Nógrádi Népújság, 1961. február (17. évfolyam, 9-16. szám)

1961-02-08 / 11. szám

6 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1961. február 8. A Palóc Múzeum munkafervéből Ez évben is számtalan kiállítás, tudományos ismertetők a programban f)(uuuzkön tárniuk Elhagyott öregek Minden ember életében bekövetkezik egyszer az öreg­kor. Erre kellene gondolnia minden, most még fiatal em­bernek, gyermeknek, akik eltaszítják maguktól szüleiket. A szociális otthonokban végzett utólagos ellenőrzési munka során számos esetben tapasztalták, hogy az otthon egyes lakói szociális szempontból is kielégítő ellátást, gon­dozást kaphatnának saját gyermekeiktől. P. I. balassagyar­mati lakos például feleségével együtt mintegy 3500 forintot keres, gyermekeik mellett tehát édesapjuk otthoni gondo­zását is vállalhatnák. G. Gy. havi 5 ezer forintos fixet visz haza, három szoba hallos lakásában biztosítani tudná anyja megélhetését és gondozását. Sorolhatnánk még így tovább gyermekek szívtelenségét, akik sokszor elég kegyetlenül, és mindenekelőtt kellő indok­lás nélkül válnak meg szüleiktől, hogy szociális otthonba juttatva, megszabaduljanak a számukra kellemetlen teher­től. Gyermekek, akikből az édesanya-édesapa nevelt orvost, ügyvédet, jól kereső szakembert, gyermekek, akik most azt a soha vissza nem fizethető kölcsönt sem tudják valame­lyest törleszteni. Nem lehet szavunk a szociális otthon el­len, sőt, véget nem érő szavakkal dicsérhetjük az itt elhe­lyezett öregekről történő gondoskodást. Megkapnak itt min­dent az öregemberek, mindent, ami kell, az életet munká­val, tengernyi eredménnyel, sok-sok erőfeszítéssel, a gyer­meknevelést a múltban ezerszer nehezebb körülmények kö­zött is hősiesen végigküzdő embereknek szükséges hátra­lévő éveikben. És a valóban elhagyatott öregeknek édes itt a nyugalom, szívük csordulásig telik meg hálával és szere­tettel az állam iránt, amely felkarolja őket öreg napjaik­ban, amikorra elvesztettek gyermeket, rokont, élettársat. ! De azok, akik jómódban tudják gyermeküket, akiért eddig éltek, azok a szegény öregek most érzik igazán elha­gyatottnak magukat, ők egy életet adtak, kínlódtak, küsz­ködtek értük, a gyermekek pedig pár évben nem akarják teljesíteni ezt az íratlanul is törvényes kötelességet. Pedig hát, ha másért nem is, legalább arra gondolhatnának, hogy ők is lesznek majd egyszer öregek és tehetetlenek. A balassagyarmati Palóc Múzeum az utóbbi időben igen eredményes munkát végzett úgy a tudományos, mint a népművelési munka terén. A lelkesedés az 1961-es munkatervben is tapasztal­ható. Ez a munkaterv — az elmúlt évivel szemben — még nagyobb feladatok meg­oldását irányozza elő a mú­zeum tudományos, múzeoló- giai és népművelési munká­ja terén. Az új tudományos munká­jában főfeladatnak tekintik a múzeum dolgozói a mező- gazdaság szocialista átszerve­zésével eltűnő hagyományos paraszti magángazdálkodás emlék- és tárgyi-anyagának gyűjtését, valamint az 1961. évben rendezendő kiállítások tárgyi-anyagának felkutatá­sát. A múzeum dolgozói eb­ben az évben 15 kiállítást rendeznek, melyből ötöt saját erőből állítanak össze. A megrendezett kiállítások tartalmát és célját illetően szorosan összefügg pártunk és kormányunk kulturális programjával. Mindenekelőtt az ateista nevelést, a felsza­badulás óta megyénkben el­ért eredmények bemutatását és a látogatók esztétikai fej­lődését tűzték ki feladatul az ezévi népművelési munkájuk­ban. A jelentősebb kiállítások közül április végén ke­rül sor a balassagyarmati járás eredményeinek be­mutatására „A tanácsok tíz éve” címmel. Ugyancsak áprilisban kerül sor „Nógrád megye műemlé­kei’” című kiállítás megnyitá­sára is. Ezzel a kiállítással a múzeum dolgozói azt akarják elérni, hogy a látogatók a megye jelentősebb műemlé­keit megismerjék & felelő­ségérzetüket növeljék azok védelmére. A múzeum látogatói május végén „Nógrád megye nép­szokásai” című kiállítást -te­kinthetik meg. Ez a kiállítás választ ad több népszokás eredetére, s tudományosan megma­gyarázza az ezekből ki­alakult babonás gondolko­dás helytelenségeit. E kiállítás szemlélteti majd azt is, hogy a mai népszoká­saink többsége még a po- gánykorban keletkezett, ami­kor még az emberek azt hit­ték, hogy életüket és sorsu­kat a természetfölötti lények irányítják. Választ kapunk arra is, hogy ezeket a po- gánykori szokásokat a keresz­ténység elterjedésével ho­gyan vette át az egyház és töltötte meg új tartalommal. Nagyon érdekesnek és jó­nak ígérkező kiállítás nyílik augusztus 20-án „Változások Nógrád megye térképén” címmel. A kiállítás grafiko­nokkal, fényképekkel, tár­gyakkal és számadatokkal Kiszélesítik a prágai repülőteret Csaknem 20 külföldi repü­lőtársaság repülőjáratai ke­resztezik Csehszlovákia fő­városát: Prágát. A prágai re­pülőtér Európa, Ázsia és Af­rika 30 városával köti össze Csehszlovákiát. A csehszlo­vák polgári légiforgalmi tár­saság évente több mint 568 ezer utas és csaknem 12 ezer tonna áru szállítását bizto­sítja. Az egyre növekvő re­pülőforgalom szükségessé tet­te a prágai repülőtér ki szé­lesítését, amelyet az előirány­zat szerint a harmadik öt­éves tervben 328 hektárra bő­vítenék ki. illusztrálva mutatja be a feu­dális vármegye örökségeit és a felszabadulás után me­gyénkben végbemenő válto­zásokat. Ezen belül nagy súlyt helyeznek a mezőgazdaság szocialista átalakításával kapcsolatos változások bemutatására is. Nagy látogatottságnak örvend­het majd „A növény- és ál­latvilág fejlődésének törté­nete megyénkben” című kiál­lítás. mely Október elején kerül megrendezésre. A fenti kiállításokon kívül március hónaptól kezdve ha­vonként egy-egy képzőművé­szeti kiállítás megnyitására Egy esztendő munkáját ér­tékelik a zárszámadási köz­gyűlésen a hugyagi Magyar- Szovjet Barátság Termelőszö­vetkezetben is. Az esztendő — a sikeres kezdés után —, nem úgy sikerült, mint ahogy tervezték. Az eredmények bizony messze elmaradtak azoktól, amelyek a termelési tervben szerepelnek, amelyek elérésére megvolt a lehető­sége a szövetkezeti gazdák­nak. A termelőszövetkezet mérleghiánnyal zárta az esz­tendőt. Nem valósultak meg sem a növénytermesztésben, sem az állattenyésztésben azok a tervek, amelyeket az induláskor maguk elé tűztek. Ebből aztán az következik, a munkaegység értéke is jóval alatta maradt a tervezettnek. A .kedvezőtlen időjárás mel­lett a gyenge eredményeket vizsgálgatva feltétlenül meg kell említenünk a vezetés gyengeségét, részlehnjlóságát, azt, hogy nem harcoltak következe­tesen egy-egy feladat vég­rehajtásáért. A termelő- szövetkezetben tervszerűt- lenül, szervezetlenül ment a munka, laza volt a munkafegyelem. Ezek a tényezők együttesen vezettek oda, hogy a termelő- szövetkezet gyengén zárta az elmúlt gazdasági évet. A termelőszövetkezeti gaz­dák látják mindezeket. Ta­nultak az elmúlt esztendő­ből, s jó lecke volt ez a szövetkezet vezetőinek is. Az idei gazdasági évet már úgy tervezik, hogy megfeleljen a várakozásnak. A tervkészítést nagyon gondosan, lelkiisme­retesen végzik. Élnek azok­kal a lehetőségekkel, ame­lyek a termelőszövetkezet rendelkezésére állnak, de kü­lönös gonddal ügyelnek arra. hogy a terv reális legyen, ne haladja túl a fiatal közösség erejét. A terv szerint az idén 30 holdon kertészetet létesíte­nek. Ebből 20 holdon zöld­ségfélét termesztenek, a töb­bin pedig újburgonyát. Az elmúlt évben a szövetkezet­nek nem volt kertészete, pe­dig erre nagyszerű lehető­ség kínálkozik. A falu alatt egy bővizű folyócska egész nyáron át biztosít vizet az öntözéshez. A pénzügyi terv készítésekor a szövetkezet szakemberei már egy perme­tező berendezés megvásárlá­sára is gondoltak. A ker­tészet megmunkálására egy állandó, szakosított brigádot hoznak létre. A brigád veze­tőjéül egy sok esztendei gya­korlattal rendelkező, hozzá­értő embert választanak. A kertészet megteremtése mintegy 250—300 ezer forinttal növeli a ter­melőszövetkezet jövedel­mét. A termelvények ér­tékesítésére a szövetkezet már szerződést kötött a MÉK-kel. A kertészetre — gondos mun­ka mellett — már májustól kezdve számíthatnak mint kerül sor. elsősorban közpon­ti anyag biztosításával. A mór hagyományossá váló Múzeumi Napokat ebben az évben is megrendezi a múzeum szeptember utolsó és október első hetében. Ennék keretében nat-nyolc előadást és két új kiállítás megnyitását tervezik. Ugyan­ebben az időben Múzeumi Napokat rendeznek örhalom és Cserhátsurány községek­ben. A múzeum tudományos dolgozói számos cikket és ta­nulmányt készítenek el eb­ben az évben, hogy kutatá­saik eredményeit minél szé­lesebb körben megismerhes­sék. pénzforrásra. A 20 forintos munkaegységelőleget — eny- nyit terveztek, hogy minden hónapban fizetnek — jórészt a kertészeti növények érté­kesítéséből biztosítják majd. A rendszeres munkaegység­előleg fizetéssel is elejét akar­ják venni a termelőszövetke­zet vezetői annak a káros ha­tásnak, amely az elmúlt év­ben még érvényesült és bi­zony igen károsan befolyá­solta a terméshozamok ala­kulását: a szövetkezeti gaz­dák nem dolgoztak rende­sen, mert nem volt pénz, nem volt rendszeres az elő­legfizetés. Az állattenyésztésben a sertéstenyésztés indul gyors fejlődésnek. A jelenlegi koca­létszámot 24-ről 40-re növe­lik. Az elmúlt évben a ter­melőszövetkezet például nem értékesített hízottsertéseket, s az idén 214-et ad le az Állatforgalmi Vállalatnak. Azt jelenti ez, ha kizárólag csak a sertéseket vesszük figye­lembe 527 760 forinttal lesz magasabb az állattenyésztés jövedelme, mint az elmúlt év­ben volt. A termelőszövetkezet reá­lis, körültekintő tervezését bizonyítja az a tény is, hogy a sertéstenyésztés fejleszté­séhez igyekeznek megterem­teni a szükséges feltételeket is. A férőhelyek biztosítása jelenleg még gondot okoz a szövetkezetben, dé ahogy az idő engedi egy 120 férőhelyes hizlaldát, és egy 100 férő­helyes süldőszállást építenek az állam támogatásával. A szükséges abraktakarmány biztosítása sem jelent ennél kevesebb gondot. Ugyanis az elmúlt esztendő termése nem Mindennapi életünkben lép- ten-nyomon találkozunk olyan jelenségekkel, amelyek felhá­borítanak, nyugtalanítanak bennünket. Nem egyszer sé- rüléssel és más kihatással jaró cselekedetnek vagyunk szemtanúi, vagy éppen szen­vedő sértettjei. Napjainkban eppen ezért különösen sok szó esik a közrend és a köz- biztonság állapotáról. Nem egyszer napi sajtónkban, de az üzemi híradóban is gyak- ran oivasunk, illetve hallunk felháborító esetekről, amelyek sértik a szocialista együttélés szabályait. Nemcsak Salgótarján, de a megye más települése sem mentes olyan jelenségektől, amelyek felháborodásra, meg- botránkoztatásra késztetik a becsületes dolgozókat, ame­lyek vagy garázda cselekmé­ny vagy a huligánkodás el­bírálása alá kerülnék Ezek- ről a problémákról volt szó hétfőn este Salgótarjánban, a városi művelődési otthonban, amelyet a salgótarjáni járási és városi rendőrkapitányság munkatársa, Tanner elvtárs tartott a város lakónyilván­tartó vezetőinek, szállodai Értékelték az ismeretterjesztő munkát A pásztói járási művelődési bi­zottság értékelte a járás községei­ben folyó ismeretterjesztő mun­kát. Eddig 15 községben 72 előadást tartottak a különböző, falusi la­kosságot érdeklő témából. Az előadásokon mintegy 3000 hallgató vett részt, 258-an hozzá is szóltak a különböző témákhoz. A lakosságot leginkább a me­zőgazdasági jellegű előadások, a gyermeknevelési és egészségügyi kérdések érdekelték, de sok láto­gatója volt a társadalomtudo­mányi és irodalmi előadásoknak is. elegendő, több mint 200 má­zsát kell vásárolniuk, hogy elegendő legyen az újig. Ku­koricából — pedig az elmúlt év ió volt a kukoricának — mindössze 15—17 mázsás volt az átlagtermés csövesen. Ez abból adódott, hogy a szö­vetkezetben nem végezték el a szükséges növényápolást. Az idén 150 holdon termelnek kukoricát, s úgy határoztak — ezt kérik a tagok is —, bevezetik a területfelosztást. A brigádok, munkacsapa­tok és az egyének felelős­sége jóval nagyobb lesz így a termésért, mint az elmúlt évben. így felelősségre vonhatják azt a szövetkezeti gazdát, aki hanyag, nemtörődöm munká­jával kárt okoz a közösség­nek. Serkentően hat majd a munkára az a prémiumrend­szer is, amelyet a szövetke­zetben kidolgoznak ama elv 'alapján: aki többet ad a közösségnek, többet is kap­jon vissza. így hasznosítják Hugyagon a Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezetben azo­kat a tapasztalatokat, ame­lyeket az elmúlt évben sze­reztek. Saját kárán tanul az ember, ezt tartja a közmon­dás, és így van ez Hugyagon is. Mert az elmúlt esztendő­ből nemcsak a szövetkezet új vezetősége tanult, komoly is­kola volt ez a szövetkezeti gazdáknak is. Megtanulták, a közösben csak akkor bol­dogulnak, akkor találják meg számításukat, ha lelkiismere­tesen elvégzik a rájuk váró munkát. Vincze Istvánné gondnokoknak, házfelügyelők­nek, a városi körzeti megbí­zottaknak. Az ankétszerű be­szélgetésen Tanner elvtárs a példák egész sokaságát sorol­ta fel azokból a cselekmé­nyekből, amelyek nemcsak a város, a járás, de a megye területén is észlelhetők, ame­lyek mélységesen sértik a szocialista együttélés szabá­lyait. Szólt azokról az embe­rekről, akik zenés szórakozó helyeken hangos beszéddel, kiabálással, ordító énekléssel csinálnak zavart. Beszélt a jampecekről, a huligánokról és azokról az elvetemült em­berekről, akik nemcsak az utcán hangos ordítozással há­borgatják az alvók nyugal­mát, hanem részeg fejjel ott­hon, lakásukban bontják meg a rendet, vandál módra törik- zuzzák a lakás bútorzatát, ütik feleségeiket, gyermekei­ket. Az ankétszerű megbeszélé­sen a résztvevők elítélték ezeket a jelenségeket és elha­tározták, hogy társadalmi üggyé teszik a fent felsorolt jelenségek elhárítását, a szo­cialista együttélés szabályai­nak betartását. Egyre több száma a Megyénkben egyre na­gyobb teret hódít a betét­könyves takarékoskodás gon­dolata. A fejlődés hatalmas méreteit bizonyítja az a tény is; hogy a KST száma állan­dóan nő. Jelenleg 103 KST működik. Míg a korábbi években csak a nagyobb lét­számú üzemekben volt nép­szerű, ma már elmondható, hogy megyénk valamennyi üzemében, hivatalában és in­tézményében igen eredménye­sen működnek a „Dolgozók saját házi bankjai”. A KTS-ben való takarékos­kodás is rendkívül előnyös és kényelmes takarékossági lehe­tőséget nyújt tagjai részére. Lehetővé teszi tagjai számára, hogy az évközi és az évvégi kisebb-nagyobb összege­ket igénylő bevásárlási terveiket a havi rendsze­res megtakarítás útján könnyebben meg tudják valósítani. Másik komoly előnye az is, hogy a dolgozókat elgondolá­saik mielőbbi megvalósítása céljából kölcsönnel segíti. A KST-ben való takarékos­kodás előnyeit mind többen ismerik fel. Ennek bizonyí­téka, hogy az elmúlt hat hónap folyamán több mint egyezer fővel növe­kedett a tagok száma. Most meghaladja a 13 ezer főt. a havi megtakarítások ösz- szege közel másfélmilió fo­rint. A nagyfokú érdeklődés miatt ezek a számok állan­dóan növekednek. A nagyfokú fejlődést a számok tükrözik a leghíveb­ben, mely valamennyi üzemi és vállalati KST életében ta­pasztalhatók. Kiemelkedő eredményeket értek el _Kis- terenye, Mátranovák, Mizser- fa és Szorospatak bányaüze­mek. Taglétszámuk eléri, vagy meghaladja a négyszáz főt, a havi megtakarítások összege jóval meghaladja a negyven­ezer forintot, Mizserfa bánya­üzemnél erősen megközelíti a hatvanezer forint összeget. De nemcsak a bányaipari dolgozóknál tapasztalható ilyen nagyfokú érdeklődés. Ugyanez mondható el az építőipari vállalatokról és a kohógépipari üzemekről is. A Salgótarjáni Üveggyárban pél­dául igen szép fejlődés ta­pasztalható. Az új befizetési a KST tagok megyében időszak folyamán, az elmúlt két hónapban eddig több mint kettőszáz dolgozó kérte a KST-ba való tag­felvételét. A tagok száma jelenleg meg­haladja a hatszáz főt, havi összes megtakarításaik közel hetvenezer forint. A Salgótarjáni Acélárugyár üzemeinek dolgozói közül is mind többen élnek a kedvező lehetőséggel. Ezt bizonyítja az is, hogy évről évre emel­kedik a KST tagok száma. Az üzemben eddig több mint egyezer dolgozó tagja van a KST-nak, havi megtakarításuk ösz- szege erősen közeledik az egyszázezer forint felé. Azonkívül, hogy rendkívül előnyös és kényelmes takaré­kossági lehetőséget nyújt a KST-ban való takarékoskodás, ugyanakkor tagjai számára biztosítja azt is, hogy elgon­dolásaik mielőbbi megvalósí­tása céljából kölcsönt folyó­sítson. Ennek érdekében az elmúlt év folyamán több mint hatezer fő esetében kö­zel nyolc millió forint össze­get folyósítottak kölcsönkép- pen a KST-ak. Nm-i Tsz. Beruházási Iroda felvételre keres műszaki ellenőri beosztásba építési és kultúr mérnököt valamint építész technikusokat. Fizetés megegyezés sze­rint. Jelentkezési határidő: 1961 február 28. Jelentkezés személye­sen, vagy írásban Nm-i Tsz. Beruházási Iroda Salgótarján, Megyei Tanács. 30. 125 cm3 Csepel motorke­rékpár. Cím: Kányás, Bányatelep, Miskolczi. (41) Eladó jő állapotban lévő Pan­nónia motorkerékpár. Mátravere- bély, Béke u. 4. (32) Bélyeggyűjteményt, összeállítást veszek. Hiánylistára magyart szál­lítok. Átvétel után fizetendő, bé­lyegkereskedés, Szeged, Kelemen utca. (35) Tapasztalatok és tervek Hugyagon Az együttélés szabályainak betartásáért

Next

/
Oldalképek
Tartalom