Nógrádi Népújság, 1960. november (16. évfolyam, 88-96. szám)

1960-11-23 / 94. szám

1960. november 23. NÖSRADI NlPÜJSAS 3 Az egységes cselekvés érdekében £gy üzemi gyűlésen felszó­laló munkás egyszerű, kere­setlen szavakkal fejtette ki véleményét: valamennyien egy akarattal, egyforma el­szántsággal dolgozzunk fel­adataink megvalósításán, s akkor a magunk, meg a tár­sadalom javát is sikeresen szolgálhatjuk. Sok-sok mun­kás gondolkodik és cselek­szik hasonlóan és joggal vár­ja el vezetőitől, hogy a közös erőfeszítésben mindenki be­osztásának, tudásának, erejé­nek megfelelően vegyen részt. Ez az egységes cselek­vés, az arra való törekvés rendkívül nagy jelentőséggel bír. A párt helyes határoza­tai a mindennapi életben öl­tenek testet, nyernek megva­lósulást. Hogy ezek a helyes határozatok hogyan érik el hatásukat, az döntörészben a cselekvés egységén, a közös munkán, az összeforrottságon múlik. Ennek a közös cselekvés­nek igen nagy szerepe van abban, 'hogy pártunk .mun­kája, tevékenysége, az ország, a dolgozó nép érdekében ki­fejtett erőfeszítései mind gyümölcsözőbbek. A pártmun­ka színvonala a korábbi éve­kétől sokkal magasabb, a tö­megekkel való kapcsolata •éppen az egységes cselekvés következtében jobb, mint ed­dig bármikor volt. A terme­lésben, az ország anyagi erő­forrásai fejlesztésében elért sikerek, hazánk gazdagodása, szintén annak eredménye, hogy munkások és vezetők egységes akarattal munkál­kodtak és munkálkodnak sa­ját feladataik, a párt által meghatározott célkitűzések végrehajtásán. A mezőgazda­ság szocialista átszervezésé­ben történt jelentős előreha­ladás nem kevésbé annák eredménye, hogy a párt, a munkásosztály egységesen cselekedett. Az utóbbi négy évre álta­lánosan jellemző: a végrehaj­tásban, a cselekvés egységé­ben sokkal nagyobb a szi­lárdság, <a következetesség, mint 1956 előtt volt. Ismere­tesek azok a következmények, amelyek a széthúzás, a párt 'határozatainak különböző szubjektív értelmezése, az egységes cselekvés hiánya miatt előállhatótt. Ebben a kérdésben a párt határozot­tan rendét teremtett, és nagy éberséggel őrködik azon, hogy a jövőben hasonló helyzetek ne álljanak elő, senki ne tér­jen a határozatok végrehaj­tása során olyan útra, amely kárt okoz. Meg kell azonban mondani azt is, hogy a cse­lekvés egységének általáno­san erősödő, jól fejlődő irány­vonala mellett nem kívána­tos jelenségek is előfordul­nak. Megyénkben is akadnak egyes vezetők, akik megszé­dülnek a hatalomtól, vissza­élnek a bizalommal. Az ilyen vezetők azt gondolják, hogy nekik mindent lehet, vagy legalábbis sok olyat csinál­hatnak, amit a dolgozók többsége nem tehet meg. Előfordult, hogy egyes moz­galmi és gazdasági vezetők nem a pártmunka színvona­lénak emelésén, a gazdasági tevékenység állandó javítá­sán munkálkodtak, hanem egyéni cselekedeteiket he­lyezték előtérbe. Nem sokat törődtek azzal, hogy a mun­kásoknak milyen kívánságaik, javaslataik vannak a terme­lés javítására. Ehelyett mun­kaidejük jő részét is szóra­kozással töltötték, olyan cse­lekedetekre ragadtatták ma­gukat. amelyek teljesen tá­vol állnak a kommunista ve­zetőre jellemző 'követelmé­nyektől. Másutt azt tapasz­talhattuk. hogv a párt hatá­rozatainak végrehajtása he­lyett egyes vezetők az annyi­szor elítélt „folyosópolitika” útjára léptek. Akadnak egyes „kétlelkűek”, akik szavakban ugyan elismerték a határozat végrehajtásának fontosságát, de amikor a végrehajtásra került a sor. akkor vagy nem tettek azért semmit, vagy még azt is bizonygatni igye­keztek, hogy az ő egyéni el­gondolásaik sokkal jobbak, mint a párt határozatai. Me­gint másutt előfordult, hogy egyes gazdasági vezetők be­zárkóztak szűk hivatali mun­katerületükbe, szemellenzővel jártak, és nem tartották el­sőrendű feladatuknak a dol­gozók között végzett politikai munkát. Az ilyen helyen az­tán természetesen akadozik a termelés, egymásután lép­nek fel a magatartásbeli hi­bák, eluralkodik a nagyképű­ség, az arra való törekvés, hogy mindent rendeleti úton oldjanak meg. Hangsúlyozzuk, hogy ezek egyes jelenségek, az egészsé­ges testnek olyan káros ki­növései, amelyek előbb vagy utóbb eltávolításra kerülnek. A párt politikája egységes végrehajtásában tapasztalható néhány káro6 jelenség ellen fellépni egyet jelent vissza­utasítani a régebbi évek meg­megújuló hibáit. De egyet jelent a dolgozóknak és a vezetők túlnyomó többségé­nek azzal a kívánságával is, hogy a párt helyes határoza­tait védjék meg, végrehajtá­suknak szerezzenek maradék­talanul érvényt. Az ilyen káros jelenségek, gyakorlatok ellen elsősorban politikai harcot kell vívni. Nyilvánvaló, hogy a hibák elkövetői mellett annak a kommunista kollektívának is megvan a maga felelőssége, amelyben ezek a hibák szü­lettek. Ahol úrrá lesz a kri­tikátlanság, elnézés, meglazul az ellenőrzés és a haveri szellem üti fel a fejét, ott könnyebben lehet másképpen cselekedni, mint ahogy azt a párt határozatai előírják és ahogyan a dolgozó nép érde­kei megkívánják. Kétségtelen, hogy a párt nagy súlyt fek­tet a határozataitól való el­térés minden megnyilvánulá­sának felszámolására. Bátran fellép mindenféle elkendőzé- si kísérlet ellen is. Az alap­vető mégis az, hogy ezeket a helytelen nézeteket és gya­korlatokat, a cselekvésben való különbözőséget idejében megelőzzük, felfedjük és megszüntessük azokat az oko­kat, amelyek előidézik. A leg­jobb módszer erre a véle­ménynyilvánítás szabad lég­körének állandó fejlesztése, a bátor kritikai légkör kiala­kítása. Ehhez tartozik: akik­nek az a feladatuk, munká­jukat és ellenőrző tevékeny­ségüket úgy végezzék, hogy annak nyomán a cselekvési egység állandóan erősödjön, ne legyenek meg a lehetősé­gei annak, hogy egyesek munkájukban és magatartá­sukban külön utakon járja­nak, káros gyakorlatokat va­lósítsanak meg. A párt határozatainak, po­litikájának egységes végrehaj­tása, a cselekvés egységének állandó szilárdítása minden­napi feladata valamennyi pártszervezetnek és kommu­nistának. Amikor ennek szükségességét megyénkre vo­natkozóan most fokozottab­ban hangsúlyozzuk, azt ép­pen az élet, a tapasztalatok teszik indokolttá és az a kö­vetelmény, hogy az orszá­gunk erősítésében reánk há­ruló feladatok egyre növe­kednek, a dolgozók messze­menő egyetértése kíséri ezt a nagyon fontos törekvést. Balogh Gyula NAGYSZERŰ MUNKASIKEREK A SZÉNMEDENCÉBEN Befejezték hároméves tervüket a tiribesi bányászok A hároméves terv sikeres teljesítéséért folytatott " küz­delemben szénmedencénk bá­nyászai közül legjobb ered­ményt a tiribesi bányászok érték el. Az egyenletes ter­melés megteremtésével hétről hétre, hónapról hónapra rend­szeresen túlteljesítették elő­irányzatukat, amelynek ered­ményeként a szénmedencé­ben elsőnek november 16-án azt jelenthették, hogy befejez­ték a hároméves tervre elő­irányzott termelési tervüket. A tiribesi bányászok nagy­szerű munkasikere nem a vé­letlen műve. A három év alatt előre megfontolt műsza­ki intézkedések egész sorát hajtották végre, s főtörekvésük az volt, hogy állandóan biztosítsák a nagyobb termelékenységet biztosító tömegtermelő munkahelyeket, a front­fejtéseket. Tiribesen ma is két ‘frontot üzemeltetnek, s több mint 120 folyóméter hosszban jö- vesztik így a szenet. Űjabb frontfejtések előkészítése is folyamatban van, hogy ez­zel már a második ötéves .11 „Ifjúsági üzem a Salgótarjáni Üveggyárban SZOCIALISTA MEGŐRZÉST VÁLLALTAK A FIATALOK Az elmúlt héten bensősé­ges ünnepség helye volt a Salgótarjáni Üveggyár köz­ponti keverőüzeme. Csütörtö­kön délután 2 órakor össze­gyűltek az üzem dolgozói, fiataljai, hogy rövid ünnep­ség keretében bevezessék azt a nagyszerű kezdeményezést, elhatározást, amelyen közel fél évet dolgoztak. Az üzem fiataljai elhatároz­ták, hogy a központi keverő­üzemet ifjúsági üzemmé ala­kítják át, s ezzel egyidejű­leg a központi anyagtároló és keverőház épületét és gé­pi berendezését szocialista megőrzésre veszik át az igaz­gatóságtól. Az ünnepi beszéd­ben ennek jelentőségét mél­tatta Bauch Frigyes, az üze­mi KISZ alapszervezet titká­ra. Röviden beszélt a KISZ- szervezet, illetve az üzem dolgozói és az igazgatóság között létrejött szocialista szerződésről, amelyben meg­határozták saját feladatukat e nemes célkitűzés érdeké­ben, valamint az igazgatóság által ígért segítségnyújtást. Az igazgatóság nevében Váradi Oszkár főkönyvelő adta át a fiataloknak az üze­met és szavakban is megerő­sítette a szerződésben vállal­tak mindenkori teljesítését. Az átadás ünnepi pillanata utón hozzászólások hangzot­tak el. Többek között köszön­tötte a fiatalokat e kezdemé nyezés alkalmából az üzemi párt- és szakszervezeti bizott­Egy képviselőcsoportban A VÁJÁR A MINISZTERÉVEL November tizenhatodikán volt két éve, hogy népköz- társaságunk állampolgárai megválasztották országgyűlési képviselőikét. Ez alkalomból a megyei képviselőcsoport is összegezte saját munkáját. A nógrádi képviselők: képviselői beszámolókon, látogatások, fogadónapok alkalmával és tájékoztató gyűléseiken csak­nem valamennyi választójuk­kal találkoztak már. Két év alatt több mint százezren vettek részt Nógrádban a képviselők beszámolóin, tá­jékoztatóin és fogadónapjain. — x — 'Nőgrád egyik ismert és megbecsült országgyűlési kép­viselője Somoskői L. Árpád, a Salgó-bánya vájárból lett igazgatója. A Somoskői-csa- lád éppen az idén ünnepli bányászmúltjának századfor­dulóját. A legfiatalabb So­moskői, az országgyűlési kép­viselő most harminc éve dol­gozik a salgói bányában, édesapja harminchét évet, nagyapja is harminchárom évet töltött a szénfalak kö­zött, a bányák mélyén. E fi­gyelemre méltó bányászmúl­tat, őszinte, becsületes élet, munkás egyszerűség és a leg­emberségesebb jellem egészíti ki Somoskői L. Árpádban, s nem véletlen, hogy á legköz­vetlenebb bányásztársai és a megye távolabbi települései­nek munkás, paraszt és ér­telmiségi választópolgárai ás tisztelik, szeretik fit. Képviselői munkásságáról, bányájának és 'bányásztársai­nak helyzetéről beszélgettünk Somoskői elvtárssal az or­szággyűlési választások év­fordulójának előestéjén, a festői környezetben fekvő bánya épületében. Vajon hogy 'látja saját munkáját és ér- zi-e választói bizalmát és megbecsülését? — Először bizony nehezen ment a munka. Különösen nagy volt a kisebbségi érzés bennem amiatt, hogy én a vájár, saját miniszteremmel dolgozom egy képviselőcso­portban (Czottner Sándor ne­hézipari miniszter ugyanis szintén nógrádi képviselő). Pár háíiap alatt azonban túl­jutottam a kezdeti nehézsé­geken, s ebben főleg a ré­giek, Czottner, Kristóf és Mi­hály fi elvtársak voltak segít­ségemre. Megválasztásom óta most már harminckét esetben tar­tottam tájékoztató gyűlést és képviselői beszámolót, s tíz­ezernél több választómmal találkoztam ezeken. Gyakran jönnek hozzám családi és társadalmi ügyekben is segí­tésért, leveleket kapok a me­gye minden részéből, és saját munkahelyemen is többet várnak tőlem bányásztár­saim. Munkám és tevékenységem irányát az határozza meg, hogy én nem választási kor­teskedésből, hanem a mun­kásosztály bizalmából lettem képviselő. Éppen ezért mun­kahelyemen is példaadóan kell dolgoznom. Ha Salgó-bá­nya nem teljesíti a tervét és emiatt visszaesik bányásztár­saim keresete, hiába dolgo­zom jól a megye más részein választóim érdekében — mondja a nógrádi bányászok országgyűlési képviselője. S a bányabeli munkásságá­nak eredményeit már a sta­tisztika adataival ellenőriz­tük. Képviselővé választása óta egyre felfelé ível Salgó- bánya termelése, pedig mint a Nógrádi Szénbányászati tröszt legészakibb bányaüze­mének a fejlesztésére már évek óta semmit nem költe­nek. A kifogyó széntelepei miatt egyáltalán nem gépe­sítették a bányát. Salgó-bánya vezetői: főmérnök, igazgató, a műszaki és párt vezetés annál többet fordított a szo­cialista munkaerkölcs kiala­kítására. Ennek köszönhető, hogy hároméves tervét de­cemberben teljesíti Salgó-bá­nya, s idei éves széntermelé­si feladatának is tíz nappal előbb tesz eleget. — x — A bányászkodás és általá­ban a termelés fejlődését az összüzemi teljesítmény alaku­lásával mérik a szénbányá­szatban. Annak ellenére, hogy nincs gépesítve Salgóbányán sem a jövesztés, sem a rako­dás, az összüzemi teljesít­mény azonban szépen alakult az utóbbi években. 1958-ban például 1301 kilogramm volt a salgói bányászok összüzemi teljesítménye, most, 1960-ban pedig 1409 kiló, a tervezett 1326 kilóval szemben. A ki­termelt szén minőségét is száz kalóriával javították idei tervükhöz képest a salgói bányászok. Múlt évben nyolc- százezer forinttal, idén is már eddig közel félmillióval csök­kentették a szén termelési költségeit a tervezettnél. Természetesen növekvő tel­jesítményeik arányában job­ban kerestek, jobban is élnek a salgói bányászok, mint ré­gebben. 1958-ban 2070 Ft volt a salgói 'bányászok átla­gos Ikeresiete, s ez a követke­ző évben 2135-re, az idén pedig 2200 forint fölé nőtt. Somoskői elvtárs megelége­detten egészítette ki a sta­tisztika jelentését azzal, hogy az utóbbi két év alatt a jobb munka és jobb kereset ered­ményeként hetvenhárom sal­gói bányász épített magának saját házat Cereden, Pogony- ban, Somoson, Rónabányán és más helységekben. Huszon­kilenc bányász vásárolt ez- idő alatt motorkerékpárt és többnek van televíziója is. Somoskői L. Árpád képvise­lői tevékenysége tehát társa­dalompolitikai és gazdasági téren is a bányászokhoz illő helytállásról tanúskodik az elmúlt két esztendő mérlege alapján — mert a pártszer­vezet, bányásztársai és a .mű­szaki vezetők támogatását, útmutatását igényelte és hasznosította minden tevé­kenységében. Nagy Ferenc ság. Az átvétel pillanatában életbelépett az üzem dolgo­zói, fiataljai által kidolgozott vállalási tervezet A továb­biakban e vállalások alapján dolgoznak az üzem dolgozói. terv sikeres beindítását is biztosítani tudják. Dicséri a tiribesi bányászok kiváló eredményét — a ter­melési sikerek mellett az, hogy törekedtek a szén fűtő­értékének állandó növelésére. Csupán ebben az évben, az év tíz hónapjának át­lagában 32 kalóriával ja­vították a fütőértéket, s a ma kitermelt szén kaló­riaértéke megközetlíti a 3500-at. Amellett, hogy Tiribesen tel­jesítették a termelési ter­vet, javították a szén fűtő­értékét, arra is gondoltak, hogy eleget tegyenek vágat­hajtási előirányzatuknak, hi­szen ez is alapja az 1961; esztendő zökkenőmentes be­indításának. A tiribesi bányászok, ami­kor azt jelentették, hogy ele­get tettek a hároméves terv mennyiségi előirányzatának azt is Ígérték, hogy a három­éves terven felül még mint­egy 11 ezer tonna jó minő­ségű szenet adnak népgazda­ságunknak. A legjobb szocialista brigád az Acélárugyárban Az éves versenyben eddig Szabó József 10. szocia­lista brigádja nyerte el az első helyet. A brigád ápri'.is 1-től 55 ezer forintos megtakarítást ért el, két újítási javaslatot is benyújtott. Buda Antal drótkötö, szocialista brigádja a második he­lyet szerezte meg, magas teljesítményével, és takarékos munkájával. Molnár Sándor géplakatos, szocialista brigádja szintén jó helyezést ért el a versenyben és összesen több mint 114 ezer forintos megtakarítást ért el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom