Nógrádi Népújság, 1960. október (16. évfolyam, 79-87. szám)
1960-10-29 / 87. szám
/ • 1 AZ MSZMP NÓGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS LAPJA ^r^wiaiil.nn lilllWW XVI. ÉVFOLYAM, 87. SZÁM. ARA: IM PILLÉI! _______1960. OKTÓBER 29. Mé g magasabb szinten! Életünk egyik igen fontos szakasza esik ezekre a napokra és az elkövetkezendő hetekre. Két hónap választ el bennünket a hároméves terv befejezésétől és ezzel együtt a második ötéves terv megindulásától. Ebből következően két, de igen egységes munkát kell megoldani: egyfelől biztosítani a hároméves terv, illetve az ezévi tervek teljesítését minden vonatkozásban és mutatóban, másfelől felkészülni az 1961-65- ös tervidőszak feladatainak megoldására. Ami a hároméves terv célkitűzéseinek teljesítését illeti, bátran állíthatjuk, hogy az előzetes számítások szerint megyénk dolgozóinak nincs szégyenkezni valójuk, sikeresen teljesítették azokat a feladatokat, amelyeket ez a terv Nógrád megyére hárított. Az éves operatív tervek teljesítésének tanulsága szerint az ipar termelése mintegy 15—17 százalékkal, a termelékenység mintegy 9—10 százalékkal növekedett. Különösen örvendetes, hogy a termelés növekedése 50—55 százalékban a termelékenység és 45—50 százalékban a létszám növekedéséből származik. A hároméves tervidőszakra esik az ipar szerkezeti átalakítása megyei tennivalóinak végrehajtása is. Különösen 1959 második felében alakultak ki számos gyárunkban azok a profilok, amelyek napjainkban már ugrásszerű emelkedést biztosítanak. A mezőgazdaságban a termelés 10—12 százalékos növekedése szintén biztosított, kedvező az eltolódás a belterjesség felé. Ugyanakkor a mezőgazdaság szocialista szektorának aránya ma már meghaladja a 70 százalékot. Az élet- színvonal országosan tervezett emelkedésének túlteljesítése tükröződik megyénkben is. Jelenleg például mintegy 7—7,5 százalékkal magasabbak az átlagkeresetek, 26 százalékkal növekedett a kiskereskedelem forgalma, számos új kulturális intézmény szolgálja a népjólétet. A hároméves terv időszakában a párt helyes politikája, dolgozó népünk áldozatos munkája, a vezetők és a dolgozók között állandóan erősödő kapcsolat nyomán közelebb kerültünk a szocializmus alapjainak lerakásához, a szocialista építő munka ütemének meggyorsításához. A sikereik elérésének másik és rendkívül döntő jelentőr ségű tényezője az a baráti segítség, amelyet a Szovjetunió és a többi népi demokratikus országok nyújtottak hazán,fcnak az ellenforradalom leverésében, országunk politikai, gazdasági és kulturális életének konszolidálásában és ezt a segítséget nap, mint nap érezzük megyénk életében is. A hároméves terv teljesítése, az ebben a tervidőszakban elért eredmények azonban csupán kiindulási pontot jelentenek egy újabb, még magasabb szint eléréséhez, amelyet elsősorban a második ötéves terv keretében valósítunk meg. Ahhoz, hogy sikerre vigyük e terv célkitűzéseit is, egy sor olyan problémát kell megoldani, leküzdeni, amelyek kedvezőtlenül hátráltatják a gyorsabb ütemű fejlődést. Alapjaiban egészségesen fejlődő népgazdaságunk további erősítése feltétlenül szükségessé teszi, hogy egész munkánk még magasabbszínvonalú, körültekintőbb legyen. Elsősorban arról kelil szólnunk, hogy az életszínvonal növekedését megfelelő mértékben kövesse a termelés, a termelékenység emelkedése, az önköltség csökkenése, a műszaki előrehaladás. A mezőgazdaság használja ki jobban lehetőségeit, egyre több terméket, élelmiszert adjon az országnak. A megyénk fejlesztésére fordított anyagi eszközök felhasználása sem mindig a leggondosabb és céltudatosabb. Kétségtelen, hogy 1960-ban Nógrád megye beruházási tevékenysége rendkívül sokat javult. De még ma is megtalálható a felületesség, a népgazdasági érdekek háttérbe szorítása, a jó együttműködés hiánya, új létesítmények teljes kihasználásának elmaradása. A termelési, anyagi jellegű gondok mellett és azokkal együtt természetesen számos olyan szemléletbeli dolog is jelentkezik, amelyek leküzdése maga után vonja, hogy további akadályokat gördítsünk el a haladás útjából. Ha csak az olyan helytelen szemléletekre utalunk, mint a népgazdasági, valamint az egyéni és vállalati érdekek mesterséges szétválasztása, szembeállítása, vagy az újtól, a felelősségtől való tartózkodás, félelem, a kapcsolat a dolgozókkal, illetve az ezzel összefüggő problémák, mind-mind helytelen szemléletből fakadnak. Elég csak arra utalni, hogy számos esetben a gazdasági mutatók laza megtervezése, a beruházási igények indokolatlan növelése nem szorgalmas, előrelátó munkát eredményezett, hanem az elbizakodottsághoz, a megnyugváshoz vezetett. Az ilyen légkörben pedig feltétlenül csökken a politikai felelősségérzet, a párt és a kormány határozatainak végrehajtásában való következetesség és szenvedélyesség. Több vezetőnél feléledtek a régi, hibás gazdaság- politikai szemléletek, illetve megerősödtek azok maradványai. Ebből következőleg nem éltek megfelelően a kapott és egyre növekvő önállósággal, nem elemezték tudományosan vállalatuk, üzemük életét, fejlődését, elmaradtak az élettől, a dolgozók alkotó lendületétől. Számtalan példa igazolja ennek valódiságát. Többek között például még ma sem sikerült legyőzni a mennyiségi szemléletet. Megyénkben például mindössze csak két üzem tett vállalást a termelékenység növelésére, vagy egyéb gazdaságossági mutatók kedvezőbb kialakítására, a többi a mennyiségi terv túlteljesítését helyezte indokolatlanul előtérbe. Nem tűrhető tovább az a helyzet sem, ahogyan a létszámgazdálkodás folyik. A II. negyedévben például megyénk iparában a létszám a tervezettnél és a tavalyi tényszámnál is magasabb volt. Ennek káros hatása pedig nyilvánvaló és a tanulságok levonását feltétlenül meg kell tennie minden gazdasági vezetőnek. Állandóan vissza és visszatérő probléma a munkafegyelem helyzete. Már egy éve szóvátették illetékes szervek, hogy megyénk a legrosszabbak között van az egész országban. Változás azonban azóta sincs. Egy sor bányaüzemünknél a munkaidőnek alig 50—60 százalékát töltik produktív munkával, számos gyárban a gépek a műszak vége előtt már egy órával nem dolgoznak. Különösein rossz a munkaidő kihasználása az építőiparban. Ehhez a kérdéshez kapcsolódik, hogy ebben az évben a táppénzes létszámból eredően annyi érték esik ki a termelésből, mint amennyi a Vasötvözetgyár egy évi termelési értéke. Ugyanakkor állandóan növekedik a baleset miatt kiesett munkanapok száma, nő a balesetek súlyossága, a halálos balesetek száma. Külön szóvá kell tegyük a munkanormák helyzetét. Gazadsági vezetőink nem éltek azokkal a lehetőségekkel, amelyeket erre vonatkozólag a kormány számukra biz- tosítoitt. A számos helyen elavult, laza normák következménye, hogy a rendelkezésre álló kapacitás mögött elmarad a termelés növekedése, a gépek nincsenek kihasználva, a gyártási összidö-szükségletet nem mérik fel tudományosan, műszakilag megalapozottan és a technológiai fegyelem is elmaradott. Ezekből a tényekből következnek a konkrét feladatok is. Mindenekelőtt biztosítani kell a termelékenység gyors emelését, ahol szükséges a mennyiségi tervek túltelj síté- sét, a fegyelem mindenirányú szilárdítását, a gondos, takarékos anyaggazdálkodást és a munkaverseny céltudatos irányítását a minden üzemben sajátos és legfontosabb feladatok megoldására. Ezzel egyidejűleg el kell végezni a felkészülést, a folyamatos átmenetet 1961-re. Biztosítani kell a helyes műszaki intézkedési tervek elkészítését, az egészséges fejlődést elősegítő munkanormák kialakítását, a megalapozott beruházási tevékenységet, a lehetőségek reális felmérését, kidolgozását. Az előttünk álló feladatok végrehajtásának elsőrendű követelménye a vezetés színvonalának állandó emelése. Minden gazdasági és műszaki vezető világosan lássa: elsőrendű politikai kérdések ezek a tennivalók, amelyek magasabb felelősség- érzetet, fegyelmet követelnek. Ebben a munkában — csakúgy; mint eddig — a legteljesebb mértékben támaszkodhatnak a dolgozókra. Sőt csak akkor vihetik sikerre ezeket a tennivalókat, ha biztosítják a legszélesebb körű társadalmi ellenőrzést, meghallgatják és hasznosítják a munkások javaslatait, véleményét. Vezetőink túlnyomó többsége a hároméves terv időszakában megállta a helyét, igyekeztek elismerésre méltó munkát végezni. Az új, nagyobb feladatok azonban megkövetelik, hogy ne maradjanak el a tömegektől, vegyék figyelembe a dolgozók megnövekedett öntudatát, teljes hűséggel szolgálják a párt politikáját, amely kifejezi a dolgozó nép kívánságát, akaratát. Azok a nagyszerű eredmények, amelyek a hároméves tervet jelzik, biztos alapot nyújtanak ahhoz, hogy még magasabb szinten induljanak neki a hazánk, népünk további felvirágoztatását szolgáló második ötéves tervnek. Nagy méreteket ölt a baromfitenyésztés a pásztói járás termelőszövetkezeteinél 3000 FÉRŐHELYES CSIBENEVELŐT ÉPÍTENEK ECSEGEN A pásztói járás termelőszö- szövetkezeteiben már az idén is sokat fejlődött az állattenyésztés, s a tervük az, hogy a továbbiakban is nagy gondot fordítanak a jól jövedelmező üzemágra. S ahogy a jelek mutatják, a baromfitenyésztés is erőteljesen fejlődésnek indul. Az ecsegi Béke Termelőszövetkezetben a következő esztendőben egy 3000 férőhelyes csibenevelőt építenek, mert azt tervezik, hogy hozzálátnak a baromfitenyésztéshez, hisz nem egy termelő- szövetkezet példája bizonyítja, hogy a szakszerű, gondos baromfitartás igen jó jövedelmet jelent a termelőszövetkezetnek. A csécsei Madách és Hé- halomban az Üj Élet Termelőszövetkezet 500—500 férőhelyes baromfiól létesítését tervezi a következő esztendőben. Céljuk ugyanaz, mint az ecsegi szövetkezeti gazdáknak: a baromíitartás- sal is növelni a termelőszövetkezeti gazdák jövedelmét. Ugyancsak ilyen gondolat foglalkoztatja a kis- bágyoni Petőfi és a szarvasgedei Haladás Termelőszövetkezetet is. mert itt is megragadnak minden alkalmat, hogy tovább növeljék a nagyüzemi gazdaság, a termelőszövetkezet jövedelmezőségét. De a fent említett termelőszövetkezeteken kívül a járás több termelőszövetkezete — jórészt olyanok, amelyek eddig nem foglalkoztak baromfitartással — tervezik, hogy már a következő évben megkezdik, s a továbbiakban egyre nagyobb mértéket ölt a baromfitenyésztés. Eddig ugyanis kevés volt azon termelőszövetkezetek száma a járásban, amelyek az állattenyésztés egyéb ágainak fejlesztése mellett baromfitenyésztéssel is foglalkoztak. A számítások szerint A rétsági járásban a kedvezőtlen időjárás, valamint a munka szervezettlensége következtében a termelőszövetkezetek megkéstek a kenyér- gabona vetésével. A tolmá- csi Szabadság Termelőszövetkezetben a két vetőgép munkája mellett is mintegy tíz nap szükséges ahhoz, hogy végezzenek a kenyérgabona vetésével. A romhányi II. Rákóczi Termelőszövetkezetben ugyancsak szükség van még néhány napra, hogy véTanácskozott a napokban a Magyar Hidrológiai Társaság salgótarjáni helyi csoportja. A tanácskozáson megbeszélték a műszaki szakemberekből álló csoport tagjai Salgótarján legfontosabb vízügyi problémáinak megoldását. A csoport tagjai társadalmi munkában készítenek terveket újabb víznyerőhelyek, a következő években 13 200 férőhely biztosítja a járásban a baromfitenyésztés megindítását, illetve továbbfejlesztését, még az idén a járás termelő- szövetkezeteiben 4270-et tesz ki a baromfi törzsállomány. gezzenek a vetéssel. A járás termelőszövetkezeti elnökei a hét közepén rövid . megbeszélésre jöttek ösz- sze, ahol megszabták azokat a legfontosabb feladatokat, amelyek szükségesek a vetési munkálatok meggyorsítása érdekében. Az egyik legfontosabb problémaként merült ’ fel a kukorica szervezett, gyors betakarítása, hiszen jónéhány termelőszövetkezetben a kenyérgabonát kukorica után vetik. tárolómedencék fejlesztésére és létesítésére, valamint a szennyvizek levezetésére, a halállományt veszélyeztető kátrányos fenol tartalmú vizek elvezetésére. A helyi hidrológiai csoport elhatározta, hogy november 31-ig összegyűjtik a legfontosabb adatokat és elképzeléseket a fent említett feladatok megoldása érdekében. Salgótarján vízügyi problémáinak megoldásán dolgozik a helyi hidrológiai csoport Meggyorsítják a vetési munkák ütemét a rétsági járásban Közérdekű javaslattételek a tanácsok állandó bizottságainak tevékenységében A III. negyedévben a tanácsok állandó bizottságai ismét jelentősen hozzájárultak a dolgozók közügyeinek intézéséhez. A negyedévben mintegy 776 esetben tartottak közös megbeszélést és ezeken az üléseken közérdekű javaslatokat 153 esetben tettek. Ezek mellett 224 esetben vettek részt különböző intézményeknél vizsgálatokban. Igen jelentős az a tevékenység, amelyet a megyei állandó bizottságok a szeptember 30-i megyei tanácsülés előkészítésével kapcsolatban végeztek. A tanácsülés a termelőszövetkezetek politikai és gazdasági helyzetéről, valamint, a további feladatairól tárgyalt. Az áílnadó bizottságok ezzel kapcsolatban megvizsgáltak több termelőszövetkezetet gazdasági, pénzügyi, egészségügyi tekintetben. Kiterjedt a vizsgálat a községi tanácsok és termelőszö- vetketezek kapcsolatára. A mezőgazdasági állandó bízott-1 ság közvetlen szakfeladatokat vizsgált, mint például a növényápolás, terménybetakarítás, az egészségügyi állandó bizottság, tsz-tagok egészség- ügyi és szociális helyzetét. Megállapítható, hogy a termelőszövetkezetek szívesen vették az állandó bizottságok vizsgálatait és több helyütt kérték a gyakoribb látogatást. Jó volt a városi állandó bizottságok tevékenysége 13. Balassagyarmaton a műveltV dési állandó bizottság 12 esetben tartott vizsgálatot, amelyben többek között megvizsgálták a politechnikai oktatás előfeltételeit, bekapcsolódtak az iskolai reform irányelveiből adódó helyi feladatok megoldásának elősegítésébe. Emellett igen hasznos volt a kereskedelmi állandó bizottság tevékenysége is, amely a város lakosságának áruellátását vizsgálta. Salgótarjánban az állandó bizottságok munkája abban tűnt ki, hogy mind műszaki, mind egyéb más területen nagy segítséget adtak a város 15 éves távlati fejlesztési tervének kidolgozásához. A járási állandó bizottságok tevékenysége közül kiemelkedik a rétsági járási tanács mezőgazdasági állandó bizottsága, amely legutóbb a termelőszövetkezetek társadalmi tulajdon védelmével foglalkozott. Megállapítható, hogy az állandó bizottságok a III. negyedévben is ’ értek el eredményeket, ezek mellett azonban kifogásolható, hogy a községi állandó " bizottságok munkája megrekedt. ÓVODÁBAN Anyuka, apuka munkába ment. Annyi baj legyen. A leendő anyukák máris „kismamát játszanak". A daj- kálásban nincsen hiány, sőt még mesét is tudnak mondani a gyönyörűszép nagyba báknak. Elkészült a finom ebéd. Előbb persze gondosan kezet mosnak, aztán szép, egyenes tartással, fegyelmezetten kanalazzák a húsleveskét. Övónéni szívesen oszt másodszor is a játákban kifáradt, jóétvágyú embsrkékntk.
