Nógrádi Népújság, 1960. december (16. évfolyam, 97-104-1. szám)

1960-12-10 / 99. szám

4 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1960. december 10. Hogyan művelődnek az emberek Mohorán A felszabadulás előtt Mo­hóra lakosságát nincs­telen mezőgazdasági munkások és szegényparasz­tok alkották, akiknek semmi művelődési igényük nem volt, mert nem is lehetett. Három pedagógus volt a két egyházi iskolában, négy rádió és ugyanannyi újság előfizetője volt a községnek. Azóta egy­értelmű és feltűnően nagy a fejlődés Mohorán. Itt építették fel például a járás első művelődési ottho­nát, aztán óvodát kapnak, villamosítják a községet, or­vosi rendelőt építenek, majd járda, közkút, háromtanter­mes új iskola, sportpálya lé­tesítése segít kielégítem a helyi lakosság kulturális és egészségügyi szükségleteit. Nézzük meg, hogyan gondos­kodnak a mintegy 1300 főnyi lakosság művelődési igényei­nek kielégítéséről, hogyan gondoskodnak a helyi és fel­sőbb illetékes szervek, mi­lyen lehetőségek segítik elő a termelőszövetkezeti község lakóinak sokirányú fejlődését. Mindenekelőtt megállapít­ható, hogy Mohorán bátor, kezdeményező emberek él­nek. A párt művelődéspoliti­kai irányelveinek megjelené­se után nem felülről jövő utasításra vártak. — mint azt sok helyen tették —. ha­nem azonnyomban összeültek, hogy tanácskozzanak arról, hogyan is dolgozzanak ezek- után. Figyelembe vették a helyi sajátosságokat és a le­hetőségeket, így a legnagyobb körültekintéssel igyekezték mindenékelőtt az ismeretter­jesztő munkát megszervezni. Ezt úgy tették, hogy a lakos­ság minden rétegének érdek­lődését felkeltsék és igényeit a lehetőséghez miérten kielé­gítsék. A termelőszövetkezeti mozgalom elősegítésére szá­mos mezőgazdasági előaődást, munkaegységszámítási tanfo­lyamot, állattenyésztési szak­előadásokat. méhész tanfolya­mot szerveztek. De gondos­kodtak a lakosság egészség­ügy! kultúrájának fejleszté­séről, valamint a szocialista művelődéspolitika egyik leg­fontosabb részének, a lakos­ság világnézeti nevelésének az elősegítéséről is. Hasznos volt a világnézeti nevelés elősegítésében az is, hogy be­tanulták és be is mutatták a „Különös házasság” című színdarabot. Egészségügyi, kulturális tervük is a helyi feladatok megvalósításának elősegítését célozza. Az eredmények elérésében, a feladatok megvalósításában igen nagy szerepe van a párt, tanács, KISZ-vezetők mun­kájának. Segítségük nemcsak erkölcsi, vagy anyagi termé­szetű. Szervezeti problémá­ban is szívesen támogatják a művelődési ügyet képviselő szákemberéket. A művelődé­si munka sikereiben része van a község párttitkárának is, aki az iskola igazgatója. Mint ilyen, értője a művelő­dési dolgoknak és nagyon ügyesen a művelődéspolitikát úgy alkalmazza a községben, hogy az előre vigye mindnyá­junk nagy ügyét, az emberek tudatának, gondolkodásának átformálását. H elyesen felismerték itt, Mohorán, hogy nem lehet szétválasztani az oktatásügyet és a művelő­désügyet. A kettő együtt szervesen segíti elő a köz­ség lakóinak művelődését. A tanács például rendszeresen beszámoltatja az iskola igaz­gatóját végzett munkájáról. Ebben az évben négy alka­lommal került sor az igaz­gató beszámolójára az iskola munkájáról, életéről, problé­máiról, ugyanakkor aiz igaz­gató a tanácsülésen részlete­sen ismertette a művelődés- politikai irányelvek helyi fel­adataikat. a tennivalókat. Ez a sokoldalú, jó kapcsolat hoz­zájárult ahhoz is, hogy a múlt esztendőben Mohora község a járás első termelő­szövetkezeti községe lett. A dolgozó parasztok gondolko­dásmód jának megváltoztatásá­ban a párt, tanács és egyéb tömegszervek mellett nagy szerepe van a helyi tantestü­letnek is. Örömteli tény, hogy 'az első eredmény nem tette elbizakodottá ezeket a lelkes művelődési szakembereket. Az emberek tudatának átfor­málását, a termelőszövetkeze­tek segítését továbbra is fel­adatuknak tartják. Úgy szervezték meg a me­zőgazdasági, állategészségügyi és állattenyésztési előadáso­kat, hogy a tanultakat a ter­melőszövetkezet dolgozói fel­használhassák munkájukban. Mindent megtettek annak ér- dékében is, hogy a paraszt­fiatalokat meggyőzzék a me­zőgazdasági munka szépsé- gjeiről. A szakmai ismeretek mellett az előadások a pa­raszti dolgozók látókörének szélesítését is elősegítették, műveltségük fejlődési színvo­nalában ugyancsak eredmé­nyeket értek el. A népfőisko­lán felkeltették az érdeklődést a tudományok, a pedagógiai kérdések iránt, az irodalmi előadásokon a fiatalokat a könyvek szeretetére ösztönöz­ték. Ma már ritkán látni fiatalkorúakat a kocsmában. Szabadidejüket a művelődési otthonban töltik, mert ott megkapják azt, ami érdekli őket és elősegíti fejlődésüket. P ozitív dolog az is — és a jó kulturális munka nem megveten­dő feltétele —, hogy Moho­rán lehet számítani a helyi értelmiségre, részt kér és részt vesz ezenkívül vala­mennyi tömegszervezet a művelődési munkában. Mun­kájuk a munkaterv készítés­től a megvalósításig minden­ben benne van. A feladat és a felelősség közügy itt, Mo­horán. A tsz méhésze, a Nö­vényvédő Állomás dolgozója, a tömegszervezet vezetője és munkása, az iskola pedagó­gusa egyaránt lelkes katoná­ja a művelődésnek. Kétségtelen persze, hogy vannak kedvező körülmények és olyan helyi adottságok, amelyek azért nem mindenütt találhatók meg. Például ott van helyben a Növényvédő Állomás, szakelőadókul onnét kértek fel különböző szak­embereket. Előrelendítő do­log az is, hogy közel van Balassagyarmat, éltek is ez­zel a lehetőséggel a möho- raiak, sok előadó és tanár jár ki Mohorára különböző kulturális megmozdulás leve­zetésére. Ebben ez a legna­gyobb eredmény, hogy élni tudnak a kedvező körülmé­nyékkel és lehetőségekkel. Jónak értékelhető a helyi művelődési bizottság munká­ja is, amely az egész község kulturális életének összefogá­sára leghivatottabb szerv. Rendszeresen és módszeresen elemzi és kijelöli a munkát, irányelveket ad, s megszabja a tömegek minél intenzívebb bekapcsolását és részvételét a művelődési feladatok vég­zésében. D e mivel előtérben van napjainkban a falusi művelődési munka, többet kellene tenniök a ter­melőszövetkezeti szakmunkás- képzés ügyéért, a szakmai műveltség elmélyítéséért, a világnézeti színvonal emelé­séért. Olyan előadásokat tart­sanak, amelyek mezőgazdasá­gi szakdsmereték mellett po­litikai kérdésekben is segít­séget nyújtanak az egyszerű parasztembernek. Jobban be kellene vonni a dolgozó pa­rasztokat is a népművelési bizottság munkájába és al­kalmanként beszámolni ar­ról, mit tettek az ő művelő­désük érdekében. E felada­tok megvalósításával még eredményesebbé tehetnék szocialista kultúra megterem­téséért vívott harcukat a mo- horaiak. Ujlaky Mária Kiállítják az „Őszi tárlat“-ot Balassagyarmaton is Megyénk képzőművészeinek őszi tárlata nagy sikert ara­tott Salgótarjánban. Sokan meglátogatták a művészi al­kotásokat, és a hírek elju­tottak a megye legtávolabbi részeire is. A balassagyarmati Palóc Múzeum a nagy érdeklődés­re való tekintettel Gyarmaton is kiállítja az őszi tárlat anya­gát. A múzeum ezáltal lehe­tővé teszi, hogy minél több balassagyarmati és környék­beli lakos is megtekinthesse a hírből már ismert mű­veket. A múzeum az emeleti dísz­teremben állítja ki az alko­tásokat. December 11-én, va­sárnap délelőtt Veszelka Ist­ván a városi pártbizottság első titkára nyitja meg kiállítást. A múzeum eddig tevékenységében ez a kiállí tás lesz a tizenegyedik, egyben az utolsó ilyen jel legű rendezvény is. Ne túlozzuk el a dolgokat A Rákóczi úti iskola szülői munkaközösségének értekez- etén a szülők részéről erő- eljesen vetődött fel, hogy az skolában levő helyzeten — amely a szülők véleménye szerint zsúfolt — építéssel segíteni kell. A szülők hatá­rozott kéréssel fordultak az illetékes szervekhez, hogy vizsgálják felül ezt a hely­zetet és feltétlen orvosolják. Ez ez értekezlet körülbelül másfél hónappal ezelőtt tör­tént és az illetékes szervek a kérésnek megfelelően széles­körű, alapos vizsgálatot foly­tattak, amely szerint az aláb­biakat állapították meg, amit a szerkesztőség azzal tesz közzé, hogy a Rákóczi úti iskolában tanuló gyermekek szülei betekintést nyerjenek az idevonatkozó problémák­ról és ennek alapján ítélkez­zenek. Mindenekelőtt ki kell határozottan jelenteni, hogy a megyei tanácsnak nem áll módjában a Rákóczi úti is­kolában építést végeztetni, el­sősorban, mert egy elavult épület, amelyet semmiféle tó- doztatással nem lehet alkal­masabbá tenni és igen nagy költségekbe kerülne, másod­soron, mert előbb-utóbb meg­építésre kerül egy teljesen új iskola. Jelenleg még ettől sokkal sürgősebb és nehezebb helyzeteket kell megoldani más iskoláknál, amelyet az alábbi tények is nagyon meg­győzően igazolnak. Az egyes járásokban, illetve városokban egy tanteremre jutó tanulólétszám a követ­kezőképpen alakul: a balassa­gyarmati járásban 42 fő, a pásztói járásban 48, a rét­sági járásban 40, a salgótar­jáni járásban 44, a szécsényl járásban pedig 47, Balassa­gyarmat városban pedig 66 fő. Mindezekkel szemben Sal­gótarján városban mindössze 40 fő. Ez a számadat bizo­nyítja, hogy Salgótarján vá­ros viszonyítva a járásokhoz, városokhoz, jól el van látva tanteremmel. A jelzett iskolának jelen­leg 19 tanulócsoportja van, és 14 tanterme. Ebből az következik, hogy a teljes délelőtti és délutáni tanítás­sal meg lehet oldani az ok­tatást. A szülőknek az iskoláért való aggódásukat tiszteletben tartjuk, de nekik is tiszte­letben kell tartani megyénk más községeiben, városaiban levő iskolák helyzetét. Annál is inkább, mert ezeket is a magunkénak kell vallani. Gondolkodjon csak el min­den szülő, hogy például Dré- gelypalánk községben — mely megyénk egyik jelentős nagy községe — jelenleg három váltásban tanítanak az isko­lában. És ezt azért kényte­lenek folytatni, mert kilenc tanulócsoportjuk van, és mindössze csak négy tante­rem. De nem különb a hely­zet Mátramindszent község­ben sem. A pásztói helyzet pedig egyenesen tarthatatlan, mert ötvenes létszámon felü­li első osztályok vannak és ilyen tanulócsoportokkal dol­goznak a pedagógusok Taron, Palotáson, Mátrakeresztesen, Rétságon, Rimócon és még számtalan más helyen. Hogy iskoláinkban ilyen helyzet van, az nem a mai rendszernek a bűne. Nekünk olyan iskolákat hagyott örök­ségül a múlt rendszer, amely­nek minden fontosabb volt a gyermekek nevelésénél. Amint azt a dolgozók is látják, ál­lamunk a legmesszebbmenő­kig igyekszik ezt a múltból ittmaradt átkos örökséget megszüntetni. De ezt szük­ségtelenül felnagyítani és az állam által meghatározott üte­met megbontani nem áll jo­gában senkinek sem. Kormá­nyunk ismeri ezt a helyze­tet és a legmesszebbmenőkig dolgozik megszüntetésén. Egyébként is a Rákóczi úti iskolában levő túlzsúfoltságot a következő tanévben a me­gyei tanács művelődési osz­tálya a megfelelő körzethatár­módosításokkal könnyíteni fogja, addig is viszont mind a szülőknek, mind a nevelők­nek türelmesnek kell lenni. Javult a szakszervezeti kultúrmunka ERŐSÍTENI KELL A MŰVÉSZETI CSOPORTOK MUNKÁJÁT Az elmúlt héten a szak- szervezeti művelődési ottho­nok munkáját, az időszerű feladatokat vitatták meg, a művelődési otthonok vezetői a Salgótarjáni Acélárugyár művelődési otthonában. Az SZMT kulturális- és gazda­Feltáruló világok... Adv József Attila, vagy Csokonai, Hemingway, J J Solohov és Fagyejev, Illés Béla és még meny­nyi más itt a tömött sorokban. A falakmenti polcokon ezernyi kötet lapul és vár. Itt van a világ e teremben, s még ettől is több, hiszen az ismeretterjesztő és tudo­mányos művek új és új világokba vezetik a kutató értelmet. A könyvek mellett asztalok, kényelmes fotelok várják az olvasnivágyókat. Szép ez a könyvtár, a salgó­tarjáni Acélárugyár dolgozóinak kedvelt szórakozóhelye. Heckenberger Gyula bácsi fogad az ajtóban. Ö az olvasók kalauza. Nap mint nap útbaigazítást nyújt azok­nak, akik még tévedeznek a rengetegben. Ajánl, válogat, s már sok olvasót beavatott a könyvek nyelvének is­meretébe. Tapasztalt könyvtáros. — Szerénytelenség ilyet állítani — mondja szerény­kedő mosollyal —, tíz éve foglalkozom könyvtáros munká­val, de mindig tamil újat az ember. Az olvasók a legkülönfélébb témák után érdeklődnek Gyula bácsinál. Sokan a klasszikusok felöl kérdezősköd­nek, de nagy forgalmuk van a napjaink irodalmával, az újabbnál újabb tudományos felfedezésekkel, eredmények­kel foglalkozó könyveknek is. Sokan járnak ide a könyv­tárba. Gyula bácsi naplót mutat, amelyben a számok be­szélnek. A harmadik negyedévben közel 10 ezer kötet könyv lapjait forgatták a dolgozók. Számok sorakoznak egymás alatt, de ezek csak számok. Vajon hogyan vé­lekednek a számok mögött levő emberek? Gyula bácsi előzékenyen meghív az üzembe, hogy hallgassunk mag néhány dolgozót. Az irodaházban találomra a könyvelö- ségbe nyitunk be, ahol Fodor Géza könyvelővel beszél­getünk. Ez a könyvekbe szerelmes, göndörhajú, fiatalember olyan meghökkentőt mond, amin elámulok: — Jókaiért tűzbe mentem, s most Tolsztoj a ked­vencem ... Szinte hihetetlen ilyen nagy minőségbeli lépés, alig lehet elképzelni átmenetek nélkül. De Fodor elvtárs mo­solyogva ingatja a fejét., és azt bizonygatja, hogy nála Jókait Tolsztoj követte. Csattogó, dübörgő gépek tövében, a gazdasági szer­számraktárban apró szekrényt nyit ki Krechnyák László könyvtáros. Kiss T. Imre valami jó kalandos könyvet kér. Vernét keres. — Sajnos az éppen nincs most, de vigyen Mikszáthot, vagy Azsajevet — kinálgat a könyvtáros. Imre vonogatja a vállát, és csak azt hajtogatja, hogy neki kalandos kell. Ennek a kis könyvtárnak 80 olvasója van, s a könyvtáros- nek kevés az ideje a kölcsönzésre. A dolgozók a „könnyű’’ könyveket keresik, műszaki könyvekről alig beszélhetünk. Olvasónevelést nem végeznek. Vjra visszamegyünk az irodaházba, ahol egy félreeső teremben kapott helyet a műszaki könyvtár. Szuchasev Sanyi bácsi fogad minket, s megmutatja a birodalmát. Többezer kötet kínálja itt a tudást. — A műszaki dolgozók egy része még csak olvas­gat, érdeklődik, de annál kevesebb dolgozó jár ide — panaszkodik Sanyi bácsi. Aztán arról beszél, hogy néme­lyik szakmából nagyon kevés a szakkönyv. Hideghenger- lési, dróthúzási és kovács szakkönyveket nem kapnak. Idegennyelvű még akad, de a gyárban kevesen tudnak több nyelven. Magyarul nagyon kevés jelenik meg. Sanyi bácsi a könyvtárosmunka mellett fordítómunkát is végez Vaskos dossziét tesz elém, amelyben több mint 300 oldalas mű rejtőzik. .,Hőkezelt acélok szerkezete és tulajdonságai” a címe ennek a munkának, amelyet Sanyi bácsi oroszból fordított magyarra. A szekrényekben folyóiratok a legkülönfélébb szak­mai ágakból. A magyarnyelvű műszaki folyóiratokon kívül 34 féle különféle külföldi folyóirat jár ide. Sajnos még mindig kevesen használják ezeket. Sanyi bácsi sokat re­mél a fotó-kópiás rendszer bevezetésétől... A/Tiro íviet'roóríin h a művelődési otthonban irlire VlSSZaerUJlK ievő központi könyvtár­terembe, már jónéhány olvasó válogat a könyvek között. Többen folyóiratokat nézegetnek, s van aki jegyzetel. Gaz­dag lehetőségek állnak az acélárugyári és a környékbeli dolgozók előtt. Könyvek ezrei várják őket és nagyon sokan örömmel veszik kezükbe ezeket. Azt már nehezebb meg­állapítani és lemérni, hogy mennyi haszon származik eb­ből. Kétségtelen, bővül az általános műveltségük, szakmai tudásuk azoknak, kik rendszeres és módszeres olvasók. A módszer érdekében, az egyes fontos könyvek ismertetése érdekében, nem ártana egy kicsit többet tenni. A könyv­tári rendezvények mellett jó lenne, ha többször sor ke­rülne egyes művek megvitatására, értékelésére. Reménye­ket keltő az a tevékenység, amelyet a gyár vezetősége kezdett, a műszaki könyvekből és folyóiratokból szerzett ismereteknek, a munkában való hasznosítása érdekében. .Sokan elmentek már, sok könyvet elvittek, és meny­nyivel gazdagabbak lesznek ezek. — Pádár — sági munkabizottsága által rendezett értekezleten Gi- ródi Károly elvtárs mondta el vitaindítóját. Az értekezlet résztvevői megállapították az elhang­zott eredmények, valamint a kultúrmunka ismeretében, hogy javult a szakszervezeti kultúrmunka. Előtérbe került az általános és szakmai műveltség növelése. Ezt bi­zonyítják a különböző ered­mények. Egyre több dolgozó tanul. Például az építőiparban a tava­lyi 106 dolgozóhoz képest a most folyó oktatási év­ben 208 dolgozó tanul to­vább különböző oktatási formákon. Egyre javul a könyvtári munka is. Jelentős az az eredmény is, hpgy valameny- nyi üzem szerződést kötött a TIT-tel, ismeretterjesztő előadásokra. Emellett fejlő­dés tapasztalható a művésze­ti csoportok munkájában is. Sajnos gyenge még a népi tánccsoportok, az énekkarok és a gyermekszakkörök te­vékenysége. A résztvevők megvitatták a jövő évvel kapcsolatos fel­adatokat is. Minden művelő­dési otthon munkatervet ké­szít a következő évre, amely­ben elsősorban azok a fel­adatok szerepelnek, ame­lyeknek megoldását még nem, vagy csak kevésbé sikerült elérni. A jövőben több gondot kí­vánnak fordítani a • művésze­ti szakkörök tevékenységére, valamint a művészeti ren­dezvények látogatásának jobb szervezésére. Fényes ünnepsé­get rendeztek a forgácsi bányá­szok, munkatár­suk, ifj. Humenyi János és Kerényi Kornélia esküvő­jén. — A bájos fiatalasszony alá­írja az egész élet­re szóló „szerző­dést.” Forgácsi KISZ esküvő

Next

/
Oldalképek
Tartalom