Nógrádi Népújság, 1960. december (16. évfolyam, 97-104-1. szám)
1960-12-28 / 104. szám
NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1960. december 28. Művelődési munka a bejáré dolgozók között Művelődési otthonunk egyre újabb és újabb, eddig kulturális ellátottságban kevésbé részesült rétegeket von be rendszeresen a művelődési tevékenységbe. Megindult a fejlődés — bár még korántsem kielégítő mértékben — a munkás- szállás kulturális ellátottságában is. Ma már vállalatunk korszerűen berendezett, kulturális eszközökkel felszerelt munkásszállást biztosít á vidéki, de bent lakó dolgozóinknak. Televízió, rádió, szórakoztató társasjátékok biztosítják ( a szálláslakók változatos és színes művelődését. Művelődési otthonunk vezetősége pedig a rendszeres ismeretterjesztés, film- és színházi előadások, letéti könyvtár, valamint gazdag rendezvénysorozatok biztosításával egészítik ki azt. A munkásszálláson lakó dolgozók kulturális igényeik kielégítésével egyidejűleg a figyelmünket egy olyan munkásrétegre irányítjuk melynek jelenlegi elmaradottsága hátráltatja a munkásosztály egységes politikai, szakmai, világnézeti fejlődését. Őszintén meg kell mondani, hogy a munkaterületünkből az elmúlt évig eléggé kieső réteg volt a vidékről naponként gyárunkba bejáró munkások mintegy kétezer fős tábora. Jelentős létszám és réteg ez, hiszen a munkásosztály feltöltődése, összetételének változása ma főként ezen az úton érkezőkkel megy végbe mind üzemünkben, városunkban, mind az egész országban. Figyelembe vettük emellett még azt is, hogy ma a bejárók alkotják a falunak az új befogadására leginkább vállalkozó, a hagyományos előítéletekkel, életformával szakításra leginkább kész rétegét. A gyári termelés gazdasági szempontjai ugyancsak megkívánják a szakismereteik és műszaki kultú- ráltságuk fokozását. Tehát a bejáró munkások kulturális nevelése politikailag és népgazdaságilag sürgetően szükséges, népművelési szempontból pedig számos eddig kihasználatlan lehetőségeket, feladatot jelent a kultúrmunkások számára. Ezen jelentős feladatot felismerve kezdett hozzá vezetőségünk pótolni a mulasztást már az elmúlt év programtervezetének összeállításakor. Azon túlmenően, hogy valamennyi jelentős üzemrészben már több év óta működik az átlagos 100 kötetes letéti könyvtár — s igen látogatott — havonként egy alkalommal különböző, változatos témakörökből ösz- szeállított előadássorozatot indítottunk. Az üzemrészek gazdasági, társadalmi vezetői is megértették ennek szükségességét s mint az elmúlt időszak tapasztalatai is bizonyítják, segítségükkel rendszeresen 80—120 fős hallgatóság előtt beszélhettek a TIT előadói a társadalom- és természettudomány legfontosabb alapkérdéseiről. 11 ilyen üzemrészben szerveztük ezen előadásokat, amelyeket mind a helybeli, mind pedig a bejáró dolgozóink rövid idő alatt megszerettek s meg kell mondani azt is, hogy az ezévben beindított különböző szakágú „vasas-akadémiának” az alapjait adták. Kilenc szomszédos községben, ahonnan nagyobb létszámú bejáró dolgozónk van a községek vezetőivel közösen szintén különböző témakörökből összeállított előadássorozatot szerveztünk és indítottunk filmvetítéssel kiegészítve. Már két éve folynak az előadások havonként egy alkalommal s a gyakorlat itt is azt bizonyítja helyesen cselekedtünk, hiszen a községek lakóinak nagyrésze részt vehet az általános műveltséget, a világnézeti szemléletet fejlesztő előadásokon. Nagylóc, Karancsalja községekben szinte példaszerű az előadások szervezése, a hallgatóság összetétele, érdeklődése stb. s ezért elismerés illeti meg az ottani elvtársakat, sajnos azonban már ez nem mondható el minden esetben a többiek- ről, elsősorban is Somoskőújfaluról. Ez év őszétől kezdődően éppen elsősorban a vidékről bejárók és a szocialista brigádok tagjainak szakismereteik további fejlesztése végett szerveztük meg hatszáz fővel a „vasas-akadémia” hatféle tagozatát. A csavargyár, huzalmű, hengermű, villamosműhely, valamint az üzemgazdasági feladatokkal megbízott dolgozók munkájukkal kapcsolatos legfontosabb alapismereteket, technológiai folymatokat, korszerű gépesítést stb. ismerhetik meg ezáltal. Ez év tavaszán gyárunk dolgozói körében felmértük az iskolai végzettséget s a nyári időszakot használtuk fel arra, hogy mozgalmat indítsunk a 8 osztályos végzettség megszerzésére. Ezen a téren elért eredményünk jó, de a további években a felvilágosító munkánkat a nagyobb. beiskolázásra kell fordítanunk. Feltétlenül említést kell tenni az öntevékeny művészeti csoportjaink vidéki szerepléséről’ is. Fúvós és szimfonikus, valamint szájharmonika zenekarunk, szóló-énekeseink, sza valóink, színjátszóink hangversenyei, műsorai is nagy mértékben hozzájárultak vidéki dolgozóink és családtagjaik kulturális felemelkedéséhez. Kiss Imre Szakmunkásképzés falun A népfrontbizottság akcióbizottságot létesített annak érdekében, hogy a termelőszövetkezeti községekben is nagyobb arányban meginduljon a mezőgazdasági szakmunkás-képzés. Az idei oktatási évben 11 községben indítanak be szakmunkásképző tanfolyamot, 38 községben ezüstkalászos gazdatanfolyam keretében tanulnak a dolgozó parasztok, Örhalomban például 20 jelentkező technikumban tanul tovább, máshol körzeteket létesítenek a szakképzés iránt érdeklődő dolgozó parasztok tanulási igényei kielégítésére. Az akció-bizottság irányításával felmérések folynak a szakemberellátás problémáinak megoldása érdekében, így többek között adatokat gyűjtenek arról, hogy az agronómusok, tsz-elnökök és brigádvezetők milyen iskolával rendelkeznek, s milyen iránvú szakmai továbbképzésre van még szükség. Hot szórakozik megyénk lakossága Szilveszterkor? Salgótarjánban valamennyi kulturális létesítményben megrendezik valamilyen formában a hagyományos szilveszteri mulatságot. Az üveggyári, tűzhelygyári, és a bányai művelődési otthonban műsoros bált, az acélárugyári művelődési otthonban pedig ünnepi filmműsort mutatnak be a szórakozni vágyó lakosságnak. Az Acélárugyárban ezenkívül szilveszteri klubestet rendeznek, különböző művészeti csoportok tagjai részére, az ifjúság termében pe- .dig KISZ klubest keretében szórakoznak ■ a fiatalok. Itt is és a megye valamennyi televízióval rendelkező szerveinél kollektív televíziónézést rendeznek, ahol a főváros szilveszteri szórakozását és az ünnepi szilveszteri műsort tekintik meg. A De szórakozik megyénk valamennyi kisebb- és nagyobb településének lakossága. Erdőkürtön például egyfelvonásos jeleneteket, táncmulatságot, közös vacsorát terveznek az év utolsó estéjére. Jobbágyiban a hatvani Mefisztó zenekar szolgáltatja a talpalá- valót a tsz-község lakói számára. Pásztón, Szirákon. de általában minden községben zenés, táncos összejöveteleket rendeznek a falu lakosai részére. A rétsági járásban Nagyoroszi, Romhány, Tereske, Kétbodony, Rétság és Nógrád községekben rendeznek na- gyobbszabású műsoros táncesteket. Nagy karneválra készülnek a szendehelyiek és alsó£>etényiek is. A táncmulatságok nagy részében megrendezik a közkedvelt újévi tombola sorsjátékokat, ame- helyken legtöbb helyen a hagyományos újévi malacot sorsolják elsőként. Balassagyarmaton az Irodalmi Színpad rendez zártkörű szilveszteri összejövetelt az új- esztendő irodalmi műsorának jegyében. A járás legtöbb községében ez alkalommal készülnek bemutatni legújabb műsoraikat a község színjátszó csoportjai. A járási tanácson a tanács dolgozói, valamint a községi tanácsok alkalmazottai részére terveznek szilveszteri tanács-bált. Mai témájú 5—10 perces tréfák, jelenetek bemutatóját tervezi a szécsényi színjátszó együttes. Itt mutatkozik be az új járási kultúrházi jazz- zenekar is. A bányász kultúrotthonok szórakoztató tevékenységéről A bányász művelődési otthonok munkájának a párt művelődési irányelveiből adódóan fontos feladatát képezi a dolgozók színvonalas nevelése, szórakoztatása. Ezt a célt szolgálják a művelődési otthonok művészeti csoportjai: színjátszók, zene- és énekkarok, moziműsor, valamint a klubfoglalkozások keretében most' kibontakozóban lévő különböző szórakoztató szellemi tornajátékok. A kulturált szórakozás megteremtése igen nagy feladatot ró nemcsak a művelődési otthon vezetőségére, de a pártszervezetekre és a tömgeszervezetekre is, elsősorban a KISZ-re. Hiszen a művelődési otthonok programjának összeállításánál figyelembe kell venni az adott terület differenciáltságát, a dolgozók műveltségi színvonalát, érdeklődési körét, stb. Ezenkívül érvényesülni kell a céltudatos munkán keresztül a dolgozók ízlését, formálását szolgáló műsorpolitikának is. A művelődési otthonok színjátszó csoportjai felelősségteljes feladatot vállalnak, amikor színpadra lépnek. Hiszen ma már a televízió, mozi, faluszínház a legkisebb településeken is tért hódított, ami azt jelenti, hogy az emberek a színművészet terén egyre igényesebbek lesznek és egyre magasabb színvonalú előadásokat várnak a művelődési otthonok színjátszó csoportjaitól is. Ennek tudható be, hogy az előadott színdarabok száma szinte minden kultúr otthonnál csökken. Ezzel szemben az a törekvés mutatkozik meg, hogy az előadott színdarabokat az adottságokhoz mérten a legmagasabb színvonalon tolmácsolják. Eb bői adódik az is, hogy a művelődési otthonok az Országos Rendezőirodán keresztül előszeretettel léptetnek fel fővárosi művészeket. Nagybátonyban például ebben az évben hat esetben szerepeltek különböző művészi együttesek. A Salgótarjáni Bányász Művelődési Otthon színjátszó csoportja a. közelmúltban igen nagy sikerrel adta elő a Kormos ég, a Király nevében, a Bekopog a szerelem című há- romfelvonásos színműveket. Előfordul még esetenként egyes színjátszó csoportoknál, hogy a darab kiválasztásnál mérlegelik a meglévő adottságokat és hogy az előadások után a közönség csalódottan távozik a nézőtérről, például a forgácsi kultúrott- honnál, ahol műsorra tűzték Kisfaludy egyik háromfelvo- násos zenés vígjátékát. A megfelelő zenekíséret hiánya azonban nagyban lerontotta az előadás értékét. Egyre nagyobb tért hódítanak a művelődési otthonokban a különböző szórakoztatva nevelő játékok, mint a szellemi öttusa, dupla vagy semmi, stb. Ezen a téren a jánosaknai, a Forgács-telepi művelődési . otthonok végeznek úttörő munkát. Az eddig megrendezett szellemi tornák azt bizonyítják, hogy a szórakozásnak ezt a formáját különösen az ifjúság, de az idősebb korosztály is kedveli. A forgácsi művelődési otthonon belül létrejött ifjúsági klub decemberben megindítja • a klubtotót, amelyet rendszeresen megismételnek. Ez a szórakozási forma igen hasznos, mert a szórakoztatáson túl az ismeretek bővítését is szolgálja. A dolgozók szórakoztatását szolgálja a művelődési otthonok moziműsora is. 1960 első felében a szakszervezetek kezelésében lévő mozik 1149 vetítést tartottak, amelyet 142 ezren néztek meg. Az öntevékeny művészeti csoportok előadásainak kivételével a mozielőadások a leglátogatottabbak a rendezvények közül. Sokat vitatott kérdés, hogy a kártyajáték, mint a szórakozás egyik formája megengedhető-e a művelődési otthonokban, illetve a klubbólc- ban. Véleményünk szerint amennyiben a kártya a szórakozás határait nem lépi túl, megengedhető. Ha azonban azt akarjuk, hogy a kártyát, mint szórakoztató játékot likvidáljuk, akkor gondoskodni kell a dolgozóknak olyanforma szórakoztatásáról, amely pótolja a kártyát. Elvenni valamit csak úgy lehet, ha ■ helyébe jobbat tudunk nyújtani. A dolgozók munka utáni szórakoztatását is úgy kell tekinteni, mint a kulturális nevelőmunkának olyan területét, amely a szórakozás eszközeit használja fel az emberek világnézeti nevelésére, általános ismeretük bővítésére, amelynek célja végső fokon a szocialista tudat kialakításának meggyorsítása. Éppen ezért a művelődési otthonok fontos feladata a dolgozók szórakoztatásának — a lehetőségek figyelembevételével •— olyan céltudatos irányítása, amely elősegíti ezt a célkitűzést. A művelődési otthonok 1961. évi munkatervük előkészítésénél ilyen szempontok , figyelembevételével tervezzék meg a szórakoztató jellegű műsoraikat, hogy ezen keresztül is elő tudják segíteni a párt VII. kongresszusának célkitűzéseit, amely célul tűzte ki a szocializmus építésének meggyorsítását. Ez nemcsak a szocializmus gazdasági alapjainak megerősítését, hanem az f emberek szocialista tudatának minél gyorsabb kialakítását is jelenti. TAMÁS ISTVÁN: Katona Barátomnak Tán fáj, hogy a esapongásnak vége; Bevonultál s egyenruha szorít — Hidd el Barátom csak büszke lehetsz: Drága e föld, szépsége úgy vakít. * Ez volt a vágyam — tudod — nekem is. És mégis más lett, más a fegyverem, De egy célért kéz a kézben állunk S szívünkben lüktet új szent érzelem. Egy új élet ölelt a keblére. Lehelele pezsdítőn csap felénk — Sóhaj közben a hajszolt remény összezúzva már nem hull le elénk. m Vidulj Barátom, nem vagy hiába. ' Markold keményen fegyvered agyát! Hol őseid görnyedt háta porlik Szeresd, vigyázd e munkás, szép hazát! Egy nemes vetélkedés elé Már hagyomány, hogy megyénk fiataljai esztendőről esztendőre szellemi versenyre kelnek egymással. Versenyre, amelynek kimenetele minden körülmények között nemes célokat érlel. Ennek a nemes versenynek a neve: „Nógrád megye ifjúságának Lovász József kulturális szemléje 1960/1961.” Ha meggondoljuk, hagy mily nagyszerű ez a kezdeményezés, akkor csak az elismerés hangján tudjuk illetni azokat a szervezeteket, amelyek védnökséget vállaltak e szellemi torna felett. A felhívást a KISZ Nógrád megyei Végrehajtó Bizottsága, a Nógrád megyei Tanács VB. Művelődési Osztálya és a Szak- szervezetek Nógrád megyei Tanácsa adta ki. Ök ennek a versenynek a gondozói. Ezek a szervek olyan ügyet szolgálnak ennek a versenynek a beindításával, amely- lyel elősegítik az ifjúság szocialista szellemű nevelését. S vállalhat ennél szebb feladatot valaki? Mert ma már nem elég csupán hangoztatni az ifjúság nevelését, mert, ha csak hangoztatjuk, az szólammá válik. Ha csupán beszélünk a kulturá’is műveltség jelentőségéről, azzal még a kultúrát nem fejlesztjük. S ezek a szervek ebben a munkában megmutatják, hogyan kell helyesen cselekedni. Olyan tevékenységet folytatnak, amely a beszéd helyett mozgásba hozza az ifjúság széles tömegeit. Ennek a mozgásnak nyomán tovább fog virágozni, fejlődni a kultúra, szélesedni az ifjúság szoéialista szellemű képzettsége. Mert ez a kulturális seregszemle nem öncélú. Szolgálja az emberek, az ifjiíság öntudatának fejlesztését. Az ifjúság kulturális seregszemléjének nagy jelentősége van, mert olyan időben Indul, amikor a falun jelentős változás megy végbe. Ez a kulturális seregszemle nagyban hozzájárul a falusi fiatalság gondolkodásának megváltoztatásához. Természetesen a kulturális seregszemlének az elősegítése mindenkinek a feladata. A párt- szervezeteknek, a tanácsoknak, a tömegszervezeteknek, a Hazafias Népfrontnak ugyanúgy kell lelkesedni érte, mint lelkesedik a versenyre kész ifjúság. Mert az igazi értéke csak mindenki támogatásával bontakozhat ki. Szólnunk kell azonban arról is, hogy ennek a kulturális seregszemlének abban is nagy a jelentősége, hogy lehetőséget ad az ifjúságnak művészi felkészültségük bemutatására. Minden fiatal érdeklődési körének legmegfelelőbb oldalát választhatja a versenyben való részvételre. Hiszen lesz a kulturális seregszemle keretében lehetősége az öntevékeny művészeti csoportoknak tudásuk javát bemutatni, folytathatják munkájukat a József Attila olvasómozgalom keretében résztvevő fiatalok, szellemi vetélkedés lesz, ahol a fel- készültségükről adhatnak tanúbizonyságot megyénk fiataljai, színpadra léphetnek a szavalok, dalosok és a művészet más ágait kedvelő fiatalok. Pályázati művek is szerepelhetnek a kulturális seregszemle keretében. Megmutathatják az irodalmárok tudásukat, hasonlóan a fotósok, a népművészek, iparművészek, azonkívül lesz még ismerétterjesztő előadás, majd „Építsd, szépítsd a művelődési otthont” mozgalom. Megannyi lehetősége a szépnek, a jónak. És a seregszemle olyan mártír nevével indul, mint Lovász József megyénk szülötte, aki megjárta a mai fiatalok jelenéért az élet poklát és egész ifjúságát adta hazájáért, népéért. Amikor fiataljaink most versenyre kelnek a Lovász József kulturális seregszemle keretében, sohase feledjék e verseny névadóját és merítsenek példájából a küzdelemhez biztatást, erőt. w Felhívjuk vevőink figyelmét, hogy telepeinket az alábbi napokon leltarozás miatt zárva tartjuk: 201. Salgótarján január 2—3-ig 202. Salgótarján (SZt. I.) december 31-én 203. Salgótarján (Acélárugyár) december 31-én 204. Salgótarján január 2—4-ig 211, Szécsény dec. 31—jan. 3-ig 212. Balassagyarmat dec. 31—jan. 3-ig 213. Pásztó december 30—31-ig 214. Kisterenye • január 2—4-ig 215. Rétság december 30—31-én 216. Zagyvapálfalva december 31-én EGER—SALGÓTARJÁNI TÜZÉP V. (666)
