Nógrádi Népújság, 1960. december (16. évfolyam, 97-104-1. szám)
1960-12-31 / 104-1. szám
2 NÖGRÄDI népújság 1959. december 31. Erősítsük a tss pártszervezeteket A KB. 1959. március 6-i határozata fontos feladatként szabja meg a meglévő tsz-ek politikai, gazdasági szervezeti megszilárdítását. A tsz megszilárdításában fontos helyet foglal el a vezetés megjavítása, az anyagi feltételek maximális biztosítása a lehetőségekhez mérten. Azonban káros, politikailag nagyon helytelen a megszilárdítást korlátozni gazdasági kérdésekre, a szakvezetés megoldására. A tsz megszilárdításában fontos helyet foglal el a termelőszövetkezeti pártszervezetek építése, az egész tagság szocialista nevelése. A salgótarjáni járásban 40 termelőszövetkezet működik, több mint 3600 tsz taggal. Végrehajtva a PB. 1959. április 7-i határozatát a 40 tsz közül 22-ben hoztunk létre önálló pártszervezetet, illetve alakult át a falusi szervezet tsz pártszervezetté. Tsz párt- szervezeteink döntő többsége igyekszik önállóan dolgozni, megoldani a reá háruló feladatokat, politikai és gazdasági téren egyaránt. Felveszik a párt soraiba a legalkalmasabb tsz tagokat, például ebben az évben Homokterenyén 7 tagot, Szilaspogonyban 7 tsz tagot vettek fel tagjelöltnek stb. A tsz pártszervek további építése terén azonban komoly feladataink vannak. A tsz pártszervezetekre az a jellemző, hogy kislét- számú gyenge szervezetek, s legtöbb esetben nem találják meg A POLITIKAI MUNKA helyes módszerét. Járásunk területén a tsz párttagok az össztagságnak csupán 0.9 százalékát teszik ki és egy-egy tsz pártszervezetben általában csupán 7-8 tag és tagjelölt van. ( A tsz pártszervezetek további építése terén az egyik fő feladat a pártszervezetek számszerű megrősítése. Fel kell venni a legjobb tsz tagok közül párttagoknak és tagjelölteknek mindenekelőtt azokat, akik elsők voltak a belépésnél, derekasan kivették részüket a tsz megszilárdításáért vívott harcban, egyet értenek a párt politikájával és cselekvőén részt vesznek e politika gyakorlati megvalósításában. A tsz párt- szervezetek számszerinti erősítése nem jelent kampány- feladatot, nem jelenti az elvi alapoktól való eltérést, pártunk felhígítását. Jelenti azonban azt. hogy türelmesen foglalkozzunk azokkal a tsz tagokkal —, de másokkal is — akik a jövő párttagjai lesznek. Ezt teszik helyesen a homökterenyei és somoskő- ujfalusi pártszervezetek is. Nem helyes azonban egyes szervezeteink szektás elzárkózása, s arra való hivatkozása, hogy „sok baj volt velük, amikor a szervezést végeztük ’, „nehezen értették meg az újat, a párt politikáját”. Igen, akkor nehezen váltak meg a kisparcellától. Azonban ezek közül a dolgozó parasztok közül sokan 'San nagyot léptek előre a fejlődésben, mint tsz tagok és érdemesek arra, hogy a pártunk tagjai légyenek. Az elzárkózás nemcsak pártszervezeteinknél, hanem egyes tsz tagoknál is megtalálható, amikor úgy vélekednek, hogy „megvoltam eddig is, mint pártonkívüli, megleszek ezután is.” A számszerinti erősítés megszilárdítja tsz pártszervezeteinket és új szervezetek létrehozását is biztosítja. A másik fontos feladat a tsz párttagság eszmei-politikai nevelése, elvi, gyakorlati felkészítésük a feladatok jó elvégzésére. Ez a feladat semmivel sem kisebb és köny- nyebb az előzőnél. Tsz párt- szervezeteink tagjainak politikai felkészültsége elmaradt a követelmények mögött, amelyen feltétlen változtatni kell. Ez azonban hosszú szívós, szervezett munkát követel. Mindenekelőtt fontos feladat a tsz pártszervezetek vezetőségét felkészíteni a munkájuk jobb elvégzésére. A tsz-ek káderekkel való megerősítése nem csupán azt jelenti, hogy jó elnökei és agronómusai legyenek a tsz- eknek, hanem jelenti azt is, hogy politikailag képzett, rátermett párttitkárai legyenek a tsz-eknek. Párttitkárokat nem lehet más területről vinni a tsz pártszervezetek élére,, hanem a tsz párttagság közül kell kinevelni. A TSZ-PARTTITKAROK elvi-politikai felkészültségének növelésében nagy segítséget adnak majd az 1960. januárjában meginduló kéthetes bentlakásos titkárképző tanfolyamok, amelyeket Salgótarjánban a megyei pártiskolán rendeznek meg. A já- **ás 1 Párt VB. ülés határozata alapján 1960. januártól kezdve a tsz párttitkárok részére egésznapos értekezletet tartunk a járási székhelyen, ahol az elvi kérdések mellett a pártmunka gyakorlati kérdéseihez is segítséget kívánunk adni részükre. A tsz pártszervezetetek elvi, gyakorlati munkájához sok segítséget adhatnak - s kell is, hogy adjanak - a községi pártbizottságok, egységes pártvezetőségek és a patronáló üzemek párttitká- ra'- Ezeknek a szerveknek vezetői segítik is a tsz párt- szervezeteket. E segítségadásban igen sok a pozitív vonás elvi és gyakorlati kérdésekben egyaránt, amit feltétlen tovább kell alkalmazni, javítani. Vannak azonban ebben a segítésadásban olyan negatív jelenségek, amelyek nem helyesek, nem segítik a tsz pártszrvezetek fejlődését. Ilyenek például; azok a se- gítesadások, amikor az egységes vezetőség titkára elkészíti a tsz titkár taggyűlési beszámolóját. A segítés helyett ok maguk végzik el a feladatokat. Általában hiányos a végrehajtás ellenőrzése, a menetközbeni segítése a tóz partszervezetnek. Helyes dolog a termelőszövetkezeti partszervezetek vezetőségei- nek beszámoltatása az egységes pártvezetőségi üléseken. Azonban a beszámoltatás csupán nem elegendő és nem elegseges a tsz pártszervezetek részére. Arra van Szük- seg, hogy rendszeresen menetközben a helyszínen kapjanak segítséget. A patronáló üzemek párt- titkarai is igen sokat segít- etnek a tsz párttitkároknak egy-egy munkaterv, beszámolj6^“?® ülós- taggyűlés lokesziteseben, megszervezéseben, levezetésében, stb. A tsz tagság eszmei, politikai nevelésében fontos sze- repe van a szervezett párt- oktatasmak és az előadásos Propagandának. A tsz párt- tagsag politikai nevelését nem lehet elválasztani az egesz tsz tagság politikai ne- velesetol. Az 1959/60-as párt- oktatasi evben több mint 600 tóz tag vesz részt járásunkig' 3 . P^t által szervezett politikai oktatáson. Soha díuwnle-n évbon még en«yi olgozo paraszt nem hátogatminf kk szemináriumait, mint ebben az évben. Amié egyénileg gazdálkodtak, nem zá^Lk 61 politikai fogialko- zasokra, most miután tsz tagok lettek eljárnak. Vannak községek, ahol olyanok is elnem3k: J1?!5 a szerVez&snél nem jelentkeztek: például Most,^ hogy az őszi munkák befejeződtek arra kell törekedni, hogy minden tez-tag ekayen,~r^ eZ6ken 3 PPM tikaj előadásokon. A most fo- Ivo tornak, az „Időszerű kérdések című tanfolyamon közKaw a, nZ teROk Problémáival foglalkoznak. Ezek a téiqsq a, k°vetkezők: A KB. 1959 Oktober 22-i határozata a tsz megszilárdítás, munka- szervezés a tsz-ekben. Ezután Pedig az MSZMP VII. kongresszusa anyagait dolgozzuk majd fel. Nagyon fontos feladat a tsz tagok eszmei, politikai nevelése, „ i SZOCIALISTA emberré való formálása. Az egyénileg gazdálkodók azzal, hogy beléptek a tsz-be, nem váltak szocialista parasztokká. Kételyek gyötrik őket, vissza- vissza kacsingatnak a kisgazdaságokra. Nem tartják szívügyüknek a közös vagyon védelmét, gyarapítását. A tsz párttagság, valamint az öntudatosabb tsz tagok rendszeres politikai munkája az egész tagság körében jelentősen elősegíti a tsz politikai, gazdasági megszilárdítását, a tagság gondolkodásának átformálását, a tényleges szocialista nagyüzemek kialakítását. A két fontos feladatot csak együtt lehet eredményesen megoldani, mert a kettő feltételezi egymást. Építsük tovább tsz párt- szervezeteinket úgy, hogy vegyük fel a párt soraiba a legjobb tsz tagokat, s ugyanakkor politikailag neveljük tovább a tsz párttagságot és vele gyütt az egész tsz tagságot. Szabó István Ünnepélyes KISZ zászlóavatás Bujákon Az elmúlt vasárnap ünnepélyes keretek között tartották meg a bujáki Kállai Éva KISZ szervezet zászlóavató ünnepélyét. A zászlót, amelynek átadásánál megjelentek a KISZ- tagokon kívül a kiszen kívüli fiatalok is, a helyi MSZMP szervezet adta. Pályázati felhívás felszabadulási emlékanyag gyűjtésére A Nógrád megyei Munkás- mozgalmi Múzeum Hazánk felszabadulásának 15. évfordulójára, Nógrád megyei vonatkozású felszabadulási emlék- anyag történelmi feldolgozására Gyűjtőpályázatot hirdet. A ' pályázaton mindenki részt vehet, aki kedvet és tehetséget érez egy-egy város, vagy község felszabadulásának (esetleges partizánmozgalmak) részletes feldolgozására. Az elbírálásnál előnyben részesülnek azok a pályázatok, amelyekhez eredeti dokumentumokat (fényképeket, vagy ilyen témájú filmeket, korabeli röpcédulákat, újságcikkeket, plakátokat, hadparancsokat stb.) csatolnak. Használható dokumentumokat írásos feldolgozás nélkül is megvásárolunk a Múzem számára. A beküldött pályázatok kiértékelését külön e célra alakított (történész és muzeolóMár készülnek a kulturális seregszemlére Igen nagy érdeklődés jellemzi a kulturális seregszemlét. Megyénk fiataljai már most megkezdték á készülődést, hogy méltóképpen köszönthessék hazánk felszabadulásának 15. évfo jüóját’ . Balassagyarmaton' is - megkezdték a kéázülodéti. A színjátszó- és tánccsoportokon kívül mintegy 150 fiatal külön egyéni számokkal is készülnek. Többek között 6-án a szavaló versenyre neveztek be. A hangszerszólón a legjobb címért 5-én versenyeznek, sőt énekszólóra is történt nevezés. A szólószámokon kívül a színjátszócsoportok, tánccsoportok s az énekkar tagjai is megkezdték a felkészülést. Hogy ki bblonyul a legjobbnak, arra a választ majd április 4-én kapjuk meg. Egy azonban már most bizonyos: nehéz lesz megszerezni az elsőséget. gus szakemberekből álló) bizottság végzi. I. díj 400 Ft. II. díj 300 Ft (2 adunk ki). III. díj 200 Ft. (2. adunk ki). Ezenkívül 15 értékes jutalmat és oklevelet ítélünk oda a. színvonalas pályamunkát benyújtóknak. A pályamunkákra kérjük a teljes nevet és címet, valamint az adatközlő teljes nevét és lakcímét feltüntetni, s azokat címünkre: Nógrád megyei Munkásmozgalmi Múzeum, Salgótarján, Rákóczi út 77. számra beküldeni. Beküldési határidő: 1960. február 28. Eredményhirdetés: 1960. április 4-i Nógrádi Népújságban tesszük közzé. Nógrád megyei Munkásmozgalmi Múzeum Igazgatója A falu fiataljai közül legjobbak, legöntudatosabbal már alakulása óta tagjai i szervezetnek. A csaknem száz főt számláló alapszervezet mozgásba tudja hozni az egész falu fiatalságát, bármilyen ünnepély, vagy megmozdulás ezt szükségessé teszi. A pártszervezet joggal határozott úgy, hogy a fiatalok eddigi munkájának elismeréséül zászlót ad a KISZ- nek. A KISZ tekintélyét mutatja, hogy a meghívottakon kívül nagyon sok szülő, kiszen kívüli fiatal is jelen volt. A KISZ vezetőség nevében Mikó László elvtárs vette át, s tett fogadalmat, hogy mindvégig a KISZ eskühöz híven tevékenykednek. A tömegszervezetek képviselői néhány üdvözlő szó után felkötötték a vörösszalagokat a zászlóra. Az ünnepélyt színessé, rendkívül ünnepélyessé tette az a műsor, amelyet a KISZ- szervezet. és az általános iskola együttesen rendezett. A műsor befejezése után a KISZ fiatalok teaesten látták vendégül a többi fiatalt. KlSZ-szervezetiínk életéből — LEVÉL A SZERKESZTŐSÉGHEZ — T?z év márciusában ala- kult meg KlSZ-szerve- zetünk. Először nehezen ment a munka, de a párt- és a szakszervezet, valamint a fűtőház vezetőségétől sok segítséget kaptunk. Jelenleg már KISZ-szervezetünkben tizen járnak „Időszerű kérdések” tanfolyamára, a többi fiatal U politikai térképismeretekre. Emellett fiataljaink mindennapi feladatainkból és a társadalmi munkából is kiveszik a részüket. Például Misik János, Póczos / András és Balázs István komolyan segíti a fiatalabbakat, pk maguk is sokat tanulnak az idősebbektől. Más fiatalok a munkaidő pontos kihasználásával, a mozdony jó karbantartásával segítik elő közös feladatainkat. Kivesszük a részünket a társadalmi munkából is. A nyár folyamán a termelőszövetkezetnek segítettünk, részt- vettünk a fémgyűjtésben, november végén pedig 80 darab facsemetét ültettünk el. Egyedül a kultúrmunkában van még lemaradás. A színjátszásban csak egypár fiatal tevékenykedik. Nemrég kapott kultúr otthonunk egy televíziót, amely jó szórakozást nyújt. Újvári György MÁV fűtőház KISZ titkára, Salgótarján Ä párt és a műszaki értelmiség kapcsolata Nógrád megyében írták: Jakab Sándor és Vonsik Gyula A műszaki értelmiség és a műszaki középkáderek helyzetének és tevékenységének vizsgálata ma a legidőszerűbb kérdések egyike mind a nemzetközi helyzet, mind belső helyzetünk szempontjából. A szocialista és a kapitalista tábor közötti gazdasági versenyben a termelőerők állandó, gyors fejlesztésében a műszaki értelmiségre sok feladat hárul. A Központi Bizottság 1959 márciusi határozata, amely célul tűzte ki, hogy már 1959 végére népgazdaságunk teljesítse a termelékenység növelésében, az önköltség csökkentésében, a nemzeti jövedelem emelésében az 1960-ra kitűzött feladatokat továbbra — a második ötéves terv végrehajtásában — is csak a műszaki értelmiség cselekvő támogatásával, odaadó munkájával érhető el. Időszerűvé teszi a kérdés vizsgálatát az is, hogy megyénkben ismét jelentkezik az elbizakodottság, az ál- radikalizmus, a műszaki és más értelmiségi dolgozók munkájának, és társadalmi szerepének helytelen értelmezése. A MŰSZAKI ÉRTELMISÉG ÉS KÖZÉPKADEREK MEGVÁLTOZOTT HELYZETE ÉS JELENLEGI MUNKÁJA A felszabadulás előtt megyénkben összesen 45 mérnök dolgozott és a műszaki középkáderek száma sem érte el a 300-at. Jelentős részük polgári, vagy értelmiségi származású volt. Ma megyénk üzemeiben 161 mérnök és 988 műszaki középkáder dolgozik, tehát több mint háromszorosára növekedett az iparban és a bányákban foglalkoztatott műszakiak száma. Ezek 77 százalékát már a mi rendszerünk nevelte, számszerint 495 munkásból lett műszaki vezető. A felszabadulás után megváltozott a műszaki dolgozók társadalmi tevékenysége is. Az itthon maradt műszakiak többsége résztvett a fasiszták által lerombolt ország újjáépítésében. A győzelmes széncsaták, a vasutak, a hidak helyreállításának hőskora nemcsak gazdasági szempontból volt jelentős; e korszak hősi pátosza a műszaki értelmiség nagyrészét is meggyőzte, hogy számára megnyílt az alkotás igazi lehetősége, a munka szerinti érvényesülés útja. A hároméves terv, majd a szocialista iparosítás sikerei azt is nyilvánvalóvá tették, hogy hazánk előtt beláthatatlan fejlődési lehetőségek állnak, — s rajtunk is múlik, hogy e lehetőségekből valóság legyen. Megyénk műszaki értelmiségének nemcsak az országos eredmények, hanem a megye iparának fejlődése szempontjából is széles perspektívát nyitott. A három és ötéves tervek megvalósulása során a megye ipari termelése 3,5-szerese lett az 1945 előttinek. A szénbányászat jelenleg 4,5- szer termel többet, mint a felszabadulás előtt. A szén- termelés növekedését megfelelő műszaki fejlődés is követte. A pártszervezetek és a műszakiak összefogásával meghonosodott a millszekun- dumos robbantás, a korszerű biztosítás napról-napra terjed. A Tűzhelygyár a kapitalizmusban több, mint húsz évig elavult típust gyártott, ma már több modem vonalú, a tüzelőt gazdaságosan hasznosító kályhát és tűzhelyet szerkesztett. A Magyar Vasötvözet gyár több olyan ötvözetet termel, amelyeket korábban az előfeltételek hiányában képtlen volt gyártani. A mai Zagyvapálfalvai Gépgyár Chorin Ferencék idején javítóműhely volt, jelenleg exportra is termel, és európai viszonylatban is értékes műszaki feladatokat oldott meg. Megyénkben új iparágak is keletkeztek. Az építőanyagipar mennyiségi és műszaki fejlődése ma már egyaránt figyelemre méltó. A Salgótarjáni Acélárugyárban szovjet mérnök segítségével meghonosodott az acél hidegen való gyors alakítása. Mindez a műszaki értelmiség jó munkáját dicséri. Fontos szerep jutott a párthoz és a néphez hű műszaki dolgozóknak az ellenforradalom ütötte sebek begyógyítá- sában, a gyors gazdasági konszolidációban. Sok feladat vár rájuk, most a hároméves terv idő előtti teljesítéséért folyó harcban is. Elmondhatjuk, hogy az elmúlt 15 év alatt műszaki értelmiségünk szerepe a szocializmus építésében évröl-évre fokozódott. Ez törvényszerű is, mivel a szocializmus építése során a termelt javakat nemcsak mennyiségileg kell növelni, hanem kulturáltabban is kell termelni azokat és ez a feladat szorosan ösz- szefügg a műszaki értelmiség munkájával. Az értelmiség — közte a műszaki értelmiség — növekvő szerepét mindinkább értékeli államunk is. Ez kifejeződik biztonságosabb, jobb helyzetükben és társadalmi megbecsülésükben is. Ma nincsenek állástalan diplomások, éveken át fizetésnél- kül dolgozó díjnokok, gyakornokok, jövőjük ma nem függ plébánosok, főintézők önkényétől. Az egyetem, vagy a főiskola elvégzése után azonnal munkát kapnak, közülük sokan ösztöndíjjal végzik tanulmányaikat. Régen a munkás, a műszaki vezetőben a tőkés képviselőjét látta, — általában joggal, mivel helyzetük a műszakiakat valóban arra kényszerítette, hogy a tőkés érdekeit szolgálják. Ma a munkások általában a műszaki vezetőkben munkatársukat látják. A műszakiak fizetése biztosítja nyugodt, biztos megélhetésüket, az alkotó munka lehetőségét. Megyénkben is sok műszaki összkomfortos házat épít, autót vásárol, küldetésben, vagy túristaként külföldre utazik. Többen jó munkájuk elismeréseként kormánykitüntetést kaptak, a szakma kiváló dolgozói. A megyei, a városi, a járási tanács tagjai között sok műszaki dolgozó is van. Nem állítjuk azonban, hogy a műszakiak anyagi és erkölcsi megbecsülését mindenki helyeselné. A kevésbé öntudatos munkások néha
