Nógrádi Népújság, 1961. február (17. évfolyam, 9-16. szám)

1961-02-04 / 10. szám

1961. február 4. NÓGRÁDI NÉPÜJSÁG 3 Jól képzett vezetőket a mezőgazdaságba Nagy feladat vár a főtanácsra és a Hazafias Népfrontra , — állapították meg a munkaértekezleten Marosán György elvtárs felszólalásából (Folytatás a 2. oldalról.) Marosán elvtárs beszédében elemezte azt a felelősségteljes munkát, amelyet a kommu­nisták a megye mezőgazda- sági átszervezésében végeztek. A nagyobb munka azonban még hátra van: a termelő- szövetkezetek erősítése, szi­lárdítása. Az indulás, a to­vábbi évek gazdálkodási fel­tételeinek biztosítása mel­lett céltudatos, következetes politikai munkát kell vé­gezni az emberek tudatá­nak átalakításáért, az egységes szövetkezeti pa­rasztság kialakításáért. Ezekből a feladatokból adó­dik, hogy munkánk mindin­kább a megszilárdítás érdeké­ben hozott határozatok meg­valósítása felé tolódik el. Ez lesz a következő évek fel­adata. Hogyan erősödnek, szi­lárdulnak a termelőszövetke­zetek, milyen jövedelmet biz­tosítanak tagjaiknak, az nagy mértékben attól függ, hogyan oldjuk meg az előttünk álló feladatokat, hogyan valósítjuk meg a határozatokat. A továbbiakban Marosán elvtárs arról szólt, hogy lé­nyegében sikerült megoldani a kettős feladatot: az új ter­melőszövetkezetek megszerve­zése mellett, a termelés lé­nyegesen nem csökkent, a gazdasági élet szilárdsága megmaradt. A növekvő igé­nyek azonban nagybbb fel­adatok elé állítják a mező- gazdaságot. Több kenyér, több hús, több tojás kell, s mind­ezeket a termelőszövetke­zetektől várja az ország. Ehhez nagy segítséget ad államunk, támogatása milliók­ban mutatható ki. Gondol­junk csak a műtrágya-ked­vezményre, a gépállomások kedvezményes szántási díjai- rá, vagy éppen azokra a mezőgazdászokra, akik ál­lami támogatással dolgoznak a termelőszövetkezetben. Ma­rosán elvtárs felvetette, az állam nagyarányú támogatá­sát. A termelőszövetkezetek még nem minden esetben ho­norálják megfelelőképpen, nem állítanak elő olyan tö­megű árut, amelyre lehető­ségük van, amelyet elvár tő­lük államunk. Hogyan dolgozik egy ter­melőszövetkezet, az jórészt attól is függ, milyen a szak­mai és politikai vezetés? A gazdasági szervező és irá­nyító munka mellett az em­bereket is ismerni kell. A szakmai vezetés fontosságát hangsúlyozva, Marosán elv­társ elmondotta, hogy a me­zőgazdasági szakemberek kép­zése tovább folyik nálunk, de egyelőre nem jut minden ter­melőszövetkezetbe megfelelő képzettségű szakvezető. Epppn ezért a termelő- szövetkezet elnökének szakmailag és politikailag is képeznie kell magát, mert csak így képes meg­oldani az előtte álló fel­adatokat, az ezerholdak termelésének megszerve­zését, irányítását. Marosán elvtárs külön hangsúlyozta a termelőszövet­kezetben dolgozó asszonyok problémáját. Elmondotta, hogy a termelőszövetkezeti tagok jelentős részét asszo­nyok alkotják, munkájukra a növénytermesztésben és az ál­lattenyésztésben egyaránt nagy szüksége van a terme­lőszövetkezeteknek, az asszo­nyok mégsem kapják rneg az őket megillető megbecsülést a szövetkezetben. j. Cl dával bizonyította, hogy a szövetke­zetek vezetőségeiben csak el­vétve akad asszony, s a párt- szervezetekben is igen kevés az asszony-tag. A továbbiak­ban, éppen a szövetkezet ér­dekében, meg kell javítani az asszonyok körében végzett munkát, biztosítani kell, hogy az asszonyok elfoglalják az őket megillető helyet a falusi élet minden területén. Türelmes felvilágosító mun­kára van tehát szükség és ez a nehezebb feladat, mert a tudat megváltoztatásához há­rom tényező szükséges, a munka, a harc és a tanulás. Ebben pedig együtt kell dol- gozniok a falu vezetőinek, a párttitkárnak, a tanácselnök­nek és a szövetkezeti elnök­nek. hiszen céljuk közös, a termelőszövetkezet megszilár­dítása. A felelősséget ,a ter­melőszövetkezetért egyformán kell éreznie mindhárom veze­tőnek. Nem könnyű feladat ez, aki vállalja, sok minden­ről le kell mondania, sok mindent kell vállalnia. Emberségesen, türelmesen kell bánniok az" emberek­kel, s ebben a munkában támaszkodniok kell a kol­lektívára, a pártszervezet, a termelőszövetkezet ve­zetőségére, a tanácsta­gokra s nem kell elmulasztani a szigorú felelősségrevonást azokkal szemben, akik nem hajtják végre a párt politi­káját. Az eddigieknél sokkal ko­molyabban be kell kapcsolód- niok a munkába a községi tanácsoknak, a vezetőknek, s tanácstagoknak egyaránt. Mint az államhatalom helyi szerveinek most már a hozott határozatok megvalósításán a termelőszövetkezetek erősí­tésén, szilárdításán kell dol- gozniok nagyon lelkiismerete­sen, nagy felelősséggel. Mert nem- sajnáljuk a türelmes felvilágosító munkát ázofetól az emberektől, akik most lép­ték a közös gazdálkodás útjá­ra, de nem alkudozhatunk olyan embereikkel, akiknek munkája hatással lehet a ter­melőszövetkezet fejlődésére. Marosán elvtárs felhívta a pártbizottsági ülés figyelmét a járási pártbizottságok és a járási tanácsok munkájának fontosságára. Az ő feladatuk, hogy szakmai és politikai se­gítséget adjanak, irányítsa­nak, de ne végezzék el azo­kat a feladatokat, amelyek megoldása a helyi szervekre tartozik. Természetesen az irányítás nem könnyű fel­adat. A párt és a tanácsban dolgozó embereknek szaka­datlanul képezniük kell ma­gukat, hogy megadhassák a szükséges segítséget a ter­melőszövetkezeteknek, még abban az esetben is, ha je­lenleg nehézségekkel küzde­nek is. Befejezésül Marosán elv­társ elmondotta, a gyakorlat azt bizonyítja: a párt politi­kája helyes, a termelőszövet­kezetek megszilárdításához a «Iva vannak a feltételek. Most a falusi kommunisták­nak teljes egyetértésben azon kell dolgozniok, hogy meg­valósítsák ezt a politikát, erősebbé, szilárdabbá tegyék a termelőszövetkezetet. A megyei pártbizottság párt- és tömegszervezeti osz­tálya osztályértekezleten vi­tatta meg a tömegszervezetek ezen belül a Népfront és a Nőtanács munkáját. Az ülésen részt vettek a megyei, járási és városi PTO vezetők és munkatár­A hősi helytállás példaképe A Kínai Kommunista If­júsági Szövetség lapja érde­kes riportban számol be há­rom kínai katona tengeren átélt viszontagságairól. A kí­nai népi felszabadító hadsereg három harcosát ugyanis, mi­közben egy szigetre tartottak, magával ragadta a hirtelen jött vihar. A három katona 64 órán át küzdött a vihar­ral, amely sokszor, felborulás­sal fenyegette dzsunkájukat. Helyzetüket különösen meg­nehezítette, hogy nemcsak a természet ellen kellett küzde­niük, hanem attól is tartam­ok kellett, hogy a vihar a csangkajsekisták . megszállta szigetek egyikéhez sodorja őket, s ilymódon az ellenség kezébe kerülnek. Végül sze­rencsére megfordult a szél és kikötöttek a kínai népi fel­szabadító hadsereg fennható­sága alatt lévő* egyik kis szi­geten. A kínai ifjúsági lap a bátorság és a hősi helytál­lás példaképeként emlékezik meg a népi felszabadító had­sereg három harcosáról. Tudósbizottság alakult az Országos Béketan ácsnál Az Országos Béketanács legutóbbi ülésén úgy döntöt­tek, . hogy az új év első hó­napjaiban megalakítják a magyar tudósbizottságot. A bizottság munkájába a ma­gyar tudományos élet szine- java, itthon és külföldön is jól ismert, tisztelt akadémi­kusok, egyetemi tanárok kap- csalódna'k be. Lesznek közöt­tük , orvosok, jogászok, törté­nészék, közgazdászok, bioló­gusok, atomfizikusok, nép­rajzkutatók, pszichológusok és agrártudományi szakembe­rek. ■OGOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOGCX OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOGOOO Á MUNKAVERSENY HÍREI Megyénk gyáraiban, bányáiban szinte kivétel nélkül megtették már a.z első lépéseket a munkaverseny idei feladatainak kidolgozására. Munkások és vezetők tanács­kozása nyomán bontakoznak ki a felajánlások körvonalai. Készül az éves felajánlás a Tűzhelygyárban Többéves tapasztalat alap­ján a Salgótarjani Tűzhely­gyárban időben megkezdték a termelési, a termelékenysé­gi mutatókra és a takarékos­ságra vonatkozó felajánlás előkészítését. E munka kö­zéppontjában újabb tartalé­kok, további lehetőségek fel­tárása áll. A gyár vezetői megkeres­ték azokat a területeket, amelyekkel a termelés gazdaságossága növelhe­tő, illetve ahol a termé­kek keresettsége miatt a túlteljesítés népgazda­sági szempontból is kí­vánatos. Ezeket az irányelveket is­mertették a dolgozókkal. Az előzetes számítások szerint az éves versenyvállalásban mintegy 2 millió forintot tesz majd ki a termelési terv túlteljesítése. Ennek biz­tosításában különösen nagy szerepe van a kulcsöntvények növelésének- Mivel pedig a gyártmányok igen anyagigé­nyesek a vállalásban az anyagtakarékosság kerül elő­térbe. Élénk vita folyik az öntö­dében is, ahol termelésj érte­kezleten, a szocialista brigá­dok tanácskozásán kerültek napirendre a feladatok. Az eddigi jelek szerint a vas­öntvény termelésnél 5.9-ről 5,6 százalékra csökkentik a selejtet, amely 140 ezer fo­rintos megtakarítást biztosít. Jelentősen növeli a kupolók kihozatalát is, amelynek nyo­mán több mint 380 ezer fo­rint megtakarításra számíta­nak. A két öntöde dolgozói általában 1 millió forin­tos eredményt akarnak majd elérni a termelés túlteljesítéséből és másik 1 milliót a termelékeny­ség növelésből, az anyag­takarékosságból. Az öntödékhez hasonlóan a hidegüzem dolgozói is most készítik felajánlásukat. Anyagtakarókosságból több mint 230 ezer forintos ered­ményt kívánnak elérni, mű­szaki intézkedésekkel pedig mintegy 770 ezer forintot. A TMK dolgozói ' előrelátható­lag 400 órával kívánják csök­kenteni az állásidőt. Az anyag és áruforgalmi osztály dolgo­zói az öntödei salak tárolá­sának gépesítésével, általában a helyesebb anyagtárolással mintegy 300 ezer forintos eredmény elérésére tesznek majd vállalást. A dolgozók, a brigádok, az üzemrészek felajánlásainak most folyó összesítése alap­ján mintegy 4,3 millió forin­Megdöbbentő a Nógrádi Szénbányászati Tröszt elmúlt évi baleseti statisztikája, a munkavédelem, a munkabiz­tonság, az üzemegészségügy következetes be nem tartá­sa, nem utolsó sorban a mun­kások, a bányászok könnyel­műsége, sokszor felelőtlen­sége idézte elő, hogy 1960- ban 1470 fő sérült meg a szénmedencében, s ebből 29150 munkanap kiesés szár­mazott. Még súlyosabb ké­pet mutat a halálos balesetek száma. Mindezek megelőzésére, a balesetek kiküszöbölésére verseny kezdődött szénme­dencénk bányaüzemeiben. E verseny lényege: termeljenek bányászaink balesetmente­sen, harcoljanak a biztonsá­gos termelésért, bányászaink, műszaki és gazdasági veze­tők mindent tegyenek meg a balesetek megelőzéséért, a balesetvédelemért. tos célkitűzésre számíta­nak a Tűzhelygyárban, és ezekkel, valamint más intézkedésekkel a terme­lékenységet mintegy 8 százalékkal lehet növelni. A kitűzött célok teljesítésé­ért máris értékes kezdemé­nyezés született a hidegüzem­ben: az üzem mind a 20 bri­gádját műszaki dolgozók patronálják, akiknek leg­főbb célkitűzése a vállalások teljesítéséhez a műszaki fel­tételek maradéktalan bizto­sítása. E versenyben pénzjutal­mat osztanak ki és tárgynye­remény sorsolást is rendez­nek a legjobb bányászó«, csapatok és brigádok között. A verseny szerint részt vesz e versenyben a szánmedence valamennyi dolgozója, s ju­talomban részesül az. aki: 1. A Bányaműszaki Fel­ügyelőség részéről büntetési nem kap: 2. A biztonsági szabályok be nem tartásáért sem a szakszervezet, sem az üzem részéről büntetésben nem ré­szesül : 3. A dolgozó saját hibájá­ból sérülést nem szenvedett: 4. Társának sérülést nem okozott szabálytalan munka végzésével, vagy magatartá­sával: A verseny értékelésére — amely egyéves — 1962. ja­nuár 31-én kerül sor. Termeljünk balesetmentesen sak, a megyei, járási, városi Népfront és Nőtanács titká­rok. A Népfront munkájáról az értekezlet megállapította, hogy a Népfront a különféle rétegek összefogásával, neve­lésével szép eredményeket ért el, tömegmozgalmi mun­kájában is jelentős előreha­ladás történt. Különösen jó a Népfront békemozgalmi munkája és rétegmunkája, pozitívan értékelhető az akció­bizottságok tevékenysége is. De emellett sok a tennivaló még a Népfront testületi szervedben, többet segíthetne alsóbb szerveknek, jobban kiépíthetné kapcsolatát a tár­sadalmi szervekkel, különö­sen a tanácsokkal. A nőmunka értékelésénél jelen volt Fehér Lajosné elv- társnő, az Országos Nőtanács Szervezési Osztályának ve­zetője is, aki felszólalásában értékes javaslatokkal segítet­te a megyei nőmunkát. Az értekezlet feladatokat is szabott meg a nőtanácsok, nőbizottságok számára. így például tovább kell növelni tö- megbefolyásukat, minél több asszonyt kell bevon­niuk a társadalmi életbe, fokozni a testületi tevé­kenységben végzett mun­kát, javítani a községi alapszervezetek tevékeny­ségét. Továb kell javítani a munkás, paraszt és értelmiségi asszo­nyok között végzendő politi­kai munkát is. A nőtanácsok­nak különösen a termelőszö­vetkezeti asszonyok tudatá­nak átformálásában kell még sokkal többet tenniök. Falun is meg kell valósítani az egyenlő munkáért, egyenlő bért elvet és fel kell lépni a mindent kiosztó hangulat el­len a termelőszövetkezetek­ben. E feladatok megvalósí­tásával tovább javulhat a nőtanácsok tevékenysége, többet segíthetnek az asszo­nyok a párt- és kormányha­tározatok megvalósításában. Tizenkét milliós beruházás a Zagy vápái fa Ivi Üveggyárban (Tudósítónktól.) Ebben az évben mintegy 8 millió négyzetméter tábla­üveg termelést irányoztak elő a Zagyvapálíalvi Üveg­gyár számára. Ez közel 50 százalékkal több mint a múlt évi terv. E megnövekedett feladat teljesítéséhez több új beruházást is végrehajta­nak a gyárban. Többek között a két üzem­rész számára korszerű hű­tőtornyot építenek. Samott és TMK műhelyt is kap a gyár, amelynek építése már ebben az évben befejeződik és a tervek szerint mintegy 6,2 millió forintba kerül majd. A TMK műhely korszerűsí­tése érdekében másfél millió forint értékben új gépeket is üzembe helyeznek. Megkezd­ték már az új szociális épü­let elkészítését is, amelyben többek között elhelyezést nyer az orvosi rendelő, a für­dő és a gépesített üzemi kony­ha. Korszerűsítik a gyár ipar­vágányhálózatát is és je­lentős összeget fordítanak a belső teremrendezésre, összesen több mint 17 millió fo­rint értékű beruházást valósítanak meg ebben az évben a Zagyvapálfálvi Üveggyárban, hogy a gyár fejlődésével elő­állott lehetőségeket minél jobban kihasználhassák, egy­re több, igen keresett tábla­üveget adhasson az ország­nak. / —.— -----------------------------------------------------------------------------— Pi llanatképek a termelési tanácskozásról Az elmúlt napokban a szén­bányászati tröszt valamennyi üzeménél termelési tanácsko­zásokat tartottak az üzemek dolgozói. Gazdasági, műszaki és mozgalmi vezetők beszél­ték meg a munkásokkal a második ötéves terv első esz­tendejének feladatait, azt, hogy milyen feladatok teljesí­tése vár 1961-ben munkásra, gazdasági és műszaki vezető­Képünkön Mákos János elvtárs, bányamester arról szól, hogy az elmúlt évi napi átlagos 25 vago- nos teljesítménnyel szemben. 1961- ben el kell érni az átlagos 27 vagonos napi termelést — termé­szetesen a termelékenység növe­lésével, a minőség javításával és az önköltség csökkentésével. Kü­lön szólott az egyes csapatok munkahelyi feladatairól is. re. Ilyen termelési tanácsko­zást tartottak a Zagyvái Bá­nyaüzem forgácsi üzemének dolgozói is, ahol igen hasznos vita alapján döntötték el a tennivalókat. Kovács László elvtárs, Kossutli- díjas vájár 1960. negyedik negyed­évében a szénmedence legjobb eredményét érte el csapatával. Vágathajtási tervét 158 százalékra teljesítette a csapat, s ezért 6 ezer fórint jutalomban részesül­tek. Mostani felszólalásában arról szólt, hogy a megnövekedett fel­adatok teljesítéséért 1961. évi ter­melési tervét 130 százalékra tel­jesíti csapata.

Next

/
Oldalképek
Tartalom