Nógrádi Népújság, 1960. december (16. évfolyam, 97-104-1. szám)

1960-12-21 / 102. szám

NÖGRÁDI NÉPÚJSÁG 1960. december 21. Mérlegen: Termelőszövetkezeti asszonyok tapasztalatcseréje Miár hagyománya van me- gyeszerte a termelőszövetke­zetben dolgozó parasztasz- szonyok rendszeres időközön­ként megrendezendő találko­zóinak. Ezeken a találkozó­kon a legkülönfélébb prob­lémák vetődnek fel, vitatkoz­nak, tanácskoznak, tapaszta­latokat adnak át egymásnak a közös gazdálkodás asz- szonyhívei. Ezeknek a talál­kozóknak a jelentősége mégis sokkal több mint egyszerű tapasztalatcsere. ,A nyári időszakban meg­rendezett találkozók koránt­sem voltak olyan jelentősé­gűek, mint azok, amelyeket napjainkban rendezgetnek. A termelőszövetkezeti paraszt­asszonyok akkor még csak ismerkedtek a közössel, több­nyire csak problémáik vol­tak. Azóta már óriási fejlő­dést mutat az asszonyok ter- melőszövetkezetbeni élete. A találkozók nagyszerű igazolói annak, hogy az asz- szonyok minden külön felké­rés nélkül is látják, nem élet a konyha négy fala között élni. Szükséges a társadalmi élet, a közösség problémáival való törődés. Látják, hogy be kell kapcsolódniok a tár­sadalmi problémák megoldá­sába. Hallatni kell az asszo­nyok hangját is. De világo­san megmutatta az eddig rendezett találkozók tapasz­talata azt is, hogy a termelő­szövetkezeti parasztasszo- nyok nagy erőt jelentenek á közös gazdaság számára. Hi­szen a termelőszövetkezetek 50—60 százalékát nők teszik ki. Szavuk, tevékenységük, példamutatásuk sokat jelent a munkában. Van olyan ter­melőszövetkezet is, mint pél­dául a szurdokpüspöki, vagy a jobbágyi, ahol az asszonyok példásan helytállnak a mun­kában, leglelkesebb szószó­lói a mukafegyelem megszi­lárdításának. Nem ritka a 220—250 munkaegység egy- egy asszonynál, de Szurdok- püspökiben 320—420 is elő­fordul. A közös vagyonnak igazi hívei az asszonyok, át­érzik, hogy minden elhanya­Karácsonyi, szilveszteri italsziikségletéi szerezze be a NÖGRÄD MEGYEI VENDÉGLÁTÓ VÁLLALAT üzleteiben. 6—8 féle fo­lyóbor , 10—12 féle pa­lackos bor áll rendel­kezésre. Elszállításhoz betétre edényt kölcsön- zünk, 10 literen felüli mennyiséget kívánságra házhoz szállítunk. golt óra, vagy a közös va­gyon elherdálásának minden megnyilvánulása súlyos ká­rokat okoz a kibontakozó közösségi életben. Tevékeny­ségüket a pásztói járási párt- bizo'ttság is úgy értékeli, he­lyes dolog volt az asszonyok­ra támaszkodni, bízni ben­nük. Ugyanakkor ezek a talál­kozók tanulságot is jelente­nek valamennyiünk számára. Egy-egy ilyen tanácskozáson rengeteg problémát, hibát és eredményt vitatnak meg az asszonyok. Elmondják sé­relmeiket is. Szarvasgedén például a tagság 60 száza­léka nő. Ennek ellenére a vezetőség 90 százaléka férfi­ből tevődik össze. Csak mun­kacsapat vezetéssel bíztak meg néhány asszonyt és mindössze egyetlen nőt vá­lasztottak az intéző bizott­ságba. Általános tapasztalat, hogy nőket legfeljebb kisebb funkciókba osztanak be. Ezek a jelenségek figyelmez- tetőek a pártszervezetek szá­mára. a nőtanács és a tsz- vezetőség számára egyaránt. Még többet kell foglalkozni a helyi pártszervezeteknek az asszonyokkal. Problémák vannak- az asz- szonyok iránti bizalommal politikai vonatkozásban is. Jól dolgozó termelőszövetke­zeti munikacsapatvezetőket, példamutató női tsz tagokat nem vesznek fel a pártba. Sok helyütt figyelmen kí­vül hagyják, hogy a nők na­gyot fejlődtek, amióta terme­lőszövetkezetekbe léptek és friss erőt jelentenének a pártban is. De nemcsak a tsz munká­ban, a tsz-en kívüli felada­tok megoldásában is igazi segítői a pártnak és a kor­mánynak a legfontosabb fel­adatok megvalósításában. Palotáson például Szarvas- gede, Egyházasdengeleg, Szi- rák, Héhalom, Kisbágyori termelőszövetkezeteinek asz- szonyküldöttei tanácskoztak a tsz-problémákról. A legna­gyobb vita kellős közepé­ben felállt egy asszony és javasolta: mondjuk el megvál­tozott életünket, egyénileg dolgozó parasztasszonyoknak. És a lelkes, mintegy 40 tag­ból álló asszonyküldöttség autót kéretett és ellátogatott Vanyarcra, ahol az egyéni parasztasszonyoknak mesél­tek életükről, gondjaikról, és eredményeikről és a baráti beszélgetés során a tsz-moz- galom lelkeg agitátoraivá váltak. Pedig legtöbbjük egy­két évvel ezelőtt maga is bi­zalmatlan, tagadója volt a közös gazdálkodásnak. Megváltozott életük, meg­változott gondolkodásmód­juk ösztönözhette arra eze­ket a termelőszövetkezeti pa­rasztasszonyokat, hogv nem törődve az otthoni munkával késő estébe nyúló beszélge­tésben érveljenek a közös gaz­dálkodás előnyei mellett. Okulni kell ebből és azt lát­ni, az asszonyok nagyon so­kat segíthetnek a pártnak, határozatai végrehajtásában, ök a leglelkesebb hívei az új módszerek bevezetésének is, a premizálásnak, a terület felosztásának. általában a több hozamot, nagyobb ter­mést hozó módszerek elter­jesztésének. Lelkes dolgozni akarásukat, a pártmunkába való bekapcsolódásukat érté­kelni kell a pártszerveknek, rendszeressé tenni az asszo­nyok találkozóit, elősegíteni­ük azt is, hogy az egyéni parasztasszonyok otthonába ellátogathassanak. Magabiz­tosságuk, a közös életbe vetett hitük elősegíti nagy felada­tunk megvalósítását, a nagy­üzemi mezőgazdaság meg­teremtését. Ujlaky Mária flz országgyűlés anyagát is megvitatják a Népfront esti tanfolyamain megyénkben Megyeszerte megkezdődtek már a Hazafias Népfront esti tanfolyamai Nógrádban. Az első előadásokat sokkal na­gyobb érdeklődés mellett tar­tották meg, mint amilyenre a tanfolyamok szervezésekor számítottak. Az első előadá­sokon mintegy ötezren vet­tek részt a nógrádi falvak lakói közül. Marczinek István a Haza­fias Népfront Nógrád megyei titkára és Pálkerti János a megyei titkárság oktatási előadója mondták el, hogy a tanfolyamok szervezésekor az egyes területek társadal­mi és gazdasági átalakulásá­ból fakadó igényeket vették figyelembe a tanfolyamok anyagát illetően, de több helyütt menetközben is változtatnak a tanterven, úgy, ahogy a községbeliek kívánják. Egyházasgergén például az esti tanfolyam előadásainak összeállításakor még egyénileg gazdálkodó parasztok részvétedre számí­tottak. Egy-két héttel később azonban termelőszövetke­zetivé lett a kis község, s Gordos László tanító­nak a „jó termelőszövet­kezeti közösség és a nagyüzemi gazdálkodás” címen kellett szakelő­adást beiktatni már a harmadik foglalkozásra. S ami a helybeli igények igazolását jelenti, ekkor már nemcsak a szokásos 30—35 népfrontbizottsági tag, ha­nem rajtuk kívül ugyanany- nyi dolgozó paraszttársuk is részt vett az előadáson. Mihelygergén Kelemen Jó­zsef iskolaigazgató is hason­lóképpen járt. Itt is egyéni- .... 34 0 lengyel kulturális és tudományos dolgozó a Szovjetunióban (851) APRÓHIRDETÉSEK NEM HIÁNYCIKK TÖBBÉ A MENNYEZETRÖZSA. A Balassa­gyarmati Műanyag KTSZ rövidé- sen megkezdi sorozatgyártását a műanyagból készült mennyezet­rózsának. Elegáns kivitelben, KERMf vizsgálati bizonylattal el­látott termékünk tökéletesen pó­tolja a fajansz mennyezetrózsát. Kérjen bővebb felvilágosítást és mintadarabot. Telefon: 255. (638) Az Iparcikk Kiskereskedelmi V. hanglemezboltjának heti aján­lata: Rossini: Tolvaj szarka, nyi­tány. - Erkel F.: Bánk bán. Komplett opera. - Szeretni kell... — Vén cigány. - Primadonna ál­ma. Honthy. — Hófehérke és a hét törpe. Mese. — Bach: d-moll zongorahangverseny. Karácsonyi motetták. — Lassus. Palestrina.- Wagner: Tristán és ' Isolda, komplett opera. — Részletek Huszka operettjeiből. - Ének az óvodában. — Felleg borult az er­dőre. (635) Golyóstoll-töltés külföldi festék­kel piros, zöld, kék színben, töl­tés megvárható. Csomornál, Ba­lassagyarmat, Rákóczi u. 47. (653) Értesítjük kedves vevőinket, hogy fiókjainknál és lerakatainknál Salgótarjánban, Balassagyarmaton, Pásztón, Kisterenyén, Szécsényben és Rétságon folyó hó 29, 30, 31-én évvégi leltárt tartunk s ezalatt mindennemű árukiszállítás szüne­tel. nógrad megyei fűszert vallalat (662) Néhány nappal ezelőtt a „Barátság Vonattal” 346 len­gyel kulturális és tudomá­nyos dolgozó utazott a Szov­jetunióba. A két hétig tartó tanulmányút során, amelyet a Lengyel—Szovjet Baráti Társaság szervezett a testvé­ri Szovjet—Lengyel Baráti Társasággal egyetértésben, el­látogattak Moszkvába és Le- ningrádba. Megtekintették a két város legfontosabb törté­nelmi . és művészeti neveze­tességeit. A küldöttség ezen­kívül megtekintette a Szov­jetunió népgazdasági ered­ményeit bemutató kiállítást is. A küldöttséget Eugénia Krassowska, felsőoktatásügyi miniszter vezette. gazdák kezdték a Népfront esti tanfolymát, ma azonban már mint termelőszövetkezeti gazdák ismerkednek a tudo­mánnyal, a technikával és általában a mezőgazdaság nagyüzemi módszereivel. A megye öt járása kö­zül a szécsényit tartják a legjobbnak a népfront- tanfolyamok megszerve­zésében, irányításában és ellenőrzésében. Smolnik István járási nép­front-titkárt kértem meg: mondja el a kimagasló si­kerként értékelt oktató, ne­velő munkájuk titkát. — Első lépésként a járási elnökség tagjait vontuk be a munkába, mondja Smolnik elvtárs. A szécsényi járást három körzetre osztottuk, s körzetenkét és falvakként vagyunk felelősek egy-egy esti tanfolyamért. A járási titkár maga is érzi, hogy ettől még nem koronázná siker a Népfront téli oktatási munkáját, ezért gyorsan kiegészíti mondani­valóját. A szécsényi járás mind a huszonegy községében a járási és a községi pártszervezetekkel közö­sen dolgozták ki az ok­tatási terveket. Ügyeltek rá, hogy, egy köz­ségben se keresztezzék egy­mást a párt, a Népfront és más szervek tanfolyamai. Több községből kérik, hogy vegyék fel az esti tanfolya­mok anyagába országgyűlé­sünk legutóbbi ülésén el­hangzott beszédek ismerteté­sét is. A megyei titkárság most készíti elő az ország- gyűlés anyagának egyes nép­fronttanfolyamokon való megtárgyalását. Miaguk a nógrádi országgyűlési kép­viselők is képviselői beszá­molókon ismertetik az or­szággyűlés anyagát a válasz­tóikkal. Véradók ünneplése Családias hangulatú, ben­sőséges házi ünnepség szín­helye volt a minap a Városi Kórház márványterme. A Vöröskereszt helyi szerveze­tének kezdeményezésére itt köszöntötték azt az önkéntes — kivizsgált — 58 állandó véradót, akik embertársaik iránti szeretettől és a segítő­készség nemes érzésétől in­díttatva saját vérük . felaján­lásával járulnak hozzá a mo­dem orvostudomány egyre gyarapodó sikereinek további fokozódásához. Az ünnepi beszédet dr. Bartha Elemér kórházi főor­vos tartotta, aki méltatta a szervezett véradás jelentősé­gét, s ismertette az eddig el­ért nagyjelentőségű eredmé­nyeket. Ezután König Klo- tild, a Vöröskereszt városi titkára üdvözölte a megje­lenteket, s néhány kereset­len, szívből jövő szóval kö­szöntötte az önkéntes vér­adók egyre népesebb cso­portját. Ezt követően Ha- vassy Jámosné vezető óvónő mély átérzéssel adta elő az „Életmentőknek” című ver­set, amely a véradó mozga­lom egyszerű közkatonáinak költői dicséretét fejezi ki. Ezután került sor a vér­adók kitüntetésére. A jutal­makat dr. Dancsók Gyula orvos, a véradóállomás agilis vezetője nyújtotta át. Tizenhármán — akik, im­már 20 alkalommal adtak vért — oklevelet, kitüntető jelvényt és ajándéktárgyat kaptak. Ugyancsak 13 sze­mély többszrös véradásért dicsérő oklevél és jelvény kitüntetésben részesült. Raj­tuk kívül öt női dolgozó em­léklapot vett át azon alka­lomból, hogy több mint 10 éve állnak az önkéntes vér­adás szolgálatában. A kitüntetettek nevében Pápay Gyuláné kórházi oktató nővér mondott köszönetét a megbecsülésért, s véradó tár­sai nevében ígérte, hogy a jövőben is készséggel állnak rendelkezésűkre szenvedő embertársaiknak. Igen megható jelenet volt, amikor Barcza János szécsé­nyi lakos remegő szavakkal fejezte ki háláját élete meg­mentéséért. Elmondotta, hogy a cséplőgépnél szerencsétle­nül járt, lábát vesztette, s az önkéntes véradók áldozat- készségének köszönheti, hogy 6 hónap elteltével gyógyultan visszatérhet szerettei körébe. Gyürky Zoltán A családi nevelés hatása a gyermek világnézeti fejlődésére (December 17-i cikkünk folytatása.) Az elmúlt évben szemta­núja voltam egy jelenetnek. A gyermek vidáman jött ha­za az óvodából: holnap meg­vesszük a karácsonyfát és mi fogjuk feldíszíteni. Az édes­anya arca elborult: úgy lát­szik rosszak voltatok, hogy nektek nem a Jézuska hozza a karácsonyfát. Másnap a kislány az óvónéninél tisztáz­ni igyekszik a kérdést. „Anyu­kád csak meg akar lepni”, mondta az óvónéni. Az ott­honi karácsonyfát, a sok ajándékot is anyuka veszi. „Mennyit dolgozik érte édes­apád, hogy neked is nagy örömet szerezzen!” Az újabb tisztázási szándékról csak hallottam, anyuka kitartott a Jézuska mellett. A gyermek­ben elborul valami, megtör­tént az első törés. Az anya nem volt őszinte kislányá­hoz, anyuka és óvónéni — a két legjobban szeretett és legjobban tisztelt felnőtt — mást mondanák. A karácsonyfa állítással és a karácsonyi ajándékozás­sal kapcsolatban a vallásos szülők legalább az alsó ta­gozatos gyermekeiknél még szeretnék megőrizni azt a tévhitet, hogy a karácsony­fát és az ajándékokat a Jé­zuska', vagy angyalka hoz­za. Az első osztályosoknak még nagy része hiszi, hogy az ajándékokat túlvilági lény­től kapják. Nem marad ha­tástalan a kis tanulókra mind­az, amit a vallásos családi környezetben a karácsonyi ünneppel kapcsolatban átél­nek. Később azonban a ha­ladó szellemben nevelt osz­tálytársaktól is megtudják az ilyen gyermekek, hogy az ajándékokat a szülők veszik, s elteszik karácsonyra. A val­lásosan nevelt gyermekben, ahogy fejlődik, mélyül a tö­rés, tágul a szakadék az is­kola és otthon között. Még mielőtt a Föld keletkezésé­ről, az ember származásáról tanultak volna, (ez csak a felsőbb osztályokban követ­kezik), már érzik, hogy az iskola világa és a hittan vi­lága más -világ. Az iskolá­ban hallott, józanul meg­okolt tények másformák, mint amiket a hittanórán, otthon, vagy a templomban hall. Melyiknek higgyenek? Az is­kola tényei valószínűbbnek hangzanak. Ha nem is egy- csapásra, de fokozatosan a vallásosan nevelték is meg­győződnek az igazságról, ar­ról, hogy a béke és a szere­tet ünnepén nem a túlvilági lények hoznak ajándékokat, hanem az emberek igyekez­nek örömet szerezni egymás­nak. Ahogy múlnak az évek, a kétely tudatosabb, a vá­lasztás esetleg fájdalmasabb lesz. A végzetesebb — és jó­val gyakoribb eset azonban az, amikor nincs is válasz­tás. A gyermek — most már a serdülő fiatal rájön, hogy kár feszegetni a dolgokat. A két világ túl messze van ahhoz, semhogy egyeztetni le­hessen őket. Ö akkor jár jól, ha egyikhez is, másikhoz is „alkalmazkodik”. Gondolja magában, honnan lehetne tudni, hogy kinek van igaza, az ember csak vigyázzon, hogy kellő helyen azt mond­ja, amit várnak tőle. Vajon meggondolják-e a szülők, hogy ez mit jelent? Jelenti azt, hogy a gyermek elvesztette bizalmát az isko­lában. A frissen hallott tu­dás, amelyet az el nem ron­tott fiatal lélek feltétlenül boldogan ízlelgetett, idegen maradt számára. Az ilykép- pan nevelkedő gyermeknél ugyanis nemcsak a termé­szettudományoknak a hittan órán, vagy otthon hallottak­kal ellentétes tényei váltak kétessé, hanem „maszlagnak érzi”, amit a tanár Ady, Jó­zsef Attila verseiről mond. Jelenti ez a közömbösség, kétszínűvé és alkalmazkodó- vá válás azt is, hogy a fel­növekvő gyermekben nem alakul ki az igazi értékek vi­lága. Nincs mértéke arról, hogy mi a jó, mi a rossz, csak azt tudja, hogy adott helyzetben mi hasznos és ká­ros a számára. Ifjúságunkban a világnézeti nevelés folyamán ki kell ala­kítanunk a meggyőződést né­pi demokratikus rendszerünk magasabbrendűségéről. A szülők egy része, szűklátókö­rűén, gyermekei előtt azon az alapon ítéli meg' szocia­lista ' társadalmunk fejlettsé­gét, hogy az ő családjuk ho­gyan él, mennyi a jövedel­mük, milyen mértékben és mennyi idő alatt teljesülnek a múltban elképzelhetetlen kívánságaik. Nem ritkák az olyan esetek sem, amelyek­ben az egyik szülő könnyel­műsége, alkoholista volta, vagy léha élete vezet a csa­lád szorult anyagi helyzeté­re és a szülők a rendszerben keresik a bajok forrását. So­kan nem beszélnék gyerme­keiknek sem munkahelyük felszerelésének tökéletesedé­séről, sem munkakörülmé­nyeik állandó javulásáról, sem a lakóhelyükön, vagy az ország más részein elért eredményekről. Pedig ezzel nagy hatást gyakorolnának a gyermekekre. Összefoglalva: a család vi­lágnézeti hatása igen össze­tett. Csak néhányat említet­ten^. Azok a családok hatnak kedvezően, amelyek maguk is a proletariátus osztályhar­cos álláspontjára helyezked­nek mind elméletben, mind gyakorlatban. Aki a gyerme­két a mi társadalmunk er­kölcse szerint akarja nevelni, az nem hanyagolhatja el a világnézeti nevelését. Szabó Antal ált. isk. igazgató

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom