Nógrádi Népújság, 1960. december (16. évfolyam, 97-104-1. szám)

1960-12-31 / 104-1. szám

2 NÖGRÄDI népújság 1959. december 31. Erősítsük a tss pártszervezeteket A KB. 1959. március 6-i határozata fontos feladatként szabja meg a meglévő tsz-ek politikai, gazdasági szervezeti megszilárdítását. A tsz meg­szilárdításában fontos helyet foglal el a vezetés megjavítá­sa, az anyagi feltételek maxi­mális biztosítása a lehetősé­gekhez mérten. Azonban ká­ros, politikailag nagyon hely­telen a megszilárdítást kor­látozni gazdasági kérdésekre, a szakvezetés megoldására. A tsz megszilárdításában fontos helyet foglal el a termelőszö­vetkezeti pártszervezetek épí­tése, az egész tagság szoci­alista nevelése. A salgótarjáni járásban 40 termelőszövetkezet működik, több mint 3600 tsz taggal. Végrehajtva a PB. 1959. áp­rilis 7-i határozatát a 40 tsz közül 22-ben hoztunk létre önálló pártszervezetet, illetve alakult át a falusi szervezet tsz pártszervezetté. Tsz párt- szervezeteink döntő többsége igyekszik önállóan dolgozni, megoldani a reá háruló fela­datokat, politikai és gazdasá­gi téren egyaránt. Felveszik a párt soraiba a legalkalma­sabb tsz tagokat, például eb­ben az évben Homokterenyén 7 tagot, Szilaspogonyban 7 tsz tagot vettek fel tagjelölt­nek stb. A tsz pártszervek további építése terén azon­ban komoly feladataink van­nak. A tsz pártszervezetekre az a jellemző, hogy kislét- számú gyenge szervezetek, s legtöbb esetben nem találják meg A POLITIKAI MUNKA helyes módszerét. Járásunk területén a tsz párttagok az össztagságnak csupán 0.9 szá­zalékát teszik ki és egy-egy tsz pártszervezetben általá­ban csupán 7-8 tag és tagje­lölt van. ( A tsz pártszervezetek to­vábbi építése terén az egyik fő feladat a pártszervezetek számszerű megrősítése. Fel kell venni a legjobb tsz ta­gok közül párttagoknak és tagjelölteknek mindenekelőtt azokat, akik elsők voltak a belépésnél, derekasan kivet­ték részüket a tsz megszilár­dításáért vívott harcban, egyet értenek a párt politi­kájával és cselekvőén részt vesznek e politika gyakorlati megvalósításában. A tsz párt- szervezetek számszerinti erő­sítése nem jelent kampány- feladatot, nem jelenti az elvi alapoktól való eltérést, pár­tunk felhígítását. Jelenti azonban azt. hogy türelmesen foglalkozzunk azokkal a tsz tagokkal —, de másokkal is — akik a jövő párttagjai lesznek. Ezt teszik helyesen a homökterenyei és somoskő- ujfalusi pártszervezetek is. Nem helyes azonban egyes szervezeteink szektás elzár­kózása, s arra való hivatko­zása, hogy „sok baj volt ve­lük, amikor a szervezést vé­geztük ’, „nehezen értették meg az újat, a párt politiká­ját”. Igen, akkor nehezen váltak meg a kisparcellától. Azonban ezek közül a dolgo­zó parasztok közül sokan 'San nagyot léptek előre a fejlődésben, mint tsz tagok és érdemesek arra, hogy a pártunk tagjai légyenek. Az elzárkózás nemcsak pártszervezeteinknél, hanem egyes tsz tagoknál is megta­lálható, amikor úgy véleked­nek, hogy „megvoltam ed­dig is, mint pártonkívüli, megleszek ezután is.” A számszerinti erősítés megszilárdítja tsz pártszerve­zeteinket és új szervezetek létrehozását is biztosítja. A másik fontos feladat a tsz párttagság eszmei-politi­kai nevelése, elvi, gyakorlati felkészítésük a feladatok jó elvégzésére. Ez a feladat sem­mivel sem kisebb és köny- nyebb az előzőnél. Tsz párt- szervezeteink tagjainak poli­tikai felkészültsége elmaradt a követelmények mögött, amelyen feltétlen változtatni kell. Ez azonban hosszú szí­vós, szervezett munkát köve­tel. Mindenekelőtt fontos fel­adat a tsz pártszervezetek vezetőségét felkészíteni a munkájuk jobb elvégzésére. A tsz-ek káderekkel való megerősítése nem csupán azt jelenti, hogy jó elnökei és agronómusai legyenek a tsz- eknek, hanem jelenti azt is, hogy politikailag képzett, rá­termett párttitkárai legyenek a tsz-eknek. Párttitkárokat nem lehet más területről vinni a tsz pártszervezetek élére,, hanem a tsz párttagság közül kell kinevelni. A TSZ-PARTTITKAROK elvi-politikai felkészültségé­nek növelésében nagy segít­séget adnak majd az 1960. januárjában meginduló két­hetes bentlakásos titkárképző tanfolyamok, amelyeket Sal­gótarjánban a megyei párt­iskolán rendeznek meg. A já- **ás 1 Párt VB. ülés határozata alapján 1960. januártól kezd­ve a tsz párttitkárok részére egésznapos értekezletet tar­tunk a járási székhelyen, ahol az elvi kérdések mellett a pártmunka gyakorlati kér­déseihez is segítséget kívá­nunk adni részükre. A tsz pártszervezetetek el­vi, gyakorlati munkájához sok segítséget adhatnak - s kell is, hogy adjanak - a községi pártbizottságok, egy­séges pártvezetőségek és a patronáló üzemek párttitká- ra'- Ezeknek a szerveknek vezetői segítik is a tsz párt- szervezeteket. E segítségadás­ban igen sok a pozitív vo­nás elvi és gyakorlati kérdé­sekben egyaránt, amit feltét­len tovább kell alkalmazni, javítani. Vannak azonban ebben a segítésadásban olyan negatív jelenségek, amelyek nem helyesek, nem segítik a tsz pártszrvezetek fejlődését. Ilyenek például; azok a se- gítesadások, amikor az egy­séges vezetőség titkára elké­szíti a tsz titkár taggyűlési beszámolóját. A segítés he­lyett ok maguk végzik el a feladatokat. Általában hiá­nyos a végrehajtás ellenőrzé­se, a menetközbeni segítése a tóz partszervezetnek. Helyes dolog a termelőszövetkezeti partszervezetek vezetőségei- nek beszámoltatása az egysé­ges pártvezetőségi üléseken. Azonban a beszámoltatás csu­pán nem elegendő és nem elegseges a tsz pártszerveze­tek részére. Arra van Szük- seg, hogy rendszeresen me­netközben a helyszínen kap­janak segítséget. A patronáló üzemek párt- titkarai is igen sokat segít- etnek a tsz párttitkároknak egy-egy munkaterv, beszámo­lj6^“?® ülós- taggyűlés lokesziteseben, megszervezé­seben, levezetésében, stb. A tsz tagság eszmei, poli­tikai nevelésében fontos sze- repe van a szervezett párt- oktatasmak és az előadásos Propagandának. A tsz párt- tagsag politikai nevelését nem lehet elválasztani az egesz tsz tagság politikai ne- velesetol. Az 1959/60-as párt- oktatasi evben több mint 600 tóz tag vesz részt járásunk­ig' 3 . P^t által szervezett politikai oktatáson. Soha díuwnle-n évbon még en«yi olgozo paraszt nem hátogat­minf kk szemináriumait, mint ebben az évben. Amié egyénileg gazdálkodtak, nem zá^Lk 61 politikai fogialko- zasokra, most miután tsz ta­gok lettek eljárnak. Vannak községek, ahol olyanok is el­nem3k: J1?!5 a szerVez&snél nem jelentkeztek: például Most,^ hogy az őszi munkák befejeződtek arra kell töre­kedni, hogy minden tez-tag ekayen,~r^ eZ6ken 3 PPM tikaj előadásokon. A most fo- Ivo tornak, az „Időszerű kér­dések című tanfolyamon köz­Kaw a, nZ teROk Problémá­ival foglalkoznak. Ezek a té­iqsq a, k°vetkezők: A KB. 1959 Oktober 22-i határozata a tsz megszilárdítás, munka- szervezés a tsz-ekben. Ezután Pedig az MSZMP VII. kong­resszusa anyagait dolgozzuk majd fel. Nagyon fontos feladat a tsz tagok eszmei, politikai neve­lése, „ i SZOCIALISTA emberré való formálása. Az egyénileg gazdálkodók azzal, hogy be­léptek a tsz-be, nem váltak szocialista parasztokká. Ké­telyek gyötrik őket, vissza- vissza kacsingatnak a kis­gazdaságokra. Nem tartják szívügyüknek a közös vagyon védelmét, gyarapítását. A tsz párttagság, valamint az öntudatosabb tsz tagok rendszeres politikai munkája az egész tagság körében je­lentősen elősegíti a tsz po­litikai, gazdasági megszilár­dítását, a tagság gondolkodá­sának átformálását, a tényle­ges szocialista nagyüzemek kialakítását. A két fontos feladatot csak együtt lehet eredménye­sen megoldani, mert a kettő feltételezi egymást. Építsük tovább tsz párt- szervezeteinket úgy, hogy ve­gyük fel a párt soraiba a leg­jobb tsz tagokat, s ugyanak­kor politikailag neveljük to­vább a tsz párttagságot és vele gyütt az egész tsz tag­ságot. Szabó István Ünnepélyes KISZ zászlóavatás Bujákon Az elmúlt vasárnap ünne­pélyes keretek között tartot­ták meg a bujáki Kállai Éva KISZ szervezet zászló­avató ünnepélyét. A zászlót, amelynek átadá­sánál megjelentek a KISZ- tagokon kívül a kiszen kívüli fiatalok is, a helyi MSZMP szervezet adta. Pályázati felhívás felszabadulási emlékanyag gyűjtésére A Nógrád megyei Munkás- mozgalmi Múzeum Hazánk felszabadulásának 15. évfordu­lójára, Nógrád megyei vonat­kozású felszabadulási emlék- anyag történelmi feldolgozá­sára Gyűjtőpályázatot hirdet. A ' pályázaton mindenki részt vehet, aki kedvet és te­hetséget érez egy-egy város, vagy község felszabadulásá­nak (esetleges partizánmozgal­mak) részletes feldolgozásá­ra. Az elbírálásnál előnyben részesülnek azok a pályáza­tok, amelyekhez eredeti do­kumentumokat (fényképeket, vagy ilyen témájú filmeket, korabeli röpcédulákat, újság­cikkeket, plakátokat, hadpa­rancsokat stb.) csatolnak. Használható dokumentumo­kat írásos feldolgozás nélkül is megvásárolunk a Múzem számára. A beküldött pályázatok ki­értékelését külön e célra ala­kított (történész és muzeoló­Már készülnek a kulturális seregszemlére Igen nagy érdeklődés jel­lemzi a kulturális seregszem­lét. Megyénk fiataljai már most megkezdték á készülő­dést, hogy méltóképpen kö­szönthessék hazánk felszaba­dulásának 15. évfo jüóját’ . Balassagyarmaton' is - meg­kezdték a kéázülodéti. A színjátszó- és tánccsoporto­kon kívül mintegy 150 fiatal külön egyéni számokkal is készülnek. Többek között 6-án a szavaló versenyre ne­veztek be. A hangszerszólón a legjobb címért 5-én ver­senyeznek, sőt énekszólóra is történt nevezés. A szólószá­mokon kívül a színjátszó­csoportok, tánccsoportok s az énekkar tagjai is megkezd­ték a felkészülést. Hogy ki bblonyul a legjobbnak, arra a választ majd április 4-én kapjuk meg. Egy azonban már most bizonyos: nehéz lesz megszerezni az elsőséget. gus szakemberekből álló) bi­zottság végzi. I. díj 400 Ft. II. díj 300 Ft (2 adunk ki). III. díj 200 Ft. (2. adunk ki). Ezenkívül 15 értékes jutal­mat és oklevelet ítélünk oda a. színvonalas pályamunkát benyújtóknak. A pályamun­kákra kérjük a teljes nevet és címet, valamint az adat­közlő teljes nevét és lakcí­mét feltüntetni, s azokat cí­münkre: Nógrád megyei Munkásmozgalmi Múzeum, Salgótarján, Rákóczi út 77. számra beküldeni. Beküldési határidő: 1960. február 28. Eredményhirdetés: 1960. április 4-i Nógrádi Népújság­ban tesszük közzé. Nógrád megyei Munkásmoz­galmi Múzeum Igazgatója A falu fiataljai közül legjobbak, legöntudatosabbal már alakulása óta tagjai i szervezetnek. A csaknem száz főt számláló alapszervezet mozgásba tudja hozni az egész falu fiatalságát, bármi­lyen ünnepély, vagy meg­mozdulás ezt szükségessé te­szi. A pártszervezet joggal határozott úgy, hogy a fiata­lok eddigi munkájának elis­meréséül zászlót ad a KISZ- nek. A KISZ tekintélyét mutat­ja, hogy a meghívottakon kívül nagyon sok szülő, ki­szen kívüli fiatal is jelen volt. A KISZ vezetőség nevében Mikó László elvtárs vette át, s tett fogadalmat, hogy mindvégig a KISZ eskühöz híven tevékenykednek. A tömegszervezetek kép­viselői néhány üdvözlő szó után felkötötték a vörössza­lagokat a zászlóra. Az ünnepélyt színessé, rendkívül ünnepélyessé tette az a műsor, amelyet a KISZ- szervezet. és az általános is­kola együttesen rendezett. A műsor befejezése után a KISZ fiatalok teaesten látták vendégül a többi fiatalt. KlSZ-szervezetiínk életéből — LEVÉL A SZERKESZTŐSÉGHEZ — T?z év márciusában ala- kult meg KlSZ-szerve- zetünk. Először nehezen ment a munka, de a párt- és a szakszervezet, valamint a fű­tőház vezetőségétől sok segít­séget kaptunk. Jelenleg már KISZ-szervezetünkben tizen járnak „Időszerű kérdések” tanfolyamára, a többi fiatal U politikai térképismeretekre. Emellett fiataljaink minden­napi feladatainkból és a tár­sadalmi munkából is kiveszik a részüket. Például Misik Já­nos, Póczos / András és Balázs István komolyan segíti a fia­talabbakat, pk maguk is so­kat tanulnak az idősebbek­től. Más fiatalok a munka­idő pontos kihasználásával, a mozdony jó karbantartásá­val segítik elő közös felada­tainkat. Kivesszük a részünket a társadalmi munkából is. A nyár folyamán a termelőszö­vetkezetnek segítettünk, részt- vettünk a fémgyűjtésben, no­vember végén pedig 80 da­rab facsemetét ültettünk el. Egyedül a kultúrmunkában van még lemaradás. A szín­játszásban csak egypár fia­tal tevékenykedik. Nemrég kapott kultúr otthonunk egy televíziót, amely jó szórako­zást nyújt. Újvári György MÁV fűtőház KISZ titkára, Salgótarján Ä párt és a műszaki értelmiség kapcsolata Nógrád megyében írták: Jakab Sándor és Vonsik Gyula A műszaki értelmiség és a műszaki középkáderek hely­zetének és tevékenységének vizsgálata ma a legidősze­rűbb kérdések egyike mind a nemzetközi helyzet, mind belső helyzetünk szempontjá­ból. A szocialista és a kapi­talista tábor közötti gazdasá­gi versenyben a termelőerők állandó, gyors fejlesztésében a műszaki értelmiségre sok feladat hárul. A Központi Bizottság 1959 márciusi hatá­rozata, amely célul tűzte ki, hogy már 1959 végére nép­gazdaságunk teljesítse a ter­melékenység növelésében, az önköltség csökkentésében, a nemzeti jövedelem emelésé­ben az 1960-ra kitűzött fel­adatokat továbbra — a máso­dik ötéves terv végrehajtásá­ban — is csak a műszaki ér­telmiség cselekvő támogatá­sával, odaadó munkájával ér­hető el. Időszerűvé teszi a kérdés vizsgálatát az is, hogy megyénkben ismét jelentke­zik az elbizakodottság, az ál- radikalizmus, a műszaki és más értelmiségi dolgozók munkájának, és társadalmi szerepének helytelen értelme­zése. A MŰSZAKI ÉRTELMISÉG ÉS KÖZÉPKADEREK MEGVÁLTOZOTT HELYZETE ÉS JELENLEGI MUNKÁJA A felszabadulás előtt me­gyénkben összesen 45 mérnök dolgozott és a műszaki kö­zépkáderek száma sem érte el a 300-at. Jelentős részük polgári, vagy értelmiségi származású volt. Ma megyénk üzemeiben 161 mérnök és 988 műszaki kö­zépkáder dolgozik, tehát több mint háromszorosára növeke­dett az iparban és a bányák­ban foglalkoztatott műszaki­ak száma. Ezek 77 százalékát már a mi rendszerünk nevel­te, számszerint 495 munkás­ból lett műszaki vezető. A felszabadulás után meg­változott a műszaki dolgozók társadalmi tevékenysége is. Az itthon maradt műszakiak többsége résztvett a fasiszták által lerombolt ország újjá­építésében. A győzelmes szén­csaták, a vasutak, a hidak helyreállításának hőskora nemcsak gazdasági szempont­ból volt jelentős; e korszak hősi pátosza a műszaki ér­telmiség nagyrészét is meg­győzte, hogy számára meg­nyílt az alkotás igazi lehető­sége, a munka szerinti érvé­nyesülés útja. A hároméves terv, majd a szocialista ipa­rosítás sikerei azt is nyil­vánvalóvá tették, hogy ha­zánk előtt beláthatatlan fej­lődési lehetőségek állnak, — s rajtunk is múlik, hogy e lehetőségekből valóság legyen. Megyénk műszaki értelmisé­gének nemcsak az országos eredmények, hanem a megye iparának fejlődése szempont­jából is széles perspektívát nyitott. A három és ötéves tervek megvalósulása során a megye ipari termelése 3,5-szerese lett az 1945 előttinek. A szénbányászat jelenleg 4,5- szer termel többet, mint a felszabadulás előtt. A szén- termelés növekedését megfe­lelő műszaki fejlődés is kö­vette. A pártszervezetek és a műszakiak összefogásával meghonosodott a millszekun- dumos robbantás, a korszerű biztosítás napról-napra ter­jed. A Tűzhelygyár a kapita­lizmusban több, mint húsz évig elavult típust gyártott, ma már több modem vona­lú, a tüzelőt gazdaságosan hasznosító kályhát és tűz­helyet szerkesztett. A Magyar Vasötvözet gyár több olyan ötvözetet termel, amelyeket korábban az előfeltételek hiá­nyában képtlen volt gyárta­ni. A mai Zagyvapálfalvai Gépgyár Chorin Ferencék idején javítóműhely volt, je­lenleg exportra is termel, és európai viszonylatban is ér­tékes műszaki feladatokat oldott meg. Megyénkben új iparágak is keletkeztek. Az építőanyagipar mennyiségi és műszaki fejlődése ma már egyaránt figyelemre méltó. A Salgótarjáni Acélárugyárban szovjet mérnök segítségével meghonosodott az acél hide­gen való gyors alakítása. Mindez a műszaki értelmiség jó munkáját dicséri. Fontos szerep jutott a párt­hoz és a néphez hű műszaki dolgozóknak az ellenforrada­lom ütötte sebek begyógyítá- sában, a gyors gazdasági kon­szolidációban. Sok feladat vár rájuk, most a hároméves terv idő előtti teljesítéséért folyó harcban is. Elmondhatjuk, hogy az el­múlt 15 év alatt műszaki ér­telmiségünk szerepe a szoci­alizmus építésében évröl-évre fokozódott. Ez törvényszerű is, mivel a szocializmus épí­tése során a termelt javakat nemcsak mennyiségileg kell növelni, hanem kulturáltab­ban is kell termelni azokat és ez a feladat szorosan ösz- szefügg a műszaki értelmiség munkájával. Az értelmiség — közte a műszaki értelmiség — növek­vő szerepét mindinkább érté­keli államunk is. Ez kifejező­dik biztonságosabb, jobb helyzetükben és társadalmi megbecsülésükben is. Ma nincsenek állástalan diplo­mások, éveken át fizetésnél- kül dolgozó díjnokok, gya­kornokok, jövőjük ma nem függ plébánosok, főintézők önkényétől. Az egyetem, vagy a főiskola elvégzése után azonnal munkát kapnak, kö­zülük sokan ösztöndíjjal vég­zik tanulmányaikat. Régen a munkás, a műszaki vezető­ben a tőkés képviselőjét lát­ta, — általában joggal, mivel helyzetük a műszakiakat va­lóban arra kényszerítette, hogy a tőkés érdekeit szol­gálják. Ma a munkások ál­talában a műszaki vezetők­ben munkatársukat látják. A műszakiak fizetése biz­tosítja nyugodt, biztos meg­élhetésüket, az alkotó munka lehetőségét. Megyénkben is sok műszaki összkomfortos házat épít, autót vásárol, kül­detésben, vagy túristaként külföldre utazik. Többen jó munkájuk elismeréseként kormánykitüntetést kaptak, a szakma kiváló dolgozói. A megyei, a városi, a járási ta­nács tagjai között sok mű­szaki dolgozó is van. Nem állítjuk azonban, hogy a műszakiak anyagi és er­kölcsi megbecsülését min­denki helyeselné. A kevésbé öntudatos munkások néha

Next

/
Oldalképek
Tartalom