Nógrádi Népújság, 1960. december (16. évfolyam, 97-104-1. szám)
1960-12-03 / 97. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! nógrádi Sí AI MSZMP NÖGRÁD MIGYKI BIZOTTSÁGA *8 A MEGYEI TANÁCS LAPJA xvi. Évfolyam, 97. szám. ára: 60 filler _____________i960, december 3. Vá ljon társadaslmi üggyé as újítómosgalom AZ ÜJÍTÓK ELSŐ MEGYEI TANÁCSKOZÁSA Ülésezett az országgyűlés Az országgyűlés elfogadta a bányászatról és a honvédelemről szóló törvényt — Megválasztotta a Legfelsőbb Bíróság népi ülnökeit — Az ülést december 7-én lelytatják Szerdán délelőtt Salgótarjánban a bányász szakszervezet székházában az elmúlt évek újítómozgalmának tapasztalatairól, az idei év tevékenységéről, s az újító- és műszaki fejlesztési munka feladatairól tárgyaltak megyénk legjobb újítói. Közel 400 kiváló újító előtt mondta el vitaindító beszédét Nádasdi András elvtárs. az MSZT vezető titkára. Elemezte a korábbi évek termelésének, a termelékenység növekedésének folyamatát, majd méltatta a műszaki fejlesztés és az újító mozgalom jelentőségét. Elmondta, hogy megyénk iparában a termelékenység egyenlőtlenül alakult, alacsony a gépek kapacitásának kihasználása. s nálunk sem követte a növekvő gépesítést a normák kiigazítása. Elmondta, hogy az SZMT által kezdeményezett újítóhónap szép eredményeket hozott annak ellenére, hogy sok gátló tényező vár még megszüntetésre. Az újító hónap alatt folyó jó munka eredményezte, hogy a vállalatoknál lendületet kapott az újítómunka és éves viszonylatban is sokkal jobb eredmények mutatkoznak a korábbi évekhez viszonyítva. E munka során sok helyen rendbehozták az újítási adminisztrációt, azonban még nagyobb aktivitás szükséges a műszaki dolgozók részéről, sok a felületes elbírálás és még szorosabb kapcsolatot kell teremteni a szakszerveNovember 29-én ülést tartott Rétságon az országgyűlési képviselők Nógrád megyei csoportja. Az ülésen részt vett valamennyi képviselő, megjelent Czottner Sándor nehézipari miniszter, Krsitóf István az elnöki tanács titkára, Róka Mihály és Mihályfi Ernő is. Jakab Sándor a megyei pártbizottság első titkára, a képviselőcsoport elnöke nyitotta meg az ülést. A képviselők Molnár Sándor, a megyei tanács mezőgazdasági osztályvezetője és Perecz László a rétsági járási tanács mezőgazdasági osztályvezetőjének jelentése alapján megvitatták megyénkben és a rétsági járásban folyó mezőgazdasági munkák helyzetét, valamint a termelőszövetkezeti mozgalom erősítését, szilárdítását. A tanácskozáson megjelentek a helyi szervek képviselői is. A vitában felszólalt több képviselő. Czottner eívtárs értékelte a szövetkezetek erőfeszítéseit, amelyeket a közös gazdaságok erősítéséért, szilárdításáért tettek. Külön kiemelte az idei tervkészítés fontosságát, az árutermelés mértékének tervszerű növelését. Kristóf elvtárs arról szólt, mennyire fontos a termelőszövetkezetekben a megfelelő gazdálkodási irány kialakítása, mert ez az árutermelés' növekedésével párhuzamosan a tagok életszínvonalának emelését is magával hozza. Beszélt a rendszeres, tervszerű munkaegységelőleg fizetésről, amely rendkívül jó zeti bizottságok, gazdasági vezetők és újítók között. A vitaindító beszéd után a hozzászólók szép eredmé- nyekrőf számoltak be és többen kifogásolták. hogy sokan — sajnos, a gazdasági és mozgalmi vezetők közűi is — elválasztják a műszaki fejlesztési és újítómunkát a munkaversenytől. Volszki Géza elvtárs. a megyei Építőipari Vállalat termelési osztályvezetője elmondta, hogy egyes komolyabb gazdasági eredményt hozó újítások huza-vonája miatt nagy a veszteség, s elmegy a kedvük is a dolgozóknak az újítási munkától, valamint az is rányomja bélyegét a haladásra, hogy egyes újításokat nem mernek széleskörűen alkalmazni. A vitaindító beszéd felvetette az újítási munka megjavítására szolgáló kísérleti műhelyek alakítását. Kelecsé- nyi János a ZIM salgótarjáni gyáregységének főmérnöke elmondta, hogy vállalatuknál eredményesen működik az újító és kísérleti műhely. A beadott újításokat megvalósításra való elfogadásuk után, azonnal kivitelezik itt. Az újítómunka kiszélesítése érdekében újítási ankétot rendeznek majd. Az újítási munka minősége érdekében szorosabb kapcsolatot kívánnak teremteni a műszaki dolgozók és újítók között. Bemard Rezső elvtárs, a megyei pártbizottság ipari osztályának vezetője hozzászólásában hangsúlyozta, hogy hatással van a közös munkára. Róka elvtárs a termelőszövetkezetek rendelkezésére álló helyi lehetőségek, adottságok kihasználását javasolta, éppen a jövedelmezőség növelése érdekében. Mihályfi elvtárs hozzászólásában foglalkozott többek között a fiatalok helyzetével, az újítómozgalmat társadalmi üggyé kell tenni és a helyiiparban és mezőgazdaságban folyó munkát is a minisztériumi ipar szintjére kell emelni. Meg kell szüntetni az újítások elfogadásának huza-vo- náját és több segítség szükséges a műszaki dolgozók részéről. Elmondta, hogy a jobb eredmények érdekében ki kell szélesíteni a tapasztalatcsere mozgalmat és feltétlenül fontos, hogy a mozgalmat ne válasszák szét a műszaki fejlesztéstől. Ondrék László a bányatröszt újítási csoportvezetője elmondta, hogy a hibák felszámolásával még erőteljesebben gyü- mölcsöztessék a tömegek, a munkásújítók megnyilvánuló segítőkészségét. Feltétlenül fontos az újítók oktatásának megszervezése, az újítási rendeletek ismertetése. Meg kell szüntetni azt, hogy a műszaki dolgozók által beadott újítások indokolatlan előnyben részesüljenek a munkások javaslatainál. Az e téren jelentkező elvtelen- ségeket úgy kellene megszüntetni, hogy a jövőben egyes fontos feladatok újítási megoldására pályázatot kellene hirdetni. Hozzászólt a vitához Szőke István a SZOT termelési osztályának munkatársa is, aki hangsúlyozta az újítómozgalom tömegesítését, a jó és gyors értékelés fontosságát. Foglalkozott, hozzászólásában a találmányi bürokrácia mielőbbi megváltoztatásának szükségességéről is. példával bizonyította, hogy a falusi fiatalok megmaradnak a termelőszövetkezetekben, ha megfelelő lehetőségeket teremtenek számukra. Krizsa- nyik és Bódi elvtársnők szintén a termelőszövetkezetek munkáját értékelték. A vitát Jakab elvtárs zárta le. Csütörtökön ülésezett az országgyűlés. Az ülést Rónai Sándor az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Az országgyűlés tudomásul vette a Népköztársaság Elnöki Tanácsának írásbeli jelentését, az 1960 augusztus 5-én berekesz- tett ülésszak óta alkotott törvényerejű rendeletekről, rhajd Rónai Sándor elvtárs javaslatára elfogadták az ülésszak tárgysorozatát, amelynek értelmében megtárgyalták a bányászatról szóló törvényjavaslatot, majd a honvédelemről szóló törvényjavaslatot, és megválasztották a Legfelsőbb Bíróság népi ülnökeit. Végül Rónai Sándor elvtárs javaslatára az ország- gyűlés úgy határozott, hogy legközelebbi ülését december 7-én délelőtt 11 órai kezdettel tartja, amikor is a nemzetközi helyzetről szóló beszámolót, valamint a mezőgazdaság helyzetéről és a soronkövetkező feladatokról tárgyal. Tisztelt Országgyűlés! Mindenekelőtt a Nógrádi Szén- bányászati Tröszt dolgozói, a megye ásvány- és kőbányászai nevében helyeslésemet fejezem ki a törvényjavaslat benyújtása felett. Helyeseljük a törvényjavaslat benyújtását azért, mert véleményünk sze- • ríni a törvényjavaslat újabb előrehaladás a törvényesség útján. A törvényhozásban már a közelmúltban olyan nagy jelentőségű lépést tettünk, mint a polgári törvénykönyv elfogadása, s a jelen ülésünkön szerepel a bányatörvényről és a honvédelmi törvényről szóló javaslatok vitája. Helyeseljük továbbá a törvényjavaslat benyújtását azért is — mint ahogy ezt Czottner, valamint Sályi képviselőtársaim is említették —, mert a bányászkodás következtében elég nagyszámú anyagi és politikai kár származik. Mindez az eddigi jog- gyakorlatban nem volt egységesen összefoglalva. EzekA bányászatról szóló törvényjavaslatot dr. Sályi István, az országgyűlés ipari bizottságának elnöke terjeszben a jogszabályokban átfedések, hézagok voltak, s nem egyszer áttekinthetetlenséget tapasztaltunk. Ebből kö- következően, a jogszabályok hiányosságai folytán, sok politikai és gazdasági kérdés merült fel. Ebből kijutott Nógrád megyének is, de közismert a tisztelt Országgyűlés előtt, hogy Tatabányán az Óvárosnak szintén az egésze küzd a bányakárokból származó problémák megoldásával. Hasonló gondokat lehet tapasztalni a borsodi, a pécsi és más bányatrösztök területén is. Miből származtak a visz- szásságok, mik azok az alapvető okok, melyek a bányakárok eddigi rendezetlenségét előidézték? Mint említettem, elsősorban az, hogy nem volt egységes állásfoglalás, határozott rendelkezés a bányakárok megítélésében. Ezt elősegítette az, hogy a felszabadulás után a bányaadományozási eljárás megszűnt, és jóhiszeműen eljáró, elsősorban bányászoknak, vagy a bánya környékén lakóknak, munkásoknak, akiknek az életük egyre jobb útra tért, a házépítésüknél olyan káraik keletkeztek, amelyekre ők nem számítottak. Oda építettek, ahol ásványi szénvagyon, vagy más ásványi kincs volt a föld mé- hében, de jóhiszeműen ők ezt nem tudták, s ebből követEnnek a négymillió forintnak a kifizetése enyhítette ugyan azokat a gondokat, amelyek elsőáorban a bányászokat érték, de nem tudtunk teljes megnyugvást találni, A KISZ Nógrád megyei Bizottsága ma, 1960 december 3-án délelőtt fél kilencre hívta össze az alsóbb szervek értekezletein megválasztott küldötteket, hogy az országos kongresszus előtt megtárgyalják a megye ifjúsági mozgalmának helyzetét. Az értekezlet napirendjének pontjai: 1. A KISZ-bizottság beszámolója az I. Országos Értetette az országgyűlés elé és a vita során felszólalt Jakab Sándor elvtárs, a Nógrád megyei Pártbizottság első titkára., országgyűlési képviselő. kezően később károk keletkeztek. A bányaadományozási eljárás elmaradása azt is magával hozta, hogy nem egy esetben kellő kutatottság híján nyitottak meg bányaüzemeket, folytatták az üzemeltetést. S emiatt a korábban beépített területeken károk keletkeztek. Előfordult megyénkben is — még 1955-ben is —, hogy a községek fejlesztése során épített új iskola, négy év után bányakár következtében használhatatlanná vált. Egyre több lakóház van, amelyet lebontásra kellett ítélni, mert lakhatásra életveszélyes. A termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztése idején nagy huzavonával járt a majorhelyek kijelölése, mert a termelőszövetkezetek vezetői — helyesen — arra törekedtek, hogy a községhez minél közelebb legyen a termelőszövetkezet istállója. Ugyanakkor a már működő bánya vezetői előrelátásból, a terv ismerete alapján, azt az álláspontot képviselték, hogy ott kell megépíteni a termelőszövetkezeti istállót, ahol később nem éri bányakárosodás. A bányakárok miatt Nógrád megyében 1959— 1960-ban négymillió forintnál nagyobb összeget fizettünk ki bányakár címén. mert a fennálló rendelkezések nehézkessége, esetenként az eljárás kereszteződése miatt nem volt egységes állásfoglalás. A köztudat már (Folytatás a 2. oldalon) kéziét óta eltelt időben végzett munkáról és a soron- következő feladatokról. A Revíziós Bizottság jelentése. Vita — a határozati javaslat megszavazása. 2. A KISZ-toizottság és a Revíziós Bizottság tagjainak megválasztása. A küldöttek választása a KISZ kongresszusára. A megye mezőgazdasági helyzetéről tárgyalt a képviselőcsoport Képviselők az országgyűlés ülésszakának szünetében A most beterjesztett törvényjavaslat a bányászok újabb erkölcsi megbecsülését jelenti Jakab Sándor elvtárs felszólalása az országgyűlésen A bányakárok elintézése nagy huzavonával járt — -------------Ma ül össze a KISZ megyei küldöttértekezlete Télapó összeírja a kívánságokat
