Nógrádi Népújság, 1960. október (16. évfolyam, 79-87. szám)

1960-10-01 / 79. szám

1960. október 1. nógrádi népüjsag 5 A kettős műszak bevezetésének néhány tapasztalata gépállomásainkon A legutóbbi jelentések sze­rint megyénkben 62 traktor dolgozik kettős műszakban, vagyis a géppark mintegy 12 százaléka. A kettős műszak­ban dolgozó gépek zöme lánctalpas és Utos traktor. A gépek jobb kihasználá­sa, a munkák időbeni befe­jezése minden egyes gépál­lomáson felveti a kettős mű­szakban dolgozó gépek szá­mának növelését. S ez a probléma nem kis gondot okoz egy-egy gépállomási vezetőnek. Az Erdőkürti Gépállomáson a géppark 23 százaléka, 13 gép dolgozik így. Ezen gépek egy dekád alatt elért teljesítményét vizsgálva feltétlenül azt kell leszögeznünk, hogy a kettős műszak bevezetése igen szükségszerű és ezt szorgal­mazni kell. Kilenc Utos traktor 8 nap alatt 532 nor­málholdat teljesített. Ezen gépek napi normáját figye- lembevéve 396 normálholdat kellett volna, hogy teljesít­senek. Mivel kettős műszak­ban dolgoztak, 34 százalékkal többet teljesítettek. Ez a pél­da talán nem fejezi ki A KETTŐS MŰSZAKBAN rejlő többleteredményt. Azonban azt is figyelembe kell venni, hogy a kilenc traktoron dolgozó traktoro­sok olyan dekádban teljesí­tették ezt a munkát, amikor a munkavégzés lehetősége nem volt folyamatos.. Ugyanis a folyamatos munka esetén a különbség lényegesen nagyobb lesz, s kb. 50—60 százalékkal nő a kettős műszakban dolgozó traktorok teljesítménye. A gépállomások igazgatói­nak véleménye szerint a traktorosok zöme idegenke­dik a kettős műszak beveze­tésétől. Ezt azzal indokolják, hogy csökken az átlagkere­set. Augusztus elején az Er­dőkürti Gépállomáson Sági elvtárs ebből kifolyólag je­lentette be eltávozási szándé­kát a gépállomásról. Sági elvtárs, augusztus első de­kád jában már két műszak­ban dolgozott, a dekádban 6,77 műszaknormát teljesí­tett, de emellett 13 órai rezsi munkát is végzett. Keresete a napi 12 órát figyelembe vé­ve 8 nap alatt 592 Ft. volt. Váltótársa Pelczéder Pál 5,51 műszaknormát teljesí­tett. A fentiek alapján nincs különsebb ok a panaszra, hisz ha a folyamatos munka­végzés lehetőségei biztosít­va vannak, lényegesen MAGASABB KERESETET lehet elérni és nem 14—15 órai napi munkával, hanem 12 óraival. A Berceli Gépállomásoíl Sáffár László és Mravik László dolgoznak kettős műszakban. Augusztus első dekád jóban Sáffár László 8,79 Mravik László pedig 10,17 műszakot teljesített. Az előbbi elvtárs keresete 703,20 az utóbbié 821,60 Ft volt. Mindketten kilenc napot dolgoztak. Kétségtelen vannak gyen­gébben teljesítők is, azon­ban ez nem a kettős műszak miatt van. A Berceli Gép­állomáson két traktorvezető egyedenként egy dekát alatt 3,7 műszakot teljesített. Nyilvánvaló, ha külön-külön gépük lett volna, legfeljebb 4,—4.5 műszakot teljesítettek volna. Megyénk területi viszonyai nem a legkedvezőbbek. S ebből következik, hogy a kettős műszak minden gé­pen való bevezetése nem is lehetséges. Előfordul olyan hegyes terület, ahol még a lánctalpas traktorok is csak egyoldalúan tudják a földet megművelni. Ilyen területen az éjszakai munka veszélyes, ezt nem is kívánhatja senki a traktorostól. Amikor a ket­tős műszakról beszélünk, ak­kor azokon a területeken va­ló bevezetésre gondolunk, ahol a munkát a traktorosok folyamatosan, életveszély nél­kül tudják végezni. Ma már senki sem vitat­ja j A GÉPÁLLOMÁS VEZETŐI közül, hogy nincs jelentősége a kettős műszak bevezetésé­nek. Azonban szinte vala­mennyi gépállomáson több lenne a lehetőség a kettős műszakban dolgozó gépek számának növelésére. Vonat­kozik ez különösen a Berce­li Gépállomásra, ahol a ter­vezéskor 30 kettős műszak­ban dolgozó részére tervez­ték meg a szükséges munka­órákat. Hasonló a helyzet az Érsekvadkerti Gépállomá­son is, ahol legalább 20 gé­pen lehetne kettős műszakot alkalmazni. A hátralévő időben még nincs késő ahhoz, hogy he­lyes szervező munkával leg­alább megyei szinten to- vábbi 50 traktorra a váltó műszakot biztosítsák. Ez eset­ben, mintegy 7500 holdnyi többletmunka elvégzésére válna lehetőség. Schrodt Ernő Az utóbbi időben meggyorsultak a szántási, vetési mun­kák megyeszerte a termelőszövetkezetekben. Az időjárás kedvez a vetések elvégzéséhez, éppen ezért gépállomása­ink nagyobb erővel fogtak a vetési munkákhoz. Ha a vetési munkák jelenlegi üteme nem lassul, időben föld­be kerülnek az őszi kalászosok. Képünkön: a Kisterenyei Gépállomás egyik munkagé pét ellenőrzik munkába in­dulás előtt. A z okok megkeresése azonban nem elégséges. A tagság bevonásával kell ellene harcolni. Az ilyen kérdéseket nem szabad kéz- legyintéssel elintézni, fél­vállról kezelni, mindenféle elbizakodás káros ezen a te­rületen is. A termelőszövetkezeti köz­ségek esetében is fontos megemlíteni, hogy a még kintlévő néhány egyénileg dolgozó parasztban ne az ellenséget lássák, hanem olyan embert, aki rövid időn belül velünk fog élni és dolgozni, erre legnagyobb biztosíték a párt helyes poli­tikájának megvalósítása, a termelőszövetkezet eredmé­nyes munkája. Több helyen találkozunk azzal a káros nézettel, a ter­melőszövetkezeti községek­ben, hogy már náluk nin­csen osztályharc. Megfeled­keznek arról a marxista-leni­nista tételről, hogy az osz­tályharc a proletárdiktatúra viszonyai között megválto­zott körülmények között fo­lyik. Az osztálynélküli tár­sadalom megteremtése, az osztályharc útján megy vég­be. Az egységes szövetkezeti parasztság megteremtése is osztályharc útján történik. Az elvtársak egyrésze azzal magyarázott, hogy náluk megszűnt az osztályharc, mi­vel most már a községben nincsen kulák, nincs ki el­len harcolni. Ez természete­sen abból a káros szemlélet­ből adódik, hogy az osztály­harcot már falun korábban is leszűkítették, csupán a kulák elleni harcra. A falusi osztályharc is gazdasági, politikai és ideológiai területen folyik. A különböző területeken folyó harc tartalma, módszerei, eszközei különbözőek. Azon­ban ezek szorosan összefügg­nek, hatnak egymásra. Segít­hetik, vagy gátolhatják gyor­sabb fejlődésünket, a szo­cializmus gyorsabb építését, a falun az egységes szövet­kezeti parasztság kialakulá­sát, a munkás-paraszt szö­vetség alapját. Néhány példát érdemes megvizsgálni, hogy hogyan hatnak egymásra a különböző területek. Ha a ter­melőszövetkezetben a gazda­sági eredmények jók, évről évre a közös gazdálkodás több árut tud adni a népgazda­ságnak. Ez nagyon szoros összefüggésben van az egész proletárdiktatúránk erejével, az egész nép életszínvonalá­val, a szövetkezeti parasztság hangulatával. Általában ezt az összefüggést mindenütt felismerik, elfogadják, érvel­nek is ezzel. Azonban sze­retnénk olyan összefüggésre is felhívni a figyelmet, mint például ha helyes a termelő- szövetkezet vezetésében a szegényparasztok és közép­parasztok aránya, megvan a tsz vezetőségében az egysé­ges elhatározás, az egységes cselekvés, felelősség a terme­lőszövetkezet tulajdonáért, ez igen nagymértékben befolyá­solja a gazdasági eredménye­ket, igen nagymértékben segíti a szövetkezeti tagság aktivitását, felelősségét. Ez viszont hatással van az ideo­lógiai területre is. A tagság bevonása a ^ közös munkába, a tár­sadalmi tevékenységbe, hozzásegíti az embereket ah­hoz, hogy jobban felismerik a természet- és a társadalom mozgásának törvényszerűsé­gét, jóval kisebb területre szorulnak a csodák, a babo­nák, a különböző misztiku­mok szerepe. Tehát a közös gazdasági és társadalmi tevé­kenység az emberek tudatá­nak változását, fejlődését is meggyorsítja. Igen fontos az osztályharc irányításánál azt az összefüg­gést is megmutatni, hogy az ideológiai területen elért si­kerek, a régi szokások, a nacionalista és a vallási né­zetek elleni eredményes harc, az emberek tudatának válto­zása, kultúrájának növelése, a közösségi érzés fejlesztése milyen nagymértékben hat a termelőszövetkezet gazdasági eredményére. A falusi osz­tályharc követelményének kell alárendelni a kultúr- munka, a pártoktatás, az em­berek szakműveltségének és általános műveltségének fo­kozását, éppen ezért igen je­lentős. Együtt a munkában él volt. Bágyadt suga­rakat dobott az őszi nap az ablakon át a tanácselnök szo­bájába. Szirák község tanács­elnöke éppen tárgyalt valami fontos ügyben, s mint mindig, most is fáradhatatlanul ér­velt, vitázott a község, a szi- ráki dolgozók érdekében. Mert ilyen tekintetben soha népi ismert fáradtságot. Ezért szer­zett magának tekintélyt, ezért szerették meg rövid idő alatt is a községbeliek. — Mindössze két esztendeje vagyok tanácselnöke a köz­ségnek — magyarázta Parlag Ferenc, miután arról érdek­lődtem, mióta tevékenykedik Szirákon. — Akkoriban, hogy ide kerültem, bizony még nem ment így a munka. Űj volt a környezet, ismeretle­nek az emberek... — Majd az első vb ülésről beszélt, amely élénken él még emlé­kezetében. Sztrehárszki István vb-tag, a községi pártszerve­zet titkára állt melléje, buz­dította, bátorította. Segített a község közös gondjainak meg­oldásában. A község szépítése, járdák, utak építése, a tanács belső dolgainak rendezése mind egy-egy állomása a két kommunista ember fáradha­tatlan munkájának. A közös gondok, az estébe nyúló viták, mind közelebb hozták egy­máshoz őket. Sokat beszélget­tek együtt munkájuk végez­tével is. Megismerték egymást közelebbről, barátok lettek. S ez a barátság a hetek, a hónapok múlásával tovább erősödött. Friss, tavaszi szelek jártak, amikor Szirák termelőszövet­kezeti község lett. A dolgozó parasztok jelentős része a ter­melőszövetkezetet, az Űj Ta­vaszt választotta. Sztrehárszki István és Parlag Ferenc na­gyon sokat beszélgettek a község gazdáival a termelő- szövetkezetről, a nagyüzemben rejlő nagyszerű lehetőségek­ről. Meggyőző érveiket, okos szavaikat szívesen hallgatták a dolgozó parasztok. Volt olyan ház, ahol 6—7 gazda gyűlt össze, s azt kérték, a párttitkárral meg a tanács­elnökkel szeretnének beszélni, mielőtt aláírnák a belépési nyilatkozatot. A termelőszövetkezeti gaz­dák azóta már munkához lát­tak az Oj Tavasz Termelő- szövetkezetben, s a község napról napra erősebb lesz. El­nöknek Sztrehárszki Istvánt a község párttitkárát válasz­tották. — Átsegített bennünket a döntés nehéz óráiban—mon­dották az alakuló közgyűlé­sen a szövetkezeti gazdák — vezessen bennünket továbbra is az új úton. Falusi pártszervezeteink egész tevékenységét az osz­tályharc szempontjából kell kifejteni. Propaganda és agi- tációs munkákban jóval na­gyobb helyet kell biztosítani az osztályharc időszerű elmé­leti, gyakorlati kérdésének. E kérdés vizsgálatánál, gya­korlati megvalósításánál ab­ból az alapvető kérdésből kell kiindulni, hogy társadal­munk vezető osztálya a munkásosztály. A munkás- osztály vállalta és vállalja a felelősséget, az áldozatot, amely ebből ráhárul. A mun­kásosztály, a párt vezetősége rendelkezik elég gazdag ta­pasztalattal az osztályharc vezetésében, úgy hazai, mint nemzetközi vonatkozásban. A munkásosztály szoros szövet­ségben a parasztsággal, együtt tevékenykedik annak érdekében, hogy a szocialista nagyipar mellett megteremt­sük a szocialista falut is. A/l egyénkben nagyon sok ^ jó példa van arra, hogy a munkás-paraszt szö­vetség közös harcban hogyan szilárdult meg, fejlődött. A közös munka során hasonlóan jobb kapcsolat alakult ki a falusi értelmiséggel: agronó- musokkal, pedagógusokkal. A termelőszövetkezetek megszi­lárdításában, fejlesztésében tovább szilárdítani, javítani kell ezt a kapcsolatot. Ez a szövetség szilárdsága alapja a proletárditkatúránk erejé­nek. Géczi János ^ zóta aztán tényleg nincs olyan nap, hogy itt, vagy ott, a termelőszövetkezeti irodán, tanácson, vagy éppen a tágas' határban ne látnák együtt a tanácselnököt, az Oj Tavasz Termelőszövetkezet elnökét, meg az időközben hozzájuk csatlakozott Sándor Ferencet, a pártvezetőség egyik igen lelkes tagját. Sokat segített ő is a szervezés idején és segítsége most sem jön rosz- szul a fiatal községnek. Mert mint említettem, a közös gon­dok, a problémák megoldása azóta is együtt tartja a bará­tokat, s egyre gyakrabban lát­ni velük Sándor Ferencet is. A termelőszövetkezetben már jól megy a munka. Traktor hasítja, tünteti el a barázdákat, s az ablakból ép­pen arra a táblára látni, amelyen a traktoros, meg a szövetkezeti gazdák összefogá­sának eredményeképpen jó arasznyira nőtt már az üde­zöld árpa. 40 hold van belőle. 60 holdon búzát is vetettek a szövetkezetiek, s ez a mun­ka természetesen tovább fo­lyik. A termelőszövetkezeti gazdák jó hangulatban ké­szülnek az új gazdasági évre. A nehezebb időkre azért még emlékszik a három barát, a három kommunista. Itt volt például a nyár is. Tengernyi volt a munka. S akkor egyszercsak kezdtek el­maradozni a közös munkából a termelőszövetkezeti gazdák. Amikor a vezetők észbe kap­tak, a kapálás mellett a nya­kukon volt a kaszálás és az aratás is A jórészt kételyek­kel, aggodalmakkal küzdő szö­vetkezeti gazdák körében ter­-------------­mé keny talajra találtak a rémhírek, az alaptalan hí­resztelések és munkáskéz alig- alig volt. A kommunisták — köztük a tanácselnök, a ter­melőszövetkezeti elnök is — gyors munkába kezdtek. Es­ténként házról házra jártak, beszélgettek a szövetkezeti gazdákkal. Segítettek eloszlat­ni a kételyeket. Elmondták azt is, hogy a szövetkezeti gazdák látják kárát, ha ve­szendőbe hagyják menni a kapásokat, a takarmányt, meg a gabonát. A meggyőző szó­nak hamar volt foganatja. Néhány nap múlva 120—130 ember dolgozott a szövetkezet táblájában. A kapásokkal másfél hét alatt végeztek. De a késedelemnek így is a szövetkezeti gazdák, s a ku­korica látja kárát, mert 10 vagonnal kevesebb termés mutatkozik. ó lecke volt ez vala­mennyiüknek, amelyből le is vonták a megfelelő tanul­ságot: ha elmaradnak a mun­kából, elmulasztják kötelessé­güket, saját maguk látják ká­rát. Ezt pedig nem akarják, mert milyen az az ember, aki ellensége saját magának. Nincs is különösebb baj a munkával, az Űj Tavasz Ter­melőszövetkezetben. S ebben része van a termelőszövetke­zet elnökének, a tanácselnök­nek, meg Sándor Ferencnek is, akik szívesen segítenek az új utat választott szövetkezeti gazdáknak abban, hogy mi­előbb teljes értékű tagjai le­hessenek az új jövőt formá­ló közösségnek. Vincze Istvánná-----------------—• A gazdálkodás eredményességének vizsgálata a termelőszövetkezetben A nagyüzemi fölény kibon­takozásának egyik alapvető követelménye az árutermelés színvonalának emelése. Ezen túl a jövedelmezőség fokozá­sa. a termelési költségek csök­kentése, a szövetkezeti gaz­daságok legfontosabb feladata. A gazdálkodás eredményes­ségének vizsgálata a könyv­vitelre támaszkodik. A könyv­vitel fejlettségi foka szabja meg a vizsgálat módszerét. Az egyszerű, rovatos könyv­vitel nem tartja nyilván kü­lön az árutermelést, a költ­ségfelhasználást, a költséghe­lyeket. fgy ezek külön ki­gyűjtést igényelnek. Néhány tényezőt még így is becslés alapján kell megállapítani. A kettős könyvvitel fejlet­tebb rendszere a fenti ténye­zőket megfelelő részletesség­gel tartja számon, ezért a vizsgálatok pontos adatokra támaszkodhatnak. Milyen módszerekkel vizs­gálhatjuk a gazdálkodás ered­ményességét? A jelen időszak­ban igen jól alkalmazható módszer az egy-egy üzemágra vonatkozó kalkuláció. Ezzel a módszerrel jól elemezhetők a közvetlen ráfordítások és a hozamok alakulása. A ráfor­dítások összegének a hoza­mokkal történő szembeállítása az egységnyi termék előállí­tási költségének megállapítsa teszí lehetővé az egyes üzem­ágak összehasonlítását, a vi­szonylagos jövedelmezőség megállapítását. Ezzel a módszerrel vizsgál­hatjuk a tehenészet és a hízó­marha előállítás jövedelme­zőségének arányát, a sertés- tenyésztés fejlesztésének le­hetőségét. Kiterjedtebb, az egész gaz­dálkodást átfogó teljes kalku­láció elvégzésére a pontos könyvvitellel rendelkező szö­vetkezetben van lehetőség. Ez a módszer annyiban külön­bözik az előbb említett el­járástól, hogy itt már a köz­vetett költségek felmérése és megosztása is helyet kap. Ez­zel a módszerrel egyaránt fel­tárhatók az agrotechnika és az üzemszervezés terén elkövetett hibák. Különösen eredményessé te­hetik ezt a vizsgálódást a ha­sonló körülmények között gaz­dálkodó tsz-ek eredményeinek összehasonlítása, vagy az orszá­gos átlaghoz való hasonlítás. Az utóbbi esetben azonban fi­gyelembe kell venni, hogy az üzem termőképessége hogyan aránylik az országos átlaghoz, főleg a kataszteri tiszta jö­vedelem, és csapadékviszo­nyok tekintetében. Miután a vizsgálat során megállapítot­tuk a különböző üzemágak jövedelmezőségét, a további­akban főleg azokat az üzem­ágakat kell fejlesztenünk, amelyeknek átlagos hozamai a többiekhez képest aránylag magasak. A növénytermesztésen belül helyes minden növénycsoport­ba tartozó növényt termesz­teni. A termesztendő növé­nyek kiválasztása lehetőleg úgy történjék, hogy a leg­kisebb termelési költségek mellett aránylag a legnagyobb hozam legyen elérhető, mun­kaerő szükségletük időpontja pedig jól kiegészítse egymást. Az ismertetett módszereken kívül néhány módszer még eredményesen alkalmazható. A cikk keretén belül mind­ezekre kitérni nincs lehető­ség, de ebből is látható, hogy a szövetkezeti gazdálkodás irányítása a későbbiek folya­mán egyre jobban megkíván­ja a számszerű értékelést, az üzemgazdasági vizsgálatokat. Felhívjuk a tisztelt fu- varoztatóink figyelmét, hogy az őszi csúcsfor­galom ideje alatt is személy- és árufuvarozási ügyekben szíves rendelkezésükre állunk. Anyagszállítási feladatait végeztesse éjjei és ünnepnap! Tehertaxi munkanapo­kon reggel 7—18 óráig, telefon: 10—22. Sze­mélytaxi éjjel-nappal rendelkezésre áll, tele­fon 10—22. Különjárati igényét bármikor kielégítjük. TEFU — MAVAUT — TAXI Gyors — kényelmes — olcsó 524 *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom