Nógrádi Népújság, 1961. január (17. évfolyam, 4-8. szám)

1961-01-18 / 5. szám

6 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1961. január 18. MAGASABB KÉPZETTSÉG ­JOBB BÁNYÁSZKODÁS Szülők és pedagógusok együtt nevelnek a jobbágyi általános iskolában A második ötéves terv si­kere — különösen a szénbá­nyászatban attól is függ, hogy bányászaink, műszaki középkádereink, * aknászok, lőmesterek mennyire ismerik szakmájukat, mennyire tud­ják a műszaki intézkedése­ket végrehajtani, végrehaj­tatni. Ma, amikor éppen az öteves terv sikere érdekében az új munkamódszerek, tech­nológiák egész sorát vezetik be, alkalmazzák, amikor egy- ínásután korszerűsítik bá­nyaüzemeinket, a különböző gépek egész sorát állítják munkába, önkéntelen felve­tődik a kérdés: elég-e a régi szakismeret, szükség van-e bányászaink, műszaki közép­kádereink, de egész műszaki gárdánk megfelelő továbbkép­zésére ? A válasz feltétlen igen lehet. A példák egész sokasága iga­zolja az igennek szükségsze­rűségét. Hiszen nem egyedül­álló jelenség, hogy szénme­dencénk bányaüzemeiben na­gyon sok aknásznak nincs meg a technikumi végzettsé­ge, legtöbbjük régi szakisme­retéből él. A Zagyvái Bánya­üzemnél például a 31 aknász közül mindössze csak egy rendelkezik technikumi vég­zettséggel, de akadnak olya­nok is, akik a munka átvéte­lénél sajnos, például a köbö- zéssel nagyon is hadilábon állnak. Mindezek megszüntetése cél­jából a szénbányászati tröszt mór az elmúlt esztendőben sokat tett, pótolni kívánta a korábbi elmaradásokat. 1960- ban, éppen a második ötéves terv előkészítésének eszten­dejében 189 különböző to­vábbképző tanfolyamot szer­veztek, mintegy 7320 hallga­tó részvételével. Köztük olyan fontos szaktanfolyam volt, mint a vájár, robbantóvájár, gépkezelő, lakatos, villamos mozdonyvezető, avagy mér­nöktovábbképző. A statiszti­kai adatok szerint a szak­munkásképző tanfolyamok ál­talában jól fejeződtek be. örvendetes, hogy ezeknél a tanfolyamoknál lemorzsoló­dás nem volt, sőt nem egy­nél, mint például a vájár, segédvájár képzésnél a kez­dési létszámhoz viszonyítva évközben emelkedés is ta­pasztalható volt. Ez részben érthető, hiszen a tanfolyamok elvégzése a fizetés 10, illetve 20 százalékos emelkedésével is jár — tehát érdekelt eb­ben a dolgozó. Nemcsak ez, hanem a bányászok törekvé­se alapján igen jó eredményt értek el például a vájárto­vábbképzés terén Kányáson, Rónán, Nagybátonyban és a mizserfai üzemeknél. A lő­mesteri tanfolyamok közül a zagyvái, nagybátonyi és a salgói üzemek dolgozói fejez­ték be jó eredménnyel tanul­mányaikat. De ha már a szakmunkás- képzés fontosságáról, eredmé­nyeiről beszélünk, nem hagy­hatjuk szó nélkül — éppen Okulás céljából azokat a hiá­nyosságokat, amelyek 1960- ban mégiscsak gátolták a munkát, gátolták a munká­sok továbbképzését. Legna­gyobb probléma a gépkezelői továbbképzésnél merült fel, pedig ez igen nagy fontos­sággal bír, hisz’ mind több gép érkezik szénmedencénk­be már ebben az esztendő­ben is. Ezeknél a tanfolya­moknál nagy volt a lemor­zsolódás, de a tanulmányi színvonal sem volt kielégítő. Okát elsősorban abban kell keresni, hogy ezekhez a tan­folyamokhoz nem volt meg­felelő tanulmányi könyv, amely elősegítené a hallgatók jobb felkészülését. A lemor­zsolódásnak másik okát abban kell keresni, hogy korántsem volt meg az a kellő felvilá­gosító munka, amelyet eset­leg más tanfolyamok szerve­zésénél tapasztalni lehetett. A legnagyobb mulasztást 1960-ban a Nagybátonyi Szolgáltató Vállalatnál követ­ték el, ahol a beütemezett tanfolyamok közül mindössze a balesetelhárítási tanfolya­mot tudták befejezni. A munkások, a műszaki középkáderek továbbképzésé­re • ebben az esztendőben to­vább kell keresni a megfele­lő utat, a megfelelő formát. Nem mai javaslat, de mi is felvetjük: feltétlen gondolkod­ni kellene azon, hogy mielőbb létrehozzanak akár Salgótar­jánban, vagy más nagyobb bányásztelepülésen egy tech­nika házát. Törekedjenek az üzemekben a műszaki klu­bok szervezésére, s azokat lássák el a különböző szak­mai folyóiratokkal, állandó jellegű könyvtárral. Folytas­sák a műszaki középkáderek, a bányászok szakmai nevelé­sét, szervezzenek ismét külön­böző szakmai tanfolyamokat, előadássorozatokat. A fizikai dolgozók részére szervezzék újjá az általános oktatási for­mákat, hogy azokon tovább fejleszthessék szakmai és mű­száki tudásukat. A szénbányászati tröszt il­letékes osztálya már elkészí­tette az 1961. évi szakmai to­vábbképzések tervezetét. En­nek előzetes adatai nagyon is örvendetesek, mert azt bizo­nyítják, hogy több tanfolya­mi lehetőséget nyújtanak a Kéthavonként számlázzák az áramdíjakat A sajtóból és a rádióból fo­gyasztóink értesültek arról, hogy a kormányzat határozata alapján 1961 január 1-től át kell térni az áramdíjak kéthavonkénti szám­lázására. Ennek előfeltétele az, hogy fo­gyasztóinkat! két csoportra oszt­juk. Az első csoportba azok tar­toznak, akiket minden páros hó­napban keresnek fel majd pénz­beszedőink inkasszó , és mérőle­olvasás céljából. A kéthavi számlázásra való át­térés időszaka január és február hónapokban tart. Az áttérési idő­szakot az teszi szükségessé, hogy a kéthavonkénti leolvasás és számlázás egyazon időpontban nem oldható meg. (Vagyis az el­fogyasztott energia leolvasásával egyidőben nem tudnak szám­lázni.) Január hónapban a II. csoport­ba, február hónapban az I. cso­portba tartozó fogyasztóinknak kézbesítünk egy úgynevezett „ok­tóber II.” jelzésű áttérési szám­lát, amely már az elfogyasztott energia kiszámlázása. Az áttérési számla fizetése egyetlen fogyasztónál sem jelent külön megterhelést, mert a to­vábbi, kéthavonta sorrakerülő áramszámla fizetésekor minden fogyasztó meggyőződhet arról, hogy a számlában szereplő „árammérő végső állása” lénye­gesen kevesebb, mint amennyi a mérőn leolvasásra kerül. Tehát továbbra is, az elfogyasztott energiát utólagosan fizeti ki a fogyasztó. Hangsúlyozzuk, hogy az át­térés nem jelent tarifarendezést. Az 1959. január hónapban beveze­tett és jól bevált tömbtarjfát fog­juk továbbra is alkalmazni min­den változtatás nélkül. Az át­térésnél jelentkező költségmegta­karítással népgazdaságunk rész­ben ellensúlyozza azt a terhet, amelyet a tömbárszabás beveze­tése okozott. Kérjük fogyasztóinkat, segítsék elő leolvasó közegeink munká­ját. Pénzbeszedőink útján minden egyes lakásvilágitási fogyasztónak kikézbesítjük a Nehézipari Mi­nisztérium Villamosenergiaipari Igazgatóságának tájékoztatóját, amely részletes felvilágosítással szolgál a kéthavonkénti áram- számlázás bevezetésének szüksé­gességéről és az áttérés módjá­ról. Kérjük kedves fogyasztóinkat, hogy a kikézbesített tájékoztatót saját érdekükben olvassák el. Eszakmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat Salgó­tarjáni üzletigazgatósága. bányászoknak, műszaki dol­gozóknak, s azokon a terve­zet szerint sokkal többen is vesznek majd részt, mint az elmúlt esztendőben. A tröszt­nél nyert értesülés alapján 1961-ben 297 szakmai tanfo­lyamót szerveznek, melyeken a hallgatók száma meghalad­ja a 12 ezret, más szóval csak­nem kétszeresére növelik a hallgatók számát. Ismét nagy Súlyt helyeznek a vájár, se­gédvájár, a gépkezelői, a mű­vezető, felvigyázó, aknász és mérnöktovábbképzésre. De eb­ben az esztendőben arra van szükség, hogy a szakmai to­vábbképző tanfolyamok szer­vezésével ne álljon meg a munka, hanem a hallgatókat lássák el megfelelő anyaggal, gondoskodjanak a tanfolya­mok megfelelő színvonaláról, arról, hogy a tanulókat, hall­gatókat számoltassák is be a végzett munkáról, előrehala­dásukról. Erre szükség van, mert megnövekedett felada­tainknak csak jól képzett szakmunkásokkal, fejlett mű­szaki gárdával tehetünk ele­get. Somogyvári László Egyre jobban kibontakozó társadalmi mozgalom nap­jainkban a szülők és pedagó­gusok munkaközössége. A munkaközösségek munkája a tartalmi, a nevelési felada­tok felé irányul. És ma már megyeszerte sok helyen en­nek érdekében változatos módszereket is alkalmaznak az iskolák munkaközösségei­ben. A nevelési kérdések iránt megnövekedett az érdeklődés a jobbágyi általános iskolá­ban, az iskola tanulói szülei­nek körében. Nagy dolog — bár sajnos, egyelőre még kevés iskolában ismerték fel kellőképpen — az iskolai munka és az élet­tel való kapcsolat fontosságát, de itt, Jobbágyiban a szülők a leglelkesebb igenlői a po­litechnikai oktatásnak. Mindössze pár hét alatt tár­sadalmi munkában falat emeltek, tetőt húztak a poli­technikai oktatás színhelye, a szép, modern műhely fölé, hogy ezentúl ott folyjék az oktatás. Több százan vettek részt ebben szülők, pedagó­Takarékoskodnak a nőtincsi gazdák TÖBB MINT 1300 FORINT AZ EGY KÖNYVRE ESŐ BETÉTÁLLOMÁNY A nőtincsi dolgozó parasz­tok már „saját bőrükön” érezték, hogy mennyire érde­mes takarékoskodni, meg­takarított pénzüket betétben elhelyezni. Érezték ezt abból hogy az' állam pénzüket első­sorban a községük szé­pítésére, a dolgozó pa­rasztok igényeinek kielé­gítésére használják fel, de abból is, hogy egy-egy család akkor veszi igénybe a takarékba helyezett össze­get, amikor azt kívánja. Az elmúlt években — talán ép­pen az egyének takarékosko­dásának segítségével épült fel a művelődési otthon, s több olyan munkát végeztek el községfejlesztésből, ami a falu lakóinak régi kívánsága volt. A legnagyobb öröm ak­kor volt, amikor a művelő­dési otthon avatása után nem sokkal az is kiderült, hogy a falu lakói a legtaka­rékosabbak közé tartoznak, s megnyerték a megyei ver­senyt is. Ezért a község dol­gozó parasztjai 1959-ben az új művelődési otthonba egy televíziót szerelhettek be — a takarékossági verseny ju­talmaként kapott 5 ezer fo­rintból. A falu dolgozói az elmúlt napokban a közös gazdálko­dás útját választották. Ezzel együtt természetesen terveik, kívánságaik még nagyobbak lettek. Ezért úgy döntöttek, hogy az elkövetkezendő na­pokban terveik valóra váltá­sa érdekében tovább szélesí­tik a takarékossági mozgal­mat. Eddig a 307 család közül már 283 rendelkezik be­tétkönyvvel, több mint 320 ezer forint a betét- állományuk, s az egy könyvre jutó összeg meg­haladja az 1300 forintot. Most az a törekvésük, hogy ismét megnyerjék a községek között folyó takarékossági versenyt, s elérjék: ahány család, annyi betétkönyv mozgalom célkitűzéseit. Reméljük, Nőtincsen ez is sikerrel jár... Céltudatos, új szellemű munka Salgótarján művelődési otlhonaiban Városunk művelődési ott­honaiban vidám élet pezsdül az alkotómunka, a szórako­zás zaja veri fel a terme­ket. Ismeretterjesztő előadá­sok, színdarabok, zenés játé­kok, szakköri foglalkozások, zenepróba, tánctanítás zajlik mindenfelé. A különböző vál­lalati, szakszervezeti művelő­dési otthonokban egyre cél­tudatosabb munka folyik. A színvonalasabb munka érdekében a művelődési otthonok vezetősége tanul­mányozza a művelődés- politika időszerű kérdéseit, és ennek szellemében irá­nyítják a munkát. Az első negyedéves mun­katervek azt mutatják, hogy egyre jobban figyelembe ve­szik a dolgozók igényeit, ja­vaslatait, s ennek értelmé­ben irányítják az ismeret­terjesztési művészeti munkát. A Salgótarjáni Acélárugyár művészeti munkára kerül sor. dául az első negyedévben je­lentős ismeretterjesztő és művészeti munkára kerül ser. A különböző munkás akadé­miák, előadássorozatok mel­lett a színművészeti szakkör, az ének- és zenekar is szor­galmas munkával készülnek a bemutatókra. A Petőfi színjátszó szakkör tagjai két zenés darab közül választa­nak rövidesen. Vagy Innocent —Szenes—Kállai—Horváth: Tavaszi keringő, vagy Jerniz Jurán dot: A bajnoknő férje című lengyel darabot fogják lejátszani. Mindkettő nagy érdeklődésre tarthat számot. A művelődési otthon zene­kara- és énekkara már az áprilisi Országos Vasas Zenei Fesztiválra készül. Szorgal­masan próbálják Szervánszki: Honvéd kantáta című művét. E készülődés mellett sor ke­rül még januárban „A sza­valás művészete” címmel „Horváth Ferenc érdemes mű­vész bemutató estjére.' Már­ciusban pedig megrendezik a „Furfangosok utazási baj­noksága” című vidám zenés estet. A ZIM salgótarjáni gyár­egységének művelődési ott­honában is hasznos munka folyik. A művelődési otthon vezetősége a napokban dönti el az éves tervjavaslat sor­sát, de az már bizonyos, hogy áprilisban bemutatót rendez­nek a színjátszók. Bemutat­ják a Két szerelem című zenés játékot. A színjátszók már április 4-re is készülnek egy- felvonásos darabbal. Lelkiismeretesen gyakorolnak a tánccsoport tagjai is. A színjátszók és a táncosok is már többször jártak a felső- toldi, alsótoldi és kutasói ter­melőszövetkezetekben. ahol bemutató előadásokat tartot­tak. gusok és az iskola volt ta­nulói. (!) A dolgozó szülő gyermekei­nek támogatása igen sokol­dalú. A munkaközösség segíti a napközi otthon otthonosabbá tételét is, sőt mi több, a ma­ga nemében páratlan kezde­ményezés is született a nap­közi otthon létesítésével kap­csolatban. Ebben az iskolában csak a délelőtt járó gyerme­kek tanulásának felügyeletét tudták megoldani. Az egyet­len napköziből kimaradtak azok a gyermekek, akik dél­után járnak iskolába. A munkaközösség segítő készsége itt/sem hagyta cser­ben a gyermekeket, a közel 10 gyermek szá­mára társadalmi napközit létesítettek. Hallatlanul nagy dolog ez, hiszen arról van szó, hogy e pár gyermek szülei meg­egyeztek maguk között, ha az iskola biztosít fűtött termet a gyermekeknek, ők ellátják a felügyeletet. Ellenőrzik a gyermekek tanulását, ha az idő engedi, mesélnek nekik, felelnek kérdéseikre. Mind­össze azt kérték az egyébként nagyon elfoglalt pedagógu­soktól, hogy esetleges problé­máikban ők is segítsenek. Es hónapok óta működik ez a társadalmi napközi, naponta váltva egymást, ügyelnek a gyermekekre a szülők. Megkezdődött a szülők köré­ben is a tanulás, hogy minél kevesebb válaszolatlan kér­dése lehessen a gyermekek­nek a napköziben. Szinte nehéz napirendre térni e dolog felett, olyan nagy a jelentősége. A szülők sokoldalú támogatása meg­nyilvánul olyasmiben is, hogy Pl. minden utcában utcafele­lős ellenőrzi a tanulóknál a tanulási idő kihasználá­sát. Az is jó dolog, hogy a mozi körül ólálkodó gyermekeket segítenek hazaterelni, nem engedik meg, hogy késő este az utcán legyenek, vagy so­rolhatnánk még így tovább a jó példákat, amiben segítő kezet nyújtanak a szülők a pedagógusoknak. Ennek ellenére itt Jobbágyi­ban is akadna még tennivaló bőveri. örvendetes, hogy nö­vekedett a munkaközösségek választmányában az édesapák száma, de ettől függetlenül az iskolával való kapcsolattartás a gyermekek családon belüli nevelése a legtöbb családban egyedül az édesanya feladata. Nem alkalmazzák kellőkép­pen a népművelődési munka hasznos eszközeit, kevés pe­dagógiai tárgyú előadás sze­repel a művelődési otthon te­matikájában, sőt mi több, túl­ságosan keveset hívják össze a pedagógusok a szülőket, a nevelési feladatok megbeszé­lésére. Pedig e feladatok megvalósításával, a munka tervszerűbbé tételével még sokoldalúbb lehetne a szülők és pedagógusok munkaközös­ségének munkája a jobbágyi általános iskolában. U. M. Hit kell tudni a családi lakóház építésekről? ii. III. Tereprendezés. A terület végérvényesen történő kialakítása, fix pont­ra vonatkoztatva plusz-mín- nusz 0,00 megjelöléssel és a padlószintek és szintek viszo­nyaira vonatkoztatva. IV. Talajtechnikai viszo­nyok. Szabatosan leírva a talaj minősége, és talajszerkezete. A beadványhoz csatolni kell három példány rajzot az építményről, amelynek össz­hangban kell lenni a műszaki leírással. Amennyiben a fo épületen kívül mellékhelyisé­gek —? kút, sertésól, kerítés — is épülné, úgy ezekről is hasonló módon szükséges a műszaki leírás és a szüksé­ges rajzok, egyébként amilyen munkákat akar készíteni. Telekkönyvi szemle: az építtető telekkönyvi szemlét az illetékes járásbíróság te­lekkönyvi hatóságától szerzi be, egy példányban, melyet építési engedély kérelem be­adása előtt legalább nyolc nappal előbb kell kérni, hogy azt a kérelmező kellő időben kézhez kaphassa. A telek­könyvi szemle kiállítása ille­tékmentes. A fentiek szerint ellátott építési engedély \ ké­relmeket, illetve azok tervraj­zát a kivitelezővel alá kell íratni. így a szabályszerűen benyújtott kérelmeket az I. fokú építési hatósághoz be­nyújtani, Salgótarján, Városi Tanács VB. Műszaki Osztá­lyához. Az elintézést meggyorsítja az a tény, ha a fenti beadvá­nyokhoz szükséges kellékek megvannak, és így a szaba­tosság mellett az építési en­gedély kiadása nem okoz ne­hézségeket. A tervrajzokat csakis a ter­vezői névjegyzékben szereplő személyek készíthetik, a 3/ 1958. számú É. M. sz. rendelet alapján. Minden olyan építkezés vagy átalakítás, vagy mellék- helyiség építése, vagy nagyobb tereprendezés, amely úgy szerkezeti, mint terepviszo­nyok nagymérvű megváltozá­sát jelenti, ezekre is építési engedélyeket leéli kérni a fent említett I. fokú hatóság­tól. Ugyancsak épület elbon­tás, amely megszüntetéssel jár, erre is bontási engedély szükséges. Az átalakított épületeknél feltétlenül színes ábrázolás­sal kell kifesteni, mégpedig: sárga színnel a fal bontását, piros színnel az új fal kép­zését, fekete vagy szürke színnel a régi fal jelölését, beton jelzése sárgászöld, vas­beton jelzése sötét, vagy ké­keszöld. Vízvezeték bejelölését a helyszínrajzon kell ábrá­zolni, kők színnel az ivóvíz, barnával a szennyvízcsator­nát és sárgával a csapadék­vízcsatornát. Az építkezéssel kapcsolat­ban, amennyiben a kivitele­zésnél az úttest járdáját is el kívánják foglalni, vagy az úttest egy részére anyagot ki- ván tárolni az építtető, úgy er^e is járda és úttest fogla­lási engedélyt kell kérni az I. fokú hatóságtól kellő meg­indokolással. Az építési kiviteli tervek és műszaki leírások, melyet az építési hatóság engedélyével kiad, azt minden körülmények között az építési engedély alapján kell kivitelezni. Azon változtatni, módosítani csak­is az I. fokú hatóság hozzá­járulásával lehet. Amennyi­ben ezt az építtető elmulasz­taná, bírságot von maga után. Félreértés elkerülése végett, valamint a későbbi vitákra feltétlenül kívánatos, hogy a szomszéd telektulajdonosoktól is véleményt, illetve építési beleegyezést eszközöljenek az építtetők. A közöltek szerint feltétlenül felhívjuk ezúton is az Országos Tervezői Név­jegyzékben szereplő tervezők figyelmét, hogy a fentiek be­tartását vegyék figyelembe, mert ezzel az I. fokú hatóság munkáját könnyítik meg és egyébként elősegítik az épít­tető mielőbbi építkezésének beindítását. Ellenkező esetben maga után vonja azt, hogy mindkét felet hátráltatja munkájában. (Az építtetőt és az I. fokú hatóságot.) Az elkövetkezendő időben az I. fokú hatóság az ilyen beadványokat, amelyek nem a megfelelő módon készülnek, nein fogadja el és esetleg maga után vonhatja a ter­vezői névjegyzőkből való tör­lést.

Next

/
Oldalképek
Tartalom