Nógrádi Népújság, 1961. március (17. évfolyam, 17-25. szám)
1961-03-01 / 17. szám
2 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1961. március 1. Áz Ifjúság a szocializmusért mozgalom a Salgótarjáni Acélárugyárban A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának határozata alapján újra be keli indítani az „Ifjúság a szocializmusért” mozgalmat 1961—1965 közötti években. Hazánkban a most beindult második ötéves terv megvalósításához szükséges az, hogy a fiatalok is kommunista közösségben dolgozva munkálkodjanak, tanuljanak, spor-- toljanak, kultúrálódjanak és szórakozzanak. Ezen a területen a Salgótarjáni Acélárugyár KISZ szervezete előbbre kíván lépni és részese akar lenni a kitűzött terv határidő előtti megvalósításának. A gyár nagyüzemi KISZ bizottsága a felhívás elhangzása után a mozgalom beindítására, szervezésére azonnal kibővített bizottsági ülést hívott össze, és foglalkozott a helyi adottságokkal, lehetőségekkel. Az üzem területén mintegy 1200 fiatal dolgozik. E létszámból 400 vidéki. A mozgalom célja az, hogy necsak a KISZ tagságra, hanem az üzemben dolgozó ösz- szes fiatalra kiterjedjen, egyben segítse a kommunista közösségek és az „együtt” jelszó mielőbbi megvalósítását. Az eddig eltelt idő azt mutatja, hogy a KISZ alapszervezetek munkájuk nagyrészé- ben a próbamozgalom szervezésével foglalkoznak. Mostanáig a mozgalomba beszerveztek 424 fiatalt. E számnál megállni nem lehet, a hátralévő egy hónapban még igen körültekintő, alapos szervező- munkára van szükség, hogy e jelenlegi létszámot a lehető legmagasabbra emelje a KISZ szervezet. Az eddigi idő azt mutatja, hogy a legjobb szervezést a központosított irodák KISZ alapszervezete végezte. Meg kell jegyezni, hogy e fenti alapszervezet a munka folyamán operatív bizottságot hozott létre, mely 3 tagból tevődik össze. Az operatív bizottság nagyban elősegítette az alapszervezet vezetőségének és a csoportbizalmiaknak a munkáját. így következett be az, hogy itt mutatkozott a legkörültekintőbb, a legátfogóbb munka. Itt százan jelentkeztek az Ifjúság a szocializmusért mozgalomba. A TMK alapszervezete a gyár egyik legnagyobb üzemrészénél dolgozik, ahol mintegy 180—200 fiatal dolgozik, közülük a KISZ tagok száma, mintegy 80. Ennél az alapszervezetnél nem a legkörültekintőbben foglalkoztak ezidáig a mozgalomba való szervezéssel, bizonyítja azt az is, hogy jelenleg csupán 50 a jelentkezők száma. Nyilvánvaló, hogy a nagyüzemi KISZ bizottság és az alapszervezetek munkája ezidáig igen hullámzó, csak egyes helyeken hozta meg a várt eredményt, az alapszervezetek munkája. így a jövőben azokon a helyeken, ahol nem. volt kielégítő az eddigi munka, a nagyüzemi KISZ bizottság reszortfelelőse és az alapszervezetek instruktorai nagyobb segítséget kell, hogy adjanak. A nagyüzemi KISZ bizottság á jelenlegi időszakban a termelési brigádokban a társadalmi VADLÓBÓL VÁDLOTT Minden önuralmára szüksége van az embernek, hogy szó nélkül végighallgassa ezt a bírósági tárgyalást. Mindenki nyugalmat erőltet magára — s ettől Ruskóné vérszemet kap. Arcokat vág, megjegyzéseket tesz a tanúk vallomására. Érthető: a tanúk, amikor a bíróság előtt elmondják a tényeket, őt vádolják. Ruskó Ferencet, a magánvádlót és feleségét, aki ugyan hivatalosan csak tanúként szerepel a perben, de tulajdonképpen ő a fővádlott. Ö és nem az az újságíró, aki a vádlottak padján ül és aki — ellentétben Ruskóval és feleségével — becsületes ember. Az igazat írta. Aztán belép a koronatanú. Bucsánszlci Lászlónénak hívják. és Ruskóné édesanyja. Töpörödött öregasszonynak, 70 évesnek látszik, pedig csak 50 esztendős. Róla szólt a cikk. ő volt. akit veje — lányával egyetértésben — ütött és vert. és akitől az utolsó fillérig elvették keresetét, de enni ritkán adtak neki. Ö volt az. akit télvíz idején elzavartak a lakásból és aki egészen addig, amíg szörnyű helyzetét, lánya és veje gazságát a Nógrádi Népújság fel nem tárta, a vasúti váróteremben vagy annak a háznak a padlásfeljárójában húzta meg magát, ahol lányának és vejének összkomfortos lakása volt. Ö volt az, aki mindazt a gazságot elszenvedte. amely ökölbeszorítja a ke' zet. Az anya vall. És azt mondja: „Én a történtek ellenére is szeretem a gyermekemet!■' Ruskóné szája gúnyos mosolyra rándul — más mindenkinek könny szivárog a szeme sarkából. Bucsánszki néni öt gyermeket szült, négyet elvitt a régi, keserves élet. Ez az egy maradt meg. Ez a kegyetlen és szívtelen! És mégis szereti. Hiszen nincs rajta kívül senkije a világon.. .. Ruskónét azonban mindez nem érdekli. Tudja’ ő nagyon jól, hogy nincs olyan paragrafus, amellyel kényszeríteni lehet a gyermeket anyja befogadására. Már régebben odavágta: „Ha nem tetszik, menjen szociális otthonba!" És azon is csak vigyorog, hogy anyját Polonkai Antalék befogadták. Pedig ők heted- magúkkal élnek — Ruskóék pedig ketten vannak. Polon- kaiékban több emberség van egy idegen, idős, beteg asz- szony iránt, mint Ruskóné- ban a saját édesanyja iránt. És jönnek a tanúk, maguk is idős, nehezen élő asszonyok. Tíz-húsz forinttal támogatták Bucsánszki nénit, hogy ennivalót tudjon venni magának, pedig Bucsánszki néni el tudná tartani magát. Keresett is, de azt a lánya és veje elvették, majd amikor kilökték a saját lakásából, a munkaeszközeit tartották vissza. És ez az elvetemült fiatal- asszony továbbra is gúnyosan nevet, megjegyzéseket tesz — a tanácsvezető bírónőnek ki kell utasítania a tárgyalóteremből. Aztán a bíróság ítéletet hirdet. Ügy ítél, ahogy az emberek igazságérzete megköveteli. akik már régen ítéletet mondtak Ruskóné és férje magatartása felett. Az újságírót az ellene emelt vád alól felmenti: amit írt: igaz, a valóság a tárgyaláson bebizonyosodott. És aztán az ügyész kér szót. Kéri. hogy az iratokat tegyék át az ügyészséghez, hogy hamis vád bűntettével eljárást indíthasson Ruskó Ferenc ellen, aki nem átallott a vádlottak padjára ültetni egy becsületes embert, hogy saját gazságát takargassa. Pintér István (Megjelent a Népszabadság febr. 28-i számában.) munkában az eddigi gyakorlattól eltérően lényegesen több fiatalt kíván foglalkoztatni. A termelési brigádokban főleg a vidéki fiatalok számát kell növelni, mivel e tekintetben nem kielégítő az eredmény. Emellett az eddig csak hol halódó, hol éledező szakma ifjú mestere versenymozgalmat újjá kell szervezni és a nagyüzemi KISZ bizottság határozata alapján a legrövidebb időn belül be kell indítani. A harmadik és negyedik követelmény minél sikeresebb letétele érdekében a nagyüzemi végrehajtó bizottság kultúr, sport és leányfelelőse március 1-ig olyan programot dolgoz ki, amelyek lehetővé teszik e területen a próbák minél előbbi megkezdését. Ezért a nagyüzemi KISZ bizottság olyan elhatározásra jutott, hogy több olyan túrát fog szervezni a közeli helyekre, ahol szellemi öttusa, számháború, és egyéb játékokat rendez, annak érdekében, hogy a próbákat minél több leány ma radék nélkül teljesítse. A jelenlegi időszak is azt mutatja, hogy alapszervezeteink sokat tesznek a négy feladat megvalósítása érdekében. Ismerkedési esteket, mozilátogatást, filmankéto- kat, szellemi öttusa versenyeket és zenés lottókat szerveznek. Igen sok olyan fiatal van, akik a próbakövetelmények közül máris kettőt teljesítettek. KARANCSKESZI ISKOLÁSOK MŰSORA A TELEVÍZIÓBAN Jelentős eseményre készülődnek a karancskeszi kisiskolások, akik az elmúlt nyáron, a csillebérci táborozás idején bábjátszó tudományukkal szereztek elismerést nemcsak társaik, de az országoshírű szakemberek körében is. A negyedik osztályos gyermekek a Magyar Televízió meghívására ma, szerdán reggel Budapestre utaztak, ahol csütörtökön délután 6 órakor a kisdobosok műsorában szerepelnek a kamera előtt. A kilenctagú iskolai báb- együttes Hárskúti Anna nevelőnő irányításával a Piroska és a farkas bábjátékot mutatja be. A GYERMEKNAPON TARTJÁK AZ ÜTTÖItÖ SEREGSZEMLE JÁRÁSI BEMUTATÓIT A megye úttörő csapatai többhetes előkészületek után megkezdték a seregszemlén szereplő műsorok betanulását. A megyében 167 csapat vesz részt a sport és kulturális rendezvényeken, amelyet a seregszemle keretében tartanak meg. Összesen mintegy 15 ezer fiatal kapcsolódik be a kulturális és sportmunkába. A seregszemle járási bemutatóit a Gyermeknapon tartják a járási székhelyen. A csapatszinti bemutatók már megkezdődtek. a termelőszövetkezeti munkáról Találkoztak a háztartásbeli lányok Eredményesen folyik a pártoktatás Balassagyarmaton A közel négy hónappal ezelőtt beindult szervezett pártoktatás az egész város területén ütemterv szerint, eredményesen folyik. Az alap- és középfokú pártoktatás 32 tanfolyamán összesen 558 hallgató (255 párttag és 303 pár- tonkívüli) sajátítja el a filozófia, a politikai gazdaságtan alapvető tanításait, a marxizmus—leninizmus legfontosabb kérdéseit, valamint az időszerű bel- és külpolitikai jellegű tudnivalókat. A „Marxizmus—leninizmus alapjai” tanfolyamokon már befejezték az osztályokkal és az osztályharccal kapcsolatos témakör feldolgozását, s jelenleg a lenini államelmélet és a proletárdiktatúra kérdéskomplexumát tanulmányozzák. Az „Időszerű kérdések” tanfolyamok hallgatói feltűnő aktivitást tanúsítottak a mező- gazdaság szocialista átszervezésével kapcsolatos anyagrész megvitatása során. Sokan közülük személyesen részt vettek az Érsekvadkert és Bércéi községekben folytatott termelőszövetkezeti szervezési munkában, s gyakorlati tevékenységükben sikeresen alkalmazták a vonatkozó elméleti téziseket. Számos konkrét példáját lehetne sorolni annak, hogyan nyert kifejezést az elmélet és a gyakorlat elszakíthatatlan egysége. Jelenleg a vallás és az egyház lényegével, szerepével ismerkednek. A propagandista konferenciákat kivétel nélkül megtartották és beváltották a hozzájuk fűzött előzetes reményeket: eredményesen szolgálták a szemináriumvezető elvtársak sokoldalú, alapos felkészítését. Pbzitívumként értékelhető, hogy a megjelenés többnyire 90 százalék körül mozog. A hallgatók megjelenése szemináriumonként, illetve alapszervezetenként eléggé rapszódikus. Az átlagos arányszám eléri a 70 százalékot, ami az előző évhez viszonyítva nem jelent előrehaladást. Az SZTK-nál, a Kiegészítő Parancsnokságnál, a Földmérési Hivatalnál és a Sütőipari Vállalatnál a legjobb a megjelenési százalék, csak elvétve akad 1—2 igazolt távoliét. Viszont a Kórháznál, A litkei falusi lányok életében szokatlan esemény történt a múlt hét péntekén. Soha nem fordult még elő, hogy az ő községük vendégül lásson más falu lakóiból fiatal lányokat. Még az is ritka dolog, hogy itt, a községen belül baráti találkozóra ösz- szejöjjenek a fiatal kiszes vagy kiszen kívüli lányok. Most meg az Ipoly-völgye községeinek parasztlányai adtak itt randevút egymásnak. A vendéglátó litkeiek gyönyörű rendet csináltak a kul- túrházban, maguk hozta abroszokkal terítették le az asztalokat, még csipkéfüggönyö- ket is szereztek az ablakokra. Az ünneplőbe öltöztetett nagyteremben mintegy 70 kislány, zömében háztartásbeli, sehol sem dolgozó kiszes, vagy kiszen kívüli jött ide barátkozni. A lányok úgy döntöttek, igyekeznek ezt a rendkívüli találkozót olyan tartalmassá tenni, hogy ezzel a maguk módján, ők is hozzájáru’hassanak az országépítő nagy tervekhez. Meghívták például ünnepi találkozásuk előadójának Cseh Adolfot, a járási mezőgazdasági osztály vezetőjét, aki a falun végbemenő nagy átlakulásról beszélt. És arról is, mit tehetnek ők, a 16, 18, 20 éves kislányok a nagy átalakulás elősegítésére. Utána sorban szólaltak fel a fiatal lányok, hogy mondjanak valamit saját elképzelésükről. Különösen a ludány- halásziak voltak nagyon aktívak, egyrészük már tagja is a termelőszövetkezetnek, így saját tapasztalatuk eredményességével tudtak a termelőszövetkezetről beszélni. De hallatták hangjukat a litkeiek és más községbeliek is, beszéltek, magyaráztak a lányok termelőszövetkezetbeni életéről, boldogulásáról. Vendégek is jöttek a szokatlan, az országban eddig egyedülálló körzeti lánytalálkozóra, a KISZ Központi Bizottságtól is. A vendégek: Bolyós József, a KISZ Központi Bizottság Parasztifjúsági Osztályának képviselője és Vincze Agnes, a szervezési osztályról hosszasan elbeszélgettek a lányokkal. A lányok már érzik, hogy nem kielégítő az a légkör, amelyben ők élnek, nem jövő egy lány számára, ha csak háztartásbeli. A lányoknak falun is be kell kapcsolódniok a munkába és erre igen jó lehetőség a minden községben működő termelőszövetkezeti munka. Elgondolkoztatta ugyan a lányokat a termelőszövetkezet életéről, a dolgos munkás életről történő beszélgetés, mégsem döntött még mindenki úgy, hogy azonnal belép a termelőszövetkezetbe. De azt már elhatározták, minden erejükkel segítik a termelőszövetkezet munkáját, miközben ismerkednek az ott folyó élettel, a dolgozók munkakörülményeivel. Indítványozták, hogy a már tsz-ben dolgozó lányok szervezzenek KISZ leánybvigádokat és versenyezzenek más tsz-ek fiatal jaivalSokan aláhúzták a szakképzés fontosságát, a szakmai tanulás egyre nagyobb szerepet tölt be a fiatalok tanulnivá- gyásában is. A termelőszövetkezeten kívülállók pedig arról beszélgettek: jó lenne a legfontosabb és legsürgősebb nyári munkák idején szervezetté tenni termelőszövetkezeti munkájukat, kívülálló családtagként, vagy patronálóként résztvenni a fontos munkák elvégzésében. Késő délutánig beszélgettek ilyen fontos kérdésekről a fiatal lányok, majd levetítették számukra a Bécs- ben találkoztunk VIT-filmet és a Három szomszéd című játékfilmet. Az esti órákban pedig a falu és a környező községek kiszes ifjait látták vendégül. U. M. N, EM VOLT KÖNNYŰ DOLGA tizenkét évvel ezelőtt a Vörös Csillag Traktorgyár gépformázójának, amikor egyik napról a másikra a Földművelésügyi Minisztériumba helyezték át. Méghozzá olyan megbízatással, hogy minél előbb ismerkedjék meg az akkor bontakozó nagyüzemi szocialista mezőgazdaság legfontosabb célkitűzéseivel, a feladatokkal, melyek a hozzá hasonló kommunistákra vártak a nagy átalakítás e kezdeti nehéz szakaszán. Surányi Pál még akkor egészen fiatal munkás volt, teli lelkesedéssel, nem ismert maga előtt áttörhetetlen gátat. Kérte is magát hamarosan a gyakorlati munka alkotásokra serkentő szabad területére. Közelebb került ugyan a szenvedélyes harcokkal teli frontvonalhoz, amikor az Állami Gazdaságok Szolnok megyei Központjában kapott munkakört, de a már szaktudással is beoltott nyughatatlan ember még sűrűbb problémák közé vágyott. Ekkor már fűtötte a hivatásérzet, hogy a lehető legaktívabb munkása legyen a történelmi feladat végrehajtásának. Háromhónapos elnökképző iskolát végzett, gyakorlati munkát vállalt az akkor már országos hírű barcsi Vörös Csillag Termelőszövetkezetben a jelenlegi földművelésügyi miniszter mellett, végül tsz-elnöknek választották meg Somogybán. Itt évekig — s az ellenforradalom viharában is — dolgozott, most már nekifeszült mellel a mozgalom megszerettetéséért, erősítéséért. Most meg az egységes falusi pártszervezet titkára Diósjenőn, a csaknem háromezer holdas termelőszövetkezeti községben. Még mielőtt a változást jelző táblát kitették a falu szélére, sok mindent kellett Surányi Pálnak éjszakáznia, emberekkel, szemléletekkel megküzdenie. Tavalyr nyáron jelent itt meg egy aktatáskával a hona alatt, tájékozódás céljából s három hétig nem látta őt a fővárosban élő családja. Mert egy fél nap alatt meggyőződött: itt nincs késlekedésre idő egy perc sem. Az akkori tsz belső bajokkal küzdött. A fegyelmezetlenség, a széthúzás, az intrikák, sőt a közös tulajdon iránt egyesekben megnyilvánuló közömbösség gyors intézkedést követelt. Ilyen példa egyáltalán nem jó agitációs érv a még egyénileg dolgozó parasztok előtt akkor, amikor az egész község szocialista átszervezése a cél. És Surányi Pál, az edzett kommunista, jól fogott a munkához. A párttagoknak beszélt először a felelősségről, a példamutatásról, a nyílt fellépés jelentőségéről és az előttük álló cél eredményeinek nagyszerűségéről. Az őszinte, pártatlan és fáradhatatlan irányítás lassan-lassan érlelte első gyümölcseit. A község lakóinak egyre táguló köre eszmélt rá, hogy ez a szerény fővárosi munkás jobban szívügyének tartja azt, ami az ő ügyük, az ő jövőjük javát jelenti. Egyéni magatartása például szolgált az emberek, vezetők és vezetettek között. A férj és édesapa csak ritkán találkozott családjával, mégis elutasította a felkínált lakást, hogy leköltöztethesse hozzátartozóit, mert azt a lakást régebben már egy pedagógus házaspárnak ígérték. Emberek kicsinek tűnő problémáit, gondjait türelmesen, időt nem kímélően intézte, oldo- gatta. Nem ígért senkinek felelőtlenül semmit, de mikor egy téli estére mozgósították a falu lakosságát, az egyik országgyűlési képviselő beszámolójának meghallgatására s a képviselő megbetegedett, azonnal tudott intézkedni. Telefonon kereste meg a megyei pártbizottság első titkárát s hívta meg a két órával későbbre hirdetett gyűlés megtartására. Másnap 80 dolgozó paraszt írta alá a belépési nyilatkozatot. M '~*OST MÁR NEM is akar tovább menni. Itt telepszik le, hamarosan hozzá költözik a család s a volt traktorgyári munkás falusi párttitkárként ma már az egységes termelőszövetkezeti tagság, abban kommunisták és nem kommunisták erejére támaszkodva, hozzáfoghat az igazi, a virágzó jövő építéséhez, ahogy ő kifejezte: — Ha regényt kezdenék írni s a mai nap volna annak első lapja, ezt a címet adhatnám: „Pályám kezdetén.” Kondorosi János az ÉMÁSZ-nál, a Városi Tanácsnál, a Vendéglátó Kirendeltségnél és a MÁV Fűtőháznál még. sok a javítani való, a hallgatók alig 60 százaléka vesz csak részt rendszeresen a foglalkozásokon. Minden törekvés arra irányul az elkövetkező hónapokban, hogy a feltárt hiányosságok megszüntetésével még eredményesebbé, még hatékonyabbá tegyük az 1960/61. évi szervezett pártoktatásti A párttitkár.
