Nógrádi Népújság, 1961. január (17. évfolyam, 4-8. szám)
1961-01-18 / 5. szám
6 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1961. január 18. MAGASABB KÉPZETTSÉG JOBB BÁNYÁSZKODÁS Szülők és pedagógusok együtt nevelnek a jobbágyi általános iskolában A második ötéves terv sikere — különösen a szénbányászatban attól is függ, hogy bányászaink, műszaki középkádereink, * aknászok, lőmesterek mennyire ismerik szakmájukat, mennyire tudják a műszaki intézkedéseket végrehajtani, végrehajtatni. Ma, amikor éppen az öteves terv sikere érdekében az új munkamódszerek, technológiák egész sorát vezetik be, alkalmazzák, amikor egy- ínásután korszerűsítik bányaüzemeinket, a különböző gépek egész sorát állítják munkába, önkéntelen felvetődik a kérdés: elég-e a régi szakismeret, szükség van-e bányászaink, műszaki középkádereink, de egész műszaki gárdánk megfelelő továbbképzésére ? A válasz feltétlen igen lehet. A példák egész sokasága igazolja az igennek szükségszerűségét. Hiszen nem egyedülálló jelenség, hogy szénmedencénk bányaüzemeiben nagyon sok aknásznak nincs meg a technikumi végzettsége, legtöbbjük régi szakismeretéből él. A Zagyvái Bányaüzemnél például a 31 aknász közül mindössze csak egy rendelkezik technikumi végzettséggel, de akadnak olyanok is, akik a munka átvételénél sajnos, például a köbö- zéssel nagyon is hadilábon állnak. Mindezek megszüntetése céljából a szénbányászati tröszt mór az elmúlt esztendőben sokat tett, pótolni kívánta a korábbi elmaradásokat. 1960- ban, éppen a második ötéves terv előkészítésének esztendejében 189 különböző továbbképző tanfolyamot szerveztek, mintegy 7320 hallgató részvételével. Köztük olyan fontos szaktanfolyam volt, mint a vájár, robbantóvájár, gépkezelő, lakatos, villamos mozdonyvezető, avagy mérnöktovábbképző. A statisztikai adatok szerint a szakmunkásképző tanfolyamok általában jól fejeződtek be. örvendetes, hogy ezeknél a tanfolyamoknál lemorzsolódás nem volt, sőt nem egynél, mint például a vájár, segédvájár képzésnél a kezdési létszámhoz viszonyítva évközben emelkedés is tapasztalható volt. Ez részben érthető, hiszen a tanfolyamok elvégzése a fizetés 10, illetve 20 százalékos emelkedésével is jár — tehát érdekelt ebben a dolgozó. Nemcsak ez, hanem a bányászok törekvése alapján igen jó eredményt értek el például a vájártovábbképzés terén Kányáson, Rónán, Nagybátonyban és a mizserfai üzemeknél. A lőmesteri tanfolyamok közül a zagyvái, nagybátonyi és a salgói üzemek dolgozói fejezték be jó eredménnyel tanulmányaikat. De ha már a szakmunkás- képzés fontosságáról, eredményeiről beszélünk, nem hagyhatjuk szó nélkül — éppen Okulás céljából azokat a hiányosságokat, amelyek 1960- ban mégiscsak gátolták a munkát, gátolták a munkások továbbképzését. Legnagyobb probléma a gépkezelői továbbképzésnél merült fel, pedig ez igen nagy fontossággal bír, hisz’ mind több gép érkezik szénmedencénkbe már ebben az esztendőben is. Ezeknél a tanfolyamoknál nagy volt a lemorzsolódás, de a tanulmányi színvonal sem volt kielégítő. Okát elsősorban abban kell keresni, hogy ezekhez a tanfolyamokhoz nem volt megfelelő tanulmányi könyv, amely elősegítené a hallgatók jobb felkészülését. A lemorzsolódásnak másik okát abban kell keresni, hogy korántsem volt meg az a kellő felvilágosító munka, amelyet esetleg más tanfolyamok szervezésénél tapasztalni lehetett. A legnagyobb mulasztást 1960-ban a Nagybátonyi Szolgáltató Vállalatnál követték el, ahol a beütemezett tanfolyamok közül mindössze a balesetelhárítási tanfolyamot tudták befejezni. A munkások, a műszaki középkáderek továbbképzésére • ebben az esztendőben tovább kell keresni a megfelelő utat, a megfelelő formát. Nem mai javaslat, de mi is felvetjük: feltétlen gondolkodni kellene azon, hogy mielőbb létrehozzanak akár Salgótarjánban, vagy más nagyobb bányásztelepülésen egy technika házát. Törekedjenek az üzemekben a műszaki klubok szervezésére, s azokat lássák el a különböző szakmai folyóiratokkal, állandó jellegű könyvtárral. Folytassák a műszaki középkáderek, a bányászok szakmai nevelését, szervezzenek ismét különböző szakmai tanfolyamokat, előadássorozatokat. A fizikai dolgozók részére szervezzék újjá az általános oktatási formákat, hogy azokon tovább fejleszthessék szakmai és műszáki tudásukat. A szénbányászati tröszt illetékes osztálya már elkészítette az 1961. évi szakmai továbbképzések tervezetét. Ennek előzetes adatai nagyon is örvendetesek, mert azt bizonyítják, hogy több tanfolyami lehetőséget nyújtanak a Kéthavonként számlázzák az áramdíjakat A sajtóból és a rádióból fogyasztóink értesültek arról, hogy a kormányzat határozata alapján 1961 január 1-től át kell térni az áramdíjak kéthavonkénti számlázására. Ennek előfeltétele az, hogy fogyasztóinkat! két csoportra osztjuk. Az első csoportba azok tartoznak, akiket minden páros hónapban keresnek fel majd pénzbeszedőink inkasszó , és mérőleolvasás céljából. A kéthavi számlázásra való áttérés időszaka január és február hónapokban tart. Az áttérési időszakot az teszi szükségessé, hogy a kéthavonkénti leolvasás és számlázás egyazon időpontban nem oldható meg. (Vagyis az elfogyasztott energia leolvasásával egyidőben nem tudnak számlázni.) Január hónapban a II. csoportba, február hónapban az I. csoportba tartozó fogyasztóinknak kézbesítünk egy úgynevezett „október II.” jelzésű áttérési számlát, amely már az elfogyasztott energia kiszámlázása. Az áttérési számla fizetése egyetlen fogyasztónál sem jelent külön megterhelést, mert a további, kéthavonta sorrakerülő áramszámla fizetésekor minden fogyasztó meggyőződhet arról, hogy a számlában szereplő „árammérő végső állása” lényegesen kevesebb, mint amennyi a mérőn leolvasásra kerül. Tehát továbbra is, az elfogyasztott energiát utólagosan fizeti ki a fogyasztó. Hangsúlyozzuk, hogy az áttérés nem jelent tarifarendezést. Az 1959. január hónapban bevezetett és jól bevált tömbtarjfát fogjuk továbbra is alkalmazni minden változtatás nélkül. Az áttérésnél jelentkező költségmegtakarítással népgazdaságunk részben ellensúlyozza azt a terhet, amelyet a tömbárszabás bevezetése okozott. Kérjük fogyasztóinkat, segítsék elő leolvasó közegeink munkáját. Pénzbeszedőink útján minden egyes lakásvilágitási fogyasztónak kikézbesítjük a Nehézipari Minisztérium Villamosenergiaipari Igazgatóságának tájékoztatóját, amely részletes felvilágosítással szolgál a kéthavonkénti áram- számlázás bevezetésének szükségességéről és az áttérés módjáról. Kérjük kedves fogyasztóinkat, hogy a kikézbesített tájékoztatót saját érdekükben olvassák el. Eszakmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat Salgótarjáni üzletigazgatósága. bányászoknak, műszaki dolgozóknak, s azokon a tervezet szerint sokkal többen is vesznek majd részt, mint az elmúlt esztendőben. A trösztnél nyert értesülés alapján 1961-ben 297 szakmai tanfolyamót szerveznek, melyeken a hallgatók száma meghaladja a 12 ezret, más szóval csaknem kétszeresére növelik a hallgatók számát. Ismét nagy Súlyt helyeznek a vájár, segédvájár, a gépkezelői, a művezető, felvigyázó, aknász és mérnöktovábbképzésre. De ebben az esztendőben arra van szükség, hogy a szakmai továbbképző tanfolyamok szervezésével ne álljon meg a munka, hanem a hallgatókat lássák el megfelelő anyaggal, gondoskodjanak a tanfolyamok megfelelő színvonaláról, arról, hogy a tanulókat, hallgatókat számoltassák is be a végzett munkáról, előrehaladásukról. Erre szükség van, mert megnövekedett feladatainknak csak jól képzett szakmunkásokkal, fejlett műszaki gárdával tehetünk eleget. Somogyvári László Egyre jobban kibontakozó társadalmi mozgalom napjainkban a szülők és pedagógusok munkaközössége. A munkaközösségek munkája a tartalmi, a nevelési feladatok felé irányul. És ma már megyeszerte sok helyen ennek érdekében változatos módszereket is alkalmaznak az iskolák munkaközösségeiben. A nevelési kérdések iránt megnövekedett az érdeklődés a jobbágyi általános iskolában, az iskola tanulói szüleinek körében. Nagy dolog — bár sajnos, egyelőre még kevés iskolában ismerték fel kellőképpen — az iskolai munka és az élettel való kapcsolat fontosságát, de itt, Jobbágyiban a szülők a leglelkesebb igenlői a politechnikai oktatásnak. Mindössze pár hét alatt társadalmi munkában falat emeltek, tetőt húztak a politechnikai oktatás színhelye, a szép, modern műhely fölé, hogy ezentúl ott folyjék az oktatás. Több százan vettek részt ebben szülők, pedagóTakarékoskodnak a nőtincsi gazdák TÖBB MINT 1300 FORINT AZ EGY KÖNYVRE ESŐ BETÉTÁLLOMÁNY A nőtincsi dolgozó parasztok már „saját bőrükön” érezték, hogy mennyire érdemes takarékoskodni, megtakarított pénzüket betétben elhelyezni. Érezték ezt abból hogy az' állam pénzüket elsősorban a községük szépítésére, a dolgozó parasztok igényeinek kielégítésére használják fel, de abból is, hogy egy-egy család akkor veszi igénybe a takarékba helyezett összeget, amikor azt kívánja. Az elmúlt években — talán éppen az egyének takarékoskodásának segítségével épült fel a művelődési otthon, s több olyan munkát végeztek el községfejlesztésből, ami a falu lakóinak régi kívánsága volt. A legnagyobb öröm akkor volt, amikor a művelődési otthon avatása után nem sokkal az is kiderült, hogy a falu lakói a legtakarékosabbak közé tartoznak, s megnyerték a megyei versenyt is. Ezért a község dolgozó parasztjai 1959-ben az új művelődési otthonba egy televíziót szerelhettek be — a takarékossági verseny jutalmaként kapott 5 ezer forintból. A falu dolgozói az elmúlt napokban a közös gazdálkodás útját választották. Ezzel együtt természetesen terveik, kívánságaik még nagyobbak lettek. Ezért úgy döntöttek, hogy az elkövetkezendő napokban terveik valóra váltása érdekében tovább szélesítik a takarékossági mozgalmat. Eddig a 307 család közül már 283 rendelkezik betétkönyvvel, több mint 320 ezer forint a betét- állományuk, s az egy könyvre jutó összeg meghaladja az 1300 forintot. Most az a törekvésük, hogy ismét megnyerjék a községek között folyó takarékossági versenyt, s elérjék: ahány család, annyi betétkönyv mozgalom célkitűzéseit. Reméljük, Nőtincsen ez is sikerrel jár... Céltudatos, új szellemű munka Salgótarján művelődési otlhonaiban Városunk művelődési otthonaiban vidám élet pezsdül az alkotómunka, a szórakozás zaja veri fel a termeket. Ismeretterjesztő előadások, színdarabok, zenés játékok, szakköri foglalkozások, zenepróba, tánctanítás zajlik mindenfelé. A különböző vállalati, szakszervezeti művelődési otthonokban egyre céltudatosabb munka folyik. A színvonalasabb munka érdekében a művelődési otthonok vezetősége tanulmányozza a művelődés- politika időszerű kérdéseit, és ennek szellemében irányítják a munkát. Az első negyedéves munkatervek azt mutatják, hogy egyre jobban figyelembe veszik a dolgozók igényeit, javaslatait, s ennek értelmében irányítják az ismeretterjesztési művészeti munkát. A Salgótarjáni Acélárugyár művészeti munkára kerül sor. dául az első negyedévben jelentős ismeretterjesztő és művészeti munkára kerül ser. A különböző munkás akadémiák, előadássorozatok mellett a színművészeti szakkör, az ének- és zenekar is szorgalmas munkával készülnek a bemutatókra. A Petőfi színjátszó szakkör tagjai két zenés darab közül választanak rövidesen. Vagy Innocent —Szenes—Kállai—Horváth: Tavaszi keringő, vagy Jerniz Jurán dot: A bajnoknő férje című lengyel darabot fogják lejátszani. Mindkettő nagy érdeklődésre tarthat számot. A művelődési otthon zenekara- és énekkara már az áprilisi Országos Vasas Zenei Fesztiválra készül. Szorgalmasan próbálják Szervánszki: Honvéd kantáta című művét. E készülődés mellett sor kerül még januárban „A szavalás művészete” címmel „Horváth Ferenc érdemes művész bemutató estjére.' Márciusban pedig megrendezik a „Furfangosok utazási bajnoksága” című vidám zenés estet. A ZIM salgótarjáni gyáregységének művelődési otthonában is hasznos munka folyik. A művelődési otthon vezetősége a napokban dönti el az éves tervjavaslat sorsát, de az már bizonyos, hogy áprilisban bemutatót rendeznek a színjátszók. Bemutatják a Két szerelem című zenés játékot. A színjátszók már április 4-re is készülnek egy- felvonásos darabbal. Lelkiismeretesen gyakorolnak a tánccsoport tagjai is. A színjátszók és a táncosok is már többször jártak a felső- toldi, alsótoldi és kutasói termelőszövetkezetekben. ahol bemutató előadásokat tartottak. gusok és az iskola volt tanulói. (!) A dolgozó szülő gyermekeinek támogatása igen sokoldalú. A munkaközösség segíti a napközi otthon otthonosabbá tételét is, sőt mi több, a maga nemében páratlan kezdeményezés is született a napközi otthon létesítésével kapcsolatban. Ebben az iskolában csak a délelőtt járó gyermekek tanulásának felügyeletét tudták megoldani. Az egyetlen napköziből kimaradtak azok a gyermekek, akik délután járnak iskolába. A munkaközösség segítő készsége itt/sem hagyta cserben a gyermekeket, a közel 10 gyermek számára társadalmi napközit létesítettek. Hallatlanul nagy dolog ez, hiszen arról van szó, hogy e pár gyermek szülei megegyeztek maguk között, ha az iskola biztosít fűtött termet a gyermekeknek, ők ellátják a felügyeletet. Ellenőrzik a gyermekek tanulását, ha az idő engedi, mesélnek nekik, felelnek kérdéseikre. Mindössze azt kérték az egyébként nagyon elfoglalt pedagógusoktól, hogy esetleges problémáikban ők is segítsenek. Es hónapok óta működik ez a társadalmi napközi, naponta váltva egymást, ügyelnek a gyermekekre a szülők. Megkezdődött a szülők körében is a tanulás, hogy minél kevesebb válaszolatlan kérdése lehessen a gyermekeknek a napköziben. Szinte nehéz napirendre térni e dolog felett, olyan nagy a jelentősége. A szülők sokoldalú támogatása megnyilvánul olyasmiben is, hogy Pl. minden utcában utcafelelős ellenőrzi a tanulóknál a tanulási idő kihasználását. Az is jó dolog, hogy a mozi körül ólálkodó gyermekeket segítenek hazaterelni, nem engedik meg, hogy késő este az utcán legyenek, vagy sorolhatnánk még így tovább a jó példákat, amiben segítő kezet nyújtanak a szülők a pedagógusoknak. Ennek ellenére itt Jobbágyiban is akadna még tennivaló bőveri. örvendetes, hogy növekedett a munkaközösségek választmányában az édesapák száma, de ettől függetlenül az iskolával való kapcsolattartás a gyermekek családon belüli nevelése a legtöbb családban egyedül az édesanya feladata. Nem alkalmazzák kellőképpen a népművelődési munka hasznos eszközeit, kevés pedagógiai tárgyú előadás szerepel a művelődési otthon tematikájában, sőt mi több, túlságosan keveset hívják össze a pedagógusok a szülőket, a nevelési feladatok megbeszélésére. Pedig e feladatok megvalósításával, a munka tervszerűbbé tételével még sokoldalúbb lehetne a szülők és pedagógusok munkaközösségének munkája a jobbágyi általános iskolában. U. M. Hit kell tudni a családi lakóház építésekről? ii. III. Tereprendezés. A terület végérvényesen történő kialakítása, fix pontra vonatkoztatva plusz-mín- nusz 0,00 megjelöléssel és a padlószintek és szintek viszonyaira vonatkoztatva. IV. Talajtechnikai viszonyok. Szabatosan leírva a talaj minősége, és talajszerkezete. A beadványhoz csatolni kell három példány rajzot az építményről, amelynek összhangban kell lenni a műszaki leírással. Amennyiben a fo épületen kívül mellékhelyiségek —? kút, sertésól, kerítés — is épülné, úgy ezekről is hasonló módon szükséges a műszaki leírás és a szükséges rajzok, egyébként amilyen munkákat akar készíteni. Telekkönyvi szemle: az építtető telekkönyvi szemlét az illetékes járásbíróság telekkönyvi hatóságától szerzi be, egy példányban, melyet építési engedély kérelem beadása előtt legalább nyolc nappal előbb kell kérni, hogy azt a kérelmező kellő időben kézhez kaphassa. A telekkönyvi szemle kiállítása illetékmentes. A fentiek szerint ellátott építési engedély \ kérelmeket, illetve azok tervrajzát a kivitelezővel alá kell íratni. így a szabályszerűen benyújtott kérelmeket az I. fokú építési hatósághoz benyújtani, Salgótarján, Városi Tanács VB. Műszaki Osztályához. Az elintézést meggyorsítja az a tény, ha a fenti beadványokhoz szükséges kellékek megvannak, és így a szabatosság mellett az építési engedély kiadása nem okoz nehézségeket. A tervrajzokat csakis a tervezői névjegyzékben szereplő személyek készíthetik, a 3/ 1958. számú É. M. sz. rendelet alapján. Minden olyan építkezés vagy átalakítás, vagy mellék- helyiség építése, vagy nagyobb tereprendezés, amely úgy szerkezeti, mint terepviszonyok nagymérvű megváltozását jelenti, ezekre is építési engedélyeket leéli kérni a fent említett I. fokú hatóságtól. Ugyancsak épület elbontás, amely megszüntetéssel jár, erre is bontási engedély szükséges. Az átalakított épületeknél feltétlenül színes ábrázolással kell kifesteni, mégpedig: sárga színnel a fal bontását, piros színnel az új fal képzését, fekete vagy szürke színnel a régi fal jelölését, beton jelzése sárgászöld, vasbeton jelzése sötét, vagy kékeszöld. Vízvezeték bejelölését a helyszínrajzon kell ábrázolni, kők színnel az ivóvíz, barnával a szennyvízcsatornát és sárgával a csapadékvízcsatornát. Az építkezéssel kapcsolatban, amennyiben a kivitelezésnél az úttest járdáját is el kívánják foglalni, vagy az úttest egy részére anyagot ki- ván tárolni az építtető, úgy er^e is járda és úttest foglalási engedélyt kell kérni az I. fokú hatóságtól kellő megindokolással. Az építési kiviteli tervek és műszaki leírások, melyet az építési hatóság engedélyével kiad, azt minden körülmények között az építési engedély alapján kell kivitelezni. Azon változtatni, módosítani csakis az I. fokú hatóság hozzájárulásával lehet. Amennyiben ezt az építtető elmulasztaná, bírságot von maga után. Félreértés elkerülése végett, valamint a későbbi vitákra feltétlenül kívánatos, hogy a szomszéd telektulajdonosoktól is véleményt, illetve építési beleegyezést eszközöljenek az építtetők. A közöltek szerint feltétlenül felhívjuk ezúton is az Országos Tervezői Névjegyzékben szereplő tervezők figyelmét, hogy a fentiek betartását vegyék figyelembe, mert ezzel az I. fokú hatóság munkáját könnyítik meg és egyébként elősegítik az építtető mielőbbi építkezésének beindítását. Ellenkező esetben maga után vonja azt, hogy mindkét felet hátráltatja munkájában. (Az építtetőt és az I. fokú hatóságot.) Az elkövetkezendő időben az I. fokú hatóság az ilyen beadványokat, amelyek nem a megfelelő módon készülnek, nein fogadja el és esetleg maga után vonhatja a tervezői névjegyzőkből való törlést.
