Nógrádi Népújság, 1961. február (17. évfolyam, 9-16. szám)

1961-02-11 / 12. szám

1961. február 11. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 5 Közösen Jól fizetett a dohány Üj tagokkal gyarapodott a nógrádi Béke Termelőszövet­kezet. Az apró, de jól dol­gozó közösség határa is oly­annyira kitágult, hogy most már magába foglalja az egész falut. Kitágították azok a nagyszerű eredmények, ame­lyekkel a Béke Termelőszö­vetkezet esztendőről eszten­dőre bizonyítja a nagyüzemi gazdálkodás fölényét. Jelen­leg mintegy 450 az olyan ta­gok száma, akik szorgalmas munkájukkal gyarapítják, öregbítik a szövetkezet hír­nevét. Mert munkához láttak már az új tagok is. Több mint 600 kocsi szervestrágyát hordtak már ki a majorból, jeget vágnak, fát fűrészelnek, egyszóval elvégzik mindazo­jobbára a feleségére várt, de azért ő is dolgozta ke­ményen, ha a vasúttól haza­tért. Most, hogy beszélget­tünk, így mondta el belépé­sének történetét: — Néztem én már régeb­ben is a Béke Termelőszö­vetkezetet. Ahogy a tagokkal beszélgettünk még inkább megerősödött bennem: jól dolgoznak. Nem is voltak ná­lam az agitátorok többször, mini kétszer. Beszélgettünk, nem. is húztam az időt soká, aláírtam, a belépési nyilat­kozatot. Később, mint a termelő- szövetkezet nagyon szorgal­mas tagja arról kezdett be­szélni, milyen lehetőségek áll­nak még a szövetkezet előtt A termelőszövetkezetben a régi tagok mellett munkához láttak az újonnan belépett szövetkezeti gazdák is. kát a téli munkákat, ame­lyekre később, ha nyit a tavasz, már nem lesz idő. Mészáros Péter Pálnak pél­dául már 33 munkaegysége van. Hét holddal jött a ter­melőszövetkezetbe, korábban mint fűtőházi munkás dolgo­zott. A föld megmunkálása A rimóci asszonyokat nagy őrömmel tölti el, hogy a köz- .ségi Nőtanács máris tevékeny sze­tt jövedelem további növe­kedése érdekében. — Az állatállomány na­gyon szép a szövetkezetben, az állathizlalást, a tenyész­állat-nevelést tovább kell folytatnunk, csak nagyobb mértékben az eddiginél, mert hát már többen vagyunk. megkönnyítő kiskocsit vásárol­nak, valamint fedezik az esetle­ges javítási díjakat. Aztán megvannak a lehető­ségeink a kertészet bővítésére is... Ügy. magyarázott, mintha legalábbis a szövetkezeti ta­gok összessége figyelné őt a közgyűlésen. Okosan, megfon­toltan mondta a szavakat, kisvártatva azonban meg­állt. Elgondolkodott, s úgy mondta: — Ha dolgozunk megtalál­juk számításunkat a szövet­kezetben is. Mennyi sok szájról hang­zik el Nógrádon is a „ha ...” Máskor talán jelentéktelen szó, most nagyon sok min­dent takar. Mögötte van a szövetkezetbe lépett gazda bizonytalansága, milyen is lesz a jövő? Nem is álltam meg, hogy ne kérdezzem meg a szövetkezet vezetőitől egy olyan ember nevét, aki egész esztendőben szorgalmasan dol­gozott a szövetkezetben. — Menjünk el hozzá — ajánlottam —, nézzük meg, hogyan dolgozott az elmúlt évben, hogyan él itt a szö­vetkezetben? A szövetkezet elnökét he­lyettesítő Rezsnák András bácsi készségesen kalauzolt. Schon Mihálynénál kötöttünk ki. Schőnné két esztendeje tagja a szövetkezetnek, ser- tésgcmdozó, a kilenc koca van rábízva a szaporulatával, s ő hizlalt meg közel 100 hízót is. amely 168 000 fo­rintot jövedelmezett a ter­melőszövetkezetnek. Eleinte, magyarázkodott, szabódott a beszélgetéstől aztán mégis­csak sikerült megtudnunk amiért jöttünk. — Reggel négykor kezdem a munkát, bizony este ötöt, hatot mutat az óra, amikor hazaérek. Egyedül gondozon az állatokat. Sokat kell dol­goznom, de van is látszatja a munkámnak. 613 munka­egységem van, s éppen a napokban számolta a kislá­nyom — Schőnné öt szép gyermek édesanyja — többet keresek mint az uram, aki reggelenként vonatra ül, s bizony csak késő délután tér haza. Aztán elsorolta, mit is ka­pott a szövetkezetben. Több mint kilenc mázsa búzát, jó hat mázsa árpát, 9,20 mázsa morzsoltkukoricátt 144 kg cukrot, s prémiumként két malacot is kapott. A havon­kénti munkaegységelőleg — mert ezt rendszeresítették a termelőszövetkezetben — hét, nyolcszáz forintot tett ki. Nem csoda, ha Schőnné elé­gedett az esztendővel, s aki becsületesen dolgozik a kö­Schőn Mihályné ebédet készít. A szövetkezetben végzett munkája mellett ellát egy héttagú családot is. zösségben, nem csalódik az idén sem. Elmenőben Rezsnák András bácsival az idei tervekről be­szélgettünk, amelyek még na­gyobb lehetőségeket tárnak a jövedelem növelését illetően a szövetkezet felé. — Az idén nagyobb fel­adatot tűzünk magunk elé — magyarázta Rezsnák bácsi —, mert az a célunk: többet adjunk az államnak, és a tagoknak is, mint az elmúlt evben. Tervezzük, hogy koca- állományunkat 20-ra növel­jük, mert ha több lesz a szaporulat, növekszik a hízó­sertések száma is. Emellett rátérünk a baromfi-tenyész­tésre is, egy kis átalakítás­sal tudunk férőhelyet terem­teni, s gyorsan, gazdaságosan pénzhez jutunk. Vincze Istvánná A termelőszövetkezetek most tartják zárszámadási közgyűléseiket, amelyen szá­mot adnak az elmúlt év ter­melési eredményeiről. Több termelőszövetkezetnél elhang­zik a gyűléseken, hogy milyen jól fizetett a dohány. Érde­mes volt vele foglalkozni, többszörösen meghálálta a rá­fordított munkát, jó jövedel­met biztosított a termelőszö­vetkezetnek. Voltak olyan termelőszövetkezetek, ame­lyek idegenkedtek a dohány­termelési szerződés megköté­sétől és féltek a termesztésé­től, mivel aprólékos, sok mun­kát igényel. Most, amikor a dohányter­més átadása után veszik át az elszámolásokat, egyes ter­melőszövetkezeti vezetők szá­mításaikban kellemesen csa­lódtak és jóval több pénzt kaptak, mint amit gondoltak. A nógrádmarcali Aranykalász Termelőszövetkezet 16 kh-ról átadott 11 263 kg dohányt. Ezért nagyüzemi felárral 221 758 Ft-ot kapott. A szügyi VII. Pártkongresszus Terme­lőszövetkezet 12 kh-ról át­adott 9965 kg termést, amiért nagyüzemi felárral 176 380 Ft-ot kapott. A hugyagi Ma­gyar—Szovjet Barátság Ter­melőszövetkezet 8 kh-ról 6187 kg termést adott át és ezért 100 197 Ft-ot kapott. Nógrád megye természeti --------------— Fe bruár országosán a mező- gazdasági könyv hónapja. Me­gyénkben a szövetkezetek Nógrád megyei központja, a megyei népművelési osztály a TIT-tel karöltve több köz­ségünkben könyvismertető an- kétokat rendez. Többek kö­zött ilyen ankétra kerül sor 11-én Nagylócon, 18-án Lit- kén, 19-én Drégelypalánkon, 28-án pedig Szűgyben. Ezenkívül a megyei könyv­tár a könyvhónap keretén be­lül a TIT-tel közösen 12 mezőgazdasági szakelőadást viszonyai nagyon alkalmasak a jóminőségű dohány ter­mesztésére. A mezőgazdasági termelés belterjes irányú fej­lesztésének szükségszerűsége világosan áll valamennyiünk előtt. A dohánytermelési szer­ződések megkötésével a bel­terjesség tervszerű és gyakor­lati megvalósítását is előse­gítjük. Alapvető feladat, hogy a termelőszövetkezetek az agro­technikai munkákat megfelelő időben elvégezzék és a do­hánytermelést az arra leg­alkalmasabb területen foly­tassák. Ennek közvetlen fel­adatai már az ősszel jelent­keztek a terület kijelölést, az őszi trágyázást és műtrágyá­zást illetően. Már most meg kell kezdeni a dohánytermő területeknek tagokra való lebontását, a premizálásnál kialakítandó legjobb módszerek kidolgozá­sát, lehtővé kell tennif hogy a művelésre kiosztott terüle­tek termését közös pajta hiá­nyában a tagok háztáji paj­táiban, vagy egyéb helyisé­gekben szárítsák meg. Az elmúlt évben jelentős lépést tettünk a dohányterme­lés terén, de ez még mindig nem elegendő. A minőség ja­vítása mellett tovább kell nö­velni a belföldi ellátás szem­pontjából is fontos dohány­termőterületet. Barlai Gábor rendez. A megyei könyvtár­ban, a járási könyvtárakban és néhány nagyobb falusi könyvtárban mezőgazdasági könyvkiállítás is nyílik, ahol bő választékban megtalálha­tók azok a mezőgazdasági szakkönyvek, amelyek nagy segítséget nyújtanak a mező- gazdasági munkákban. A földművesszövetkezeti könyv­bizományosok ezenkívül a házról házra való könyváru­sítás során ismertetik meg a legfontosabb mezőgazdasági szakkönyvekkel a falusi ol­vasótábort. “■GQOGOGGGOOOOO DOOOOOOOG ©OOGXiXDOOCXiXDOOOOOGGOG 3000G00000G00000000G00G00000C ^^OOCDOOOOGOOOGOOOOGOOOOOGOOOOOOOC ŰJ ÉLET A HEGYEK KÖZÖTT Versenyben a két termelőszövetkezet repet tudott vállalni a termelő­szövetkezetben dolgozó asszonyok munkájának könnyítésében. A Nőtanács mosógépet vásárolt, amelyet máris óránként pár fil­lér használati díjért kölcsönöz­nek egymásnak az aszonyok. A mosógépnek igen nagy a népsze­rűsége a községben, már előre egy hétre be van osztva, hogy mikor ki mos a munkát segítő háztartási géppel. A kölcsönzési díjból a szállítást A sszony találkozó Szécsényben Pénteken, Szécsényben ta­nácselnökök és titkárok fe­leségei tanácskoztak. A járás tanácselnökeinek és titkárainak feleségei arról beszélgettek, hogyan segít­hetnék ők is a termelőszövet­kezetek megerősítését és mi­lyen szerepet vállaljanak a még hátralévő időben a ter­melőszövetkezeti parasztasz- asszonyok tudásának bővíté­sében, műveltségük szélesíté­sében. 15 évre szóló távlati terv Salgótarjánban a mezőgaz­dasági ingatlanok hasznosítá­sára vonatkozóan 15 évre szóló távlati tervet készíte­nek. A terveken most dolgo­zik a mezőgazdasági csoport. 1971-ig már elkészítették az ingatlanok hasznosítására vo­natkozó javaslatot. A mun­kálatokat előreláthatólag március 15-ig befejezik. Beváltotta-e a további­akban a hozzáfűzött remé­nyeket a Felsőtoldi Előre Termelőszövetkezet? Nem csalódtak-e tagjai a további évek zárszámadásaiban? A második közös év zárszáma­dását ha nézzük, azt látjuk, hogy csökkent a munkaegy­ség értéke, mert mindössze 51 forintot ért. Megyei viszony­latban még ez is nagyon jó. Hogy a munkaegység értéke csökkent az azt jelenti-e, hogy a gazdálkodás eredmé­nyessége rosszabb? — Nem, egyáltalán nem! Ez azt je­lenti, hogy anyagilag jól ál­ló termelőszövetkezeti gaz­dák többet adhattak a közös alap fejlesztésére. Végered­ményben ez is az ő érdekük. A közös alap fejlesztése a to­vábbi évek gazdálkodásának egyenletességét biztosítja. 1960-ban is jóval felül van a munkaegység értéke a 40 forinton. Ez is kevesebb, mint az első év munkaegység részesedése volt. A szövetke­zet gazdái mégis elégedettek ezzel a részesedéssel, mert tudják mennyit erősödött az utóbbi időkben szövetkeze­tük. Amíg 1958-ban a szö­vetkezetnek nem volt egy ál­lata sem, addig most a gazda­sági év vesén már nyolc lo­vuk, 10 tehenük, 17 növen­dék és hízó állatuk. 15 kocá­juk és sok malacuk van. De nem szabad megfeledkezni a két év alatt értékesített 60 darab hízott marháról sem. Röviden így lehetne összefog­lalni az FI őre Termelőszövet­kezet eddigi tevékenységét. Hogy mi volt sikereik tit­ka, azt később szeretném ele­mezni. Mielőtt erre rátérnék érdemes röviden megemlé­kezni a községben alakult másik termelőszövetkezetről, a Toldi Miklós Tsz-ről is. An­nak ellenére, hogy a faluban jól gazdálkodott az Előre Tsz, a falu „módosabb” öt-tíz holddal rendelkező gazdái úgy határoztak, nem lépnek be az Előre Tsz-be, hanem külön termelőszövetkezetet ala­kítanak, amelyben olyan ered- ménveket érnek majd el, amellyel nem dicsekedhet az Előre Tsz sem. Területileg nem sokkal több földje van ennek a Tsz-nek, mint az Előrének. A háztáji gazdaságban használt földön kívül 370 hold szántón gaz­dálkodtak az elmúlt évben a To'di Miklós Tsz gazdái, míg az Előre Tsz 340 holdon gaz­dálkodott. Amikor megala­kult a második tsz, nemcsak a faluban, hanem máshol is sokan mondogatták, minek ilyen piciny faluban két ter­melőszövetkezetet létrehozni? Vagy tán a kutasóiak pél- H’'' ‘ akarták követni, ahol a felsőtoldiakénál kisebb ha­táron két termelőszövetkezet alakult? Akárhogy is volt a dolog, e kis faluban megala­kult a második termelőszö­vetkezet is. Alakítói ragasz­kodtak az új termelőszövet­kezethez. A felsőbb szervek tiszteletben tartották akara­tukat, azzal a fenntartással, hogy megmagyarázzák nekik, nagyüzemi gazdálkodást foly­tatni néhány száz hold föl­dön nehezebb, mint egy nagy területen. Ha a két tsz együtt dolgozna sem lenne nagy te­rületű a szövetkezet. Még úgyis a megye kisebb terü­letű termelőszövetkezetei kö­zé tartozna. A gazdák akarata szerint történt. így nem sok földön, nem sok gazdával kezdte a közös gazdálkodást a Toldi Miklós Teremelőszövetkezet, s indította a versenyt jóhírű testvérszövetkezetével. A múlt év volt az első közös évük. S mosit, hogy elmúlt, megállapíthatjuk nem vizgáz- tak rosszul az új termelőszö­vetkezet gazdái. Év végén 14 lovuk, 10 tehenük, 23 növen­dék marhájuk és 18 kocájuk van. Évközben 20 tenyész- üszőt és 20 hízott ökröt ér­tékesítettek. A fő jövedel­met az állattenyésztés adta náluk is, mint az Előre Ter­melőszövetkezetben. A gaz­dasági év végén büszkén szá­molhatnak be arról, hogy a munkaegység értéke jóval meghaladja a 40 forintot. Feltehetjük a kérdést. Mi volt sikereik titka? Hogyan érte el az említett két ter­melőszövetkezet tavaly ezt a szép eredményt? Amint em­lítettem is, a cserháti táj nem a legideálisabb mező- gazdasági területe a megyé­nek. Mégis itt a cserháü köz­ségekben sok jól gazdálkodó emberrel lehet találkozni, így van ez Felsőtoldon is. A múlt nyár folyamán, amikor a megyei tanács mezőgazda- sági osztályának egyik agro- nómusa Barlai Gábor Felső­toldon járt így summázta gondolatait egy újságcikken belül a két szövetkezetről: „Mindkét termelőszövetkezet­ben jó az irányítás, a veze­tés, jól, szorgalmasan dolgoz­nak a szövetkezeti gazdák. Munkájuk eredményekép­pen terméskilátásuk igen jó. Egyik termelőszövetkezet tagsága sem sajnálja, hogy a régi gondolkodási módot, az apró parcellákat felcserélte az újjal, a nagyüzemi gaz­dálkodás útjára lépett.” Ügy gondolom ezzel az idézettel már feleletet is ad­tam arra, mi volt a felső­toldi szövetkezeti gazdák sikereinek titka. Első helyen kell említeni a jó vezetést, amely ha párosul a szövetke­zeti gazdák szorgalmával, szaktudásával a siker nem maradhat el. NitlCS még túl messze az elmúlt nyár, a felsőtoldiak jól emlékeznek e nyár nagy­szerű eseményeire. Nagy munkát végzett mindkét ter­melőszövetkezet, főleg ara­tás idején. A vezetőség ja­vaslatára nemcsak a szövet­kezeti tagokat, hanem nagyon helyesen a családtagokat is mozgósították úgy, hogy a falu apraja, nagyja kint volt a búzatáblákon aratás ide­jén. Míg az aratás tartott, mindkét termelőszövetkezet­ben naponta 20—25 pár ara­tó is dolgozott, s elmondhat­juk, hogy nagy kedvvel dol­gozott, mert egy-egy tábla végeztével munka után han­gos nótaszóval tértek haza a szövetkezetiek. Amint említettem is a Tol­di Miklós Tsz megalakulásá­val megkezdődött a verseny, a két szövetkezet között. Hogy melyik tsz ér el na­gyobb terméseredményt egy- egy növényféleségnél, azt félt­ve őrizték, s vigyázták. Ez igazából két testvér szövetke- kezet nemes szép vetélkedése s nem késig menő harc volt. E versenyben szerepelt az egymás segítése is. Cséplés előtt a két szövetkezet meg­egyezett egymással, amennyi­ben egy csélőgépet kap a fa­lu, így az a szövetkezet, ame­lyik második lesz a cséplés­nél, fogattal, emberi erővel siet a cséplést végző szövet­kezet segítségére. Ezt a segít­séget aztán viszonozza majd a cséplést elvégzett szövetke­zet. Nagyon szép példája ez a két testvérszövetkezet ösz- szefogásának. Igazságtalanok lennénk, ha azt állítanánk, hogy csak a múlt nyáron volt meg ez az együttműkö­dés. 1959 őszén, amikor meg­alakult a Toldi Miklós Ter­melőszövetkezet már akkor merte bátran vállalni az Elő­re Tsz az idősebb testvér sze­repét s gazdái vetőgéppel és fogattal segítettek, hogy idő­ben és jó minőségben kerül­jön földbe az új szövetkezet gabonája. Arról már beszéltünk, hogy az aratás idejére milyen nagyszerűen megállták he­lyüket a szövetkezeti gazdák, feltétlen meg kell említenünk azt is, hogy a két szövetkezet a növényápolásnál, takar­mány betakarításnál nem val­lott szégyent. A kukoricát öt­ször lókapázták, s háromszor kézzel kapálták. Ilyen munka után az­után nem elérhetetlen az eredményes gazdálkodás, s az aratási munkák végzésében lelkiismeretességükkel, szor­galmukkal kitűnik a Czimer Jánosok, Szuhányi Mihályok jó részesedése. Az elmúlt gazdasági évben a felsőtoldi termelőszövetkezetek bebizo­nyították, hogy szorgalmas munkával, a kedvezőtlen idő­járási viszonyok mellett is lehet jó eredményeket elér­ni, csak ehhez földszeretet, hozzáértés és nagy-nagy szor­galom szükséges. Az eddigi­ekből kitűnik, hogy ezekben nem volt hiány Felsőtoldon, erről tanúskodott a két ter­melőszövetkezet ügyes gaz­dáinak szorgalmát dicsérő vi­rágzó felsőtoldi határ. (Folytatjuk) Kata János Gazdag program a mezőgazdasági könyvhónap alatt A fsz asszonyok megsegííésére

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom