Nógrádi Népújság, 1961. március (17. évfolyam, 17-25. szám)
1961-03-01 / 17. szám
1901. március 1. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 3 Ha gyenge az előkészítés... Az elmúlt napokban szerte a szénmedencében szak- szervezeti taggyűléseket tartottak bányászaink. Ezek a taggyűlések arra lettek volna hivatva, hogy megtárgyalják elsősorban az egyes üzemek előtt álló megnövekedett feladatokat, megvitassák a gondokat, problémákat egészen a munkahelyekig. Szólni kellett volna ezeken a taggyűléseken a párt VII. és a Bányászszakszervezet kongresszusából adódó feladatokról, a munkaversenyről, arról, hogy milyen feltételek szükségesek a vállalás teljesítéséhez, a műszaki fejlesztésről, az újítómozgalomról, a munkásügyekkel való foglalkozásról. Mégis: ezek a taggyűlések zömükben nem voltak helyesen előkészítve, az előadók nem készültek fel a taggyűlésekhez méltóan, s legtöbb helyen regisztrálták a múlt- évi eseményeket, eredményeket, Mi több: Kisterenyén — de másutt is — úgymond „globális” beszámolókkal áll - tak egy-egy akna, vagy üzem dolgozói elé, ahelyett, hogy a beszámolók éppen az aknák, az üzemek problémáit tárgyalták volna meg. Kisterenyén — például — a bánya legnagyobb üzeménél: Csiga- kúton maga az előadó arra sem méltatta a bányászokat, hogy zökkenők nélkül olvassa fel a beszámolót, sőt majdnem hátat fordítva — a rossz világítás következtében — mondotta el a beszámolót. Arról persze már nem is szólva, hogy a teremben helyet foglaló bányászok több mint kétharmada nem is hallhatta az előadó szavát — érthetően nem is tudtak mihez szólni. Pedig Kisterenyén, Csi- gakúton csakúgy mint a többi üzemeknél lehetett volna miről vitatkozni. Akár arról, hogy hogyan lehetne az ez évi lemaradást pótolni, akár arról, hogy milyen legyen az üzem, vagy a bánya éves versenyvállalása egészen addig, hogyan halad a normakiigazítás, milyen műszaki és egyéb intézkedésekkel lehetne csökkenteni a ma még bőven előforduló veszteségidőket. Márpedig ez a taggyűlés erre nem volt képes, nem tölthette be feladatát a gyenge felkészülés, a rossz szervezés hiányában nemcsak Kisterenyén, de több más bányaüzemnél sem. A szakszervezeti taggyűlés egyik igen fontos fóruma az üzemi demokráciának. Ezek a taggyűlések a többi más fontos feladat megvitatása mellett elsősorban hivatottak a munkaverseny szervezésére, az ebloen a mozgalomban meglevő hiányosság megvitatására, mindazokra, amelyek egy-egy bánya életében, termelésében döntő ielentősé- gűek. Ezt pedig végre meg kell érteni mindenkinek. S. L. Olcsóbban építkeznek az idén a tsz-ek Az eddig lebontásra került keretek alapján a megye termelőszövetkezetei építkezésre és gépi beruházásra több mint 46 millió forintot költenek ebben az évben. Az első ütemben 146 létesítmény megépítésére kerül sor, amelynek mintegy kétharmada szerfás épület. Az idei beruházásoknál jelentősen figyelembe vették az építési költségek csökkentését. Azzal, hogy a 146 létesítményből 101-nél egyszerűbb eljárásokat alkalmaznak a növendékistállóknál egy-egy férőhely költségét 8—9 ezer forintról két-háromezer forintra csökkentik. Ugyanez vonatkozik a sertésférőhelyekre is, ahol a korábbi évekkel szemben 10 ezer forint helyett 2800 forintra tervezik a költséget. A férőhelyek mielőbbi felépítése és különösen a költségek csökkentése szükségessé teszik, hogy meggyorsítsák a tervellátottságot, a szerződéskötéseket. Eddig ugyanis még csak 87 létesítményre készítették el a tervdokumentációkat. Esetenként gondot okoz az anyagellátás is. Megkezdik a rekonstrukciót a Romhényi Cserépkályhagyárban A kétszeres szocialista brigád Horváth György csiszoló brigádjának már másodszor Ítélték oda a kitüntető szocialista címet \ a legutóbbi termelési tanácskozó- j son, a Salgótarjáni Üveggyárban. ! A brigád három tagja a kiváló \ oklevél birtokosa, a negyediket most terjesztették fel a kitüntetésre. A brigád hat tagja rendszeresen résztvesz az önképzésben, egymást segítik munkájukban. Különösen kiemelkedik a selejt csökkentésében elért eredményük: selejtjük nem éri el a 0,3 százalékot sem. Horváth György a szocialista címet másodszor is elnyert brigád veze'ője r agy gyakorlat fa! és pontossággal végzi a külföldre kerülő dísztárgyak csiszolását gyorsításával csökkentik az átfutási idQt is. Bővítik a gyár energiaellátását, új iparvágány létesül a felújítás során. Elkészül az új központi irodahelyiség is, amelyben az üzemi konyha, a fürdő, az ebédlő és az öltözők is elhelyezést nyernek. A rekonstrukció teljes egészében, 1963. év végére fejeződik be. A gyár termelése több mint kétszeresére növekszik majd, a termelékenység 40 százalékkal fog emelkedni, jelentősen csökken az önköltség és javul a termékek minősége is. Ebben az évben már több mint 8 millió forintot ruháznak be a gyár fejlesztésére. Ennek túlnyomó többségét építkezésre fordítják. összesen mintegy tízmillió forintot költenek majd a gépi felszerelések beszerzésére. Ezek közül is kiemelkedik az új öntési módszer bevezetése. A gyár új részlegeinek felépítése mellett mintegy 7 méterrel bővítik a jelenlegi alagüt- kemencét is, amely a termelés mintegy 15 százalékos emelését, és a minőség javítását teszi majd lehetővé. INTERPELLÁL A KÉPVISELŐ Mikor oldják meg az Ipoly szabályozását? Nógrád megye életében gazdasági problémáink megoldásában jelentős problémákat okoz az Ipoly, mert évről-évre többezer hold területet áraszt vel. Az ország- gyűlés legutóbbi ülésén erről szólott Jakab Sándor elvtárs. A szabályozás sürgető feladat — hangoztatta Jakab Sándor elvtárs — és arra kérte Lo- sonczi Pál földművelődésügyi minisztert adjon felvilágosítást Nógrád megye e problémájával kapcsolatos tervekről. Losonczi Pál elvtárs válaszolt Jakab Sándor elvtárs feltett kérdésére. Válaszában elmondotta, hogy a kormány és a különböző illetékes szervek foglalkoznak az Ipoly szabályozásának terveivel. A munka hatékony és biztonságos elvégzése érdekében közös tervet dolgoztak ki a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Magyar Nép- köztársaság e határfolyójának rendezéséről. A csehszlovák vízügyi szervek terveinek elkészítése után ’megalakult egy közös vízügyi, műszaki bizottság is, annak érdekében, hogy ezeket a terveket összehangolják. A bizottság a közeljövőben részletesen foglalkozik majd e problémával. Március első felében Prágában tárgyalnak az Ipoly-völgy rendezéséről. A miniszter megjegyezte, hogy a szabályozási munkákra előreláthatólag a közeljövőben nem kerülhet sor, mert jelenleg több más értékes terület vízkármentesí- tése szerepel napirenden. Az Ipoly-völgy rendezésének időpontját azonban természetesen függővé teszik a csehszlovák vízügyi szervek javaslataitól — fejezte be Jakab ^lvtárs interpellációjára válaszát Losonczi Pál földművelésügyi miniszter. Saját húsunk táján • • • Több mint másfél órája ültek már együtt egyik fontos szervünk vezető munkatársai. Arról folyt a tanácskozás, hogy a rájuk háruló feladat elvégzését milyen hibák, nehézségek gátolják, melyek a jobb munka akadályai. Az a több mint másfél óra azonban zömében nem telt el egyébbel, mint azzal, hogy bírálták a felsőbb szerveket, igyekeztek mindenki másra hárítani a felelősséget, csak a magukéról beszéltek keveset. Valamennyi rajtuk kívülálló okot nagy gonddal és alapossággal összeszedték, hogy igazolják: a hibákhoz nekik egyáltalán semmi közük. Később azonban mégis kiderült, hogy a bajok fő okait nem máshol, mint éppen náluk, belső munkaszervezésükben, fegyelmükben, a határozatok iránt tanúsított következetlenségükben kell keresni. E szerv nevét csupán azért mellőzzük, mert hasonló eseteket kisebb-nagyobb mértékben majdnem mindenütt találhatunk. Volt időszak, amikor egyes vezetők mereven elzárkóztak, ha illetékes szervek, vagy éppen a munkások, a dolgozók rámutattak a hibákra. Ez a szemlélet és gyakorlat ma már egyre inkább háttérbe szorul, elveszti lét- jogosultságát. Viszont felütötte fejét a magyarázkodás, a hibák okainak másutt, vagy másban történő keresése. Ez kifinomultabb és mondjuk meg őszintén, veszélyesebb formája a bírálat visszaverésének, a csalhatatlanság érzése megnyilvánulásának. Emlékezetes, hogy fél, vagy egy évvel ezelőtt számos esetben szóba került, egyes vállalataink nem tesznek meg mindent a termelékenység emeléséért, a gazdálkodás javításáért, a magasabb műszaki színvonal, a jobb munkaszervezés, a leghaladóbb eljárások bevezetése érdekében. Akkor nem egy olyan vezető akadt, aki a minisztériumtól kezdve valamennyi más szervet és intézményt /összeszedett, hogy azokra hárítsa ezek okait. Most viszont, amikor egy nagyobbarányú rendcsinálás kezdődött meg és van folyamatban a vállalatoknál, szinte esetről esetre kiderül, hogy a helyzet egészen más. Jelentős veszteségidőket tárnak fel a munkanapfényképezések. A munka- és technológiai fegyelemben eluralkodott lazaság komoly károkat okoz a népgazdaságnak, az egyes dolgozóknak. A kapacitás, a gépkihasználás felmérésére irányuló törekvések arra derítenek fényt, hogy sok helyen a lehetőségeknek csak felét, vagy annál is kisebb hányadát hasznosítják. A munkaszervezés igen elhanyagolt területe pedig azt mutatja, hogy ésszerűbb, átgondoltabb gazdálkodással minden különösebb beruházás nélkül egy sor tartalék feltárása lehetséges. A munkanormák kiigazítása, a műszaki normák bevezetése tehát hatásával és következményeivel együtt a legerőteljesebben igazolja, hogy az a vezető jár el helyesen, aki elsősorban saját munkáját vizsgálja önkritikusan, ha a gyorsabb előrehaladást gátló tényezők feltárásáról van szó. Sokat tanulhatnak ilyen szempontból is némely vezetők a munkásoktól. Nem egy gyárunkban — mint a Bányagépgyárban, az Acélárugyárban, a Salgótarjáni Üveggyárban —, maguk a munkások ismerték fel először, hogy csak akkor lehet gyorsabb ütemű a szocialista építés, csak akkor teremthető újabb alap a jobb élet- és munkakörülmények számára, ha javítjuk saját munkánkat. Számos termelési tanácskozáson a dolgozók nem valamiTanácskozik a brigád, újabb feladatokat beszélnek meg a kis kellek lávában. Negyedszer teljesítette az élüzem cím feltételeit a múlt év második felében a Kisterenyei Fűtőház, amely egyébként már két éve birtokosa ennek a megtisztelő elismerésnek. A fűtőház dolgozói a múlt évben több mint 3 ezer tonna szenet takarítottak meg. Ennek értéke meghaladja az 1.8 millió forintot. Kiváló eredmény született a mozdonyok gazdaságos felhasználásában is. 1960-ban összességében 19 mozdonnyal dolgozott, kevesebb, mint egy évvel korábban, ugyanakkor lényegesen több árut is továbbítottak. A csökkentett mozdonypark megtakarítási eredménye mintegy 95 ezer forint. Az üzemeltetési költséget is jelentősen csökkentették, a tervezetthez viszonyítva mintegy hét százalékos megtakarítást értek el. A fűtőház által továbbított tehervonatoknak csupán 0,5, a személyvonatokénak 0,1 százaléka késett a múlt évben. Eredményeik értékét külön növeli, hogy teljesen balesetmentesen dolgoztak, szolgálatképtelenség már két éve nem volt. SiA szocialista cím várományosai A Salgótarjáni Vízműveknél három brigád versenyez a kitüntető szocialista cím elnyeréséért. Az elmúlt év második félévének elején alakult brigádok szép eredményeket értek el tavaly is. Például a búvárszivattyúk cseréjének száz órás idejét nyolcvan órára csökkentették. Emellett a három brigád 19 darab újítást nyújtott be, amelyből tizet már bevezettek, négy most van kísérleten. Ezek közül például, két energia-takarékossági újításnak közel 50 ezer forint az előkalkulált éves megtakarítási eredménye. Az év elején a brigádok új vállalást tettek. Az Ifjú Gárda brigád vállalta, hogy a búvárszivattyú-csere 80 órás idejét 60 órára csökkenti, valamint a kiadott munkák idejét 10 százalékkal csökkentik és ezalatt más karbantartási munkákat végeznek el. A brigádok többek között vállalták a technológia pontos betartását is. Az Űj Élet brigád például az újonnan lefektetett nyomóvezetékek szerelésénél 10 százalékkal akarja növelni a termelékenységet. Az Ifjú Gárda brigád versenyre hívta a Petőfi brigádot, s ezáltal a vízműveknél tovább folytatódik a brigádverseny, amely az elmúlt évben is szép eredményeket hozott létre. A Petőfi brigád például tovább javítja a munka minőségét, s ezáltal el akarják érni, hogy 1960-hoz viszonyítva 50 százalékkal csökkentsék a váratlan meghibásodásokat. lyen harmadik, vagy negyedik szervnél keresik a jobb munkához szükséges feltételeket. Maguktól indulnak ki, vezetőiktől kérnek több támogatást. És igazuk van! Senki sem akarja tagadni, hogy egyes országos, vagy megyei irányító hatóságok munkájában nem található olyan fogyatékosság, amely alsóbb szinten kedvezőtlenül érezteti hatását. De csak ezt látni, egyoldalúan eltúlozni, komoly hibákhoz vezet. A párt és a kormány általános politikája jó, helyes, megfelel annak a követelménynek, hogy erősödjön a központi irányítás, lent pedig szélesedjen a demokrácia, szilárduljon a fegyelem a határozatok gyakorlati végrehajtásában Az iparban most folyó munkálatok, a normarendezés éppen azt igazolja, hogy néhol a vállalatok vezetői nem élnek megfelelően azokkal a jogokkal, amelyeket kaptak, nem követnek el mindent, hogy maradéktalanul megvalósítsák, a párt és a kormány határozatait. A kormány már 1957-ben határozatot hozott a munkanormák állandó váiitozitatására és fejlesztésére, a feltételek változásának megfelelően. Ezt viszont alig-alig vették figyelembe, az igazgatók, a főmérnökök, a műhelyvezetők különösebb felelősségérzet nélkül elmentek mellette. És így van ez más tekintetben is. Világosan megmondták a vezetőknek a munkafegyelemmel, a létszámgazdálkodással és más kérdésekkel kapcsolatban is, hogy legyenek következetesebbek, hajtsák végre a határozatokat. Ha most sok gond szakadt egyes vezetők nyakába, azért egyedül és elsősorban csak magukat hibáztathatják. A jobb munkához szükséges feltételeket, a hibák okait másutt és másban keresni nemcsak azért veszélyes, mert a felelősséggel való labdázás- hoz, céltalan vitatkozáshoz vezet. Káros azért is, mert van, akiket megnyugtat, kényelmessé tesz és elvakít, abban a hitben, hogy „ja kérem. én mindent megtettem, de hát a felsőbb szerv...” Azoknál a vállalatoknál, amelyeknél elsősorban a maguk házatáján teremtenek rendet, kerülik a magyarázkodást, és van némi önkritikájuk, ott általában megfelelően mennek a dolgok és csodák-csodá- jára a felsőbb szervekkel egészen jól együttműködnek. Ahol viszont kényelmesség, beképzeltség uralkodott el, ahol a határozatok gyakorlati végrehajtása csorbát szenved, ott bizony a helyi vezetők nem valami jó kapcsolatot tarthatnak az irányító hatósággal, mert munkájuk elmarasztalást érdemel. Tennivaló, munka akad most bőven mindenütt. Hogy a feladatok végrehajtása eredményesebb legyen, ahhoz az is hozzátartozik, hogy a vezetők önkritikus szemmel vizsgálják munkájukat, saját hibáik okait ne másutt és másban, hanem maguknál és magukban keressék. Balogh Gyula ! szerű gépesített technológiára ! térnek át. Felépítik az új Il-es számú kemencét és az új generátort. ! Szalagszerűvé teszik az anyagmozgatást, a szállítás megTöbb mint 40 millió forintos költséggel ez év tavaszán megkezdik a Romhányi Cserépkályhagyár nagyarányú rekonstukcióját. A felújítás során teljesen új üzemi épületet emelnek, amelyben az eddigi kézi gyártásról, korNegyedszer is élüzem a Kisterenyei Fűtőhöz kérésén teljesítették az idő-1 szakos mozdony ja vitást is. A sikerekhez különösen hozzájárultak a szocialista címért versenyző brigádok, amelyekből jelenleg 10 dolgozik a fűtőházban. A legjobb közülük is Szilágyi István és brigádja, amely már elnyerte e címet.
