Nógrádi Népújság, 1961. február (17. évfolyam, 9-16. szám)

1961-02-04 / 10. szám

4 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1961. február 4. dl mí’uwlúdéj helyi piu'atiem&kai VITA A TERMELŐSZÖVET­KEZETI SZAKMUNKÁS­KÉPZÉSRŐL NÓGRÁDI EMBEREK A z egyik legfőbb törek­vésűink, hogy minde­nütt, — falvaihkban, városainkban — kialakuljon egy önálló, egységes helyi kultúrpolitika, amely az ön­állósága mellett beilleszkedik az országos művelődési poli­tikába. De amellett, hogy szerves tartozéka az országos művelődési politikának, ma­gán hordja sajátos egyéni színeit, ízeit, ápolja és to­vábbfejleszti, tájegységének megfelelően a régi hagyomá­nyokat. Ilyen kultúrpolitika kialakítására van most a leg­nagyobb szükség, mert az ilyen kultúrpolitika teszi iga­zán lehetővé, hogy zökkenő- mentes legyen fejlődésünk és szélesedjen az emberek mű­veltsége. Ennek az egységes művelő­dési politikának a kialakítá­sát szolgálják a megyeszerte működő művelődési bizottsá­gok. Igaz, ezek a bizottságok még fiatalok, mégis figyelem­mel kísérjük működésüket, azzal a megnyugtató érzéssel szólhatunk: fiatalságuk elle­nére máris hasznosan tevé­kenykednék. Munkájuk nyo­mán kibontakozóban van egy egységes helyi kultúrpolitika, megszűnőben van a kulturá­lis tevékenység széttagoltsága. Egyszóval: hasznos, sokat je­lentő a művelődési munkát irányító tevékenységük. Nagy szükség van arra, hogy megfelelő — mind szak­mai, mind politikai tekintet­ben —, jól felkészült, irányí­tó szerv igazgassa a kulturá­lis tevékenységet. Ez annál is inkább szükséges, mert ha­zánk életében a politikai, és gazdasági munka mellett egy­re fontosabb szerepet kap a kulturális nevelő tevékenység. És erre nagy szükség is van. Ma már a kulturális mun­kának is a gazdasági ered­mények fokára kell emelked­nie, mert ellenkező esetben egyenetlenül halad fejlődé­sünk. Ennek felismerését ma­gyarázza az is, hogy a párt az utóbbi évékben számtalan határozatában megfelelő hely­re emelte a művelődési mun­kát. Ehhez a célkitűzéshez azon­ban szervezettség szükséges. Köztudomású ugyanis, hogy művelődési tevékenységet majd minden tömegszervezet végez. Nem egy példa van .arra, hogy még egy kis fa­lucskában is előfordul, — a munka összehangolásának hiá­nya következtében —, hogy az egyik szerv is, meg a má­sik is azonos időpontra tű­zött ki valamilyen rendez­vényt. Természetesen sem az egyik, sem a másik nem si­került és még egy jó vesze­kedés is keveredett a siker­telenség miatt. A művelődési bizottságok feladata ezeket a súrlódásokat megszüntetni és a különböző szervek által nyújtott lehetőségeket úgy hasznosítani, hogy mindenki munkája benne legyen ebben és végső soron szélesítse a dolgozó emberek műveltsé­gét. Ha a művelődési bizott­ságok jól látják el ezt a fel­adatot, igen hasznos tevé­kenységet végeznek. Már nem egy községünkben találunk példát, hogy kulturális éle­tünk minden ágát hatékonyan mozgatják. Munkájuk nyo­mán szaporodik a tanuló dol­gozók száma, színvonalasabb a művészeti munka, szerve­zettebbé lesz az iskolánkívüli nevelés, de már van arra is példa, hogy helyesen, bekap­csolódnak az iskolák tevé­kenységébe is. E lmondhatjuk: a műve­lődési bizottságok ösz- szetétele megfelel an­nak a követelménynek, amely az igényesebb munkához szükséges. Helyet kapott a bizottságban a pártszervezet, az államhatalmi szerv. Ott van az Iskolaigazgató és azon­kívül minden szervezetnek a kulturális ügyeket intéző em­bere. Egyszóval a művelődési bizottságban a falu, vagy vá­ros vezetős'aervei vannak. Ez azután a bizottságoknak olyan erkölcsi súlyt ad, hogy intéz­kedésük határozatként léphet a mindennapi életünkbe. S zükséges is, hogy meg­felelő erkölcsi súlya legyen a művelődési bizottságnak, mert nagy a je­lentősége annak a munkának, amely reá hárul. Ez a mun­ka nagy felelősséget kér. Le­hetne másképpen olyan szé­les hatáskört élvezni, hogy például a művelődési bizott­ság kezdeményezheti új mű­velődési otthon létesítését? Természetesen a művelődési bizottságnak bírnia kell a dolgozók széles tömegeinek a támogatását és ilyen jellegű munkákat annak segítségével, a helyi erőforrások felhasz­nálásával, a községfejlesztési alap megfelelő ráfordításával tudja megoldani. A művelő­dési bizottságok tevékenysé­gét végeredményben olyan tevékenység szükséges jelle­mezze, amely a dolgozók leg­szélesebb köreit érinti. És eh­hez. a művelődési bizottság­nak meg is van a lehetősége. A dolgozókban nagy akarat van a magasabb műveltség elsajátítására. Ezt elősegíteni igen hálás és szép feladat. Csak elismeréssel adóznak a dolgozók, ha látják, hogy a művelődési bizottság a tanu­láshoz történetesen, elősegíti a könyvtár létrehozását, vagy rendezted a könyvállományt. Mert az emberék nevelése, ez a legfőbb, amiért tevé­kenykednie kell a bizottság­nak. Itt van példának az is­meretterjesztő munkával ösz- szefüggő feladatuk. A bizott­ság határozza meg a téma­tervet Már előre kijelöli a község jellegénél fogva, mi­lyen előadások a legszüksé­gesebbek ahhoz, hogy még magasabbra emelkedjenek a dolgozók gazdasági eredmé­nyei. Végső soron a művelő­dési bizottság tevékenysége itt hozza meg a gyümölcsét. Ezért a gazdasági munka fel­lendítésének szolgálatába kell állítani minden megmozdulá­sát. A kirándulások szervezé­sétől, a tanuláson keresztül, egészen a művészeti mun­káig. V égső soron: a művelő­dés ügyének felkaro­lása életünk előterébe került. Munkánk szerves ré­szévé vált. Egyre alaposab­ban és tudatosabban alkal­mazzuk az általa nyújtott le­hetőségeket a mindennapi munkában. Fontos feladat ez, mert emeli a dolgozók mű­veltségét, a művelt ember pedig egyre gazdagabb alko­tásokkal gyarapítja az orszá­got. A kulturális tevékenység irányítása a művelődési bi­zottságok kezében van. Tevé­kenységükhöz bizalmat bizto­sították a dolgozók legszéle­sebb tömegei, a párt és ez komoly erő az eredmények gyors kibontakoztatásához. Bobál Gyula A mezőgazdasági szakmun­kás-képző akciócsoport feb­ruár 11-én ülést tart Salgó­tarjánban, a megyei tanácson. Az akciócsoport tagjai meg­vitatják a termelőszövetkezeti szakmunkás-képzés eredmé­nyeit és a- tennivalókat a munka további javítása érde­kében. ÜJRA A MOZIÜZEMI VÁLLALAT VETTE KEZELÉSBE A TANÁCSI MOZIKAT Hosszas vita és tárgyalás után a Nógrád megyei Mozi­üzemi Vállalat újra kezelésé­be vette az eddig tanácsi ke­zelésben levő filmszínháza­kat is. Az intézkedésre egyebek mellett azért volt szükség, mert a filmszínházak egysé­ges irányítása, tiervszjerűbb működtetése csak így válik lehetővé. Az új intézkedés­sel 17 filmszínház került visz- sza tanácsi kezelésből a Mozi­üzemi Vállalathoz. A Népművelődési Tanácsadó tervei Munkánk alapvető feladata a népművelés módszereinek felkutatása, tanulmányozása és terjesztése megyei, de rész­ben országos viszonylatban is. Ezzel. a tevékenységgel kívá­nunk hozzájárulni az embe­Egyre több szórakoztató « hasznos szakkört és klubot alakítanak gyermekek és felnőttek megyénkben is. Ezek az emberek a gyűjtés szenvedélyének rabjai, de ügy gyűjtenek, hogy abból haszon, nemes szórakozás származzon. Legutóbb Nagy- bátonyban a pedagógusok kezdeményezésére bélyeg- gyűjtő szakkört alakított jó- néhány felnőtt. A nagyrészt pedagógusokból álló szakkör legtöbb tagja már régóta hó­dol a bélyeggyűjtés szenve­délyének, s most szövetkez­tek az egyre több és szebb bélyegek megszerzése érde­kében. A szakkör tagjai már eddig is kiterjedt nemzetközi levelezést folytatnak. Moszk­va, Kanton, Berlin, Izrael, Japán és még ki tudja hány külföldi város és ország ra­jongó bélyeggyűjtői gyara­pítják a magyar barátaik gyűjteményét. Terveikben ki­állítások rendezése és a szak­kör tagjainak gyarapítása szerepel. rek szocialista gondolkodás­módjának gyors ütemű kiala­kításához, a szakmai és álta­lános műveltségi színvonal emeléséhez. Gyakorlati munkánk során ezeknek a szükségleteknek, igényeknek teszünk eleget. A Megyei Tanács VB, Mű­velődésügyi Osztállyal egyet­értésben határoztuk meg el­következendő feladatainkat is. Ennek alapján tapasztalat- cserék, ankétok megrendezé­sével kívánjuk a legjobb módszereket átadni a nép­művelés munkásainak. To­vábbá klubmunka, közönség­szervezés, szakköri tevékeny­ség, bábjáték, ének-zenekarok élete, színjátszók belső neve­lőmunkája, tánccsoportok szervezése, az ismeretterjesz­tés hatékonyságának a növe­lése, gyermekfoglalkozások megszervezése azok a terüle­tek, amelyekkel intenzíveb­ben foglalkozunk a jövőben. Ezeken belül különös gondot fordítunk a munkásosztály szocialista gondolkodásmódjá­nak kialakítására, valamint a „szocialista falu — szocia­lista kultúra” megteremtésé­re. A megye minden járásában megalakulnak a Járási Mű­velődési Házak. A Népműve­lési Tanácsadó ezeken keresz­tül fogja elterjeszteni jó módszereit, mivel azok egy- egy járás művelődési ottho­nainak segítését kötelesek el­látni. Ennek elősegítésére ki­dolgozzuk a Járási Művelő­dési Házak területi munká­jára vonatkozó módszereket is. A népművelők továbbkép­zését is a Népművelési Ta­nácsadó végzi. Ezért erre igen nagy gondot fordítunk. Ennék tematikáját a megyei sajátosságok, szükségletek ha­tározzák meg, amelyet a Mű­velődési Osztállyal közösen állít össze a Tanácsadó. A fejlődés meggyorsításának szükségszerűsége is igényli a tudatosabb népművelési mun­kát. Balcza Lajos Kisiparosok tanácskozása és értelmiségi ankét Romhányban Február harmadikén gazdag program keretében tanácskoz­tak Romhányban a falubeliek. Délelőtt a kisiparosok ta­nácskoztak a termelőszövet­kezeti építkezések, általában a termelőszövetkezeti munka segítéséről. Majd a falu értel­miségi dolgozói tartottak an­kétet, amelyen megbeszélték az értelmiség új helyzetének megfelelő szerepét és felada­tát a mezőgazdaság szocia­lista átalakulása után az em­berek tudatának átformálásá­ban. A zeneiskola II. bérleti hangversenye Az elmúlt napokban tar­totta meg az állami zeneis­kola a II. bérleti hangverse­nyét. Ez alkalommal három fúvós hangszer — fuvola, oboa, fagott — zeneirodalmá­val ismerkedett meg a kon­cert közönsége. A három fia­tal * budapesti előadó — Ko­vács Imre fuvolaművész, Hock Bertalan oboaművész és Papi gyűlés a megyei tanácson A Hazafias Népfront és a Papi Békebizottság rendezé­sében február 8-án délelőtt fél 11-kor papi gyűlést tarta­nak a megyei tanács nagyter­mében. A gyűlésen megyénk papjai megvitatják szocialista álla­munk kultúrmunkájából őket érintő feladatokat és beszél­getnek a békemozgalom rájuk vonatkozó feladatairól is. Kovács János fagoítművész — már az első műsorszámmal megnyerte a közönség szívét. Vivaldi: Trió-jának stílusos előadása, a technikai nehéz­ségek könnyed legyőzése, a muzikális előadás méltán váltott ki nagy tapsot. A to­vábbiakban szólószámok és kamaraművek váltották egy­mást, melyek közül különösen nagy sikert aratott Cimarosa Kettősversenye fuvolára és oboára. A nemrég felfedezett és magyarországi bemutató­nak számító Dittersdorf: Oboaverseny és Mirosnyikov szovjet zeneszerző fagottra írt tréfás hangulatú Scherzó- ja. A zongorakíséretet kifo­gástalanul látták el a salgó­tarjáni zeneiskola tanárai: Baranyai Marianna, Oravecz Etelka és Szánthó Lajos. Vi- rágh László zeneiskolai igaz­gató összekötő szövege adott keretet a kitűnő hangverseny­nek, melynek forró hangula­tát a hideg terem sem csök­kentette. Jobb népművelési munkát Ludányhalásziban Káros jelenség tapasztalha­tó Ludányhalásziban és saj­nos, ez az eset nem is egye­dülálló a megyében. Itt a népművelési munka az utób­bi hónapokban leszűkült a művészeti csoportok alkalmi szereplésére és a könyvtári munkára. Nehezen értik meg a kulturális ügyekkel megbí­zott, a falu lakosságának mű­velődését elősegítő szakembe­rek, hogy most a szocializmus építésének jelenlegi szakaszá­ban nagyon fontos dolog azon munkálkodni, hogy a dolgozó parasztság életmódjában is követni tudja a falun végbe­ment nagy szocialista átala­kulást. Fontos, hogy segítsük a ter­melőszövetkezeti parasztembe­reket a nagyüzemi gazdaság­ban, nagyüzemi módon dol­gozni és élni. Kötelességeik teljesítésére a földművelés magasab fokon történő fej­lesztésére, a lakosság igényei­nek minden irányú kielégíté­sére kellene törekedniök a népművelés dolgozóinak Lu­dányhalásziban is. Sajnos. azonban az itteni kultúrotthon nem tudja ellát­ni ilyen irányú feladatát, a lakosság igényeinek kielégíté­sét, nem tud központja lenni a község művelődési életének. Ennek több oka is van eb­ben a községben. Mindenek­előtt súlyos hiba, hogy nincs meg a minden munkához szükséges társadalmi összefo­gás. A kultúrotthon igazgató­ja egymaga akar mindent csi­nálni. Egymaga pedig nem képes arra, hogy ellássa a fel­adatot, hogy kapcsolatot tart­son a lakosság legszélesebb rétegeivel, hogy támaszkodni tudjon különféle tömegszerve­zetekre. Keveset tárgyal meg például az iskola igazgatójá­val, aki egyben a művelődési bizottság elnöke. Ebből adódik aztán, hogy rosszul megy a népművelési munka. Ebből, a káros, — „mindent egyedül” — szemlé­letből adódóan az egy ember véleménye szabja meg itt a dolgok menetét. A kultúrott­hon igazgatójának például az a véleménye: nem érdekli az embereket az ismeretterjesz­tés. Még ha így is lenne, ak­kor sem szabadna ebbe egy kultúr munkásnak belenyugod­nia. Ha kollektíván gondoskod­nának a falu művelődéséről, akkor már régen rájöhettek volna. hogy a szervezésben van itt a probléma. A szer­vezés módszere, általában a módszerek megválogatása nem szerencsésT nem tudja kellő­képpen mozgósítani a lakos­ságot. Ha valamihez, akkor a népműveléshez csakugyan lelkes odaadásra, türelmes munkára, sok-sok önfeláldo­zásra van szükség. Baráti be­szélgetések során jól kell is­merni az embereket, mert népművelési munkát csak így lehet folytatni. Ludányhalászi most már egypár hónap óta termelő­szövetkezeti község. Helyes volna, ha a helyi tsz vezető­ség azon munkálkodna, hogy a gazdaságot mielőbb nagy­üzemi alapra helyezze. Töb­bet törődhetne a tsz vezető­ség a dolgozók nevelésével, azzal, hogy szakmai képzésü­ket elősegítse, világnézeti fej­lődésükben útmutatást adjon. Csakis így lehet több hozzá­értéssel irányítani egy nagy­üzemi gazdaságot, dolgozni a közös birtokon. Természetesen nem lehet mindent a művelődési otthon igazgatója és a tsz vezetőség lelkiismeretére hárítani. Több felelősséggel dolgozhatna a művelődési bizottság is. A benne résztvevő társadalmi, gazdasági és művelődési szak­emberek jobban irányíthat­nák, ellenőrizhetnék a nép­művelési munkát. Elképesztő dolog, hogy még az 1960/61-es évi népművelési munkatervét január elején sem tárgyalták meg, üléseit sem tartja rend­szeresen a művelődési bizott­ság. Célratörőbben kellene fel­használni a népművelés sok­oldalú lehetőségét. Ne eléged­jenek azzal meg, hogy alkal­manként egy-egy egyfelvoná- sos darabbal szerepel a szín­játszó csoport, vagy elég jó a statisztikája a népkönyvtár­nak. Tsz-község lévén, min­denekelőtt szakmai és világ­nézeti jellegű előadásokat, tanfolyamokat lehetne tarta­ni. Rendszeresebbé kellene tenni az irodalmi szakköri te­vékenységet. Itt is próbálkoz­ni lehetne a máshol oly jól bevált József Attila olvasó­mozgalommal. Mindehhez a munkához persze úgy kezdjen hozzá a művelődési bizottság, hogy munkatervet dolgozzon ki, amelyben megszabja bizonyos időre feladatait, a kulturális munka célkitűzéseit. Ez pe­dig anélkül nem megy, hogy jó kapcsolatot ki ne építse­nek a tömegszervezetekkel, a KISZ-szel, a Nőtanáccsal, ta­náccsal, földművesszövetke­zettel, Vöröskereszttel. Át kell érezniük Ludányhalászi nép­műveléssel foglalkozó szak­embereinek, hogy a lakosság­ban fel kell ébreszteni az ér­deklődést — az élet sokoldalú ismereteinek elsajátítására, lépést kell tartani a korral, s mindenekelőtt a faluban megtörtént nagy átalakulás­sal. , U. M. Szakkört alakítottak a bélyegek rabjai

Next

/
Oldalképek
Tartalom