Nógrádi Népújság, 1960. október (16. évfolyam, 79-87. szám)
1960-10-12 / 82. szám
^ILAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZÜRET Népújság \S MSZMP NÓGRAD M KG VII BIZOTTSÁGA *8 A MEGYEI TANÄCS LAPJA XVI. ÉVFOLYAM, 82. SZÁM. ARA: 60 FILLÉR 1960. OKTOBER 12. Meg kell gyorsítani az őszi mezőgazdasági munkákat Ohtatási rentlszeriinh tovább fej lesz- tésének irányelveit vitatták meg Hétfőn délután 4 órakor ^ került sor a Salgótarjáni Acélárugyár Művelődési Otthona nagytermében oktatási rendszerünk továbbfejlesztéséről szóló irányelvek vitájára. A vitát Lugosi Jenő elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt központi bizottsága tudományos és kulturális osztályának a munkatársa vezette. Igen nagy érdeklődés nyilvánult meg a vita iránt Részt vettek szülők: apák, édesanyák egyaránt. Nagyon sok üzemi dolgozó a munkahelyről egyenesen a művelődési otthonba ment, hogv részt vehessen a vitán. Részt vett igen sok műszaki dolgozó is. A vita során erősen hangsúlyozták a felszólalók a politechnikai oktatás szükségességét. Megmutatkozott az is, hogy a politechnikai oktatás elősegítése érdekében javítani kell az iskola és az üzem kapcsolatát. Ezzel kapcsolatban a résztvevőik között jelenlevő pedagógusok fejtették ki véleményüket. Az Acélárugyárban megrendezett oktatási rendszerünk továbbfejlesztését szolgáló irányelvek vitája azt mutatta, hogy üzemi dolgozóink is nagy érdeklődéssel tanulmányozzák az irányelveket. (MTI foto.) Fehérvári Ferenc felvétele. 'oOO-OOO-OO O OOOOO-ChO-O-OOOOOO000-0OOAOOOOOOC ooooooooooooooooooooooooooooo Kéthónapos előny a% Erőműben KÖZEL 2000 TONNA SZENET TAKARÍTOTTAK MEG A Salgótarjáni Erőmű kazánjainak és gépegységeinek szokásos évi nagyjavítása közben eddig már 8 kazánnál 15 napos előnyre tettek szert a kazánkőművesek és szerelőlakatosok. A határidőnél előbb megindult turbinák sok százezer KW-óra villamosenergiát szolgáltattak az országos hálózatba. A megjavított kazánokkal a terve<- zettnél sokkal nagyobb hőhatásfokot értek el a fűtők, így már az év első felében átlagosan 150 kalóriával csökkentették az 1 KWó engergia előállításához szükséges szénmennyiséget. Az év elmúlt kilenc hónapjában 1 KWó energiát a tervezetthez viszonyítva 60 kalóriával kevesebb hő felhasználásával állítanák elő. A fajlagos kalóriafogyasztás eddigi eredménye az év elején tett vállalás alatt is van. A gépegységek határidő előtti üzembehelyezésével, a kazánok hatásfokának jobb Csökkentett munkaidőt vezetnek be megyénk két Üveggyárában 36—40—42 ÓRÁS MUNKAHÉTBEN DOLGOZNAK AZ ÜVEGESEK Népgazdaságunk erősödése, dolgozóink munkája újabb lehetőségeket nyitottak arra, hogy a nehéz fizikai munkát igénylő és az egészségre ártalmas munkahelyen dolgozó munkások munkaidejét csökkentsék. Ennek az intézkedéseknek a keretében a Salgótarjáni Üveggyárban az összes dolgozóknak 1 mintegy 60 százaléka részesül ebben a juttatásban. Október 1-től kezdve az automata üveggyártó gépeken már 42 órás heti munkaidőben dolgoznak. Október végefelé ezt a kedvező intézkedést kiterjesztik a többi dolgozókra is Minden üveges, kikós és a hozzá beosztott, betanított és segédmunkás a jövőben egy héten csak 42 órát fog dolgozni. Ettől kedvezőbb lesz a helyzet a festődében, ahol a munkaidő heti 40 óra lesz. A ballongyártóknál és a savval dolgozóknál a 36 órás munkahetet vezetik be. A csökkentett munkaidőre való áttérést az érintett munkahelyeken a dolgozók nemcsak elismeréssel fogadták, de törekednek arra is, hogy ez az áttérés ne járjon a termelés átmeneti visz- szaesésével, hiszen a csökkentett munkaidő mellett változatlan marad az eddigi bérszint. Ugyanakkor azonban több mint 100 új dolgozót is alkalmaznak majd az Üveggyárban. A munkaidő csökkentésére vonatkozó intézkedés a Zagy- vapálfalvi Üveggyár dolgozóit is érinti. A gyár gépüzemében és keverőüzemében már korábban csökkentett munkaidőt vezettek be. Most a csiszolóban, a samottműhelyben és más munkahelyeken is bevezetik a csökkentett munkaidőt. kihaszánlásával és az országos teherelosztó nagyobb igényei következtében az erőmű dolgozói eddig több mint 10 KWó villamosenergiával adtak többet az országos hálózatba, mint amennyit szeptember végéig a tervük előírt. Ezzel kéthónapos előnyt szereztek az éves terv teljesítésében, és a jelentős munkasikerek közben közel 2000 tonna szenet takarítottak meg . az Erőmű kazánfűtői, gépkezelői. Szeptemberi teljesítményük még kimagaslóbb, még gazdaságosabb lenne, ha jobb minőségű szenet kapnának a rónai bányászoktól. Egész évi munkájuk értékét külön növeli az a tény, hogy az eredményeket egyetlen baleset nélkül érték el. 27.700 forinttal nagyobb a kertészet jövedelme a tervezettnél Nádújfaluban az Aranykalász Termelőszövetkezetben olyan' tervet készítettek az idei esztendőre, hogy az biztosítja: a fiatal termelőszövetkezet már a közös gazdálkodás első esztendejében is jelentős mennyiségű árut ad az államnak, semmivel sem kevesebbet, mint a község annak idején adott, mikor a szövetkezeti gazdák egyénileg dolgoztak. A termelőszövetkezetben az idén igen jól bevált a ker- . tészet. Éppen ezért azt tervezik, hogy a következő gazdasági évben is foglalkoznak kertészeti növények termesztésével, mert az jelentős jövedelmet hoz a termelőszövetkezetnek és nagymértékben hozzájárulnak a környék ipari lakosságának zöldségellátásához. Az öt holdas kertészetre, a kertészetben termelt növényféleségekre a termelő- szövetkezet szerződést kötött a MÉK-kel. A legtöbb növényféleségből azonban nagyobb mennyiséget adott át, mint amennyi a korábban megkötött szerződésben szerepei. így a 34 ezer forint helyett, amelyet a terté- szet jövedelmeként terveztek nem kevesebb mint 61 700 forintot kaptak a szövetkezetiek a kertészeti növényekért. Jelentős öszeget, mintegy 70 ezer forintot jelent a termelőszövetkezetnek a burgonya is, mert 800 mázsára szerződést kötöttek a MÉK-kel; Növeli a termelőszövetkezet áruértékesítését és pénzjövedelmét az államnak átadott gabona és a közeljövőben leadásra kerülő hízottsertés és szarvasmarha is. A termelőszövetkezetben nem a legjobb termést hozott a gabona, mert az apróbb parcellák talajereje a legkülönbözőbb volt. Az Aranykalász Termelőszövetkezet azonban így is 150 mázsa búzát és 100 mázsa rozsot adott az államnak, amellett, hogy a termelőszövetkezeti gazdák is megkapták a járandóságukat. Az állattenyésztés fejlesztésével párhuzamosan növekszik majd a leadásra kerülő hízóállatok száma is. A termelőszövetkezet azonban már az idén 20 darab hízottsertést és 17 hízómarlpt ad az államnak, ezzel is könnyítenek a húsellátáson. Azonban jól jön a termelő- szövetkezetnek is a munkaegységrészesedés alakulásánál a hízóállatokért kapott pénz. A termelőszövetkezetben természetesen a továbbiakban tovább növekszik az állathizlalás, ez az államnak és a termelőszövetkezetnek egyaránt hasznos árutermelési ág. Megyénkben az idei év s így az ősz is, sokban különbözik a korábbiaktól. A megye szántóterületének jelenleg már több mint 74 százaléka tartozik szocialista szektorokhoz. Á termelőszövetkezetekben a betakarítást, vetést a múlt évinek többszörösén kell elvégezni. S tegyük hozzá, a legtöbb termelőszövetkezetben még kisüzemi módon, sok ezer kisparaszti iparcelláról. S utána kialakítani^—50 kh-as nagyüzemi táblákat. S ez utóbbi nemcsak gazdasági, hanem po'itikai jelentőséggel is bír. A parasztságot a múlthoz visszahúzó mezsgyék végleges megszűnése egy lépést jelent előre a szocialista nagyüzem megvalósítása útján. Megváltozik a tsz parasztság gondolkodásmódja és jövőre gazdaságosabb, jövedelmezőbb lesz a termelés. az idei őszi munkák egyik sajátossága, hogy a vetéssel lényegében megkezdjük a második ötéves terv végrehajtását. Ezek a körülmények: a kisparaszti parcellákról történő betakarítás, az őszi munkák nagy volumene, a második ötéves terv végrehajtásának kezdete — fokozott szervezést, nagyobb felelősséget igényel. Elsősorban a termelőszövetkezet vezetőitől, szakembereitől, de a párt és tanácsi szervektől is. Nem mindegy, hogy a termelőszövetkezetek mikor vetik el a mintegy 24 100 kb őszi búzát. Tudományos kutatások és az állami gazdaságok tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a megyénkben a legmagasabb termés akkor várható, ha október 25-ig földbe kerül a vetőmag. A tapasztalatok azt is bizonyítják, hogy a vetés időpontja jobban befolyásolja a termés alakulását, mint az elővetemény. Gyakran találkozunk termelőszövetkezeti vezetőkkel, esetenként szakemberekkel, akik idegenkednek a búza után, vagy egyéb kalászosok után történő vetéstől. Inkább megvárják a későn beérő kukorica betakarítását, a sokáig elhúzódó cukorrépa kiásását, s utána — mondván, jó elővetemény — akarnak jó magágyat készíteni és vetni, esetleg novemberben. Arra nem gondolnak az így vélekedők, hogy az átmeneti időszakban, mely jellemző megyénkre, nem lehet ragaszkodni minden írott szabályhoz. Vonatkozik ez az előveteményekre is. Persze találkozunk más indokkal is, melyek Pató Pál módjára bizonygatják, hogy ráérünk, s még nincs elkésve a vetés. Azonban ha megnézzük a tényeket, nem lehetünk el'bi- zakodottak. Az őszi kalászosoknak mindössze 55 százalékát vetették el. s október 25-ig nem egészen két hét alatt 26 000 kh-at kell elvetni termelőszövetkezeteinknek. A párt és a tanácsi szerveknek. a gépállomásoknak, termelőszövetkezeti vezetőknek és szakembereknek az a feladata, hogy a betakarítást és a vetést úgy szervezzék, hogy időben földbe kerüljön a vetőmag. Minden más munkát alá kell rendelni a vetés gyors befejezésének. Egyetlen vezető, vagy szakember sem lehet közömbös a kérdésben. A tavaszi és nyári tapasztalatok azt bizonyítják, hogy bár szűkösen van munkaerő, de a munkák zömét jó szervezéssel időben el tudták a termelőszövetkezetek végezni. Az aratást rövidebb idő alatt, a cséplést korábban fejezték be, mint eddig bármikor. Az őszi betakarításnál azonban sok termelőszövetkezetben közömbösség, szervezetlenség tapasztalható. Sok helyen a közös munka rovására, csak a háztáji betakarítását végzik. Ez is fontos. Azonban a helyes az lenne, ha mindkettőt végeznék. A háztáji betakarítása mellett biztosítanák a betakarítást oly mértékben, hogy a traktorok folyamatosan készíthessék elő a talajt a vetés alá. Meg kell osztani a rendelkezésre álló kézi és fogaterőt. A munka meggyorsítása érdekében több családtagot kell bevonni a betakarítási munkába. Ha szükséges, az aratási munkáknál alkalmazott ösztönző premizálási módszerek alkalmazásával. Éhhez a termelőszövetkezeti vezetőknek adjanak több segítséget a párt és tanácsi szervek, a Hazafias Népfront, a nőtanács és a KlSZ-szervezet. Nagyon helyesen találták meg az összhangot az őrhalmi Hazafias Népfront Tsz- ben, ahol a háztáji betakarítása mellett naponta 1000— 1500 zsák burgonyát szedtek fel a közösből. Tapasztalható nem egy termelőszövetkezetben, hogy a munkaerőt szétforgácsolják. Egy időben törik a kukoricát, ássák a cukorrépát és szedik a burgonyát. Nem lehet helyesnek mondani az ilyen szervezést. Azt a növényt 'teli elsőnek betakarítani, amely után a búzát vetik. Ezzel is meg kell gyorsítani * vetés befejezését. A tényeket vizsgálva, megállapíthatjuk azt is, hogy a talaj előkészítés, elsősorban a vetőszántás mögött messze 'emaradtak a vetéssel. Agép- íllomások feladata az, hogy u termelőszövetkezetekkel közösen szervezzék a munkákat, hogy a felszántott területe« mielőbb elvetésre kerüljenek. Ennek érdekében természetesen • a termelőszövetkezetekben fellelhető foga- tos vetőgépeket is igénybe kell venni. Hiszen azokat az egyéni gazdaságúkban alkalmazták és kitűnően beváltak. Sok termelőszövetkezeti vezető és szakember vitatja annak helyességét, hogy kenyér- gabonával a szántóterület 30—32 százalékát kell elvetni. Sokallják. Ügy hiszem ezek a vitatkozók tévednek, s megfeledkeznek arról, hogy a termelőszövetkezet érdeke nem lehet ellentétes a népgazdaság érdekeivel. Mindaddig, míg 10 mázsán alul terem holdanként, szükséges a 30 százalék. Csak így tudjuk biztosítani az ország kenyérellátását. Márpedig, ha nem termeljük meg a szükséges kenyérgabonát, akkor kormányunkat arra kényszerítjük, hogy a munkát könnyítő gépek, a termést fokozó műtrágya helyett gabonát importáljon. Helyes lenne ez? Ügy hiszem mindenki megérti, nem S tegyük hozzá, ennek ellenkezőjét, még hogy úgymond „szakmai szempontból” sem lehet bizonyítani. Természetesen az őszi munkák meggyorsítása a még egyénileg dolgozó parasztságnak is feladata. Jóllehet valamivel megelőzték e téren a termelőszövetkezeteket, azonban a vetéssel messze a termelőszövetkezet mögött maradtak. Márpedig a szocialista szektorok mellett népgazdaságunk rájuk is számít. Hiszen csak a megyénkben mintegy 70 ezer kh-on gazdálkodnak és 27 ezer kh őszi kalászost kellene a gazdaságukban elvetni. Azonban ennek ezidáig mindössze 35 százalékát vetették el. Nem lehet egyetérteni az egyéni parasztság azon részével, akik a termelőszövetkezeti szervezést várva halogatják a vetést, várakozó álláspontra helyezkedtek. Mi őszintén megmondtuk és valljuk, hogy hazánkban a jövő útja a termelőszövetkezeti gazdálkodás. S tegyük hozzá, hogy ennek megvalósítása megyénkben sem várakoztat soká magára. Azonban lesz termelőszövetkezet, vagy marad egyéni gazdaság, vetni most kell. A több termés az egyéni parasztságnak is több hasznot hoz. Értse meg minden józan gondolkodású gazdálkodó, hogy pártunk és kormányunk mindent megtesz annak érdekében, hogy dolgozó népünk — beleértve az egyénileg dolgozó parasztságot is — életszínvonala napról napra emelkedjen. Azonban ehhez szükséges, hogy ennek gazdasági alapjának megteremtésében az egyénileg dolgozó parasztság is részt vállaljon. S jelen időben ezt akkor teszi, ha időben elveti azt a kenyérgabona mennyiséget, amit korábbi években is szokott vetni. Szántóterületének legalább 30 százalékát. Pártunk és kormányunk elvárja és bízik abban, hogy termelőszövetkezeteink, egyénileg dolgozó parasztságunk megérti a feladat nagyságát, megérti, hogy a betakarítás meggyoi’sítása szükséges annak érdekében, hogy időben földbe kerüljön a jövő évi kenyeret biztosító őszi búza. S ezzel hozzájáruljon a második ötéves terv célkitűzéseinek végrehajtásához. Tóta Ferenc A Nógrád megyei Tanács VB elnökhelyettese
