Nógrádi Népújság, 1960. október (16. évfolyam, 79-87. szám)

1960-10-29 / 87. szám

2 NÖGRÄOT nkpüjsag 1960. október 29. A tömegszervezetek pártirányításáról A z MSZMP VII. kong­resszusa a szocializ­mus építésének meg­gyorsítását tűzte ki fő feladatul. E feladat vég­zése során felhívta figyel­münket, hogy a vezetés szín­vonalának javításával a párt valamennyi szervezete töre­kedjen arra, hogy a gazda­sági feladatokkal és a kul­turális építés kérdésével az eddigieknél lényegesen töb­bet foglalkozzanak. Ezenkí­vül — az elmúlt évek ta­pasztalatai alapján — alá­húzta, hogy a szocializmus győzelmét hazánkban csákis az egész nép tevékeny közre­működése hozhatja meg. A tömegszervezeti aktivitás sok jó példáját tapasztaltuk eddig is, azonban ez az akti­vitás nem fokozódik ösztönö­sen, ezt szervezni, vezetni, irányítani kell valakinek. Er­re elsősorban a párt hiva­tott. Véleményem szerint az utóbbi időben javulás tapasz­talható a tömegszervezetek és mozgalmak pártirányításá­ban. Járási pártbizottságaink ma már eljutották oda, hogy félévenként napirendre tűzik egyes tömegszervezetek és mozgalmak tevékenységét. El lehet mondani, hogy a Köz­ponti Bizottság határozatai­nak végrehajtásában egysé­ges álláspontot tudnak kiala­kítani. Egyre több alapszer­vezet vezetősége érti meg azt, hogy a tömegszerveze­tekre és mozgalmakra egyre nagyobb szükség van és nem :felesleges szervek ezek. Igazolja ezt a tényt az, hogy egyes feladatoknál, tsz szervezésnél, tsz megszilárdí­tásnál, ünnepi rendezvények megszervezésében, társadalmi munkára való szervezésnél egyre jobban adnak felada­tot a tömegszervezetek és mozgalmak vezetőinek. Azonban korántsem tartunk ott, hogy ezt a munkát úgy értékeljük, hogy minden rendben van. Egyes elvtársak szektás szemlélete következ­tében lebecsülik a tömegek közötti munkát, mely akadá­lyozza a termelőszövetkezetek megszilárdításának munkájá­ba az összes társadalmi erők bekapcsolódását. Ilyen nézetek a parasztság felé végzett politikai, nevelő­munkát udvarlásnak tekintik. Több helyen a volt középpa­rasztokat kulákofckal azono­sítják. Egyesek nem szíve­sen fogadják a tömegszerve­zetekben végzett pártmunkát. Vannak, akik még ma is lebe­csülik e szervek szerepét stb. Ennek következménye az, hogy sok helyen a tömeg­szervezetek és mozgalmak nem vették ki megfelelően részüket a megszilárdítás munkálataiból. Milyen feladatok állnak előttünk e munka megjaví­tásában? Egyik legfontosabb feladat, hogy pártszervezeteink a pártvezetőségek és párttagság körében folytassanak megfe­lelő harcot a helytelen né­zetek felszámolásáért. I smert dolog, hogy dol­gozó parasztságunk politikai érdeklődése nagymértékben meg­növekedett. Jobban eljárnak gyűlésekre, . aktívabban vesz­nék részt a társadalmi élet­ben, ami megkönnyíti a tömeg­szervezetek és mozgalmak nevelőmunkáját. Azonban a helytelen néze­tet vallókkal meg kell értet­ni, hogy a dolgozó paraszt tsz-be való belépésével még nem vált szocialistává, sok­nak gondolkodáséban ott vannak még a kételyek, hogy vajon hogyan lesz, mi lesz. Ezenkívül még hatnak gon­dolkodásukban a régi mara­di burzsoá nézetek és nehe­zen ' tudnak beilleszkedni a közösség kollektívájába. Sok­szor még az egyéni érdek foglalkoztatja, mint az, hogy ez a mi érdekünk. Minden nézetektől ' a parasztságot nem lehet csupán a közgyű­lésen, vagy egy-két összejö­vetelen való felszólalással megszabadítani, hanem kö­vetkezetes politikai nevelő­munkát igényel. A tömeg­szervezetek és mozgalmak az új helyzetben a dolgozók po­litikai neveléséhez — mely a gazdasági munka segítését hivatott előrevinni — jelen­tős segítséget tudnak nyúj­tani, ha igénylik munkájukat. Sokat segíthetnek pártszer- vezeteimfcnak abban, hogy adott esetekben — nagy kampányokban, amik a mező- gazdaságban vannak — ve­gyenek részt minél többen a családtagokból is A helyi anyagforrások (kőbánya, ho­mokbánya, állatállomány, háztáji gazdaságból való nö­velésben és egyéb elfekvő anyagok) felkutatásában, mely olcsóbbá és gyorsabbá tehetik a tsz építkezéseit. Az ifjúság nevelésében oly irány­ban, hogy maradjanak a me­zőgazdaságban minél többen, mert ott is megtalálhatják számításaikat. Nagy segítsé­get nyújthatnak továbbá a nők egyenjogúságának betar­tásában, akár a vezetésbe való bevonásukról van szó, akár más kérdésben. Ezen­kívül fontos megemlíteni még, hogy nem lehet elha­nyagolni a tsz-be be nem lé­pett parasztokkal való kap­csolatot sem. Ügy kell ezek­kel foglalkozni, mint a jövő tsz parasztságával. Mindezt a feladatot úgy kell végezni, hogy minél szélesebb rétegekhez eljus­sunk és minél több férfit és nőt kapcsoljunk be a társa­dalmi élet feladatainak vég­zésébe. feladatokhoz az szük­séges, hogy a tömeg- szervezetek és moz­galmak pártirányítása ne csupán szervezett vonat­kozásban (beszámoltatásban) nyilvánuljon meg. A tömeg­szervezetek és mozgalmak pártirányításának fő mód­szere elsősorban a tömeg­szervezetekben és mozgal­makban létrehozott MSZMP csoportokon keresztül kell, hogy megnyilvánuljon. A tö­megszervezetek és mozgal­E mák munkáját mindig úgy kell vizsgálni és értékelni, hogy az ott dolgozó kommu­nisták mennyiben juttatják érvényre a párt politikáját. Az MSZMP csoportok ne csak ákkor ülésezzenek, ami­kor valamilyen kérdésben egységes határozatot és állás­pontot kívánnak elérni, ha­nem időnként helyes, ha az MSZMP csoportok olyan cél­lal is összeülnek, hogy meg­vitatják a tömegszervezetek (tanács, népfront, nőtanács, fmsz.) tevékenységét, szere­pét a község társadalmi meg­mozdulásában. Ezenkívül olyan feladatok előtt is, ami­kor megjelenik egy-egy Köz­ponti Bizottság, vagy Politi­kai Bizottság határozat és a kommunista csoport kidolgoz­za az ebből adódó feladato­kat, melyet a vezetőség és tagság elé terjeszt. Ezekben nagy szerep hárul a helyi pártszervezetek veze­tőségeire. Többször napirend­re kell tűzni vezetőségi ülé­sen, taggyűlésen, hogy ho­gyan dolgozik egyik, vagy másik MSZMP csoport. Ké­pesek-e a rájuk háruló fel- adaitokat elvégezni. Nem kellene-e oda több párttagot pártmunkára küldeni, vagy elég az, ami van, csak hoz­záértőbbek szükségesek. Vagy kapnak-e elég feladatot és segítséget ahhoz, hogy be tudják tölteni szerepüket. Tehát arról van szó, hogy javítsuk a vezetés színvona­lát. A vezetés színvonala vi­szont megköveteli a legráter­mettebb káderek kiválogatá­sát úgy a párt, mint a tö­megszervezetek és mozgal­mak vezetésére. zt követően elengedhe­tetlen feltétel, hogy a vezetők állandóan fo­kozzák marxista—leni­nista műveltségüket. Ma már nem elég rutinból élni, a fej­lődéssel együtt kell haladni, mert aki lemarad, nem lesz képes mindazt a sokoldalú feladatot vezetni, irányítani, melyet a párt VII. kongres­szusa határozataiban a szo­cializmus felépítésében elénk tűzött ki. Kiss Árpád E* Bányászasszonyok a felsőpetényi gyermekotthonban Mátranovák bányatelepének asszonyai mintegy 1100 forintot gyűjtöttek össze a Felsőpetényi Gyermekotthon felszereléseinek bővítésére. Az összegyűjtött pénzösszegből játékot, ajándéktárgyakat, és egyéb, - a gyermekotthon fel­szerelését pótló tárgyakat vásá­roltak és személyesen vitték el a gyermekotthonnak. Az asszonyok most azt terve­zik: néhány an egy-egy gyerme­ket pár napra vendégül látnak, hogy szeretetükkel pótolják a családi otthon melegét az otthon árva és félárva gyermeklakói számára. ÉRTÉKES ELŐADÁS A SZOVJETUNIÓ KÜLPOLITIKÁJÁRÓL A Salgótarjáni Városi Párt Végrehajtó Bizottsága rende­zésében október 28-án, pén­teken délután 5 órakor ér­tékes tájékoztatóra került sor. Lukács Tibor elvtárs az Or­szág-Világ külpolitikai rova­tának vezetője igen érdekes és színvonalas előadást tar­tott a Szovjetunió külpoliti­kájáról és a Szovjetunió sze­repéről, amelyet az ENSZ-ben kifejtett és jelenleg is ki­fejt. A nagy érdeklődéssel várt előadáson a többi között je­len voltak az Időszerű kér­dések propagandistái, a Pro­pagandista szeminárium ve­zetői, az előadásos propagan­da előadói és a Pártnapi elő­adók is. A Népfront Bizottság terveiből A Hazafias Nép­front Városi Bi­zottsága gazdag, változatos prog­ram alapján kí­vánja végezni az őszi és téli idő­szakban az élet szinte minden te­rületére kiterjedő tevékenységét. A korábbi évekhez hasonlóan az idén is megszervezik az elnökségi és a bizottsági tagok téli oktatását, ha­vonként egy al­kalommal tartan­dó előadások ke­retében időszerű problémákat dol­goznak majd fel Balassagyarmaton. A Magyar— Szovjet Baráti Társasággal kö­zösen — a termé­szettudományi és agrotechnikai is­meretek terjesz­tése érdekében — vetítettképes elő­adások tartását is tervbe vették. A következő hónapokban felül­vizsgálják a vá­rosi tanácstagok általános tevé­kenységét, tömeg­kapcsolati mun­káját és egyéni­leg foglalkoznak azokkal az elvtár­sakkal, akik el­feledkeztek köte­lezettségeik lelki- ismeretes teljesí­téséről. Nagy figyelmet fordítanak a ter­vezett iskolare­formmal kapcso­latos tájékozta­tásra is. A köz­ponti irányelve­ket külön napi­rendi pontként kibővített bizott­sági ülésen vitat­ják meg, s anké­tok keretében ké­rik ki a dolgozók erre vonatkozó véleményét. Novemberben külön e célra alakított brigádok vizsgálják felül a városkép esztéti- lcai alakulását, s annak további javítására javas­latokat terjeszte­nek az illetékesek elé. Értékelik — elnökségi ülésen — az idei város- fejlesztési terv mikénti végre­hajtását és részt vesznek a követ­kező évi fejlesz­tési célkitűzések meghatározá­sában. A második öt­éves népgazdasá­gi terv irányelvei­nek minél széle­sebb körben tör­ténő ismertetése ugyancsak fő munkatervi fel­adatukat képezi. Az elnökségi és bizottsági ülésen való megtárgya­láson túlmenően kisgyűléseken, üzemi ankétokon kívánják e nagy- jelentőségű doku­mentum adatait nyilvánosságra hozni. E főbb célkitű­zések megvalósí­tása mellett még számos egyéb nagyfontosságú részfeladat végre­hajtását tervezik, így többek kö­zött társadalmi munkát szervez­nek a Palócföld Termelőszövetke­zet istálló-építke­zéséhez, beszá­moltatják a béke­felelősöket az üze­mekben végzett tájékoztató-propa­ganda tevékeny­ségükről, közre­működnek a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom emlékünnepségei­nek megrendezé­sében, rétegtalál­kozót szerveznek a város kisiparo­sai részére, stb. Magát a munka­tervet is bizott­sági ülésen vitat­ták meg és fo­gadták el. Az a lelkesedés, az az egyöntetű helyes­lés, amely a le­rögzített prog­rampontokat fo­gadta, szilárd biz­tosítékát jelenti a feladatok gya­korlati megvaló­sításának is! Néhány sorban a pártoktatás első foglalkozásainak sikereiről A balassagyarmati járásban az elmúlt napokban 800 hall­gató látott munkához, hogy gyarapítsák eddigi politikai felkészültségüket. A pártok­tatásban 550 párttag és mint­egy 250 pártonkívüli hallga­tó vesz részt. A pártoktatás első foglalkozásairól érkezett jelentés szerint az első ok­tatási nap igen szép ered­• • Uxemi nő bizottságok vehetőinek tanácskozása aa Acélárugyárban A vasas üzemek szakszer­vezeti bizottságain belül mű­ködő üzemi nőfelelősök ta­nácskozást tartottak csütörtö­kön az Acélárugyárban. A tanácskozáson megjelen­tek a Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsának, a Szakszer­vezetek Megyei Tanácsának képviselői, valamint a Tűz­helygyár, Vasötvözetgyár, Acélárugyár, ÉMÁSZ és az Erőmű nőbizottságainak ve­zetői. Ezen a tanácskozáson beszélték meg a vasas üze­mek vezetői a legfontosabb tennivalókat. Örömmel számoltak be ar­ról egymásnak, hogy üzemük­ben, munkahelyükön igen jó eredményéket értek el a dolgozó nők oktatásában, pártoktatásban,' szakmai okta­tásban, nők iskoláján és egyéb oktatási formák kere­tében gyarapítják műveltsé­güket, tudásukat az asszo­nyok. Beszámoltak arról is, hogy ma már nem elégednek meg az asszonyok csak ren­dezvények szervezésével, ha­nem többet kívánnak: a nő­dolgozók tudatának formálá­sát, nevelésüket, mozgósitásu­Bányászegészségügyi ankét Salgótarjánban A napokban nagyszabású bá­nyászegészségügyi ankétot ren­deztek Salgótarjánban. Az ankéton vöröskeresztes ve­zetők, a szénbányászati tröszt vezetői, orvosok, vöröskeresztes aktívák, mérnökök és bányá­szati dolgozók beszélték meg a legfontosabb teendőket, a bá­nyászegészségügy továbbfejlesz­tése érdekében. KATOLIKUS PAPOK BÉKEGYÜLÉSE Október 27-én a Hazafias Népfront rendezésében béke- gyűlésre hívták össze Nógrád megye katolikus papjait. A békegyűlésen — amelyet a megyei tanács nagytermé­ben tartottak — a katolikus papok a békemozgalom idő­szerű kérdéséről és a rájuk vonatkozó feladatokról tár­gyaltak. Az ankéton megvitattak min­den olyan, a bányászok egész­ségvédelmével, egészséges mun­kakörülményük biztosításával kapcsolatos teendőt, amely elő­segíti a bányászok testi épségé­nek és egészséges életének bizto­sítását. kát a legfontosabb feladatok végrehajtására és mindenek­előtt a nődolgozók érdekei­nek képviseletét. Megtárgyalták azokat a feladatokat is, amelyeket ten­niük kell, a nők második műszakjának könnyítése, munkába állításuk sokoldalú feltételének biztosítása érde­kében. Sók probléma van még a bölcsődék, óvodák és iskolai napközi otthonok fé­rőhely hiányával. Elhatároz­ták, hogy felülvizsgálják a bölcsődék, óvodák és napkö­zik gyermekeinek a helyze­tét és az elhelyezést minde­nekelőtt azok számára bizto­sítják, akik arra leginkább rászorultak. A tanácskozás tapasztalatai azt igazolják, hogy az üzemi nőbizottságok vezetőinek te­vékenysége évről évre foko­zatos javulást mutat, min­denképpen alkalmasak a dol­gozó lányok és asszonyok ér­dekének védelmére, nevelé­sük, fejlődésük irányítására. Csehszlovák népművelési szakemberek tapasztalatcseréje Salgótarjánban A napokban 35 tagú cseh­szlovák népművelési küldött­ség járt Salgótarjánban Besz­tercebányáról. A küldöttségét — amely talárokból, módszertani szak­emberekből, bábszínház igaz­gatókból, különféle művésze­ti csoportok vezetőiből állt — a megyei tanács művelődési osztályának vezetői fogadták, majd elkalauzolták az acél­árugyárba, a megyei könyv­tárba és még néhány, a nép­műveléssel foglalkozó helyi szakemberhez tapasztalatcse­rére. A megbeszéléseken sok hasznos tudnivalókkal ismer­tették meg egymást a cseh­szlovák és magyar népmű­velési dolgozók. Azt tervezik, hogy a cseh­szlovákok meghívására majd néhány tagú megyei népmű-, vetési küldöttség is ellátogat Besztercebányára. ményekkel kezdődött. A sze­mináriumokon szinte kivétel nélkül minden jelentkező részt vett. A magyarnán- dori Állami Gazdaságban is teljes volt a létszám és igen élénk vita alakult ki a fog­lalkozás alkalmával. De a többi helyeken is élénk volt az érdeklődés és igen egész­séges viták alakultak ki. Eh­hez természetesen a pártok­tatás értékes anyagai is hoz­zájárultak. Az Időszerű kér­dések konferenciái a nem­zetközi helyzettel foglalkoz­tak és ez a témakör olyan, amely napjainkban a tár­sadalom minden rétegét fog­lalkoztatja. Jók voltak ezenkívül a fog­lalkozások a Marxizmus—le- ninizmus első évfolyamon, amelyen a társadalmi formák­ról, a termelési erők és ter­melési viszonyokról volt szó, és a Marxizmus—lepinizmus II. évfolyamon, amelyen az osztályharcról és a munkás- mozgalom kezdetéről tárgyal­tak a konferencia résztvevői. A Mohorai Növényvédő Ál­lomáson, ahol igen komoly tervet dolgoztak ki a dol­gozók szakmai felkészült­ségének fokozására, szintén eredményesen kezdődött az idei páritoktatási év. A Marxizmus—leninizmus tan­folyamon mind a 18 jelent­kező résztvett és Kerekes Gyula elvtárs vezetése mel­lett igen élénk vita alakult ki a pártoktatásban résztvevő Növényvédő Állomás női dol­gozók körében. Kerekes elv­társ véleménye szerint ez az első foglalkozás olyannyira felkeltette a dolgozók érdek­lődését, hogy kilátásba ke­rült a hallgatók számának terven kívüli megnövekedése. * A rétsági járásban is ered­ményesnek értékelik az új pártoktatási év első foglal­kozásait. A rétsági járásban különben több mint ezer hall­gató vett részt a pártok­tatásban. Jó volt az előké­szítő munka is. A járási párt végrehajtó bizottság irányí­tásával az Időszerű kérdé­sek tanfolyamára több mint 600 főt szerveztek be, ame­lyen a párttagok mellett csak­nem 300 pártonkívüli is részt vett. Az Időszerű kérdések tanfolyamain mintegy 150 nő tanul. Igen biztató eredmé­nyeket hoztak az első fog­lalkozások. Legtöbb helyen példás volt a hallgatók ak­tivitása. Különösen jó volt Nagyorosziban és Nógrád községben. A községfejlesztésről tárgyalnak a községi népfront-ülések A megye valamennyi köz­ségében üléseznek a községi népfront-bizottságok. Ezeken az üléseken a köz­ségfejlesztéssel és a terme­lőszövetkezetek fejlesztésé­vel, megszilárdításával kap­csolatos népfrontmunka fel­adatait tágyalják meg a nép­front-bizottságok. A népfront-bizottsági ülé­seken kidolgozzák a község fejlesztésére vonatkozó leg­fontosabb tennivalókat is. Kísérleti oktatás két iskolában A- magyar nevelési terve­zet' programja alapján két Nógrád megyei iskolában kí­sérleti oktatás folyik. Mátranovákon és Bercelen tervszerűen vizsgálják: mely­lyek azok a nevelési felada­tok, amelyeket az általános iskolában meg lehet oldani. A nevelési feladatok a tanu­lók hazafias,, erkölcsi, szelle­mi, testi és művészeti irá­nyítását is megszabják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom