Nógrádi Népújság, 1960. november (16. évfolyam, 88-96. szám)

1960-11-02 / 88. szám

1960. november 2. NÓGRÁDI NÍPÜJSÁ8 5 Vetik a gabonát Gondos munka folyik a Pásztói Állami Gazdaság földjein. A gazdaság dolgozói a vetési munkák lelki- ismeretes elvégzésével akarják biztosítani a jövő évi jó eredményeket. Ezzel megbecsülést szerezni a gazda­ság felvirágzásán dolgozó összes munkásnak, mind a nö­vénytermesztés, mind az ál lattenyésztés területén. Képeinken fent: Kitűnő magágy­ba kerül az olasz és szovjet búza, amelynek elveté- psg sén együtt szor- p goskodik a gép és M az ember. Lent: Valami hi­ba történt? Nem, semmi az egész! A hozzáértő mun­káskezek fürgén dolgoznak a hiba kijavításán. Kukely Pál esete a bürokráciával Kukely Pált, a sámsomházal Jobb Jövő Termelőszövetkezet tagját április 23-án kelt levelé­ben értesítette először a Heves megyei Földmérő (Mérnöki) Mun­kaközösség, hogy a sámsonházi 433-as telekjegyzőkönyvben 345-ös hv. szám alatt szereplő telkének kitűzési munkálatait kb. három hét múlva végzik el. A munka előrelátható költségeként 390 fo­rintot jelöltek meg, melyet a mellékelt csekklapra Kukely Pál annak rendje-módja szerint be­fizetett. Azt gondolta, most már nincs is más hátra, mint a fent említett telek kitűzése. Am eb­iben nagyon tévedett, mert mi­nek lenne bürokrácia a világon, ha ilyen egyszerűen elintéződhet­nének a dolgok. Nos hát Kukely Pál esetében is közbeszólt a bürokrácia és sikerült is elérnie: telkét még most sem tűzték ki. Levelet azonban annál többet közvetített a posta Eger - itt van a Föld­mérő Munkaközösség székhelye — és Sámsonháza között. Ezekben a levelekben mindig azt hozták Ku­kely Pál tudomására, mi az az indok, amely késlelteti a kitű­zött munka elvégzését. Egy-egy levél olvasásakor Kukely Pál mindjobban érezte, ő marad alul ebben az ügyben. Ezért a re­ményt, hogy egyszer majd mégis­csak megtörténik a telek kitű­zése, mégsem adta fel. Hogy egyedül gyengének bizo­nyult, a termelőszövetkezet ve­zetőségéhez fordult segítségért. Június közepén aztán a tsz ve­zetősége sürgette a telek kimé­rését. Az erodínény ugyanaz, mint régen. Újabb négy és félhónap múlt el, és Kukely Pál telkének kitűzése még mindig nem történt meg. Amikor Kukely Pál látta, hogy egyre kevesebb a remény ahhoz, hogy a telket még az idén kimérik, szerkesztőségünk­höz küldött levelében arról ír, ideje lenne, ha az illetékesek eré­lyes intézkedéseket foganatosíta­nának a hivatali bürokrácia fel­göngyölítésére, amely oly sok borsot tört már eddig is a dol­gozó emberek orra alá. S mi ebben Kukely Pállal tel­jesen egyetértünk. ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI SZAKMAI TANFOLYAM NÉZSÁN NEMZETKÖZI HORGÁSZKONGRESSZUS VARSÓBAN Tizenhét ország küldöttei gyűltek össze a Varsóban megrendezett nemzetközi hor­gászkongresszuson A kong­resszus fő témája az volt, hogy hogyan lehetne eredmé­nyesebben harcolni a folyók ipari szennyezése ellen. A nézsai kézimunka-szak­kör keretében állategészség­ügyi szakmai tanfolyamot is rendeznek. Mintegy 26 asszony jelent­kezett a tanfolyamra, ame­lyet az állatorvos felesége tart majd. A kézimunka-ké­szítés megtanulása mellett hasznos ismeretek elsajátítá­sával telnek el majd a né­zsai asszonyok unalmas téli estéi. A szakkörön egyéb fontos időszerű kérdésekről is be­szélgetnek a nézsai asszo­nyok. ©OOGCXDGOOOGOOGOOOGGOOGOOOOOOGOOOOGOOOOCXiXDOOOOOGOO J0OOOOOOOOOOOC Közeledik a gazdasági év Vége, az idő őszre fordulá­sával már látható, mennyire sikerült az első közös év. Mennyire forrott össze a tavaly még egyénileg gaz­dálkodó • tagság és helyes volt-e a szövetkezés, igazol­ta-e már az első évben is a nagyüzemi gazdálkodás fö­lényét? — kérdeztük Jakus Mihály elnöktől és Varga Márta mezőgazdásztól, az egyházasdengelegi Március 15 Termelőszövetkezet irodájá­ban. — Búzából a táblásítás foly­tán gyengébb lett a termés, hiszen a tervezett 10 mázsa helyett csak 9,5 mázsát ta­karítottunk be. Ez várható is volt, hiszen a különböző ta­lajerőben levő földek nem adnak olyan biztos termést, mint a régebben egyformán trágyázott nagyüzemi táblák. Varga Márta a csillogó­szemű mezőgazdász bizakod­va tekint a jövő elé. — Jövőre már több bú­zánk lesz, hiszen a búza ve­tésterületét jól előkészítettük, 240 holdon csávázott vetőmag kerül a földbe. Az idén kí­sérletként 20 kh szovjet, és 10 kh olasz búzát is vetünk. Igyekszünk jó földet biztosí­tani a kísérleti búzafajták­nak. A szövetkezet elnöke: Jakus Mihály meg arról beszél, ér­demes lenne megnézni a 20 kh-n elvetett őszi árpát, amely kikelve szépen zöldell már a határban. Az idei búza­termést mintegy indokolva hozzáteszi. — Búzából is volt olyan Sikeres gazdasági év Egyházasdengelegen termése a közösnek mint amit egyéni gazdálkodó ko­runkban elértünk. A tavaszi árpa már jobban fizetett. Hiszen a tervezett 8 mázsá­val szemben 9 mázsa termett holdanként, amely termés­emelkedésben nem kis szere­pet játszott a talajjavítás. Jól gazdálkodtak a Március 15. Termelőszövetkezet gaz­dái az idén. ötven kh bor­sójuk, 220 ezer forintot jö­vedelmezett, a tejértékesítési tervüket kétszeresére teljesí­tik és a tejből eddig befolyt 160 ezer forintból folyama­tosan biztosíthatták a mun­kaegység előleget. A közös állatállomány részére 64 va­gon lédús silótakarmányt biztosítanak. Sikerült a 38 kh termelt kukorica is és jóval' több terem, mint amire számítottak. Az évközben elért sikerek alapján szóba jöhetett a fa­luban gazdálkodó Üj Élet Termelőszövetkezettel való egyesülés. Az Üj Élet gazdái sem értek el kisebb ered­ményeket, s a titokban folyó versenyt nehéz lenne érté­kelni, nehéz lenne kijelen­teni, melyik termelőszövetke­zet nyerte. A versenyt összes­ségében Egyházasdengeleg ter­melőszövetkezeti parasztsága nyerte, tekintet nélkül arra, melyik' termelőszövetkezetnek tagjai az egyes gazdák. An­nak ellenére, hogy megtör­tént a két szövetkezet egye­sülése, s hogy a jövő év­től már 1800 kh szántón gaz­dálkodik az egyesített egy­házasdengelegi termelőszövet­kezet, a Március 15 Termelő- szövetkezet gazdái ugyanúgy dolgoznak, mintha jövőre is külön gazdálkodnának. A ter­vek szerint elvetették az őszi kalászosokat. Negyvenhatra növelik a jelenlegi 34 darab­ból álló tehénállományt. Idő­ben betakarítják a termést, hogy a kint levő növényék ne gátolják az őszi mezőgaz­dasági munkákat. Nagyon helyesen gondolkoz­nak a szövetkezet gazdái, hiszen az élet azt kéri tő­lük, hogy évről évre többet termeljenek és bizonyítsák be a nagyüzemi gazdálkodás fö­lényét, a közös munkára va­ló rátermettségüket. Az idei év jó eredményeket hozott. A legutóbbi felmérés sze­rint 40—42 forintot ér majd a munkaegység részesedés a Március 15 Termelőszövet­kezetben, de ehhez hasonló lesz az Űj Élet Termelőszö­vetkezet gazdáinak jövedel­me is. A gazdák helyesen foglaltak állást, amikor a két szövetkezet egyesítését szorgalmazták. Igazuk van amikor azt állítják, ha már közösen gazdálkodunk, akkor gazdaságunk legyen igazi nagyüzemi gazdaság. Ügy hisszük, hogy ha az idei év szorgalma nem csökken a jövőben, s a vezetés, a mun­kaszervezés jó lesz, nem csa­lódnak az egyházasdengelegi szövetkezeti gazdák számítá­saikban. Már az idén 100 holdon málnát telepítenek a rétsági járás termelőszövetkezetei Hozzászólások a tsz tagság jövedelmének emeléséről szóló vitához A termelőszövetkezetek jö­vedelmének növeléséről szó­ló vitában azokról a lehető­ségekről szeretnék beszélni, amelyek e téren a rétsági járás termelőszövetkezetei előtt állnak. Nemrégiben két konzervgyártól is felkerestek bennünket, hogy miután az Alföldön termelt konzerv­gyári növények nem elegen­dők a gyárak üzemeltetésére, termeljünk mi is zöldség- és gyümölcsféléket. S e téren nagyok a lehetőségeink. Nem említek mást, csak a zöld­borsót, amelyet az idén a szátoki Aranykalász Terme­lőszövetkezetünk termelt. 14 katasztrális hold zöldborsóra szerződött a termelőszövetke­zet a Hatvani Konzervgyár­ral, s erről a területről 350 mázsát kellett volna leadnia. Ezzel szemben leadott 420 mázsát, s jelentős mennyisé­gű szárazborsója termett. A betervezett összeget mintegy 90 ezer forinttal haladta meg jövedelmük. A TERMELŐSZÖVETKEZET­BEN HELYESEN SZERVEZ­TÉK MEG A MUNKÁT, a területet egyénekre osztot­ták ki, s az iskolásgyerekek­től kezdve, az idős szövetke­zeti tagokig mindenki részt- vett a borsószedésben. De nagyon sok konzervgyári nö­vényt másodvetésként is ter­melhetnek a termelőszövetke­zetek. A lekerülő őszi takar­mánykeverék után például van még elég időnk, hogy az uborkát elvessük és kellő A Szügyi Tangazdaságban az idén rekordtermést adott a cukorrépa. A holdankénti átlagtermés elérte a 321 má­zsát. A kimagasló termés- eredmény a megfelelő talaj­előkészítésnek, a gondos nö­vényápolásnak köszönhető. A 15 hold cukorrépát pil­langós után vetették. Időben elvégezték a tar- lóhántást és a répaföld augusztus végén mintegy 300 mázsa istállótrágyát kapott. A szántást 32 centiméter mé­lyen végezték, s a tavasszal megkapta a talaj a szüksé­ges műtrágya mennyiséget is. A cukorrépa vetése eltért a szokástól. Géppel vetettek Monaplain vetőmagot, amely azt jelentette, hogy újszerű­én egy-egy szemet szórtak a földbe. A gépi vetés lehető­minőségű termést szedjünk róla. Ezt a következő évben a járás több termelőszövetke­zete megcsinálja majd. Nagy lehetőséget jelent a jövedelem fokozását illetően a málna is, amelyet eddig nem használtunk ki. A ter­melőszövetkezetek vezetősé­gével egyetértésben már az idén 100 holdon telepítettünk málnát. Ehhez szükséges dug­ványt saját erőből biztosítják a termelőszövetkezetek. Ha azt vesszük alapul, hogy egy hold málnáról még rossz termés esetén is 30—40 ezer forint a jövedelem, akkor semmi késég sem fér ahhoz, hogy mennyire jövedelmező ez a termelőszövetkezetek­nek. Itt problémaként csu­pán a málna szedése vetődik fel. De számítunk az általá­nos iskolák felső tagozataira, s reméljük, hogy sikerül be­vonni a munkába a termelő- szövetkezetekben dolgozók családtagjait is. Szeretnék még szólni né­hány szót a tejtermelésről. Egyik termelőszövetkezetünk­ben, a felsőpetényi Szabad Földnél a tavaszon a fejési átlag 1,5—2 liter volt. Két hónapon keresztül mi más­ról nem beszéltünk a terme­lőszövetkezetben csak a tej­termelésről. Elmondtuk, hogy nagyon sok függ A SZAKSZERŰ MUNKÁTÓL. az állatgondozóktól. Ma 13 liter a fejési átlag Felsőpe- tényben. Ezt kizárólag azzal vé tette a gépi növényápo­lást is. Az egyelést újfajta hosszúnyelű egyelőkapával végezték és ez jelentős köny- nyebbséget jelentett a nö­vényápolást végző munká­soknak. Tehát mindezek a a tények azt bizonyítják, hogy a cukorrépának kedvező időjárás mellett, a szakszerű­en elvégzett talajelőkészítés­nek, új agrotechnikai eljárá­sok bevezetésének köszönhe­tő a kiváló eredmény. A cukorrépa betakarítása mellett — a szállítás már javában folyik — jó ütem­ben halad a kukorica beta­karítása is. A terméskilátá­sok a kukoricánál is jók. Holdanként 40 mázsára szá­mítanak. A burgonya betaka­rítását már befejezték a tangazdaságban. A holdan­kénti átlagtermés 82 mázsa volt. érték el, hogy szakszerűen hajtják végre a takarmányo­zást és két új állatgondozót állítottak be. Korábban a tejtermelést, az abrakolást senki nem ellenőrizte. De amikor egy állattenyésztési felelőst állítottak be, napról napra emelkedett a tejterme­lés. Szeretném még megemlíte­ni a baromfitenyésztést. A járás termelőszövetkezetei közül alig egy-kettő foglal­kozik ezzel. A szendehelyi Kossuth Termelőszövetkezet a tavasszal előnevelt csirké­ket kapott és ma az 500 törzsbaromfiból 200—250 to­jás van naponta. Az elhul­lás másfél-két százalék volt. A termelőszövetkezetben a havonkénti munkaegységelő­leget jórészt a tejből és a tojásból biztosítják. A járás területén nagyon sok olyan épület van, amely nagyszerű­en megfelelne a baromfite­nyésztésre. Tervünk az, hogy ezeket az épületeket rövid idő alatt benépesítjük. Ezen­kívül javasoljuk a termelő- szövetkezetek vezetőségének, hagyha van kihasználatlan épületük, vásároljanak napos­csibét. Ha másképp nem megy, adják ki a tagoknak például úgy, hogy száz dara­bot egy kilós súlyig felnevel­ni. Az ehhez szükséges ta­karmányt kapja meg a szö­vetkezeti tag, a gondozásért pedig a csirkék 50 százaléka legyen a termelőszövetkezeti tagé. A számítások azt mu­tatják, hogy a termelőszövet­kezet még így is jól jár. Szeretnék néhány szót szól­ni A MUNKASZERVEZÉSRŐL, amely feltétlenül hozzájárul a termelőszövetkezet jövedel­mének alakulásához. Példá­nak a romhányi termelőszö­vetkezetet szeretném felhoz­ni. Az alakulás után létre­hoztuk a munkacsapatokat, brigádokat és hozzáláttunk a brigádvezetők, a munkacsa­patvezetők oktatásához, amely­hez nagy segítséget nyújtot­tak a pedagógusok is. Hogy ez mennyire jól hatott a munkára, azt a nyáron látta a termelőszövetkezet vezető­sége, amikor a munkacsapat­vezetők maguk számolták a munkaegységet. így most már megszűnt a termelőszö­vetkezetben a munkaegység hígítás, pontosan mérik a végzett munkát. S ez igen jó hatással van a termelőszö­vetkezeti gazdákra, a közös munkára. Perecz László járási mezőgazdasági osztály- vezető, Rétság. —---------------------------------------------------------­32 1 mázsa cukorrépa holdanként a Szügyi Tangazdaságban K ukoricabetakarítás idején.. . A burgonya és cukorrépa-szedés, a kukoricabetakarí­tás mind-mind na­gyon fontos dolog, s ezzel van most el­foglalva jóformán minden ember a pa­lotás! Május 1 Ter­melőszövetkezet­ben is. Azért nem árt a nagy mun­kák közepén arról sem írni, jobban mondva, azokról az emberekről szólni, akik nap-nap után munkába állnak a szövetkezetben, ássák a burgonyát, cukor­répát, törik a ku­koricát. Mi serken­ti őket, hogy mind­ezeket becsületesen elvégezzék? Régi ismerősökkel beszélgettünk a ter­melőszövetkezet­ben. a szövetkezeti gazdák gondolatá­nak, tudatának ala­kulásáról. Vékony, barna ember vitte a szót. — Nemrégiben a sógoromhoz utaz­tam. Közösen néz­tük a határt. Ahogy a szőlőkben hala­dunk, feltűnt egy jól gondozott, jó ter­mő szőlő. Nem is álltam meg szó nél­kül. Mondom a só­gornak: kié ez? — Ez háztáji sző­lő — felelte. — Tovább halad­tunk. Nemsokára egy nagyobb tábla mellé értünk. Szőlő volt azon is, csak azért más, mint az előbbi. Gyengébb« minőségű, rosszabbul kezelt föld ... Kér­dőn néztem a sógo­romra. — Ez a közösé... — mondta, mert megértette a ki nem mondott szavakat is. Még jóformán be sem fejezte a mon­danivalóját, a vé­kony, barna ember, amikor Szűcs József, a termelőszövetke­zet brigádvezetője felforrtyant: — Elég baj az, ha így gondolkodnak... Mert sokan azt hi­szik, másoknak ár­tanak ezzel. Pedig saját magukat rövi­dítik meg... Ezeket mondotta. Mindössze három mondatot, de ebben is világosan benne van, hogyan formá­lódott, alakult a kö­zösben eltöltött esz­tendők alatt Szűcs József, a palotási Szűcs Józsefek tu­data. Mert nemcsak a szavak, a tettek is ezt bizonyítják a terme lőszövetke- zetben. Itt aztán mondhatná valaki: a jövedelem az, ami munkára serkenti a tagokat. Ez termé-1 szetesen így van. Minden bizonnyal csökkenne a mun­kakedv a szövetke­zetben, ha nem kap­nák meg rendszere­sen minden hónap­ban járandóságukat a szövetkezeti gaz­dák. De a forinto­kat, amelyek a mun­kaegység-előleg fi­zetéséhez szüksége­sek, ők maguk te­remtik elő, két dol­gos kezükkel, lelki- ismeretesen végzett munkájukkal. Jó hosszú idő telt el azóta, hogy utoljára felelősségre vontak szövetkezeti gazdát azért, mert nem végezte el a reá bí­zott munkát. Ezt pedig mi mással le­hetne magyarázni mint azzal, hogy a termelési mód ma- gasabbrendűségé- vel párhuzamosan alakul, formálódik a termelőszövetke­zeti gazdák tudata is. Ezért gondoltam arra, hogy nem árt erről beszélni ilyen­kor, a nagy mun­kák, a burgonya és cukorrépa-szedés, a kukoricabetakari- tás idéjén sem.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom