Nógrádi Népújság, 1961. március (17. évfolyam, 17-25. szám)

1961-03-08 / 19. szám

6 \ NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1961. március 8. A KISZ-titkár E * gy a sok közül. Nő, agro- mérnök a Sziráki Állami Gazdaságban. Az Odesz- szában szerzett diplomáján alig száradt még meg a pecsét, amikor megkapta beosztását a jó- hírű mezőgazdasági üzembe. Gya­koroljon, a sokrétű munka min­den ágában igyekezzék minél ha­marább tapasztalatokat szerezni, hogy elméleti felkészültségét an­nál jobban gyümölcsöztethesse. Es Agárdi Anna, a pesti lány, elköszönt fővárosban élő szülei­től, nem esett kétségbe az „unal­mas, egyhangú” vidéki élet miatt. Még amiatt sem, hogy olyan furcsán fogadták Szirákon. Nem várt ő díszkaput, sem könnyű munkakört, kivételes bánásmó­dot, csupán bizalmat, megértést, emberséget. Ehelyett előítéletet kapott, olyan megjegyzéseket, hogy „mit akar ez a kisasszony itt a sárban, a nehézmozgású emberek között”. Többeknek szo­katlan és ezért érthetetlen volt az is, hogy egy nő, egy alig húszvalahányéves apró lány - mezőgazdasági mérnök. És ha már az, akkor dolgozzék valahol bent, az irodán, kimutatások, számoszlopok közöt, öltsön fehér köpenyt és temesse el magát a laboratóriumi munkában. Agárdi Annát azonban minden érdekelte, az iroda is, a laboratórium is, de leginkább a gyakorlati munka, az emberek kezdeményező, alkotó kedve, a szabad levegő. így került nagyon gyorsan és igen közel a fiatalokhoz. Azok értették meg a kis mérnöknőt legjobban. A traktoros, az állat- tenyésztő és növénytermelő fia­talok egyáltalán nem lepődtek meg azon, hogy ezentúl nem­csak férfiszóra kell dolgozniok. Egyenesen tetszett az, hogy hoz­zájuk hasonló, az ő gondjaikkal azonos problémákon töprengő fia­tal vezetésével tevékenykedhet­nek. Mert Agárdi Anna a mű­szak leteltével is közöttük ma­radt, bekapcsolódott szórakozá­saikba, kulturális munkájukba. Magáévá tette és továbbította sé­relmeiket, megmagyarázta türel­mesen tévedéseiket s észre sem vette, hogy egyszercsak az ifjú­sági szervezet titkára lett. A bi­zalom, lányok, fiúk rokonszenve tette azzá. Azóta sem csalódtak választásuk helyességében. Sőt, tevékeny KISZ élet bontakozott ki az utóbbi hónapokban a Szi­ráki Állami Gazdaságban. Rend­behozták a parkot, 50 hold hibrid- kukorica termesztését vállalják, minfdannyian bekapcsolódtak az Ifjúság a szocializmusért mozga­lomba, közös rendezvényeket szerveznek a falusi KlSZ-szerve- zettel. A szép ebben az, hogy az ifjú­sági mozgalom az üzemben már nemcsak a titkár ügye, hanem minden fiatal lelkesen kiveszi ré­szét a munkából. S hogy idáig jutottak, ahhoz nagyon sok köze van az erősakaratú, fáradhatatlan KISZ-titkárnőnek. ö maga is so­kat fejlődött, finomult jelleme, levetette néhány hibáját, már lassan leomlanak körülötte a ré­gebbi fenntartások női és mér­nöki mivoltával kapcsolatban. Nem, nem hagyná itt már ezt a helyet, itt a munkában, az em­beri közösségben is otthon érzi magát. Azt mondta róla az igaz­gató igen meggyőzően:- Agárdi Anna beváltotta remé­nyeinket, megállta a helyét és mi még nagyon sokat várunk tőle. Mint ifjú kommunistától is. KONDOROSI JANOS I JOGI TANÁCSOK I II Öregségi járadék a termelőszövetkezetben A termelőszövetkezet azon férfitagjának, aki hetvenedik életévét betöltötte és azon női tagjának, aki elérte a -65. életévét — belépéskor föld­jét, valamint a beviteli köte­lezettség alá eső egyéb va­gyontárgyait a termelőszövet­kezetbe bevitte —, ha öreg­ségi, vagy rokkantsági nyug­díjra nem jogosult, a terme­lőszövetkezet iközös munkájá­ban nem tud résztvenni, öregségi járadékot kell meg­állapítani. A termelőszövetkezet közös munkájában az a rendelet hatálya alá tartozó férfi, vagy nő tag vesz részt, rend­szeresen, aki egy naptári éven belül 120, illetőleg ha nő, 80 munkaegységnél töb­bet teljesít. Azt a termelő­szövetkezeti tagot tehát, aki munkaképtelenségét teljesen elvesztette, a közös munká­ban résztvenni nem tud, te­kintet nélkül a korára, mun­kaképtelenségi járadék illet meg. Az öregségi és munkakép­telenségi járadék összege havi 260 forint. Ha a ter­melőszövetkezeti tag havi 260 forintot el nem érő tör­vényszerű nyugellátásban ré­szesül, öregségi, illetve mun­kaképtelenségi járadék címén csak a havi 260 forint és a nyugellátás közötti különbö- zetet kaphatja. A termelő­szövetkezeti tag halála ese­tén házastársát a rendelet­ben megállapított előfeltéte­lek mellett özvegyi járadék illeti meg. Nem jogosult öregségi, illetőleg munkakép­telenségi járadékra az, aki­nek saját magának, vagy a vele együtt élő házastársá­nak havi 260 forintot meg­haladó törvényszerű nyugellá­tása, keresete, vagy egyéb jövedelme van Ez alól kivé­telt képez a legfeljebb 120, illetve 80 munkaegységre osz­tott jövedelemrészesedés, a háztáji gazdaságból, valamint a földjáradékból származó jövedelem. A járadékot ab­ban az esetben is csak a férj részére lehet megállapítani, ha a vele együtt élő feleség is termelőszövetkezeti tag. Az öregségi, illetve munka­képtelenségi járadékot az igénylő kérelmére a termelő- szövetkezet vezetőségének a községi tanács által javasolt és igazolt előterjesztésére az Országos Nyugdíj Intézet ál­lapítja meg. Ha egy naptári évben a tag 120, illetve 80 munkaegységnél többet telje­sített, a teljesítést követő hó­nap első napjától a naptári év végéig az öregségi és munkaképtelenségi járadék folyósítását szüneteltetni kell. Ez a teendő abban a hónap- oan is, amelyben a járadé­kos, vagy házastársa munka­viszonyban áll, vagy kereső foglalkozást folytat és az azokból származó jövedelem a havi 260 forintot megha­ladja. Ha az özvegyi járadékban részesülő személy a termelő- szövetkezetbe tagként belép, kérelmére a 130 forint jára­dék helyett öregségi, illető­leg munkaképtelenségi jára­dékot kell megállapítani. An­nak az öregségi, illetve mun­kaképtelenségi járadékra jo­gosult tagnak, aki a termelő- szövetkezetbe legkésőbb 1960. június 30-ig belépett, a já­radékot annak a hónapnak az első napjától kell folyó­sítani, amelyben az igényjo­gosultság feltételei beállottak. Ha azonban az igénybejelen­tés késik, a járadékot csak az igénybejelentés hónapjától visszafelé számított legfel­jebb három hónapra lehet folyósítana. A bejelentéshez szükséges nyomtatványokat a termelőszövetkezeti tanács megyei irodájánál igényelhe­tik. Az a termelőszövetke­zeti tag, aki az 1960. év jú­nius 30. napja után lépett be a termelőszövetkezetbe, leg­korábban a belépés ^papját követő hetedik hónap első napjától jogosult az öregsé­gi, illetve munkaképtelenségi járadékra. Nógrádi úttörők elhatározása ÖREGEK SEGÍTÉSE — CSIBE NEVELÉS — ÜTTÖRÖ KÖTELESSÉGBŐL Még nem adott hírt a Nóg­rádi Népújság kis községünk úttörőcsapatáról, s így talán kevesen tudják azt, hogy mi­lyen mozgalmas, szorgos munka folyik ebben a csapat­ban. Az úttörőcsapat jó tevé­kenysége a szülők körében is kiváltotta az elismerést s igen gyakran fordulnak a szülők a csapatvezetőség felé egy-egy problémával. Büsz­kék azok a szülők, akiknek gyermeke úttörőcsapatunknál' van. Nap mint nap újabb és újabb tettekről mesélnek kü­lönösen az öregemberek; a pajtásokról, akik meglátogat­ják az elhagyott idős bácsi­kat és néniket, hogy segítsé­get nyújtsanak nekik. Jól esik néha ilyen segítség, mint fa­vágás, foltozás, takarítás s ki tudná még feljegyezni mindazt, amit egy-egy őrs csinál egy ilyen öregember­nél. Ezeket az akciókat a KISZ ifivezetői dolgozzák ki, akik egyben őrs-, valamint rajvezetők csapatunknál. Büszkék vagyunk arra, hogy 16 ifi vezető dolgozik csapa­tunknál. őrsi tervekben sze­repel például az, hogy hús- vétra az őrsök kimeszelik egy-egy idős embernek a la­kását. Hát nem nemes tö­rekvések ezek ilyen korban?-----------------*%-­Az elmúlt csapatgyűlésünkön beszélgettem a pajtásokkal 15. vállalásunkról s értékel­tem az elmúlt 15 éves moz­galom tevékenységét. Népgazdasági szempontból nézve figyelembe vettük a pajtásokkal az ország húsel­látását és elhatároztuk, hogy segítünk hazánknak ezen a téren is. Minden úttörő paj­tás vállalta, hogy felnevel egy kis csibét s azt augusz­tus hónapban leadjuk a fel­vásárlóknak, ez annyit je­lent, hogy Nógrádon 92 da­rab csirkét tudunk adni s ezzel is segítünk a dolgozó­kon. A szülők körében is igen nagy tetszést váltott ki ez az elhatározásunk, annál is inkább, mivel a pajtások gon­dozni fogják az otthoni tyúk­állományt. Mi nógrádi úttö­rők szeretnénk, ha ezt az el­határozásunkat a megyében több és több csapat követné s így közelebb kerülnénk ah­hoz az úttörő ponthoz: „Az úttörő ahol tud segít.” Természetesen ez csak az egyik elhatározásunk a sok közül, nagyon sok lehetőség van csapaton belül s ha eze­ket hihasználjuk, akkor igen sokat tehetünk mi, úttörők is hazánknak. Alt Gyula kiváló úttörővezető------------­Fö ldművesszövetkezetek a falusi könyvtárakért Földművesszövetkezeteink a falusi áruellátás, a felvásár­lás és értékesítés mellett egy­re többet törődnek a falusi dolgozók műveltségével is. A különböző előadások mellett, a szövetkezeti dolgozók és a tagság politikai, szakmai mű­veltségének emeléséért jelen­tős anyagi áldozatokat is hoz­nak. A SZŐ VOSZ legújabb ren­delkezése szerint a földműves­szövetkezetek évi tiszta nye­reségük bizonyos százalékát a falusi könyvtárak fejleszté­sére fordítják. Ez azt jelenti, hogy megyénkben évi 50— 60 000 Ft-tal járulnak hozzá a falusi könyvtárak könyvállo­mányának növeléséhez, fel- frissítéséhez. Fodrász-verseny Egyed János tanulónak nagy a közönsége. Könnyedén, hoz­záértően bánik el a felesleges hajjal, gyorsan tud bármi­lyen elhanyagolt férfihajból kényelmes, munkába alkalmas frizurát csinálni. Tóth Marika harmadéves fod­rásztanuló. Ké­pünkön ' annak adja tanúbizony­ságát, hogy a há­rom év nem telt el hiába, megtanul­ta, hogyan kell modern, csinos frizurát fésülni. Ukrajna mezőgazdasága új gépeket kap Telefonálni szeretnék Ukrajna kolhozai és szov- hozai az idén 23 000 traktort, 10 000 kombájnt és többezer más gépet kapnak (a köztár­saság mezőgazdaságában je­lenleg 50 000 traktor és 150 ezer kombájn dolgozik). Az ukrajnai földeken meg­jelennek a harkovi gyár Magyarnándor község nőta­nácsának kézimunkaszakköre kiállítást rendezett a szakkö­rön készített munkákból. „T—75”-ös gyors traktorai, amelyek elődjüknél, a „DT- 54”-traktornál 1 lóerővel na­gyobb teljesítményűek. A cukorrépa-termelő gaz­daságok új konstrukciójú két­soros répa-kombájnokat kap­nak, amelyek egyszerre 2 sorban vágják le a répaleve­leket és emelik ki a répát. közösségi szellem, a közösségi munka kialakítása terén elért eredményes munkáját. Tartom a fülemen a tele­fonkagylót. Várom, hogy a központ jelentkezzék. Bár sürgős ügyben kellene beszél­nem valakivel, de nyugodt vagyok. Elismerem: délelőtti csúcsforgalom van. Mások is akarnak beszélni. öt perc és semmi. Előve­szem a táskámból Tolsztoj: Háború és béké-jét. Míg vé­gigolvasom, talán csak beje­lentkezik a központ. Az ötö­dik oldalán tartok, amikor bekapcsolnak egy idegen be­szélgetést. Valami autó ügy­ről vitáznak. Sokáig tart, de nem idegesítem magamat. Abszolút nyugodt vagyok. Végre befejeződik. Várok to­vább. Csak amikor lapozok, akkor pöccintem egyszer-egy- szer a villát. Nem idegesen, csak éppen jelezni akarom, hogy még itt vagyok, élek, nehogy megfeledkezzenek ró­lam. Talán tizedszer pöccintek. Egészen szerényen, a nyugtaJ lanság minden jele nélkül, amikor bejelentkeznek: — Kérem, ne tessék idegesked­ni... Erre elfogyott a béke­tűrésem. Hát végeredmény­ben ki az ideges ... ? — A. — Kézimunka-kiállítás Magyarnándorban A szakkör vezetője: Vér Mária, a község egyik peda­gógusa volt, aki fáradtságot nem kímélve tanított, magya­rázott és ő maga is szebbnél- szebb kézimunkákat készített. A szakkör négy és fél hó­napig tartó munkájában mintegy 30 asszony és leány vett részt. A nőtanács tagjai éppen olyan lelkesen és szor­galmasan látogatták a tanfo­lyamot, mint a KlSZ-fiata- lok. Külön dicséretet érdemel, hogy a szakkör résztvevői ké­szítettek egy nagyméretű, népihimzéses, szép színössze­állítású asztalterítőt, melyen kivétel nélkül minden asz- szony és leány dolgozott. Ez a terítő ékeskedik majd a nő­tanácsi és egyéb községi ren­dezvényeken. Ez, a közös munkával ké­szített tarka abrosz dokumen­tálja Magyarnándor község asszonyainak és leányainak a Lebbentsük fel újra és újra a las­san homályba vesző múlt fátylát, hogy ne feledjünk és job­ban meg tudjuk be­csülni a jelent. Előttem vannak a régi fizetési napok, az elsejék és tizen­ötödikék: milyen ret­tenetes napok voltak ezek! Hozta haza apám a sovány fi­zetést a bányától, és mindig kiderült, hogy az már az utol­só fillérig a másé. Csak az adósságok némi törlesztésére elég, hogy újra hi­telezhessük a leg­szükségesebb élelmet a „magazinból”. Voltak akkor is álmok: tápláló, me­leg étel, jó cipő, ru­ha, legalább kará­csonykor valami ke­vés ajándék a gye­rekeknek — de leg­többször ezek nem valósultak meg. Ma az álmok más irányúak a gyerme­As álmok ma kéknél és felnőttek­nél is. — Jambrich Pista, Kisterenye- Bányatelepen szeret­ne teljes labdarúgó felszerelés tulajdo­nosa lenni. Iskolánk­nál Bódi Pista, Ba- ranyi Zoli, Kaszás Laci, Szomora Ala­dár, s még sokan mások szeretnék ki­bővíteni a galamb­tenyészetüket, hogy a biológiai kísérle­teket még magasabb szinten folytathassák. — Sokan szeretnék a nyarat a Balaton partján tölteni. S az álmok meg­valósulása érdeké­ben megindul a munka, a • takaré­kosság, mert manap­ság van miből ta­karékoskodni. A fizetési napok után mindig több és több takarékbélyeg kerül a tanulók gyűj­valóra válnak tőívébe. Fellendül a takarékbélyeg vásár­lás nagyon, egy-egy hulladékgyűjtési nap után is. Több ezer forintot gyűjtöttek össze a kisterenyei, Mátranovák bánya­telepi, pásztói, salgó­tarjáni és más isko­lák úttörői. Kistere- nyén csak takarék­bélyegben eddig kö­zel 17 ezer forintot gyűjtöttek össze a tanulók, de vannak másutt még nagyobb eredmények is. S jut a megtaka­rított pénzből tábo­rozásra, kerékpárra, ajándékra a forrón szeretett édesanyák­nak, nőnapi meg­lepetésként. Egyre kevesebb az olyan családok szá­ma, ahol nincs ta­karékbetét. Mutatja ez a jövőnkbe vetett biztos hitét népünk­nek, de azt is, hogy a mindennapi szük­ségletek biztosítása mellett jut a fizetés­ből a takarékba is. S egyre több új házon feszül a te­levízió antennája, egyre több magán­jármű fut az utakon, egyre jobban növek­szik a családok lel­tára újabbnál újabb dolgokkal. Növekvő jólétünk egyik további fo- kozója a takarékos­ság. Miénk a föld, a gyár, takarékos­kodnunk kell tehát anyaggal, pénzzel, idővel. Magunk lát­juk hasznát. Gyer­mekeinket is ebben a szellemben nevel­jük. Ne herdáljuk el munkánk eredmé­nyeit. így válnak ma va­lóra a családok, és népünk legmerészebb álmai is. Fenyvesi József Kisterenye

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom