Nógrádi Népújság, 1960. október (16. évfolyam, 79-87. szám)

1960-10-19 / 84. szám

1960. október 19. NÓGRÁDI NEP0J8AG § Kötik a jövő évi aprómag termelési szerződéseket A DEJTÁRI JÓZSEF ATTILA TSZ 120 KH APRÓMAG TERMELÉSRE KÖTÖTT SZERZŐDÉST Még be sem fejeztük az Idei gazdasági évet, máris megyeszerte a jövő gazdasá­gi év feladatait tárgyalják. Ismeretes, megyénkben a termelőszövetkezetek szíve­den foglalkoztak a múltban és foglalkoztak az idén is aprómagvak termelésével. A szerződésesen termelt apró- mag termelése, ha sikerült, jelentősen megnövelte a szövetkezet évi bevételét és ezen keresztül a munkaegység értékét. Megyénk hagyományos ap- rómagtermelő községeiben a termelőszövetkezetek már elkezdték a jövő évi apró- magtermelésre szóló szer­ződések megkötését. A szerződéskötés különö­sen a balassagyarmati járásban halad jó ütem­ben, ahol a terü­letileg megnövekedett termelőszövetkezetek a jövőben a nagyüzemek profiljának megfelelően szeretnék termeszteni az aprómagvakat. A dejtári József Attila Ter­melőszövetkezet, amely az el­múlt években megteremtette a nagyüzemi állattenyésztés alapjait, megnövelve a pil­langós növényeinek terüle­tét, a jövő gazdasági évben 50 kh bfborhere, 70 kh nyúl­szapuka magfogásra kötött szerződést. A szerződésesen termelt aprómagvak mellett 75 kh-n termelnek a szövet­kezeti gazdák vetőburgonyát Már tojnak az idén nevelt tyúkok Szendehelyen A szendehelyi Kossuth Ter­melőszövetkezet hosszú éve­ken keresztül a sok nehéz­séggel küzdő termelőszövetke ­zetek közé tartozott. Kevés volt a munkaerő, rossz volt a meglévő tagok munkafegyel­me és ebből kifolyólag gyen­gébbek voltak eredményei is. Az idén változás történt a Kossuth Termelőszövetkezet gazdálkodásában. A szövetke­zet eddig soha nem foglalko­zott sertéstenyésztéssel és az Idén mégis beállítottak 10 ko­cát, amelyek részére a férő­BACS MEGYEI NÖKÜLDÖTTSÉG NÓGRAD MEGYÉBEN A napokban a Bács me­gyei nőtanács titkárának ve­zetésével nőküldöttség láto­gatott el megyénkbe. A Bács megyei nőtanács titkára hétfőn este Doroghá- zára látogatott el, ahol be­számolt a helyi asszonyok­nak koppenhágai élményeiről, valamint a mai nemzetközi helyzet eseményeiről. Kedden a nőküldöttség a diósjenői asszonyokkal tartott megbeszélést. Műsoron kívül a két megyei nőtanács veze­tője a nőtanácsi munka helyi tapasztalatairól is elbeszél­getett. helyeket saját erőből biztosí­tották. Meglevő gyümölcsösük­be pedig baromfitörzset he­lyeztek el, az ezer előnevelt csirkéből nagyon kevés hul­lott el, a felnevelt csirkék egyrészét értékesítették, a másik részét meghagyták a szö­vetkezet baromfitörzsének. A tavasszal vásárolt előnevelt csirkék már tojnak is. is, amely jelentős bevételt jelent majd, hiszen a dejtári határban jó termést ad a burgonya. A pataki Kossuth Termelő- szövetkezet az idén növelte meg a területét és tagjainak számát, máris jó eredmé­nyeket értek el a burgonya- termelésben, valamint az aprómagvak termelésében. A jövő gazdasági évet gondo­san megvitatott tervek alap­ján belterjes irányban sze­retnék vezetni. Ezért már az idén gondoskodnak arról, hogy a bevételek egy bizo­nyos részét szerződéses ter­melésből biztosítsák. A Mezőmag Vállalattal 50 kh nyúlszapuka és 60 kh szarvaskerep mag­fogásra kötöttek szerző­dést. s ezenkívül a község hagyo­mányainak megfelelően 25 kh-n vetőburgonyát is ter­melnek. A balassagyarmati járás egyik legismertebb aprómag- termelő községe Herencsény sem akar elmaradni a szer­ződéskötéssel. Az egész köz­ség gazdáit magába foglaló Lenin Hagyatéka Termelő- szövetkezet 128 kh bíborhere, 50 kh szarvaskerep magfo­gásra kötött szerződést. Az őszi búza még október hónapban kerüljön a földbe Hozzászólás a tsz tagság jövedelmének emeléséről szóló vitához zőleg a munkára, ha a brigádot munkacsapatokra osztjuk, egy-egy munka­csapatnak meghatározzuk a feladatát, s azt, hogy a területről mennyi termést várunk és ha ezen felül termeltek, annak bizonyos százalékát premizálásként kioszthatjuk. Termelőszövetkezeteink jö­vedelmezősége, ennek növe­lése egy egész sor agrotech­nikai, zootechnikai és üzem- szervezési komplekszumot vet fel. Én az üzemszervezés komplekszumából szeretnék néhány gondolattal foglal­kozni. Azzal kezdeném, hogy a megválasztott szövetkezeti vezetők jók. Azonban a leg­több helyen maga az elnök, a kihelyezett mezőgazdász vette kézbe az irányítást a legapróbb kérdésektől a leg- nagyobbakig, s így nincs ide­jük foglalkozni közgazdasági problémákkal, nem tudnak számításokat végezni, s az üzemszervezés megfelelő ki­alakítása, a jövedelmezőség növelése bizony árnyékot hagy maga után. A brigádokat tegyük felelőssé egy-egy terület megműveléséért Juhász elvtárs véleménye szerint a brigádmunka nem válik be és javasolja, osz- szuk fel a területet egyének­re. Én ezt nem merném ilyen kategorikusan kijelen­teni. A terület felosztása he­lyes, de nem olyan for­mában, hogy mondjuk 150 hold kukoricába, áll­jon bele 3—4 asszony, s mindegyik akkor kapálja, amikor éppen ideje van. Ez nem hozza meg a várt eredményt. Az olyan brigád­munkánál, amely nem köti az embereket meghatározott területhez, lazaságra van ok. Áz elmúlt év sikerei után újabb munkalendülettel kezdik az évet a bujáki erdészetben Október elsejével megkez­dődött az új gazdasági év erdőgazdaságainknál. Az el­múlt gazdasági évét általá­ban sikeresen zárták a Cser­háti Állami Erdőgazdaság erdészetei. A bujáki erdészet is az évet jól záró erdészetek közé tartozik. Egész éves munkájuk során szépen gya­rapodott az erdők területe, faállománya. ^ A tervezett 22 hektáros telepítéssel szemben 24 hek­táron telepítettek új erdőt az erdészet területén. Jónak mondható a felújítás végzése is. Itt 149 hektáron kellett volna a tervek szerint elvégezni a munkát, s ténylegesen 153 hektáron újították fel az erdőt. Szépen alakul a tisztítási terv teljesítése is, hiszen a tervezett 230 hektárral szem­ben 242 hektáron végezték el ezt a munkát. A favágók nehéz munkájá­nak megkönnyítésére egyre több gépet biztosítanak az erdészetek. Bujákon az el­Nógrád megyei mezőgazdasági szakemberek tapasztalat­csere látogatáson vettek részt a Kompolti Kísérleti Gazda­ságban. (Foto: Lantos) Megyénk termelőszövetkezeteinek többsége szívesen alkal­mazza a szalmakazal közé való silózást. (Foto: Horváth) Jövőre 3 ezer holdon termelnek szerződésesen burgonyát tsz-eink Az elmúlt gazdasági év­ben valamivel több mint 1750 holdon termeltek étke­zési burgonyát megyénk ter­melőszövetkezetei. A jövő évi előirányzatok szerint ez a terület 3 ezer holdra nő. A tapasztalatok azt mutatják, az étkezési burgonya szer­ződéses termelése megnyug­tatóan rendezi a lakosság ellátását, az igények zavar­talan kielégítését. A. termelési feltételek azo­nosak a múlt éviekkel. A termelőszövetkezetek tehát egyebek között kedvezményes áron vető­gumóban részesülnek, a felvásárlási árat pedig úgy szabták meg, hogy a területileg érvényes felvásárlási árat 5 szá­zalékos felárral növelik. Ha az átadott étkezési bur­gonya mennyisége eléri, vagy meghaladja a 300 mázsát, a termelőszövetkezetnek to­vábbi 5 százalék nagyüzemi felárat fizetnek. Jelentős kedvezményben részesítik az idén először az étkezési burgonya termelésé­re szerződött termelőszövet­kezeteket. A szerződött terület után holdanként 3 mázsa mű­trágyát juttatnak nekik. Ezzel a termést roppant elő­nyösen befolyásolják. Fontos, hogy a tsz-ek még. az őszi hónapokban megkössék a szerződést, hogy a trágyázást időben elvégezzék, az őszi mélyszántással pedig ne le­gyen fennakadás. múlt gazdasági évben három fűrészgép dolgozott és a ter­vek szerint 2 ezer köbméter fát kellett volna kitermelni­ük. Az erdő munkásai meg­szerették a gépeket, mert látták, hogy azok jelentősen megkönnyítik munkájukat, így az elmúlt gazdasági év­ben jelentősen túlteljesítet­ték gépi fatermelési tervüket, 4687 köbméter fát termeltek ki. Ebben a munkában élen­járt a Gáspár László ve­zette brigád, amely egy­maga 1735 köbméter fát termelt, nem sokkal ma­radt alatta a tervezett gépi fatermelési tervnek. A Gáspár brigáddal majd­nem egyvonalban van Szabó János brigádja, amely 1707 köbméter fát termelt ki. De nemcsak a gépi fatermelési tervet teljesítette túl a bu­jáki erdészet, hanem általá­ban a fatermelési tervet is, több mint 140 köbméterrel. Jelentős volt az idén a gyökértuskók kitermelése is. Igaz, hogy a tervben 300 köbméter gyökértuskó ter­melése szerepelt, az erdé­szet területén mégis 425 köbmétert termeltek ki, ez jelentős segítség volt a kör­nyék tüzelőellátásában. Most az új gazdasági év megindulásával nemsokára megkezdődik az idei fater­melés. Október végén, no­vember elején indul a tele­pítés, a felújítás, valamint a csemetekerti munka. Ebben a gazdasági évben 150 hektár erdőfelújítás lesz, 40 hektáron pedig új erdőt telepítenek. A csemetét részben saját csemete kertből, részben a társ erdőgazdaságoktól kap­ják. Mint az ország sok er­dészetében, Bujákon is te­lepítenek nyárfát az idén. Előhasználati nyár állomány 18 hektár lesz, véghasználati nyár állomány pedig 3 hek­tár. Az elmúlt év tapasztalatai alapján — mivel az idén to­vább nő az erdészet fakiter­melő gépeinek száma — az idei terv már 4 ezer köbmé­ter gépi fatermelést ír elő. De már titokban mondogat­ják azt, hogy meglesz az 5 köbméter is. Az elmúlt gaz­dasági év jó eredményei, az erdőgazdasági dolgozók jó munkája a biztosíték ar­ra, hogy az idén sem csa­lódnak számításukban. Éppen ezért a javaslatom az, ha a brigádokat megszervez­zük, azokat felelőssé tesszük egy-egy terület megmunká­lásáért, akkor egy brigádon belül helyes a terület felosz­tása. Arra azonban vigyáz­zunk, hogy amikor a brigádban egy- egy területet vállalnak, legalább tíz emberről le­gyen szó, akik azért a munkáért felelősek. Mindjárt másképpen alakul ilyen esetben a munka tel­jesítménye és más képet mu­tat az üzemszervezés is. Nem volt jó az idei premizálás Szeretnék szólni a premi zálás kérdéséről, amellyel az a cél, hogy serkentsük a ter­melőszövetkezeti gazdákat a közös munkára, növekedjék a termelékenység, a jövedelme­zőség a szövetkezetben. Az idén azonban olyan premizá­lásokat is bevezettek, melyek véleményem szerint hami­sak, mert a premizálás és a részmunka nem egy és ugyanaz. S az idén mit ne­veztünk mi premizálásnak? Egy meghatározott munka elvégzésért 6—7—8 munka­egységet adtunk, s erre még 10—20—30 kilogramm gabo­nát. Vagy azt mondtuk, hogy egy hold gabona learatása egy mázsa búza. Az ilyen módszerek nem függnek ösz- sze a premizálás kérdésével, a részmunkához vezetnek, amely a termelőszövetkezetet nem igen viszi előre. Az én véleményem sze­rint az a helyes premizá­lás és akkor hat ösztön­Mert azzal a premizálási rendszerrel, amely az idén kialakult a termelőszövetke­zetekben, a terméshozamok fokozását nem oldottuk meg. Kiss elvtárs bevezetőjében foglalkozott a bruttó terme­léssel. Én nem akarok ezzel vitázni, de az a véleményem, amikor a bruttó termelési értékről beszélünk, az önkölt­séget sose felejtsük el, mert ellenkező esetben a bruttó termelési érték nagyon be­csaphat bennünket. Ami az üzemszervezés kér­dését illeti még — s úgy gondolom, a sajtó a maga módján belekapcsolódhat a munkaszervezeti kérdések he­lyes megoldásába — a kü­lönböző elgondolásokat nem lehet sablonra húzni. Véleményünk szerint az a helyes, ha 4—500 holdra kötünk le egy brigádot, s élére egy olyan brigádve­zetőt állítunk, aki ezért a területért teljes egészé­ben felel. j A brigádhoz kössük az igás- állatokat is. Gépesítésben még nem állunk olyan fokon, hogy a brigádvezető irányí­tana egy, vagy két traktort, ez központilag történik. De a brigádterülethez tartozó gya­logmunkásokkal, fogatokkal a brigádvezető rendelkezzen. A termelőszövetkezet elnöke, vagy agronómusa ne húzza keresztül a brigádvezető szá­mításait, mert így a brigád­vezető nem lesz más, mint egy munkacsapat vezetője. Van olyan elgondolásunk, hogy a járásban megvizsgá­lunk néhány termelőszövetke­zetet, s a tapasztalatokat le­szűrve, javasoljuk a leghe­lyesebb üzemszervezési, mun­kaszervezési módszereket, mert ezek a kérdések még nem kiforrottak, a legmegfe­lelőbb megoldást kutatnunk kell, de úgy, hogy a munkába bevonjuk a termelőszövetke­zet vezetőségét. Fontos kérdés, a jövedelmezőség kérdése Ami a jövedelmezőség kér­dését illeti, ezt már korábban említettem, függ egy egész sor agro- és zootechnikai kérdéstől is. Itt igen időszerű beszélni az őszi búza vetésé­ről, a terméshozam alakulá­sáról, mint a jövedelmezőség növelésének egyik forrásáról. Ennek persze több tényezője van. Egyet azonban leszögez­hetünk. Ha az őszi búza megfelelő időben, jól elmunkált ta­lajba kerül, a termésho­zam legalább egy, vagy másfél mázsával emelke­dik még akkor is, ha a többi tényezőt figyelmen kívül hagyjuk. S ez a lehetőség megvan va­lamennyi termelőszövetkezet­ben, csupán arra kell töre­kedni, hogy az őszi búza még Október hónapban földbe ke­rüljön. A korábbi tapasztalat az, hogy az őszi búza vetésé­nél a mi gazdáink sajnálják a vetőmagot. így aztán van­nak parcellák, amelyeknél a holdankénti termés alig ha­ladja meg a 4 és fél — 5 má­zsát. Pedig ha nem sajnáljuk a ve­tőmagot, legalább 110— 112 kg-ot vetünk holdan­ként, természetesen idő­ben, az 5—6 mázsás ter­més kizárt dolog. Persze a hozamok, s ezzel párhuzamosan a jövedelmező­ség növelése összefügg az emberek gondolkodásmódjá­val is. Nagyon sok termelő­szövetkezeti gazda, ki tegnap még egyénileg gazdálkodott, aláírta a belépési nyilatkoza­tot, s a termelőszövetkezet­ben dolgozik, de ez az em­ber még nem vált szocialista emberré. Ezekkel még nagyon so­kat kell foglalkozni, be­szélgetni, hogy átformá­lódjon tudatuk, gondolko­dásmódjuk. Mert nézzük csak meg, mi­lyen emberekkel van prob­léma a termelőszövetkezetek­ben? Azokkal, akikhez a be­lépési nyilatkozat aláírass óta még senki sem szolt, s így fölmerül bennük, erde- mes-e dolgozni a termelőszö­vetkezetben, vagy sem, elha­nyagolják a közös munkát másfelé kacsingatnak. Mert ha a termelőszövetkezet el- nöke, mezőgazdásza szakit ra időt, s elbeszélget ezekkel az emberekkel arról, ha megka­pál egy bizonyos területet, az így kapott termésen ennyi sertést hizlalhatunk meg, nem csökken a munkaegy­ség értéke, akkor ez az em- bér gondolkodni kezd, s ege- szén másképpen áll a közös munkához. Mert a szövetke­zeti gazdák tudatának atfo málását helyettünk nem oldja meg senki. Ez a mi felada­tunk, a napi problémák mel­lett erre is szenteljünk időt, mert feltétlenül megen. Cseh Adolf, mezőgazdasági osztályvezető, Szécsényi Járási Tanács.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom