Nógrádi Népújság, 1961. március (17. évfolyam, 17-25. szám)
1961-03-01 / 17. szám
4 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1961. március 1. A balassagyarmati Palóc Népi Együttes Gyönyörű kislányok táncolnak a balassagyarmati Palóc Népi Együttesben. De azért színpadra lépés előtt nekik sem árt egy kis szépítkezés. Képünkön egymást csinosítják a táncos lányok. FENT: OLDALT: Még egy perces színpadra lép a ve- ;yespáros. Fellépés előtt a tehetséges dolgozó fiaálló tánccsoport. Menyecskés komolysággal táncolják az üveges táncot a következő kép szereplői. Őket is cs minden számot vastapssal jutalmazott a közönOlyan, mintha csakugyan a földből nőnének ki ezek a krumplicskák. Műsorszámuk üde színfoltja az együttesnek (Nagy Ferenc és Ujlaky Mária képesriportja.) Filmszínházaink eredményei a hároméves terv időszakában A Munka Dicsérete címen kiállítás nyílt Salgótarjánban Salgótarjánban a József Attila Városi Művelődési Otthonban a Képcsarnok rendezésében képkállítás nyílt vasárnap. A mai magyar művészet legismertebb mestereinek: Bernát Aurél, Dobroszláv Lajos, Moldván István és művésztársainak 41 alkotása szerepel a kiállításon. A Munka Dicsérete címen rendezett kiállítást Vonsik Gyula az MSZMP Nógrád megyei Bizottsága agitációs és propaganda osztályának vezetője, és Kisdegi Ferenc- né a Nemzeti Galéria műtörténésze nyitották meg. A megnyitón részt vettek a Képcsarnok és Salgótarján vezetői, valamint a művészet kedvelői, népes tábora. Ott voltak a kiállítás megnyitó ünnepségén a megye festőművészei is. A nagy érdeklődéssel várt kiállításnak már a kora délutáni órákig többszáz látogatója volt. A kiállítás első óráiban különösen a bányászok és a kohászok munkás életéből alkotott művek arattak nagy sikert. A kiállítás legfőbb érdeme, hogy valamennyi művész mai életünkből választotta tárgyát, minden művész a hétköznapok, a munka szépségeit, a szocializmust építő hazánk eredményeit festette vászonra. Hét vagon berakása társadalmi munkában az Üveggyárban A Salgótarjáni Üveggyár nőbizottsága az asszonyok javaslatára megszervezte a szállítási munkák gyorsítása érdekében mintegy hét vagon üveg szállításra való elkészítését. Az öt szállítási nőbrigád vállalta, hogy a nőnapig vasárnaponként, illetve hétköznap délutánonként mintegy 220 ezer darab üveget rak vagonokba, terven felül, társadalmi munkában. A munkáért járó pénzösszeget az asszonyok a legjobb nődolgozók jutalmazására, valamint a Nemzetközi Nőnap megünneplésére fordítják. Megyénkben a hároméves terv ideje alatt több mint 8 millió ember váltott a filmszínházakba jegyet. Nógrád megyében tehát 1960-ban az emberek átlagban tizenhatszor voltak moziban. Érdekes, hogy 1958- ban mindössze 14 volt a mozi baj árás sűrűsége megyénkben. Azonban ez a szám évről évre jelentősen emelkedett. Mindezek mellett nagyobb eredménynek mondhatjuk, hogy újabb 14 községben indult új filmszínház, többhelyütt pedig rekonstrukciós munkálatokat végeztek. Filmszínházakat, keskeny- filmes vetítésről átalakítottak normálfilmszínházzá, mint többek között Érsekvad- kerten, Endrefalván, Mátra- szőllősön, Mátraverebélyen. 1958-ban a mozik csinosítására, felújítására megyénkben egymillió forint jutott. 1959- ben már kétmillió. 1960- ban pedig két és félmillió forint. É felújítás keretében kapott Pásztó község is új filmszínházat. A hároméves terv ideje alatt indultak megyénkben az első szélesvásznú filmszínházak is. Elsőként a balassagyarmati Madách Filmszínházban, amelynek átalakítási munkáira 250 000 forintot fordítottak. Megnyílt a karancslapujtői és a nagylóci szélesvásznú filmszínház is. A salgótarjáni November 7. Filmszínház átépítési munkálatai 1960-ban kezdődtek meg. Itt is szélesvásznú filmszínházat építenek. Mindezek komoly anyagi erőforrásokat igényeltek, amelyet az illetékes Művelődés- ügyi Minisztérium biztosított a megye részére. A felújítás keretében egyik fontos feladat volt, hogy a régi elavult ülőhelyeket kicseréljék. Eddig már több mint ezer új csapószéket szereltek fel. így sorolhatnánk a filmszínházaink korszerűsítését. Nálunk a filmszínházak üzemeltetése nem üzleti érdekeket elégít ki. A dolgozók szórakozását szolgálják. És hogy a mozik zavartalanul üzemelhessenek a Megyei Tanács is 500—750 ezer forintot biztosít a Moziüzemi Vállalat számára évente. Az üzemeltetés biztosítására, valamint egyéb beruházásokra évenként tehát több millió forintot fordítanak. Ez bizonyítja, hogy államunk nagy fontosságot tulajdonít a filmszínházaknak. Ezt fejezi ki az is, hogy megyénkben már majdnem minden községben van filmszínház. De oda ahová még nem ért el a rendszeres mozihálózat, ott a filmelőadásokat a megyei művelődési autóval oldják meg, amely vetítőgéppel felszerelve a meghatározott időben megjelenik. A jövőben is fontos feladat, hogy a növekvő igényeknek megfelelően kielégítsük a mozilátogató közönséget. Korszerűsítik a filmszínházakat, hogy minél zavartalanabbal vetíthessék a szórakoztató filmeket. Az eldobott cigarettavég Sétára indultam Nagybátonyban. Megkerültem az Iparitanuló Intézetet és befordultam az Iskola utcába. Egy ideig nézegettem az iskola épületét és arra az időre gondoltam, amikor még magam is kisiskolás voltam. Régi szép emlékek elevenedtek meg bennem. Eszembe jutott egykori tanítóm jóságos szava: „Fiam, mindig becsületes, lelkiismeretes légy.’’ E szavaknak akkor is örökérvényű értelmük volt, amikor a tanítókat a nemzet napszámosainak nevezték és úgy érzem, hogy manapság még gazdagabb tartalmat nyertek, e szavak. Régen volt mindez. Ma már nincs szükség arra, hogy e szavakat, vagy éppen másokat külön köntösbe öltöztessük a nebulóknak, vagy az éppen látogatóba érkező tanfelügyelőnek. Nincs erre szükség, hiszen egy nyelven beszélünk, nem lehet szó koplalásról; ami akkor sokunk részére napirenden volt. Az sem szükséges, hogy „a szövőlány cukros ételekről álmodjon”, mert haza térve napi munkájából, szépen berendezett, tiszta szobában ülhet dús asztalhoz. S míg egykor „csak a nagylány nézett mozit”, ma százezrek pihennek az ország legszebb tájain. S míg egykor a szó szoros értelmében nem volt mit félteni, ma az is gondot okoz, hogy mit is vegyünk, ami otthonunkban kedvesebb lehet: dísztárgyat, egy-egy szép csípketerítőt, vagy talán könyvet. Űj gondok jöttek, olyan gondok, amelyeket mindannyiunknak vállalniunk kell. Ilyen például otthonunk megóvása, a parkok cserjéinek, fáinak, a játszóterek berendezéseinek megóvása. És ennek ellenére mennyi emberben felvetődik a kérdés: „Mi közöm nekem a máséhoz. Miért okozzon az nekem gondot? Mindenki törődjön a maga bajával” — mondhatná ezt valaki. Hát ez az .. . Éppen ezen gondolkodtam, amikor arra lettem figyelmes, hogy egy idősebb férfi botorkál velem szemben és mellettem elhaladva érthetetlenül morgott valamit. Az első pillanatban ügyet sem vetettem rá. Ballagtam a magam gondolataival, s ő biztos a magáéval. Kis idő múltva aztán merő megszokásból utána tekintettem és láttam, hogy egy-két házzal odább már áll, illetve imbolyog és közben pöfékel a szájában lógó csikkből. Aztán eldobta a füstölgő cigarettavéget és eltűnt a sarkon túl. Akkor csak arra gondoltam hirtelen, hogy egy kevéssel többet hajtott fel, mint amit lehetett volna. Na és aztán? Azzal még nem ártott senkinek. DQ ezzel szemben azonban árthatott is volna. Kíváncsian odasétáltarm ahol az előbb imbolygóit. Az eldobott cigarettavéget nem láttam sehol. Furcsa kíváncsiság hajtott, hogy megkeressem. A pince nyitott ablakára került a tekintetem és ekkor láttam meg, hogy az izzó cigarettavég a pincében levő szénrakás tetején hever. És ekkor újra eszembe jutottak az előbbi gondolatok. Az előbbi ember, akit nem ismerek, lelkiismeretlen volt. Felelőtlenségével esetleg kárt is okozhatott volna, sok ember kárát. Még akkor is, ha nem történt meg a baj. Lehetne sorolni a vádlottakat. Azt, aki nem csukta be a pinceablakot, vagy éppen azti aki többet adott inni ennek az embernek, mint amennyit szabad lett volna. S a baj, a kár megtörténhet másnapos állapotban is, a munkahelyen, ahol a baleset mellett veszendőbe mehetnek gépek, berendezések. Az az ember nem tartozik azok közé, akik emlékszenek egykori tanítóik intő szavaira. Tehát segíteni kell rajtuk és ennek igen sok módját találhatjuk. Csupán rajtunk múlik, hogy miképpen. Szabó Lajos l!ll!lll!lllinillll!ll!!l!!!IUIIIIIIIIIlllllllllllllllll!llllllll!ll!llilllllll!lllll!llin A VILÁG „TEREMTÉSÉTŐL“ A VÉMSZ-RAKÉTÁIG Elénk, sokrétű ismeretterjesztő munka a balassagyarmati járásban Még január hónapban volt, hogy a balassagyarmati járás községi művelődési bizottságai tapasztalatcsere értekezletet tartottak Drégelypalán- kon. Kicserélték a tapasztalatokat, megbeszélték a feladatokat, s hogy érdemes volt egybegyűlni, annak jelei már most, egy hónap múltán is egyre több helyütt mutatkoznak a járás népművelési ismeretterjesztő munkájában. A szervezett munka érdekében a járási pártbizottság agit.-prop. osztálya mellett munkabizottság jött létre, amely albizottságokra osztotta fel a munkaterületet és végzi az ellenőrzést, hogy a megindult munka folyamatosan menjen. Ez a feladat sok fáradozást igényel a bizottságok tagjaitól, hiszen az ismeretterjesztés, az emberek tudatának formálása döntő fontossággal bír a szocialista fejlődés útjára lépett falvakban. Százados rossz megszokások nyűgétől kell megszabadítani parasztságunkat, hogy a közösségi élet öntudatos formálóivá lehessenek, s hasznos tudással fegyverkezve az eddiginél többet, jobbat, könnyebben termelhessenek. A művelődési otthonok keretében megindult ismeretterjesztő munka éppen ezért rendkívüli nagy gondosságot kíván azoktól, akik a nevelés feladatára vállalkoznak. És nagy felkészültséget is, mert örvendetes jelenség, hogy parasztságunk érdeklődési köre, különösen a fiataloké, egyre szélesebb területre terjed. Éppen ezért helyes dolog, ha a népművelési vezetők szoros kapcsolatot teremtenek a termelőszövetkezetek vezetőivel, főképpen a különféle brigádvezetőkkel, s a kívánságnak megfelelően igyekeznek tanfolyamokat szervezni, előadási terveket összeállítani. Az ismeretterjesztés területén nagyon hangsúlyosak azok az előadások, tanfolyamok, amelyek a közvetlen termelő munkát segítik. Azok, amelyek a falusi dolgozónak a világról alkotott képét igyekeznek a babonáktól, miszti. kumoktól, vallási csökevények- től megtisztítani, s életünket a maga reális valóságában megmutatni. A balassagyarmati járás népművelői e két feladat elérése érdekében most helyes úton indultak el. A járásban jelenleg már 18 helyen van a nők akadémiájával közös mezőgazdasági akadémia, ahol az érdeklődők a község jellegének leginkább megfelelő nagyüzemi gazdálkodásban tesznek szeri jártasságra, ezzel egyidejűleg egyéb fontos közismereteket is szereznek. Becskén és Mohorán kétesz- tendős Népfőiskola működik. Mohorán. Csesztvén és Nőg- rádmarcalon igen nagy az érdeklődés a méhész tanfolyam iránt, nyolc községben pedig négy előadásból álló sorozat foglalkozik az ifjúság problémáival, világnézeti nevelésével. Az ismeretterjesztés gerincében kaptak helyet azok az előadások is a balassagyarmati járásban, amelyek az emberek babonás, ködös, vallásos hiedelmeit hivatottak megvilágítani fejlődő korunk minden rendelkezésre álló reális, kézzelfogható eszközével. A témákkal foglalkozók egyszerű, közérthető formában tárják fel érveiket és a tényeket. Ha a sorozat címeit vizsgáljuk: Legenda és valóság a csillagos égről, — Földünk keletkezése, — Milyen elemekből épül fel a világ? — -4z élet keletkezése, — Van-e élet a halál után? — Mi a vallás? — Kialakulása és / mesék a világ végéről, — Bibliai legendák alkonya — azt mondhatjuk, mind egyegy lépést jelenthet a kitűzött célhoz, ha az előadó népszerű, érdekes formában keres utat a hallgatósághoz. Az eddigi három előadás tapasztalatai azt mutatják, hogy a kezdeti húzódozások után szinte alkalomról alkalomra nő azoknak a tábora, akiket a probléma foglalkoztat. Ipolyvecén, Drégelypalán- kon, Dejtáron a kezdeti 30— 40 hallgató után 70—80 rendszeres érdeklődő számlálható egy-egy előadáson. Akad azonban hiányosság is még ebben a munkában. A csitári művelődési ház igazgatója például úgy látszik nem tulajdoníthat fontosságot a dolognak, mert az előadások szervezésének nyoma sincs a községben. Véleményünk szerint ilyen esetben nem elegendő a szervezés hiányát megállapítani, ha ez a helyzet, gondoskodni kell megfelelő szervező megbízásáról az eddigi helyett. Gyenge még a munka Cserháthalá- pon és Honton is, a járási összkép azonban biztató. A sokrétű ismeretterjesztés újabb területtel egészedik, ahol a káros nacionalista nézetek ellen veszik fel a küzdelmet az előadók. Ezeket az ismertetőket Hugyagon, Ör- halomban, Dejtáron, Érsek- vadkerten, Palánkon, Ipolyvecén, Honion. Szügyben, határmenti községekben rendezik, s hat előadás keretében a magyar nép eredetéről, a szocialista hazafiságról, proletár nemzetköziségről és egyéb kérdésekről lesz szó.
