Nógrádi Népújság, 1960. október (16. évfolyam, 79-87. szám)
1960-10-01 / 79. szám
2 WÖGHÁOr NÉPÚJSÁG 1960. október 1. Megyénk kulturális helyzetéről, valamint a községfejlesztési feladatokról tárgyalt a megyei pártbizottság (Folytatás az 1. oldalról) A tömegkulturális munka helyzetét érintve, az ismeret- terjesztés és könyvtármunkáról azt állapította meg a pártbizottsági ülés, hogy a feladatokat még mindig az aktuális gazdasági és politikai kérdésektől elszakítva szemlélik. Itt is erősíteni kell a kapcsolatot az élettel. Céltudatosan a helyi konkrét gazdasági és politikai célok megvalósítására irányítani a tömegkulturális munka minden ágát. Az egész megyében előtérbe kell állítani az ismeretterjesztés olyan formáit, mint a tsz-akadémia, munkás-akadémia, bányászakadémia, szülők iskolája. Olyan komplex tanfolyamot kell biztosítani a tsz parasztság számára, amelyen a politikai és szakmai ismereteit együtt gyarapíthatja. Ki kell alakítani az évről évre megrendezésre kerülő téli falusi tanfolyamok tematikáját, amellyel ezek beilleszkedhetnek a mezőgazda- sági képzés rendszerébe. Megállapította a pártbizottsági ülés, hogy egyre jobban megszilárdul a pártszervezetek és az értelmiség kapcsolata. Valóban, mutatják ezt azok a tények is, hogy a pártba és az esti egyetemekre jelentkezettek között nőtt az értelmiségiek aránya. Egyre bátrabban vállalnak feladatokat értelmiségi dolgozóink a szocialista építés különböző területein. Probléma azonban, hogy az értelmiséggel való kapcsolatot pártszervezeteink leszűkítik: az iparvidéken a műszaki értelmiségre és a pedagógusokra, a mezőgazda- sági vidéken kizárólag a pedagógusokra. Ki kell szélesíteni ezt a kapcsolatot az agrár-, az. egészségügyi, a jogász- és egyáltalán minden értelmiség felé. Meghatározta a pártbizottsági ülés, hogy helyes lesz az értelmiségiekkel a munka megtárgyalására találkozókat rendezni. Nagyon helyes volt a pásztói járási gyakorlat, amely szerint a párt határozatát az értelmiség helyzetéről a járásban minden alapszerveztnél taggyűlésen vitatták meg. Ezeken a taggyűléseken részt vettek a pártonkívüli értelmiségiek is és nagyon őszintén elmondták gondjaikat. A taggyűlés után már bátrabban közeledtek a pártszervezetek felé. A helyi igényeknek megfelelően alakítsák a párt kultúrpolitikáját A párt irányításának, a párt kulturális politikájának alapelveire épülő, a helyi igények és helyi lehetőségek sokoldalú elemzésén alapuló, helyi kulturális politika kialakítását kell eredményeznie. önállóan kell felismernie a helyi igényeket és alkalmazni a párt kulturális politikáját. A megyebizottság és a járások rendelkeznek többéves kulturális tervekkel. Ezek egy része azonban nem tud megfelelően mozgósítani, mert általánosságban mozog. A hároméves kulturális programokat nem bontották fel éves feladatokra, amelyek szakaszonként biztosították volna a végrehajtás ellenőrzését. Tehát a kulturális munka tervezése minden szinten lényeges javításra szorul. A pártirányítás fontos feladata, hogy egyesítse a különböző tömegszervezetek és kulturális intézmények erőfeszítéseit a kitűzött feladatok megvalósítására. Ezen a téren történtek már kezdeti lépések, összehangolják az anyagi erőforrásokat, a művelődési házakban tartott rendezvények bevételének egységes kezelését biztosítják, s ezeket továbbra is szigorúan be kell tartani és növelni a művelődési otthonok anyagi erőforrásait a színvonalasabb, sikeresebb munka érdekében. Ezzel kapcsolatosan Torják elvtárs felszólalásában elmondta, hogy javítani kell a tartalmi munkát. Mert nem arra törekednek egyes művelődési házak, hogy a színvonalat emeljék, hanem az anyagi bevétel biztosítására különböző könnyű műfajú, nem egy esetben giccseket mutatnak be, s ezzel akarják a nagyobb tömeget vonzani. kultúrotthonba A megyei pártbizottsági ülés meghatározta, hogy a jövőben a pártirányítás biztosítására javítani kell az ellenőrzést, amelynek tervszerűnek kell lenni és az alapszervezetek is rendszeresebben számoltassák be a művelődési intézmények vezetőit. A pártbizottsági ülés foglalkozott azzal, hogy a kulturális élet a párt irányításában hogyan alakuljon, milyenek legyenek a módszerei. Az irányítás alapvető módszere az, hogy egyes határozatokat közölnek az alapszervezetekkel. Az alapszervezetek azonban legtöbb esetben nem tudnak mit kezdeni az elvi jelentőségű kulturális határozatokkal, nem tudják biztosítani azok helyes gyakorlati kivitelezését. Ennek fő oka az, hogy nem rendelkeznek megfelelő képzettséggel és hozzáértéssel. Ezért a jövőben a fontosabb határozatok feldolgozását többnapos szemináriumok keretében kell végezni, amelyek lehetővé teszik, hogy a legapróbb gyakorlati részletekbe menően megtanítsuk az alapszervi titkárokat a határozatok helyes végrehajtására. Ilyen módszerrel készítettük elő az 1960—61-es művelődési évadot, amikor 60 kultúrmun- kással kéthetes tanfolyamon vitattuk meg a feladatokat. Emelnünk kell a járási bizottságok instruktorainak kulturális tájákozottságát. Ennek érdekében a téli hónapokban kéthetes kulturális iskolát kell szervezni számukra. Folyamatosan biztosítani kell az egész apparátus tájékoztatását a legfontosabb kulturális kérdésekről. Tegyük a kultúra ügyét társadalmi üggyé A járási megyei bizottság és ä bizottságok mellett működő művelődési bizottságok jelentős segítséget nyújthatnak a terület kulturális irányításához. A megyei, valamint a balassagyarmati és salgótajáni városi művelődési bizottságok, ha fontos tartalmi kérdésekkel foglalkoztak, munkájukról rendszeresen beszámoltak a végrehajtó bizottságnak. A megyei művelődési bizottság munkájában hiányosság azonban, hogy nem adott gyakorlati segítséget a járási bizottságoknak. A községi művelődési tanácsok egyelőre csak formailag léteznek. Járási szerveink nem adták meg a szükséges segítséget eredményes munkájukhoz. Kevés községi művelődési bizottság munkatervét tárgyalták a járási bizottságok. A következő évadban rendszeresen és tevékenyen működtetni kell a járási művelődési bizottságokat, segíteni a községi művelődési tanácsok tevékenységét. Szigeti elvtárs felszólalásában elmondta, hogy nem minden községben értették meg a kultúrmunka jelentőségét. Ügy gondolják, sok helyütt, hogy a kultúrmunkát végezzék a pedagógusok. Igaz, ma már ez a nézet mindinkább kezd kevesebb A községfejlesztés a lakosság fokozottabb igényeinek kielégítését szolgálja lenni. Most arra törekszünk, hogy a kultúrmunkáról szóló határozat végrehajtásába bevonják az alapszervezeteink a tömegszervezeteket, tanácsokat és együttesen dolgozzanak ki egy programot a község sajátosságainak és adottságainak megfelelően. A kulturális irányításban mutatkozó hiányosságok két okra vezethetők vissza: 1. pártszervezeteink még nem értik elég mélyen a kulturális munka jelentőségét. 2. nem rendelkeznek elég, a kulturális munkában jártas káderrel. Az utóbbi felszámolásának módját helyes irányban kereste a szécsényi járási bizottság, amikor aktivistákat (technikumi tanárok, főagronómus, orvos) vont be például az ismeret- terjesztés járási tervezésébe és szervezésébe. Állandó jellegű kulturális aktiva kialakítása elősegíti a munkát minden szinten. Pártszervezeteinknek olyan irányítási módszereket kell előtérbe állítani, amelyek a dolgozók széles rétegeit teszik a kulturális tervek kidolgozásának és megvalósításának aktív részeseivé. Az előttünk álló nagy feladatok csak úgy valósíthatók meg, ha a kultúra ügyét társadalmi üggyé tesszük. Az első lépések ilyen irányban már megtörténtek, de még tovább kell szélesíteni ezt a kört. A tél folyamán néhány helyen meg kell rendezni a művelődési otthonok közgyűlését, az üzemből esti iskolákon tanulók munkaértekezletét, olvasói ankétot a könyvtár munkájáról, s ha ezek beválnak, széles körben el kell terjeszteni. A párt- szervezetek vezetőinek részvétele a kulturális életben még sok helyütt nem kielégítő, bár ez a tapasztalat szerint igen pozitív hatású, nemcsak tájékozottságuk növelése szempontjából, hanem a többi dolgozókra gyakorolt hatás szempontjából is. A pártbizottsági ülésnek a kulturális munka pártirányításával kapcsolatos napirendje határozottan hozzájárul az elmélyültebb munkához. Végrehajtását feltétlen biztosítani kell, mert a határozat, amely megmutatja a tennivalókat, csak a végrehajtás során válik elevenné. Á kibővített pártbizottsági ülés második napirendi pontjában tárgyalta a községfejlesztési munkák tapasztalatait és feladatait. A beszámoló megállapította, hogy tanácsainknak a második ötéves tervünk irányelvei alapján fokozottabban kell részt- venni a lakosság gazdasági, kulturális, szociális igényeinek kielégítésében, a helyi erőforrások felhasználásával és tartalékok feltárásával. Ezek a munkák a demokratizmus szélesítése alapján a tömegekkel való kapcsolat állandó javítása közepette, a tanácsok gazdasági hatáskörének növelésével bontakoztathatok ki. A községfejlesztési tervek célja a tanácsok éves tervében biztosított állami eszközökből és a helyi erőforrásokból a község lakosságának gazdasági, szociális, kulturális szükségletei kielégítésének szolgálata, amely hatékonyan hozzásegít a szocialista demokratizmus fejlődéséhez. Éppen ezért a községfejlesztési terveknek komoly politikai és gazdasági jelentőségük van. Politikai jelentőségük abban rejlik, hogy a dolgozók alkotó kezdeményezését kibontakoztatja, a lakosság érdeklődését felkelti a közügyek iránt, biztosítja a dolgozók részvételét a helyi feladatok megoldásában. Gazdasági jelentősége pedig abban, hogy a falu és város kommunális, kulturális, egészségügyi ellátottságát biztosítja az állami tervek mellett. Visszapillantást tett a pártbizottsági ülés az 1945-48-as évekre, amikoris több községben egy sor eredményt hozott, a már akkor felszínre került községfejlesztés gondolata. Majd párhuzamot vont az 1957 év, amikor az évi terv 10 millió forint volt és 1960 között amikor az évi terv 30 millió forint. Ezek a különbségek mutatják pártunknak azt a célkitűzését, hogy a lakosság igényeit fokozottabban elégítsük ki. A pártnak ez a politikája megteremtette feltételeit, hogy a községfejlesztési munka rendszere olyan legyen, amely a lakosság egyetértésével találkozik és növekedjék ezen keresztül a szocialista demokratizmus. A pártalapszervezetek, valamint a tanácsokban működő párt- csoportok ma már fontos kérdésként kezelik a községfejlesztési munkát és ez rendkívül hozzájárult a községfejlesztési munka fejlesztéséhez. Nem utolsó sorban növelte a községfejlesztési munka eredményét az is, hogy a megyei, járási és községi népfrontbizottságok eredményesen segítették a munkát. 1959—60-ban a Hazafias Népfront-bizottságok a lakosság széles rétegét mozgósították a munkában való részvételre. Mindenesetre az elhangzott beszámoló alapján megállapítható, hogy a községfejlesztés javította a tanácsok és a tömegek közötti kapcsolatot. A községfejlesztésen keresztül érvényesült a lakosság javaslata, a társadalmi munkán keresztül pedig a lakosság közvetlenül is részt vett a falu fejlesztésében, amely növelte a dolgozók felelősségét és áldozatvállalását. Még soha nem voltak olyan eredmények a helyi erőforrások feltárásánál, mint az elmúlt esztendőkben. A pártbizottsági ülés egyébként megállapította, hogy a községfejlesztésen keresztül számtalan kulturális és szociális létesítmény valósult meg a megyében, nem utolsó sorban szélesedett a közszükségleti létesítmények száma is. Érvényesüljön a lakosság véleménye a tervezésnél Időszerű kérdésekről tárgyalnak az üzemi nőfelelősök Az üzemi munkásasszonyok képviselői, üzemi nőfelelősök tanácskozást tartanak október 5-én. A megbeszélésen megvitatják a nők téli oktatásának problémáit, beszélnek a szak- szervezetek néhány fontos problémájáról, valamint arról is,' mit kell tenniök a szak- szervezeti vezetőknek a nők helyzetének könnyítéséért, a nőmozgalom segítéséért. A tanácskozás után az üzemi nőfelelősök részletesen megbeszélik az üzemek asz- szonyaival az elhangzottakat. A pártbizottsági ülés az eredmények mellett megállapította azt is, hogy a munka helyes kibontakozását akadályozták egyes fogyatékosságok is. Még nem érvényesült, hogy a tanács egész apparátusa magáénak érezze a községfej leszési munkát. A községekben a községfejlesz- tési' tervek megállapítása és végrehajtása a tanácsok kizárólagos feladatai közé tartozik. A községi, városi tanács joga megállapítani a községfejlesztési alap bevételeit, a községfejlesztési feladatokat, valamint a felmerülő kiadásokat. A községi tanácsok zöme él is ezen jogával, azonban még mindig előfordul, hogy év közben a tanács megkérdezése nélkül a végrehajtó-bizottság vezetői átütemeznek községfejlesztési hiteleket. Salgótarján városban olyan gyakorlatot követtek a végrehajtó-bizottság vezetői, hogy korlátlanul rendelkeztek a város községfejlesztési hitelével és csupán az a megkötöttség volt, hogy utólag jelentették be a tanácsülésnek az átütemezés szükségességét és értékét. Ez sérti a tanácstörvényt és haladéktalanul meg kell szüntetni. A pártbizottsági ülés felhívta a figyelmet, hogy a tervek készítésénél ügyelni kell arra, hogy a lakosság javaslatai minden körülmények között érvényre jussanak. Ma már mind több helyen gyakorlattá vált, hogy a tanácstagok kis- gyűíéseken. családlátogatáson keresztül gyűjtik a lakosság véleményét és a végrehajtó-bizottságok ezt összegezve terjesztik a tanácsülés elé. A társadalmi munka területén néhány község egészen kimagasló eredményeket ért el, mint Somoskő, Zagyvapál- falva, Nógrádmarcal, Nőtincs, Szügy és még több más község. A pártbizottsági ülés felhívta a pártszervezetek figyelmét, hogy kísérjék figyelemmel a községfejlesztési tevékenységet, mert ez a munka növeli a községek jólétét, ellátottságát. Az alapszervezetek őrködjenek a tanácsdemokrácia betartása fölött, segítsék elő a szocialista demokratizmus kiszélesítését. Ügyeljenek a tervek reális megalapozottságára, hogy megegyezzenek azok a község politikai és gazdasági érdekeivel. A községi pártalapszervezetek a tanácsok által kialakított helyi politikát úgy irányítsák, hogy azok megfeleljenek pártunk VII. Kongresszusa célkitűzéseinek. A pártszervezetek sosem feledkezzenek meg arról, hogy a községfejlesztési munkában részt vett társadalmi erőket minduntalan érje a megérdemelt elismerés. A pártbizottsági ülés azzal zárta a vitát, hogy a községfejlesztés terén előttünk álló feladatok nagyok, azonban megoldhatók, szép feladatok ezek. A munkához szükséges a pártszervezeteknek, tanácsoknak, a Hazafias Népfront-bizottságoknak és a többi tömegszervezeteknek a közös összefogása. A beszámolót vita követte, amelynek során felszólalt Havasi János, az állami és a községfejlesztési tervek ösz- szehangolásárói szólva, majd Kaszás Józsefné, aki a Hazafias Népfront munkával kapcsolatban tett megjegyzéseket. Tóth László, Barna András, Sirkó János. Felszólalt a vita során Jakab Sándor elvtárs is. Kifejtette véleményét, hogy az előző években az a divat járta a megyében. hogy mindent központilag oldjunk meg. Ma már megváltozott a .'helyzet. Nagyszerű és nagyértékű, a lakosságot érintő feladatokat hajtottak végre. Van olyan eset is, hogy a község rendelkezik 20 ezer forinttal, hozzálát a kultúr- ház építéséhez és 1,200 000 forintos kutúrházat akar. Amikor lerakják az alapot, elfogyott a pénz, akkor a felsőbb tanácsi szervekhez fordulnak, hogy folytassák a munkát. Ez nem egészséges. Elmondta Jakab elvtárs felszólalásában, hogy a községfejlesztések most már rendes mederben folynak. Azért tűzték napirendre, mert a második ötéves terv kezdete előtt állunk, tudjuk mit akarunk építeni és szeretnénk, ha az ötéves tervben az állami erőt megsokszoroznánk a helyi kezdeményezéssel. Ezután a felszólalásában azzal foglalkozott, hogy lehetőleg ne lépjék túl a községek a reális lehetőségeket. Majd a pártszervezetek munkájáról emlékezett meg. Hangsúlyozta, hogy a párt szerepe, kezdeményezése milyen fontos a községfejlesztési tevékenységben. Nem csupán javaslattételt vár a falu, hanem ténykedést. Mindig azokat a szerveket mozgósítsák munkára, amelyek legérdekeltebbek a községfejlesztés cgy-egy feladatának megoldásában. A kommunista csoportok tevékenysége helyes irányban tarthatja a vitát, s erre példának állíthatjuk a községek elé Tolmács, Keszeg községeket, ahol a kommunista csoportok elő tudták segíteni felvilágosító tevékenységükön keresztül a községek helyes irányban való fejlődését. Szólott Jakab elvtárs arról is, hogy a községfejlesztés értelmezésében ne csak a kultúrházak és járdák építését lássák. Ennek értelmezését ki kell szélesíteni másirányú feladatok megoldására. Minden lehetőséget ki kell használni és figyelembe kell venni a helyi lehetőségeket. Majd felhívta Jakab elvtárs a párt megyei, járási és községi szervezeteit, hogy fordítsanak . még nagyobb figyelmet a községfejlesztésre.
