Nógrádi Népújság, 1960. október (16. évfolyam, 79-87. szám)
1960-10-01 / 79. szám
4 NÓGRÁDI népújság 1960. október 1. Néhány rövid tanács műkedvelő színjátszóknak A legnagyobb mezőgazdasági munkák danáéra befejeződött, zsákokban, raktárakban van a gabona s az őszi napok jöttével élénkülnek a falusi művelődési hajlékok, azok, amelyek eddig a legtöbb helyütt „nyári álmukat” aludták. Községeink kulturális életére mindig jellemző volt, hogy a nyári hónapok „eseménye” az eseménytelenség volt s ez érthető, magyarázható. Ilyenkor a parasztember legfontosabb gondja, hogy évi kenyerét biztos helyen tudja. így volt ez ezen a nyáron is, s különösen most így, mert termelőszövetkezeti gazdáink nagy szorgalommal törekedtek arra, hogy eredményeiket közös erővel minél magasabbra növelhessék. A nagy munkálatok után lassanként már idő jut az egyéb foglalatosságokra s egyre több művelődési otthon népesül be szerte a megyében. Toborzódnak a táncot kedvelők, a dalolni vágyók, a színjátszók, akik egy-egy ügyes ember, főként pedagógus irányításával sok kellemes estet biztosíthatnak községeiknek az őszi és téli napokban. Ennek a hármas színpadi művészetnek elsősorban a tánc- és énekoktatás terén vannak nálunk jó irányítói. Jóval kevesebbet találhatunk a színjátszó mozgalomban. Ezen a területen még mindig nehezen jutnak túl csoportjaink és vezetőik a romantikus népszínmű szemléleten: A sárga csikó, Piros bugyelláris, A vén bakancsos és fia, a huszár kulturális igényein. Ma pedig már jón óhány színpadi művünk van, amely magas művészi szinten jogosan igényli azt, hogy színjátszó együtteseink műsorán is helyet kapjanak. Hogy azonban ezek a darabok, mai életünk mutatói méltó formában kerüljenek közönség elé. ahhoz színjátszó-rendezőkre is szükség van. A jó rendezők a türelmes munkával nagyszerű eredményeket érhetnek el. A munka azonban nem szorítkozhat csupán arra, hogy egy-egy darabot betanítsanak, mert szükség van arra is, hogy a csoportok elméleti, szakmai gyakorlati tudását erősítsék. Az elméleti ismeretek terén nagyon hasznos, ha a rendező megismerteti csoportját a színjátszás iskolájának egyik legjobb tanítójának, Makarenkójának, — tehát Sztanyiszlavszkijnak a tanácsaival. Ehhez bőséges anyag áll rendelkezésre. Az úgynevezett néma helyzetgyakorlatok, ahol a játszók semmiféle kelléket nem használnak, azt 'szolgálják, hogy a szereplő emlékező készségét erősíthessék. Barna Tibor A fejlődő Benczurfalva Benczúrfalván igen nagy lépést tettek előre a fejlődés útján. Benczúrfalva termelőszövetkezeti község lett. S mintha csak a termelőszövetkezeti gazdálkodás járható útjának megteremtését segítették volna elő vele, mintegy ezer méteres útszakaszt burkoltak az Üj-telepen. Megvalósult egy régi vágyuk is: villanyt kapott Benczúrfalva! Augusztus 20-szal mintegy 80 lakásban gyulladt ki a fény. A község fejlődéséhez segítséget nyújtottak a Zagyvarónai Magyar Vasötvözetgyár dolgozói is, akik a termelőszövetkezeti község felett patronálást vállaltak. A Vasötvözetgyár dolgozói segítséget nyújtottak ahhoz, hogy a KISZ-helyiségbe, a tanítólakásba és a termelőszövetkezet irodáiba eljusson a villany, Ök szerelték be ezekbe a helyiségekbe a villanyvezetéke két. Ezenkívül segítséget adtak a termelőszövetkezetnek egy 20 férőhelyes istálló átalakításához is. Az istállóba szivattyút is szereltek be és a napokban a termelőszövetkezet rendelkezésére bocsátották. Ezzel az őszi-téli időkben már biztosítva van a szövetkezet tíz pár lovának elhelyezése is. Táborozás, politechnikai oktatáshoz szükséges felszerelések az összegyűjtött hulladék árából A Salgótarjáni Bartók Béla úti általános iskola tanulói az iskolák közötti öthónapos hulladékgyűjtő versenyben 115 mázsa vasat, 2 mázsa fémet, 23,5 mázsa papírt és 7,5 mázsa rongyot gyűjtöttek és szolgáltattak be a MÉH-nek, amely mintegy 2500 forinttal jutalmazta a kiváló teljesítményt. Az iskola jó eredménye annak is köszönhető, hogy a gyűjtéssel kapcsolatban negyedévenként részletes tervet készítenek és aszerint kezdenek munkához. A MÉH- től kapott jutalom-összeg egy részét a nyári táborozásra használták fel az iskola tanulói, a megmaradt pénzből pedig a politechnikai oktatáshoz szükséges felszereléseket vásárolják meg terveik szerint. Krajnák Tibor irányító munkája mellett Kupcsok Antónia és Szilágyi Endréné kitűnő szervezőmunkája járult hozzá jelentős mértékben a sikerek eléréséhez. Példaként vessünk fel egyet: A kislány udvarlóját várja, bálba készül. Csengetés hal- lik, a postás táviratot hoz, ami tudatja, hogy a fiút autószerencsétlenség érte. A vasaló a ruhán van, ez a helyzet. Nos, hogyan viselkedik adott helyzetben valaki? Mi a tipikus eset? Többek között ilyenre is választ kérhetünk egy helyzetgyakorlat keretében. És minden kellék nélkül, ahol a szekrényt, amelyben a ruha áll, csak a szobafal jelenti, a vasaló és ruha sincs sehol. Az ilyen gyakorlat a színjátszó fantáziáját fejleszti s adott szituációban sokkal biztonságosabb mozgást eredményez. A rendező jól teszi, ha adott helyzetben emlékélmények használatára szorítja szereplőjét. Itt arra gondolok: a színpadi cselekmény keretében tragikus esemény történik. Ha emberi szívvel akarja ábrázolni alakját a szereplő, jó segítségére van, ha emlékei közül megpróbál hasonló helyzetet előkeresni s azt visszaidézni, hangulatilag felhasználni a formálásnál. A rögtönzött párbeszédes gyakorlatok sem haszontalanok a színjátszók képességének fejlesztése érdekében. Itt adott témára kell rögtönözni a kívánt szituáció szerint s az igazra való törekvés, a színpadi igazság ábrázolására készteti majd egy-egy darab keretében a szereplőt. reflexek fejlesztésére igen hasznos gyakorlat a színjátszókat egy széken képzelt rajzszegbe ültetni s a reagálásokat a kollektívával megvitatni a több szem többet lát elve alapján s rendkívül fontos, hogy az együttesek keretében nagy gondot fordítsunk a beszéd- gyakorlatokra, ahol a helyes magyar szóejtést tehetik magukévá. Itt sok segítségünkre lehet Ascher Oszkárnak A versmondás művészete című könyve, míg a színjátszás elméleti kérdéseit tekintve nem haszontalan dolog forgatni Hont Ferenc munkáit, amelyeket éppen a színjátszó mozgalom számára írt. Színjátszóink munkája ne rekedjen meg egy-egy darab előadásánál, hanem a nagyobb sikerek érdekében foglalkozzanak a „szakmabeli” képzéssel, az elméleti tudás gyarapításával is. Akkor a jelenleg még eléggé kisszámú hivatásos rendező az eddiginél még szebb eredményekre lesz képes. Növekedőben Salgótarján és Balassagyarmat idegenforgalma Az előző évekhez viszonyítva megnőtt ebben az esztendőben két városunk: Salgótarján és Balassagyarmat idegenforgalma. A két város három szállodájában eddig 5644 vendég fordult meg. A vendégek 11299 napot töltöttek el a három szálloda 34 szobájában. A magyar vendégek mellett, akik elsősorban üzleti, vagy egyéb hivatalos ügyben és nyaralás céljából tartózkodtak Salgótarjánban, illetve Balassagyarmaton, több külföldi vendég is megfordult. Az 54 külföldi vendégből 39 csehszlovák, 4 román, 1 osztrák. 8 lengyel, 1 amerikai és 1 jugoszláv nemzetiségű tartózkodott szállodáinkban. Legforgalmasabb a balassagyarmati Ipoly szálloda volt, ahol 3357 vendég — köztük 29 külföldi — fordult meg ebben az esztendőben. A szállodák befogadóképessége nem tudja lebonyolítani városunk idegenforgalmát, a feltevések szerint ezenkívül körülbelül kétszer ennyi vendég kapott szállást magánházaknál is. NÉVADÓ ÜNNEPSÉG CSERHÄTSURÄNYBAN Névadási ünnepélyt tartottak szeptember 24-én a cserhátsurányi állami általános iskolában. A névadási ünnepélyen az iskola Tessedik Sámuel nevét vette fel. A munkára nevelés A Nógrád megyei tanács épületének földszinti csarnokából a napokban elvitték azt az asztalkát, amely egy igen érdekes kiállítást mutogatott a csarnokban sürgő-forgó embereknek. Kis asztalka volt, mindössze ha négyzetméternyi. A rajta levő holmik is, ha jó maroknyi... De amilyen kicsi és szerény volt ez az egyébként ízlésesen elkészített kiállítás, olyan gazdag is. Gondolatok láncát nyitotta meg az ember agyában. Ha csupán ilyen mércével mérnénk jelentőségét, már akkor is betöltötte hivatását. Miről is van szó? A dorogházi, ennek a mátraalji kis községnek általános iskolás diákjai mezőgazdasági gyakorló kertjük termését vitték el Salgótarjánba, a megye székhelyére, bemutatni. Amikor bementek a megyeszékhelyre, a népművelődésügyi osztályon az ügynek megfelelő komolysággal bejelentették: kertjüknek nem a kiválasztott termesét hozták, hanem az átlagot. És ezt mindenki elhiheti, mert ez így is volt. Egyébként megerősítette még a gyermekek állítását nevelőjük, Ivádi Viktor, biológiai szakos tanár. Nagyon megragadó volt a kiállítás. Mert egészen nyugodtan nevezhetjük kiállításnak. Olyannyira tetszetős volt, hogy egy háziasszony megállt előtte és összecsapta kezet: „Micsoda szép krumplik. Ha nem szégyelném, ellopnék egyet’, — kiáltott fel. Különbül vizsgázni, mint egy háziasszony nyílt elismerését kiváltani, nem is lehetett volna. De kit ne ejtett volna ámulatba az a hatalmas fő káposzta, amely az asztal egyik sarkát, teljesen eltakarta. Egyébként minden szép volt: a sárgarépa, a hagyma, a karalábé, minden, minden. Mégis legszebb az volt, hogy a gyermekeknek munkára nevelés közben végzett gondos tevékenysége varázsolta ezt a megkapó terüljasztalkát. Szeretne az ember nagyon lírai lenni és megénekelni, mily csodálatos életet is élnek ezek a mi fiaink. Tanulnak és már alkotnak is. De mindezt könnyedén, szórakozva, kedves percek közepette. Ilyen nagyszerű hangulatban kóstolgatják a munka szépségének feledhetetlen ízét. És ahogy növekednek, úgy gyarapodik tudásuk, gazdagszik gyakorlatuk. Azokat a gyermekeket, akik már az általános iskolában megkóstolják az életet, akik büszkén tárják oda munkájuk eredményét, már nem kell az élettől félteni. Képzeljük csak el, a dorogházi gyermekek a 600 négyszögöles kertecs- kéjükben milyen szorgalmasan, jókedvűen munkálkodhattak. Mily szeretettel ápolhatták a növényeket és mily izgalommal szemlélhették munkájuknak nagyszerű eredményét. Hát van szebb, mint gyermekekben ilyen érzést ébreszt- getni? Bobál Gyula Estére benépesül a kutaséi új művelődési otthon Még nem sok idő múlt el azóta, hogy Kutasón a lakosság rendelkezésére bocsátották az új művelődési otthont. A különböző társasjátékok, rádió és lemezjátszó mellé a pártbizottság ajándékaként televzió is került a kutasói kultúrotthonba. Az ilyen nagy szórakozási és művelődési lehetőségek fellendítették a község kultúráiétól Igen sokan keresik fel az új művelődési otthont esténként. Fiatalok és idősebbek egyaránt megtalálják a szórakozás lehetőségeit. A kultúrotthonban sokat vonz a mozivetítés, de hamarosan munkához kezdenek a kultúrcsoport tagjai is, hogy az őszi és téli időkre, valamint a jelesebb évfordulókra előadásokkal lepjék meg az új művelődési otthon látogatóit. ~J& kólái ti Uhun irodalmi matinékat rendez a rOénj(ié Színház Nemhiába Ascher Oszkár az Állami Déryné Színház igazgatója, a művészeti vezető keze rányomja bélyegét az egész együttes jellegére. A tervek formálása az utóbbi esztendőkben határozott arculatot kapott, az előzőknél művészi vezetés terén is jóval több az igényesség. Az új színházi esztendőben bátor és szép kezdeményezésre szánta magát a színház: irodalmi matinékat rendez a megyei iskolák fiataljainak, ahol költészetünk, irodalmunk legszebb remekeivel ismerkedhetnek a nyomtatott szónál közvetlenebb formában. Ilyen természetű maSok asszonytalálkozó a pásztói járásban Sok eredménnyel járnak a pásztói járásban is az asszonyok különféle rétegei számára megrendezett találkozók. Az eredményes bér: nemzetiségi találkozó mellett pedagógusnők, egyéni és termelőszövetkezeti parasztasz- szonyok találkoztak Palotáson, Egyházasdengclegen, Szirákon, amelyen közvetlenül elbeszélgettek egymással közös problémáikról és a sajátos helyi problémákról is. tinéra, — a sorozat keretében, — elsősorban a Madách gimnáziumban, a Közgazda- sági Technikumban és a Gépipari Technikumban kerül sor, most szombaton, a jövő héten hétfőn és kedden délben, ahol Sólyom Ida, Ligeti Mari, Madarász László és Bognár Gábor verseket mond, s Madách nagyszerű remekéből, az Ember tragédiájából mutat be részletet. A Déryné Színház új kezdeményezése méltó az együttes által önmaga elé tűzött feladatokhoz és mindenképpen támogatást érdemel, mert ifjúságunk kulturális nevelését segíti. Ä falusi oszfályharc néhány kérdéséről ELŐADÁS A SZOVJET ÜRHAJÖZÄS LEGÚJABB EREDMÉNYEIRŐL A Magyar Szocialista Munkáspárt Városi Bizottsága és a Magyar Szovjet Baráti Társaság Megyei Elnöksége a szovjet űrhajózás legújabb eredményeiről előadást rendezett a Városi Kultúrotthonban. A szeptember 30-án, pénteken délután megtartott előadáson Sinka József, a Magyar Űrhajózási Bizottság titkára tartott előadást a megjelenteknek. Az előadás után e problémával kapcsolatos filmet vetítettek. A falusi osztalyharc vizs- gáláiénál abból a nagy ársadalmi gazdasági változás- sói kell kiindulni, ami a falu hetében az utóbbi években végbement. A párt politikájá- íak hatására az utóbbi két ív alatt gyors és nagyarányú változás történt a parasztság isztályhelyzetében, s a parasztság különböző rétegének egy- náshoz való viszonyában. Ez a kialakult helyzet pártszervezeteinktől is nagy fele- ősséget követel. Erről a kér- lésről általánosságban nem ílégséges beszélni. Ezt a megváltozott helyzetet pártszervezeteinknek mindenütt ko- noly elemző munkával kell megvizsgálni, tanulmányozni is ennek alapján irányítani a falusi osztályharcot. Az osztályharc problémája másként alakul olyan községben, ahol régebben jól műkö- Jő termelőszövetkezet van, másként olyan helyen, ahol a múlt évben lett a község szövetkezeti községgé, vagy a napokban. Még az utóbbi esetnél is sok tényező játszik közre abban, hogy a pártszervezet helyesen irányítsa az osztályharcot. Egészen más a helyzet az olyan községeknél, ahol még egyáltalán nincs termelőszövetkezet, vagy egy regebben mukodo Ezek nem gyengébb termelőszövetkezet ellentétek, azonban megoldá- van a községben. sukra igen nagy figyelmet kell fordítani. A megoldások A falusi osztály harc köz- módjánál a politikai nevelő, ponti kérdése a mezőgazda- meggyőző, emberséges felvi- ság szocialista átalakítása, a lágosító munka az alapvető, szocialista mezőgazdaság meg- A szövetkezeti községek szilárdítása, fejlesztése, az egy- -rA esetében sem feledkez- séges szövetkezeti parasztság hetünk meg a termelőszövetke- kialakítása. zeten kívül maradt osztályMegyénk községeinek nagy ellenség tevékenységéről. Ve- többségében a termelőszövet- lük szemben nem cél az osz- kezeti községekben általában tályharc élezése. A harc éle- kibékíthetetlen osztályellen- ződése attól függ, hogy mitétek a szövetkezeten belül lyen az ellenállásuk, a tá- nincsenek. Itt a termelőszö- madásuk. Tevékenységüket vetkezet megszilárdítása, fej- több községben lehet érezni, lesztése a fő feladat. Ezekben Különösen olyan esetekben, a községekben az osztály- mikor a nemzetközi helyzetharcnak olyan elemei kerül- ben is éleződik a helyzet, nek előtérbe, mint a kis- a Szovjetunió fölé repülő tulajdonosi szemlélet, gondol- kémrepülőgépek lelövése ide- kodás elleni harc, a közös jén arról beszéltek, hogy kü- szakszerű nagyüzemi mező- szöbön a világháború, nem érgazdaságért érzett felelősség, demes dolgozni. Vagy leg- a szocialista munkafegyelem utóbb is az ENSZ közgyűlé- biztosítása, a közös munka gének XV. ülésszaka előtt is eredményeinek megvédése, igyekeztek hasonló híreszte- megbecsülése. Olyan problé- léssel zavarni az emberek mákat kell megoldani, mint munkáját, a régi és új tagok közötti nézeteltérés, a volt szegény- Nagyon ritka eset az, ahol paraszti és középparaszti el- az osztályellenség nyíltan tá- lentét maradványainak fel- madja a rendszert, vagy a számolása, a termelőszövet- termelőszövetkezet vezetőjét, kezeti tagok szakmai, politi- Az az általános jelenség, amikai és általános műveltségé- kor nem az osztályellenség nek növelése. támad közvetlenül, hanem másokat — nem egyszer volt cselédeket, szegényparasztokat bérel fel arra, hogy elmondják az ő gondolatukat, amelyekkel növelhetik az emberekben a bizonytalanságot, a szövetkezet iránti és a vezetők iránti bizalmatlanságot. Sok helyen a termelőszövetkezet vezetősége ellen lází- tanak, intrikálnak, demagóg jelszavakkal dezorgariizálják a munkafegyelmet. Mondják, vagy mondatják „Elég volt a parancsolgatásból”, „Ennyi és ennyi munkaegység értéket terveztetek, de nem lesz annak a fele sem meg, ezért nem érdemes dolgozni”. Fontos hangsúlyozni azt, hogy pártszervezeteink az ilyen esetekben konkrétan és alaposan nézzék meg honnan ered egy-egy ilyen, vagy ehhez hasonló hangulatkeltés. Mi az oka ezeknek a véleményeknek. Mindenáron ne akarjuk csupán ezeket az osztályellenség, vagy maradványai nyakába varrni. Ha ennek a hangulatnak, véleménynek reális, igazi oka a termelőszövetkezet életében van, ezt jogosan kell bírálni, ha az emberek régi gondolkodás- módjából, szemléletéből adódik, akkor a nevelés eszközeivel oldjuk meg ezt a problémát. Figyelembe kell azt is venni, hogy a termelőszövetkezeti községek parasztjaira is hat a még egyénileg dolgozó parasztok véleménye, és mindkettőre a kapitalista környezet.
