Nógrádi Népújság, 1960. október (16. évfolyam, 79-87. szám)

1960-10-19 / 84. szám

1960. október 19. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 3 Teljesíti beruházási tervét a helyiipar Kétmillió gépekre, egymillió épületekre Rövidesen befejezzük a IV. negyedévet, az 1960-as terv­évet. A helyiipari vállalatok egyre jobb munkával igye­keznek a termelési, terme­lékenységi terveket teljesí­teni, hogy ne maradjanak adósok a népgazdaságnak. E tervek teljesítése mellett gondot fordítanak a helyi­ipari vállalatok a beruházási tervek teljesítésére is. Ez év október 1-ig a helyi­ipari vállalatok beruházási tervük szerint felhasználták az évi építési beruházási keretet, 886 000 forintot. A kétmillión felüli gépi beruházási keretet 75 000 forint kivételével fel­használták, illetve szer­ződésileg lekötötték. A vállalatok rendelkezésére állt még ezenkívül egyéb beruházásokra több mint 100 ezer forint, amelyből ezidáig mindössze 10 ezer forintot nem használtak fel. Ezt az összeget a Szécsényi Vegyes­ipari és Javító Vállalat e negyedévben felhasználja. Az építési, beruházási ösz- szegeket két nagyobb léte­sítmény meríti ki. Egyik a balassagyarrhati Nyomda- és Dobozüzem, ahol bővítést hajtottak végre, amelyet szeptember 22-én vettek át műszakilag. A modern mun­katermek megfelelnek a kö­vetelményeknek. A fénycsővilágításos üzemben a szociális lé­tesítmények mellett kul­túrtermet is építettek. A másik nagyobb létesítmény a Kisterenyei Téglagyárban épülő présház. Ennek mun­káját körülbelül egy hónap­ja kezdték el. A présház jövő év tavaszán lép a ter­melésbe. Jelentős gépi beruházást hajtottak végre a Nógrád megyei Bánya- és Építőipari Vállalatnál, a Nyomdaipari Vállalatnál és a Salgótarjá­ni Kézműipari Vállalatnál. Említést érdemel a Kézmű­ipari vállalat gomblyukvarró gépe, amely automatikusan, körülbelül 10 másodperc alatt kivág és kivarr egy gomblyukat. Ebben az évben jelentős vállalatfejlesztési alapot ka­pott a Salgótarjáni Kézmű­ipari Vállalat. A balassagyar­mati új telephely építésére 500 ezer forintot, a salgótar­jáni új üzem építésére 400 ezer forintot biztosítottak. Mindkét építkezés munkái már megkezdődtek a múlt hónap közepén. Tovább erősödnek a kisipari termelőszövetkezetek 17 ÜJ SZAKMAI RÉSZLÉG ALAKULT, PROFILÍROZZAK A SZÖVETKEZETI HÄLÖZATOT Kissé vontatottan, de állan­dóan erősödik megyénk te­rületén a szövetkezeti moz­galom A helyi szükségletek mind nagyobb kielégítése érdekében. ez évben például eddig 17 új szakmai részleggel sza­porították a ktsz-ek há­lózatát. Ezáltal még kielégítőbben biz­tosítják javító-szolgáltató te­vékenységüket. Szécsény köz­ségben például építő részle­get, fényképészrészleget, kép­keretező részleget, Ludány- halásziban a Salgótarjáni La­káskarbantartó KTSZ-nek egy 10 főből álló építő részlegét alakították ki. Ez utóbbi ki­zárólag a helyi lakosság szük­ségleteit látja el. Karancskesziben és Kállón új ktsz-t alakítottak június 1- én. Somoskőújfaluban a Sal­gótarjáni Cipész KTSZ, Cser­hátsurányban pedig a Balas­sagyarmati Cipész KTSZ ala­kította ki a javító részle­get. Ugyancsak Somoskőújfa­lun a Salgótarjáni Szabó KTSZ alakított ki méretes szabóságot. Nagyorosziban a vegyes szövetkezetét műsze­rész és kádár részleggel bőví­tették. A Salgótarjáni Faipari KTSZ-nél kárpitos részleget hoztak létre. Zagyvapálfalván az összes egyénileg dolgozó női és férfi fodrász által ala­kított szövetkezet részére a mai igényeknek megfelelő üz­letet létesítettek. Üj fodrász részleggel bővítették a Salgó­tarjáni Fodrász KTSZ-t is. A megye kisiparossága ré­széről egyre fokozódik az ér­deklődés a szövetkezeti moz­galom iránt. Gátolja azonban a gyor­sabb fejlődést az a kö­rülmény, hogy megfelelő helyiségeket csak nagyon nehezen, vagy egyes te­rületeken egyáltalán nem tudnak biztosítani. Ez év folyamán a KISZÖV komolyan javította a szövet­kezetek műszaki ellátását az­által, hogy ahol arra mód és lehetőség adódott, profilí- r ozást hajtottak végre. Ezt továbbra is folytatják külö­nösen az építőiparban, ahol az év végéig szeretnék ezt befejezni. A bőriparban is profilíroztak, aminek értel­mében a Balassagyarmati Ci­pész KTSZ-hez csatolták az eddigi érsekvadkerti Építő­ipari KTSZ kebelében mű­ködő cipész részleget, vala­mint a nagyoroszi ktsz-en belül működő nagyoroszi és borsosberényi cipész részleget. Ezenkívül ide csatolták még a nógrádberceli cipész rész­leget is, amely eddig a job­bágyi ktsz keretében műkö­dött. Mindannyiunk hasznára F elejthetetlen az a je­lenet, amely már jó- néhány esztendeje Sóshartyánban lejátszódott. Az új, a községbeliek majd mind­egyikének közreműködésével felépített művelődési ház ava­tó ünnepsége volt. Az egyik fiatal olyannyira belefeledke­zett a nagy forgatag csodá­latába, hogy amikor nekitá­maszkodott a falnak, még az egyik lábát felhúzta és a tal­pát is ráhelyezte az újonnan festett falra. Egy másodpercig, ha így állhatott, mert úgy el­rántották, hogy majd elvált a feje a törzsétől. Ráadásul még ki is tessékelték. Azt mondták: aki nem tud a kö­zösre vigyázni, ne is tar­tózkodjon ott. Kellemetlen kis vihar volt még akkor is, ha nyilván­valóan igazuk volt ezzel az álinélkodó fiatallal szemben. Mert érthető, nagy gonddal, munkával végezték a művelő­dési házuk építését, és azt szerették volna meg is őrizni. Azóta bizony már szélessé duzzadt a faluban végzett közös, alkotó munka. Nevet is kapott: községfejlesztés címen. A községfejlesztés már nem idegen az emberek előtt. El­képzelhető, milyen jó érzéssel gondolnak történetesen a lit- keiek a községfejlesztésre, most az esőzések beálltakor, amikor nem kell a sarat da­gasztaniuk, hanem kényelme­sen közlekedhetnek a közös erővel elkészített járdán. De minden valószínűség szerint nagy örömmel gondolnak a községfejlesztésre a somoskő- újfaluiak is, amikor a köz­ségbe vízvezetékből kapják a jó ivóvizet. Hosszú példázódásokkal iga­zolhatnánk: áldásos dolog a községfejlesztés. De szükség­telen az igazolása, mert ez a tevékenység ma már elvá­laszthatatlan tartozéka lett a falu és város életének. Csak most már az a kérdés, hogy a községfejlesztésben rejlő roppant erőt jól használjuk-e fel, nem hagyjuk-e szétfor­gácsolni, fejlesztjük-e mind­untalan, és haladunk-e tovább előre a falvak, városok szépí­téséért, az emberek életének kellemesebbé tételéért. Az elmúlt évek eredményei közismertek. Az sem ismeret­len, hogy ebben az évben 32 millió 707 ezer forint áll ren­delkezésre, csupán a mi me­gyénkben a községfejlesztési célokra. Nem kis összeg ez. Iskolai tantermek, pedagógus­lakások, strandfürdők, villany- hálózat bővítések, de ki tudná felsorolni, mi minden léte­sült belőle. Erre mind nagy szükség van. De amikor nagy lelkesedéssel megállapítjuk a szükségességét, sajnálkozással megállapíthatjuk azt is, hogy a munkában nincs olyan erő­teljes előrehaladás — külö­nösen most az őszi hónapok­ban — mint amilyen nagy az igényünk a felépítésre ki­tűzött létesítmények iránt. El­maradtunk egy kissé a mun­kával, elmaradtunk a bevételi tervekkel, csökkent a társa­dalmi munka intenzitása, de még a kiadási tervek sem ke­csegtetnek. Tanácsaink nem költik el, az elkölthető ösz- szegeket. H a meggondoljuk, hogy októbert írunk, ak­kor ezeken a fogya­tékosságokon el kell gondol­kodnunk. Jó két hónap és zárjuk az évet. És még újab­bat, gazdagabbakat kell kez­denünk. 1961 év már a má­sodik ötéves terv éve, oda már nem léphetünk adósság­gal. Amikor tehát fokozzuk erőnket az idei községfejlesz­tési tervek teljesítésére, ak­kor ez már nagymértékben előkészítése az 1961. évi köz­ségfejlesztési terveinknek. Egynéhány számadat nem lesz haszontalan annál is in­kább, hogy érzékelhetőbb le­gyen, nem gyerekjátékról van itt szó. Már elkészítették a következő esztendő, de a má­sodik ötéves terv községfej­lesztési terveit is. Ezek szerint közel 130 millió forintot for­Üj kétaknás kályha sorozatgyártását készítik elő a Tűzhelygyárban Üj gyártmánynak, a mo­dern kis bútorokhoz alkal­mazkodó kétaknás kályha soro­zatgyártása kezdődik meg rö­As első hengersor és as összes elektromos irányító berendezés megérkezett Salgótarjánba nehéz fizikai munkáját nagy­részt a gépek végzik majd. Az acélkarikákat például autó matikus berendezések emelil a hengersorra, a hengerel szalagok vastagságát is rádió izotópos vastagságmérőkkel el lenőrzik. Az új hideghenger­mű üzembehelyezésével ú, gyártmányok is jelentkeznek az Acélárugyár termelésében a dinamó és transzformátor- lemezek és rozsdamentes sza­lagok, edzett gyármányokor belül pedig a fémbevont sza­lagacélok, órarugók és borot­vapengék. A közel száznegyvenmilliói beruházással épülő salgótar jani hideghengerműnek mét csak az alapozásán dolgoz­nak. de a leendő szakmunkás­videsen a Salgótarjáni Tűz­helygyárban. Az eddigi gyár­tott tűzhelyék és kályhák hő­hatásfoka 50—60 százalék kö­zött ingadozott, az új típusú kályha hőtechnikai szempont­ból is felülmúlja elődei tulaj­donságát. A pontosabb szer­kesztés és tömítés által az új típusú kályha mintapéldányai­nak hő-hatásfoka túlhaladta a hetvenkilenc százalékot. Az öntöttvas burokkal és láng­terelő szerkezettel felszerelt, s külsőleg szépen zománco­zott, nikkelezett hályha meg­nyerte a kereskedelem szak­embereinek tetszését. Az új típusú kályha sorozatgyártá­sát most készítik elő, a gyár­tószalag szerszámozásán dol­goznak, s decemberben a két­aknás kályha már megjelenik a kereskedelmben. dítanak csak megyénkben a községfejlesztésre. Ezzel a nagy összeggel tudni kell bán­ni. Ez az összeg is mind a dolgozók szükségleteinek ki­elégítését fogja szolgálni. Hát indulhatunk ilyen nagy fel­adatok megoldására nyugodt lelkiismerettel, amikor még ez évből is hátralékaink van­nak? M ert bármilyen szépek, kecsegtetők ezek a nagyszerű kilátások, nem bomályosíthatják el te­kintetünket a jelen pillanat­ban ránkváró feladatokról. Fentebb már példázódtunk a társadalmi munkáról, annak hallatlan erejéről, a helyi erő­források kihasználásáról. A tavaszi, a nyári hónapokban a községek sokaságában di­csekedhettek is azzal, hogy a lakosság, úgymond, sereglett a munkára, ötletekkel állítot­tak be a tanácsházára, egy- egy feladat megvalósításához. Ma talán ezek az emberek nincsenek a falvaikban? Ma, amikor az utolsó „hajrában” a legnagyobb szükség volna minden erőre? A hiba in­kább ott keresendő, hogy a munka előkészítésénél, a mun­ka jelentőségének ismerteté­sénél, a jó munka elismeré­sével elkényelmeskedtek egy kissé tanácsaink. Igen a ta­nácsaink, mert a községfej­lesztéssel járó gond oroszlán- részét tanácsainknak osztotta ki a kormány. Nekik kell megoldani, kezdeményezni minden ezzel járó feladatot. Az egy másik kérdés, hogy ebben a munkában a leg­messzebbmenő segítséget kell várni a Hazafias Népfronttól, más tömegszervezetektől, és nem utolsósorban a párt alap­szervezetektől. A zt igazolni sem kell, hogy a dolgozók szé­les tömegei képesek feltárni a népgazdaságban rej­lő, a gazdaság fejlődésének és az életszínvonal emelésé­nek meggyorsításában haszno­sítható hatalmas tartalékokat, E vonatkozásban a község­fejlesztés, ha nem is minden, de igen jelentős. És a lakos­ság kész mindenkor a tevé­kenységre. Mátranovákon egy utca sártalanításán részt vett a fél falu. Mert a tanács gon­dosan előkészítette, hogy a lakosság felismerje a munka jelentőségét, saját érdekének tartsa a végrehajtását és lel­kesedjen érte. S lelkesednek is, csak is­merjék meg a tennivalót. Is­mertessük tehát és ne fukar­kodjunk az elismeréssel azok: felé, akik szívesen, példamu­tatóan élre lépnek a mun­kában. A községfejlesztés egy-egy község lakosságának közös ér­dekét szolgálja. Minden dol­gozó jól jár, ha elvégzik az; ez évre kitűzött feladatokat.. Már a hagyományhoz híven,, ha lelkes szószólója marad a tanács a szép munkának, nemi is lesz elmaradás és fellel­kesedve az eredményeken, in­dulhatunk a második ötéves: tervünk által még szebb, gaz­dagabb célkitűzések megvaló­sítására. Bobál Gyula Ilyen lesz az új elektromos lágyítókemence Megkezdték az új széngyalu beszerelését KÜLFÖLDI SZAKEMBEREK SEGÍTENEK A SZERELÉSI MUNKÁLATOKNÁL Már hírt adtunk arról, hogy a Budapesti Ipari Vásáron bemutatott nyugatnémet gyártmányú úgynevezett Löb- be-féle széngyalut a Nehéz­ipari Minisztérium megvásá­rolta, s azt használatra a Nógrádi Szénbányászati Trösztnek adta át. Az új széngyalu — amelynek előnye az, hogy vékonytelepű szén­ben, frontfejtésen lehet kivá­lóan alkalmazni — megérke­zett Mizserfára, ahol Gusztáv lejtősaknában Il-es telepi szénben szerelik majd be. Hétfőn reggel két nyugat­német szakember, két gépész- technikus érkezett Mizserfára, hogy megkezdjék a nagyszerű széngyalu beszerelését. A ter­vek szerint a gépet először a külszínen szerelik be, s csak próbaüzemeltetés, próbajára­tás után szállítják le a bá­nyába. Az új széngyalu át­lagosan 70—90 centiméter vas­tagságú szénmezőben dolgo­zik majd, egy 160 folyómé­ter hosszúságú frontfejtésben. Megjegyzendő, hogy a gép 300 folyóméter hosszú frontfejtés­ben is tud üzemelni. Bár a szénmedencében el­sőnek alkalmazott széngyalu egyelőre számtalan kérdőjelet állít a tröszt és a bánya mű­szaki vezetői és dolgozói elé, annyi előre is biztosra ve­hető. hogy a gép nagyszerű teljesítményre lesz képes. Az egy hónapos kísérleti idő a ma még kérdőjelnek számító problémákat megoldja, s a mintegy 5 millió forint ér­tékű gép rövidesen teljes ka­pacitással dolgozhat az új frontfejtésben. gárda képzése máris megkez­dődött. A gyár szakszervezeti bizottsága és a művelődési otthon vezetősége megszervez­ték a Vasas Akadémia hen­gerész tagozatát, amelyen a korszerű technológiával és tel­jes automatikával dolgozó hengersorok szakmunkásait oktatják. A Vasas Akadémia hengerész tagozatán az új hi­deghengermű üzembehelyezé­sével megjelenő új gyártmá­nyok tulajdonságaival és tech­nológiájával is megismerked­nek a hengerész tagozat részt­vevői. A Vasas Akadémia hengerész tagozatán — ame­lyen a régi hengermű szak­munkásai közül kilencven- hárman vesznek részt — már megtartották az első előadást. Az akadémiának több érett­ségizett fiatal hallgatója is van. A hengerész tagozat résztvevői ott lesznek az új hengersorok szerelésénél és az első üzemi próbáknál is. Nagy Ferenc Az új csarnok beépítésre kerülő 20 hengeres automata­vezérlésű berendezése Az új salgótarjáni hideg- hengermű építésén már az utolsó vascölöpöket verik a hideghengermű csarnokának alapozásánál, s még az év végéig tető alá kerül a vas- szerkezetű nagy csarnok is. Kedd reggelig pedig mint­egy harmincnégymilliós ér­tékben megérkezett az új hi­deghengermű első henger­sora és összes elektromos irá­nyító berendezése is Salgó­tarjánba. A mostanáig is­mert legmodernebb henger­sort külföldi cég szál­lította a Salgótarjáni Acél­árugyár részére. A henger­sor teljesítményére jellemző, hogy percenként négyszázöt­ven méter segességgel hen- gerli majd az acéllemezeket, a régi hengermű berendezé­seinek harminc méteres se­bességével szemben. Két ilyen hengersor dolgozik majd az új hideghengerműben, s éven­ként negyvenötezer tonna hi­degen hengerelt áru termelé­sét biztosítják. Üzembehelye­zésükkel évenként hetvenöt- millió forint értékű import megtakarításához segítik áz országot, s a hideghengermű üzembehelyezésére beruházott közel száznegyven millió forin­tot négy és félév alatt, tehát már a második ötéves terv végéig megtérítik. A hideghengerészek eddig

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom