Nógrádi Népújság, 1960. december (16. évfolyam, 97-104-1. szám)

1960-12-10 / 99. szám

1960. december 10. nógrádi népüjsag 5 A zárszámadások elé A t§z-ekhen láttuk FENT: Jó termést adott a dohány az érsekvadkerti Dimitrov Tsz-ben. A 12 kh-n ter­melt dohány 11 mázsás átlagter­méssel hálálta meg a szövetkeze­tiek szorgalmát. Képünkön: Saját János és Varga József a felfűzött dohányt viszik a símítóba. OLDALT: Épül a cserháthalápi Be- ke Tsz 50 férő­helyes szarvas­marha-istállója. Jó ütemben ha­ladnak az ács­munkákkal is. Ezer holdon termelnek külföldi búzafajtákat a megyében kívül még azt is megmutat­ja, nagyot léptek előre kö­zös nagyüzemi gazdaságaink, szépen növelték gazdasági alapjaikat, szépen építkeztek, több szarvasmarha férőhelyet létesítettek a tervezettnél, s ezenkívül szinte valamennyi termelőszövetkezetben építet­tek sertésférőhelyeket is. A férőhelyek létesítése össze­függ a nagyüzemi állatte­nyésztés megteremtésével. Különösen nagy lépést tet­tünk előre a kocaállomány létrehozásánál. Ismeretes, me­gyénkben az elmúlt évek fo­lyamán nagy számban csök­kent a kocalétszám, ,s ezt a csökkenést szinte egy év alatt teszik jóvá új nagyüzemi gazdaságaink. A növénytermelés vonalán azokban a termelőszövetkeze­tekben, ahol jól szervezték meg a növényápolási munká­kat, szép eredményeket ér­tek el a kapásnövények ter­melésében. Ezt nagyban elő­segítették a különböző moz­galmak is. mint a 30 mázsás kukoricatermesztési mozgalom, valamint a 100 mázsás bur­gonyatermesztési mozgalom. Az idei évben több kukori­cát termeltek termelőszövet­kezeteink. mint eddig bármi­kor a megyében, s ezzel egy- időben nőtt a munkaigényes zöldségfélék termőterülete és az értékesítésre kerülő áruk mennyisége is. Termelőszö­vetkezeteink túlnyomó több­sége teljesíti áruértékesítési tervét. sőt . nem egy olyan szövetkezetünk van, amely 150—160 százalékra teljesíti azt. Elmondható, hogy még a leggyengébb szövetkezet is több árut ad a népgazdaság­nak, mint a legjobb olyan község, ahol még egyénileg gazdálkodnak. A z idei zárszámadásoknál ezek lesznek a legfon­tosabb tények, ame­lyeket szövetkezeti gazdáink mérlegelnek majd. Szövetke­zeteink zömében már az első évben is elmondható, hogy többet termeltek, mint korábban, amikor még kis­paraszti módszerekkel gazdál­kodtak, s ha az idei gazda­sági évből helyesen vonják le a tanulságokat, s úgy ter­vezik a jövőt, akkor jövőre még nagyobb eredményekről számolhatunk be. Kata János A közösség érdekében A szír aki Űj Tavasz Ter­melőszövetkezetben a követ­kező év tervkészítése előtt számba veszik azokat a mód­szereket is, amelyek az idén beváltak, s azt a következő év tervében ugyancsak hasz­nosítják. Az idén például nagyszerűen bevált a terme­lőszövetkezetben, hogy a ka­pásnövények területét, a bri­gádon belül egyénekre bon­tották fel. Háromszáz négy­szögöl cukorrépa, mintegy há­romnegyed hold kukorica megmunkálása jutott egy-egy termelőszövetkezeti tagra, s ez a módszer nagyban hozzá­járult ahhoz, hogy a terme­lőszövetkezetben időben vé­geztek a kapásnövények be­takarításával. így csaknem valamennyi szövetkezeti gaz­da azon igyekezett — bevon­va a közös munkába család­tagjait is —, hogy minél előbb végezzen a reá eső ka­pásterület megmunkálásával. Természetesen ezt a mód­szert a jövőben tovább tö­kéletesítik a szövetkezetiek. A jövőben az olyan szövet­kezeti gazdát, aki hanyagsá­gával kárt okoz a közösség­nek, felelősségre vonják a termelőszövetkezetben. Jól dolgozik a dejtári fsz épífőbrigád A dejtári József Attila Termelőszövetkezet nemcsak az idén, de már az elmúlt években is arról volt hires, hogy nagy arányban fejlesz­tette állattenyésztését. A nö­vekvő állatállomány részére istállók, gazdasági épületek szükségesek. Az idén a szö­vetkezet gazdái három 50 fé­rőhelyes szerfás növendék- és hízómarha-istállót építettek. Szépen fejlődő állatállomá­nyuk részére két 20 férő­helyes sertésfiaztatót készített a szövetkezet építőbrigádja. A növendékistállók téliesítése folyamatban van, a sertés- fiaztatókat már téliesítettek is. A tisztán, saját erőből épít­kező termelőszövetkezet min­den dicséretet megérdemel, hiszen az említett istállókon, sertésfiaztatókon kívül épí­tettek két darab 26 méter hosszú kukoricagórét is, gaz­dag kukoricatermésük elhe­lyezésére. A megye területén a ter­melőszövetkezetekben szíve­sen fgolalkoznak a termelő­szövetkezeti parasztok külföl­di búzafajták meghonosításá­val. Igazi, hogy még csak most vetettek először a megyében külföldi búzafajtákat, mégis a szövetkezetek gazdái nagy lelkesedéssel bpszélnek az új búzakísérletékről. Gyakran megnézik a mezőn a szépen fejlett olasz és szovjet búza­fajták növekedését és elisme­réssel állapítják meg, hogy a várakozáson felüli növeke­dést ért el, s szépen bokro­sod va várja a telet. A jövő gazdasági évben a megye területén ezer holdon termelik a nagy termést adó szovjet és olasz búzafajtákat. ooooooooooooooooooooooooooooo Gooooeooooooooooooooooooooooooooooooooooooooeooooooooo A belterjes gazdálkodás felé K özeledik az év vége. Nemsokára pontot te­szünk a decemberre és új évet kezdünk. Ez a világ rendje, észrevétlenül múlnak a napok, szöknek a hetek, suhannak az évek, s múlt lesz a jelenből, s a jö­vőből jelen. Így év vége felé aiz emberek általában szíve­sen visszapillantanak, meg­vizsgálják mit végeztek ja­nuártól decemberig, sikerül­tek-e azok az elgondolások, tervek, amelyeket az új év küszöbén olyan erősen elha­tároztak. Mozgalmasak lesznek a hátralevő hetek és napok, hiszen ugyanúgy mint a gaz­dasági év eseményeiben, a gazdasági év értékelésében is részt vesznek a szövetke­zeti gazdák, s az év záró számadásai tárgyilagosan be­számolnak majd a jóról is. a rosszról is, s megmutatják a szürke, beszédes számok, hol léptünk előre, s hol kel­lett volna határozottabban dolgoznunk, s megmutatják azt is, hogy hol nem tettünk semmit. Az idei zárszámadások na­gyobb jelentőséggel bírnak, mint a korábbi évek zárszám­adásai. Jelentőségüket az a tény is emeli, hogy az idén készül először falvaink több­sége közös zárszámadásra. A megye dolgozó parasztjai többségükben az idén dolgoz­tak először közösen, s az idei közös munkáknak renge­teg a tanulsága, amelyet most a zárszámadásnál jó, ha tárgyilagosan levonunk. He­lyes, ha az idei év tapaszta­latait nem dobjuk el a fele­désbe, mert abból jövő mun­kánkat illetően sok következ­tetést vonhatunk le. Emlé­kezzünk csak, mennyi gondot Okozott az év elején a dol­gozó parasztoknak az új gaz­dálkodási mód megválasztása. Mennyi gondot okozott a számukra szokatlan nagyüze­mi munkaszervezeti fonnák bevezetése, a 'kialakuló nagy­üzemi táblák megművelése, a gazdasági alapok megterem­tése. A nagy feladatok meg­oldása mellett naponta kel­lett megküzdeni az élet ál­tal felvetett apró-cseprő ba­jokkal is. Most, amikor kö­zeledik a gazdasági év vége, bátran megállapíthatjuk, hogy ebből a küzdelemből, ha mindenütt még nem is lát­szik világosan, az idén szü­letett, s szépen izmosodó nagyüzemi gazdaságaink ke­rültek ki győztesen. Sok volt a nehézség, több mint amit az egyszerű em­ber zokszó nélkül elviselhet. A nehézségeket fokozta az időjárás szeszélyessége, a téli fagyok, amelyek milliós ká­rokat, a túlzott nyári esőzé­sek, amelyek amellett, hogy gátolták a növényápolási, va­lamint az aratási munkákat, árvizeket Okoztak, s az ősz, amely a szokásosnál jóval több csapadékkal jelentke­zett, gátolva a betakarítási, valamint a szántási, vetési munkákat. De ez az idei gaz­dasági év nehézségeinek csak egyik, nem is sorsdöntő olda­lát jelenti, hiszen volt más­Nógrádkövesden a Május 1. Termelőszövetkezet már a közös gazdálkodás első esz­tendejében igen komoly gon­dot fordított arra, hogy meg­teremtsék a nagyüzemi állat- tenyésztés feltételeit, mert a tervük az, és ezen munkál­kodnak a szövetkezeti gaz­dák, hogy a Május 1. Ter­melőszövetkezet is mielőbb belterjesen gazdálkodó, jól jövedelmező nagyüzemi gaz­daság legyen. A termelőszövetkezeti gaz­dák erőfeszítései és az állam segítsége igen ko­moly eredményt hozott a termelőszövetkezetben. Egyik legfontosabb feladat­nak tartották a közös állat- állomány mielőbbi összevoná­sát. Ennek érdekében átala­kítottak egy magtárépületet, villannyal, vízvezetékkel lát­ták el és így sikerült még­kor is rossz időjárás, máskor is voltak szeszélyes nyarak, hosszú hetekig tartó esőzések, s az élet nem állt meg még­sem, a mezőgazdaság még így is ért el szép eredmé­nyeket. .Sóik helyen a hibák okát a vezetés gyengeségé­ben, a munka szervezetlensé­gében, az egymás meg nem értésében keresik nagyon he­lyesen, s nem a nagyüzemi gazdálkodásban. Mindenki tudja, a nagyüzemi gazdál­kodás bevezetése rengeteg gondot okozott, rengeteg ne­hézséget a kisparaszti gazdál­kodás szűk távlataihoz szo­kott - tulajdonosi beállítottságú emberek lelkivilágában. Ezek az emberek nem látták min­denütt világosan a nagyüze­mi gazdálkodás távlatait. Ezért sok helyen komolytala­nul fogták fel a munkafe­gyelmet, nem törődtek a so- ronkövetkező mezei munkák időbeni elvégzésével. Nem érezték mindenütt maguké­nak a közös nagyüzemi gaz­daságot, éppen ezért nem tudtak szíwel-lélekkel dol­gozni a nagyüzemi gazdálko­dás alapjainak megteremté­sén. Ahol ez így történt, ott kevés eredményt hozott az idei gazdasági év. Ez termé­szetes is. Mert hogyan lehet eredményeket elérni úgy, ha azok a gazdák, akik koráb­ban nap mint nap dolgoztak kis gazdaságukban, a nagy­üzemi gazdaságban csak 60— 70 napot dolgoztak, azt sem teljes erőbedobással. Az. ilyen emberek aztán ne csodálkoz­zanak, ha kevés lesz a jöve­delem zárszámadáskor, s ne a nagyüzemi gazdálkodást hibáztassák. Mert a mi ala­kuló, új nagyüzemi gazdasá­gaink most még nehézségek­kel küzdenek bár, mégis a jö­vőt, a biztosabb paraszti fel- emelkedés útját képviselik. Ott, ahol a termelőszö­vetkezet megalakulása után azonnal szíwel- lélekkel nekifogtak a nagy­üzemi gazdálkodás alapjai­nak megteremtéséhez, mint örhalomban, Héhalomban, vagy Erdőkürtön, ahol 40 fo­rint fölött, vagy 40 forint kö­rül lesz a munkaegység érté­ke, ott nem éri csalódás az új szövetkezeti gazdákat. Az említett szövetkezetekben, meg a megye sok más szö­vetkezetében is a gazdák többsége helyesen belátta, csak akkor érnek el sikere­ket, ha lankadatlan szorga­lommal dolgoznak a közös gazdaság alapjainak megte­remtésén. Az új szövetkeze­tékben az idei gazdasági év eredményeit, eseményeit fi­gyelve a következő tanulsá­gokat vonhatjuk le: ott ment jól a munka a termelőszö­vetkezetekben, ahol határo­zott, nagy tekintélynek ör­vendő vezetőséget választot­tak, ahol a megalakulás után zaonnal elvégezték a legfon­tosabb munkákat, a vetőmqg összeadását, az állatok érté­kelését, összevonását, a ház­táji kimérését, megalakítot­ták a brigádokat, munkacsa­patokat, s időben elvégezték a mezőgazdasági munkákat. Az idei gazdasági év ezen­felelő módon elhelyezni a szarvasmarha-állomány jelen­tős részét. A növendékállatok elhelyezése azonban még nem megoldott dolog a termelő- szövetkezetben. De az istál­ló végén már készül részükre az új szállás, egy szerfás istálló, amelyet téliesítenek. Jelentős a sa.játerő beru­házás a nemrégen meg­épült sertésfiaztatóná', s a 300 férőhelyes juh- iiodály elkészítéséhez is nagymértékben hozzájá­rulnak a szövetkezeti gaz­dák. A következő évben a ha­gyományos állattenyésztési ágak mellett a termelőszö­vetkezet baromfitenyésztéssel is foglalkozik. Az ehhez szük­séges épületeket is építeni kezdik nemsokára, mert a szükséges anyag már jórészt együtt van. II. rész. A termelékenység fokozatos, tervszerű növelése, a termelő- szövetkezet erősödése párhu­zamosan magával hozza a termelőszövetkezeti gazdák jó­létének, jövedelmének emel­kedését. Ezt bizonyítja a nógrádi Béke Termelőszövet­kezet példája. S hogy ez mennyire így van, nézzük meg az alábbi táblázatot: 100 munka­Év: Tagok része­egységre eső sedése: részesedés: 1958 263 000 Ft 2930 Ft 1959 329 000 Ft 2738 Ft I960 418 000 Ft 3960 Ft A termelőszövetkezetben tehát egyre magasabb szintet ér el a munkaegység értéke. Az idei gazdasági évben kö­zel 40 forint — ebben az ösz- szegben még nem szerepel a föld járadékból, a' háztáji gaz­daságból és a prémiumból származó jövedelem —, ame­lyet már megkaptak, vagy a későbbiek során kapnak meg a termelőszövetkezeti gaz­dák. A BIZTOS JÖVEDELEM, a gondtalan megélhetés igen jó hatással van a közös mun­kára. A szövetkezeti gazdák munkához való viszonya jó, mert látják, hogy a közösben végzett tevékenység meg­hozza gyümölcsét. Igen szor­galmasan és jól dolgoznak a termelőszövetkezetben Jaka- bovicsék. Most, hogy közele­dik az esztendő vége, számba vették ők is, mit kerestek a termelőszövetkezetben. Évi jövedelmük nem kevesebb, mint 48 ezer forint. Nyilván, hogy elégedettek az eszten­dővel. De erre nincs panasza Erdei Lajosnak sem, hiszen évi jövedelme 36 ezer forint­nak felel meg. Nógrádon szí­vesen dolgoznak a termelő­szövetkezetben a fiatalok is, mert megtalálják számításu­kat. Ifj. Jakabovics Pál pél­dául az idén 26 ezer forin­tot keresett. Azt jelenti ez, hogy havi jövedelme elérte a 2166 forintot, melynek egy részét rendszeresen, havon­ként kézhez kapta, mert a termelőszövetkezet a közgyű­lés határozata értelmében minden hónapban 15 forintos munkaegységelőleget fizetett a tagoknak. így serkenti a termelékeny­ség növelése még jobb mun­kára a szövetkezeti gazdákat, s így lesz egyre beiterjesebb. jövedelmezőbb gazdaság a nógrádi Béke Termelőszövet­kezet, ahol egyre jobb mód­ban. egyre elégedettebben él­nek a szövetkezeti gazdák. Persze, ezek az eredmények nem máról holnapra szület­tek. Kilenc esztendővel az­előtt. amikor a termelőszövet­kezet megalakult, s gazdál­kodni kezdett, egy tehénen, egy lovon, meg a két borjún kívül, amelyet a szövetkezeti tagok vittek a közösbe, mást nem mondhattak magukénak. Kemény munkára, komoly erőfeszítésekre volt szükség, mert jókívánságokból nem le­het nagyüzemi gazdaságot építeni, különösen úgy nem, ha azokat is elnyomja a két­kedők, a bizalmatlankodók hangja. A szilárd vezetés, a tagok szorgalma, a tántorít­hatatlan bizalom a nagy­üzemi gazdálkodásban, meg­hozta az eredményt. S ezek az eredmények egyre több egyénileg dolgozó parasztot győztek meg arról, hogy a mezőgazdasági termelés növe­lése, a hozamok tervszerű emelése, a parasztemberek jó­léte csak a nagyüzemben, a termelőszövetkezetben lehet­séges. EGYÜTT AZ EGÉSZ KÖZSÉG Az idei nagyszerű eredmé­nyeket mindössze 39 tag be­csületes, szorgalmas munkája hozta létre a 200 hold földön. Nyilvánvaló, hogy a község összefogása még nagyobb eredményekre képes. S ezt nem hagyják figyelmen kívül Nógrádon, különösen most nem, amikor az új gazdasági év tervein dolgoznak, azon a gazdasági évén, amely az ötéves terv első esztendeje lesz, s a 30—32 százalékos növelése a mezőgazdasági ter­melésnek, komoly erőfeszíté­seket i követel a nógrádi Béke Termelőszövetkezettől is. A termelékenység további növe­lése, a termelőszövetkezetek erősödését, szilárdítását célzó beruházások — mert erről a következő évben sem monda­nak le — mind az áruter­melés további növelését segí­tik. Természetesen az elkövet­kezendő időkben is az állat- tenyésztéstől várják a jöve­delem nagyobbik részét. Hi­szen a termelőszövetkezet jó adottságokkal rendelkezik e téren, a korában lefektetett beruházások mind nagyobb mértékben térülnek meg. Még nem készítették el az 1961-es gazdasági év tervét, de van néhány dolog, amely föltét­lenül említésre méltó. Jövőre például 15 szarvasmarhát ad­nak a szövetkezeti gazdák az államnak, s tovább növekszik az értékesítésre kerülő tej- mennyiség is. Ezenkívül meg­teremtik a nagyüzemi ba­romfitenyésztés alapjait, mert ennek jövedelmétől ed­dig elesett a termelőszövetke­zet. Tovább növekszik a nö­vénytermesztésből származó jövedelem is, amelyet jórészt az ÁTLAGTERMÉSEK TERV­SZERŰ NÖVELÉSÉVEL érnek el. Igen érdekes képet kapunk, ha az idei és a kö­vetkező év tervszerinti ke­nyérgabona értékesítését ha­sonlítjuk össze. Az idén alig haladta meg a 800 mázsát az a kenyérgabona mennyiség, amelyet a nógrádiak adtak az államnak s a következő év tervében szereplő, értéke­sítésre kerülő gabonameny- nyiség már 1172 mázsát tesz ki. Nagyszerű eredmények ezek, amelyek mind azt bi­zonyítják, hogy a nógrádi Béke Termelőszövetkezet jó úton halad a jól jövedelme­ző, belterjes, nagyüzemi gaz­dálkodás kialakítása felé, s a szilárd szövetkezeti vezetés, a tagok szorgalmával páro­sulva biztos holnapot teremt Nógrádon is. Vincze Isívánné nagyüzemi állattenyésztésért

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom