Nógrádi Népújság, 1960. november (16. évfolyam, 88-96. szám)

1960-11-02 / 88. szám

2 NÖGRADí NÉPÚJSÁG 1960. november 2. Néhány gondolat a KISZ oktatás megindulása előtt I960 harmadik negyedéve feladatainak teljesítéséről Mezőgazdaság Az 1960—61-es KISZ okta­tási év fő feladata, hogy a KISZ propagandamunka se­gítse elő a párt politikájának a megyalósulását, a fiatalok eszmei, politikai nevelésére kitűzött célok, feladatok vég­rehajtását. A KISZ propagan­damunka tevékenységét arra kell összpontosítani, hogy az ifi óságot kommunista világ­nézetre nevelje. Bár az el­múlt évek során kedvezően megváltozott az ifjúság esz­mei, politikai magatartása — ez kifejezésre jut abban is, hogy nőtt az ifjúság aktivi­tása a munkában, a politikai, társadalmi életben — azon­ban még vannak olyan jelen­ségek, mint a nacionalizmus, vallásos világnézet, a kispol­gári önzés, amelyek a bur- zsoá eszmék maradványai és hatásuk az ifjúság egyes ré­tegeinél megmutatkozik. A KISZ propaganda nevelőmun­kájának elvi alapja a mar­xizmus—leninizmus. Központi helyen van az ifjúság mun­kára való nevelése. A fiata­lok kommunista világnézete és erkölcse a szocializmust építő munkában erősödik és fejlődik ki leginkább. A ter­melési mozgalmakkal azon­ban párosulni kell a politikai felvilágosító munkának. A munka akkor válik igazán az ifjúság öntudatának for­málójává, ha felismerik a fiatalok, hogy az ő tetteik összefüggésben vannak az egész nép érdekével, az ő munkájuk is része, elősegítő- je a szocializmus építésének. Fontos feladat továbbá a propagandamunkában, hogy a még meglevő burzsoá eszmék maradványai ellen irányulja­nak, ami azt jelenti, hogy a helytelen nézetek tisztázásán keresztül neveljük a fiatalokban a szocialista ha- zafiság, proletár nemzetközi­ség érzését, erőnk tudatára, a jövőbe vetett szilárd hitre kell nevelni a fiatalokat, fel­számolva a mának-élés han­gulatát. A fiatalok politikai felvilá­gosításában és nevelésében nagy szerepe van a sajtónak, rádiónak, de mégis egyik leg­tömegesebb és leghatéko­nyabb módja a politikai ok­tatás. Megyénkben az 1960) 61-es oktatási évben 8100 fia­tal vesz részt szervezett po­litikai oktatásban. Ez a KISZ- tagság mintegy 56 százaléka. keresik a példaképet azt, akinek véleménye, maga­tartása alapján kialakíthatják saját nézeteiket, viselkedé­süket. Ezen sajátosságok fi­gyelembevételén kívül fontos feladat a KISZ oktatási mun­kában az oktatás és a neve­lés egységének a megvalósí­tása. Az ismeretek önmaguk­ban még nem jelentenek ne­velést. A propagandamunka feladata, hogy az ismereteken keresztül alakítsa, formálja a fiatalok világnézetét, erkölcsi arculatát. Az oktatás és ne­velés egységének meg kell mutatkozni a fiatalok öntevé­kenyebb, aktívabb részvéte­lében a szocializmus építésé­ben. Megyénk területén a KISZ oktatás október 31, nov. 5-e kö­zötti héten indul be. Bár az előkészítő munkák befejeződ­tek, azonban a propagandis­ták módszerben! segítése, ta­náccsal való ellátása nem múlta még idejét. Az elmúlt oktatási év nagy segítséget nyújtott ahhoz, hogy a kiszásták jobban el­igazodjanak a társadalmi, po­litikai kérdésekben, a külpo­litikai eseményekben. A fog­lalkozásokon, beszélgetéseken sok kérdés vált világosabbá. Bebizonyosodott, hogy a fia­talok ott sajátították el leg­jobban a tananyagot, ahol a marxizmus—leninizmus taní­tását az életből vett példák­kal, a napi gyakorlati felada­tokkal szoros kapcsolatban tárgyalták. A propagandamun­kánk a jövőben még inkább, mint eddig az élethez, (a gya­korlati tennivalókhoz kell, hogy kapcsolódjon. Arra kell törekedni, hogy a KISZ ok­tatás különböző formáin ta­Hétfőn községi tanácselnö­kök és titkárok részére szak­mai továbbképzést tartottak Rétságon. A szakmai továbbképzés keretében a mezőgazdaság legégetőbb problémáiról, a termelőszövetkezettel kapcso­nultak határozzák meg a fia­talok cselekedeteit, magatar­tásait a mindennapi életben. A propagandista jó felké­szültségén múlik az is, hogy milyen az oktatás színvonala. A propagandistáknak ügyelni kell arra, hogy fontos elvi, politikai kérdések ne sikkad­janak el, ne maradjanak vá- laszolatlanul. Különösen a vi­lág térképe előtt c. téma pro­pagandistáinak kell ügyelni arra, hogy a földrajzi, nép­rajzi kérdések túlzott előtér­be helyezésével a politikai tartalom, eszmei mondanivaló háttérbe ne szoruljon. Mivel fiatalok neveléséről van szó, a tananyag legyen színes, ér­dekes, olyan, amely leköti a fiatalok érdeklődését. Ezért a KISZ propagandamunkában még hatékonyabban kell al­kalmazni a szemléltetést (fil­met, szépirodalmat, verset, stb.). Sémát adni természetesen a propagandista nevelő-oktató munkájához nem lehet. A propagandistának magának kell törekedni a legmegfele­lőbb módszer kialakítására. Azt azonban minden propa­gandistának figyelembe kell venni, hogy a fiatalok nevelése fe­lelősségteljes feladat, éppen ezért lelkiismeretesen kell ezt a munkát végezni. A pro­pagandisták, de az egész KISZ oktatás menetében, se­gítésében nagy szerepe van annak, hogy a pártszerveze­tek, pártbizottságok az eddi­ginél jóval több segítséget adjanak az oktatási munká­hoz. Érvényesüljön az az elv, hogy a KISZ oktatás való­ban szerves része a pártokta­tásnak. Ducsai Józsefné latos feladatokról, az állam- igazgatási és egyéb tanácsi munka módszereiről hallanak és tanulnak a résztvevők. Az említettek mellett egészségügyi, népművelési és adóügyigazgatási feladatok ismertetésére is sor kerül. (Folytatás az 1. oldalról.) A gabonafélék termésátla­ga a kedvezőtlen időjárás következtében 1960. évben a tavaszi árpa és zab kivé­telével csökkent. Gabonafélékből a legma­gasabb termésátlagot az állami gazdaságok érték el. Nagy lemaradás van az őszi talajelőkészítő és vetési munkáknál. Október 22-én a tanácsi szektorban tervezett búzavetés-területnek még csak 21 százalékát vetették el. Nagyon vontatottan halad a kukorica betakarítása a ter­melőszövetkezetekben. Októ­ber 22-én a kukorica vetés- területének még csak 14 szá­zalékáról takarították be a kukoricát. (A fenti adatokat a tanács operatív jelentései­ből vettük.) 1960. III. negyedévben az előző negyedévhez viszonyít­va a sertésállomány 63 szá­zalékkal, ezen belül a koca- állomány 30,8 százalékkal nö­vekedett a termelőszövetke­zetekben. A szarvasmarha­állomány a negyedév alatt 10.7 százalékkal növekedett, ezen belül a tehénállomány növekedése csak 1 százalék. A tervezett állatsűrűség el­érésére tovább kell növelni a tehénállományt. Lemaradás tapasztalható a kocaállomány fejlesztésénél is. A sertés­hizlalásnál szintén lemaradás tapasztalható. Kereskedelem A megyei kiskereskedelem az 1960. I—III. negyedévben 5.7 százalékkal túlteljesítette eladási tervét. Az 1960. évi várható túlteljesítés a IV. ne­gyedéves terv 100 százalékos teljesítése esetén 4,2 száza­lék. A hároméves terv idősza­ka alatt a kiskereskede­lem évi átlagos fejlődési üteme az 1960. IV. ne­gyedévet a tervek alap­ján figyelembe véve 7,9 százalék. A kiskereskedelem 1960. első három negyedévében közel 1 milliárd 45 millió forint forgalmat bonyolított le. Ez a forgalom 11,9 százalékkal haladta meg az elmúlt év azonos időszakának forgal­mát. A bolti kiskereskedelem készletei az 1959. szeptember 30-i állapothoz viszonyítva a III. negyedév végén érték­ben 21,3 százalékkal nagyob­bak. Az alapvető élelmiszer- cikkek forgalma, a húst és a lisztet kivéve csökkent. A péksütemény forgalma meny- riyiségben 8,4 százalékkal emelkedett, ami az igényes­ség és a vásárlóerő növe­kedésével magyarázható. A tartós fogyasztási cikkek for­galma — bár lassabban mint az előző negyedévekben — nőtt, a mosógépet és a mo­torkerékpárt kivéve. Az épí­tőanyagokból a téglát, a ce­mentet és meszet kivéve, csaknem felét forgalmazta ' a kereskedelem 1960. első 9 hónapjában, mint tavaly. Egészségügy, népmozgalom, oktatás A táppénzes állományban levő dolgozók aránya az ösz- szes dolgozókhoz viszonyítva az 1959. III. negyedévi 5 szá­zalékról 4,9 százalékra csök­kent. A táppénzes állomány még mindig igen magas a többi megyéhez vi­szonyítva. A közúti balesetek száma 1960. III. negyedévben a megelőző év azonos idősza­kához viszonyítva csökkent, ezen belül a halálos kime­netelű balesetek száma vi­szont emelkedett. Az 500 főnél több dolgo­zót foglalkoztató vállalatok részére a 71/1950. évi MT határozat előírja az üzem­orvos beállítását. Ennek el­lenére megyénkben az 500 főnél több dolgozót foglalkoz­tató vállalatok közül csupán a felében van üzemorvos. A házasságkötések száma a megelőző év azonos idő­szakához viszonyítva 8 szá­zalékkal csökkent. Mind a születések, mind pedig az élveszületések száma öt szá­zalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához vi­szonyítva, a halálozások szá­ma pedig 9 százalékkal csök­kent, ami kedvezően befo­lyásolta a természetes sza­porodás alakulását. A tavalyi 557-el szemben 1980. III. negyedévben 648 a természetes sza­porodás, az emelkedés 16 százalékos. A csecsemő halálozás a ta­valyi 4,7 százalékról 3,6 szá­zalékra csökkent. Az általános iskolák szá­ma az elmúlt tanév elejéhez viszonyítva néggyel csökkent. Salgótarjánban kettő, Balas­sagyarmaton pedig egy új gyógypedagógiai osztályt lé­tesítettek. Az amúgy is ala­csony szaktanári képesítésű pedagógusok száma tovább csökkent, mivel az áthelye­zések folytán a megyéből el­távozott pedagógusok több­sége szaktanári képesítéssel rendelkezett, a megyébe he­lyezettek többsége viszont ta­nítójelölt és képesítés nélküli. Az oklevéllel nem rendelke­ző pedagógusok száma 18-ról 71-re emelkedett. A középiskolák esti és levelező oktatásán részt­vevő dolgozók száma az elmúlt évi 750 fővel szemben a jelen tanév­ben 1591 főre emelke­dett. Lakásépítés Az 1960. első három ne­gyedévében összesen 806 la­kás épült fel a megyében. A elmúlt év azonos idő­szakához viszonyítva csupán 64,3 százalékos. A negyedév folyamán átadott bérházak mind esztétikai, mind lakás- kultúra szempontjából lénye­gesen felülmúlják a korábbi években épített lakásokat. termelőszövetkezeti PARASZTASSZONYOK Általános HELYZETÉNEK KIVIZSGÁLÁSA A Rétsági Járási Pártbi­zottság kezdeményezésére és határozatára brigád alakult két termelőszövetkezeti köz­ség, Szátok és Romhány ter­melőszövetkezeti parasztasszo­nyai életkörülményeinek ku­tatására. A brigád — amely a járási tanács szakembereiből, a pártbizottság munkatársaiból és a járási nőtanács vezető­jéből áll — alapos, sokoldalú munkával vizsgálja meg a két termelőszövetkezeti köz­ség parasztassaonyainak éle­tét. •-------- ^ ---------­Ta nácsvezetők szakmai továbbképzése Rétságon A fiatalokkal való foglal­kozás, ezek nevelése rendkí­vül sokrétű, bonyolult fel­adat. Éppen ezért, akik vál­lalják, hogy az ifjúság neve­lői lesznek, igen komoly, fe­lelősségteljes munkára vállal­koznak. A propagandista fel- készültségén, hozzállásán mú­lik elsősorban, hogyan sike­rül megvalósítani az oktatás során elénk Hűzött feladato­kat. A KISZ propagandistá­nak figyelembe kell venni, hogy fiatalokat oktat és ne­vel. Ez azt jelenti, hogy is­mernie kell a fiatalok életét, sajátosságait, és azt, hogy ezek a sajátosságaik nagyon sokrétű módon és mértékben nyilvánulnak meg. Egyik ilyen sajátosság, hogy a fia­talok könnyen befolyásolha­tók érzelmileg. Ugyancsak fi­gyelembe kell venni a fiata­lok romantika iránti vágyát. Ha a propagandista él ezzel a lehetőséggel, jól fel tudja ezt használni a fiatalok nevelé­sére. Ezt azonban komoly po­litikai tartalommal, monda­nivalóval kell megtölteni. A fiatalokra jellemző tulajdon­ság, hogy rendkívül érdeklő­dők, fogékonyak az új iránt. A propagandistának a neve­lőmunka során a fiatalokban az érdeklődést helyes irányba kell kifejleszteni, mert a fia­talok koruknál fogva, tapasz­talatlanságuk következtében hajlamosak a rossz, helytelen nézetek befogadására is. A propagandista személyes pél­damutatása, tudása, magatar­tása igen fontos tényező a KISZ oktatásban. Ez azért is fontos, mert a fiatalok min­dig Az első foglalkozások után |Még messze volt a hiva- talos munkakezdés, de Szigeti Béla elvtárs, a Szécsé- nyi Járási Pártbizottság eme­letén kissé nyugtalanító lég­körben rakosgatta maga előtt az aktákat. Az írásos terve­ket, amelyek egy hosszas és gondos előkészítő munka ada­tait tartalmazzák. Az elmúlt este már megvoltak a pártok­tatás első foglalkozásai, de ilyenkor még nem tudni mi történhetett. Eredményesek voltak-e azok a konferenciák, amelyek egy új oktatási év nyitányát jelentik, nem-e? Abból az egy konferenciából amelyet ő ellenőrzött, nem lehet teljes képet kapni. Az akták jó eredményeket sejtetnek. Hiszen az áll ben­nük, hogy a szécsényi járás­ban az 1960-61-es pártokta­tási évben a járás összes párttagjainak 53 százaléka jelentkezett pártoktatásra. A számszerű adatok arról „be­szélnek”, hogy a gazdaság- politikai tanfolyam ipari és mezőgazdasági tagozatán, a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom konferenciá­in hány ember képezi magát, hogy a politikai gazdaságtan I. évfolyamán ezidén 36, a II. évfolyamon 89 fővel in­dulnak a szemináriumok és hogy az időszerű kérdések tanfolyamain tegnap este az első oktatási napon összesen 503 főnek kellett jelen len­Dehát ezek csak adatok. Tervszámok. Fontosak, irány­adók, az egész évi politikai oktatási munkában, de az igazi képet a gyakorlat mu­tatja meg. A takarító elvtársnő ott tett-vett a szobában, töröl- gette a székeket, asztalokat, friss vizet készített a kan- csóba, de a gondolataiba me­rült Szigeti elvtársat csak az zökkentette ki a mély töprengésből, amikor Kosik elvtárs, a járási pártbizott­ság instruktora tárta ki az ajtót, hogy megtegye ez első­jelentést. És az első jelentés igen kedvező volt. Kosik elvtárs aki Magyargécen ellenőriz­te az első pártoktatási kon­ferenciát, arról hozta a hírt, hogy a jelentkezett 10 fő he­lyett 14-en vettek részt a konferencián. S a konferen­cia jónak mondható. 'z az első jelentés nyi­totta meg a jelentés sorozatot. Mert utána egyre- másra nyílt Szigeti elvtárs szobájának ajtaja és hozták az adatokat, az írásos és szó­beli megjegyzéseket a párt­oktatás első napjáról. A’ szécsényi járásban jó kezekben van a pártoktatás. A járási pártbizottság . appa­rátusában mindenki felelőssé­get érez a pártoktatás sikere iránt és kivétel nélkül mind­Ez annyian ott voltak vagy az egyik, vagy a másik konfe­rencián, hogy jelenlétükkel, hozzászólásukkal, megjegyzé­seikkel segítsék elő a konfe­renciák színvonalának eme­lését. A járási agit.-propos arckifjezése azonban úgy vál­tozik, ahogy a jelentések szólnak. Nógrádszakalban például 17 párttag és 5 pártonkívüli vett részt a konferencián. S bár itt Puszta elvtárs, a párttitkár elkövette azt a hi­bát, hogy a járási pártbizott­ságtól október 1-én átvett tananyagokat nem juttatta el minden hallgatóhoz és többen csak az első foglalkozás al­kalmával kapták meg a párt­oktatás anyagát, mégis a konferencia kellős közepén olyan vélemény alakulhatott ki. hogy jó és aktív tagok alkotják ezt a kis csoportot. Felvetődött a vitában, hogy a gyarmatosítás további fenn­tartásáért nem kezdenek-e háborút a tőkések? A hallga­tók jóformán saját maguk adták meg a választ a fel­merült vita kérdésére, hogy nagy kockázat lenne a gyar­matosítók részéről egy há­ború kirobbantása és a béke erői minden lépésükben meggondolásra késztetik őket. TTolmann Ignác, a járási pártbizottság mezőgaz­dasági előadója pedig az Írásbeli jelentés mellé még ezeket mondotta el: Litkén 29-en jelentkeztek oktatásra és ugyancsak 29-en vásárol­ták meg a tananyagot is, de a konferencián 30 hallgató volt jelen. Egyébként Kal­már István, a konferencia propagandistája igen jó elő­adást tartott. Egy kicsit hosz- szú volt az előadása, hiszen csaknem elmondta, ami a könyvben szerepelt. Előadás közben azonban olyasmit mondott, amiből igen élénk vita alakult ki. Kétféle ideo­lógiai irányzatról beszélt: a marxista-leninista elméletről és ezzel szemben a kapitalis­ták idealista elméletéről. Ez eddig rendben is lett volna. Azokban hozzátette, hogy mind a két fél rá akarja kényszeríteni saját ideológiá­ját az emberekre. És ez indította el a vitát. István József elvtárs azon­nal meg is kérdezte, hogy csupán szóbotlás volt-e vagy valóban úgy értette az elő­adó, mint ahogy azt elmon­dotta. Aztán a vita során egy másik hallgató, Németh elvtárs Hruscsov elvtárs sza­vaival tette érthetővé a szó­botlást. Hiszen Hruscsov elvtárs kijelentette, hogy mi nem exportáljuk az ideológi­ánkat. S bár az ellenőrök tapasz­talatai között olyan esetek is szerepelnek, mint a ságújfa- lui, ahol Géczi István a párt­titkár a megyei párt-végre­hajtó bizottság határozata ellenére tsz-közgyűlést hí­vott össze az oktatás napjá­ra, holott a határozat ki­mondja, hogy az oktatási na­pokon semmiféle értekezlete­ket és gyűléseket nem szabad tartani. Itt mégis megtörtént. Méghozzá annak a jóváha­gyásával, akinek a legjobban kellett volna tiltakoznia a pártoktatást kedvezőtlenül befolyásoló értekezletek és gyűlések ellen. Tj’ttől eltekintve a jelen­■L< tések túlnyomó része pozitív. Igen jó hírek érkez­tek Nagylócból, és a járás több más községeiből, amíg Szigeti Béla elvtársban kiala­kulhatott a vélemény az új politikai oktatási év első foglalkozásairól. Amikor a beérkezett jelen­téseket összegezte, már nyu­godtabb volt szobájában a légkör. Mert bár több kifo­gásolni való akadt az első fogalkozások alkalmával, de az első pártoktatási napot sikeresnek lehet értékelni. Ál­talában jó volt a megjelenés. Volt ahol többen jelentek meg, mint ahányan jelentkez­tek. Helyenként értékes vi­ták alakultak ki, amelyek tisztázták a felmerült prob­lémákat. De helyes lesz fel­hívni a propagandisták fi­gyelmét, no meg a hallgató­kat is, hogy egv-egv fontos elvi tételnél ügyeljenek a( pontos meghatározásokra. Ezekből adódnak ugyanis a félreértések, s ha nem ügyel­nek, elvi tévedéseket is vét­hetnek tanulás közben. Arra kell törekedni, hogy nyílt, bátor és őszinte vitákban tisztázódjanak a felmerülő problémák. Orosz Béla

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom