Nógrádi Népújság, 1961. március (17. évfolyam, 17-25. szám)

1961-03-01 / 17. szám

4 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1961. március 1. A balassagyarmati Palóc Népi Együttes Gyönyörű kislányok táncolnak a balassagyarmati Palóc Népi Együttesben. De azért színpadra lépés előtt nekik sem árt egy kis szépítkezés. Képünkön egymást csinosít­ják a táncos lányok. FENT: OLDALT: Még egy perces színpadra lép a ve- ;yespáros. Fellé­pés előtt a tehet­séges dolgozó fia­álló tánc­csoport. Menyecskés ko­molysággal tán­colják az üveges táncot a követ­kező kép szerep­lői. Őket is cs minden számot vastapssal jutal­mazott a közön­Olyan, mintha csakugyan a földből nőnének ki ezek a krumplicskák. Műsorszámuk üde színfoltja az együttesnek (Nagy Ferenc és Ujlaky Mária képesriportja.) Filmszínházaink eredményei a hároméves terv időszakában A Munka Dicsérete címen kiállítás nyílt Salgótarjánban Salgótarjánban a József Attila Városi Művelődési Ott­honban a Képcsarnok rende­zésében képkállítás nyílt va­sárnap. A mai magyar művészet legismertebb mestereinek: Bernát Aurél, Dobroszláv Lajos, Moldván István és művésztársainak 41 alkotása szerepel a kiállításon. A Munka Dicsérete címen ren­dezett kiállítást Vonsik Gyula az MSZMP Nógrád megyei Bizottsága agitációs és propaganda osztályának vezetője, és Kisdegi Ferenc- né a Nemzeti Galéria műtör­ténésze nyitották meg. A megnyitón részt vettek a Képcsarnok és Salgótarján vezetői, valamint a művészet kedvelői, népes tábora. Ott voltak a kiállítás megnyitó ünnepségén a megye festő­művészei is. A nagy érdeklődéssel várt kiállításnak már a kora dél­utáni órákig többszáz látoga­tója volt. A kiállítás első óráiban különösen a bányá­szok és a kohászok munkás életéből alkotott művek arat­tak nagy sikert. A kiállítás legfőbb érdeme, hogy valamennyi művész mai életünkből választotta tár­gyát, minden művész a hét­köznapok, a munka szépsé­geit, a szocializmust építő hazánk eredményeit festette vászonra. Hét vagon berakása társadalmi munkában az Üveggyárban A Salgótarjáni Üveggyár nőbizottsága az asszonyok ja­vaslatára megszervezte a szál­lítási munkák gyorsítása ér­dekében mintegy hét vagon üveg szállításra való elkészí­tését. Az öt szállítási nőbrigád vállalta, hogy a nőnapig va­sárnaponként, illetve hétköz­nap délutánonként mintegy 220 ezer darab üveget rak va­gonokba, terven felül, társa­dalmi munkában. A munkáért járó pénzössze­get az asszonyok a legjobb nődolgozók jutalmazására, va­lamint a Nemzetközi Nőnap megünneplésére fordítják. Megyénkben a hároméves terv ideje alatt több mint 8 millió ember váltott a film­színházakba jegyet. Nógrád megyében tehát 1960-ban az emberek átlagban tizenhatszor voltak moziban. Érdekes, hogy 1958- ban mindössze 14 volt a mozi baj árás sűrűsége me­gyénkben. Azonban ez a szám évről évre jelentősen emel­kedett. Mindezek mellett na­gyobb eredménynek mond­hatjuk, hogy újabb 14 köz­ségben indult új filmszínház, többhelyütt pedig rekonstruk­ciós munkálatokat végeztek. Filmszínházakat, keskeny- filmes vetítésről átalakí­tottak normálfilmszín­házzá, mint többek között Érsekvad- kerten, Endrefalván, Mátra- szőllősön, Mátraverebélyen. 1958-ban a mozik csinosí­tására, felújítására megyénk­ben egymillió forint jutott. 1959- ben már kétmillió. 1960- ban pedig két és félmillió fo­rint. É felújítás keretében kapott Pásztó község is új filmszínházat. A hároméves terv ideje alatt indultak megyénk­ben az első szélesvásznú filmszínházak is. Elsőként a balassagyarmati Madách Filmszínházban, amelynek átalakítási munkái­ra 250 000 forintot fordítottak. Megnyílt a karancslapujtői és a nagylóci szélesvásznú film­színház is. A salgótarjáni No­vember 7. Filmszínház át­építési munkálatai 1960-ban kezdődtek meg. Itt is széles­vásznú filmszínházat építe­nek. Mindezek komoly anyagi erőforrásokat igényeltek, ame­lyet az illetékes Művelődés- ügyi Minisztérium biztosított a megye részére. A felújítás keretében egyik fontos feladat volt, hogy a régi elavult ülőhelyeket ki­cseréljék. Eddig már több mint ezer új csapószéket sze­reltek fel. így sorolhatnánk a filmszínházaink korszerűsí­tését. Nálunk a filmszínházak üze­meltetése nem üzleti érdeke­ket elégít ki. A dolgozók szó­rakozását szolgálják. És hogy a mozik zavartalanul üze­melhessenek a Megyei Ta­nács is 500—750 ezer fo­rintot biztosít a Mozi­üzemi Vállalat számára évente. Az üzemeltetés biztosítására, valamint egyéb beruházások­ra évenként tehát több millió forintot fordítanak. Ez bizo­nyítja, hogy államunk nagy fontosságot tulajdonít a film­színházaknak. Ezt fejezi ki az is, hogy megyénkben már majdnem minden községben van filmszínház. De oda ahová még nem ért el a rend­szeres mozihálózat, ott a film­előadásokat a megyei mű­velődési autóval oldják meg, amely vetítőgéppel felszerel­ve a meghatározott időben megjelenik. A jövőben is fontos fel­adat, hogy a növekvő igé­nyeknek megfelelően kielégít­sük a mozilátogató közönsé­get. Korszerűsítik a filmszín­házakat, hogy minél zavarta­lanabbal vetíthessék a szóra­koztató filmeket. Az eldobott cigarettavég Sétára indultam Nagybátonyban. Megkerültem az Iparitanuló Intézetet és befordultam az Iskola utcába. Egy ideig nézegettem az iskola épületét és arra az időre gondoltam, amikor még ma­gam is kisiskolás voltam. Régi szép emlékek elevenedtek meg ben­nem. Eszembe jutott egykori tanítóm jóságos szava: „Fiam, mindig becsületes, lelkiismeretes légy.’’ E szavaknak akkor is örökérvényű értelmük volt, amikor a tanítókat a nemzet napszámosainak ne­vezték és úgy érzem, hogy manapság még gazdagabb tartalmat nyertek, e szavak. Régen volt mindez. Ma már nincs szükség arra, hogy e szava­kat, vagy éppen másokat külön köntösbe öltöztessük a nebulók­nak, vagy az éppen látogatóba érkező tanfelügyelőnek. Nincs erre szükség, hiszen egy nyelven beszélünk, nem lehet szó koplalásról; ami akkor sokunk részére napirenden volt. Az sem szükséges, hogy „a szövőlány cukros ételekről álmodjon”, mert haza térve napi munkájából, szépen berendezett, tiszta szobában ülhet dús asztalhoz. S míg egykor „csak a nagylány nézett mozit”, ma százezrek pihennek az ország legszebb tájain. S míg egykor a szó szoros értelmében nem volt mit félteni, ma az is gondot okoz, hogy mit is vegyünk, ami otthonunkban kedvesebb lehet: dísztárgyat, egy-egy szép csípketerítőt, vagy ta­lán könyvet. Űj gondok jöttek, olyan gondok, amelyeket mind­annyiunknak vállalniunk kell. Ilyen például otthonunk megóvása, a parkok cserjéinek, fáinak, a játszóterek berendezéseinek meg­óvása. És ennek ellenére mennyi emberben felvetődik a kérdés: „Mi közöm nekem a máséhoz. Miért okozzon az nekem gondot? Mindenki törődjön a maga bajával” — mondhatná ezt valaki. Hát ez az .. . Éppen ezen gondolkodtam, amikor arra lettem figyelmes, hogy egy idősebb férfi botorkál velem szemben és mellettem elhaladva érthetetlenül morgott valamit. Az első pillanatban ügyet sem ve­tettem rá. Ballagtam a magam gondolataival, s ő biztos a magáé­val. Kis idő múltva aztán merő megszokásból utána tekintettem és láttam, hogy egy-két házzal odább már áll, illetve imbolyog és közben pöfékel a szájában lógó csikkből. Aztán eldobta a füs­tölgő cigarettavéget és eltűnt a sarkon túl. Akkor csak arra gon­doltam hirtelen, hogy egy kevéssel többet hajtott fel, mint amit lehetett volna. Na és aztán? Azzal még nem ártott senkinek. DQ ezzel szemben azonban árthatott is volna. Kíváncsian odasétáltarm ahol az előbb imbolygóit. Az eldobott cigarettavéget nem láttam sehol. Furcsa kíváncsiság hajtott, hogy megkeressem. A pince nyi­tott ablakára került a tekintetem és ekkor láttam meg, hogy az izzó cigarettavég a pincében levő szénrakás tetején hever. És ek­kor újra eszembe jutottak az előbbi gondolatok. Az előbbi ember, akit nem ismerek, lelkiismeretlen volt. Fele­lőtlenségével esetleg kárt is okozhatott volna, sok ember kárát. Még akkor is, ha nem történt meg a baj. Lehetne sorolni a vád­lottakat. Azt, aki nem csukta be a pinceablakot, vagy éppen azti aki többet adott inni ennek az embernek, mint amennyit szabad lett volna. S a baj, a kár megtörténhet másnapos állapotban is, a munkahelyen, ahol a baleset mellett veszendőbe mehetnek gé­pek, berendezések. Az az ember nem tartozik azok közé, akik em­lékszenek egykori tanítóik intő szavaira. Tehát segíteni kell raj­tuk és ennek igen sok módját találhatjuk. Csupán rajtunk múlik, hogy miképpen. Szabó Lajos l!ll!lll!lllinillll!ll!!l!!!IUIIIIIIIIIlllllllllllllllll!llllllll!ll!llilllllll!lllll!llin A VILÁG „TEREMTÉSÉTŐL“ A VÉMSZ-RAKÉTÁIG Elénk, sokrétű ismeretterjesztő munka a balassagyarmati járásban Még január hónapban volt, hogy a balassagyarmati já­rás községi művelődési bizott­ságai tapasztalatcsere értekez­letet tartottak Drégelypalán- kon. Kicserélték a tapaszta­latokat, megbeszélték a fel­adatokat, s hogy érdemes volt egybegyűlni, annak jelei már most, egy hónap múltán is egyre több helyütt mutat­koznak a járás népművelési ismeretterjesztő munkájában. A szervezett munka érde­kében a járási pártbizottság agit.-prop. osztálya mellett munkabizottság jött létre, amely albizottságokra osztot­ta fel a munkaterületet és végzi az ellenőrzést, hogy a megindult munka folyamato­san menjen. Ez a feladat sok fáradozást igényel a bizottságok tagjai­tól, hiszen az ismeretterjesz­tés, az emberek tudatának formálása döntő fontossággal bír a szocialista fejlődés út­jára lépett falvakban. Száza­dos rossz megszokások nyű­gétől kell megszabadítani pa­rasztságunkat, hogy a közös­ségi élet öntudatos formálói­vá lehessenek, s hasznos tu­dással fegyverkezve az eddi­ginél többet, jobbat, könnyeb­ben termelhessenek. A művelődési otthonok ke­retében megindult ismeretter­jesztő munka éppen ezért rendkívüli nagy gondosságot kíván azoktól, akik a neve­lés feladatára vállalkoznak. És nagy felkészültséget is, mert örvendetes jelenség, hogy parasztságunk érdeklő­dési köre, különösen a fiata­loké, egyre szélesebb területre terjed. Éppen ezért helyes dolog, ha a népművelési ve­zetők szoros kapcsolatot te­remtenek a termelőszövetke­zetek vezetőivel, főképpen a különféle brigádvezetőkkel, s a kívánságnak megfelelően igyekeznek tanfolyamokat szervezni, előadási terveket összeállítani. Az ismeretterjesztés terü­letén nagyon hangsúlyosak azok az előadások, tanfolya­mok, amelyek a közvetlen termelő munkát segítik. Azok, amelyek a falusi dolgozónak a világról alkotott képét igye­keznek a babonáktól, miszti. kumoktól, vallási csökevények- től megtisztítani, s életünket a maga reális valóságában megmutatni. A balassagyarmati járás népművelői e két feladat el­érése érdekében most helyes úton indultak el. A járásban jelenleg már 18 helyen van a nők akadémiájával közös mezőgazdasági akadémia, ahol az érdeklődők a község jelle­gének leginkább megfelelő nagyüzemi gazdálkodásban tesznek szeri jártasságra, ez­zel egyidejűleg egyéb fontos közismereteket is szereznek. Becskén és Mohorán kétesz- tendős Népfőiskola működik. Mohorán. Csesztvén és Nőg- rádmarcalon igen nagy az ér­deklődés a méhész tanfolyam iránt, nyolc községben pedig négy előadásból álló sorozat foglalkozik az ifjúság problé­máival, világnézeti nevelésé­vel. Az ismeretterjesztés gerin­cében kaptak helyet azok az előadások is a balassagyar­mati járásban, amelyek az emberek babonás, ködös, val­lásos hiedelmeit hivatottak megvilágítani fejlődő korunk minden rendelkezésre álló reális, kézzelfogható eszközé­vel. A témákkal foglalkozók egyszerű, közérthető formában tárják fel érveiket és a té­nyeket. Ha a sorozat címeit vizs­gáljuk: Legenda és valóság a csillagos égről, — Földünk keletkezése, — Milyen ele­mekből épül fel a világ? — -4z élet keletkezése, — Van-e élet a halál után? — Mi a vallás? — Kialakulása és / mesék a világ végéről, — Bibliai legendák alkonya — azt mondhatjuk, mind egy­egy lépést jelenthet a kitű­zött célhoz, ha az előadó népszerű, érdekes formában keres utat a hallgatósághoz. Az eddigi három előadás tapasztalatai azt mutatják, hogy a kezdeti húzódozások után szinte alkalomról alka­lomra nő azoknak a tábora, akiket a probléma foglalkoz­tat. Ipolyvecén, Drégelypalán- kon, Dejtáron a kezdeti 30— 40 hallgató után 70—80 rend­szeres érdeklődő számlálható egy-egy előadáson. Akad azonban hiányosság is még ebben a munkában. A csitári művelődési ház igazgatója például úgy látszik nem tulajdoníthat fontossá­got a dolognak, mert az elő­adások szervezésének nyoma sincs a községben. Vélemé­nyünk szerint ilyen esetben nem elegendő a szervezés hiányát megállapítani, ha ez a helyzet, gondoskodni kell megfelelő szervező megbízásá­ról az eddigi helyett. Gyenge még a munka Cserháthalá- pon és Honton is, a járási összkép azonban biztató. A sokrétű ismeretterjesztés újabb területtel egészedik, ahol a káros nacionalista né­zetek ellen veszik fel a küz­delmet az előadók. Ezeket az ismertetőket Hugyagon, Ör- halomban, Dejtáron, Érsek- vadkerten, Palánkon, Ipoly­vecén, Honion. Szügyben, ha­tármenti községekben rende­zik, s hat előadás keretében a magyar nép eredetéről, a szocialista hazafiságról, pro­letár nemzetköziségről és egyéb kérdésekről lesz szó.

Next

/
Oldalképek
Tartalom