Nógrádi Népújság, 1961. február (17. évfolyam, 9-16. szám)
1961-02-11 / 12. szám
4 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1961. február 11. A „Lovász József ifjúsági seregszemle” A második ötéves terv sikeres végrehajtása megköveteli az ifjúságtól, hogy olyan célokat tűzzön maga elé, amelyek megvalósítása elősegíti a szocialista eszmeiség térhódítását, a kispolgári ízlés háttérbe szorítását és megszüntetését, fejlessze az ifjúság szocialista tudatát, erkölcsét, emelje az általános, politikai és szakmai műveltségét. Megyénk Lovász József seregszemléje része és egyben kiegészítője az országosan meghirdetett ifjúsági seregsziem- lének. Ez a szemle, amely az ötéves terv időszakára szól, programjában a szocialista eszmeiség nevelésének fontosságát és folyamatosságát, nem pedig kampányszerű feladatokat ró ránk. A tudatformálást és nevelést nem lehet — mint ahogyan eddig volt — egy-egy bemutató kisebb, nagyobb sikerére bízni, hanem jelentőségéhez mérten .folyamatossá, mélyebbé és egyre inkább eredményesebbé kell tenni. A folyamatosságot, legalábbis ennek adminisztratív részét biztosítja a szemle öt évre szóló kiírása. A tartalmi munkában segítséget nyújt a szemle anyaga. Az alapszervezetek megkapták az Útmutatót; ha elolvasták, tudják a legfontosabb feladatokat, látják a szemle perspektíváját. Ennék a szellemében cselekedjünk. Az eddig beérkezett jelenfkezésekből arra is lehet következtetni, hogy néhány helyen nincs teljes megértés a seregszemlével kapcsolatban. Vajon nem akarnak fiataljaink művelődni, hogy nem használják ki azokat a lehetőségeket, amelyeket a seregszemle nyújt? Vagy egyszerűen nem tartják szükségesnek ezt a maguk számára? Igenis szükségesnek tartják, és igenis művelődni akarnak. Érzik, hogy tanulniuk kell, megköveteli az élet. Érzik, hogy nem élhetnek olyan körülmények között, mint apáik, és elmennek a városba. Mi ez, ha nem a tanulás és a műveltebb életkörülmények utáni vágy? A bábjátszók körében A bábszínház nagy népszerűségnek örvend kicsinyek és felnőttek között. E nagy igénynek a kielégítését kívánják szolgálni a bábjátszóink azzal is, hogy egyhetes továbbképzésen vettek részt e művészeti ág fejlesztése érdekében. A tanfolyam óta már megyeszerte folynak a bábjátékok és minden alkalommal megörvendeztetik közönségüket. FENT: A bábjátszónak a bábok készítéséhez is érteni kell. Munka közben. KÖZÉPEN: Figyelem! Ez itt a legifjabb Donjuan, S íme az első hódolója. LENT: Csodálatos ez a mese. Meg kell találni a KISZ- szervezeteknek és művelődési otthonoknak azokat a lehetőségeket, amelyekkel a fiatalok szellemi és szórakozási igényeit helyileg is ki tudják elégíteni. Erre megvan a lehetőség. Szaporodnak a művelődési otthonok, szakmát tanulhatnak a falusi fiatalok, a KISZ akadémiák általános és politikai műveltséget adnak, csak meg kell találni községenként a helyes utat. Nemcsak a KlSZ-szervezet- nek, hanem a művelődési otthonoknak és művelődési bizottságoknak közösen. Nincsenek- már nálunk mohame- dek és hegyek, vagy hegyek és mohamedek, csak emberi igények, amelyeknek a gazdasági alapjait megteremtettük. És mindazoknak, akik ezért az emberi igények kielégítéséért felelősek, össze kell fogniuk, kísérletezniük kell. Az ötletek sorozata szükséges, hogy kialakítsa a meglevő adottságokon alapuló folyamatos munkát, amelyet már nem is munkának, hanem egyenesen szükségletnek érzünk. Kétségtelen, hogy a szervezésben voltak hiányosságok. A seregszemle irányítói tegyenek meg mindent, hogy ezeket a hibákat kijavítsák, sőt nagyrészt már ki is javították. A seregszemle anyagát, ha késve is, de mindenki megkapta. A feladat most már a szervezés, a tanulás, a bemutatókra való felkészülés. A szemle irányítói gondoskodjanak arról, hogy a megfelelő, színvonalas produkciók körzetekben is bemutatásra kerüljenek. A másik ilyen kérdés az, hogy sok helyen leszűkítik a seregszemlét a kiadott Útmutatótól eltérően a néptáncra, a színjátszásra, a szavalásra és azokon a helyeken, ahol ezek az adottságok nincsenek meg, ott egyszerűen félreteszik az egészet, nem foglalkoznak vele. Természetesen a seregszemléhez hozzátartozik ez is. Színesebbé, elevenebbé teszi a szervezetek életét. Ezek a csoportok, az ifjúság sokrétű érdeklődését elégítik ki és ezért támogatnunk, szerveznünk kell a csoportokat. De vannak a seregszemlének olyan pontjai is, amelyek mindenki számára teljesíthetők. „Építsd, szépítsd a művelődési' otthont”, vagy a „József Attila olvasómozgalom,” ez a legmostohább körülmények közepette is kiinduló pontja lehet és kell, hogy legyen az ifjúság szervezett műveltsége megszerzésének. A seregszemle célkitűzései nagyok és minden egyes helyen az adott konkrét helyzetből indul ki, — ha helyesen szervezik és megértik a lényegét — és fokozatosan akarja az ifjúságot a legmagasabb célok eléréséig vezetni. Azokoh a helyeken, ahol még nem indult meg a munka, ott elsősorban szervezni kell, hogy a fiatalok szívesen vegyenek részt a közösségi életben, szívesen találkozzanak egymással. Utána megfelelő programot kell kidolgozniok és törekedniük a rendszeres klubélet és a szakköri munka kialakítására. Amit itt elmondottunk a seregszemléről, az az ifjúság tudatának alakítását, formálását szolgálja, de konkrét valósággá csak abban az esetben válik, ha nem sematikusan alkalmazzuk és mindenütt megtaláljuk a helyi kö- rülményéknék megfelelő legjobb formát. Egyeztessük ösz- sze azokkal a gondolatokkal, amely az ifjúság nevelése szempontjából a legfontosabb: a munka, a tanulás. A munkáját az ember csak úgy tudja jól elvégezni, ha tanul. Aki tanul viszont, annak a tanulása csak akkor válik hasznossá, ha munkában vausul az meg. Az ilyen ifjúság tud harcolni a maradi nézetek ellen, tud harcolni az áj ért, de ezen keresztül új- cípusú szocialista ifjúsággá válik. A lÜZHELYGYÁRIAK MFGKEZDIK-E? Régóta vajúdik a ZIM salgótarjáni gyáregységének, a közismert Tűzhelygyárnak a kulturális élete. Sajnos még nem született meg az életerős tevékenység. Rossz hasonlattal, egy gerinc nélküli emberhez lehetne az ő kulturális munkájukat hasonlítani. Történt már ennél a vállalatnál több intézkedés, hogy javuljon ez a munka, kialakuljon egy állandó csoport, amely a művelődési otthon magvát képezné. A felfellángoló, néhány ember lelkiismeretéből, akaratából fakadó törekvéseket sokszor követte kesernyés lemondás — az akaratoskodók részéről —, kiábrándulás, a fiatalok részéről. Sok szépet is produkáltak a tűzhelygyáriak. Emlékezetesek az elmúlt néhány évben bemutatott zenés vígjátékok, színdarabok, a nagyszerű klubesték, A SIKERES TÁNCMULATSÁGOK. Az elmúlt év már kevésbé sikerült. A foghíjas színjátszó csoport bemutatta az „Érdek- házasság”-ot, s néhány egy- felvonásos darabot. Ezek is inkább azért születtek meg, hogy a gyár által patronált termelőszövetkezetekben is felléphessenek. A tűzhelygyári művelődési otthonban — véleményem szerint — belül gyökerezik a hiba. Sajnos inkább tekintik sokan ivónak, kocsmahelyiségnek ezt az épületet, mint a kultúra hajlékának. Szerencsétlen megoldás ez, de egyelőre még így van, mert az ivó a játékszobából nyílik, s természetes, hogy ez rányomja a bélyegét azoknak a hangulatára, akik művelődni szeretnének. S feltétlen szólni kell egy másik komoly gandról, amely zavarja az otthon levegőjét. A játékterem várakozó helyiség is. Azok a dolgozók, akik autóbusszal járnak be vidékről, itt várják az autók indulását. 1 Ezen változtatni sem tudnak. Ezt mondták az illetékesek. E két objektíve jelentkező nehézséget még tetézik azok a gondok is, amelyek az emberek jellemvonásaiból, viselkedéséből fakadnak. Komoly gondként jelentkezett az is az elmúlt években, hogy a vállalat néhány gazdasági vezetője nem tulajdonított fontosságot e kérdésnek. Ez okozta legtöbbször, hogy a művelődési élet vezetői elkedvetlenedtek, s feszültté vált a légkör ezek között az emberek között. Az is igaz, hogy sok fiatal dolgozik a vállalatnál — jó beosztásban —, akik nem hajlandók a Tűzhelygyárban végezni művelődési munkát, viszont más vállalatnál lekötik féltett szabadidejüket. Amellett, hogy ezért felelősek azok, akik nem teremtik meg a gyárban a jó lehetőségeket, légkört E FONTOS MUNKÁHOZ, érdemes lenne néhány fiatallal is elbeszélgetni: vajon mi a véleménye arról, amit tesz? Az utóbbi napok egyikén ülésezett a művelődési otthon vezetősége. A sok panasz mellett jót is mondtak a résztvevők. A vita meg úgy alakult, hogy mégiscsak lehet gazdag életet teremteni ebben a művelődési otthonban is. Hosszú idő után megjelent a vállalat képviselője is. Ez a fiatalember szinte felrázta a bajokon elmélkedő vezetőséget, s a jó javaslatok sokaságát mondta el. A nyomott hangulat elröppent, s mindenki tervezgetett aztán. Átszervezik a könyvtárt, megerősítik a színjátszó csoportot, több lesz az ismeret- terjesztő előadás. Megkérik a gyárba járó politechnikus gimnazistákat, hogy rendezzenek közös esteket, segítsék egymást e munkában. Azóta már elkészítették AZ ÉVES TERVET IS, ahol meghatározták konkrétan: mit akarnak tenni ebben az évben. Hát csak tegyenek minél előbb, minél többet. Zúgjon a kupolók tövén, s ragyogjon be mindent gazdagodó kultúránk fénye. Úgy jó lesz, ahogyan beszéltek róla. — pádár — llllllíllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllíllllllllllllllllllllílllllllllll«^ Az elmúlt év őszén kapott művelődési otthont Zagyvaróna. Jó szomszédságba került az otthon, falaival a községi pártszervezet épületébe kapaszkodik s keresetlenül is azt a gondolatot ébreszti a szemlélőben, hogy annak a szellemnek sugárzására teremtődött, amelynek világánál újjá formálja önmagát az emberi tudat. Még tetőzték az épületet, a színpad fölött még a csillagokig tárult a magasság, de a KISZ-fiatalok már előadást rendeztek, az egészséges türelmetlenség hosszallotta a munka végét. Az avatás ünnepségén is átesett a község s úgy tetszett, mostmár a zagyvarónaiaknak sem kell a szomszédságba menni, ha szombatonként mozira, szórakozásra, társas passzióra támad kedvük, ha többet akarnak tudni a világról, az alakuló, fejlődő életről, a tudomány eredményeiről, művészetek szépségeiről. Szinte a teljes közösség megmozdult ezért, kiváltképpen a fiatalság, amely több, mint százezer forintnyi erejét keverte a habarcsban kötőanyaggá az otthonhoz. Az avatóünnep zajos öröme után mégis elcsendesült itt minden. A műszaki szemle megállapította: a nézőtér padlózat- lan, a világítási hálózat csak ideiglenes, nem előírásos, az épület szomszédságában nincs megfelelő illemhely. így igaz ez mind, mert a tanács bukszája az évutói hónapokra teljesen megapadt. A megyei tanács az új otthon működési engedélyét megtagadta, s azt is közölte, hogy a hiányok pótlásáig a teremben semmi-, féle rendezvénynek nincs helye. Kemény ítélet volt ez bizony, amikor még megyeszerSe kint, se bent Zagyvarónán te jónéhány helyen vagyunk kénytelenek elfogadni azokat a lehetőségeket, amelyek éppen rendelkezésre állanak. A villanyvezeték ideiglenes jellegű, nem előírásos? ... Szu- liuhután rossz petróleum lámpával készülődnek előadásokra ... Padlózatlan a terem?.. Kisterenyén volt urasági lovardát formálgattak kultúrteremmé, amíg méltó otthont nem kaphat a népművelő munka... Nem épült még megfelelő illemhely?... Hát ott a községi tanácsé harminc lépésre!... Gilice-módon dehogyis akarja szerbe-félbe hagyni fészekrakó munkáját a község. Csak egy kicsi türelemre lenne szükség. S már nem is olyan sokáig, ahogy a tanács elnöke mondja: — Ebben az esztendőben a rendelkezésre álló községfejlesztési alapból mintegy 50 ezer forintot a művelődési otthon befejező munkálataira fordítunk s elsősorban a betonpadlót készíttetjük el, majd a világítási és egyéb munkálatokat, ahogy az anyagi lehetőségek engedik, mert becslés szerint legalább 150 ezer forintra lenne szükség. — Számíthátnak-e társadalmi munkásokra ebben az esztendőben is? — Feltétlenül számíthatunk, de az anyag mégiscsak pénzbe kerül. A betonozó munkát legkésőbb április 4-ig mindenesetre elvégezzük, addig a rendezvényeket, ismeretterjesztő oktatásokat a pártházban tartjuk. Múlt esztendő ősze óta Csikós József a községi KISZ- Utkár. Azt beszélik róla, mozgékony és lelkes fiatalember s így is lehet valóban, mert o.z ifjúsági szervezet az ő buz- gólkodásával 32-ről 58-ra növekedett s az építkező munkához nemcsak a községi kiszistákat sikerült mozgósítania, de azok jelentős részét is, akik üzemi, iskolai szervezetükben végeznek általában társadalmi munkát. A művelődési otthon céljára még gyűjtést is szerveztek, és eredményesen. Bizony, a művelődési otthon működési tilalma egy kissé lehangolta a fiatalokat, mert például a falusi sportkör rendezvényét az új vendéglőben, a filmvetítéseket, előadásokat a volt óvodában kell tartani. A munkakedv azonban még így is érezhető. A napokban például azon tanakodtak, hogyan is szélesíthetik az ismeretterjesztő előadások népszerűségét s a feladatok megoldására 12 tagú kulturális tanács létesült a községben. Most valamennyi szervezet segítségére számítani lehet már ezen a területen s a kulturális munka más ágazatában is. A színjátszók a Borjú, a Pettyes, vagy a Tavaszi keringő betanulására készülődnek, a kulturális seregszemle idején Tóth Eszter: Szeretlek Ágnes című egyfelvonásos vígjátéka szerepel műsoron, de készülődnek az erőpróbára Molnár Sándorné pedagógus vezetésével a táncosok, a színjátszók mellett pedig egyéni versengésben a szavalok is. Vj színt, kezdeményezést jelent itt a népszerűnek és tanulságosnak ígérkező filmankét sorozat, amelynek keretében ifjúsági témájú műveket vetítenek és vitatnak meg. A se kint, se bent állapotban is bontakozó kulturális tevékenység ma már a termelőszövetkezet portájánál kopogtat. A kopogtató, hívó szóra elsőként az idős Patakfalvi Géza, az Üj Elet Tsz vezetőségi tagja állt a színjátszók közé s megígérte, hogy tanácsaival, tapasztalataival segíti a munkát. Erzsi leánya szintén erőssége a munkának. Jó iskolája volt ezen a téren, hogy Patakfalvi bácsi sokévtizedes muhkás- szítjátszó tapasztalatait kamatoztatja a fiatalok között. A KISZ 'és a termelőszövetkezet bontakozó jó kapcsolatát a fiatalok azzal tervezik tovább erősíteni, hogy a nagy mezőgazdasági munkák idején KISZ-brigádot szerveznek a gazdaság segítésére, hogy necsak kulturális tevékenységben, de termelő munkában is együtt tartsanak. Ilyen egészséges törekvések mellett már egészen természetesnek tűnik Csikós József közlése a művelődési otthon sorsát illetően: — Az Ifjúság a szocializ- musért-mozgalom keretében a községi kiszisták 20 órát szánnak az otthon befejező munkáira. Szakemberekre sem lesz szükségünk, értünk mi a betonozáshoz, villanyszerelő is van köztünk jónéhány, segít az Erőmű is és ha kell, újabb gyűjtést indítunk a faluban, van, aki szívesen ad. A fontos az, hogy mielőbb anyagot kapjunk, a többi a mi dolgunk. Az otthon felett a KISZ vállal védnökséget. A zagyvarónai fiatalok és általában a zagyvarónai emberek nem ismerik a lehetetlent, ha művelődési lehetőségeik megteremtéséről van szó. Ez a lelkes készség támogatást érdemel. Barna Tibor
