Nógrádi Népújság, 1961. február (17. évfolyam, 9-16. szám)

1961-02-11 / 12. szám

2 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1961. február 11. Egyesült erővel a tsz-ek megszilárdításáért Négy járási pártbizottság és járási tanács együttes ülést tartott Az elmúlt napokban együ ttes ülést tartott a pásztói, a szécsényi, a rétsági és a balassagyarmati járási pártbi­zottság és járási tanács. Az összevont pártbizottsági és ta­nácsülés napirendjén a mezőgazdaság átszervezésének be­fejezéséből adódó feladatok megtárgyalása szerepelt. Eze­ken az üléseken resztvettek a megyei pártbizottság egyes vezetői is, akik értékes hozzá szólásaikkal emelték a ta­nácskozások színvonalát. Az együttes ülések határozatot fogadtak el, amely határozatok a régi és új termelőszövetkezetek politikai és gazdasági megszilárdításával foglalkoznak. Az alábbiakban rövid szemelvényeket adunk három összevont pártbizott- sági és járási tanácsülésről. A politikai felvilágosító munka folytatására van szükség Andó Gyula elvtárs, a já­rási pártbizottság első titkára beszámolójában méltatta azt a nagyszerű munkát, amelyet a járás kommunistái, a mun­kásosztály segítségével, az át­szervezés idején végeztek. A járásban január közepén lé­nyegében befejeződött a mezőgazdaság szocialista át­szervezése. A téli fejlesztés során több mint 3800 tag lé­pett be a termelőszövetke­zetekbe, közel 20 ezer' ka- tásztrális hold földdel. Ezután Andó elvtárs azok­ról a politikai és gazdasági feladatokról szólt, amelyek az új helyzetben a párt, a ta­nács vezetőire, a falusi kom­munistákra várnak. Egyik legfontosabb feladatként je­lölte meg a szívós, politikai felvilágosító munka folytatá­sát. A szövetkezeti gazdákban ma még nagyon sok a kétség, nem találják helyüket a kö­zösségben. A falusi kommu­nistáknak erősíteniök kell bennük azt a gondolatot, hogy helyesen választottak. Tovább vinni a felvilágosító munkát, formálni, alakítani a szövetkezeti gazdák tudatát, előkészíteni a fiatal közössé­gek indulását, ez képezi most a falusi pártszervezetek, a községi tanácsok legfontosabb feladatát. Hiszen a cél az, hogy minél erősebbek, szilár­dabbak legyenek az új ter­melőszövetkezetek, s már az idén több árut adjanak az ál­lamnak, mint az elmúlt esz­tendőben. Az ülésen résztvett és fel­szólalt Matúz József elvtárs, az MSZMP megyei bizottságá­nak titkára. Felhívta a párt­bizottsági és a tanácstagok fi­gyelmét a politikai munka fontosságára. Elmondotta, hogy még elég sok a járás­ban is azon szövetkezeti gaz­dák száma, akiknél a koráb­ban elmulasztott politikai munkát pótolni kell. A párt­nak, a tanácsnak el kell jutni most ezekhez az emberekhez, meggyőző szóval bebizonyí­tani a nagyüzem fölényét, azt, hogy helyesen választottak. Beszéde további részében Matúz elvtárs méltatta az első év jelentőségét. Ügy kell dol­gozni, hogy a fiatal termelő- szövetkezetek már az első év­ben politikailag és gazdasá­gilag egyaránt szilárd gazda­ságok legyenek. A gazdasági feladatokról szólva Matúz elv­társ külön kitért az áruter­melés fokozására, az új és a légi termelőszövetkezetekben egyaránt. Szólt a reális terv- készítésről, amely egyik fel­tétele ennek. S a másik igen fontos feltételeként jelölte meg a tavaszi munkákra való felkészülést, mert hogy mi­lyen eredménnyel zárják ter­melőszövetkezeteink az idei évet, az jórészt attól függ, hogyan kezdik el tavasszal a munkát, hogyan pótolják az őszi lemaradásokat. Kaszás József elvtárs, a já­rási tanács végrehajtó bizott­ságának elnöke, a községi ta­nácsok tevékenységéről és a járási tanács irányító munká­járól szólt. Javasolta, hogy az együttes ülés bízza meg a párt és a tanács végrehajtó bizottságát, kezdeményezze­nek versenyt a termelőszövet­kezetek között, dolgozzanak ki közöttük megfelelő ver­senyszempontokat a termelési és áruértékesítési tervek tel­jesítésére. A járás termelő- szövetkezetei hívják ki ver­senyre a megye valamenyi szövetkezetét. A gépállomások munkáját Kazinczi és Sohár elvtársak, a pásztói és erdőkürti gép­állomások igazgatói méltat­ták. Széles Ferenc elvtárs ar­ról beszélt, hogyan segítik a járás KISZ fiataljai a ter­melőszövetkezetek erősítését, szilárdítását. A járási pártbizottság és tanács együttes ülése határo­zatot fogadott el, amelyben a legfontosabb politikai és gaz­dasági feladatokat rögzítet­ték. gyenge eredményeket elérő termelőszövetkezet, s ezért felelősek a járási szervek is, — hangzott a beszámolóból, és a hozzászólásokból. A leg­fontosabb feladat a termelő- szövetkezetek megszilárdítá­sánál a pártszervezetek meg­erősítése mellett a tsz-vezetés megjavítása. Kezdettől fogva úgy neveljük a tsz vezető­ségét, az elnököt, hogy mond­ja ki az igent is, meg, ha kell a nemet is. E nélkül nehéz megteremteni a mun­kafegyelmet. A beszámoló részletesen nem beszélt, hogyan szilár­dítják meg a gyenge, vala­mint az új termelőszövetke­zeteket, mert erről részletes intézkedési tervet dolgozott ki a járási párt végrehajtó bizottsága, amely szerint dol­goznak a jövőben. De annál részletesebben foglalkozott a tavaszi munkák gondos szer­vezésével, s elfogadta a me­gyei párt és tanácsülés ja­vaslatát, már az idén dol­gozzunk úgy, hogy a gyenge termelőszövetkezetek közepe­sek, a közepes termelőszövet­kezetek pedig jók legyenek. Szívós Péter elvtárs, a Központi Bizottság munka­társa arról beszélt, hogy nagy türelemmel kell lenni az új utat választott emberekhez, fogni a kezüket, úgy vezetni be őket a további munkába. A tsz olyan lesz, amilyenné ők teszik szorgalmukkal, ta­pasztalatukkal, dolgos kezük­kel. Jól sikerült tanácskozás volt a rétsági. Meghatározta a tsz-ek előtt álló feladatokat, s e feladatok végrehajtására képesek a rétsági járás kom­munistái. Fontos feladat a termelőszövetkezetekben a termelés fokozása Téli politikai tanfolyamok falun Itt az ideie falusi pártszervezeteink megerősítésének — Most már nyugodtan, higgadtan rendezzük sorain­kat az előttünk álló fő fel­adatok elvégzésére — mond­ta beszédében Godó György elvtárs a járási pártbizott­ság titkára, a közös pártbi­zottsági és járási tanács ülé­sén. A padokban ülők szeméből sugárzott a jól végzett munka utáni megelégedettség. A je­lenlevők érezték, s ezt érzé­keltette az ünnepélyes csend is, az előadó nyugodt hang­ja; a nagy feladatot, a me­zőgazdaság szocialista átszer­vezését sikeresen, a párt ha­tározatainak szellemében vég­rehajtottuk, — Nagy feladat volt ez, de még nagyobb lesz a meg­szilárdítás a többtermelés biztosítása — hangsúlyozta a beszámoló. Az előttünk álló feladatok sikeres végrehajtásához szük­séges, hogy rendezzük sora­inkat, javítsuk meg pártépítö munkánkat, erősítsük meg pártszervezeteinket. Erről beszéltek a hozzá­szólók is, ezt tartották az egyik legfontosabb feladatnak. Itt az ideje falusi pártszer­vezeteink megerősítésének. A parasztság közeledik a párt­hoz. Okos, józan, komoly em­berek kopogtatnak a párt aj­taján, bebocsátást várva. Munkát kérnek, és részt a közös előtt álló feladatok megoldásából. Segítsünk ne­kik! Az ülésen, amely beillett volna munkaértekezletnek is, szóba került a nők helyzete is. Tűrhetetlen, állapította meg a beszámoló — meg a hozzászólók is —, hogy egyes termelőszövetkezetekben ugyanazért a munkáért nem ugyanannyi munkaegységet kapnak a férfiak és a nők. De hátrányos helyzetben van­nak a pártba, valamint a termelőszövetkezeti vezetésbe való felvételnél is. Pedig a nők becsületesen megállják helyüket a termelőszövetke­zetben. A rétsági járásban sok a A soronlévő mezőgazdasági feladatokról, a termelőszövet­kezetek megszilárdítási fel­adatairól tanácskoztak a na­pokban a balassagyarmati já­rási pártbizottság és tanács tagjai. ,Az elmúlt gazdasági esz­tendő eredményeit és hibáit tették mérlegre az értekezlet résztvevői, hogy a tapaszta­latok ismertetésével ebben az évben könnyebben léphessen előbbre a járás mezőgazda­sága. Koncz István járási tanács­elnökhelyettes beszámolójá­ban közölte, hogy a járás te­rületén a termelőszövetkezeti családok száma 7195, a igok száma 7984 fő. Ezek szaunára a szervezés időszaka után a megerősítés terén kell segít­séget adni. Részletesen ismertette a tsz-gazdaságokban mutatkozó hibákat, amelyek egyes he­lyeken az 1960-as zárszám­adási évben terméskieséseket eredményeztek. Egyes helye­ken például hiába voltak ki­helyezett szakemberek, azokat nem hallgatták meg. Sok tsz- gazda még 5—10 holdas szem­léletből akarta irányítani a nagyüzemi gazdaságot s ez nem járt sikerrel. He­lyenként a törvénytelenül nagy háztáji terület vonta el a munkaerőt a közös felada­toktól. Az előforduló hiányos­ságok mellett azonban jó eredmények is mutatkoznak, különösen az aratási munka gyors elvégzése, a saját erő­ből történő építkezések, be­ruházások területén. A meg­épített istállók kivétel nél­kül benépesültek s az állat- állomány napról napra növe­kedik. Fontos feladat a ter­melés fokozása, itt szükséges, hogy a vezetők megismertes­sék a tagsággal, hogy a ter­vek túlteljesítése milyen anyagi többletet és előnyt biz­tosít az egyeseknek. Fokozni kell az állattenyésztési ked­vet a háztáji gazdaságokban, hogy ezáltal is minél több kerüljön állami felvásárlásra. Gondot kell fordítani a ba­romfiállomány kialakítására a honti Győzelem Tsz-hez ha­sonlóan, ahol ebben az év­ben négy turnusban már 14 ezer naposcsibét fogadnak. Horváth József járási KISZ- titkár a szakemberek tudásá­nak nagyobb mérvű hasznosí­tását, az ifjúság társadalmi munkába való bekapcsolását tartja szükségesnek. Ehhez a felvilágosító munka mellett megfelelő anyagi feltételeket kell biztosítani. Tóth László dejtári tanács­elnök a kollektív vezetés, a helyes, munkaszervezés fon­tosságát hangsúlyozta s az asszonyoknak a kapálásban való anyagi érdekeltté tételét. Győri István hugyagi tsz dol­gozó a vezetőségek helyes megválasztásának, Gajdos Já­nos patvarci tsz-gazda pedig a helyes premizálási mód­szerek kialakításának és is­mertetésének fontosságát em­lítette. Tóth István, a szügyi tangazd. igazgatója a megerő­sítés fontos kellékének azt tartja, hogy a tsz-ek a ki­adott 'rendeletek, jogszabá­lyok, alapszabályok szerint működjenek. Lakatos József, a megyei pártbizottság osz­tályvezetője hangoztatta: úgy kell dolgozni, hogy a termelő­szövetkezeti falu helyett egyre inkább szocialista falu­ról beszélhessünk. Ennek ér­dekében biztosítani kell a szö­vetkezetekben a szocialista vagyonvédelmet. Mácsik Ferenc érsekvad­kerti állatorvos a jószágneve­lés terén mutatkozó felada­tokra hívta fel a figyel­met. A járási pártbizottság és tanács közös megbeszélése fontos határozatokat hozott, amelyekben feladatának te­kinti a termelőszövetkezetek politikai, gazdasági és kultu­rális erősítését. Pártunk VII. kongresszusa irányt szab a szocializmus építésében a kultúrforrada- lomnak. A kultúrforradalom középpontjába pedig dolgo­zó népünk tudatának formá­lását állítja, hogy munkás- osztályunk és dolgozó pa­rasztságunk megtanuljon új módon, szocialista módon él­ni és gondolkozni. Hazánkban lényegében a tömeges átszervezés mezőgaz­dasági vonalon a termelőszö­vetkezetekben ez év tava­száig befejeződik. Dolgozó parasztságunk termelőszövet­kezetekbe tömörülve elindul a szocializmus építése útján, új életet kezd. Persze tévedés volna azt hinni, hogy az egyénileg dol­gozó parasztember, ahogyan belépett A TERMELŐ­SZÖVETKEZETEKBE, nyomban megváltozik a né­zete és új módon, szocialista módra kezd gondolkozni. Ez nem így van. Még benne var: a régi, amitől nem akar meg­szabadulni, és a régitől való megszabadulás eléggé hosszú időt vesz igénybe, sokkal hosszabbat, mint az az el­határozása, hogy belépjen a közösbe. Ezeket figyelembe véve, hozott az MSZMP Nógrád megyei Bizottsága olyan ha­tározatot, hogy a megye te­rületén négy járásban (szé­csényi, balassagyarmati, rét­sági, pásztói), mintegy 21 köz­ség az 1960—61-es oktatási évadon belül téli politikai esti tanfolyamokat indít. Ezek a tanfolyamok ez év január 10 és 29 között le is zajlot­tak. A tanfolyomok tananya­gát az MSZMP megyei bi­zottsága úgy állította össze, hogy a parasztságot legjob­ban érdeklő kérdésekkel fog­lalkozzon. Mint például a munkás-paraszt szövetség; a termelőszövetkezetek alap­szabályának ismertetése; a termelőszövetkezeti egység és demokrácia; anyagi érdekelt­ség és jövedelemelosztás; munkaszervezés; munkafegye­lem a termelőszövetkezetek­ben; a szocialista hazafiság; harc a burzsoá nacionalizmus Közel 3 millió forint a házak, lakások javítására KÉSZÜL AZ INGATLANKEZELŐ KARBANTARTÁSI TERVE A Salgótarjáni Ingatlan­kezelő Vállalatnál most készí­tik a vállalat kezelésében lé­vő lakások, épületek tervsze­rű megelőző karbantartási tervét. Ebben az évben a vállalat mintegy kétmillió forint értékben végeztet részle­ges és teljes felújítási munkákat, valamint kö­zel egymillió forint ér­tékben saját erőből végez állagmegóvási, javítási munkákat. A munkák legnagyobb ré­szét más építőipari vállala­tokkal végeztetik el, míg a vállalat dplgozói közel 30 helyen eszközölnek javítási munkálatokat. A sajáterőből történő javításokat főként a Rákóczi úton, a Hajek Rezső utcában és a Narancs ut­cában végzik el. A munkák elvégzését rö­videsen megkezdik és a ki­alakított terv alapján folytat­ják az egész város területén. Jelenleg gondot okoz a válla­lat számára az anyagellátás nehézsége főképpen a lemez­munkák kivitelezéséhez szük­séges horganyzott és fekete­lemezek beszerzésénél. A vállalat minél előbb igyek­szik beszerezni lemez szűk-» ségletét, hogy a karbantartá­si terv elkészülésével meg­kezdhessék a javítási munká­latokat. E munkák elvégzése mellett a vállalat dolgozói rendszeresen ellenőrzik a kezelésükben lévő épü­leteket és az alkalman­ként adódó hibákat, a hiányosságokat folyamato­san kijavítják. Jól jövedelmező növényeket termelnek A nógrádi Béke Termelő- szövetkezetben az idei gaz­dasági évet tervezik. 30 hol­don kertészetet létesítenek, s 30 holdon málnát, 20 holdon pedig fekete ribizlit telepí­tenek. Nógrád termelőszövet­kezeti község lett, van ele­gendő munkaerő a munka- igényes, de jól jövedelmező nyövényféleségek termeszté­sére. A kertészet megmun­kálásához egy 40 tagú brigá­dot létesítenek. A brigád tag­jai tavasztól őszig, ameddig munka van, a kertészetben dolgoznak. A termelőszövetkezetben már az idén is foglalkoztak — természetesen kisebb terü­leten — kertészeti növények termesztésével, s az igen ko­moly jövedelmet hozott. A megnövekedett területen ele­gendő munkaerővel, s szer­vezettebb munkával még na­gyobbak lesznek az eredmé­nyek. ellen, a vallás kérdése; a há­ború és béke kérdése. Ezek a tanfolyamok a módszerüket tekintve nem voltak kötött foglalkozások, hanem a falu I FELNŐTT LAKOSSÁGA egy része számára — egyéb­ként mindenki részt vehe­tett — minden második este inkább olyan nagy elbeszél­getések voltak. Ha megnézzük, hogy mi kö­tötte le legjobban a paraszt­ság figyelmét, és melyek vol­tak azok az anyagok, amely körül a legnagyobb viták vol­tak, mindenekelőtt megálla­píthatjuk, hogy ilyen volt a háború és béke kérdése. Ezen­kívül a működési szabály­zat ismertetése, az anyagi ér­dekeltség, a termelőszövet­kezeti egység és demokrácia, valamint a termelőszövetke­zeti tulajdon védelme. A viták során felvetődtek olyan kérdések, amelyekből arra lehet következtetni, hogy a termelőszövetkezetekben vannak bizonyos súrlódások, a volt kisparasztok és gaz­dagabb parasztok között, ez a munka, a termelés rová­sára megy. Például a gaz­dagabbak mondták: „mi csi­náltunk nektek tsz-t, hogy tudjatok kenyeret keresni”. Vagy: „Te ne beszélj, mert semmi nélkül jöttél be”, vagy a gazdagabb asszonyok nem akartak egy brigádban dol­gozni a volt szegényebb asz- szonyokkal. Ezeket a dolgo­kat mind elmondták és be­látták, hogy ilyen cívódások nem viszik előre a szövetke­zetét a boldogulás útján. Vagy egy másik kérdés: van­nak olyan termelőszövetke­zetek, amelyekben az ellen­őrző bizottság egyáltalán nem tevékenykedik, egyetlen egy­szer sem végzett ellenőrzést és belátták az előadás után, hogy ezen a téren hibát kö­vettek el. Láthatjuk, hogy a kultu­rális fronton a dolgozók ne­velésében, a parasztság tu­datának formálásában van a pártnak, a munkásosztálynak, az értelmiségnek mit tenni. Ha a tanfolyamokon való részvételt vizsgáljuk, megál­lapíthatjuk: a parasztság SZÍVESEN HALLGATTA ezeket az előadásokat és szí­vesen részt vett ezeken a beszélgetéseken. Ha átlagosan elosztjuk a résztvevők szá­mát a 21 községben, tanfo­lyamonként 35 fő vett részt. A résztvevők között ott vol­tak az idős és fiatal nők is. Az arányszámuk 20 százalé­kot tesz ki, sőt voltak olyan községek, ahol túlnyomó több­ségben nők voltak a részt­vevők. A tanfolyamok megszerve­zésében ill. a tanfolyamokra való mozgósításban elsősor­ban nagy segítséget nyújtot­tak a falusi pártszervezetek, a tanácsok, a pedagógusok és az ifjúsági szervezetek. A pártbizottság a salgótar­jáni üzemékből, hivatalok­ból, intézményekből a legjobb propagandistákat küldte ki a tanfolyamok levezetésére, s így sikerült a marxizmus— leninizmus egyes kérdéseit megtanácskozni a parasztság bizonyos részével. Azok, akik ezeken a tanfolyamokon részt vettek, kérik, s igénylik, hogy a jövőben is rendez­zenek a téli hónapokban ha sonló politikai tanfolyamokat. Kérik, hogy lehetőleg ugyan­az az előadó menjen ki a jövőben is. Ha a propagandisták mun­káját értékeljük megállapít­hatjuk: a propagandisták megállták helyüket, és jól vizsgáztak. Jól vizsgáztak, azért, mert a parasztság nyel­vén egyszerűen, mindenki szá­mára érthetően magyarázták az anyagot és ezért köztisz­teletet szereztek valameny- nyien, és a tanfolyamok elér­ték céljukat. Molnár István a Salgótarjáni Városi Pártbizottság munkatársa

Next

/
Oldalképek
Tartalom