Nógrádi Népújság, 1960. november (16. évfolyam, 88-96. szám)

1960-11-23 / 94. szám

2 NÓGRÁDI NtPÜJBA» 1960. november 23. Tegyük rendszeressé a pártcsoportokkal való foglalkozást A Központi Bizottság 1959 márciusi határozata előtt a szécsényi járás területén mű­ködő pártszervezeteknek mindössze egyötöde volt tsz pártszervezet. Jelenleg az összes pártszervezeteinknek a fele tsz-pártszervezet és minden termelőszövetkezetben működik már kisebb-nagyobb eredménnyel pártszervezet. A termelőszövetkezeti párt- szervezetek kivétel nélkül erősödtek azzal, hogy egye­sültek a községi pártszerve­zetekkel. Az egyesülés által legtöbb helyen tapasztalt elv­társak kerültek a tsz párt- szervezetekbe. Nagyobb fele­lősséget éreznek a termelő- szövetkezetek gazdasági mun­kája iránt a tsz pártszerveze­tekhez tartozó tanácselnökök, a tanítók, a földművesszövet­kezeti ügyvezetők is. De a tsz pártszervezetek sikeres munkájából nagy feladat hárul a pártcsoportokra. A pártcsoportok nagy se­gítséget nyújtottak eddig is a termelőszövetkezeti tagok között végzett politikai mun­kához, javaslataikkal hozzájárul­tak a tsz pártszervezetek tagságának számszerű növeléséhez, a vezetés és a tagság közötti jó kapcsolat kialakításához, a pártoktatás és szakmai oktatás megszervezésé­hez, a termelés pártel­lenőrzéséhez és a töme­gek megnyeréséhez a gondos, lelkiismeretes munkának. A pártszervezetek legfele- lősségteljesebb és legigénye­sebb munkája a kommunis­ták elosztása volt a munka­csapatokba és brigádokba. Ugyanis csak a kommunis­ták helyes elosztásával- le­hetett biztosítani, hogy a párt szava közvetlenül és időben eljusson a termelőszövetkeze­tek minden dolgozójához. Az is mindenki előtt ismeretes, hogy népgazadsági szempont­ból sem, a termelőszövetkeze­tek számára sem, és egyéni­leg sem mindegy, hogy ho­gyan alakul a termelőszövet­kezet termelése, vagy hogy mennyi jut egy-egy munka­egységre. S a tervek teljesí­tése csakis egységes állásfog­lalás után, jó politikai lég- ‘körben biztosítható. Ezért nagy felelősség hárul a mun­kacsapatokban tevékenykedő kommunistákra. Ahol a pártcsoportok jól oldották meg feladatai­kat, mint Varsány, Ki- móc és , Litke községek­ben, ott a munkájuknak meg is van az eredmé­nye. A pártcsoportok munkáját megnehezítette. hogy ebben a gazdasági évben a termelő- szövetkezetek többsége par­cellás területen gazdálkodott a szécsényi járásban. Ezért a párttagok elosztása is ne­héz volt. Például a varsányi termelőszövetkezetben össze­sen 15 párttag dolgozik a közvetlen termelésben. A tsz-ben viszont az öt brigád­ban összesen 25 munkacsa­pat van.' így természetesen még minden munkacsapat­ba sem jutott párttag. Ez a helyzet* arra figyelmeztette a varsányi' termelőszövetke­zet pártszervezetét, hogy to­vábbi erősítésre van szük­sége, ha jól meg akarja ol­dani a pártszervezetre há­ruló feladatot, ha azt akar­ja, hogy minden munkacsa­patban helyesen érvényesül­jön a párt vezető és irányító szerepe. Arra intette őket ez az eset, hogy figyelem­mel kell kísérniök, kik azok. akik érdemesek arra. hogy a párt tagjai lehessenek, akik a párt politikáját ismertetni tudják majd a pártonkívüli- ek között. A varsányi térmelőszövet- kezet is parcellás területe­ken gazdálkodott ebben a~ évben. Volt olyan brigádterü­let, ahol többségében kapás­növényt, volt ahol kalászos, vagy pillangósnövényt ter­meltek. Emiatt a brigádokat az egyik brigádterületről a másikra kellett átcsoportosí­tani, hogy a munkaidőt min­den brigád gazdaságosan ki tudja használni. Ä jó és eredményes pártmunka érdekében a varsányi tsz pártszerve­zet vezetősége úgy hatá­rozott, hogy minden ve­zetőségi tag egy-egy bri­gádot patronál, a brigá­don belül működő párt­csoport tagokat pedig rendszeresen tájékoztat­ja a legfontosabb felada­tokról. Ezenkívül mivel a párttagság száma alacsony, a nyári hó­napokban háromszor tartot­tak aktívaülést a tsz-ben Ezeken az aktívaüléseken részt vettek a brigád és mun­kacsapatvezetők és a párt- csoporttagok is. így közösen beszélték meg a legfontosabb feladatokat, a munkában elő­forduló hibák gyors és haté­kony megszüntetésének mód­ját. Bár helyenként igen jól irányítják a pártcsoportokat, nem minden pártszerveze-* tünk látja még a pártcsopor­tok munkájának jelentősé­gét. Ez a munka egyes he­lyeken még kampányszerű. Akkor foglalkoznak a párt­csoportokkal, ha valami fon­tosabb feladatot akarnak megoldani. S mivel a pártcsoportok nem kapnak rendszeres eligazítást, útmutatást, helyenként a pártcsoport tagok sem lépnek fel a termelőszövetkezeten be­lül tapasztalt fegyelme­zetlenségekkel szemben, nem fordítanak elég gon­dot arra, hogy a taggyű­lések határozatai mara­déktalanul valóra válja­nak saját területeiken. A pártcsoportok munkájá­nak megjavítása és hatéko­nyabbá tétele érdekében ter­melőszövetkezeti pártszerve­zeteinknek már most a jö­vőre kell gondolniok. Jövőre már kialakulnak a nagytáb­lás gazdasági egységek. Jó előre meg kell beszélni a termelőszövetkezetek vezetői­vel a területek felosztását és már most keresni kell a le­hetőségét annak, hogy min­den brigád és munkacsapat­tag ismerje, mi az a feladat, mi az, ami reájuk hárul. A pártcsoportok tagjainak kell majd aktívan közreműködni­ük, hogy mindenki pontosan ismerje mi a feladata és hogy a tagok saját feladataikon kívül a nagyvilág eseményei­ről is mindig időben és pon­tosan szerezzenek tudomást. Ezért, ha eredményes munkát várnak a pártcsoportoktól, akkor nagy súlyt kell helyez­ni a pártcsoporttagok politi-. kai felkészültségének fokozá­sára, a téli oktatási idény­ben, és rendszeressé kell ten­ni a pártcsoportokkal való foglalkozást. Géczi István KISZ fcíildöttértekeileleken tárgyalták meg fiataljaink tapasztalataikat és jövőbeni feladataikat November 19-én, szombaton ült össze Pásztón a Földmű­vesszövetkezet kultúrtermé­ben a járás fiataljainak KISZ küldöttértekezlete. E fontos tanácskozáson megjelent László István a párt megyei bizottságának tagja, Andó Gyula, a járási pártbizottság titkára, Sághi György, a KISZ Központi Bizottságá­nak munkatársa, Kiss Sán­dor, a megyei bizottságának szervező titkára, tömegszer­vezetek, fegyveres alakula­tok képviselői. Tóth István elnöki megnyitója után Szé­les Ferenc titkár terjesztette elő a járási KISZ bizottság beszámolóját. Százkilenc kül­dött vitatta meg az elmúlt három és félév ifjúsági mun­káját, különös tekintettel a mezőgazdasági jellegű járás termelőszövetkezeti mozgal­mának eddigi és soron kö­vetkező feladatait. A kül­döttértekezlet megválasztotta a járási bizottság új tagjait és a megyei küldötteket. November 20-án, vasárnap pedig a Salgótarjáni Üveg. gyár kultúrotthonában tar- tóttá KISZ küldöttértekezle­tét a salgótarjáni városi KISZ-bizottság. Az értekez­leten megjelent és hozzá­szólt Alics János a párt me­gyei bizottságának másodtit­kára. Jelen volt Petries Ká­roly a városi pártbizottság tagja, Sebes Miklós a KISZ Központi Bizottságánák mun­katársa, Havas Péter a KISZ megyei bizottságának titkára és csaknem 100 küldött. Tóth Károly titkári beszámolója után tizennégyen szólaltak fel a fiatalok közül a vitá­ban. Az értekezlet délután 4 órakor ért véget. Tanulnak a balassagyarmati közlekedési dolgozók A Balassagyarmati AKÖV Főnökségen az új oktatási évben igen komoly terv vég­rehajtását kezdték meg. A pártszervezet vezetősége az üzemvezetőséggel karöltve a pártoktatás mellett komoly szakmai tanfolyamot is in­dít. Az AKÖV kirendeltség­nél a Marxizmus—leninizmus II. évfolyamán 19 fő rész­vételével kezdődött meg a politikai oktatás, s emellett ezen a héten indult meg a KISZ politikai kör is, 20 fia­tal részvételével. A Marxizmus—leninizmus konferenciáit Ragó István elvtárs, párttitkár vezeti, míg a KISZ-oktatás előadója Jakus Sándor elvtárs, az üzemhely volt KISZ-titkára lett. S hogy politikai és szak­mai síkon egyaránt kellő fej­Szocialista szerződést kötött az acélgyári iskola az üzemmel A Salgótarjáni Sztahanov úti iskolában az iskola ve­zetői és az Acélárugyár dol­gozói ünnepélyes keretek kö­zött szocialista szerződést kö­töttek. A szocialista munka- szerződés célja, hogy minél előbb megvalósuljon az is­kolareform irányelveiben fog­lalt feladat. Tehát az iskola és az élet kapcsolatának elmé­lyítése. Szerződésbe foglalták, hogy ezzel kapcsolatosan mit vál­lal az üzem és kik a fe­lelősek a szerződésben fog­laltak végrehajtásáért. Ezen­kívül szerepel a tanulmányi munka' segítése, a szülőkkel való foglalkozás az üzemen belül is. A iskolákban ezzel szem­ben rendszeresen ismer­tetik az üzem termelési eredményeit, megmutatják a gyermekeknek a gyár munkáját, kapcsolatot épí­tenek a nevelők és az üzemi dolgozók között. De vállalta az üzem azt is, szeresen foglalkozik, segíti a gyakorlati munkájukat és az iskolában levő kisebb munkálatokat is elvégzik. Az iskola meg akarja ol­dani, hogy népszerűsíti a jól dolgozó munkásokat, részt vesz a gyári rendezvénye­ken, segítséget ad a dol­gozók kulturális rendezvé­nyeihez, ismeretterjesztő elő­adásokat tart, korrepetálja a levelezőtagozati tanulókat, be­kapcsolódnak a nevelők a lakóterületi pártcsoport mun­kájába. lődést tudjanak biztosítani, szintén 20 fiatal részvételé­vel hathónapos tanfolyamot indítottak a „Szakma ifjú mestere” címmel. Ezen a szakmai tanfolyamon azok vesznek részt, akik már leg­alább hároméves szakmai gyakorlattal rendelkeznek, de a 31. életévüket még nem töltötték be. A szakma ifjú mestere című tanfolyam egyik előadója az MTH iskola matematikai tanára, de raj­ta kívül az igen alapos fel­készültségű és sok tapaszta­lattal rendelkező Sztancsilc Gyula szerelőcsoport-vezető és Bartos János főművezető is segédkezik a fiatalok szak­mai műveltségének fokozásá­ban. ■ ■ ­Á pedagógusok körében is egyenletesebbé kell tenni a tanulást Szécsényben az elmúlt na­pokban a környékből mint­egy 100 pedagógus gyűlt ösz- sze, hogy a pártoktatás kü­lönböző fokozatain tovább fejlesszék eszmei-politikai felkészültségüket. A pedagó­gusok érdeklődési köre igen szerteágazó, a pártoktatás csaknem minden ága iránt tapasztalható érdeklődésük. Sokan a Marxizmus-leniniz- mus I-II. évfolyamára jár­nak, de vannak, akik a Dia­lektikus' materializmus I-II. évfolyamán tanulnak, vannak akiket a politikai gazdaság­tan érdekel és vannak, akik a nemzetközi munkásmozga­lom anyagával szeretnének megismerkedni az 1960-61-es tanévben. Általában elmondható, hogy I a pedagógusok nagy része alapos felkészültséggel jele- | nik meg a foglalkozásokon. A konferenciák azonban ar­ról tanúskodnak, hogy az anyagok első részét jobban átveszik, s így kezdetben élénkebb, vitatkozóbbak a konferenciák, míg a második szakaszban kissé vontatottab- bak a viták. Különösen említésre mél­tó az a tény, hogy a női pe­dagógusok sokkal bátrabbak, mint az elmúlt évben vol­tak. Különösen a Nemzetközi Munkásmozgalom konferen­ciáján volt tapasztalható, hogy megnőtt az érdeklődé­sük, és bátran bocsátkoznak vitába a különböző- elméleti kérdésekben is. A legutóbbi konferencián dicséretes volt az az aktivitás, ami Murányi Róbertné balassagyarmati, Iglicz Borbála szalmatercsi és dr. Szálkái Zoltánné ba*' lassagyarmati pedagógusok­nál megnyilvánult. hogy a 14—16 évesekkel rend­llllljlllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllM A TANÄCSI HELYIIP ÁRBÓL JELENTJÜK I. Hogyan tölti be hivatását a tanácsi helyiipar? Ma már a megye minden részében megtalálhatók a ta­nácsi helyiipari vállalatok. Könnyűipari, élelmiszeripari és építőipari tevékenységük behálózza az egész megyét, sőt esetenként túlterjedt ha­tárain. E vállalatok gazdál­kodásának nagy jelentősége van a lakosság árualapja nö­velésének szempontjából és a számtalan szolgáltatás gyors, pontos, jó minőségű elvégzésének tekintetében. EGYRE JOBBAN LATJA EL FELADATÁT A tanácsi helyiipar gyors- ütemű növekedését talán leg­jobban bizonyítja az a tény, hogy termelési értékük (az építőipar nélkül) közel 35 százalékkal magasabb, mint öt évvel ezelőtt, 1955-ben volt. Majdnem 25 százalék­kal több munkást foglalkoz­tatnak már ezekben az üze­mekben, mint az előbb em­lített időszakban. Az egy munkásra jutó vállalati tel­jes termelési érték 17,3 szá­zalékkal magasabb az ötévi­nél. Jelentősen növekedett e vállalatok béralapja, 37,4 szá­zalékkal magasabb á mun­kások havi átlagos keresete. Ez azt bizonyítja, hogy a ko­rábbi évek elmaradását sike­rült bepótolni és ma már a helyiipar munkásai is egyre jobb életkörülmények között dolgozhatnak. Ezek a vállalatok 1960 első háromnegyedévében és har­madik negyedévében is sike­rekről számolhatnak be. A tanácsi könnyűipar például háromnegyedévi tervét 14,3 százalékkal teljesítette túl és teljes termelése csaknem 20 százalékkal volt magasabb a múltév azonos időszakához viszonyítva. Ezen belül szá­mos vállalat jelentős túltelje­sítést ért el és csak néhány azoknak az üzemeknek a szá­ma, amelyek lemaradtak. Eb­ben az évben már jelentős többleteredményre tettek szert a könnyűipari vállalatok és elmondhatjuk, hogy a kömy- r.yűiparban a termelékenység és a bérek aránya hosszabb időszakban egyre javuló ten­denciát mutat. A múlt évhez viszonyítva a könnyűipar ter­melékenysége (az építőipart is beleszámítva) 8,7 százalék­kal magasabb. A könnyűipar fejlődését szolgálja az a mintegy 3 millió forintos be­ruházás és szintén több mil­lió forintos felújítási keret, ámely ez évben rendelkezé­sükre áll: A lakosság szempontjából a tánácsi helyiipar fejlődése két okból is nagyon fontos. Az égjük, hogy figyelemre­méltó munkaalkalmat bizto­sítsanak, ott, ahol erre lehe­tőség van, — különösen Ba- lassagjrarmaton —, hogy szá­mos' nő elhelyezkedést nyer­hessen. A másik pedig az, hogy termékeikkel és szolgál­tatásaikkal közvetlenül a la­kosság igényeit elégítik ki és így a minisztériumi ipari vál­lalatokhoz viszonyítva lénye­gesen szorosabb kapcsolatban vannak a dolgozókkal. Ezért helyes az a törekvés, hogy számos termékből, így pél­dául töltelékáruból, kolbász­áruból, péksüteményből erő­teljesen növekedik a terme­lési érték, javul az ellátás. Egyre eredményesebb gaz­dálkodásuk bizonyítéka, hogy a vállalatok túlnyomó több­sége igyekszik többletjövedel­met elérni, a termelési költ­ségeket csökkenteni. Az éves felajánlásban foglalt 1,9 szá­zalékos megtakarítással szem­ben például már közel 3 millió forint értékű megta­karítást értek el. AMI VISSZAHÚZZA A FEJLŐDÉST A tanácsi helyiipar vezetői­nek és dolgozóinak eddigi munkája nyomán létrejött eredmények azonban nem fe­ledtethetik, hogy a szocialista iparnak ez a fontos része még közel sem tölti be hiva­tását. Vegyük csak példának, hogy összességében a tanácsi helyiipar harmadik negyed­évi tervét csupán 91,2 száza­lékra teljesítette, 0,7 száza­lékkal termelt több értéket, mint a múlt év azonos idő­szakában. Ezzel szemben a munkások bére meghaladja a 100 százalékot, sőt 5 száza­lékkal magasabb, mint 1959 harmadik negyedében. Az egy munkásra jutó termelési érték pedig másfél százalék­kal alacsonyabb, mint a múlt évben volt. Ezzel összefüg­gően 1960 valamennyi idő­szakában a helyiipari válla­latok összességükben rosszabb önköltségi mutatókat értek el, mint a múlt évben. Nem kevésbé figyelemreméltó je­lenség, hogy bár növekedett a tanácsi helyiipari vállala­tok termelési értéke, azonban csökkent a lakosság részére végzett szolgáltatási arány. Országos viszonylatban 1960 első felében márcsak 13,4 százalék erejéig végeztek ilyen szolgáltatásokat, a ta­valyi 14,6 százalékkal szem­ben. Ez a csökkenő tendencia a mi megyénkre is jellemző. A szécsényi Vegyesipari Vál­lalat például az elmúlt év­ben 3,6 millió forintot kitevő építőipari tevékenységéből mindössze 663 ezer forintot végzett el a lakosság részére. Ez év első felében már 3.4 millió forint értékű építő­ipari munkát végeztek, de ebből csak 453 ezer forint érinti közvetlenül a lakossá­got. Rá kell mutatnunk arra is, hogy a beruházási és fejújí­tási keretek felhasználása fel­tétlen aggasztó. A helyi köny- nyűiparban az előbbi 62, az utóbbi pedig 33 százalékos arányt ért el csupán. Ugyan­akkor jelentős termelési ér­tékkel bíró vállalatok húzzák vissza az egész helyiipart. Ilyen például a Bánya- és Építőanyagipari Vállalat. Fe­leletet kell keresnünk arra is, hogy a tervlemaradás, a termelékenység és a bérek utóbbi időben tapasztalható eltérése, kedvezőtlen aránya ellenére mégis többletjövede­lemre tesznek szert. TOVÁBB NÖVEKSZIK A HELYHPAR JELENTŐSÉGE A tanácsi helyiipar jelen­tőségének, irányításának és az egyes vállalatok munkája színvonalának emelését szá­mos követelmény húzza alá. Néhány éve még a tanácsi helyiipar termelési értéke a Magyar Vasötvözetgjübr évi termelési értékével volt egy- szinten. Ma viszont ez már mintegy kétszeresére emelke­dett és hozzávetőlegesen a Salgótarjáni Tűzhelygyáréval azonos. Tehát a tanácsi he­lyiipar az egész szocialista iparon belül egyre nagyobb szerepet és helyet képvisel, gazdálkodásának javulása, vagy elmaradása, fokozottab­ban érinti az egész ipar tevé­kenységét. Ugyanakkor felme­rül annak szükségessége is, hogy mind többen nyerhesse­nek elhelyezkedést a helyi­iparban, egyre jobban elégít­sék ki ezek a vállalatok a lakosság igényeit mind a ter­mékekből, mind a szolgálta­tásaikból. Az irányukban meg­nyilvánuló igények egyre nö­vekednek lehetőségeik vi­szont meg egyáltalán nem nyertek megközelítő kihasz­nálást sem. Ennek a viszonylagos elma­radásnak • okairól számolunk be lapunk legközelebbi szá­mában.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom