Nógrádi Népújság, 1960. október (16. évfolyam, 79-87. szám)

1960-10-19 / 84. szám

NÖGRÄDT NÉPÚJSÁG 1960. október 19. Aktívacsoportok a termelőszövetkezetekben Pártunk VII. kongresszusa azt a feladatot határozta meg számunkra, hogy gyor­sítsuk meg falun a szocializ­mus építését. E határozat végrehajtása új helyzetet te­remt falun. A kongresszus óta a ba­lassagyarmati járás arculata is megváltozott. A termelő­szövetkezeti tagság száma hatszorosára, a tsz-ek föld­területe több mint négy és félszeresére nőtt. A járás 26 községéből 21 termelőszövet­kezeti község és így a já­rás szántóterületének mint­egy 75 százaléka a szocialis­ta nagyüzemekhez tartozik. Ez a fejlődés igen nagy feladatok elé állítja falusi pártszervezeteinket. Azt kö­veteli tőlük, hogy sokkal konkrétabban foglalkozzanak a termelés problémáival, se­gítsék elő a helyes munka- szervezést, a termelés növe­lését. A termelési feladato­kon túlmenően foglalkozni- ok kell a község politikai, kulturális életével, a dolgo­zók ilyenirányú igényeinek kielégítésével és még sorol­hatnánk tovább. Mindez azt jelenti, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezésével nő a falusi pártszervezetek sze­repe és feladata. Hogy pártszervezeteink a megnövekedett feladatokat el tudják látni, ezért a Poli­tikai Bizottság 1960 április 12-i határozata kimondja, hogy A TSZ PARTSZERVEZETEK mellett pártonkívüli aktivá kát kell létrehozni. Párt- szervezeteink e határozat megjelenése után összesen mintegy 40 fővel létrehozták az aktívacsoportokat, azon­ban nem eléggé értik an­nak szükségességét. Mindenekelőtt azt kell látni, hogy pártunk célkitű­zéseit a tömegekre támasz­kodva, a tömegek megnyeré­sével, meggyőzésével való­sítja meg. A széles dolgozó tömegek bevonásának és mozgósításá­nak eszköze, formája a tsz pártszervezetek mellett létre­hozott aktívacsoport. Mint­egy állandó összekötő az a tsz pártszervezet és a tsz tagság között. A munka ered­ményessé tétele érdekében az aktívacsoportot rendszeresen tájékoztatni kell a párt poli­tikájáról, a tsz előtt álló legfontosabb feladatokról. A tájékoztatás legyen rendsze­res és színvonalas, ismertes-' sük meg az aktívacsoport tagjaival a tsz gazdasági helyzetét, a legfontosabb cél­kitűzéseket. Helyes az a gya­korlat, amit a patvarci és még néhány pártszervezetünk folytat, hogy az aktíva tag­jait meghívja az alapszerve­zet taggyűlésére is, amikor a tsz ügyeit, feladatait tűzik napirendre. Az szükséges, hogy minden nagyobb munka megkezdése előtt, mint pél­dául az aratás, vagy jelen­leg az őszi betakarítás és vetés, hívjuk össze az aktí­vacsoportot és beszéljük meg velük a feladatokat, kérjük ki véleményüket és javasla­taikat a munka jobb meg­szervezéséhez. Ezen keresz­tül több tsz tagot vonunk be a közösség ügyének inté­zésébe. Az aktíva tagjai igen nagy segítséget tudnak ad­ni a tsz vezetőségének, azon keresztül, hogy PÉLDAMUTATÁSUKKAL, felvilágosító munkával moz­gósítják a tagságot a munká­ra. Feladatuk az aktíva tag­jainak, hogy a tsz tagság kö­rében hirdessék a párt poli­tikáját, tájékoztassák a dol­gozókat a legfontosabb poli tikai kérdésekről, a nemzet­közi helyzet legfrissebb ese ményeiről. A tagság helyes­lésével találkozott Nógrád marcalban, Patakon és más­hol, ahol a tsz tagságot tá­jékoztatták most például az ENSZ közgyűléssel kapcsola­tos kérdésekről. Igen fontos feladat a tsz tagság egységé nek az erősítése. Még sok helyen tapasztalható, hogy a tsz-en belül nem azt veszik figyelembe, hogy kinek meny­nyi munkaegysége van, mennyit dolgozik a közössé­gért, hanem korábbi hely­zetéből indulnak ki, hogy középparaszt volt-e, vagy szegényparaszt. Meg kell mondani, hogy ebben jórésze van az ellenség tevékenysé­gének is, mert érdeke, hogy a tsz tagságát ilyen módon nyugtalanítsa, szítsa az el­lentéteket. Hogy az aktíva tagjai mi nél eredményesebben tudják munkájukat végezni, szüksé­ges, hogy a pártszervezet vonja be őket a pártoktatás- ba, ezáltal emelje politikai műveltségüket. Az aktívák jelentős része jelentkezett is, mert érzi annak szükséges­ségét. A feladat tehát igen sokrétű. Pártszervezetein­ken múlik, hogyan tudják e sokrétű feladatot összehan­golni és az aktívák bevoná­sával minél eredményeseb­ben megvalósítani. Most a legfőbb tennivaló A MUNKAFEGYELEM JAVÍT ÄSA hogy idejében el tudják vé­gezni tsz-eink a betakarítás és az őszi vetések nagy munkáját. Nem kevesebbről mint arról van szó, hogy be kell takarítani ez évi mun­kánk jórészének gyümölcsét és a vetéssel pedig biztosíta­ni kell az ország jövő évi kenyerét. Ez azt követeli a tsz tagjaitól, hogy valameny- nyien vegyenek részt a munkában, mert ezen munkák késése következtében jelentős mennyiségű termény mehet tönkre és nagymértékben csökkenhet a jövő évi ter­més is. »II IMIIM Két újabb KISZ brigád alakult az Acélárugyárban A téli időszakban a tsz tagságunk nevelése kerül előtérbe. A hosszú esték jó alkalmat jelentenek, hogy különböző politikai és szak­mai kérdéseket megbeszél­jünk a termelőszövetkezetek tagjaival. Sok még a tenni­való a tsz tagság nevelése terén, mert azzal, hogy a parasztok beléptek a terme­lőszövetkezetbe, gondolkodá­suk még nem változott meg. Az a feladat, hogy növeljük a közösségi szellemet, a kö­zös gazdaságba vetett bizal­mat, a tsz tagság és vezető­ség közötti megértést. Az aktívacsoportok mun­kájának javítása, a termelő- szövetkezetök erősödésében, a terméshozamok növekedésé­ben kell, hogy megmutat­kozzon. Falusi pártszerveze­teink ennek a munkának jó elvégzésével járulnak hozzá a VII. kongresszus határoza­tainak végrehajtásához. A decemberben sorra ke­rülő KISZ kongresszus tisz­teletére a fiatalok nagy len­dülettel, akarással készülnek minden területen. Legfonto­sabb mégis az, hogy az egyes üzemrészek sikeresen befejez­zék a negyedéves és az éves tervüket. Ezért dolgoznak és ezért követnek el mindent az ifjúsági KISZ-brigádok. Az elmúlt napokban két újabb brigád alakult az Acélárugyárban. Az egyik a hideghengermű szalagedző üzemrészében, az órarugó gyártásnál 6 fővel. A másik a gazdasági szerszámgyár C- üzemében az esztergályosok­nál 9 fővel. Áz órarugó gyártást végző brigád vállalásában szerepel az, hoev havonta 35 ezer fo­rint értékű rugót gyártanak terven felül, az anyaggal ta­karékoskodnak, minőségi munkát végeznek és selejt nélkül dolgoznak. Az esztergályos,, brigád vál­lalta a negyedéves terv 125 százalékra való selejtmentes teljesítését, a reájuk bízott gépek szocialista megőrzését, 5 ezer forintos újítás beve­zetését és a KISZ keretén be­lül egyenként 25 óra társa­dalmi munka végzését. E két fentemlített brigád igen fontos területen dolgo­zik. Egyrészt az órarugó gyártása komoly, körültekintő és speciális munkát követel. Másrészt az esztergályos bri­gád jó vagy rossz munkája befolyásolja a csavarüzem­nél folyó gyártási folyamato­kat, különösen, ha figyelembe vesszük azt, hogy ezen a terü­leten még sok a tennivaló. Az üzemrész munkája előbb­re is viheti, de gátolhatja is a vállalat tervteljesítését, mivel elég rövid • idejű múlt­ra tekint vissza a profil a vállalatnál. Javítani kell a munkánkon, — így vélekednek a Karancskeszi Gépállomás fiataljai A Karancskeszi Gépállo­más KISZ-szervezetének 16 tagja van. Most volt vezető­ségválasztó ülése, s a cso­port új titkára Zsédely László, gazdasági felelőse pe­dig Fodor Etelka lett. Eddig bizony nem sok di­csőséget emlegethetnek a gépállomás fiataljai, mert pél­dául idős Baranyai János, aki 54 éves ember, a tulaj­don fiát is szégyenbe hozta ebben az esztendőben. Ta­vasszal ugyanis kijelentette a fiatalok előtt: valamennyiőíöket kiforgatlak a barázdából. Azt mondta Fodor Etelka, hogy ez „sajnos” így lett, mert az „öreg” éves tervét körmös traktorával is 127 százalékra teljesítette szep­tember közepéig. Bizony az ifj. Baranyainak, aki március­ban j^tt vissza a traktoros iskoláról, a jelenlegi 70 szá­zalékával nagyon igyekeznie kell, hogy méltó legyen ap­jához. De igyékezine kell a többi fiataloknak is, bár van közöttük néhány kivétel is. A fiatal Pólyák Sándor például éves tervét 298 százalékra teljesítette ed­dig, s jó eredményeket érne el következetes szorgalmával Dropcsa József is, de egy- egy dekádban végzett „haj­rája” után szinte egy szal­maszálat sem mozdít. Megszervezték a november 7-i ünnepség előkészítését Salaótariánban Veszelka István Már megtartotta első ülé­sét a november 7-ét előké­szítő operatív bizottság. A városi pártbizottság ál­tal irányított bizottságban ■ különféle helyi társadalmi I szervek képviselői első ülésü­kön megszabták egymás kö­zött az egy-egy emberre jutó feladatokat. Rövidesen kidolgozzák az ünnepség programját is, meg­hívják a hagyományokhoz híven a fővárosi művészek ama csoportját, akik ez al­kalomból szórakoztatják majd a Nagy Októberi Szocialista Forradalmat ünneplő megye- székhely dolgozóit. Cigánytiatalokat is segítenek az ifjúságvédelmi bizottság tagjai Szendehelyen Szendehely községben a he­lyi ifjúságvédelmi bizottság irányításával az államhatalmi és társadalmi szervek rész­letes programot dolgoztak ki a cigányfiatalok helyzetének javítására. Különösen sok probléma volt a községben a cigány ta­nulók körében. A hibák ki­javítására meghívták a cigá­nyok képviselőit is az ifjú­ságvédelmi bizottság üléseire, ahol alapos, meggyőző mun­kával beszélték meg a fel­adatokat. A cigányok köré­ben még meglevő anyagi problémák leküzdésére meg­szervezték a tanulók iskolai tanszerekkel történő megse­gítését. A rászorult cigány tanulóknak füzetet, könyvet, írószereket adnak, a tantestü­let tagjai pedig felváltva, az iskolai munkán kívül is kor­repetálással segítik a cigány tanulók tanulmányi eredmé­nyének javítását. Az ifjságvédelmi bizottság gondot fordít az idősebb ci­gány és egyéb fiatalok prob­lémáinak megoldására is. Megszervezték az iskolát végző cigány fiatalok mun­kába állítását, rendszeresen törődnek azzal is, hogy ke­resetüket a- fiatalok helyesen használják fel, szabad idejü­ket is ésszerűen, hasznosan töltsék el. A BERUHÁZÁSI TEVEKENYSEG FÉNYÉI £S ÁRNYAI - TANULSÁGOKKAL I. Eredményes hulladékgyűjtés A Pest-Bács-Nógrád megyei MÉH Vállalat harmadik ne­gyedévi tervét túlteljesítette. Vasból 450, fémből 20, papír­ból 51, rongyból 41 vagont gyűjtöttek. A begyűjtött toll értéke 1 560 000 forint, a nyersbőré pedig 1 200 000 fo­rint. Az elmúlt három hónap alatt a vállalat összesen 22 millió forint értékű hulladé­kot adott át a népgazdaság­nak és ezzel negyedévi ter­vét 123 százalékra teljesítette. Nógrád megye 71 vagon vasat, 10 vagon papírt és 6 vagon rongyot adott át a MÉH-nék. Az elért jó ered­mény elsősorban a lakosság­nak tulajdonítható, amely ahelyett, hogy a hulladékot a szemétbe dobta volna, be­szolgáltatta a MÉH-telepek- nek. A lakosságon belül az iskolák tanulói voltak nagy segítségére a MÉH-nek a hul­ladékgyűjtésben. Jellemző a lakosság közre­működésére, hogy Nógrád megyében a vas- és rongy- hulladék mintegy 90 százalé­kát a lakosság gyűjtötte, an­nak bizonyságául, hogy egyre többen vannak, akik megér­tik, mit jelent népgazdasá gunknak, egyre fejlődő ipa­runknak a hulladékgyűjtés, amellyel az ország sok mil­lió devizaforintot takarít meg. Hogyan gyümölcsöznek beruházásaink ? Tanácsi szerveink évről évre nagyobbb összeggel gaz­dálkodnak megyénk gazdasá­gi, szociális és kulturális fej­lesztése érdekében. A beru­házásokra és felújításokra fordított összeg ebben az év­ben is meghaladja az egy- harmadát annak, amennyit megyénk valamennyi ipari vállalata, szerve és intézmé­nye a fejlesztésre fordít. Az a százmillió forint körüli összeg, amely ebben az év­ben a megyetanács rendel­kezésére áll, nemcsak új tan­termeket, egészségházakat, kulturális intézményeket je­lent a megye lakossága szá­mára. de egyben nagy felelős­ség is a felhasználás, a ha­táridőre történő kivitelezés, gazdaságos beruházási munka tekintetében. Ezt a nagyfontosságú mun­kát — számításba véve, hogy a beruházási összeget tovább növelik a községfejlesztési alapok és egyéb pénzeszkö­zök — az év mostani szaka­szában különös figyelemmel kísérni, az eredményekből és hiányosságokból levonni a ta­nulságot, úgy gondoljuk, mind a tanácsi szervek, mind a kivitelezők számára igen hasznos. JAVULT A MUNKA, A SZEMLÉLET, DE ... A Zagyva II., a Zagyvapál- falvi Üveggyár új üzemrészé nek határidőre történő elké-! szülése nyomán a megyei ta­nács és a vele együttműködő kivitelező vállalatok is szo­cialista szerződést kötöttek még ez év elején. Ebben kö­telezettséget vállaltak arra, hogy a lakásokat, tantermeket és egyéb más fontos létesít­ményeket határidőre, illetve határidő előtt elkészítik. Kétségtelenül megállapít­ható, hogy annak a kialakult kedvező légkörnek nyomán, amelyben a szocialista szer­ződés is létrejött, egyik leg­fontosabb eredménye, hogy a tanácsi beruházások ebben az évben lényegesen jobban valósulnak meg, mint 1959- ben, vagy az azt megelőző években. A szocialista szer­ződésben vállalt kötelezett ségnek megfelelően egy sor lakás készült el határidő előtt, mi több, a megyei Építőipari Vállalat ebben az évben eddig már 14 lakással adott át többet Salgótarján­ban, mint azt tervezték. Az év végéig 28 tervenfelüli la kás elkészülése várható. És ez a korábbi évek tapaszta­latai után nagy szó! De el­készült a tanév megnyitásáig egy sor új iskolai tanterem is," bár az elsőrendű népgaz­dasági érdeket képviselő ter­melőszövetkezeti beruházások az iskolai munkákat bizonyos mértékig hátráltatták. El- (mondható az is, hogy ebben az évben a tanácsi ipari vál­lalatok is nagyobb gondot fordítottak a beruházási te­vékenységre, mint azt koráb­ban tették. Annak ellenére, hogy a be­ruházási tevékenység javult, a beruházó és kivitelező vál­lalatok szemlélete is jobb, mint azelőtt volt, nem mehe­tünk el szó nélkül azok mel­lett a hibák mellett, amelyek jó részét tervszerűséggel, na­gyobb gondossággal, a terve­zők, kivitelezők és beruházók jobb együttműködésével ki­küszöbölhették volna. ...SÚLYOS LEMARADÁSOK FONTOS BERUHÁZÁSOKNÁL Tények bizonyítják fenti állításunkat. Legszembetűnőbb az egészségügyi beruházások­nál kialakult káros helyzet. Salgótarjánban, a 4-es jelű épületben már az elmúlt év­ben átadhatták volna az új, nagyon is szükséges gyógy­szertárai. A helyiség kész, de további anyagi fedezet hiányában immár második éve üresen áll a helyiség. Ha­sonló a helyzet Kisterenyén, ahol már ez év áprilisában szintén működnie kellett volna az új gyógyszertárnak. A palotási gyógyszertár épü­lete immár három éve áll be­fejezetlenül. Magyarnándor- ban új orvosi rendelő és la­kás készült el, még ma sem üzemeltetik, csakúgy, mint a több mint 2 millió forintos beruházási összeggel épült berceli szülőotthont, amely egyébként teljesen elkészül­ve már szolgálhatná nemes hivatását. De folytathatnánk a felso­rolást a mátrakeresztesi is­kola építése körül kialakult áldatlan helyzettel. Meg kell említsük a salgótarjáni 75 személyes óvodánál tapasztalt huzavonát, súlyos lemaradást, amely már odavezet, hogy a végrehajtó bizottság által hozott határidőt, december 31-et sem tudják betartani, s így az ez évre betervezett 1,4 millió forintból 1960 végéig alig 900 000 forintot használ­nak csak fel. Sokan joggal kérdezik, hogy miért húzó­dik el a Forgách-patak sza­bályozása, illetve befedése, miért készítették a 21-es mű- út építése során olyan hidat az Üveggyár mellett, amely a távlati tervekbe egyáltalán nem illik bele? A Forgách- patak befedése Salgótarján úthálózata rekonstrukciójá­nak egyik feltétele, de ez a munka már a kezdet kezde­tétől magán viseli a tervsze- rűtlenség összes jegyeit. Nem hinnénk, hogy akadna még egy olyan és annyira fontos beruházás, mint a sal­gótarjáni új kórház építése Ez az a létesítmény, amely megyénk valamennyi lakóját érinti, s innét fakad az az ér­deklődés, figyelem, amellyel az itt folyó munkálatokat kí­sérik. A napokban végzett számítások szerint a kórház ez évi építésére előirányzott 10,4 millió forintból mintegy 6 millió forint már nem ke­rül beépítésre. Hozzátehet jük mindjárt, hogy ezért a legsúlyosabb felelősség a ter­vező irodát terheli! AMIT A VÁMON IS, RÉVÉN IS ELVESZTENEK A beruházásoknál tapasz­talható lazaságok, hibák, rossz kooperáció nemcsak közvetlenül érinti kedvezőt­lenül a lakosságot azzal, hogy ezék a létesítmények nem kerülnek határidőre a lakos­ság szolgálatába. Károsan hatnak úgy is, hogy gyengí­tik a népgazdaság anyagi erőforrásait, az előirányzaton felül kötnek le pénzt, anya­got, munkaerőt. Sőt,' tovább- menve úgy is érintik ezek a lemaradások megyénk anyagi erőforrásait és a lakosság ér­dekeit, hogy a határidők le­járta után a beruházóknak saját eredményük terhére büntető kamatot kell fizet­niük. A Beruházási Bank megyei fiókjánál már egész tetemes listát tesz ki azok­nak a berházóknak sora, aki­ket ilyen kamat megfizetésé­re köteleztek. A listán is meg­lehetősen „élenjáró szerepet” tölt be a megyei tanács. Az év kilenc hónapjában a bün­tető kamat máris megköze­líti a 400 ezer forintot. A sóshartyáni nevelő otthon építésénél például már több a büntető kamat, mint amennyi pénz az egész léte­sítmény kivitelezésére rendel­kezésre áll! E hibáik okairól, a kivezető útról' lapunk legközelebbi számaiban szólunk. Balogh Gyula, Somogyvári László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom