Nógrádi Népújság, 1960. október (16. évfolyam, 79-87. szám)
1960-10-22 / 85. szám
1960. október 22. NÖGRÄDI NfPÜJSAS 5 Á szövetkezet vezetősége vegye figyelembe a tagok véleményét is Hozzászólás a tsz tagság jövedelmének vitájához A termelőszövetkezetek jövedelméről beszélve a vezetés kérdéséről szeretnék szólni, mint rendkívül érdekes és nagyfontosságú dologról. Lehetőleg olyan embereket bizzunk meg a termelőszövetkezetek vezetésével, akik bizonyos szakmai és politikai tapasztalattal rendelkeznek, mert így másképpen alakul a termelőszövetkezet irányítása, nagyobb jövedelemhez jutnak a termelőszövetkezeti tagok is. Kiss elvtárs elmondotta, hogy helyesnek tartja, ha a termelőszövetkezet vezetősége egy-egy nagyobb munkánál, például a tervkészítésnél számít a szövetkezeti gazdák véleményére. Közösen beszélik meg, hogy egy-egy határrészben mit termeljenek, melyik az a nö- vónyféleség, amely nagyobb jövedelmet ad a termelőszövetkezetnek, s melyik termelési ág hozza a legnagyobb jövedelmet. Igen fontosnak tartom, hogy a termelőszövetkezet vezetősége szilárd, egyenes legyen, ne élvezzen külön jogokat, csak éppen annyit, mint a termelőszövetkezet tagjainak összessége. Ha többet termelünk, több jut a tagnak is A mási'k kérdés, amelyről szólni szeretnék és amely ma még gondot okoz, hogyan viszonyulnak a termelőszövetkezeti gazdák a közösséghez, tudatuk alakítása, formálása. Ehhez föltétlenül szükséges, hogy megfelelő anyagi juttatásokat biztosítsunk részükre. De a jövedelmet igen nehéz körülmények között kell emelni. Elmondom azt is, hogy miért. Jó néhány termelőszövetkezetünkben több okból kifolyólag a termelőszövetkezeti tagok munkához való viszonya nem a legjobb, de többet kell termelni, hogy a szövetkezeti gazdáknak is több jusson, s így még jobban bevonjuk őket a közös munkába. Itt van egy bizonyos hézag és ezt kellene nekünk valahogy korrigálni. Véleményem szerint ezen nem segíthet semmi más, csak a megfelelő szervezés és a szilárd vezetés. Persze ezt megnehezíti az a tény is, hogy még nincsenek kialakítva valamennyi termelőszövetkezetben a nagyüzemi táblák, s a vetési sorrendet sem' tudják megfelelően betartani. így a terméshozamoknál bizonyos kiesések vannak, s természetesen a betervezett mennyiség nem terem meg a szövetkezetnél. A talajerő visz- szapótlás terén is igen fontos feladat hárul termelőszövetkezeteinkre, mert talajaink elég gyengék és hiába tervezünk be 10—12 mázsa kenyérgabonát s nem tudunk csak 8—9 mázsát megtermelni, ami szintén nagy kiesést jelent. Szeretnék még a gazdaság összhangjával foglalkozni, mert itt még probléma van. Több helyen nincs meg az úgynevezett mérleg az állat- tenyésztés és növénytermesztés között. Vannak termelő- szövetkezetek. ahol az állatsűrűség rendkívül rossz. Az állatsűrűség növelése, az állattenyésztés fejlesztése nemcsak a talajerő visszapótlásának kérdésében jelent változást, hanem közvetlenül is növeli a termelőszövetkezet jövedelmét. Mert amelyik termelőszövetkezet állattenyésztése szegény, ott egyéb területen sem várhatunk sokat Az idén rájöhettünk valamennyien, hogy mennyire befolyásolja az időjárás a növénytermesztést, de az állattenyésztés ettől sokkal biztosabb, hiszen az állatokat a zöldtakarmánytól kezdve mindenféle hulladékon eltarthatjuk, s ezeket az állat aránylag jól értékesíti siló és egyéb formában, s az állattenyésztés megadja azt a bevételt, amely a növénytermesztésnél kiesésnek mutatkozott. Helyezzük biztos alapra az állattenyésztést A mi termelőszövetkezetünk nem nagy, 680 holdon gazdálkodunk, de most is van 145 darab szarvasmarhánk. Az állatsűrűségünk jó, s úgy látom az idén 100 holdat letrágyázunk, mert földjeink talajerőben elég szegények. De mi már megvalósítottuk azt, ha többre nem. is, de egy évre előre tervezünk, s a tervszerű munkával megalapozzuk a növénytermelést, az állattenyésztést és a következő esztendőkre már könnyebb, alaposabb, biztosabb tervet készíthetünk. Nálunk az idei évre betervezett munkaegység értéke 38 forint. Kiesésünk mintegy 400 ezer forintot tesz ki, a tervezett bevételnek 38 százalékát. De a munkaegység értéke ennek ellenére is meglesz. Tervünkben 40 darab szarvas- marha hizlalása szerepel, amelyek már most elérik a 470 kilogrammos átlagsúlyt és csak decemberben adjuk le őket. Ez a különbözet pótolja azt a kiesést, amelyet már korábban említettem, amelyet természetesen egyéb módon is próbálunk csökkenteni. Persze mi már februárban vásárolni kezdtük a növendékállatokat, amikor még erre a termelőszövetkezetek jó része nem is gondolt. Természetesen a jövőben ez nem megy, a vásárlásról lemondhatunk. Saját magunknak kell megfelelő számú növendékállatokat biztosítani az állattenyésztés fejlesztése érdekében, s hizlalásra is, mert ez igen komoly mértékben hozzájárul termelőszövetkezeteinkben a jövedelem növeléséhez. Babcsány Pál, az érsekvadkerti Dimitrov Tsz. elnöke. 315 000 forint gépekre Endrefalván, az Aranykalász Termelőszövetkezetben már a közös gazdálkodás első évében igen komoly lépéseket tettek annak érdekében, hogy a termelőszövetkezet, minél előbb jól gépesített, nagyüzemi gazdaság legyen. Vásároltak az idén egy zetort pótkocsival, amely igen komoly munkát végzett eddig is a szövetkezetben. Köny- nyebb lett a termelőszövetkezetben előállított áruféleségek szállítása is, mióta megvásárolták a tehergépkocsit. Ezenkívül több-kisebb szerszámokat, eszközöket is vásároltak, amelyek nélkülözhetetlenek a termelőszövetkezet gazdálkodásában. A pénzösszeg, amelyet már az idén gépvásálásra és különböző gazdasági eszközök megvásárlására fordítottak, mintegy 315 ezer forintot tesz ki. A gépeket természetesen a fiatal szövetkezet az állam segítségével vásárolta, de igen jelentős az a saját erő, amelyet a szövetkezeti gazdák munkájukkal teremtettek elő. Nagyban hozzájárult ehhez a kertészet, amely mintegy 60 ezer forinttal hozott többet az eredetileg tervezettnél. A termelőszövetkezetben a gazdák azt tervezik, hogy a következő évben tovább növelik a gépek számát. Jövő évi kenyerünk biztosítása Népünk megnövekedett szükségleteit úgy elégíthetjük ki, ha harcot indítunk a búza időbeni elvetéséért, terméshozamának növeléséért. Lehetőségeink megvannak ahhoz, hogy a búzatermesztésben is nagyot lépjünk előre. Biztosítva van a jelenleg legjobb vetőmag is mind a hazai, mind a külföldi fajták termesztéséhez. Ha okosan gazdálkodunk, lehetőségeinket kihasználjuk, biztosítjuk a korszerű agrotechnikai módszerek elterjesztését, eddigi átlagtermelésünket messze felülmúlhatjuk. A hazai fajták termesztésénél el kell érni, hogy az eddiginél gondosabban előkészített talajba, jó vetőágyba idejében vessünk, növeljük a holdankénti növényszámot. Jó agrotechnikával a hazai búzafajták holdankénti átlagát jelentősen növelhetjük. A vetés ideje nagyban befolyásolja az őszi gabonafélék termésátlagát. Az idejében vetett búzák megerősödve mennek a télbe, így jobban kiállják a tél viszontagságait. Az idejében, október 25-ig végzett vetések 25—30 százalékkal, sőt, még ennél is több termést adnak, mint a Száz mázsa lencse Romhányban Jól fizetett az idén termelőszövetkezeteinkben a szerződéses lencsetermelés. A szövetkezeti földeken nem egy helyen egész nagy területen termeltek lencsét. A romhányi II. Rákóczi Termelőszövetkezet 15 holdon 100 mázsa lencsét termelt, amelyért 50 ezer forintot kapott. Ugyancsak jó szerző1 dőnek bizonyult a palotási Május 1 Termelőszövetkezet is, amely 6 mázsás átlagtermést ért el 10 kh lencseföldjén A 60 mázsa étkezési lencséjéért 30 ezer forintot írtak a szövetkezet számlájáMiért maradt adós az államnak az erdotarcsai Szabadság Tsz? Két termelőszövetkezet gazdálkodott az idén az erdő- tárcsái határban. Az egyik a több mint a tíz éve alakult Szabadság, a másik az idén először gazdálkodó Űj Élet Termelőszövetkezet. A két termelőszövetkezet között az idén — nem hiHideg, hűvös szelek járnak. Letépik a fáról a sárguló levelet, és messze hordják a szürke őszi tájon. Ilyenkor a nagyobb lakott helyektől távol sár üli meg a környéket, s ember legyen az, aki átgázol rajta. Ilyen jó vendégmarasztaló sár fogadja a látogatót Pusztaszántón is a Sertés Törzstenyésztő Vállalat majorjában. Gumicsizma nélkül nem sokra megy az ember. Félcipőben pedig egyenesen vakmerőség nekiindulni az útnak. Az itteni emberek hosszú évek során ugyanúgy megszokták a sarat, mint a magányt és a sötét, hosszú téli esteket. Az ittenieknek nem jelent tragédiát a gyakran szitáló eső, a szaporodó sár, hiszen itt éltek régen és innen nem is kívánkoznak sehová. De vajon, hogy érzi magát itt egy olyan ember, aki a főváros fényeihez, sármentes járdáihoz és pezsgő kultúrélet.- hez szokott? Erre talán a legegyszerűbben Cserba Mária, növénytermesztési agronómus brigádvezető tudna felelni, aki ez év márciusában került a fővárosból Pusztaszántóra. A barnahajú, nyúlánk lány, melegítőben, s nagy guA pusztán micsizmában rója a sáros utakat, és intézkedik, hol, mit kell csinálni. Csendes, kicsi puszta ez. A főváros zaját még a gyakran hallatszó malacsivítás sem tudja megközelíteni. Még nyáron csak volt itt élet, de most, hogy jönnek a hosz- szú, téli esték, nem lesz könnyű elütni az időt. Cserba Mária a tetőre mutat és ezt mondja. — Most már van televíziónk is, s így gyakrabban láthatunk filmet, színház- közvetítést, egyszóval művelődhetünk. — Megszokta-e már az itteni környezetet, a puszta- szántói embereket? — Nem volt nehéz megszokni, hiszen itt az emberek nagyon jók és szívesen segítenek. Aránylag kezdő vagyok a gyakorlati munkában, mert az Agrártudományi Egyetem elvégzése után néhány évig a központban dolgoztam, s csak azután kerültem ki ide. Szeretem, ha tanítanak, s itt ebben nincs is hiány, mindenki szívesen segít a munkában. — Elégedett-e az idei növénytermesztési munkával? — Az idei eredmények nem csupán az én munkámat dicsérik, hiszen az őszi kalászosok vetésében még nem tudtam segíteni, csak a tavaszi munkák kezdetétől vagyok itt. Az időjáráshoz viszonyítva jó termés volt. Nagyon jók voltak a takarmányaink, tavasztól őszig sikerült biztosítani a zöld futószalagot. Volt rozsos bükkönyünk, árpás és búzás borsónk, azután jött a borsós napraforgó, nagyon elégedettek vagyunk, hogy sikerült végre ezt is elérnünk. A fiatalok manapság a szakmai kérdéseken túl, széleskörűen érdeklődnek az irodalom, a művészet és technika iránt is. Amikor a hosszú, téli esték közeledéséről beszélgettünk, azonnal szóba került az is, hogy Cserba Mária nem fél attól, hogy unatkozni fog. — Hosszúak lesznek ezek az esték, de nem töltöm majd tétlenül, nagyszerű alkalom lesz majd a tanulásra. Régebben is szívesen foglalkoztam nyelvtanulással, szeretném tovább gyarapítani angol tudásomat. Szeretem a szépirodalmat is, főleg a verseket. Nincs messze Rétság, majd beiratkozom a járási könyvtárba, és onnan megkapom az engem legjobban érdeklő könyveket. — Vannak-e fiatalok a pusztán? Működik-e KISZ- szervezet? — Van KISZ- szervezetünk, csak sajnos eddig nem kapcsolódtam be a munkájába. Most már átjelentkezem, mert úgy érzem, hogy ebben a K1SZ- szervezetben többet tudnék dolgozni, mint az otthoniban, ahová csak néha jutok el. Ügy mondják indul majd egy szeminárium, amelynek vezetésére engem szeretnének jelölni. Szívesen vállalnám ezt a munkát. Hiszen szeretek az emberekkel foglalkozni. Cserba Mária, a fővárosi kislány jól érzi magát az eldugott pusztán, mert látja, hogy munkája nem hiábavaló, érzi munkatársai és az emberek megbecsülését, és ezért szívesen vállalja a kényelmes, pesti állás után is a sarat, a hideg, őszi esőket, a puszta magányát, mert azért lett mezőgazdász, hogy télen, nyáron, esőben, sárban hallgathassa a mezők dalát, irányíthassa a mezők életét. Kata János vatalosan — komoly verseny alakult ki. Az új szövetkezeti gazdák meg szerették volna mutatni, hogy ők sem rosszabbak, mint a régiek. Nagyon helyes az ilyen versengés, hiszen a verseny igazi győztesei a két termelőszövetkezet gazdái lesznek. Nem érezzük magunkat hivatottnak arra, hogy ezt a versengést értékeljük, hiszen még teljes egészében nem látható tisztán, melyik szövetkezet ért el jobb eredményt az idén. Az tény, hogy a Szabadság Termelőszövetkezet három és fél vagon kenyérgabonával termelt többet a tervezettnél. Ez már jelentős előny a ki nem mondott versenyben. Az Uj Élet Termelőszövetkezet mégis megszégyenítette a több éve gazdálkodó versenytársát. Megmutatta, hogy állja adott szavát, s becsületesen, a szerződésnek megfelelően, teljesítette kenyérgabona értékesítési tervét és ezzel hozzájárult a városi lakosság kenyérellátásának javításához. De mit tettek a Szabadság Termelőszövetkezet gazdái? Amint említettük, három és félvagon kenyérgabonával több termett nekik, mint amire számítottak és most jön a furcsa dolog, még szerződéses kötelezettségüknek sem tettek eleget. Még mindig tartoznak 281 mázsával a Terményforgalmi Vállalatnak. Ez semmiképpen sem dicsérendő cselekedet, furcsának találjuk, hogy a szövetkezet vezetésében jártas elnök, valamint a szövetkezet régi tagjai elnézik ezt. Jó lenne, ha minél hamarább elgondolkoznának magatartásuk tarthatatlanságán és felzárkóznának a kötelezettségét pontosan teljesítő Uj Élet Termelőszövetkezet mellé. megkésett és rosszul teleltek. A kedvező vetési időpontokat azonban sok helyen hátráltatják az elővetemények, különösen a kapásnövények betakarítása. Főleg a búza kedvező vetési ideje tolódik el sok helyen, a kapás elő- veteményeknek, elsősorban a kukoricának megkésett beéré- se és betakarítási időpontja miatt. Ilyen esetekben helyesen teszik a termelőszövetkezeti vezetők, ha áz olyan táblákat, amelyeket őszi vetésre jelölték ki és amelyiken az elővetemények késői be- érése miatt a talaj előkészítést és vetést nem tudják elvégezni — felcserélik olyan táblákkal, amelyekbe a búzát időben elvethetik. \ Tapasztalataink szerint a termelők jelentékeny része megkésik a vetéssel. A vetéseknek egyhónapos késése hazai búzáinknál mintegy 2 mázsa terméskiesést jelent. Nem engedhető meg, hogy búzavetéseink későn kerüljenek a földbe, mert a rohamosan fejlődő ipar, a magasabb életszínvonalú és egyre szaporodó fogyasztó tömegek fokozott igényeket támasztanak a mezőgazdasággal szemben. A fokozott igényeket csak az a mezőgazdasági termelés tudja kielégíteni, amelyik lépést tart a tudomány, és a technika haladásával, fejleszti módszereit, annyit és olyant termel, amennyit és amilyent tőle az adott helyzetben megkívánnak. Nagy gondot fordítson minden termelőszövetkezeti vezető a gépi, fogatos és kézimunkaerő összehangolására és megszervezésére az első tarlóhántástól az utolsó búzatábla elvetéséig, mert a jövő évi kenyér terméseredménye függ jelentős mértékben ezektől a vetőágy készítési és vetési munkafolyamatoktól. Nem kevesebbről, mint a búzatermesztés ugrásszerű fejlesztéséről van szó. A nagyobb termés elérésének kulcsa kezünkben van. Rajtunk is múlik, hogy kenyérgabona szükségletünket teljes egészében biztosítsuk. Barlai Gábor cJb paiatáii almihkevtlwi A palotási Május 1. Termelőszövetkezetben javában folyik az almaszüret. A jól gondozott almafák jó közepes terméssel fizették a szövetkezeti gazdák munkáját. A képen: Varga Pál a termelőszövetkezet elnöke látható a gyümölcsösben. Majdnem 10 ezer forint szöszösbükkönyért A kisterenyei Vörös Október Termelőszövetkezet az elmúlt években is, amikor még kisterületű termelőszövetkezetnek számított, szívesen foglalkozott a különböző növények szerződéses termelésével. Paprikájuk, zöldségféléjük, cukorrépájuk, kukoricájuk és aprómagvaik még eddig minden évben biztos jövedelmet hoztak a szövetkezet gazdáinak. Az idén is 10 kh-n termeltek szöszös- bükkönyt, amelyért 9400 forintot kaptak a szövetkezet gazdái, ezenfelül megmaradt a szövetkezetnek a rozs. Ez is azt bizonyítja, érdemes szö- szösbükköny termelésével foglalkozni. Saját erőből Húsz anyasertés részére építettek férőhelyet az idén saját erőből a szátok! Aranykalász Termelőszövetkezet gazdái. A kocák már meg is érkeztek a termelőszövetkezetbe és a tervek szerint ezek szaporulatából már biztosítható lesz a jövő évi sertés hízóanyag jórésze. Ugyancsak nemrég érkezett 10 anyakoca a pusztaberki Ezüstkalász Termelő- szövetkezetbe, ahol a férőhelyet szintén a szövetkezet gazdái biztosították saját erőből.
