Nógrádi Népújság, 1960. augusztus (16. évfolyam, 65-70. szám)
1960-08-24 / 68. szám
4 NÖSRADI NlPniBA® 1960. augusztus 24. A céltudatosabb ismeretterjesztő munka érdekében Rövidesen megindul az új oktatási év minden vonatkozásban. Az illetékes szervek, — a művelődésügyi osztály, a TIT, — már hetek óta dolgoznak az új oktatási év előkészítésén. A TIT ismeretterjesztő munkájának előkészítése során már szép eredmények születtek. Az ismeretterjesztő munka előkészítése, hasonlóképpen az 1959/60-as népművelési évadhoz a művelődés- politikai irányelvek alapján történik. A művelődéspolitikai irányelvek szellemében az állami és társadalmi szervezetek egyre nagyobb figyelmet szentelnek az ismeretterjesztésnek, egyre inkább felismerve annak politikai, világnézeti nevelő és népgazdasági jelentőségét. Tehát ismeretterjesztő munkánk ma céltudatosabban segíti elő a szocialista építés konkrét feladatainak megoldását tartalmában, mint a korábbi években. Az elmúlt évek ismeretterjesztési munkájának gyakorlatát figyelembe véve elmondhatjuk, hogy eredményeink szépek, azonban a jövőben az ismeretterjesztő munkát még fokozottabb céltudatossággal kell a közvetlen politikai és gazdasági kérdésekre irányítani. A következő évad oktatási munkájáról így nyilatkoznak az illetékesek: Kocsis László, a TIT szaktitkára: A következő oktatási évben a második ötéves terv célkitűzéseinek segítése, a mező- gazdasági átszervezés soron- levő feladatainak sajátos módon való elősegítése fő feladataink egyikét képezik, egyidejűleg a világnézeti és palitikai nevelömunka, a szocialista hazafiságra való nevelés és a nacionalizmus elleni harc képezi munkánk főfeladatait. Különös tekintettel leszünk a műszaki, köz- gazdasági és agrártudományi ismeretterjesztésre. — Szakosztályaink már részben elkészítették a következő évad munkaterveit, tematikáit. Főleg a műszaki ismeretterjesztés fellendülését várjuk. Ennek érdekében a munkásakadémiák előkészítésére fordítottuk a legtöbb gondot. Ehhez hasonlóan új bányaszakadémiai anyagot is kidolgoztunk, melyet a bányász szakszervezettel közösen, a tavalyihoz hasonlóan, de még nagyobb sikerrel szeretnének megrendezni a medence 10—12 bányatelepén. Közgazdasági szakosztályunk kidolgozta a különböző üzemgazdaságiam tanfolyamok tematikáját (általános ipari, építőipari, pénzintézeti, stb.). Ezeken kívül több helyen kívánunk még indítani KISZ műszaki akadémiát, dolgozó nők akadémiáját, építészeti és közlekedési akadémiát is. — Teljesen új, aktuális és népszerű tematikát készítettünk a vasas akadémiához, az Acélárugyár, Ferro- sziliciumgyár, Zománcipari Művek és a Zagyvapálfalvi Bányagépgyár dolgozói számára. Mindezek mellett szerepet kapnak még a különböző előadássorozatok: irodalmi, történelmi, művészeti, filozófiai, stb. Új színt visz a munkákba a nálunk először megrendezésre kerülő műszaki rajzolvasó tanfolyam. Tovább folytatjuk és szélesítjük a bejáró dolgozók részére saját községükben megrendezett előadássorozatokat. Falusi dolgozóink részére a már bevált formák mellett új mezőgazdasági akadémiát szervezünk. — Országos viszonylatban is újdonság lesz a filmismereti tanfolyamunk, amelynek lényege: hogyan nézzük és miként értékeljük a filmet? Ennek keretében filmtörténeti. esztétikai és technikai előadásokat tartunk. — Ezeknek a feladatoknak nagyobb részét továbbra is az SZMT-vel fogjuk megoldani. Együtt beszéljük meg a programot és szerződéseket kötünk. Függetlenül attól, hogy még csak a munkatervek elkészítésénél tartunk, a vasas szakszervezettel és néhány bányatelepi művelődési otthonnal már megkötöttük a következő évadi szerződést. Jakubovics Gyula, az SZMT Kultúrnevelési Bizottságának vezetője: — A szakszervezetek is megkezdték már a különböző előadássorozatok és előadások lekötését a TIT-nél. Szeretnénk továbbra is folytatni a munkás- és bányászakadémiákat. Szeretnénk megoldani a következő oktatási évadban az olyan dolgozók politikai képzését is, akik nem vesznek részt szervezett pártvagy KISZ-oktatásban. — Az ismeretterjesztő előadásokat úgy szervezik meg a szakszervezeti bizottságok, hogy legalább havonta egy ismeretterjesztő előadást meghallgathassanak a dolgozók. Az előadások megtartására a szakszervezeti szervek bevonják a helyi előadókat is. Az üzemek szakszervezeti bizottságai törekszenek a helyi előadógárdák kialakítására, amelyeket bevonhatnak az előadó hálózatba. Az első félév, illetve az 1959—60-as oktatási év ismeretterjesztési tapasztalatainak alapján a szakszervezetek a megfelelő felvilágosító munka nyomán tovább kívánják növelni az ismeret- terjesztő munkában az előadásokon a fizikai dolgozók részvételének arányát. — Az előadások témáinak megválasztásánál a szakszervezetek figyelembe veszik a dolgozók érdeklődését s ugyanakkor ezt az érdeklődést, igényt az ismeretterjesztő munka céljainak megfelelően irányítják Különös figyelmet szentelnek a fiatalokra, a nőkre, bejáró munkásokra és a szocialista brigádokra. A bélahalmiak követe Az Aladdin lámpáik éles fénykort vonnak az elől ülők köré. A hátsó sorokban a félhomályban csak a szemek csillamását látni. Felvillan egy-egy arcéi is, valaki a szomszédjához fordul és közben rávetődik a szétszóródó fénysugár. A csúcséi ünnepi tanácsülés kezdetekor elaludt a villany. Aztán előkerültek A HIDEGHENGERMŰ MÁJUS 1-1 PRÓBAÜZEMELTETÉSÉÉRT Több felelősséget r r. ni / / n« az építők részéről MINDEN MEGERŐLTETÉST NEM BÍR az acélárugyár Átalakítás alatt a salgótarjáni Hovemlier 7. Filmszínház Kicsit meglepődve lép a látogató a salgótarjáni November 7. Filmszínház nézőterére. Átalakítás. Igen, átalakítás. Végre Salgótarjánban is megoldódik a szélesvásznú filmszínház kérdése. Eredeti verzióban láthatja a közönség azokat a filmeket, melyek eddig nem jutottak el, vagy csak a vászon kétharmadát betöltve voltak láthatók a filmszínházban. Talán érthetetlen is egyes látogatók részéről a vászon elhelyezése a nézőtér közepetáján, azonban amikor megérdeklődtük a kényszerhelyzetet, mégis csak örömmel nyugtáztuk, mert hiszen a kivitelező vállalat 1960. december 31-re vállalta a filmszínház átépítését. Tehát amennyiben a jelenlegi szerint nem oldották volna meg a vetítést, az átépítés egyet jelentett volna azzal, hogy 1960. december 31-ig le kell zárni a salgótarjáni November 7. Filmszínházat. Az átépítés folyik. Amit a tervek bizonyítanak, a szélesvásznú vetítéshez szükséges berendezéssel együtt közel félmillió forintot fordítanak a flimszínházra. Az átépítés után a filmszínház alkalmas lesz szélesvásznú filmek vetítésére. Az átépítés üteméről egyelőre nem tudunk beszámolni, hisz’ még csak a kezdeti lépések vannak. Azonban most szólunk Salgótarján többezer mozilátogatója nevében: az egyébként is kis befogadóképességű filmszínház az átépítés alatt nem tudja kielégíteni Salgótarján igényeit. Helyes tehát, ha ezt a kivitelező vállalat is szem előtt tartja és a munkálatokat rövidebb határidőn belül oldja meg. Az átépítés megoldja a filmszínház régi problémáját, a fűtést is A nézőtéren kívül elhelyezendő Heiting-kályha állandó, egyenletes meleget fog biztosítani. A salgótarjáni November 7. Filmszínház átalakításával megyénk negyedik szélesvásznú filmszínháza kezdi meg működését. Sok múlik a kivitelező vállalat dolgozóin, hogy milyen eredménnyel fejezik be a filmszínház átépítési munkálatait, amelyet többezer salgótarjáni mozilátogató kísér figyelemmel. Minden törekvés ellenére különböző problémák akadályozzák és nehezítik a Salgótarjáni Acélárugyár új hideghengerművének építési munkáit. A nagycsarnok alapozásának földmunkái jól haladnak, azonban a cölöpözési munkák mintegy 65—70 százalékos készültségi foknál időlegesen megrekedtek. Eddig 150 cölöpöt helyeztek el az építőipari vállalat dolgozói, azonban a további 120 elhelyezése jelenleg még nehézségekbe ütközik. Még a tervezési munkáknál történt, hogy a Salgó patak nyomvonalát csak a tervek elkészülte után adták meg, s ez a késés jelenleg okoz akadályokat a munka továbbfolytatásában. El kellene helyezni a tervek szerint a Salgó patak medrébe mintegy 40—50 cölöpöt, azonban — tekintettel a nem várt nehézség pénzügyi fedezetére — senki sem meri vállalni a döntést a pénzügyi kérdésekben. Az acélárugyár illetékeseinek tájékoztatása szerint az építőipari munkák — bár sok nehézség lassítja a munkát — bizonyos összehangolások hiányában lassan haladnak. Megtörtént az az eset is sajnos, hogy a Földgép Vállalat helytelenül állapította meg az épülő trafóház helyén a föld minőségét, és igy a munka megkezdése alkalmával derült ki, hogy két osztállyal erősebb a talaj, mint gondolták. Jelenleg robbantással segítik elő a föld kitermelését két műszakban. Rövidesen intézkednek az acélárugyáriak, hogy a robbantócsoport lehetőség szerint három műszakban dolgozzon, hogy így gazdaságosabban használhassa ki a Földgép Vállalat a különböző eszközeit. A hideghengermű építésében résztvevő vállalatok egyre több olyan segítséget igényelnek az acélárugyártól, amelyet csak nagy nehézségek árán tudnak megvalósítani. A Dunai Vasmű például csak úgy tudja szállítani a gépöntvényeket, ha az acélgyáriak mintaasztalos kapacitást biztosítanak. Nos, az acélgyáriak 1200 órát biztosítottak, azonban még így is hiányzik 3100 óra. Az ÉM. Fémmunkás Vállalat csak úgy vállalja a különböző ablak- és ajtónyílás keretek elkészítését, ha az acélárugyáriak közbejárnak a Vaskohászatnál, hogy a Fémmunkás negyedik negyedéves anyagkeretéből 15 tonna ab- lakfazonvasat biztosítson a harmadik negyedévre. Ezek a gondok azt bizonyítják, hogy a tervezésnél valahogy nem nyilvánul meg az a felelősség, amelyet ez az országos létesítmény megkívánt. a rég elfelejtett lámpák, s ez a fény oly sivár. Mindenki feszülten figyel. Az ünnepély kezdetén szerepelt úttörők hátrahúzódtak a széksorok mögé és m-egille- tődve hallgatják a tanácselnököt, aki a községről, a közelmúltról beszél. — .. .Az 1960. esztendő az évszázadok óta fennállott sötétségtől szabadított meg minket és munkánk nyomán január 5-én megünnepelhettük a fény ünnepét; ma községünkben 84 közvilágítási lámpa sugározza a fényt és közel kétszáz házban ég a villany... — Ejha! — kiált valaki, mert alig hangzik el az utolsó szótag a tanácselnök ajkán, szinte parancsszóra felgyullad a villany. Mindenki szétnéz, összevillannak a tekintetek, mintha ezt mondanák: te is itt vagy... te is eljöttél; melegen, barátiam. Most látni csak az arcokon motoszkáló emlékezést. Már a járási küldött beszél. Barna Pál nevét említi, mikor feláll a második sorban egy középmagas, őszülő ember és kilép az asztal elé. Nagy taps kíséretében átveszi a díszes emléklapot és meghatódva leül. / Jókívánság jókívánságot ér. egy pillanatra mindenki szeretné megkaparintani Pali bácsi kezét. S Barna Pál a tíz éves csécsei tanácstag mosolyog és egy pillanatra újra elvonul előtte az eltelt tíz esztendő. Erős keze van Pali bácsinak. Határozottan, jó ismerős módjára szorítja meg a kezemet. Kérdésemre szabódik és azt hajtogatja, nem szeret ő magáról beszélni. — Nehéz visszaemlékezni a tíz év előtti dolgokra, bár kevés tíz év egy község életében. S valahogy mi úgy vagyunk, hogy az eltelt tíz év még csak a kezdetet jelenti ebben az új közigazgatási formában, amelynek segítségével eddig is sokat tettünk, de ezután még többet várnak tőlünk... S aztán nem műveltem én olyan nagy dolgokat... Pali bácsi Csécsén tanácstag, de nem iitt lakik. Béla- halmán, a pásztói állami gazdaság üzemegységében dolgozik és ott kinn ilakik a tanyán. Alig több egy kilométernél az út, a település és a község között. Ahhoz azonban elég hosszú, hogy esős, viharos időben nagyon megnehezítse, vagy teljesein lehetetlenné tegye a közlekedést. Ha jó az idő, gyakran bejár a tanácsra, hiszen ő képviseli azt a tíznél alig több családot, amely ott él kinn a tanyán. Az eltelt tíz év alatt bizony gyakran otthon kellett maradnia, mert nem tudott eljutni a tanácsülésre. A mostoha közlekedési viszonyok ösztökélték cselekedetre, amikor kijárta, hogy a tanyasi iskolásgyerekeket kocsi szállítsa a községbe, meg vissza. — A bolt is az ő érdeme — szól közbe valaki, mire ő szerényen elmosolyodik és elmondja, hogy a tanyán lakó tíz-tizenkét családnak régebben sóért, paprikáért is a községbe kellett szaladni. — A földművesszövetkezet idényjellegű boltot nyitott kísérletképpen, aztán a forgalom úgy alakult, hogy a bolt nyitva maradt —magyarázza. Pali bácsi raktáros az üzemegységben. Szeme, esze a közösre vigyáz és már tíz éve minden cselekedete is a benne bízó embereké. Kissé szótlan embernek tűnik és még soha sem panaszkodott senkinek, hogy terhes lenne neki a tanácstag tisztségével járó elfoglaltság. Ki- tiíhtetésnek érzi, hogy eddig minden választáson megbíztak benne az emberek és ez azt jelenti, hogy jó munkát végez Pali bácsi. Büszkén tartja kezében az elismerő oklevelet, amit sorra megnéznek a közelülők. Az ünnepi ülés végén habzik a sör és mindenki beszélget mindenkivel. Pali bácsi felemeli söröspoharát és ráköszönt társaira, összekoccannak a teli poharak és az összevillanó szemeikben ott rejtőzik az évek jól végzett munkájának öröme. DGGOGOOGOOOOOOOOOOOOOOOOOOGOOÜGOOGOOOGOGOOOGGOOOOGGGGOGOOOGOGGGOOOOGGOGGGGGGOOOGOOGO BARNA TIBOR KATONA JÓZSEF-DÍJAS: cA szét) úti keitek alatt Cfpalusi életkép eíjt/ (elDőnáshan lett a csemetés ... Maguk is nyertek rajta jócskán, más is. Annus (harciasán): Tán ez fáj? Feri: Ez! ... Ha tudni akarod. Annus: Tán irígyled? Feri: Irigy li a rosseb!... Megmunkáltátok a hasznot... De nékem ne legyen kétféle igazság! Sára néni: Mi az a kétféle igazság, nyögd mán! Feri: Az, hogy megyek Kádárhoz, az elnökhöz, oszt mondom, mi kéne... Csemetés kéne, az kéne nekem is, ha ilyen jól hozott. Sára néni: Oszt? Feri (méltatlankodva): Az az oszt, hogy nem adott. Aszondja nincs. Kiadta mind ... Hogy miért nem keltem hamarább? ... Tavaly télen ... Bolondok visszaadni, akik kértek!... Na, én megmondtam a magamét! Annus: Mit akarsz? Igaza van! Feri (mérgesen nyakát tekeri): Nyavalya, aki beleéli... Nem igaz. De megmondtam neki: akkor lásson, mikor a hátaközepit, — kvittek vagyunk. Nekem kétféle igazság nem kell. Ha egynek jut két-három rész (Sára nénire pillant, észbekap), nem magukra mondom, hárman dolgozták — de ha másnak jut —, nekem is jusson egy! Sára néni (bizonytalanul): Mit szólt? Feri: Rángatta a vállát, tartotta a tenyerit: húzzak szőrt belőle. Erre otthagytam. Annus: Igaza van neki, mondom én! Sára néni: Mért lenne? (Ferihez) Jól tetted, hogy kipakoltál. Hát Ménes FerencSZEREPLŐK: Annus Feri Józsi bácsi Sára néni (Szín: Falusi szoba. Baloldalon egyszárnyú, öreg szekrény, mellette kanapé. Szemben véle magasra vetett ikerágy. éjjeli szekrény. A szoba közepén leterített asztal, néhány szék, a falakon családi képek, olajnyomatok. A sarokban öntöttvaskályha, — kellemesen világít a félhomályban. Hátul utcára néző fügoönyös ablak, balra konyhába vezető ajtó. Idő: téli alkonyat. Mikor a cselekmény indul, ketten vannak a szobában: Annus, húszéves, egészséges, szemrevaló lány és Sára néni, ötven év körüli parasztasszony.) Annus (a falon függő tükör előtt ájl, haját fésüli. Közben halkan dúdol): A szováti kertek alatt ej- ja-ja-ja-ja-ja, Folyik a szerelem-patak, ej- ja-ja-ja-ja-ja. Sári néni (A parázsló kályha mellett ül, tengerit morzsol egy szakajtóba, közben morgolódva): Elkésel, te! Annus (vállát vonja): A szomszédból? (Tovább fésül- ködik.) Sára néni: Mindig te vagy az utolsó!... Annus: Űgyse kezdik időben. (Folytatja a dalt.) ... Aki abból sokat iszik ... Sára néni (csak nem állja szó nélkül a „piperkélést”): Apád rég ott van! Annus (kendőt köt a fejére): Megyek mán!... (Kabátját veszi, közben kissé kedvetlenebből dúdol.) Babájától elbúcsúzik, ej-ja- ja-ja-ja-ja... (Kész az öltözködéssel, az ajtó felé indul, amikor): Feri (28 év körüli legény be, komoran): Jóestét! Annus (végre szabadulhat anyja nyűglődésétől, örömmel): Szervusz, Feri!... Épp indulnék ... Feri (mint fenn): Tedd csak le magad. Ráérsz ... Annus: Mi? Feri: Mostantól fogva ráérsz. Annus (nevet, csodálkozik): Bolond vagy? ... Elkésünk! Feri (komoran, csökönyösen): Mondom: ráérsz Sára néni (aggodalmaskodva): Mi a baj, fiam? Feri (kelletlenül): Semmi. Annus: Hát akkor ne bolondulj ... Feri (leül, kis szünet után): Otthagytam a csoportot. Sára néni (Annussal egyezerre, ijedten): A csoportot?! Feri: Az egész istenséget. Annus: Ugyan mán! Feri (ingerülten): Ha mondom! ... Mondom, na! . Annus: De miért? Feri: Rongy emberekkel nem tartok. Annus: Rongy emberekkel? ... Mi bajod? Feri (újból ingerülten): Arról van szó, ide hallgass, ■ olyan csoportban, ahun kétféle az igazság, kétfajta rőf- ; fel mérnék, olyan helyen nem szolgálok! Sára néni (izgatottan, tü- rülmetlenül): Mondd, már, ; mi a baj ? Feri (valamivel csendesebben) : Nézze, Sipos néném.. ■ tavaly esztendőben, télen vót az a csoportértekezlet, amin ; feltették: ki vállal a csemetés bői, gondozni? Aki vállal, a sorokon veteményezhet. Sára néni: Na oszt? Feri: Na oszt, aszondtam: : fene bajlódik vele, ki tudja, milyen nyár jön, aszályos, . mint két éve, beleölöm a sok napot, oszt semmi... semmi . haszon. Sára néni: Elég bolond voltál! Annus: De milyen! Feri: Ki vót akkor okos? ... : Mi?! Annus: Apám!... Az jegy- - zett három részt. ! Feri (keservesen): Hisz az a fene, hogy tényleg haszon
