Nógrádi Népújság, 1960. augusztus (16. évfolyam, 65-70. szám)

1960-08-31 / 70. szám

1960. augusztus 31. ■08KÁBI M1P0JIA8 5 w Érdemes volt szövetkezni Jókor érkeztem a mátra- nováki II. Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezet irodá­jába. Egyszerre két brigád­vezetőt is találtam ott. Az egyik Nádasdi Emilné, a má­sik Szoó István. Mindkettő­jük kezében kis jegyzetfüzet. Brigádtagjaik munkaegységeit diktálják a könyvelőnek. — Nádasdi Emilné, úgy lát­szik, siet, mert türelmetlen. Ennek ellenére mégis, en­gedje meg, hogy kérdezzek néhány dolgot — kérem a napbarnított arcú asszonyt. — Nagyon szívesen vála­szolok a kérdésre — mondja —, hiszen a brigádomról van szó. Hogy hányán dolgoznak a brigádban? Általában 30— 40 asszony szokott dolgozni a növényápolásnál, de volt olyan nap, hogy százan is voltunk a mezőn. Amikor ezeket a szavakat hallom, eszembe jut a kapá­lás kezdete. De sok probléma volt akkor. Az új szövetke­zeti gazdák még nem látták világosan munkájuk célját, s nem szívesen dolgoztak. Az­óta sokat változott a mátra- nováki termelőszövetkezet. Rosszat a közös gazdálkodás­ról csak az mondhat, aki nem ismeri a mostani tényeket, vagy az, aki ellensége a kö­zösnek. A növényápolási munkákra visszagondolva, így emlékezik Szoó István, a má­sik brigád vezető: — Száztíz kh kapásnövé­nyünk volt. Valóban, eleinte nehezen indult a kapálás, de munka közben belejöttünk. Idejében végeztünk a növény- ápolással. Kapásnövényeink megkapták a kétszeri kapá­lást. Most, hogy olyan magabiz­tosan diktálja a számokat Szoó István brigádvezető, meg­kérdezem rosszmájúan: érte­nek-e a mátranováki brigád­vezetők a munkaegységszámí­táshoz? A kérdés feltevése után látom a megütközést az arcokon. Hogy lehet ilyet kér­dezni? — szinte hallom a kérdést. — A munkaegységszámítás­sal tisztában vagyunk. Én jó magam még tanfolyamon is voltam — hangzik a bri­gádvezető Szoó István szájá­ból. A hangjából, meg az az­utáni beszélgetésből is érzem, hogy komolyan veszik a mun­kaegységszámítást. — Rendet kellett ezen a téren is teremteni. Visszame­nőleg tisztáztuk a munka­egységeket, mert eleinte nem teljesítmény, hanem idő után írták a munkaegységet. Most már rendben mennek a dol­gok. Ez így természetes, hiszen minden nehéz kezdet után előbb-utóbb úgyis helyreáll a rend. A rend, a dolgok egyenletes menetét jelenti. S ehhez a rendhez Mátranová- kon hozzájárultak az idei eredmények is. A szövetkezet gazdái látták, nem hiába­való a fáradozás, a közös­ségért való munka. A ga­bonafélék szép terméssel ho­norálták a szövetkezeti gaz­dák szorgalmát. Talán a leg­jellemzőbb a 65 holdon ter­melt tavaszi árpa példája. Hosszú idő óta nem volt a faluban ilyen bő árpatermés. Hogy községi átlagban ilyen még nem fordult elő, az biz­tos, hiszen nem kevesebb, mint 15 mázsa termett hol­danként. Ez már meghozta a gazdák kedvét. Hát még az, hogy munkaegységenként 2 kilogrammot osztottak is be­lőle. Akik kezdettől fogva dolgoztak, most már örül­nek. A közösségben vannak olyan gazdák, mint Répás Ferenc fogatos munkacsapat­vezető, aki több mint 300 munkaegységet teljesített ed­dig. Tóth Pál (Rekus) már 250 munkaegységet mondhat magáénak. A cikk elején em­lített Nádasdi Emilné egyedül az aratás idején több mint 40 munkaegységet teljesített. Elmondható, hogy a termelő- szövetkezetben, főleg az olyan helyen, mint Mátranovák is, ahol becsülik a munkaegysé­get — a közös munkához való viszonyt leginkább a teljesített munkaegységek szá­ma jelenti. Ennek ellenére a két brigádvezető közül egyik sem akart megnevezni senkit, mint jó dolgozót, mert sze­rintük most már mindenki megérdemli a dicséretet. — Májustól kezdve gomb­nyomásra megy minden — hangsúlyozza Szoó István. Ezt az elkészített 50 férőhelyes modern istálló építése is iga­zolja. Büszkék lehetnek a no- váki szövetkezeti gazdák erre az istállóra, hiszen az építési költségek mintegy 80 száza­lékát maguk biztosították, sa­ját erőből. Nagy dolog az el­készült új istálló benépesítése is. De ez mind nem elég. Ké­szül a szövetkezet részére a másik 50 férőhelyes magtár- padlásos istálló, amely ha el­készül, még mindig nem lesz elég. Amióta megalakult a ter­melőszövetkezet, a közös szarvasmarhaállomány meg­kétszereződött. Felvásárolják a háztáji gazdaságokból is a borjúkat. Eddig már 24 ház­táji borjút vásároltak meg a háztáji gazdaságoktól. Ez előnyös a szövetkezetnek is, meg a szövetkezeti tagoknak is. így biztosítható lesz a jövő évi hízómarha, valamint tenyészanyag. Jövőre már te­kintélyes jövedelmet biztosít majd az állattenyésztés. Az iuen 29 szarvasmarhát hizlal­nak, jövőre ennek többszörö­sét szeretnék hizlalni. Szép jövedelmet ígér a juhtenyész­tés is. Az 500 juhnál az idén 47 ezer forintot jövedelme­zett a gyapjú. — De miből lesz az idei jövedelem, a 43,20 forintos munkaegységrészesedés ? — A gabonafélékből, a hí­zottmarhákból, a borsóból, az aprómagvakből. Az aprómag­vak legkevesebb 250 ezer fo­rintot biztosítanak. A 10 kh-n termelt borsóért 27 ezer fo­rintot kaptunk. Az 5 holdas kertészetünk is megadja a 20 ezer forintot. Ügy látszik, jól sikerült az első év Mátranovákon. Az el­mondottakból kitűnik, reális volt a tervezés s nem elér­hetetlen a tervezett 43,20 fo­rintos munkaegységrészese­dés. — Az idei sikeres év után hogyan készülnek a követke­zőre, a jövő évre? — A tarlóhántással már vé­geztünk. Az őszi vetőmagot saját magunk termeltük. A 150 mázsa vetőmagot csáváz­tuk. Amit tudunk, szeptem­berben elvetünk. Nagyon helyesen gondolkoz­nak a mátranovákiak. Időben kell bizosítani a jövőt, s azok a szövetkezeti gazdák, akik az idén kezdték a közös mun­kát, már látják, megérte, s azt szeretnék, hogy jövőre még határozottabban mond­hatnák: mégis csak meg­érte. Kata János A mezőgazdasági hozamok növelése• csak jól szervezett nagyüzemi gazdaságban lehetséges Sikerült az első közös év Kisbágyon termelőszövetke­zeti községben az idén kez­dett először közösen gazdál­kodni a falu népe. A szét­szórt parcellákon a munka elég nehezen indult, mert egységes táblákat még nem lehetett kialakítani s így na­gyon sok munkaidő veszett kárba a sok ide-oda járkálás- sal. Mindezek ellenére a nö­vényápolási munkákat, az aratást és a cséplést sikere­sen fejeztük be. A községben dolgozó két brigád mindent elkövetett annak érdekében, hogy időben magtárba kerül­jön a gabona. Külön dicsére­tet érdemel Tihány Pál mun­kacsapata, amelynek tagjai kora reggeltől késő estig dol­goztak a cséplésnél. A nyár eleji mostoha, száraz időjárás ellenére búzából 13 mázsát, őszi árpából 15, s tavaszi ár­pából 8 és fél mázsát termeltünk holdanként. Jól fizetett a mák is, amely­ből három mázsa, meg a fe­hérhere is, amelyből 1,9 má­zsa termett holdanként. Tel­jesítve az állam iránti kötele­zettségeinket, valamint a gépállomási tartozásunkat, munkaegységenként 3 kilo­A kombájnnal aratott gabonát cséplőgéppel tisztították az Erdőkürti November 7. TSz. gazdái. gramm búzát osztottunk ki. A jövő évi nagyobb termés biztosítása érdekében 43 hol­don termelünk szovjet búzát és 26 holdon olasz búzát. A tarlóhántás befejezése után a nyári mélyszántásokat végzik a gépállomás gépei. Az idei év eredménye biztosíték ar­ra, hogy a tervezett 44 fo­rint meglesz munkaegysé­genként. Ezen keresztül biz­tosítjuk a tsz-tagság nyu­godt, gondtalan életét. Scheili László agronómus ___ Wétel... Tessék! ' S már hallatszik is az üzemegység vezetőjének hangja a mikrofonba, a je­lentés, panasz, útmutatáské­rés s a technikai haladás ál­dásából rögtön érkezik az útmutatás. Nem. nem felefo- non, az ma már itt lassú al­kotmánynak bizonyul, — a rádió éterhullámaival szem­ben. A Kisterenyei Állami Gaz­daságban vagyunk, ahonnan a nagyterületű, szétszórt üzemegységeknek rádió to­vábbítja az utasításokat, aho­vá a rádió hangja hozza-vi- szi a legfrissebb híreket. Franczia József, a gazdaság igazgatója vezérelgeti a láto­gatót a „leadó” szobába, amely egyben hivatali helyi­ség is. — Reggel 8-tól 9-ig. 11-től 2-ig és 4-től 5-ig vannak adá­saink, — mondja. Ilyenkor jelentik a napi munkák tel­jesítményét. az állatállomány szaporodását, a különféle problémákat s itt kapják meg naponta az üzemegysé­gek a szükséges utasításokat. Ez év dereka óta két ilyen hasznos „jószág” működik a megyében: a kisterenyei és a Sziráki Állami Gazdasáné s azt mondják a kezelők, hogy nagy haszonnal, mert a fontos hírszolgáltatás eddigi lassú módja igen sok kárt okozott. Éppen ezért Kiste- renyén máris az a terv. hogy a következő esztendőben a gazdaság több más üzemegy­ségére kiterjesztik a rádió­tájékoztatást. A terv szerint rádió adó-vevőt kapnának Termelőszövetkezeteink igen fontos szerepet töltenek be mezőgazdaságunkban, amely­re bizonyíték az az eredmény, amelyet termelőszövetkezete­ink az elmúlt évben és az idén is elértek, ötéves ter­vünk célkitűzéseinek megva­lósítása, a mezőgazdasági ho­zamok nagyarányú növelése jórészt a termelőszövetkezetek feladata, hiszen az idén túl­súlyba kerültek a szocia­lista nagyüzemi gazdaságok. Az ötéves terv szabta felada­tok megvalósítása, a mező- gazdasági hozamok növelése azonban csak jól szervezett, nagyüzemi gazdaságban lehet­ségesek, ahol nemcsak a ve­zetőség szívügye a gazdasági feladatok megvalósítása, ha­nem a termelőszövetkezeti gazdáké is, mert érzik, hogy gazdái a termelőszövetkezet­nek és a boldogulásuk attól függ, hogyan dolgoznak, ho­gyan veszik ki részüket a közös munkából. A brigádok, a munkacsa­patok kialakítása valamennyi termelőszövetkezetben egy­részt azért fontos, hogy a termelőszövetkezet valameny- nyi tagját bevonják a közös munkába, valamennyien tud­ják, hol a helyük. Másrészt a vezetőség így kap képet ar­ról, hogy egy-egy munka el­végzésénél hány emberrel szá­molhat, hol mutatkozik mun­kaerőhiány. esetleg fölösleg, milyen munkagépet alkalmaz­zanak. Nálunk a szécsényi járásban a brigádok kiala­kítását a termelőszövetkezet nagysága szabja meg. Még nem általános, de általában az a gyakorlat, hogy a na­gyobb termelőszövetkezeteink­nél egy-egy üzemágra több brigádot is létrehoztak, s ezeken belül kialakították a munkacsapatokat. A munka­csapatokban 10—15 ember dol­gozik általában, s a vélemé­nyem az, helyes ez az el­osztás, mert így a munka­csapat-vezető kellően kézben tudja tartani a csapatába osz­tott termelőszövetkezeti gaz­dákat. asszonyokat, s így idő­ben fel tudja mérni a vég­zett munkát és annak minő­ségét is. Csak helyeselni tu­dom azt is, ha egy utcasor­ban lakó emberek egy csapat­ba kerülnek, mert ezzel meg­gyorsíthatjuk mozgósításukat bármilyen feladat elvégzésére. A varsányi Dózsa Termelő­szövetkezet, valamint a rimóci Űj Élet Termelőszövetkezet példája is azt bizonyítja, hogy helyes ez a gyakorlat. Az em­lített két termelőszövetkezet­ben rendszeresen megtartják a brigádok és munkacsapa­tok eligazítását. Így minden termelőszövetkezeti tag idő­ben értesül arról, hogy a kö­vetkező nap milyen munkát kell végezni a közösségben. Jórészt ez a titka, hogy Ri- mócon és Varsányban egy- egy kampánymunka esetén eredményesen oldották meg a munkaerő átcsoportosítást, s jól haladt valamennyi mun­ka. Természetesen ez nem je­lenti azt, hogy most már já­rásunk termelőszövetkezetei­nél rendjén mennek a dol­gok. Még igen sok problé­mánk van az állatok gondo­zásával, a felszerelések meg­őrzésével, a termények és termékek gondozásával kap­csolatosan. Szívesen olvas­nánk a közeljövőben termelő­szövetkezeti elnökök, brigád­vezetők, termelőszövetkezeti gazdák ezzel kapcsolatos vé­leményét is. Fiikor Márton Szécsényi Járási Tanács tsz. pol. csoport vezető Befejeződött a cséplés a pataki Kossuth Termelőszö­vetkezetben is. A község né­pe az idén gazdálkodott elő­ször közösen. Az apró, szét­szórt parcellákon 60 vagon gabona termett. A megter­melt gabona fele: 30 vagon a sörárpa. A termelőszövetkezet má­zsánként 298 forintos áron 18,5 vagonnal ér­tékesített. Ezenkívül 5 vagon sörárpát adtak cserébe. Az idei gyengébb gabonater­més még a parcellás gaz­dálkodásnak köszönhető. A jövő évre már előrelátób- ban tervezhet a termelőszö­vetkezet. A vetéstervet idő­ben elkészítette a vezetőség. A traktorok és a termelőszö­HallóRádió, Kisterenye... Kőkúton, a kertészeti részben a dorogpusztai, a márkházi brigádterületen, a zabari üzemegységben, az utaspusz­tai brigádnál, a karancskeszi üzemegységben, a karancshe­rényi brigádnál. Különös in jó szolgálatot tesz a rádió­kapcsolat a zabari. üzemegy­ségnek, amely például 45, a karancskeszi üzemegységnek, amely 30 kilométerre van a központtól s a hatvan kilo­méteres hatósugarú leadó­állomás igen értékes munkát és főleg gyors tájékoztatást tud végezni az állami gazda­ság 9 ezer holdján. TJasznos ez a rádióadó a ■LJ- dolgozók egyéni prob­lémáinak intézése szempont­jából is, mert az adási idő­szakokban sok olyan dolgot lehet megtárgyalni, amiknek intézése egyébként hosszadal­mas időt venne igénybe. Vételre jelentkezik pél­dául a kisterenyei készü­lék. Az egyik dolgozó anyagi igényének rendezését kéri. Néhány pillanat s a probléma már megoldást nyer, mert a kérés jogos, in­dokolt, nem kell feleslegesen fáradozni a távoli üzemegy­ségből. Állami gazdaságaink példát, szép eredményeket, okos utakat akarnak mutatni termelőszövetkezeteinknek. Éppen ezért hasznos és gon­dolatokat ébresztő dolog a Kisterenyei Állami Gazdaság teljes nagyüzemi gazdaság fe­lé vezérlő terve, hogy a gé­pesítést még a hírközlés te­rén is minél tökéletesebben meg kell oldani, ha eredmé­nyeinket növelni akarjuk. Tpélszáz kilométereket még a telefon is ne­hezen ölel egybe, az üzemi rádió hullámhossza azonban pillanatok alatt hírt ad a legfrissebb történésekről, azokról, amelyek a gazdaság életét az újabb tanácsok nyo­mán előbbre viszik. Az emberek kiváló szorgal­ma mellett jórészt ennek a jó kapcsolatnak is köszönhe­tő, hogy a Kisterenyei Álla­mi Gazdaság szép eredmé­nyeket emlegethet. A zabari üzemegység, a kőkúti egység már augusztus 13-án végzett a csépléssel. — elvégezték a cséplést a gépállomás ka­rancskeszi dolgozói is, — még a hónap második felé­ben, megkezdődött a here­mag kaszálása, tart 30 hold silózási munkája s a gyors munka érdekében válameny- nyi silózógépet összevontak. Hogy ezt megtehették, abban érdeme van a rádiónak is, mert ehhez a feladathoz pél­dául két brigádot sikerült gyorsan mozgósítani. Az állami gazdaság a kis­terenyei üzemegységben ed­dig 120 hold nyári trágyázá­sát végezte el gépekkel, min­den fizikai erő nélkül. A tar­lóhántás 628 holdon, a mélyszántás pedig 208 holdon történt meg, míg a műtrá­gyázott területek az ősziek vetkezet fogatai már szánta­nak is a határban. Kialakították a nagyüzemi táblákat. Már pontosan tud­ják, melyik táblába mit vet­nek. Az ősz folyamán 300 kg búzát, 200 kh ősziárpát és 100 kh rozsot vetnek. Földben van már 50 holdon a biborhere és 10 holdon az őszi keverék. Gondoskodás történt a nemesített vető­magról is. A jövő évi jobb termés érdekében a termelő- szövetkezet minden ősszel vetendő gabonájának vető­magját cseréli. A gondosan előkészített talajban a megfe­lelően adagolt műtrágyák se­gítségével jövőre az ideinél gazdagabb gabonatermésre számítanak a pataki termelő­szövetkezeti gazdák. alá az elmúlt héten 215, a tavaszi vetések alá pedig 62 holdat tettek ki. A Kisterenyei Állami Gaz­daság a megye leggyengéb­ben fejlődő gazdaságai kö­zül ért el az elmúlt eszten­dőknél sokkal szebb eredmé­nyeket, pedig az esőátlaggal nagyon fukarkodott ezen a tájon a természet, s ezt na­gyon megsínylették mind a kapások, mind a <kalászosok. Ennek ellenére az emberi akarás szép eredményeket szült a Kisterenyei Állami Gazdaság határaiban it. Az állami gazdaság munkájára, eredményeire figyelemmel le­hetnek a környék termelő- szövetkezetei és még mindig egyénileg művelő parasztjai. Jónéhány évvel ezelőtt még azt mondta a parasztember: a gép nem trágyázik nekünk! Azóta változott az emberek gondolkodása. mert, ha a gép nem is ad trágyát, szór­ni annál könnyebben lehet, ha gazdaságainkban az állat- tenyésztés gyarapításával gondoskodni tudunk a megfe­lelő szükségletről. C ha legerősebb tzrmelő- szövetkezeteink, — ame­lyek gazdasági erejükből már bírják, szövetkezeti te­rületükön még egy hírközlő rádiót is telepíteni tudnak, vagy bekapcsolódhatnak akár a kisterenyei, akár a Sziráki Állami Gazdaság ve­vőkörébe, a hasznos idő meg- takarításátal még jobb ered­ményeket érhetnek el a jö­vőben . Érdemes gondolkodni a dolgon. A budapesti konzervgyár fel állított sátrában közvetlenül veszi át a magyarnándori tér melóktól az uborkát és paprikát. «yVVWVWVWVW^VWVWWAWVWWVWWVWWWWW^AW^WWWVWWWVWvWS«' Készülnek az őszi vetésre a pataki szövetkezeti gazdák

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom