Nógrádi Népújság, 1960. december (16. évfolyam, 97-104-1. szám)
1960-12-10 / 99. szám
4 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1960. december 10. Hogyan művelődnek az emberek Mohorán A felszabadulás előtt Mohóra lakosságát nincstelen mezőgazdasági munkások és szegényparasztok alkották, akiknek semmi művelődési igényük nem volt, mert nem is lehetett. Három pedagógus volt a két egyházi iskolában, négy rádió és ugyanannyi újság előfizetője volt a községnek. Azóta egyértelmű és feltűnően nagy a fejlődés Mohorán. Itt építették fel például a járás első művelődési otthonát, aztán óvodát kapnak, villamosítják a községet, orvosi rendelőt építenek, majd járda, közkút, háromtantermes új iskola, sportpálya létesítése segít kielégítem a helyi lakosság kulturális és egészségügyi szükségleteit. Nézzük meg, hogyan gondoskodnak a mintegy 1300 főnyi lakosság művelődési igényeinek kielégítéséről, hogyan gondoskodnak a helyi és felsőbb illetékes szervek, milyen lehetőségek segítik elő a termelőszövetkezeti község lakóinak sokirányú fejlődését. Mindenekelőtt megállapítható, hogy Mohorán bátor, kezdeményező emberek élnek. A párt művelődéspolitikai irányelveinek megjelenése után nem felülről jövő utasításra vártak. — mint azt sok helyen tették —. hanem azonnyomban összeültek, hogy tanácskozzanak arról, hogyan is dolgozzanak ezek- után. Figyelembe vették a helyi sajátosságokat és a lehetőségeket, így a legnagyobb körültekintéssel igyekezték mindenékelőtt az ismeretterjesztő munkát megszervezni. Ezt úgy tették, hogy a lakosság minden rétegének érdeklődését felkeltsék és igényeit a lehetőséghez miérten kielégítsék. A termelőszövetkezeti mozgalom elősegítésére számos mezőgazdasági előaődást, munkaegységszámítási tanfolyamot, állattenyésztési szakelőadásokat. méhész tanfolyamot szerveztek. De gondoskodtak a lakosság egészségügy! kultúrájának fejlesztéséről, valamint a szocialista művelődéspolitika egyik legfontosabb részének, a lakosság világnézeti nevelésének az elősegítéséről is. Hasznos volt a világnézeti nevelés elősegítésében az is, hogy betanulták és be is mutatták a „Különös házasság” című színdarabot. Egészségügyi, kulturális tervük is a helyi feladatok megvalósításának elősegítését célozza. Az eredmények elérésében, a feladatok megvalósításában igen nagy szerepe van a párt, tanács, KISZ-vezetők munkájának. Segítségük nemcsak erkölcsi, vagy anyagi természetű. Szervezeti problémában is szívesen támogatják a művelődési ügyet képviselő szákemberéket. A művelődési munka sikereiben része van a község párttitkárának is, aki az iskola igazgatója. Mint ilyen, értője a művelődési dolgoknak és nagyon ügyesen a művelődéspolitikát úgy alkalmazza a községben, hogy az előre vigye mindnyájunk nagy ügyét, az emberek tudatának, gondolkodásának átformálását. H elyesen felismerték itt, Mohorán, hogy nem lehet szétválasztani az oktatásügyet és a művelődésügyet. A kettő együtt szervesen segíti elő a község lakóinak művelődését. A tanács például rendszeresen beszámoltatja az iskola igazgatóját végzett munkájáról. Ebben az évben négy alkalommal került sor az igazgató beszámolójára az iskola munkájáról, életéről, problémáiról, ugyanakkor aiz igazgató a tanácsülésen részletesen ismertette a művelődés- politikai irányelvek helyi feladataikat. a tennivalókat. Ez a sokoldalú, jó kapcsolat hozzájárult ahhoz is, hogy a múlt esztendőben Mohora község a járás első termelőszövetkezeti községe lett. A dolgozó parasztok gondolkodásmód jának megváltoztatásában a párt, tanács és egyéb tömegszervek mellett nagy szerepe van a helyi tantestületnek is. Örömteli tény, hogy 'az első eredmény nem tette elbizakodottá ezeket a lelkes művelődési szakembereket. Az emberek tudatának átformálását, a termelőszövetkezetek segítését továbbra is feladatuknak tartják. Úgy szervezték meg a mezőgazdasági, állategészségügyi és állattenyésztési előadásokat, hogy a tanultakat a termelőszövetkezet dolgozói felhasználhassák munkájukban. Mindent megtettek annak ér- dékében is, hogy a parasztfiatalokat meggyőzzék a mezőgazdasági munka szépsé- gjeiről. A szakmai ismeretek mellett az előadások a paraszti dolgozók látókörének szélesítését is elősegítették, műveltségük fejlődési színvonalában ugyancsak eredményeket értek el. A népfőiskolán felkeltették az érdeklődést a tudományok, a pedagógiai kérdések iránt, az irodalmi előadásokon a fiatalokat a könyvek szeretetére ösztönözték. Ma már ritkán látni fiatalkorúakat a kocsmában. Szabadidejüket a művelődési otthonban töltik, mert ott megkapják azt, ami érdekli őket és elősegíti fejlődésüket. P ozitív dolog az is — és a jó kulturális munka nem megvetendő feltétele —, hogy Mohorán lehet számítani a helyi értelmiségre, részt kér és részt vesz ezenkívül valamennyi tömegszervezet a művelődési munkában. Munkájuk a munkaterv készítéstől a megvalósításig mindenben benne van. A feladat és a felelősség közügy itt, Mohorán. A tsz méhésze, a Növényvédő Állomás dolgozója, a tömegszervezet vezetője és munkása, az iskola pedagógusa egyaránt lelkes katonája a művelődésnek. Kétségtelen persze, hogy vannak kedvező körülmények és olyan helyi adottságok, amelyek azért nem mindenütt találhatók meg. Például ott van helyben a Növényvédő Állomás, szakelőadókul onnét kértek fel különböző szakembereket. Előrelendítő dolog az is, hogy közel van Balassagyarmat, éltek is ezzel a lehetőséggel a möho- raiak, sok előadó és tanár jár ki Mohorára különböző kulturális megmozdulás levezetésére. Ebben ez a legnagyobb eredmény, hogy élni tudnak a kedvező körülményékkel és lehetőségekkel. Jónak értékelhető a helyi művelődési bizottság munkája is, amely az egész község kulturális életének összefogására leghivatottabb szerv. Rendszeresen és módszeresen elemzi és kijelöli a munkát, irányelveket ad, s megszabja a tömegek minél intenzívebb bekapcsolását és részvételét a művelődési feladatok végzésében. D e mivel előtérben van napjainkban a falusi művelődési munka, többet kellene tenniök a termelőszövetkezeti szakmunkás- képzés ügyéért, a szakmai műveltség elmélyítéséért, a világnézeti színvonal emeléséért. Olyan előadásokat tartsanak, amelyek mezőgazdasági szakdsmereték mellett politikai kérdésekben is segítséget nyújtanak az egyszerű parasztembernek. Jobban be kellene vonni a dolgozó parasztokat is a népművelési bizottság munkájába és alkalmanként beszámolni arról, mit tettek az ő művelődésük érdekében. E feladatok megvalósításával még eredményesebbé tehetnék szocialista kultúra megteremtéséért vívott harcukat a mo- horaiak. Ujlaky Mária Kiállítják az „Őszi tárlat“-ot Balassagyarmaton is Megyénk képzőművészeinek őszi tárlata nagy sikert aratott Salgótarjánban. Sokan meglátogatták a művészi alkotásokat, és a hírek eljutottak a megye legtávolabbi részeire is. A balassagyarmati Palóc Múzeum a nagy érdeklődésre való tekintettel Gyarmaton is kiállítja az őszi tárlat anyagát. A múzeum ezáltal lehetővé teszi, hogy minél több balassagyarmati és környékbeli lakos is megtekinthesse a hírből már ismert műveket. A múzeum az emeleti díszteremben állítja ki az alkotásokat. December 11-én, vasárnap délelőtt Veszelka István a városi pártbizottság első titkára nyitja meg kiállítást. A múzeum eddig tevékenységében ez a kiállí tás lesz a tizenegyedik, egyben az utolsó ilyen jel legű rendezvény is. Ne túlozzuk el a dolgokat A Rákóczi úti iskola szülői munkaközösségének értekez- etén a szülők részéről erő- eljesen vetődött fel, hogy az skolában levő helyzeten — amely a szülők véleménye szerint zsúfolt — építéssel segíteni kell. A szülők határozott kéréssel fordultak az illetékes szervekhez, hogy vizsgálják felül ezt a helyzetet és feltétlen orvosolják. Ez ez értekezlet körülbelül másfél hónappal ezelőtt történt és az illetékes szervek a kérésnek megfelelően széleskörű, alapos vizsgálatot folytattak, amely szerint az alábbiakat állapították meg, amit a szerkesztőség azzal tesz közzé, hogy a Rákóczi úti iskolában tanuló gyermekek szülei betekintést nyerjenek az idevonatkozó problémákról és ennek alapján ítélkezzenek. Mindenekelőtt ki kell határozottan jelenteni, hogy a megyei tanácsnak nem áll módjában a Rákóczi úti iskolában építést végeztetni, elsősorban, mert egy elavult épület, amelyet semmiféle tó- doztatással nem lehet alkalmasabbá tenni és igen nagy költségekbe kerülne, másodsoron, mert előbb-utóbb megépítésre kerül egy teljesen új iskola. Jelenleg még ettől sokkal sürgősebb és nehezebb helyzeteket kell megoldani más iskoláknál, amelyet az alábbi tények is nagyon meggyőzően igazolnak. Az egyes járásokban, illetve városokban egy tanteremre jutó tanulólétszám a következőképpen alakul: a balassagyarmati járásban 42 fő, a pásztói járásban 48, a rétsági járásban 40, a salgótarjáni járásban 44, a szécsényl járásban pedig 47, Balassagyarmat városban pedig 66 fő. Mindezekkel szemben Salgótarján városban mindössze 40 fő. Ez a számadat bizonyítja, hogy Salgótarján város viszonyítva a járásokhoz, városokhoz, jól el van látva tanteremmel. A jelzett iskolának jelenleg 19 tanulócsoportja van, és 14 tanterme. Ebből az következik, hogy a teljes délelőtti és délutáni tanítással meg lehet oldani az oktatást. A szülőknek az iskoláért való aggódásukat tiszteletben tartjuk, de nekik is tiszteletben kell tartani megyénk más községeiben, városaiban levő iskolák helyzetét. Annál is inkább, mert ezeket is a magunkénak kell vallani. Gondolkodjon csak el minden szülő, hogy például Dré- gelypalánk községben — mely megyénk egyik jelentős nagy községe — jelenleg három váltásban tanítanak az iskolában. És ezt azért kénytelenek folytatni, mert kilenc tanulócsoportjuk van, és mindössze csak négy tanterem. De nem különb a helyzet Mátramindszent községben sem. A pásztói helyzet pedig egyenesen tarthatatlan, mert ötvenes létszámon felüli első osztályok vannak és ilyen tanulócsoportokkal dolgoznak a pedagógusok Taron, Palotáson, Mátrakeresztesen, Rétságon, Rimócon és még számtalan más helyen. Hogy iskoláinkban ilyen helyzet van, az nem a mai rendszernek a bűne. Nekünk olyan iskolákat hagyott örökségül a múlt rendszer, amelynek minden fontosabb volt a gyermekek nevelésénél. Amint azt a dolgozók is látják, államunk a legmesszebbmenőkig igyekszik ezt a múltból ittmaradt átkos örökséget megszüntetni. De ezt szükségtelenül felnagyítani és az állam által meghatározott ütemet megbontani nem áll jogában senkinek sem. Kormányunk ismeri ezt a helyzetet és a legmesszebbmenőkig dolgozik megszüntetésén. Egyébként is a Rákóczi úti iskolában levő túlzsúfoltságot a következő tanévben a megyei tanács művelődési osztálya a megfelelő körzethatármódosításokkal könnyíteni fogja, addig is viszont mind a szülőknek, mind a nevelőknek türelmesnek kell lenni. Javult a szakszervezeti kultúrmunka ERŐSÍTENI KELL A MŰVÉSZETI CSOPORTOK MUNKÁJÁT Az elmúlt héten a szak- szervezeti művelődési otthonok munkáját, az időszerű feladatokat vitatták meg, a művelődési otthonok vezetői a Salgótarjáni Acélárugyár művelődési otthonában. Az SZMT kulturális- és gazdaFeltáruló világok... Adv József Attila, vagy Csokonai, Hemingway, J J Solohov és Fagyejev, Illés Béla és még menynyi más itt a tömött sorokban. A falakmenti polcokon ezernyi kötet lapul és vár. Itt van a világ e teremben, s még ettől is több, hiszen az ismeretterjesztő és tudományos művek új és új világokba vezetik a kutató értelmet. A könyvek mellett asztalok, kényelmes fotelok várják az olvasnivágyókat. Szép ez a könyvtár, a salgótarjáni Acélárugyár dolgozóinak kedvelt szórakozóhelye. Heckenberger Gyula bácsi fogad az ajtóban. Ö az olvasók kalauza. Nap mint nap útbaigazítást nyújt azoknak, akik még tévedeznek a rengetegben. Ajánl, válogat, s már sok olvasót beavatott a könyvek nyelvének ismeretébe. Tapasztalt könyvtáros. — Szerénytelenség ilyet állítani — mondja szerénykedő mosollyal —, tíz éve foglalkozom könyvtáros munkával, de mindig tamil újat az ember. Az olvasók a legkülönfélébb témák után érdeklődnek Gyula bácsinál. Sokan a klasszikusok felöl kérdezősködnek, de nagy forgalmuk van a napjaink irodalmával, az újabbnál újabb tudományos felfedezésekkel, eredményekkel foglalkozó könyveknek is. Sokan járnak ide a könyvtárba. Gyula bácsi naplót mutat, amelyben a számok beszélnek. A harmadik negyedévben közel 10 ezer kötet könyv lapjait forgatták a dolgozók. Számok sorakoznak egymás alatt, de ezek csak számok. Vajon hogyan vélekednek a számok mögött levő emberek? Gyula bácsi előzékenyen meghív az üzembe, hogy hallgassunk mag néhány dolgozót. Az irodaházban találomra a könyvelö- ségbe nyitunk be, ahol Fodor Géza könyvelővel beszélgetünk. Ez a könyvekbe szerelmes, göndörhajú, fiatalember olyan meghökkentőt mond, amin elámulok: — Jókaiért tűzbe mentem, s most Tolsztoj a kedvencem ... Szinte hihetetlen ilyen nagy minőségbeli lépés, alig lehet elképzelni átmenetek nélkül. De Fodor elvtárs mosolyogva ingatja a fejét., és azt bizonygatja, hogy nála Jókait Tolsztoj követte. Csattogó, dübörgő gépek tövében, a gazdasági szerszámraktárban apró szekrényt nyit ki Krechnyák László könyvtáros. Kiss T. Imre valami jó kalandos könyvet kér. Vernét keres. — Sajnos az éppen nincs most, de vigyen Mikszáthot, vagy Azsajevet — kinálgat a könyvtáros. Imre vonogatja a vállát, és csak azt hajtogatja, hogy neki kalandos kell. Ennek a kis könyvtárnak 80 olvasója van, s a könyvtáros- nek kevés az ideje a kölcsönzésre. A dolgozók a „könnyű’’ könyveket keresik, műszaki könyvekről alig beszélhetünk. Olvasónevelést nem végeznek. Vjra visszamegyünk az irodaházba, ahol egy félreeső teremben kapott helyet a műszaki könyvtár. Szuchasev Sanyi bácsi fogad minket, s megmutatja a birodalmát. Többezer kötet kínálja itt a tudást. — A műszaki dolgozók egy része még csak olvasgat, érdeklődik, de annál kevesebb dolgozó jár ide — panaszkodik Sanyi bácsi. Aztán arról beszél, hogy némelyik szakmából nagyon kevés a szakkönyv. Hideghenger- lési, dróthúzási és kovács szakkönyveket nem kapnak. Idegennyelvű még akad, de a gyárban kevesen tudnak több nyelven. Magyarul nagyon kevés jelenik meg. Sanyi bácsi a könyvtárosmunka mellett fordítómunkát is végez Vaskos dossziét tesz elém, amelyben több mint 300 oldalas mű rejtőzik. .,Hőkezelt acélok szerkezete és tulajdonságai” a címe ennek a munkának, amelyet Sanyi bácsi oroszból fordított magyarra. A szekrényekben folyóiratok a legkülönfélébb szakmai ágakból. A magyarnyelvű műszaki folyóiratokon kívül 34 féle különféle külföldi folyóirat jár ide. Sajnos még mindig kevesen használják ezeket. Sanyi bácsi sokat remél a fotó-kópiás rendszer bevezetésétől... A/Tiro íviet'roóríin h a művelődési otthonban irlire VlSSZaerUJlK ievő központi könyvtárterembe, már jónéhány olvasó válogat a könyvek között. Többen folyóiratokat nézegetnek, s van aki jegyzetel. Gazdag lehetőségek állnak az acélárugyári és a környékbeli dolgozók előtt. Könyvek ezrei várják őket és nagyon sokan örömmel veszik kezükbe ezeket. Azt már nehezebb megállapítani és lemérni, hogy mennyi haszon származik ebből. Kétségtelen, bővül az általános műveltségük, szakmai tudásuk azoknak, kik rendszeres és módszeres olvasók. A módszer érdekében, az egyes fontos könyvek ismertetése érdekében, nem ártana egy kicsit többet tenni. A könyvtári rendezvények mellett jó lenne, ha többször sor kerülne egyes művek megvitatására, értékelésére. Reményeket keltő az a tevékenység, amelyet a gyár vezetősége kezdett, a műszaki könyvekből és folyóiratokból szerzett ismereteknek, a munkában való hasznosítása érdekében. .Sokan elmentek már, sok könyvet elvittek, és menynyivel gazdagabbak lesznek ezek. — Pádár — sági munkabizottsága által rendezett értekezleten Gi- ródi Károly elvtárs mondta el vitaindítóját. Az értekezlet résztvevői megállapították az elhangzott eredmények, valamint a kultúrmunka ismeretében, hogy javult a szakszervezeti kultúrmunka. Előtérbe került az általános és szakmai műveltség növelése. Ezt bizonyítják a különböző eredmények. Egyre több dolgozó tanul. Például az építőiparban a tavalyi 106 dolgozóhoz képest a most folyó oktatási évben 208 dolgozó tanul tovább különböző oktatási formákon. Egyre javul a könyvtári munka is. Jelentős az az eredmény is, hpgy valameny- nyi üzem szerződést kötött a TIT-tel, ismeretterjesztő előadásokra. Emellett fejlődés tapasztalható a művészeti csoportok munkájában is. Sajnos gyenge még a népi tánccsoportok, az énekkarok és a gyermekszakkörök tevékenysége. A résztvevők megvitatták a jövő évvel kapcsolatos feladatokat is. Minden művelődési otthon munkatervet készít a következő évre, amelyben elsősorban azok a feladatok szerepelnek, amelyeknek megoldását még nem, vagy csak kevésbé sikerült elérni. A jövőben több gondot kívánnak fordítani a • művészeti szakkörök tevékenységére, valamint a művészeti rendezvények látogatásának jobb szervezésére. Fényes ünnepséget rendeztek a forgácsi bányászok, munkatársuk, ifj. Humenyi János és Kerényi Kornélia esküvőjén. — A bájos fiatalasszony aláírja az egész életre szóló „szerződést.” Forgácsi KISZ esküvő