Nógrádi Népújság, 1960. október (16. évfolyam, 79-87. szám)

1960-10-22 / 85. szám

&

NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG

1960. október 22.

Határidőre elkészülnek

a salgótarjáni új városrész üzletei

AZ ILLETÉKESEK NYILATKOZNAK

Salgótarjánban, a város szívéin a Vásártéren egy új városrész nőtt ki a földből. Emberek ezrei laknak a modern emeletes házakban. Nyilvánvaló, hogy a szép új lakások mellé szükséges üzleteket, szolgáltatói egységeket is építeni. Erről nem feledkeztek meg a tervezők és a hírek szerint rövidesen négy új létesítmény átadására kerül sor. Jelenleg nem kielégítő az új lakótelepek üzletekkel való ellátása. Jó lenne, ha már átadták volna az üzleteket, amelyeknek az átadását ez év végére tervezik.

Az új üzletek átadásával kapcsolatban megkerestük Ladomérszki József elvtársat, a megyei tanács építési osztályának főmérnökét, valamint Zsóri Pál elvtársat, a megyei Állami Építőipari Vállalat első számú főépítésvezetőség vezetőjét. Az építkezésekkel kapcsolatos kérdésünkre a következőket válaszolták:

Ladomérszki József elvtárs:

— Az új lakótelep kereskedelmi ellátásának megvalósítása érdekében ez év december 31-re 4 új kereskedelmi egységet kívánunk átadni a lakosságnak.

Egy fűszer- csemege, egy tej- és kenyér, egy papír- és írószer boltot, valamint egy dohány- szaküzletet.

Ezenkívül terveztük, hogy átadunk egy éttermet, amely mellett cukrászat és espresso is működött volna, valamint jövőre egy Patyolat átvevőhelyet.

— A Patyolat átvevőt mivel jövőre ütemeztük, csak jövőre adjuk át. Az étterem átadását az akadályozza, hogy a technológiai berendezéseket csak 1961 évre igazolta vissza a gyártó vállalat. Ezeket a megrendeléseket már a múlt évben elküldtük és ennek ellenére is csak a jövő évre kapjuk meg. Tekintettel arra, hogy ezek speciális berendezések, ezek hiányában nem tudjuk megindítani az étterem konyhai részének üzemeltetését.

— A vásártéri üzletek készítésénél már több részátadás megtörtént.

Nehéz a munkákat ösz- szehangolni, mert külön vállalatok készítik a berendezést, valamint a helyiségeket is. Legfontosabb az, hogy a megyei Építőipari Vállalat a burkoló munkákra, meszelésekre és festésekre megadott határidőt tartsa be, mert különben a Belkereskedelmi Berendező Vállalat részére nem tud munkahelyet biztosítani, ami azt jelenti, hogy nem készülnek el a berendezésekkel a megadott határidőre, december 31-re.

ZSÓRI PÄL

a megyei állami Építőipari Vállalat első számú főépítésvezetőség vezetője:

— Véleményem szerint az étterem kivételével a másik négy üzletnél határidőre biztosítunk munkahelyet a berendezőknek. E hét folyamán dolgozóink hozzáfognak a mázolások elkészítéséhez, tekintettel arra, hogy a négy üzletnél elkészültek a burkoJ^esePMv/z,

Figyelem!

Salgótarjánban a Vendéglátó Vállalat „Nemzeti Éttermében”, „Kulacs” és „Vadaskerti” Kisvendéglőiben minden pénteki napon halvacsora.

Folyó hó 22-én a Nemzeti Étteremben disznótoros vacsora. Énekel: 21-én Solti Károly, 22- én Józsa Ibolya budapesti művészek.

(558)

Felhívási

Felhívjuk kedves megrendelőink szíves figyelmét, hogy vegy- tisztításra, festésre, mosásra most adja be ruháit, mert rövid határidőre vállalni tudjuk az elkészítését.

Patyolat Vállalat felvevőhelyek: Salgótarján, Rákóczi út 17. sz. és Rákóczi út 227. sz. Balassagyarmat, Rákóczi út 56. sz.

(559)

Férfi télikabátból könnyű a választás, mert nagy a választék a Salgótarjáni Állami Áruházban:

Crombi télikabát 1500 Ft-tól

Velúr télikabát 1050 Ft-tól

Átmeneti kabát divatszínekben 1050 Ft-tól

Műbőrkabát 850 Ft-tól

Lódenkabát 790 Ft-tól

(552)

ló munkák. Számításunk szerint

e hónap végére elkészülünk a festéssel és mázolással, aminek befejeztével megkezdhetik a munkájukat az üzletekben a berendezéseket készítő vállalatok.

— Az étterem munkálatainak ezévi befejezése még kétséges, mert ha a beruházó nem tudja beszerezi az étteremhez szükséges kazánt, a hideg idő beálltával nem tudjuk folytatni a belső munkákat. További késedelmet okoz az is, hogy a radiátorokat csak jövő év január 15-re igazolták vissza. A gé-^ pészeti és építészeti tervek’ különbözőségéből származik az is, hogy a tervező körülbelül egy hete írta elő közel 300 négyzetméter rabbitz menyezet elkészítését is.

314 probléma vitája egy félév alatt

Salgótarjánban dolgozó tanácstagok egyre javítják kapcsolataikat választóikkal, a dolgozó emberekkel. Az eddigi értékelések szerint — erről az esztendőről még nincsen végleges értékelés — 1959-ben dolgoztak a legeredményesebben tanácstagjaink.

1959. első felében csaknem 2000 fő, a második félévben 3400 ember vett részt a 45, illetve 83 tanácstag által tartott beszámolón. A múlt év első felében 107, második felében 314 problémát vetettek fel és vitattak meg ezeken a beszámolókon.

A felszólalók nagyrésze útépítési problémával, járdaépítés, csatornázás, vízellátás, villanyhálózat stb. bővítésének problémájával foglalkoztak, de megtárgyaltak egyéb egészségügyi, bölcsődei, óvodai stb. kérdést is.

Utazás három megyében

Oktatva, szórakozva ösztönözni a diákokat a hulladék- gyűjtésre — ez a Pest-Bács- Nógrád megyei MÉH Vállalat iskolák közötti háromhónapos versenyének új módszere. Ismerkedjenek meg a tanulók a három megye ismertebb városaival, képzeletben üljenek vonatra és utazzanak Salgótarjántól Bájáig, onnét Balassagyarmatig. Minden megtett kilométer mögött a MÉH-nek átadott huiladékanyag rejtőzik, ez dönti el, melyik iskola jutott el legmesszebbre a kijelölt 715 kilométeres útvonalon.

Az október 1-től december 31-ig tartó versenyben az a nyolc iskola, illetve annak a nyolc iskolának a gyűjtésirányító pedagógusa és több tanulója részesül jutalomban, amely, illetve, aki az utat nemcsak megtette, hanem a visszafelé vezető úton is a legtöbb kilométert szerezte. Az iskola létszámát tekintve egy tanulóra átszámítva a MÉH-nek átadott egy kiló vashulladék 25 kilométer, egy kiló papírhulladék 100 kilométer, egy kiló rongy 125 kilométer és egy kiló fémhulladék 150 kilométer megtett útnak számít.

Vagyis ahhoz, hogy az iskola az útvonalat megtegye, szükséges, hogy a fenti hulladékból — egy főre átszámítva — bármilyen összetételben annyi hulladékot

(^Vasárnapi fejtörő-^

gyűjtsön és adjon át a MÉH-nek, amennyi az úticél eléréséhez szükséges.

A legjobb eredményt elérő iskolák, azok nevelői és legjobb gyűjtői jutalmat kapnak. Az első díj az iskolának 2500 Ft, a nevelőnek 1000 Ft, a legjobb gyűjtőnek egy kerékpár. A második díj 2300 Ft, 900 Ft és egy vif- lanyvasút, a harmadik díj 2000 Ft, 800 Ft és egy fényképezőgép. Ezenkívül még öt díjat ad a vállalat a győzteseknek és a legjobb eredményt elért iskolák többi 5— 10 gyűjtőjét is könyv-, vagy egyéb tárgyi jutalomban részesíti.

A legjobb iskolai hulladék- gyűjtő verseny neve: Utazás három megyébe. Indulás: október 1-én.

Vízszintes: l. A tengeri aratása. 13. Beied. 14. Kabátfajta. 16. Az okozat szülője. 18. Visz- sza: régi görög törzs. 19. Ilyen város Kecskemét. 20. Hírhedt fasiszta szervezet volt. 21. Tanács németül. 23. Mértékegység rövidítése. 25. Enyém francia nyelven. 26. Mostani. 2. Hegyes szerszámmal beledöf. 29. Félig robban. 31. Láb része. 32. Könyvelési munka. 34. Magas németül kiejtve. 36. Felszabadulás előtti „munkáslakás”. 37. Idegen személyes névmás. 38. öreg harcos. 41. Reméljük, hogy örökké fennmarad. 43. Dunántúli város. 44. Lakat. 46. Rés, lyuk. 49. Harci mozdulat. 52. Állóvíz. 53. Katonaság. 54. Nél párja. 55. Tengeri rabló. 57. Döntést hoz. 59. Van szeme. 61. Költemény. 62. Címzésrövidítés. 63. Kobalt része. 65. Főnök - id. szóval. 67. összevisszáim! 68. Egyszerű, gép. 69. Ázsiai állam. 70. Vissza: főzeléknövény. 72. Fordított kicsinyítőképző. 73. Hátrafelé megy. 74. Daganat. 76. A fluór, klór, bróm és a jód gyűjtő néven.

Munkához kezdett újra a Balassagyarmati Irodalmi Színpad

Szombaton tartotta az idei évad első bemutatkozását a Moliere műveiből összeállított „Házasságok így is köttethetnek” címmel az Irodalmi Színpad Balassagyarmaton.

Az Irodalmi Színpad tevékenysége iránt nagyon megnövekedett az érdeklődés. Eddig előadásaira 510 db bérletet vásároltak meg a balassagyarmatiak.

Az új évad műsorában egyebek között egy Csehov- est, és két csereelőadás szerepel a debreceni és hatvani együttessel. Áprilisban pedig a felszabadulási emlékműsor mellett mai írók műveiből két magyar író részvételével rendeznek irodalmi estet.

Függőleges: 2. Járunk rajta. 3. Kórus. 4. Hibáztat. 5. Irodai kellék. 6. Európai nép. 7. Névelővel: lom ikerszava. 8. Testrész, 9. Férfinév. 10. Klasszikus dolog. 11. Személyes névmás. 12. Gyárainknak, üzemeinknek is állandóan szüksége van rá.. 15. Egyike a legszebb, legnépszerűbb meséknek. 17. Nógrád megyei község. 20. Égési termék. 22. A Tisza meUékfolyója. 24. Keleti főváros, 26. A boldogságból ennyi is elég, 28. Visszavár! 30. Ital. 31. Tabán része! 33. Tagadószó. 35. A fel- szabadulás előtt a koldusok „foglalkozása”. 39. Halott — németül. 40. Vízi növény. 42. Feltalálása igen fontos szerepet játszott a fejlődésben. 45. Vízi állat. 47, Kerti növény. 48. Vissza: a felsőfok képzője. 50. Félig mállik! 51. Maró folyadék. 52. Finom sütemény. 56. Ipari növény. 58. Dunántúli város. 60. Egy évszakot él át. 63. Száraz növényi szár. 64. Közepébe. 66. ötven százalék. 69. Vissza: kis házikó. 71. Spion. 74. Kicsinyítő képző. 75. Tiltószó.

Az oó, illetve az öő betűk között nem teszünk különbséget!

Beküldendő: a négy hosszú sor megfejtése, valamint a VASÁRNAPI FEJTÖRŐ szelvény. Beküldési határidő: október 26. A borítékra írjuk rá: REJTVÉNY!

Múltheti fejtörőnk helyes megfejtése: Nagybátony, Zagyvaróna, Pásztó, Etes, Palotás, Romhány.

Könyvjutalmat nyertek: Bódi

Imréné Mátramindszent, Tóth Károlyné Kisterenye, Debreceni Margit Balassagyarmat.

A könyveket postán küldjük el!

„CIGÁNYKÉRDÉS“?

Mindig elölről kezdjük és mindig megtorpanunk. Ezért lassú, nagyón vontatott az előrehaladás. Pedig, hacsak azt néznénk is, maga a cigányság mennyit tett saját erejéből az elmúlt másfél évtized alatt, a köréje mesterségesen vont misztikum megszüntetésére, a ma még inkább csak szándékokban élő segítség sokkal kézzelfoghatóbb eredményekre vezetne. A legkülönbözőbb társadalmi szervek külön-külön és összevont operatív bizottságokba tömörülve is foglalkoznak az úgynevezett „cigánykérdéssel”. Jelszavak, hogy a cigányok problémáit nem elszigetelten, hanem a dolgozó nép konstruktív fejlődésének tükrében kell vizsgálni. Cselekedeteik gyakorlati megnyilvánulása azonban nem igazolja megbízhatóan ezt a helyes elvi célkitűzést, mórt mindannyiszor visszaesnek abba a hibába, hogv külön választiák a cigányok szociális, egészségügyi, kulturális és egyéb üsveit a nem cigánvokétól. Kétségtelen, hogy a normális előrehaladás hármilven vonatkozásában számtalan leküzdhe- tetlennek vélt akadályon k“1! túljutnunk ha a nép ez envik legelmaradottabb rétegének fejlődését akarjuk meggyorsítani.

De ki mondhatja azt, hogy élet-, lakás-, közösségi viszonyaikat és kulturális elmaradottságukat tekintve 20 —25 évvel ezelőtt csak a cigányok voltak ennyire alacsony nívón? Az uradalmak kirúgott cselédeinek, a városi munkanélküli proletároknak, az üldözötteknek sorsa nem volt-e azonos a kéregetésből, lopásból élő cigányokéval, a hárommillió koldus országában!? Ám a gyűlöleteket szító elnyomó rendszer még ekkor, ilyen hasonló nyomorúságban is gondot fordított a kisemmizettek széttagoltságára azzal, hogy beoltotta az egyik nincstelenbe a másik iránti faji lealázás érzését. A koldúst tették halálos ellenségévé a másik koldusnak.

Az sem vitatható, hogy a cigányok a beléjük vert ala- csonyrendűségi tudat korlátozó ereje ellenére a csírájában mai napig tapasztalható előítéletekkel szembe- szállva, nagy elfelejtettségük- ben is sokat fejlődtek. Először úgy kóstolgatták a szabadságot. amely az egész népé. mintha még mindig ki lennének rekesztve belőle. Aztán mindinkább tudatára ébredve egyenlő jogú emberi mivoltuknak, egyre szélesebben bontakozott ki bennük az alkotó, közösségi életünkben elhelyezkedő kedv. Ezt természetesen táplálta, fejlesztette az új arculatú társadalom, amely megszüntette a faji különbségeket, s minden becsületes ember számára egyenlő munkalehetőséget biztosított. Az életrevalóságot, a felemelkedéshez szükséges teremtő hajlamot és a tisztességes munka iránti őszinte vágyat — minden becstelen magatartást, megalázó koldulást, tolvajlást ir- tózón félrevetve — bizonyította, napjainkban erőteljesen igazolja maga a cigányság. A köztük meglevő hibák. évszázados elnyomásuk maradványai következményeként éppen annyira, de csak annyira megvetendők és elítélendők. mint nem cigányok társadalomellenes cselekményei. Erényeik, eredményeik viszont éppoly megbecsülést, tiszteletet érdemelnek, ha nem többet, mivel mesz- szebbről indultak, súlyosabb rájuk rakott és magukra vett terhektől kellett meg- szabadulniok, mint más társadalmi rétegeknek.

A tények beszélnek, a tényeket cáfolni nem lehet. A Salgótarjánban élő cigányokról összegyűjtött adatok szerint a megközelítőleg 270 család létszáma 1200 fő. Egy család tehát átlag 4—5 tagú, s rokkant, vagy túlkoros városi eltartottakon kívül minden családra jut legalább egy rendszeres havi keresettel rendelkező dolgozó. Az állandó munkát végzők 75 százaléka bányánál, vagy ipari üzemben dolgozik, 25 százaléka tanácsi vállalatoknál (köztisztasági, vendéglátó, karbantartó stb.) és KTSZ-eknél van alkalmazásban, illetve önálló kisiparos. Vannak kis- számban alkalmi munkások, vagy munkanélküliek, sőt ku- peckedésből, nyerészkedésből élők is közöttük, ezek elsősorban az úgynevezett oláhcigányok, akik külön is települtek. A 270 cigánycsaládból 82 család havi jövedelme 2000—3000 forint között van (van néhány olyan is, ahol a család több dolgozójának összkeresete eléri a 4000, sőt 5000 forintot); 47 család havi jövedelme 1500— 2000 forint, a többié 1500 forint alatt van (ide számítva a nyugdíjasokat és eltartottakat is).

Ezek a megközelítőleg pontos statisztikai adatok azt bizonyítják, hogy a cigányok túlnyomó többsége produktív munkája utáni keresetből él, létét nem a véletlenre bízza, nem szorul a mások munkájából származó alamizsnára. A keresetek mennyiségi értéke mond azonban legtöbbet. Eszerint a végzett munka tekintetében nem lehet különbséget tenni a cigány és nem cigány dolgozók között. Mert, ha átlagkeresetük között nincsen