Nógrádi Népújság, 1960. december (16. évfolyam, 97-104-1. szám)

1960-12-21 / 102. szám

1960. december 21. NÓGRÁDI NÉPOJSAS S ÚJ ESZTENDŐ ÚJ TERVEK Az ifjú traktorosok helytállása A BERCELI Vörös Csil­lag Termelőszövetkezetben Volt idő, amikor nem helyez­tek különösebb súlyt az ál­lattenyésztés fejlesztésére. Hogy ma már egészen más a helyzet, bizonyítja az a be­szélgetés is, amelyet legutóbb a mezőgazdásszal, meg az állattenyésztési brigád veze­tőjével folytattunk. Hűvös, esős volt az idő. Bogdán József, az állatte­nyésztési brigád vezetője a falu felől jött kerékpárral. Hogy összeismerkedtünk, nem kellett soká várnom, máris mondta gondját-baját. Nem, nem panaszkodott. Az olyan ember szólt belőle, aki tud­ja, hogy a fejlődés — törté­netesen itt az állattenyésztés fejlesztése — nem jár gond­talanul. — Harmnichat tehenünk van — kezdte, majd az üszők, a hízóállatok, az idei borjak, az anyakocák, meg a juhok következtek. így az­tán nem volt nehéz megálla­pítani, valóban sokat fejlő­dött itt néhány esztendő alatt az állattenyésztés. Csak sertésből 53-at adtak le az Állatforgalmi Vállalatnak hízóként és jelentős volt az Idén leadott hízott marhák száma is. Majd az 1 állatgondozók munkájáról szólt, arról, hogy dolgoznak sokat, s munkájuk nem eredménytelen. — Éppen tegnap számoltuk össze az egyik tehenész egy­ségét — magyarázta. Eddig 700 munkaegysége jött ösz- sze... Szépen keresnek, lát­ja, s mégis nehéz embereket találni. Nagyon nehezen vál­lalják az igazán hozzáértő szövetkezeti tagok. — így beszélte el gondjaikat, s mindjárt mondta a megol­dást is rá. — Jövőre megpróbáljuk bevezetni az állattenyésztés­ben a szabadnapot. Mert ke­resnek szépen az állattenyész­tőik, nem mondom, de nagy elfoglaltságot is jelent e munka. Nagyon sokan ezért is húzódoznak tőle. A Jövö TERVEIRŐL beszélt Demeter Béla, a ter­melőszövetkezet mezőgazdá­sza is. — A következő évben az állatlétszám növelése mellett igen fontos feladatunk lesz az állatállomány minőségének javítása. Mert, ha nincs is itt még a hivatalos terv- készítés ideje, csak gondol­kodik az ember: hogyan is lenne jobb jövőre? Jelenleg 100 holdra mintegy 40 szá­Az Érsekvadkerti Dimitrov Tsz életéből Szép fehérhússertcs kocaállománya van az érsekvadkerti Dimitrov Termelőszövetkezetnek. A kocák részére az idén építettek 20 férőhelyes sertésfiaztatót Védekezzünk a kukoricamoly ellen! A kukoricamoly soktápnö- vényű kártevő. Hazánkban elsősorban a kukorica kár­tevője, ezenkívül károsítja a kendert, kölest, napraforgót, komlót stb, sőt a gyomnövé­nyekben is megél. A kukoricamoly mindig hernyó alakban telel át. Raj­zása június közepe és júli­us közepe között zajlik le. A tojásrakáshoz száraz, meleg éjszakéra van szükség, ami­kor a tojásokat a legfejlet­tebb és legnagyobb kukorica tövekre rakja le, a nőstény. A tojások a levél fonákján háztetőszerűen fedik egy­mást. A levél fonákján a to­jáscsomó és később a kikelő hernyók az időjárási ténye- zőkken szemben védelemben részesülnek. A kis hernyók először a címerben, valmint a levélhü­vely és levéllemez találko­zásánál táplálkoznak. Az idő­sebb hernyók a szár belsejé­ben és a fiatal csövekben rágnak járatokat. Később a károsított száron feltűnő a kukoricamoly rágcsáléka és ürüléke, valamint a hernyó járatának szabályos kör ala­kú bejárata. A kukoricamoly további kártétele a fiatal csövek el­pusztítása. A még teljesen fejletlen csövet hosszában át­rágja és ezzel további fej­lődését megakasztja. Később a kukoricaszemeket rágja meg, valamint a kukorica csutkájába is berág. Ez utóbbi kártételek következ­tében a kukorica tárolásakor penészes gócok képződnek. A kukoricamoly elleni vé­dekezésben nagy szerepet az agrotechnika játszik. A ku­koricatörés után a mély szárvágás az első védekezés a moly ellen. A lábon ma­radt szár a moly áttelelésé- nek nagyon kedvez. Ennek el­lenére, tapasztalatok szerint sajnos a megyénk egész te­rületén még sok a kukorica­szár kinn a határban. Ebből látszik, hogy megyénk dol­gozó parasztjai nem sok gon­dot fordítanak ezen igen ve­szélyes kártéfel kiküszöbölé­sére, pedig ezzel a jövő évi kukoricatermést veszélyezte­tik. A telet váró hernyó ellen legbiztosabb a kukoricaszár azonnali besilózása, így ered­ményesen védekezhetünk a moly ellen és egyben téli ta­karmányhoz is jutunk. A harmadik megoldás a kukoricaszárat szártépővei összetörjük és azonnal mély­szántjuk. Ezzel a művelettel egyben trágyázzuk is a talajt. A kukoricaszárat kerítésnek, tetőnek felhasználi nem sza­bad, mert a kukoricamoly hernyója így is áttelelhet. A mégis valamilyen okból fel nem használt kukoricaszá­rat legkésőbb május 15-ig el kell égetni, mert ennek el­mulasztása egyben szabálysér­tési eljárást is von maga után. Pintér Sándor agronómus mosállat jut nálunk. Ez igen jó átlag a járásban, de ez sem jelenthet még végleges számot. Később arról kezdett be­szélni, milyen terveik van­nak a szarvasmarha- és ser­tésállomány megjavítására. — A tehénállománynál a gyengébb hozamú állatokat jól tejelőkkel váltjuk fel. Ez a frissítés saját nevelésű üszőből történik majd, mert most már egyre inkább az a gyakorlat nálunk, hogy az évi szaporulatot teljes egé­szében felneveljük. Szükség van erre nemcsak a tehén- állomány felfrissítése szem­pontjából, hanem azért is, mert saját magúinknak kell biztosítani ezekután a hízó alapanyagot. Már jövőre is ez a helyzet. Többet szeret­nénk értékesíteni, mint az idén, tovább szeretnénk nö­velni az állattenyésztés jöve­delmét, bár ez az idén sem volt rossz. — Gyors számí­tást végzett, melyet összeha­sonlított a tervvel, s máris kész volt az összeg, amely az állattenyésztés idei jöve­delmét jelezte: 900 ezer fo­rint. Komoly változást eszközöl­nek a sertéstenyésztésben, szintén a sertésállomány meg­javítása érdekében. — Új sertéstörzset alakí­tunk ki és szeretnénk többet hizlalni. Ezek a dolgok ter­mészetesen megkövetelik, hogy bizonyos rendet teremt­sünk, biztosítsuk a szarvas- marha- és sertésállomány ré­szére egyaránt a takarmányt és a férőhelyet. Az idén pél­dául az őszi malacokat kény­telenek voltunk kiosztani a tagok között férőhely hiánya miatt... Jövőre MÁR más lesz a helyzet. A takarmány biz­tosítva van és a szerfás épít­kezésekkel megoldódik a fé­rőhely probléma is. Mert a berceli Vörös Csillag Ter­melőszövetkezetben is az a cél, hogy minél előbb belter­jesen gazdálkodó, jól jöve­delmező gazdaságban elége­detten éljenek a szövetkezeti gazdák. A z év vége felé köze­ledünk, lassan véget- érnek a mezőgazda- sági munkák, s még az el­maradt őszi mélyszántások is befejeződnek. Az év rend­kívül sok nehézség elé állí­totta a mezőgazdaság dolgo­zóit. A szeszélyes nyár után a rendkivüli csapadékos ősz megnehezítette mind a be­takarítási, mind a vetési munkák végzését. Termelő- szövetkezeteink, főleg az idén alakult új termelőszövetkeze­teink, nehezen birkóztak meg a nagy feladatokkal. Ismeretes, a mefcei munkák végzésében termelőszövetkeze­teink nem állnak egyedül, hű segítőtársuk a gépállomás szin­te minden munkájukban részt vesz. Ahogy növekedtek ter­melőszövetkezeteink, ugyan­úgy nőttek a gépállomások előtti feladatok is. Sajnos az ország teherbírása nem en­gedte meg, hogy ezzel ará­nyosan nőjjön a gépállomá­sok gépparkja. Éppen ezért gépállomásaink előtt legfon­tosabb feladatként jelentke­zett a meglevő géppark he­lyes kihasználása, amelyet kü­lönböző mozgalmak segítettek. Ilyen mozgalom volt a me­gye traktorosai körében a 800, illetve 1000 normálholdas mozgalom, amely traktorosa­ink zömét megmozgatta. A mozgalomban résztvevő trak­torosok nemcsak azt vállal­ták, hogy nagyobb mennyi­ségű munkát vállalnak a mezőgazdaságban, hanem azt is, hogy jobb minőségben vég­zik el ezeket a munkákat. Az idősebb traktorosok mel­lett a kialakulandó új nagy­üzemi gazdaságok segítését vállalták a fiatal traktoro­sok is. Gépállomásaink ifjú traktorosai szintén jelentős vállalásokat tettek, amelynek értékelése folyamatosan tör­tént év közben. Az év elején 106 ifjú trak­toros határozta el, hogy a KISZ Központi Bizottsága, a MEDOSZ, valamint a Föld­művelésügyi Minisztérium Gépállomási Főigazgatósága által meghirdetett országos ifjúsági versenymozgalomhoz csatlakozik. Azóta eltelt idő­Szépen építkeznek a ba­lassagyarmati járás termelő­szövetkezeti építőbrigádjai. A csesztvei és ilinyi terme­lőszövetkezetek 100 férőhe­lyes szerfás téliesíthető szarvasmarhaistállókat épí­tenek. Az építkezésen jó munkát végeznek a helyi építőbrigádok. A cserhátsu- rányi Petőfi Termelőszövet­kezet építőbrigádja vályog­falú istállót épített saját erő­ből. Dicséretet érdemelnek az említett termelőszövetke­zetek építő brigádjai, hiszen jelentős segítséget adnak a nagyüzemi gazdálkodás alap­jainak megteremtésében. E brigádok jó munkája nyo­mán az említett termelőszö­vetkezetekben nagyot lép­hetnek előre ,a legjövedelme­zőbb termelési ág fejlesztésé­ben, az állattenyésztés fej­lesztésében. Az említett, jó eredménye­ket elérő termelőszövetkeze­tek mellett van a járás terü­letén olyan termelőszövetke­zet is, mint a mohorai Kos­suth, ahol még 1958-ban meg­kezdték egy 26 férőhelyes tehénistálló építését, s azt még a mai napig sem fejez­ték be. A termelőszövetkezet az építkezést nem segíti munkaerővel, ,s nem adnak semmilyen segítséget az épí­tési munkák befejezéséhez. A cserháthalápi Béke Ter­melőszövetkezet is hosszú ideig várt a vezetőség ha­nyagsága folytán az építke­zések megkezdésével, s ez­zel jelentősen gátolta az ál­lattenyésztés fejlesztését. Itt a hűvös idő és csak nemrég kezdte meg a drégelypalánki Szondy György Termelőszö­vetkezet építőbrigádja épí­teni a cserháthalápiak ré­szére az 50 férőhelyes istál­lót. Jó lenne, ha az építkezé­sekben hátul kullogó terme­lőszövetkezetek tanulnának a jó eredményt elérő termelő- szövetkezetek példájából, sa­ját érdekükben felszámolva az eddigi szervezetlenséget, hozzáfognának a termelőszö­vetkezeti beruházások gyor­sabb megvalósításának segí­téséhez. A’ ben különböző okok miatt no­vember 30-ig a versenyben résztvevő 106 traktoros közül csak 72 ifjú traktoros mun­kájáról adhatunk számot. Ez a nagy kiesés a versenyből annak tulajdonítható, hogy több fiatal traktorvezető rész­ben más beosztásba került, részben elkerült a gépállo­másról. A versenyben részt vett 72 ifjú traktoros mégis jelentős munkát végzett. Szá­muk a megye traktorosainak több mint 14 százalékát te­szi ki. Az általuk elvégzett munka év elejétől novem­ber végéig több mint 50 ezer normálhold, amely a megyei gépállomások által elvégzett munkának 19,1 százaléka. Hogy a fiatalok jól megáll- ták a helyüket a versenyben azt mi sem bizonyítja szeb­ben, mint az a tény, hogy míg megyei átlagban egy traktorvezetőre 531 normál­hold munka jut év elejétől, addig egy ifjú traktorosra 703 normálhold esik. Ezek a szá­mok is azt bizonyítják, hogy ifjú traktorosaink többségük­ben jól megállták a verseny­ben a helyüket és méltóan köszönthetik a KISZ kong­resszusát. z ifjú traktorosok ver­senyében új munka­sikerek születtek, s olyan eredmények, amelyek­re még az idősebb traktoro­sok is büszkék lehetnének. A legjobb eredményt Vonák László á Kisterenyei Gép­állomás fiatal traktorosa ér­te el, aki Utos traktorával 255 műszaknormát, 1064 normál­hold munkát végzett. Ez az ifjú traktoros megbecsülés­nek örvend a környék ter­melőszövetkezeteiben és mun­kája után megbecsülést kap gépállomásán is. Nem sok­kal marad el tőle Budai László erdőkürti traktoros, aki GS 35-ös traktorával 253 mű­szaknormát, 1260 normálholdat teljesített. Dicséretére válhat a Kisterenyei Gépállomásnak az, hogy ebben a nemes versengésben a harmadik he­lyet szintén kisterenyei trak­toros foglalja el. Végh Imre DT traktorával 244 műszak­normát teljesített, amely 1294 normálhold munkának felel meg. Ugyancsak 244 műszak­normát teljesített Utos trak­torával a Szécsényi Gépállo­máson Varga István. Az em­lített fiatal tratorosok, meg a többiek is, akik sikeresen megállták helyüket a ver­senyben, gépállomásaik büsz­keségei. Ezek a fiatal trak­torosok együtt nőnek a most alakult termelőszövetkezetek­kel, és ahogy azok gazdasá­gilag, szervezetileg erősödnek, ugyanúgy erősödnek tudás­ban, tapasztalatban ezek a A derék, szorgalmas fiatal trak­torosok is. KISZ kongresszusá­nak tiszteletére indí­tott verseny jó erő­próba volt. Az ifjú sasok meg­mutatták: kinő a szárnyuk, és képesek elvégezni azokat a feladatokat, amelyeket vár tőlük a falu népe. Jogos büsz­keséggel állhatnak az idő­sebbek mellé, s büszkék le­hetnek tanítómestereik is, de­rék fiatalokat neveltek, akik az élet minden területén megállják helyüket. Elvégzett munkájuk mellett jelentős az üzemanyag- és alkatrész költ­ség-megtakarításuk is. Az év folyamán 82 ezer forint ér­tékű üzemanyagot és 112 ezer forint értékű anyagalkatrész­költséget takarítottak meg. Az őszi időjárás mint is­meretes, nem kedvezett a me­zőgazdasági munkáknak, gép­állomásainkon sok műszak­norma teljesítése maradt el. Ennek ellenére ifjú trakto­rosaink többségükben helyt­álltak. Az őszi mélyszántási munkák még nem fejeződtek be. Ifjú traktorosainkra ugyanúgy mint az időseb­bekre is még komoly munka vár. Ahogy az időjárás en­gedi, tovább kell végezni a mélyszántási munkát, ezt kö­vetően pedig komoly, fele­lősségteljes feladat vár rá­juk a téli gépjavításoknál. Ifjú traktorosaink itt is le­hetnek a minőségi munka őrei. S ha jól végzik el a téli gépjavítási munkákat, ez­zel további nagy segítséget adhatnak termelőszövetkeze­teinknek, mert a tavasz fo­lyamán még az ideinél is sokkal több és sokkal jobb munkát igényelnek közös gaz­daságaink. És úgy hisszük erre a jobb és több mun­kára jól készülnek fel a gép­állomások' és jövőre is meg­állják helyüket az ifjú trak­torosok. Kata János Új filmszínház Kétbodonyban 'Nemrég adtunk arról hirt, hogy új kultúrház épült Két- bodony községben. A falu egyik legimpozánsabb épülete lett a kultúrház, amelybe vasárnap a mozi is beköl­tözött. Az első vetítésen, mely ün­nepi külsőségek között zaj­lott le — a községi tanács elnöke avatta fel az új kul­turális létesítményt — a Száll­nak a darvak c. filmet vetí­tették le. Többen voltak, akik most láttak először fil­met. A Szállnak a darvak című művészi szovjet film könnyeket csalt a kétbodo- nyiak szemébe is. Illllllll iiiiiim IIIIIIIIHIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIilllllllllllllllllllll Az irodában, ahol az elnök meg a mezőgazdász beszé­lik meg a gazdálko­dás irányítását ille­tően a teendőket, most tarkakendős, sokszoknyás, szor­goskezű asszonyok ütöttek tanyát. Vá­logatják és simítják a dohányt a nagy­oroszi Üttörő Ter­melőszövetkezet asz- szonyai. Férfi csak egy van köztük, a csapatvezető testvé­re, mivelhogy an­nak dolga akadt, a dohányt szállítják az átvevőhelyre. Az egyik hosszúi, zöld asztal végén idősebb, derék asz- szony válogatja a dohányt. Gyors egy­másutánban rakja szét a meggyűrt le­veleket. Beszélge­tünk a dohányról, hogy mit fizet, meg arról, hogyan él itt a termelőszövetke­zetben. — Jó az idén a dohány. 55—60 má­zsára számítunk — mondja Veszelei Gyuláné, mert hát vele bezsélgetek — A DOHÁNYOSOK 1400, meg 1700 fo­rintért veszik át má­zsáját... — A szö- vetkezeti irodában aztán azt is meg­tudtam később, hogy nem kevesebb, mint 100 ezer forintra számítanak belőle. — Mi, akik itt vagyunk — mutat körül Veszeleiné a szobában szorgosko­dó asszonyokon — egész évben a do­hányon dolgoztunk. Nem is kerestünk rosszul. 250 egysé­gem van már ne­kem is, ahogy szá­molom ... A do­hánytörés idején 40 egységem is volt egy hónapban. — A csapatveze­tőnk meg a lánya, volt olyan hónap, hogy 1300 forintot is kaptak előlegként — szólt közbe az asztal túlsó oldalán dolgozó Móricz Já- nosné. — 15 forin­tot kaptunk egysé­genként előleget. — Nem élünk mi rosszul itt a szövet­kezetben — néz fel a levelekről Vesze­leiné. — 1955 óta vagyunk tagjai az Úttörőnek. Mert itt van az uram meg az anyósom is. Az anyósom jövőre már öregségit kap — ma­gyarázza. — Azért még minden évben megvolt az, amire szükségünk van. — Kaptunk most is a 15 forintos előleg mellett — szól közbe megint Móriczné — búzát, árpát, cukrot... — sorolja a természet­beni juttatásokat. — Cukrot mi is kaptunk 10 kilót — így Veszeleiné. — De még mindig kapunk az októbertől telje­sített egységekre. Elég lesz megint bő­ven az újig. Közben megérke­zik a termelőszövet­kezet elnöke. — Mennyi dohány ment el ma? — kér­dezi Veszeleinét. — Tíz mázsa le­hetett — feleli az asszony. Még egy kevés ideig ott időztünk a jókedvű, fürgekezü asszonyok között, akiknek munkája nyomán szép simává lesz az összezsugo­rodott, aranysárga dohánylevél. Aztán búcsúzunk. További jó munkát kívánva az asszonyoknak. Ahogy becsukjuk magunk mögött az ajtót, még halljuk egy darabig vidám tereferéjüket. Ezután a szövet­kezeti irodává ki­nevezett helyiségbe megyünk. Az ,'új" irodában már a kö­vetkező év tervein dolgoznak a szövet­kezetiek. Jól meg­gondolnak minden számot, mielőtt pa­pírra vetik. Megva­lósítható-e, mennyi­vel viszi előbbre a szövetkezetei, meny­nyivel biztosít na­gyobb jövedelmet az ideinél a szövet­kezeti gazdáknakt akik majd megvaló­sítják a terveket. Mert hát végső soron mégis ez a cél. Tanuljunk a jó példákból

Next

/
Oldalképek
Tartalom