meg­kezdték a munkát. Egy hold sárgarépát, egy hold zöldsé­get és 2 hold hagymát ültet­tek ki. A szövetkezet nagy reményeket fűz a kertészet­hez. Jövedelmét számításba veszik a munkaegységelőleg­nél, hiszen a kertészet egész nyáron jól jövedelmező árut ad. A napokban megkezdik a kalászosok vetését is. A ta­vaszi árpa és a búza vetésé­hez most készítik elő a talajt. Igényeljük és ültessük as ingyenes facsemetéket KÖZEL EGYMILLIÓ FA VÄR ELÜLTETÉSRE A szövetkezeti gazdákkal együtt Hírt adtunk már arról, hogy nagymennyiségű facsemete vár elültetésre a megyében, s ehhez a feladathoz a KISZ- fiatalok munkájára van szük­ség. A megye fásítása nagy- jelentőségű megmozdulássá kell, hogy fejlődjék ezekben a tavaszi hónapokban, éppen azért szükséges, hogy fiatal­jaink minél nagyobb szám­ban vegyenek részt a hasz­nos és szép feladat megoldá­sában. Közel egymillió ingyenes csemete és suháng áll jelenleg rendelkezésre. amivel növényvédő erdősávo- kat, fasorokat, parkokat léte­A Palócföld Tsz-beit Azzal, hogy megindultak a tavaszi munkák, megnőve- kedett a brigádvezetők adminisztrációs munkája is. A na­ponta teljesített munkaegységeket pontosan írni kell, s azt időnként összesíteni. A balassagyarmati Palócföld Tsz-ben gondosan végzik ezt ■ a műn kát. Csernák István, Csillag Ferenc és Török .János brigádvezetők ösz- szesítik a teljesített munkaegységeket. síthetünk, szebbé tehetjük a termelőszövetkezeti portákat, községeket és városokat, nö­velhetjük a megye „tüdejét”. A fásítási mozgalommal kapcsolatosan megkerestük a Cserháti Erdőgazdaságot, ahol érdeklődésünkre így kaptunk választ: — Ebben az esztendőben körülbelül egymillió kétesz- tendős erdei- és fekete fenyő­csemetét tudunk az igénylők részére díjmentesen juttatni, ha gondoskodnak azok kiásá­sáról és telepítéséről. Itt a megye KISZ-fiataljaira számítunk, hogy minden v csemete megfelelő helyre kerüljön, s egyetlen da­rabot sem kelljen meg­semmisítésre ítélnünk. A fenyőkön kívül tudunk adni az igénylőknek 50 ezer kőris és juharfát, s néhány ezer akácsuhángot is. — Jelentkeznek-e igény­lők a telepítésre? — Eddig, sajnos, még nem olyan számban, mint ahogy azt szeretnénk. A legnagyobb mennyiséget, 40 ezer darabot Salgótarján kérte, kisebb té­telekben a községek igénye eddig 30 ezer darab, de arra számítunk, hogy a következő napokban lényegesen megnő az igény. A legeltetési bizott­ságok, községi tanácsok, kö- zületek, termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, magáno­sok az elmúlt ősszel számos helyen végeztek jelentős fá­sítást. Közutak mentén 10 ezer 224 suháng felhasználásá­Hogy bekerüljenek a nagy könyvbe is a teljesített munkaegysé­gek. arról Kormosói Katalin adminisztrátor gondoskodott eddig. Most, március első napjaiban háromhónapos könyvelői iskolára ment, ahonnan mint könyvelő kerül vissza. val 85 kilométeres szakasz fásítása történt. Ha a jelenlegi egymillió csemetét az utak szegélye­zésére hasznosítanánk, ez azt jelentené, hogy 8 ezer 500 kilométer hosszúságú árnyas utunk lenne. A termelőszövetkezeti fásí­tásban az elmúlt esztendő­ben különösen jó példát mu­tatott a szécsényi II. Rákóczi Tsz, ahol az őszi hónapokban közel 7 ezer csemete és 120 suháng került elültetésre. A kazári Zöld Mező Tsz 1600 csemetével létesített szélvédő pasztát, a tol- mácsi Szabadság Termelő- szövetkezet mezővédő er- dősávot telepített. Ezekhez a kezdeményezések­hez a karancsságiak most két­ezer nyársuháng, a borsos- berényi Aranykalász Tsz tag­jai egyezer, a cserháthalápi Béke Termelőszövetkezet gaz­dái 500 csemete ültetésével csatlakoznak, míg a balassa­gyarmati méhészeti szakcso­port egyezer mézelő facseme­tét ültet. A Cserháti Erdőgazdaság­hoz egyébként az or­szág különböző helyeiről ér­keznek kisebb-nagyobb téte­lekre igénylések. A szombat- helyi Kertészeti Vállalat pél­dául innen kér ezer darab juhar csemetét, ugyancsak juharra jelentett be igényt Mátészalka, Nyíregyháza és Szolnok, a megyén belül pe­dig nagy mennyiségre tart számot az Útfenntartó Vál­lalat, amely a közutak fásí­tását a tavasszal is növelni kívánja. A z elmúlt évben 21 ter- melőszövetkezet mér­leghiánnyal zárta az eszten­dőt. Huszonegy termelőszö­vetkezet, amellett, hogy nem tett eleget az állammal szem­beni kötelezettségének, nem nyújtotta a várt jövedelmet a szövetkezeti gazdáknak sem. Ehhez minden bizony­nyal hozzájárult a mostoha időjárás, amely meglehetősen alacsonyra szorította a tavasz kezdetén oly nagy remények­kel szárba szökkenő termé­seinket. Nem lehet azonban az időjárással magyarázni a csécsei Madách Termelőszö­vetkezetben a szervezetlen munkát, a laza munkafegyel­met, vagy Diósjenőn az Üj Barázda Termelőszövetkezet­ben a több évre visszanyúló felelőtlen vezetést, a munká­hoz való helytelen viszonyt, amelyek következtében az el­múlt évben már tetemes mennyiségre növekedett a mérleghiány. Az elmúlt napokban a párt, a tanács és a Nemzeti Bank mezőgazdasági szakemberei együttesen beszélték meg na­gyon körültekintően, megfon­toltan, milyen intézkedések szükségesek, hogyan lehetsé­ges viszonylag rövid idő le­forgása alatt a több eszten­deje gyengén záró termelő- szövetkezetekből közepes, a közepes termelőszövetkezetek­ből jól dolgozó nagyüzemi gazdaság. A megye, a járási mezőgazdasági osztályok szak­emberei ezekben a termelő- szövetkezetekben mindenre kiterjedő vizsgálatot végez­nek. A szövetkezet vezetősé­gével, a szövetkezeti gazdák­kal együtt nézik meg, milyen intézkedésekre van szükség a jövedelmező szövetkezeti gazdaság kialakítása érdeké­ben. A z első lépés ehhez a reális, teljesíthető ter­vek készítése. A tapasztala­tok azt mutatják, hogy a mérleghiányok legfőbb ere­dője a megalapozatlan terv, amely végrehajtásához nin­csenek meg a reális feltéte­lek. S ezt legtöbb helyen még azzal tetézték, hogy szá­mítottak erre az alapozatlan tervre. Ennek megfelelően osztottak előleget, bár emö- gött nem volt meg a terme­lés, a tervezett termelési ér­ték. Kozárdon például min­dig nagyszerű jövedelmet je­lentett a gyümölcstermelés. A termelőszövetkezet foglalkozik az idén is e jól jöyedelmező termelési ággal, de a mező­Jói jövedelmez a to!Iérfékesíté§ gazdasági osztály csak olyan tervet javasol, jövedelmet erősít meg, amelynek teljesí­téséhez megvannak a biztos feltételek. Mert a mérleghiá­nyos termelőszövetkezetek nem a tervezéskor voltak gyengék az elmúlt évben sem. A termelési mutatókat jól alakították. Amikor azonban a teljesítésre került sor, ki­derült, hogy a betervezett hízósertéseknek nincs elegen­dő takarmány, a dohányter­mesztéshez nincs megfelelő szakember. A járási tanácsok ^ irányító, tanácsadó tevékenysége mel­lett termelőszövetkezeteinket segíti továbbra államunk is. Ha szükséges, hozzáértő elnö­kök, könyvelők, mezőgazdá­szok munkába állításához nyújt segítséget a szövetke­zet jövedelmezőségének növe­lése érdekében. Azonban most már inkább azok a ter­melőszövetkezetek kapják s nagyobb segítséget, akik töb­bet adnak ebből vissza a népgazdaságnak. Ez nyilván­való, hiszen azért egyetlen termelőszövetkezet sem érde­mel kedvezményt, állami hi­telt, mert mérleghiánnyal zárt. Az ilyen támogatás már eleve helytelen és káros len­ne. Egyrészt, mert jogtalan jövedelemhez jutnának a szövetkezetiek, amiért nem dolgoztak meg, s ez a későb­biek során sem serkentené őket eredményesebb munkára. Másrészt azok a termelőszö­vetkezetek, amelyek egész esztendőben szorgalmasan dolgoztak, igyekeztek a mun­kával, becsapottnak éreznék magukat. A mérleghiányt pedig magának a szövetke­zetnek kell megszüntetnie olyanformán, hogy, az idén valamivel szerényebb, de biz­tos jövedelmet oszt a becsü­letesen dolgozó szövetkezeti gazdáknak. S ezt el kell ma­gyarázni, meg kell értetni va­lamennyi érintett szövetke­zettel. Hiszen a gyengén dol­gozó termelőszövetkezetek megerősítésére tett minden fáradság kárba veszne, a szö­vetkezeti gazdák munkája nélkül. Okos, meggyőző sza­vakkal kell munkára bírni ezeket a szövetkezeti tagokat, hogy megértsék, a reális ter­vek, a megerősítésre tett in­tézkedések csak velük együtt valósíthatok meg. Az ő mun­kájukkal lehet rendbe hozni a termelőszövetkezet dolgait, megteremteni a jól jövedel­mező nagyüzemi gazdaságot. II lóvátett marhák Azok a háziasszonyok a megmondhatói, akik foglal­koznak ezzel, hogy milyen ki­fizetődő a libanevelés. Eny­híti a húsellátási gondot és a hízlalási szerződéskötés még külön bevételt is jelent. Ezt a bevételt még növelni is lehet, ha a libákat levá­gás előtt kétszer-háromszor, a kacsát kétszer tépik. Ez az állatokra nem ártalmas, sem a hizlalásra nincsen káros befolyással, ellenben hasznos, mert a tollat nem hullatják el az állatok és a tolltermés a többszöri tépés által foko­zódik. A tépésekből nyert tolira pedig értékesítési szer­ződést lehet kötni. Előnye a szerződéskötésnek, hogy a termelők magasabb áron tudják értékesíteni toll- féleségeiket, így külön jövede­lemre tesznek szert. A föld­művesszövetkezet 78, illetve 107 forintot fizet a lekötött toll kg-ja után, amelyre elő­leget is lehet felvenni. Nagyon fontos lenne, hogy a liba-, kacsaneveléssel fog­lalkozó háziasszonyok ne hagyják kárbaveszni a tollat és többszöri tépéssel fokoz­zák a tolltermelést. Ez amel­lett, hogy jó jövedelmet je­lent számukra, országos ér­dek is. A leszerződött és át­adott tollmennyiséggel hoz­zájárulnak a kórházak és ott­honok tollszükségleteinek ki­elégítéséhez. Ezenkívül korlát­lan exportlehetőségeink van­nak e téren. Hát a szó legszorosabb ér­telmében vett marha türelme lehetett annak a félszáznál is több szarvasmarhának, amely az elmúlt hét csütör­tök délutánján a varsányi faluszélen sereglett egybe a községi és közelkörnyéki ter­melőszövetkezetekből, háztáji gazdaságokból, hogy részt ve­hessen a felvásárlási szem­lén, amelyet a Tenyészállat­forgalmi Iroda hirdetett. A meghatározott időre a szerződött állatokból szemre- való, válogatottan csinos por­téka várta a pillanatot, ami­kor a mustra minőségi rang­sort állít az esélyesek között, de az idő hiába haladt, a marha türelem csak nem akart felvásárlókat teremni. A kora délutánt késő dél­után, kora este követte, a lassan-lassan türelmet vesztő marhák pedig végülis gaz­dáikat követték — hazafelé. S alighanem arra gondoltak: Március végén salátát szállít a Pásztói Állami Gazdaság A Pásztói Állami Gazda­ság kertészetében jelenleg paprika, a korai káposzta, karfiol és karalábé kitűzde- lése folyik. Paprikából az az idén 27 holdat terveznek. 15 holdon kései káposztát és karfiolt, 15 holdon pedig uborkát termelnek. A gazda­ság az idén igen nagy gon­dot fordított a kertészetben szükséges előkészületekre, hiszen az idén nagyobb fel­adatot oldanak meg a kerté­szetben a dolgozók is. Az állami gazdaság kerté­szete minden esztendőben el­sőként hozza a salgótarjáni piacra a korai zöld árukat. A terv • szerint március végén most is megkezdik a korai saláta szállítását. marhák vagyunk és mégis lóvá tettek bennünket. Hogy a Tenyészállatforgal­miról az állattartók mit gon­doltak. és mit mondogattak hazatelé útban, annak regiszt­rálásától mentsen fel az ol­vasó. Mennyei hatalmakkal ne keverjük atyafiságba né­mely felelőtlen felvásárlók családfáját. (b. t.) Okleveles közgazdászi vagy könyvelői képesítéssel rendelkező dolgozót keresünk revizori munkára. Rész­letes önéletrajzzal és három hónapnál nem ré­gebbi keletű erkölcsi bizonyítvánnyal jelent­kezéseket a Nógrád me­gyei Tanács VB. Pénz­ügyi Osztályához Salgó­tarján, kell megküldeni. Fizetés a 116/1960. Mü. M. sz. utasítás alapján a szolgálati időtől füg­gően 2100 Ft-tól 2660 Ft- ig terjedhet. (109)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom