Nógrádi Népújság, 1960. december (16. évfolyam, 97-104-1. szám)

1960-12-28 / 104. szám

1960. december 28. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 5 A jövőt építik falun A drégelypalánki Szondy György Termelőszövetkezet építő brigádját kezdik megismerni a balassagyarmati járás­ban, pedig még nem is olyan régen dolgozik. Ennek elle­nére jó munkájukat már ismerik a cserháthalápiak, a ma- gyamándoriak, a nógrádgárdonyiak, no meg a drégelypa- lánkiak is. Az építő brigád gyorsan, és lelkiismeretesen végzi el a vállalt munkákat, s ezzel növelik új termelőszö­vetkezetük hírnevét. Gazdag István kőművesmester, az építkezési bri­gád vezetője Dúló Lajossal, a cser­háthalápi Béke Tsz 50 férőhelyes istállójának falát rakják. A brigád többi tagja is szorgal­masan dolgozott, hogy minél ha­marább befejez­zék a kőműves­munkákat. Ez si­került is, most már az ácsokon a sor. Az ácsmunká­kat helyi mester­emberek vállal­ták, s ők is szor­galmasan dolgoz­nak, hogy minél hamarább tető alá kerüljön az is­tálló és férőhelyet kapjanak a szö­vetkezet szarvas­marhái. A terv teljesítéséért Néhány nap áll még ren­delkezésre ebből az eszten­dőből és bármennyire is nem volt céljuk a tolmácsi, pásztói és erdőkürti gépállo­más vezetőinek és dolgozói­nak, hogy a tervükből hi­ányzó kis rész befejezését az év utolsó részére hagyják, az időjárás erősen közbe­szólt és az úgynevezett év­végi hajrát nem tudják el­kerülni. Szőke Gyula elvtárs, a Tolmácsi Gépállomás igazga­tója merészen bizakodik, hogy a hiányzó 986 normál­holdat az év utolsó nap­jáig be tudják pótolni. A "épállomás a korábbi évek tervét rendszeresen teljesí­tette, és ez esztendőben sem szeretnének a tolmácsi trak­torosok adósak maradni. Hasonló a helyzet az Er­dőkürti Gépállomáson is: 798 normálhold hiányzik a terv­ből pedig az erdőkürti trak­torosok mindig az elsők kö­zött szerepeltek, s legtöbb erdőkürti traktoros mindig példaképül állhatott me­gyénk többi traktorosa előtt. Javítsuk a szövetkezetek ellenőrző bizottságainak munkastilusát A termelőszövetkezetekben a társadalmi ellenőrzést a közgyűlés által választott el­lenőrző bizottságok végzik. Feladatukat az alapszabály rögzíti, amely a törvény előtt nagyra növeli felelősségüket. A bizottságok nagyrésze jól látja el feladtát. Rendszere­sen ellenőrzik a vezetőség munkáját, a közös vagyon kezelését, megőrzését, gyara­pítását, a közös gazdálkodást, a tagokkal való elszámolást. Elősegítik a közgyűlés hatá­rozatainak végrehajtását, az alapszabály rendelkezéseinek megtartását. A bizottságok vizsgálatai — mint a palo- tási, karancsaljai, s az őr­halmi termelőszövetkezetek­ben — nagy hatást gyako­rolnak a szövetkezet kollek­tív életére, a tagok munka- fegyelmére, munkakedvére. A tagok optimisták, mert tud­ják: jó kezekben van a ve­zetés, a közös vagyon. Több szövetkezetben a bi­zottsági tagok lebecsülik az ellenőrzést, az ezzel járó fel­adatot a vezetőségre bízzák. Mondván: erős a vezetés, nincs mit ellenőrizni. Arra már nem gondolnak, hogy az erős vezetés hajlamos olyan hibák elkövetésére, amelyek sértik a szövetkezeti demok­ráciát, a tagok törvényesen biztosított jogait. Máshol a közgyűlések mun­kanélküliségre kényszerítik a bizottságokat. Nem bízzák meg feladatokkal, nem követelik meg a munkaterv szerinti el­lenőrző munkát, ha ezt még­is megteszik, nem számoltat­ják bé a végzett munkáról. Az ilyen nemtörődömség nagv kárt okoz az egyes szövetke­zeteknek Például: Nagyoro­sziban felelőtlenül bántak a közös vagyont jelentő építő­anyaggal. Az érsekvadkerti Tartós Békében a tagok tét­lenül nézték a törzstehenészet lezüttését, Kishartyánban pe­dig a zsebből való gazdálko­dást. Ha e szövetkezetekben rendszeres ellenőrző munkát végez az ellenőrző bizottság, nem kerülhetett volna sor ily mulasztásokra. A bizottságok egyes szövet­kezetekben, mint, például He- rencsényben, Sóshartyánban, Karancskesziben — szemet hunytak a munkafegyelem­sértés felett. Semmit sem tet­tek az alapszabály betartá­sa érdekében, s így nem is vonták felelősségre azokat a Gondosan tervezzük a tsz-ekben a gépi munkát is Megyénk tsz-eiben javában folyik a tervkészítés. Ez az igen lényeges munka egy év tennivalóit foglalja magában. Igen sok szó esik mindig a reális tervről, mely végső so­ron egy egész évre kihat. Ahhoz azonban, hogy a terv reálisan készüljön, s a gya­korlati munkában útmutatója legyen a közös gazdálkodás viteléhez, szükséges, hogy megyénk szakemberei, elsősorban persze a tsz szakemberei alaposan tegyék mérlegre részben az előző év ta­pasztalatait, részben pe­dig a lehetőségeket, de a nehézségeket is. A termelőszövetkezeti terv­nek egyik igen lényeges ré­szét képezi a gépi munkák terve, melynek elkészítésére ebben az évben fokozottabb gondot keli fordítani. A gépi munkaterv a gépállomás il­letékes szakemberének bevo­nása nélkül el sem képzel­hető. Minap a rétsági bankfiók vezetője az ez évben szerzett tapasztalatok alapján el­mondta — de egyébként sem ismeretlen ez a gépállomások pénzügyeivel foglalkozó dol­gozóik előtt' —, hogy' igen je­lentős problémát okozott a hitelnyújtás szempontjából az a körülmény, hogy egyes tsz-ek tervében csak kis mennyiségű gépi munka került megterve­zésre, ugyanakkor a gya­korlatban netol egy eset­ben ennek kétszeresét vé­gezte el a gépállomás. De bizonyítják ezt a tényt a megyei számok is, továbbá az a körülmény, hogy a tsz-ek többségével az év köz­ben vált szükségessé a pót­szerződések megkötése. Me­gyénk gépállomásainak gép­állománya ez évben jelentő­sen megnövekedett. A beruházott gépek ér­téke ebben az esztendő­ben meghaladja a 35 mil­lió forintot. Figyelembe véve azonban azt a tényt, hogy a gépesítés iránti érdeklődés évről évre növekszik és jövőre lénye­gesen nagyobb földterületen kell gépi munkaigényeket ki­elégíteni viszonylag kis gép­emelkedéssel, a gépállomások a mostani tervezésnél kapa­citásukat úgy osszák el, hogy valamenyi tsz-igényeit számí­tásba veszik. A tervben sze­replő munka lesz a szerződé­sek alapja is. Ha tehát egy adott tsz nem veszi igénybe a legszükségesebb gépi mun­kát, úgy ez a szerződésbe sem kerülhet be, ezt a kapacitást esetleg egy másik tsz fokozot­tabban tervezi meg és köti le. Természetesen csak ab­ban az esetben, ha - a tsz belterjesen gazdálkodik, s amikor a kaszáló, vagy kapáló gépek dolgoznak, a tsz-tagság másirányú produktív munkát vé­gez. A gépi munka igénylésekor, vagyis a tervezéskor erre a körülményre is feltétlen fi­gyelemmel kell lenni, mert- a tapasztalatok azt bizonyít­ják, hogy amikor a gépeknek sok munkájuk akad, az em­beri kéznek is van tenni­valója. Ebben az évben lépnünk kell egyet e téren is és reá­lis tervkészítéssel, a munka tervszerűbbé tételével alapoz­zuk meg jövő évi munkán­kat. Schrodt Ernő >ooooooooooooo<xKKKK>oooooooooo<xKx>oooooí>oooo<K>ooao<xK>ooooooooooooooooooooooo< >0-00000oooooooooooooooooooooooooo-oc. Befejeződött a leltározási munka az ilinyi Cserhát Völ­gye Termelőszövetkezetben. A mindössze egy éve gazdál­kodó termelőszövetkezet szép eredményekről, a közös gaz­daság fejlesztésének nagy­szerű eredményeiről adhat hírt. Mostani zárszámadás előtt a kis község termelő­szövetkezeti parasztsága büsz­kén tekintett az elmúlt gaz­dasági évre. Főleg az építke­zés az, amely a munkájuk legnagyobb részét képezte. — Mit építettek a Cserhát Völgye Tsz gazdái az idén? — kérdeztük Páris József ter­melőszövetkezeti elnököt, aki a leltározási munkában szív- vel-lélekkel részt vesz. — Nehéz azt röviden fel­sorolni, ' mert van mivel di­csekedni a szövetkezetbe tö­mörült gazdáknak. Amíg az alakuláskor szinte egy na­gyobb gazdasági épületünk sem volt, addig most a gaz­dasági épületek egész sorá­val dicsekedhet a termelő- szövetkezet. Mégis mik vol­tak ezek? Először a 70 férő­helyes téliesített szerfás szarvasmarhaistállót kell em­líteni. Támaszkodtunk a he­lyileg biztosítható építőanya­gokra. Így az alapot kőből építettük, majd a kőalap fölé tégla került, legfelülre pedig vályog. A vályogot a terme­lőszövetkezet verette. Ebben az épületben 70 szarvasmar­Jó kezdet — még jobb folytatás tagokat, akik lassították a munkafegyelmet s ezzel ko­moly anyagi kárt okoztak a közösségnek. Az ilyen bizott­ságok „munkája felett” jog­gal mond kemény ítéletet a fegyelmet kedvelő tagság. . A bizottságok egyik igen fontos feladata lenne az alap­szabály szerinti gazdálkodás biztosítása. A bizottságok ezt a munkát is a vezetőségekre hárítják. Elfelejtik, hogy az ellenőrző bizottság a vezető­ség munkáját van hivatva nagymértékben elősegíteni. Ez a gyakorlat káros, ezért meg kell szüntetni. Sok tévedésre ad okot a tsz vezetőség és az állandó bizottság helyes viszonyának nem ismerése. Mindkét szer­vet a közgyűlés választja, s így a közgyűlésnek tartoznak besszámolási kötelezettséggel. Egyes helyeken az ellenőrző bizottság veszi át a vezetőség feladatkörét, míg más szö­vetkezetben pontosan ennek fordítottja áll fenn. Mindkét gyakorlat helytelen. Ideje tudomásul venni, hogy az ellenőrző bizottság joga és kötelessége, a vezetőség, az elnök munkáját bármikor el­lenőrizni. Sem az elnök, sem a vezetőség a bizottság mun­káját nem akadályozhatja. A bizottság munkáját nem a tsz vezetősége, elnöke szabja meg, hanem a szövetkezet érdeke. Ezért az ellenőrző bi­zottság csak a közgyűlésnek tartozik szerzett tapasztalatai­ról beszámolni. Az elkövetett hibák, mu­lasztások bizonyítói annak, hogy számos szövetkezet el­lenőrző bizottsága nem érti feladatát, nem tudja milyen nagy felelősséggel jár tevé­kenysége. Ez a tény szük­ségszerűen követeli a bizott­sági elnökök oktatását, isme­reteik bővítését. A megyei mezőgazdasági osztály háromnapos tanfolyam keretén belül kívánja oktatni az ellenőrző bizottsági elnö­köket. Ehhez viszont még az is szükséges, hogy a járási mezőgazdasági osztályok a helyszínen segítsék az ellen­őrző bizottságok munkáját. Nem ártana, ha az ellenőrző bizottságok részére negyed­évenként — éppen úgy. mint az elnökök részére — járási értekezletet tartanának, amely alkalommal értékelnék a végzett munkát s tanácsot adnának a további munká­hoz. Több szövetkezetben szük­ségessé vált a bizottságok fel- frissítése. A közgyűlések hív­ják vissza azokat a bizott­sági tagokat, akik nem látták el a közgyűlés által megsza­bott feladatokat. Olyan ta­gokat válasszunk meg he­lyettük. akik felelősségük tudatában képesek a tagok és a szövetkezet érdekeit kép­viselni. Jelen időszakban zárszám­adást készítenek a szövetke­zetek. Sok szövetkezetben maguk a bizottsági tagok is tagjai a leltározó bizottságok­nak. Ez felelősségteljes mun­ka. Ellenőrizni kell az álló- és forgóeszközök leltárbavéte- lét. Tőlük is függ, hogy a zárszámadáskor biztosítsák az 1961-es év gazdálkodási alap ját. Eddig igen kevés szövet­kezetben alkottak véleményt a zárszámadásról a bizottsá­gok. Most törvény írja elő. hogy az. elkészített zárszám­adási mérlegről véleményt mondjanak a bizottságok. A gazdálkodás elemzésénél kü­lönös gondot fordítsanak a tagok tényleges jövedelmé­nek kimutatására. Egyes szö­vetkezeti tagok nem számít­ják fel a háztájiból és a kü­lönböző juttatásokból szár­mazó jövedelmet. Ha igazsá­gosan akarják kimutatni a tagok jövedelmét, nem hagy­hatják figyelmen kívül ezt a jövedelmi forrást sem. A bizottságok munkastílu­sának javítása fontos politikai feladat. Érjük el, hogy a bi­zottságok mindenütt aktív munkát végezzenek, segítsék a vezetés munkáját, s ne­veljék fegyelemre, a közös vagyon védelmére, növelésé­re a tagságot. Gortva László hát tudunk elhelyezni 3 tél az idén a saját erőből törté­folyamán. nő hozzájárulás a közös épít­Míg ez az épület el nem kezésekhez? készült, hol voltak a szarvas- — Pontosan még nem ösz- marhák elhelyezve? szegeztük, de nem mondunk — Három karámot építet- nagy számot, ha azt__ mondjuk, tünk fészerrel ellátva, amely hogy a saját erőből történő karámok 45 tehénnek bizto- beruházások összege megha­sították a nyári férőhelyet. A ladja a 200 ezer forintot, karámők mellé kutat is épí- Eddig mivel a leltáro- tettünk, s nem szükséges zást vizsgálgattuk arról mondani, hogy ezt mind sa- beszéltünk, mit épített az ili- ját erőből biztosítottuk. Ka- nyi szövetkezeti gazdák szot- pött ezenkívül termelő szövet- galma az idén, most nézzük kezetünk egy 50 férőhelyes meg, mennyi a közös állat- szerfás növendékistálló építé- állomány a termelőszövetke­sére is kölcsönt. Ennek az is- zetben? A kimutatásokból ez tállónak az építéséhez mint- is pontosan látszik, összesen egy 12 százalékos saját erő 26 lovuk és 65 darab szarvas­hozzájárulást biztosítottunk, marhájuk van. Ezenkívül a amely közel 26 ezer forint 21 darabból álló kocaállo- értélcet tesz ki. Ezenkívül egy mány. régi istállót átalakítottunk — Biztosított-e a közös ál- sertésóllá, amely 21 kocának latállomany, valamint a ház­adott szállást. Gondoskodnunk táji állatállomány részére a kellett a bőséges kukoricater- szálas- és abraktakarmány? més elraktározásáról is. A — kérdezem a szövetkezet kukorica betakarítása előtt 4 vezetőit. és fél vagon befogadóképessé- — Takarmányunk gondos gű ' kukoricagórét építettünk, beosztással elég lesz. Azért amely alul léc, felül pedig hangsúlyozzuk, hogy gondos dróthálóból áll. beosztással, mert az idén az ilinyi határ nagy részén ter- Az eddigi felsorolás alapján melt mesterséges takarmányok megállapítható, hogy jól gon- — főleg a herefélék — nem doskodtak a szövetkezet gaz- a legjobb termést adták. Az dái a gazdasági alapok meg- első kaszálásnál nagy volt teremtéséről. Kérdezzük meg a terméskiesés. A tarlóheré- az elnököt, mennyit tesz ki két pedig zölden kellett fel­dani, hogy jövőre 30 hízott marhát értékesítünk, az idén- ről átnyúlt 18 hízott marha mellett. Ezenkívül saját ne­etetnünk. Nagyon jól beoszt- velésű malacokból 70 hízott va a szálastakarmányt, ha sertést is értékesítünk. Nem helyesen adagoljuk a takar- maradnak el a háztáji gaz- mányszalmát, biztosítja mind daságok sem. A becslések a közös, mind a háztáji álló- szerint mintegy 30 hízott ser- mány téli szükségletét. tést, 15 tény észmarhát, és 20 Jüt-e elegendő takarmány hízott marhát értékesítenek a szövetkezeti gazdák háztáji szövetkezeti gazdáink háztáji állatai részére? gazdaságaikból. — Azok a szövetkezeti gaz- Végül még egy kényes kér­őnk, akik egész éven kérész- dést: mennyi lesz a munka- tül becsületesen dolgoztak, egység értéke az első közös háztáji állataik részére meg- év végén? kapják a szükséges takar- — Ismeretes, hogy idei ter- mánymennyiséget munkaegy- veink nem voltak reálisak, ségenként. Zárszámadáskor Többféle terményből kiesé- egy kazal takarmányt ősz- seink voltak. Ezért az idei tunk ki munkaegységekre, zárszámadáson a munkaegy- Természetesen az, aki nem ség értéke 25 és 28 forint kö- dolgozótt rendszeresen, az ne rül lesz. Búzából elláttuk a is várja, hogy kapjon elég ta- szövetkezeti gazdákat úgy, karmányt. • hogy kenyere minden tsz­Az idei leltározásnál az is gazdának van. Az első év ne­kimutatható, mennyi volt a kézségeit figyelembe véve elé- termelőszövetkezet áruértéke- gedettek leszünk az idei zár- sítése. Dovicsin József tanács- számadás eredményeivel, elnök szívesen segít a számok Sok nehézséggel küszködött összegezésében, s máris lát- az idén az új ilinyi közösség, ható, hogy az idén 360 ezer sokszor elmarasztalták veze- forint értékű árút adott el a tőit egyes intézkedéseiért, fiatal termelőszövetkezet. Eb- azért mégsem lehet azt mon- ben 19 hízott ökör, 260 má- dani, hogy eredménytelen zsa sörárpa, s 60 mázsa bor- esztendőt zárnak az ilinyi só és 17 vagon cukorrépa sze- gazdák. Ez az év kezdetnek repel. — ha voltak is benne hibák, Az előtervek alapján milyen — akkor is jó, s reméljük, a lesz a jövő évi áruértékesí- jó kezdetét még jobb foly- tés? tatás követi. — Annyit el tudunk mon- Kata János

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom