Nógrádi Népújság, 1961. március (17. évfolyam, 17-25. szám)

1961-03-29 / 25. szám

1961. március 29. NOSRADI NEPUJSA8 5 A tsz-ek házafáján A dejtári József Attila Tsz-ben a mezei munkák előtt is van mit tenni a szövetkezetieknek. Az állattenyésztés­ben, a takarmányelőkészítésben szorgalmasan dolgoznak az asszonyok A nógrádi Béke Tsz-ben is akad tennivaló a major „há- zatáján”, ha más nem egy kis favágás. Elromlott a gép? No mindjárt meglesz a hiba. Jelentkezés a debreceni Mezőgazdasági Akadémia nappali tagozatára A debreceni Mezőgazdasági Akadémia nappali tagozatára je­lentkezhetnek most érettségiző középiskolai tanulók, vagy ré­gebben érettségizettek, továbbá középiskolák esti, vagy levelező tagozatain ez évben érettségizők. Korhatár 17—30 év. A középiskolások és az 1958- 59. és 1959—60. tanévben érettségi­zettek április hó 10-ig a jelen­legi, illetve a volt középiskola igazgatójának küldhetik be je­lentkezésüket. Az ennél régeb­ben végzettek az akadémia igaz­gatóságánál jelentkezhetnek. (Debrecen, II., Böszörményi út 104.) Felvételnél előnyben részesülnek azok a fiatalok, akik érettségi után egy vagy több évig már dolgoztak. A három évnél nem régebben végzetteket szükséges nyomtat­vánnyal a középiskola látja el, a régebben végzetteknek jelentke­zési ívet és tájékoztatást az aka­démia igazgatósága ad. As anyagi érdekeltség elve a nagyoroszi Úttörő Tsz-ben A korábbiaktól jobban, gon­dosabban szervezték meg az idén a növényápolási mun­kákat a rétsági járás termelő- szövetkezeteiben is. A terü­letfelosztás mellett a közös munkában való részvétel, a szövetkezeti gazdák jövedel­mének érdekében bevezetik a prémiumrendszert. A járási mezőgazdasági osztály meg­felelő javaslatot dolgozott ki arra vonatkozóan, hogyan te­gyék érdekeltté a szövetke­zeti gazdákat a termelékeny­ség, a növénytermesztés és az állattenyésztés hozamai­nak növelésében. Hogyan alakulna tehát a javaslat szerint a nagyoroszi Úttörő Termelőszövetkezetben az egész esztendőben szorgal­masan dolgozó tag jövedel­me, s mit adna munkájával a közösségnek? Egy kataszt- rális hold kukorica teljes megmunkálása esetén minden mázsa termés után egy mun­kaegységet írnak jóvá a tag­nak, s a termés 10 százalékát kapja meg prémiumként. Ha 20 mázsa átlagtermést és 25 forint munkaegységet számo­lunk — bár az Úttörő Ter­melőszövetkezetben a tervek szerint ennél magasabb a munkaegység értéke — egy hold kukoricából a következő jövedelme lesz a termelőszö­vetkezetnek: A tsz bevétele 20 mázsa kukorica után: 2000 Frt. A termelőszövetkezeti tag keresete: 700 Frt. A termelőszövetkezet jöve­delme 1 hold kukoricából: 1300 Frt. De jól jár a lelkiismeretes munkát végző szövetkezeti gazda is. Járandósága így alakul: 20 munkaegység, ér­téke 25 forint: 500 Frt. Két mázsa csöveskukorica ára: 200 Frt. A tsz-tag jövedelme össze­sen: 700 Frt. Igen előnyös ez a módszer a termelőszövetkezetnek és a szövetkezeti gazdáknak is. Serkentőleg hat a közös mun­kára, növeli a családtagok bevonását a nagy munkák ide­jén, mert a hozamok növe­lésével párhuzamosan növek­szik a jóváírt munkaegységek száma, s a prémium is. Növekszik a tsz-ekbesi a tehénállomány A szécsényi járás termelő« szövetkezeteiben megfelelő ütemben halad a nagyüzemi állattenyésztés feltételeinek biztosítása. A megfelelő fé« rőhelyek megteremtésével párhuzamosan növekszik a szarvasmarha- és sertésállo­mány is. A ludányhalászi AL kotmány Termelőszövetkezet« ben például az idei esztendő« ben igen nagyarányú válto­zást terveznek az állatte« nyésztésben. \ tehénlétszámot a je­lenlegi 22-ről 70-re növe­lik az esztendő végére, így már most megvásá­roltak 14 üszőt. Növekszik a termelőszövetkezetben az értékesítésre kerülő hízőállatok száma is. Az idei évben 60 hízómarha értékesítésére kötöttek szerződést az Allatforgal- mi Vállalattal. \ nemrégiben vásárolt 34 izarvasmarhával biztosítva van a hízómarha tervteljesí- iéséhez szükséges alapanyag t termelőszövetkezetben. De a járás többi termelő szövetkezetében is igen bízta, tó az állattenyésztés fej­lődése. Endrefalván például i termelőszövetkezet 15 tehe- let vásárolt a tehénállománj növelése érdekében. Piliny ben hasonló a helyzet. Ugyan­csak 15 tehenet vásároltak a ,;ehénlétszám növelése és a későbbi hízóanyag biztosítása érdekében. Nógrádnak is kedvez a szerencse Március elején ünnepelte a lottó fennállásának 4 éves évfordulóját. Szinte páratlan az a népszerűség, amit rö­vid négy év leforgása alatt vívott ki a maga számára a lottó. M)a már a fővárostól kezdve a legkisebb faluig százezrek várják izgatottan a pénteki napot és kísérik fi­gyelemmel a lottóhúzás ered­ményeit. Népszerű a lottó Nógrád megyében is. Ezt bi­zonyítja az, hogy hétről-hét- re több lottó-szelvényt vá­sárolnak és állandóan növek­szik a lottózók száma. A lot­tójáték megindulásától el­telt négy év alatt 11,270 000 darab lottószelvényt vásá­roltak megyénkben. Ez idő alatt 152 402 darab nyereményre történt ki­fizetés 8,893 607 forint összegben. 52 darab négytalálatos szel­vényre 3,195 866 forintot, 5833 darab háromtalálatos szelvényre 2,994 924 forintot, 146 517' darab kéttalálatos szelvényre 2,702 817 forintot fizettek ki. Ezen túlmenően minden hónapban több érté­kes tárgynyeremény talált gazdára Nógrád megyében. Többek között két öröklakást, két bár­hol felépíthető családi házat, hűtőszekrényt, mo­torkerékpárokat, csilláro­kat, rádiókat, lemezját­szókat, fényképezőgépe­ket, vásárlási utalványo­kat stb. nyertek a szerencsés lottó­zók. Igazuk van tehát azoknak, akik azt mondják, hogy ér­demes lottózni és ez a ma­gyarázata annak, hogy állan­dóan növekszik a lottózók tá­bora. Nagyorosziban azonban úgy határoztak a szövetkezeti ta­gok: elvetik ezt a javaslatot és a kapásnövényeket részi­ben munkálják meg. A ku­koricát például úgy dolgoz­nák meg. hogy a termés egy- harmada a szövetkezeti gaz­dát illeti meg. Mit jelen­tene ez a termelőszövetkezet­nek és hogyan alakulna eb­ben az esetben a szövetke­zeti tagok jövedelme? Ez a prémiumrendszer is növelné kétségtelen a szövet­kezetben a munkakedvet. De hogyan? A kecsegtető jöve­delem érdekében gazdátla­nul maradnak a szarvasmar­hák, a sertések, nem lenne megmunkálva a nagyszerű jö­vedelmet ígérő kertészet sem, mert mindenki kukoricát, bur­gonyát kapálna. De nemcsak a szervezettség, a munka- fegyelem bomlana fel, ko­molyan veszélyeztetve lenne ebben az esetben a termelő- szövetkezet egyre növekvő állatállományának takarmány­ellátása is. Megérné ez a tagoknak? Nem. Kevesebb lenne a tej, a hízóállatok szá­ma, s amit a szövetkezeti tagok nyernének a kukori­cán, vagy a burgonyán, ugyanazt, sőt többet veszí­tenének az állattenyésztésben mutatkozó jövedelemkiesések miatt. Nézzük csak az el­múlt esztendőt. 700 ezer fo­rintot kellett kiadnia a szö­vetkezetnek azért, hogy biz­tosítsa a megfelelő mennyi­ségű abraktakarmányt az ál­latoknak. Az idén azonban már vásárolni sem tudnának, hiszen nem akad a járás­ban, de a megyében sem olyan szövetkezet, amely igyekszik Megszabadulni az abraktakarmánytól. Hiszen mindinkább bebizonyosodik, hogy az állattartás mindig biztos, jó jövedelmet jelent a termelőszövetkezetnek, a munkaegység értékének ala­kulása nem egyszer attól függ, milyen fejlett állattenyész­téssel rendelkezik a közösség. Ez a véleménye a nagy­oroszi Úttörő Termelőszövet­kezet vezetőségének is. Arról igyekeznek most meggyőzni a szövetkezeti tagokat, job­ban jár a termelőszövetkezet, de a szorgalmasan dolgozó szövetkezeti gazdák is na­gyobb jövedelemhez jutnak, ha az előbbi módszert alkal­mazzák. A jól szervezett, lel­kiismeretesen végzett munká­val növekszik a kapásnövé­nyek hozama, így a szövet­kezeti gazdák jövedelme is. V-né SZAKMAI TANÁCSADÓ Hibridkukorica vetőmag használata A kukoricatermesztésben a hib­ridkukorica használata forradalmi változást idézett elő. A forra­dalmi változást a hibridkukorica vetőmag használatát biztosan kö­vető 20—25 százalékos termés­többlet jelenti, mely minden eset­ben megmutatkozik az azonos körülmények között termesztett helyi fajtákkal szemben. Ezek után joggal felvetődik a kérdés, hogy mi is az a hibrid- kukorica? A hibridkukorica két vagy több kiváló tulajdonsággal rendelkező kukoricának egymás­sal mesterséges úton való ke­reszteződése. Az ilyen kereszte­ződésből származó utód, a „hib­ridkukorica’* egyesíti magában a szülők jó tulajdonságait. A hibrid- kukorica magjából kelt növény nagytermöképességü, általában életerősebb, gyorsabban fejlődik, a betegségekkel szemben ellenál- lóbb. Ezzel magyarázható, hogy a hibridkukorica minden esetben lényegesen többet terem, mint a helyi fajta. A hibridkukorica vetőmagot minden év tavaszán újra és újra állami készletből kell beszerezni, mert csak ez a vetőmag biztosít hibridekre jellemző nagy ter­méstöbbletet. A hibridkukorica vetőmag nem megfelelő Ismeretére vezethető vissza az az érthetetlen jelenség is, hogy a termelők egy része idegenkedik a hibridvetőmag használatától. Azt gondolják, hogy a hibridkukorica vetőmag­ból kikelt növények különleges agrotechnikát, esetleg címerezést kívánnak és a termését is va­lamelyik állami vállalatnak kell átadni.-Ezzel szemben a valóság az, hogy az árutermesztési célt szol­gáló hibridkukorica vetőmagból kelt növény a helyi fajtával azo­nos agrotechnikát igényel. A ter­mésével a termelő éppúgy sza­badon rendelkezik, mint egyéb, nem hibridmagból termelt kuko­ricájának termésével. A hibridkukorica vetőmag hasz­nálatának gazdaságosságát vi­tatva egyesek azt állítják, hogy a vetőmag drága, mert 1 kg el­lenében 2 kg szokványkukoricát kell cserébe adni. Ennek ellen­kezője könnyűszerrel bizonyít­ható. Igaz ugyan, hogy a hibrid- kukorica vetőmag ellenében két­szeres mennyiségű szokvány­kukoricát kell cserébe adni. de a hibridvetőmagért adott többlet- kukorica bőségesen megtérül a 20—25 százalékos terméstöbblet­ben. XJrbán Mihály alakulása óta tagja a mohorai Mikszáth Termelőszövetkezetnek. Tizen­hét holddal lépett be és az a hír járja róla a faluban, hogy ritkán szól, de annál többet cselekszik, annál többet ad munkájával a közösségnek. Szorgalmas, igyekvő ember volt mindig. Ezt most sem akarja alábbhagyni. Az el­múlt évben 380 munkaegysé­get írtak neki jóvá. ö maga mondta, hogy 20 mázsa ke­nyérgabonát kapott részese­désként és 5 mázsát prémium­ként. A munkaegységet pedig nem osztogatják csak úgy, min­den munka nélkül a Mikszáth Termelőszövetkezetben. Urban Mihályt nem is látja tétlenül senki most sem. Akkor a nap, hogy beszélgettünk — öreg este volt már és izgatott, köz­gyűlés előtti hangulat Moho- rán — estefelé fejezték be a munkát. A burgonyával dol­goztak. Csesztvére, meg Szé- csénybe szállították vetőmag­nak. Zsákokba szedték az egészséges gumókat, aztán a Zetorral, szekerekkel egyene­sen az állómásra hajtottak. Egy-egy vagon burgonyát in­dítottak útnak a két község termelőszövetkezetébe. Dolgoz­tak reggeltől-estig. A közgyűlésre azért frissen, pirosán érkezett Urbán Mi­hály. —• Hát hogyne, most tudom meg hivatalosan is, miért dol­goztam az idén — mondta. Mosolyogva beszél, szavait erős barna kezének élénk mozdulataival kísérte. Nem volt ott valamennyi tagja a Mikszáthnak. Ahogy azonban a szövetkezet elnöke beszélni kezdett, s elmondta miért 26 forint körül van a munkaegység értéke, s miért csak 6 forintot oszthatnak előlegként, a tagok számát meghazudtoló hangzavar tá­madt. Nem nézte senki, hogy az elnök még beszélne, kia­bálni kezdtek: — Még sóra, paprikára sem lesz lassan pénzünk — kiál­tott a hátsó sorból egy asz- szony. — Ez aztán nagy jövedelem, dolgozhatunk érte ... — Nem lesz itt jobb, mint tavaly volt — sopánkodott valaki. — Legjobb lesz, ha munka után nézünk magunknak! Így zuhogtak az indulatok­tól fűtött szavak az asztal felé, ahol az elnök állt, kezé­ben az idei évben készített termelési tervvel. Urbán Mihályt néztem. Az ablak alatt ült, amelyen be­nézett a szobába a tavasz ele­ji csillagtalan sötétség. Nem szólt, de szorosra zárt szája, ráncokba szaladt homloka arról tanúskodott, erősen gon­dolkodik. Vrbán Mihály tud­ta, hogy alakul az idén a munkaegység értéke, mit fi­zetnek előlegként. A közgyű­lés kezdete előtt beszélgettünk erről. — Sok mindent vásároltunk az elmúlt évben... Nem ju­tott több a munkaegységre a huszonegynéhány forintnál. Ennél kevesebb nem lesz az idén sem. Okosan, megfontoltan be­szélt, mint az olyan emberek szoktak, akik nem riadnak meg a kezdet nehézségeitől, mert tudják, ezek a gondok azért gondok most, hogy nyugodtabbak, biztosabbak legyenek a következő évek. Éppen ezért vártam, hogy szól majd a közgyűlésen, s elmondja, hogy nem lehet több a munkaegység értéke az elmúlt esztendeinél, ha a szövetkezeti gazdák bátorta­lanul, jóval kevesebbet ter­veztek átlagtermésként vala­mennyi növényféleségnél, mint ami az elmúlt esztendő­ben termett. Burgonyából pél­dául 60 mázsát takarítottak be egy-egy holdról a múlt évben a szövetkezeti gazdák. Az idei esztendőnek 30 má­zsa átlagterméssel indultak. A kukoricánál szintén meg­elégszenek 12 mázsás átlagter­méssel, holott ennél jóval többre volna lehetőségük. A kevesebb termés kevesebb jö­vedelmet is jelent. Mohorán meg ezt pótolni sem tudják az állattenyésztés adta pénz­bevétellel, hiszen a termelő­szövetkezet most teremti meg a nagyüzemi állattenyésztés alapjait, amely egy-két esz­tendő múlva hozza majd meg a várt nagyszerű eredményt. Urbán Mihály sokat beszélt ezekről a dolgokról az embe­reknek. Nemcsak ő mondta ezt, másoktól is így hallot­tam. S azért csalódtam egy kicsit, hogy amit külön-külön oly sokszor elmondott az em­bereknek, most, hogy együtt voltak, nem ezt tette, csak a közgyűlés végeztével beszélt ezekről az emberekkel. A parázs hangulat elült. A Mikszáth Termelőszövetkezet­ben tovább folyik a tavaszi munka, hiszen szeretnek dol­gozni a mohorai gazdák. A szorgoskodók között nap-nap után ott van Urbán Mihály, mert ha nem is tudott teljes egészében még szakítani ed­digi gondolkodásmódjával, s ha nem is beszél még min­dig bátran erről, őszintén hi­szi a szövetkezésben rejlő nagyszerű lehetőségeket, táv­latokat. S ezt erősíteni kell valamennyi tagban, Urbán Mihályban is. — A fiam mezőgazdász. Láttam, nagy kedve van hoz­zá, úgy gondolom, hadd ta­nuljon, — mondta, amikor arról érdeklődtem, mit vár a szövetkezéstől. — Most kato­na, az igaz, de ha hazajön, szükség lesz a munkájára, hozzáértésére — folytatta. — Hiszen mindnyájan nagyon sokat várunk a szövetkezetek­től. Vincze Istvánná Bátran beszélni

Next

/
Oldalképek
Tartalom