Nógrádi Népújság, 1961. március (17. évfolyam, 17-25. szám)

1961-03-08 / 19. szám

1961. március 8. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 7 Ki a külföldi agresszorokkal Kongóból Levél a városból a falura Egy levél indult el a városból. Levél egy munkás- asszonytól, az ország minden községébe. Marosi József né, a budafoki Goldberger Textilművek munkásnője írta fa­lusi asszonytársaihoz. a rádiót stb. Mi nem aka­runk ennél többet. Csupán azt szeretnénk, ha a városi piacokon és vásárcsarnokok­ba a tiétekhez hasonlóan biz­tos számítással, jó minőség­ben és bőségben vásárolhat­nánk meg azokat a falusi ter­mékeket, — amikre viszont nekünk van szükségünk. A városban és falun élő emberék kapcsolata ezzel vál­hat valóban kölcsönössé. Nagyrészt rajtatok múlik — falusi asszonyokon, hogy így legyen. Ehhez kívánok nek­tek erőt és egészséget. Budapest, 1961. március 8. Marosi Józsefné Hazánkban és a világ min­den országában milliók és milliók teszik fel a kérdést: hogyan lehet kiutat találni a kongói zsákutcából? S egy­re több ország és nép fo­gadja el erre a kérdésre azt a világos választ, amelyet Hruscsov, szovjet miniszter- elnök fogalmazott meg az ázsiai, az afrikai, az európai és a latin-amerikai állam, il­letve kormányfőkhöz intézett üzenetében. A szovjet minisz­terelnök a következőkben lát­ja a kibontakozást a kongói zűrzavarból: Be kell szüntetni az ENSZ „kongói akcióját”, ki kell von­ni Kongóból az összes kül­Macmillan „mérsékletre“ szeretné rábírni a brit nemzetközösség vezetőit a Dél-afrikai Unió fajüldöző politikájával szemben Kedves Asszonytársaim! Talán csodálkoztok, hogy ismeretlenül fordulok hozzá­tok, és nem csupán a ma­gam, hanem számos hozzám hasonló családanya nevében is, akik velem együtt dolgoz­nak itt, az ország legnagyobb textilgvárában. Mi, városban — gyárak­ban, üzemékben és irodák­ban — dolgozó asszonyok és családanyák nyugodt lélek­kel mondhatjuk, hogy mun­kánkkal komoly mértékben járultunk hozzá mindahhoz, ami mostani életünket — a tiéteket is — szebbé és köny- nyebbé teszi. Részünk van abban is. hogy a falusi bol­tokban, szövetkezeti áruhá­zakban bőségben és jó minő­ségben vásárolhatjátok meg mindazokat az iparcikkeket, amelyekre csak szükségetek van. Azon leszünk, hogy ez a jövőben is így legyen. Ért­hető ez az igyekvésünk, mert azt tartjuk, hogy kapcsola­E zúton szeretném köszönteni Patak községben 50. éve helyt­álló szülésznőnket, Fábián Mar­gitét. Hetvenhárom éves ez a szülész­nő, és még ma is fáradhatatla­nul dolgozik. Nyugdíjazásról hallani sem akar. Mi, a község lakói még semmilyen panaszt nem tapasztaltunk munkájával kapcsolatban. Nagyon sokat ol­Szeretném közölni a Vöröske­reszttel és egyben köszönetét Is mondani a véradóknak, hogy ne­kem, Kiss János zagyvarónai la­kos véradó barátom megmentette az életemet. ötvennyolc éves, üzemi dolgozó vagyok. Egészséges életet éltem, orvosnál még alig voltam, de ko­molyabb betegségem egészen múlt év szeptember 5-ig nem volt. Ekkor kerültem a pásztói kórházba, sérvoperá'ció műtétre. Vörösen izzó üvegláva vissz­fénye táncol az arcokon. A műhelyben száz és száz em­ber dolgozik beütemezett mozdulatokkal. A meleg le­vegőben mint valami egzo­tikus virág, ötven-hatvan íivegbuborék ing hosszú szá­rán. A félautomatagépek zö­rejébe néha sistergés, fütyü­lés vegyül. Itt, az Üveggyárban dolgo­zik Máth József ifjúsági bri­gádja. Ismerkedjünk meg ve­lük, érdemes. Máth József a brigádvezető csaknem 15 éve dolgozik az üzemben. Ti­zenötéves volt, amikor először belépett a gyárkapun. Azóta kiváló , szakmunkás lett. Ka­csák Ferenc szintén szakmun­kás. A brigádban mint me­rítő dolgozik, a fújtató Dúzs Mihály. A brigád a félauto­mata kikógépeknél sokszlét, azaz cumisüvegeket gyárt. Fi­gyelem gyors, biztos mozdu­lataikat, s közben fejemben rendezni próbálom mindazt, amit pár perce a művezető­jüktől hallottam róluk. Mind­hárman KISZ-tagok. Máth Jó­zsef brigádvezető a párt végre­tunknak kölcsönösnek kell lenni. Erre az egymásra utaltságra gondolok, amikor annyi sok asszonytársammal együtt kérlek benneteket, hogy a mi életünk megköny- nyítésére ti is tegyetek meg mindent — ott kint, a földe­ken. Számunkra -nagy segítséget jelentene, ha ebben az esz­tendőben már több lenne a gyümölcs és a zöldség, a bur­gonya és a bab, a tojás és a baromfi és még sok egyéb termék. Most van itt az ide­je annak, hogy ennek érde­kében tegyetek is. Szorgos munkával álljatok hát a ve­téshez és amikor a mag ki­kelt a földből, ápoljátok és óvjátok azt. Ti biztos számítással me­hettek a falusi boltokba, mert ott minden időben és jó minőségben, bőségben vá­sárolhatjátok, amire szüksé­getek van — az inget, a ci­pőt, a kerékpárt, a fazekat, vasom lapjainkban, hogy sok jól dolgozó idősebb embert hosszú munkásságáért és jó munkájáért köszöntenek. Mi jubilálása alkalmából ez­úton is szeretettel köszöntjük Fábián Margitot, aki ebben az esztendőben töltötte be 50. évét a mi községünkben. NAGY BÉLA Patak, Kossuth út 36. Operáció után vérzékenység lé­pett fel szervezetemben és a lelki- ismeretes orvosok közölték ve­lem, hogy vérre van szükségem. Sokáig kerestük azt az embert, akinek vércsoportja megegyezik az enyémmel, és hajlandó is ne­kem vért adni. Ekkor találkoz­tam Kiss János zagyvarónai la­kossal. ö többszörös véradó, igazolvá­nyát látva, az élet csillant fel hajtó bizottságának is tagja. Az ifjúsági brigád a gyár egyik büszkesége. Az alatt a kis idő alatt, mióta teljesít­ményben dolgoznak, már volt olyan nap, hogy 169 százalé­kos teljesítményt is elértek. A KISZ kongresszusi ver­senyben ők nyerték el a leg­jobb ifjúsági brigád címet. És pár napja már a büszke szocialista brigád címért küz­denek. Mimódon sikerült eddigi szép eredményeiket elérni? Öt éve dolgozunk együtt — feleli Máth elvtárs. — össze­szoktunk, jó barátok vagyunk. Reggel műszakkezdés előtt korábban bejövünk. Előké­szítjük a szerszámokat. Köz­ben megbeszéljük a problé­mákat, ha valami nehézség van, időben megszüntetjük, így aztán a munka már za­vartalanul folyik. Persze, hiba azért még előfordulhat a legnagyobb óvatosság mel­lett is. De ezt munka köz­ben azonnal kijavítjuk, így nem sok kiesésünk van. Hogyan határozták el, hogy megküzdenek a szocialista brigád címért? Egyszerű a válasz. Elolvastuk a felté­teleket és láttuk, hogy el tudnánk érni őket. Megbeszél­tük és aztán elkészítettük a felajánlást. Az ember a leg­jobb munkát igyekszik vé­gezni, ha már egyszer ke­zébe vette a szerszámot. Nem igaz? — Kezemben a felajánlás, amelynek ma már a végre­hajtásán dolgoznak. Nem kis dolgokat vállaltak. Hogy csak a legfontosabbakat említsem, selejtcsökkentést, a társadal­Macmillan „mérsékletre” szeretné rábírni a Brit Nem­zetközösség vezetőit a dél­afrikai unió fajüldöző politi­kájával szemben. (MTI) Macmillan angol miniszter- elnök hétfőn megkezdte elő­zetes tanácskozásait a Brit Nemzetközösség vezetőivel. A nap folyamán megbeszélést folytatott Malájföld, Pakisz­tán, Uj-Zéland, Ceylon, Nigé­ria és Ausztrália miniszterek- nőkével. Kedden Nehru in­diai, Diefenbaker kanadai és Verwoerd dél-afrikai minisz­terelnökkel tárgyalt. A szerdán megnyílt Brit Nemzetközösségi miniszterel­nöki értekezlet egyik központi bennem. És ez a becsületes, sze- retőszívű fiatalember három al­kalommal adott nekem a gyó­gyulásomhoz szükséges vérből. Szeretnék számára ezúton is kö­szönetét mondani, aki egészsége­met visszaadta és akinek segítsé­gével újra munkahelyemen, a Nagybátonyi Szolgáltató Vállalat­nál végezhetem munkámat. Horváth Mihály, Tar, Szabadság út 29. mi tulajdon védelmét, kiál­lást a párt és kormányhatá­rozatok, az újítások mellett. Egy érdekes dolgot is talál­tam benne. Jellemző a brigád szellemére. „Elhatároztuk, hogy a fujtatót megtanítjuk meríteni”. Ez a pár szürke szó azt jelenti, hogy szakmát adnak Duzs Mihály kezébe. Ezenkívül el akarják kerülni a baleseteket és az igazolat­lan hiányzásokat is. Büszke a vállalás, nagy követelményeket támaszt. — Állni fogjuk — mondja Máth József. — Fokozottabban igyekszünk a pontos munká­ra, kihasználjuk a munkaidőt, így biztosan el tudjuk érni célunkat. Vajon a munkahelyen kívül is ennyire összetart a bri­gád? Mosolyogva válaszolnak. Eddig nem sok időt töltöttek együtt munkaidő után. Most ez is megváltozik. Együtt fog­nak moziba járni, szórakoz­ni. Sokat találkoznak a moz­galmi munkában is, ahová most már Duzs Mihályt is jobban bevonják. Még folytatnám a kérde- zősködést, de Jóska tapinta­tosan oda szól barátainak: — Melegítsétek a formát! Tudom, hogy ez nem ne­kem szól, hanem csak elő­készület a munka folytatásá­ra, de azért nem akarom to­vábbra is feltartóztatni őket Egy kérdés azonban mégis kicsúszik a számon. Mi a tit­kuk, ami ilyen példamutató munkára ösztönzi őket? — Szeretni kell a szakmát — válaszolják —, ennyi az egész. Losonczi Éva kérdése a Dél-afrikai Unió kormányának fajüldöző poli­tikája. A Brit Nemzetközösség vezetőinek többsége Lon­donba érkezésekor éles szavakkal megbélyegezte a faji megkülönböztetést. Különös hangsúlyt ad a kér­désnek az a tény, hogy mi­után a Dél-afrikai Unió má­jus 31-én köztársasággá válik, a státusában bekövetkező vál­tozás miatt újból kérnie kell a tagságot. Nyugati hírügynökségek kommentárjai rámutatnak, hogy Macmillan hétfői tanács­kozásain igyekezett „mérsék­letre” bírni a Brit Nemzet­közösség vezetőit és azt tanácsolta nekik, ne zárják ki a Dél-afrikai Uniót a Brit Nemzetkö­zösségből. Az AP értesülései szerint Macmillan azzal érvelt, hogy „személy szerint ő is ellenzi a faji megkülönböztetés poli­tikáját, úgy véli azonban, hogy a Dél-afrikai Unió kizá­rása nem oldana meg sem­mit”. Tananarive-ből jelenti az MTI: Vasárnap és hétfőn a madagaszkári Tananarive-ben kerekasztal-értekezletre gyűl­tek össze Kongó különböző tartományainak és hatóságai­nak képviselői. A szakadár kormányok képviseletében Kaszavubu, Ileo, Csőmbe és Kalondzsi jelent meg, de el­küldte képviselőjét, Kamita- tut, a meggyilkolt Lumumba miniszterelnök hívét a törvé­nyes kongói kormány is. Mint az AP közli, hétfőn hivatalosan meg is nyitották az értekezletet, de a jelenlevő küldöttek nem kezdtek hozzá az érdembeni munkához, mert távirat érkezett Day altól, az Az UPI leopoldville-i jelen­tése szerint az ENSZ-csapatok a Mobutu-féle egységekkel történt összetűzés után vég­képp kiürítették a banamai haditengerészeti támaszpon­tot. Banamában, ezen a volt belga katonai támaszponton nagy mennyiségű hadifelsze­relést, fegyverzetet és lőszert halmoztak fel. A támaszpon­tot ez ideig az' ENSZ ellen­őrizte. A banamai fegyver­raktáraknak a Mobutu-féle bandák által történt megszer­zése, amelyet nyilvánvalóan az ENSZ segédletével valósí­tottak meg, megkönnyíti a Kaszavubu—Mobutu-féle klikknek, hogy kirobbantsa Kongóban a polgárháborút. Az AFP jelentése szerint Matadi kongói kikötőváros­ban az ENSZ egységeihez tar­tozó szudáni és kanadai ka­tonák, valamint más részről a Mobutu-féle bandák közti összetűzések vasárnap este egész napi erős aknavető földi csapatokat és lehetővé kell tenni, hogy a kongói nép maga oldja meg saját belső problémáját. S ezen túlme­nően minden módon támo­gatni kell a törvényes kor­mányt a rend és a törvé­nyesség helyreállításában. Bi­zottságot kell alakítani azok­nak az afrikai országoknak a képviselőiből, amelynek a Biz­tonsági Tanács határozata alapján csapatokat küldtek Kongóba. Ez a bizottság mű­ködjék együtt a törvényes kormánnyal és ellenőrizze azokat az intézkedéseket, ame­lyek célja a külföldi agresz- szorok eltávolítása és a belső rend helyreállítása Kongóban. El kell távolítani az ENSZ főtitkári tisztségéből Ham- marskjöldöt, aki fegyvert adott Lumumba gyilkosai­nak kezébe, haladéktalanul le kell tartóztatni és bíró­ság elé állítani Csombei és Mobutut, a kongói nép el- árulóit, bandáikat pedig le kell fegyverezni. Mindazok, akik őszintén tö­rekszenek a kongói válság megoldására, belátják, hogy a Hruscsov javasolta út vezet ki a zűrzavarból, a törvény­telenség és a gyilkosságok légköréből. Minden bizony­nyal sok emberben felvető­dött az utóbbi időkben a kér­dés, vajon képes-e a Stanley- villeben székelő törvényes kormány a helyzet rendezé­sére? Erre a kérdésre fel­tétlenül pozitív választ ad a törvényes kormány egész ed­digi tevékenysége. Mint is­meretes, a múlt év decem­berében adták tudtára a vi­lágnak, hogy a Kongói Köz­társaság Antoine Gizenga ve­zette törvényes kormánya ide­iglenesen a keleti tartomány­beli Stanleyvillebe tette át székhelyét. Az imperialisták támogatta Mobutu bandái azóta több támadást intézlek a kormány erői ellen, de min­den esetben sikertelenül. Gi­zenga csapatai viszont rö­vid két hónap alatt jelentős katonai sikereket értek el. Felszabadították Kivu tarto­mányt, mélyen behatoltak Katangába, sőt február utol­só hetében meglepetésszerűen ENSZ kongói képviselőjétől. Dayal táviratban közölte, hogy Antoine Gizenga, a tör­vényes kongói kormány veze­tője is úton van Madagaszkár felé. Mint már korábban je­leztük, Gizenga nemrég a kaminai ENSZ-támaszpontra érkezett és valószínűleg ked­den folytatja útját Tanana- rive-be. Dayal kérésére a küldöttek hivatalos tanácskozásaikat csak Gizenga megérkezése után kezdik meg. Még nem ismeretes, hogy a miniszterel­nök milyen feltételekkel és célokkal hajlandó részt venni a tanácskozásokon. és puskatűz után véget értek. Az ENSZ leopoldville-i fő­hadiszállásának jelenleg nincs semmiféle összeköttetése a Matadiban tartózkodó egysé­geivel. Ugyancsak az ÄFP jelenti,, hogy a leopoldville-i amerikai nagykövet közvetlen beavatkozása nyomán a leo­poldville-i ENSZ-parancsnok- ság és a „kongói hatóságok” között megegyezés született, amelynek alapján az ENSZ- parancsnokság beleegyezett abba, hogy nem küld újabb erősítéseket Matadiba. Szudáni jelentések szerint, Szudán leopoldville-i ideigle­nes ügyvivője tiltakozott az ENSZ képviselőinél amiatt, hogy a mobutuisták megtá­madták a Matadiban állomá­sozó szudáni egységet. Köve­telte, hogy haladéktalanul hozzanak intézkedéseket a szudáni katonák megvédelme- zésére. — Hasonló követelés­sel fordult az ENSZ-hez a Kongóban állomásozó szudáni egység vezetője is. elfoglalták kaszai tartomány fővárosát, majd behatoltak Leopoldville tartományba. En­nek a sikersorozatnak a je­lentőségét az sem csökkenti, hogy az ENSZ újabb köz­belépésére a kormánycsapa­toknak azóta ki kellett ürí­teniük Luluabourgót. A tör­vényes kormány tehát min­denképpen alkalmas a kongói helyzet rendezésére. E ren­dezésnek azonban két döntő feltétele van. Az egyik az, hogy ez a kormány kapjon meg MINDEN LEHETŐ TÁMOGATÁST mindazon országok részéről, amelyek szívükön viselik Kon­gó sorsát, a másik feltétel pedig az, hogy az ENSZ szüntesse meg azt a politi­kát, amely szabotálja a tör­vényes kormány intézkedéseit és csak az imperialista gyar­matosítók érdekeit szolgálja Kongóban. Bizonyos ENSZ-körök elő­szeretettel hivatkoznak arra, hogy Gizenga kormánya a „népszerűtlen” Kongó lakos­ságának körében. Nos, a na­pokban kivétel nélkül min­den nyugati hírügynökség ar­ról számolt be, hogy a tör­vényes kormány csapatait mindenfelé hatalmas lelkese­déssel és örömúj jongással fo­gadja az ország népe. E fo­gadtatás meggyőző bizonyí­téka annak, hogy Kongóban az egyetlen valóban népszerű hatalom a törvényes kormány hatalma. Ahol a törvényes kormány csapatai megjelen­nek, azonnal helyreáll a rend, megkezdődik a békés munka. Feltűnően más képet mu­tat ezzel szemben Kongónak az a része, amelyet Mobutu, Csőmbe és Kalondzsi, az ame­rikai és a belga imperialis­ták bábjai uralnak. A tör­vényes kormány háromszáz katonájának előnyomulása elé­gendő volt ahhaz, hogy a legnagyobb pánikot idézze elő Csőmbe és Mobutu tábo­rában. Mobutu martalócai vadállatokként rohanták meg a békés lakosságot, sőt még az ENSZ tisztviselőit sem kímélték. Erőszakot követtek el az ENSZ egy női alkal­mazottján, és az ENSZ kö­telékében szolgáló tiszteket, illetve katonákat tartóztattak le, s vertek meg. A legújabb jelentések szerint a kormány­csapatok távozása után MOBUTU TERRORISTÁI az emberek százait tartóz­tatták le és negyvennégy pol­gári személyt gyilkoltak meg Luluabourgban. Mindez azon­ban úgy látszik semmi kü­lönösebb hatással nincs Ham- marskjöldre és társaira, akik azon vitatkoznak, vajon in­dokolt-e Mobutu és Csőmbe bandáinak lefegyverzése? A törvényes kormány ka­tonai sikerei láttán Kasza­vubu képviselője Csőmbe és Kalondzsi katonai szerződést írtak alá. E szerződés célja, hogy közösen vonultassák fel a kongói nép leigázására az idegen pénzen, az amerikai dolláron és a belga frankon toborzott zsoldosokat. Kasza­vubu ezzel újabb lépést tett az árulás útján, lényegében elismerte Kongó feldarabolá­sát. Katangát és Kalondzsi „bányász államát”. Ez a ka­tonai szerződés valójában arra szolgál, hogy elleplezze, Kon­góban gyarmati háború fo­lyik. A kongói árulók most arra készülnek, hogy ,,kerek- asztal-értekezleten” próbálják megoldani a kongói kérdést, önmaguk is nyíltan bevall­ják azonban, hogy egy ilyen értekezlet a törvényes kor­mány részvétele nélkül fa­batkát sem ér. Márpedig a Gizenga-kormány nem haj­landó szóba állni Kongó áru­lóival és Lumumba gyilkosai­val. Az imperialisták és bábjaik azt hitték, hogyha Lumum- bát meggyilkolják, ezzel meg­fojtják a kongói nép füg­getlenségéért és szabadságáért vívott harcát is. Csak most kezdik felismerni, hogy sze­let vetettek és vihart arat­nak. A kongói nép, Lumumba nevével a zászlaján és a tör­vényes kormány vezetésével megvívja harcát és előbb- utóbb elfoglalja méltó helyét a felszabadult afrikai és ázsiai népek hatalmas család­jában. ^ ----------------­Öt ven éve dolgozik a szülésznőnk MEGKÖSZÖNÖM AZ ÉLETEMET } Emléklap egy véradónak Beszélgetés egy ifjúsági brigád tagjaival Gizenga is részt vesz a tananarive-i kerekasztal-értekezleten---------------------------------------­Az ENSZ-csapatok kiürítették Banamát

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom