Nógrádi Népújság, 1960. október (16. évfolyam, 79-87. szám)

1960-10-19 / 84. szám

4 nógrádi népújság 1960. október 19. Gyakorlati segítségei- a művelődési otthonnak A Salgótarjáni Üveggyár Kossuth Művelődési Otthoná­ról a legtöbb salgótarjáni fia­tal legelőször talán azt em­lítené, hogy ott nagyon jól lehet táncolni. Ez kétségte­len, de ha megvizsgáljuk, hogy ők mit értenek ezalatt, kiderülne, hogy ez a véle­mény elhamarkodott és gyen­ge igényességet takar. Mind­ettől függetlenül ebben a mű­velődési otthonban — hasonló­képpen sok máshoz — a tánc­estek mellett egyéb szórako­zási lehetőség is, másirányú munka is fellelhető. Az elmúlt évet viszonylag jól zárta a művelődési ott­hon. Azonban az már más lapra tartozik, hogy a múlt évi tervben lefektetett cél­kitűzéseket — a dolgozók szakmai, politikai általános műveltségének emelése, világ­nézeti formálása stb.; a mű­velődéspolitikai irányelvek szellemében való tevékenység — megvalósították-e. Több, kevesebb sikerrel. Ez év el­ső félévében még több kö­vetelménnyel, még nagyobb igényekkel találták szembe magukat a művelődési ott­hon vezetői. Ez azt jelentette, hogy a lehetőségek ésszerű kihasználásával még gazda­gabb nevelési, szórakozási programot biztosítsanak a lá­togatóknak. Ez viszont kevés­bé sikerült. Az üzemi párt végrehajtó bizottsága augusz­tusban rendezett brigádvizs­gálatának jelentése alapján A MŰVELŐDÉSI OTTHON MUNKÁJA kielégítő, azonban több hiá­nyosság akadályozza a mun­ka kiteljesedését. Az ismeretterjesztési mun­ka előkészítése például ala­posabb a múlt évihez képest. Az eddigi eredmények, a ter­vek ezt igazolják. Szeptember 15-től az év végéig 50 elő­adást rendeznek a TIT segít­ségével. Az ismeretterjesztő előadások látogatottságát le­het még növelni. Akadémiát nem szerveztek, ami kár, mert ez, valamint a helyi műszaki problémákat elősegítő, műsza­ki előadássorozatok, sok se­gítséget nyújtottak volna a dolgozóknak. A novemberben induló műszaki előadássorozat is inkább általános kérdések­kel foglalkozik. A dolgozók iskolai munkáját viszont ered­ményesen támogatják. Még ta­valy felmérték a gyár dol­gozóinak végzettségét, s en­nek ismeretében irányítják ezt a munkát. Az ismeretterjesztő munka mellett a művelődési otthon­ban különböző művészeti szakkörök is működnek. Két színjátszó csoport is műkö­dik, körülbelül 30 taggal. A elmúlt félévben az időseb­bekből álló színjátszócsoport bemutatta a „Bástyasétány 77”, valamint az „Alkalmi férj” című operettett és zenés vígjátékot. A fiatalabbak szá­mos esetben szerepeltek eszt- rádműsorral. A művészi mun­ka megjavítása érdekében szakmai megbeszéléseket ren­deznek. Elgondolkodtató a két csoport külön való működése, érdemes lenne vita tárgyává tenni az egyesítést. A 14 ta­gú vegyes tánccsoport próbái rendszertelenek, nincs meg az összetartó erő. Nagy a le­morzsolódás, üggyel-bajjai tudják összeszedni a tagokat, ha egy-egy mozgalmi ünnep alkalmával fel kell lépni. NINCS FELSZERELÉSÜK, holott 8 ezer forint áll a rendelkezésükre, hogy ruhát vásároljanak. A tánczenekar munkája erő­sen kifogásolható annak elle­nére, hogy egyik fő bevéte­li forrásnak számít. Ez a hiba, mert a bevétel érde­kében a művelődési otthon vezetősége és a zenekar, nem meri kellőképpen felvenni a harcot az ízléstelen nyugatias zeneszámok ellen. Az elmúlt félévben négy tánccal egybe­kötött műsoros estet rendez­tek, szemben a tizenöt műsor­nélküli táncmulatsággal. Má­sik fontos bevételi forrás a mozi. Hetente ötször rendez­nek előadást. Sajnos — nem tudni mi okból — nem tart ják be a korhatár rendeletet, és késői előadásra is been­gednek iskolásgyermekeket. A televíziót sajnos nem tud ják eredményesebben kihasz­nálni, mert a televíziós szoba egyben biliárd szoba is. A művelődési otthonra általában jellemző, hogy nem tudnak megfelelő helyet biztosítani a különböző tevékenységek részére. A továbbtanuló dol­gozók elsősorban, valamint sokan mások is igényelnék egy műszaki klub, olvasóte­rem biztosítását. Sajnos erre egyelőre nincs lehetőség. A pártbizotság javaslata nyomán illetve határozata értelmében, jelenleg már vizsgálják a le­hetőségeket a művelődési ott­hon megnagyobbítása érdeké­ben. A brigád-vizsgálat mind műsorpolitikai, mind gazda­ságpolitikai, mind gazdasági vonatkozásban feltárta a hiá­nyosságokat, valamint meg­erősítette a helyes kezdemé­nyezések továbbfolytatását. Az üveggyári művelődési otthonnak jelentős szerepe van a város kulturális életé­ben. Munkájukon látszik az igyekezet, azonban a mun­kaszervezéssel, az egyes em­berek viszonyulásával kapcso­latban még vannak hiányos­ságok. Reményekre jogosító A MŰVÉSZETI TANÁCSADÓ létrehozása, a rádiós-, fotós- és csillagászati szakkörök lét­rehozásának terve. Kevés idő telt el — alig három hét — a problémák megvitatása óta, nagy fejlődést nem lehet lemérni, azonban úgy mond­ják, hogy nagyon sokat hasz­nált a pártbizottság útmuta­tása. Az üzemi párt végre­hajtó bizottság ezirányú te­vékenysége azt bizonyítja, hogy gyakorlatban is segít­séget nyújtanak a művelő­dési munka szélesítéséhez. Ez a segítség, valamint a mű­velődési munkával foglalko­zók lelkiismeretesebb, körül­tekintőbb munkája a későbbi eredményekben realizálódnak. Pádár András A Déryné Színház új bemutatójáról A Balatoni csetepaté című szovjet vígjátékot nézve va­lahogy olyan öreg probléma kerülgeti az embert, hogy mi volt előbb, a tyúk, vagy a to­jás? Mert Mihalkov vígjátóka Nikodémusz Elli fordításában, Tabi László „magyarításában” veszedelmesen emlékeztet Ba­ráti Géza: Bástyasétány 77 című zenés vígjátékára. A helyzetteremtés azonos­sága veti fel a problémát: melyik szerző „tanult” ötle­tet a másiktól? De ha nagy gondolatok néha találkoznak is, alig hihető, hogy két víg­játékíró szinte szóról-szóra azonos eseményt válasszon témaként, sőt, a helyzeteket is ikerötletekkel bonyolítsa. A Bástyasétány 77 egy ro­mos budai villában játszódik, Ősz amelynek birtoklásáért há­rom fiatalember és három ifjú leány civakodik. A Balatoni csetepaté ese­ménye mindössze abban kü­lönbözik az előző darabtól, hogy a vita egy balatonmenti liget körül keveredik. Három jóbarát, egy geoló­gus, egy állatorvos és egy tornatanár táborozik egy kedves, eldugott helyen, ahol megjelenik két csinos, fiatal nő s a régi táborhelyet ma­gáénak követeli. Végül mind­nyájan maradnak s így kez­dődik a „csetepaté”. A szerelem végül is min­dent megold s most már sem­mi akadálya, hogy a hátra­levő időt zavartalanul, sőt boldogan tölthessék. Nos, akik a Bástyasétány 77-et és a Balatoni csetepatét egyaránt láthatták, bizonyosan érzik a témabeli rokonságot. Lehetséges, hogy ebben a magyarra dolgozó keze is köz­re játszott, — függetlenítve magát Mihalov eredeti írásá­tól. Mindenesetre az az érzé­sem, hogy a Bástyasétány 77 után a Déryné Színház ré­széről nem a legszerencsésebb ötlet volt a darab fordítása. Erről ma már mindenesetre elég felesleges beszélni. A darabnak sok jó ötlete egyébként hatásosan érvénye­sül. a helyzetkomikum Tabi Lászlóra vallóan sziporkázik s a derű szinte az előadás végéig uralja a nézőteret. Jó ötletekkel segíti az elő­adás sikerét Csongrádi Má­ria igen ötletes rendezése, amely a szórakoztatás érdeké­ben semmi lehetőséget nem hagy ki. A darabnak úgyszólván semmi tartalmi mondanivaló­ja nincs, de ezt a semmit — igen szellemesen mondja. A színészek is mindent megtesznek a siker érdeké­ben. Mindössze öt szereplő mozog a színpadon, s ha a produkció még nem is eléggé egyenletes, kiegyensúlyozott, néhány előadás után a mű­vészek minden jóképességü­ket megvillanthatják. Igen tetszett az állatido- mámő alakjában a higany­eleven Fáy Györgyi, a szí­nésznő formálója, Meggyesi Erzsi, aki a romantikus kör­nyezetben igen dekoratív je­lenség. Tordai Gábor főként szimpatikus egyéniségével nyerte meg a közönség tet­szését, s elismeréssel említ­hetjük meg Hollay Bertalan és a jó humorú Ágh Tiha­mér nevét is. Bár a Déryné Színháznak ez a produkciója nem a leg­kiemelkedőbbek sorába tar­tozik, a megyei községek est­jeit mégis vidámabbá teszi. És ez sem egészen lebecsü­lendő. (barna) Megkezdődött a pedagógusok ideológiai-szakmai továbbképzése E hét elején a megye já­rási székhelyein megkezdő­dött a pedagógusok ideoló­giai és szakmai továbbkép­zése. A pedagógusok ideológiai továbbképzése a marxismus- leninizmus, a politikai gaz­daságtan, a magyar és nem­zetközi munkásmozgalom története, valamint a filozó­fia-történet tanfolyamain bo­nyolódik le. Másképp tervezték meg a pedagógusok szakmai tovább­képzését, mint tavaly. Ebben az esztendőben a munkakö­zösségen belül kisebb cso­portok vitatják szakonként továbbképzésük problémáit- Ezenkívül az iskolaigazgatók, osztályfőnökök, napközi ve­zetők és a politechnikai ok­tatást vezető pedagógusok külön tanfolyamokon vesz­nek részt. ELŐADÁS A RAKÉTAREPÜLÉS ATYJÁRÓL: CIOLKOVSZKIJRÓL Október 21-én a TIT helyi­ségben Ciolkovszkijról tarta­nak előadást, aki mint isme­retes, a rakétarepülés úttörő tudósa volt. Az előadáson — amely nagy érdeklődésre tart­hat számot — az űrrepülés mai problémáiról is hallhat­nak az érdeklődők. Új könyvek Bacsó János: AMI A KULISSZÁK MÖGÖTT TÖRTÉNT... A nemrég elhúnyt újság­írónak az Ország-Világ ha­sábjain annak idején megje­lent riportsorozata most könyvalákban látott napvilá­got. A könyv montázsszerű címlapján a lángoló Reichstag képe, horogkeresztes lobogók alatt menetelő SS-e'k, a ha­talma teljében levő Hitler, Mussolini és Gőring képmása mellett a nürnbergi per vád­lottjai tűnnek fel. Egy da­rab véres és komor történe­lem a könyv mondanivalója és a , dokumentumok megcá- folhatatlanul éles világításá­ban szinte rémképnek tűnik a porba döntött hitlerizmus e sok visszajáró kísértete. Újra végigéljük a fasizmus diadalraj utasának sötét ese­ményeit, majd a világhódító gyilkos szándékok bukását és a náci birodalom utolsó napjait. S a könyv végén vál­tozatlanul időszerűen hat Ju­lius Fuciknak a siralomház­ból küldött üzenete: „Embe­rek, legyetek éberek!” MUNKÁS NAPOK — HARCOS ÉVEK A legjellemzőbb számok szetétele és száma, a beruhá­zások, a nemzeti jövedelem, az ipar, a mezőgazdaság, a közelekedés fejlődése, nem­zetközi kereskedelmi kapcso­lataink, a foglalkoztatottság és a jövedelem, a lakáshely­zet, a kommunális és egész­ségügyi ellátás, a kulturális és sportélet — mutatja be a Központi Statisztikai Hivatal országunk fejlődését az el­múlt 15 év alatt. A kötet mondanivalóját művészi il­lusztrációk és grafikonok tá­masztják alá. AKCIÓBAN AZ SS Eredeti kormányrendeletek és utasítások, letartóztatási parancsok és rendőri jelenté­sek, őrszolgálati naplók és „orvosi kísérleti” jegyzőköny­vek, vizsgálati jegyzőköny­vek és tanúvallomások rideg stílusában bontakozik ki előt­tünk az SS tevékenységének egyszerre megrendítő és fel­háborító képe. Külön fejezet foglalkozik az SS-tagok há­ború utáni tevékenységével, és rendkívül érdekes doku­mentumokat közöl e gyilkos szervezet tagjainak rehabili- tását sürgető okmányok kö­tü’krében nő a lakosság ősz- zül is. d töithielem A PÉK nyikordult, a gépkocsi megállt. A Szanda-völgyében, a tör­ténelem felvillanó tükrétől megriadt képpel tekintettem körül. Eszembe jutott az a néhány feljegyzés, amelyet még az 1900-as évek elején fogalmaztak meg az előttünk elterülő Terény községről. A történelem ezidőtájt mint legnevezetesebbeket, a köz­ség középkori templomát és harangjait jegyezte fel, a hajdani kolostorát, amely va­lamikor amott lent, a Barát­szurdok helyén állt, no meg... no meg az akasztófa hegyét, amelyen hajdan, amikor még Terény pallos­joggal bírt, valóban akasztó­fa állott. Templom!... Kolostor!... Akasztófa!... Ez a három nevezetesség együtt kissé disszharmónikus- nak tűnik. De egykor egy- csokorba. tartoztak ezek. A templom és a kolostor rendeltetését mindenki isme­ri. Akasztófát már keveseb­ben láthattak. Nos, erre sem azért volt szükség, itt Terény­ben, mert abban az időben sok perzsaszőnyeget kellett porolniok az itteni lakosok­nak. Ezek mellé a feljegyzések mellé odakívánkozik még va­lami. Egynéhány név: gróf Zichy. Balogh, a gróf Balassa- családolt, a herczeg Eszter- házy-családok, gróf Károlyi Erzsébet, gróf Pappenheim Sigfridné. Ügye velük együtt már érthető a templom, a kolos­tor és az akasztója egybe­hangzó terce. De TAPOSSUNK csak bele abba a gázpedálba, te­kintsünk be a község ber­keibe. A szeles utcán peiaas a tisztaság. A kapukban itt-ott mosolygós arcok. A fűszer­üzlet előtt hatalmas teher­autó. Árut hordanak a köz­ség tiszta kis üzletének amúgy is gazdag raktárába. Az utcán, jövő-menő fiatalok kivétel nélkül szépen, ízlése­sen öltözködnek. Mindenütt ijnponáló kép fogad. A köz­ségben nyoma sincs a múlt­nak. Kísérletképpen azért egy idősebb nénivel szót váltok. S ő csak rövid töprengés után válaszol: — Ja, a Sibenyica dűlő. Valóban állt ott valamikor akasztófa, ahogy az öregek mesélik. Az viszont már csak rém­lik az idősebbek előtt is, hogy legutóbb 20—25 évvel ezelőtt fordított ki az eke emberi csontokat a Sibenyica dűlőben. Mert ki emlékszik már arra? A fiatalabbak nem ismerik a község régmúltját. A koro­sabbak, akik meg hallottak is valamit a múltról, azokkal is elfeledtet mindent az új élet új morálja. Jc ÚLESO ÉRZÉSSEL ül­tem le Fajszán Jánosnak, a községi tanács elnökének asz­tala elé. A tanácselnök meg­törülte nagy gondolatoktól verejtékező homlokát és úgy kezdett a beszédbe. — Üj élet útjait járjuk már mi. És pontosan ezekben a napokban törlesztünk egy régi adósságot. Villanyt kap a község! És ahogy kinézek az abla­kon, valóban ott látom az ég­nek meredni az egyelőre még csupasz, egyvonalba állított viuanypoznaKai. n. szó oa mennyezetének közepén még ott lóg a kormos petróleum- lámpa, de napjai már meg­vannak számolva. A ceruza végigsiklik az asztalon fekvő számoszlopok felett és máris hallom, mi lapul a község pénztárcájá­ban. — Négyszázharmincegyezer- hatszáz forintunk van — mondja a tanácselnök. S hogy mit csinálnak ezzel a pénzzel? — Hát kérem... A legfőbb dolgunk most a villamosítás. A községfejlesztési alapból 170 ezer forintot fordítunk a villany bevezetésére. Ez ter­mészetesen csak egy kis ré­sze a felmerülő költségeknek. A villamosításhoz állami be­ruházást kaptunk. — Hány családiház kap villanyt? — Ügy 180 körül! — hang­zik a válasz. — S talán 25— 30 lámpa világítja majd be az utcákat. És melyik lesz a történel­mi dátum, amelyiken először árad be a villanyfény Terény községbe? — November végére számí­tunk a villany bekapcsolásá­ra — mondja mosolyogva. S ebben a mosolyban benne van az is, hogy a télapó cso­magjait már villanyfény mel­lett bontják majd ki a köz­ség gyermekei. Aztán kérdés nélkül így árad a szó: — Van nekünk ezernyi ter­vünk. Szépítjük, csinosítjuk, modernizáljuk a községet. A másik nagy tervünk, hogy napközi otthont létesítünk a községben. Ezzel ugyan egy kicsit megakadtunk, valami­féle jogi problémák adódtál elő, de azt tervezzük, hog\ egyelőre 25 férőhelyes nap közi otthonos óvodát rende zünk be a község lakói szá mára, aztán majd alkalom adtán a szükségletnek megfe lelően bővítjük. M lrj-OST VAN REND EZÉ alatt a tanácsépület, erre 2 ezer forintot költöttünk. Ii az egészségház előtti terük ten lecsapoltuk a vizes rész hogy megindíthassuk, hog működtetni tudjuk a közsét fürdő hat tussolóját és ki kádfürdőjét. Aztán a pedagc guslakást is szeretnék hamc rosan átadni. Aztán azt is elmondják község vezetői, hogy Terény ben már termelőszövetkezetb tömörültek a község lakó Egy 250 főből álló nagy esc ládot alakítottak ki és együ dolgozzak meg a majd 13C holdas szántóföldjüket. Sí rény, szorgalmas munka fc lyik szerte a határban, a S benyica dűlőben, az akaszti fa hegyen is. A községbe kötelességtudó, szorgalmaj dolgos emberek élnek. A utóbbi időben nem akadt i dolga a törvényhozóknál Ahogy visszagondolnak, egye len kocsmai összeszólalkozó son kívül nem igen akac még komolyabb szóváltá vagy torzsalkodás sem. Megnyugodva csuktam fc magam után az ajtót. Rövid ideig tartózkodtál Terényben, de érdemes vo betérni. Szorgalmasan feljt gyezgettem mindent, hogy község riasztó és véres tö 1 ténelme mellé ezeket a „vé: szegény”, de mégis oly nagi szerű, emberséges terveket mellé írhassam. Orosz Béla

Next

/
Oldalképek
Tartalom