Nógrádi Népújság, 1960. augusztus (16. évfolyam, 65-70. szám)

1960-08-31 / 70. szám

6 WÖÄRABI ITSpOjBAQ 1960. augusztus 31. Megjegyzések egy bemutatóhoz Az egri Gárdonyi Színház vendégjátéka Salgótarjánban Az operett létjogosultságá­ról, — úgy érzem — ma már nem érdemes vitázni. A ka­pitalizálódó polgárság igénye, ízlése teremtette ugyan ezt a műfajt a színpadtörténelem­ben, de kétségtelen, hogy népszerű táborra talált, cél­jához ért. Hogy célhoz ért, ahhoz olyan neves embereknek van köze, mint Offenbachnak, töb­bek és elsők között, aki ze­nei csúfondárosságával, a pa­ródia eszközeivel saját korá­nak mutatott képet. S hogy mennyire nagyszerűen, azt mai előadásai igazolják, mert alig akad színház, amelyik ne tűzné szívesen műsorára a Szép Helénát, A gerolsteini nagy­hercegnőt, és számos művét. A magyar operettírás törté­nelmi fejlődésünk során más vágányon indult. A romanti­kus bécsi iskola varázsa job­ban megigézte az embereket s a műfajnak nagy művelőit ismerjük. Ki ne hallgatná szí­vesen Lehár Ferencet. Kál­mán Imrét s a bécsi operett­stílus végső magyar követő­jét, Ábrahám Pált? Ringat mindhárom és mesevilágba visz, — igaz, hogy hazugsá­gok világába, de a muzsika számtalanszor a darab buta cselekményeit is feledteti, szürkíti, érdektelenné teszi. Nálunk is nagy hagyomá­nyai vannak tehát az operett­nek és merném mondani, hogy a kiváló Dunajevszkij is rengeteget tanult magyar librettistáktól, elsősorban Le- hártól és Kálmán Imrétől, — hanem az ő szövegíróinak hangja egészen más, mint a ,.mestereké” volt. Csak a Szabad szél című operettjét kell említeni s máris két ope­rettvilág szemléletének lehe­tünk figyelői, bírálói. Mindezt azért kellett el­mondani. mert az egri Gár­donyi Géza Színház egyéb­ként igényes előadásán olyan színdarabot láthattunk, ami erősen alatta marad annak a mércének, amit Offenbach, Lehár, Kálmán Imre, Ábra­hám Pál és Huszka Jenő ál­lított magasra. Igaz, az Elveszem a felesé­gem a műsor hirdetéseként zenés vígjátéknak szerepel, egészében mérve azonban ke­vés zenével mustározott ope­rett, amely már az alapjai­ban hazug. Nevetünk sokat a szemenszedett hazug hely­zetek során, mégis érződik, hogy ilyen nincs, hogy ez nem tipikus történése éle­tünknek, pedig ez a történet napjainkban játszódik. Az, hogy megérkezik egy nagynéni és a két barátnő, — aki együtt lakik —, hogy a nagynénit szállodába küld- hesse, egy vadidegen férfit fogad a lakásába, mint fér­jet, — még a legvérmesebb írói fantáziával is nehezen elképzelhető. Az operettszer­kesztés szabályai sok min­dent megengednek, sőt meg­bocsátanak. Ez a zenés víg­játéknak említett színpadi mű azonban napjainkban ma már jóval mögötte van a megengedett „szabályoknak”. Ezért nem említettem hiába­valóan a nagy magyar szer­zők mellett Dunajevszkijt, aki a színházművészetnek ezt a polgári formáját a szocia­lista-realista művészet em­berábrázolásáig bírta emelni Az egri Gárdonyi Színház iobb ügyhöz méltó buzgalom­mal segítette Szűcs László és Bágya András zenés víg­játékának sikerét és azt is neg kell mondani, hogy nem eredmény nélkül. Tehetséges művészek néha a „semmiből” is tudnak „valamit” terem­teni, bár tagadhatatlan, hogy a darabnak rengeteg helyzet- komikumra épülő lehetősége van. A bemutatott művet azonban akár operettnek, akár zenés vígjátéknak te­kintjük, semmiképpen nem a nagyigényű alkotások közé tartozik, — bizton számot tarthat a feledésre. A Gárdonyi Géza Színház művészei becsülettel eleget tettek a színdarab adta fel­adatoknak s minden lehetősé­get kihasználtak, hogy a né­zők tetszését elnyerjék. Kü­lönösen dicsérettel kell em­líteni Kanalas Lászlót, aki vérbeli tánckomikus a javá­ból. Nemcsak táncolni tud, de jó színész is. Stefanik Irén temperamentum szub- rett, gamin humora van, élte a szerenét és érdemelten kap­ta a tapsokat. Az embereket megfigyelő tulajdonságáról tett bizonyságot a pincér ala­kítója, Csapó János, aki sok igen jellegzetes vonással alkotta meg alakját. Igen tet­szett a dekoratív, szimpati­kus, tehetségében sokolda­lúan árnyalt Magda Gabi, művészi igényű formálást láthattunk a műfaj keretei között Olasz Erzsitől, jó volt Gyuricza Ottó, — igen fejlő­dőképes színész, — a „re- zonőr” alakjában Fekete Ala­jos pedig rutinos tudásával szintén tetszett, Lenkey Edit vérbő alakítása és Horváth Ouó „szépfiúja” erősségei voltak a Gárdonyi Géza Színház produkciójának. Va­lamennyien az előadás sike­rét szolgálták és érdemesek voltak tehetségükkel a siker­re, amelynek egyik részese Sprok György rendező is. (b. t.) Negyedévenként szedik a rádió-előfizetési dija! EGY ENGEDÉLLYEL TÖBB RÁDIÓKÉSZÜLÉK IS MŰ­KÖDTETHETŐ A Postavezérigazgatóság közölte, hogy ezentúl negyed­évenként szedik be a rádió­előfizetési díjat. Az eddigi havi befizetés nemcsak a postának okozott nagy gon­dot, hanem a rádiótulajdo­nosoknak is, hiszen sokszor várniuk kellett a kézbesítőre, hogy ki tudják fizetni a díjat. Július elsejétől a posta már nem szedett díjat; szep­tember 1 és 8-a között je­lentkeznek a kézbesítők az első háromhavi rádióelőfizetési díjért. Ez azt jelenti, hogy az előfizetők utólag fizetik a díjat, mivel a posta nem akarta, hogy az átállás idő­szakában egyszerre kelljen kifizetni a havi és a negyed­évi díjat. A második negyed­évi díj beszedésére majd de­cember első hetében kerül Az előfizetési díjak besze­désének megváltoztatásával egyidőben módosítják a rá­diószabályzatot is. Az új sza­bályzat értelmében például nem kell külön díjat fizetni a zsebrádió után abban az esetben, ha az illetőnek már van előfizetett rádiója. Ha egy családban több rádiót is hallgatnak, csak egy után kötelesek díjat leróni. Továbra is külön díjat kell fizetni a gépkocsiba beépí­tett rádiók után. RÁDIÓMŰSOR Csütörtök, szeptember 1. Kossuth-rádió: 8.10: Nótacsokor. 8.55: Édes anyanyelvűnk. 9.00: A Gyermekrádió műsora. 9.50: Könnyűzene. 10.10: A Föld szé­pe. Vidám irodalmi műsor. 10.42; Dalok. 11.00: Hontalanul. 11.20: Cperettrészletek. 12.10: Könnyű­zene. 13.00: Világnézet és mo­dernség. Előadás. 13.15: Magyar nóták. 14.00: A Gyermekrádió műsora. 14.10: Tánczene. 15.10: Paul Robeson énekel. 15.25: Dal­tanulás. 15.45: Az Ifjúsági Rádió riportműsora. 16.00; Helyszíni közvetítés a Franciaország-Ma- gyarország olimpiai labdarúgó- mérkőzésről, Rómából. 18.00: Zenés ajándékműsor. 18.35; Európa, vigyázz! 19.00: Zenekari muzsika. 19.30: Helyszíni közve­títés a XVII. nyári olimpiai já­tékokról. 20.30: Népi muzsika. 20.50: Anyegin. Opera. 23.30: Tánczene. 0.10: Kamarazene. Petőfi-rádió: 14.15: Schubert­zongoraművek. 15.00: Jugoszláv népdalok és népi táncok. 15.20: A külföldi sajtó hasábjairól. 15.30; Operarészletek. 16.10: Don Quijote. Regényrészlet. 16.40: Az Ifjúsági Rádió műsora. 17.15: Századok mélyén. Előadás. 17.30: Tánczene. 18.00: Példázat a há­zasságról. 18.10: Grieg: c-moll szonáta. 18.35: Közvetítés Balaton- füredről, a népművészet meste­reinek hangversenyéről. 19.05: Medgyaszay Vilma énekel. 19.15: Régi gyárak, új technika. 19.30: Operarészletek. 20.00; Zenekari muzsika. 20.40: Falurádió. 21.05: Tánciskola kezdőknek és hala­dóknak. 21.50: „Munkában az SS.” Könyvismertetés. 22.00: Szó­rakoztató muzsika. 22.20: Versek. 22.30: Népi muzsika. Péntek, szeptember 2. Kossuth-rádió: 8.10: Operettrésa- letek. 8.55: Vidám percek. 9.10: Kamarazene. 9.35: Könnyűzene. 9.50: A Gyermekrádió műsora. 10.10; Népi muzsika. 11.00: Zene­kari muzsika. 12.10: Könnyűzene. 13.00: Ismeretterjesztő előadás. 13.15: Operarészletek. 13.50: Vo­nós tánczene. 14.20: A Gyermek­rádió műsora. 14.40: A Couraud énekegyüttes énekel. 15.10: Wald- teufel-keringők. 15.30: Maja, a méhecske. Mesejáték. 16.15: Ma­gyar nóták. 17.15: Szív küldi ... 17.50; Fórum. 18.05: Szórakoztató muzsika. 18.40: Gyári sziréna. 19.00: Kovács Dénes és Bacher Mihály hangversenye a stúdió­ban. 19.30: Helyszíni közvetítés a XVn. nyári olimpiai játékok­ról. 20.30: „Zenei söntés.” 21.10: Véres Williamson. 21.25: Johann Strauss műveiből. 22.20: Helyszíni közvetítés a XVn. nyári olimpiai játékokról. 23.00: Tánczene. 0.10: Cembaloművek. Petőfi-rádió: 14.15: Operettrész­letek. 15.00: Operarészletek. 15.45: Könnyűzene. 16.10: Vitorlás. 16.30: Régi nagy énekesek műsorából. 17.15: A szolnoki piac problémái­ról. 17.25: Vízimalom. Rádiódrá­ma. 18.40: Zenekari muzsika. 19.05: Könnyűzene. 19.15: Fiatal zenészek a gyárban. 19.30: Piros eper hull a vízbe. 20.00: Heti hangversenykalauz. 20.40: Falurá­dió. 21.05: Operakórusok. 21.30: A világirodalom humora. 22.00: Ze­nekari hangverseny. Szombat, szeptember 3. Kossuth-rádió: 8.10: Lányok, asszonyok . . . 8.30: Kamarazene. 9.05: Barátoknál vendégségben. 9.25: Dalol az erdő. 10.10; Óvo­dások műsora. 10.30: Operettrész­letek. 11.00: Hontalanok. Elbe­szélés. 11.20: Zenekari muzsika. 12.10: Népi muzsika. 12.45: Mit olvassunk? 13.00: Operarészletek. 13.40: Válaszolunk hallgatóinknak. 13.50: Könnyűzene. 14.20: Az Ifjú­sági Rádió műsora. 14.40; Mar- tiny Lajos zongorázik, Beamter Jenő dobol. 15.10: Élőszóval — muzsikával. 16.00: Hét nap a kül­politikában. 17.50: Gondolat. A Rádió irodalmi hetilapja. 18.20: Szív küldi... 18.50: Moszkvai tudósítónk jegyzete. 19.00: Nagy mesterek muzsikájából. 19.30: Helyszíni közvetítés a XVII. nyári olimpiai játékokról. 20.30: Pest megér egy estet. Közvetítés. 22.20: Helyszíni közvetítés a XVII. nyári olimpiai játékokról. 23.00: Táncoljunk. Petőfi-rádió: 14.15: Operakalauz. 15.20; Magyar fúvószene. 15.15: Fotóamatőrök ötperce. 15.40: A Nap leánya volt. 16.25: Leányda- lok. 16.35: Emlékezés világjáró virtuózokra. 17.20: Gondolatok filmekről. 17.30: Hanglemezgyűj­tők húszperce. 17.50: Frank Si­natra énekel. 18.20: A jezsuiták az Cj-világban. Előadás. 18.35: Basi- lides Mária és Pataky Kálmán énekel. 19.05: Falurádió. 19.25: Versek. 19.30; Luzerni Ünnepi Hetek, 1960. 21.40: Tánczene. (A Magyar Rádió a müsorvál- toztatás jogát fenntartja.) Televízió-nézés belépési engedéllyel A brigádvezető egy napja Három tsz község öt szö­vetkezettel tartozik Benkó László brigádvezető körzeté­hez, a Berceli Gépállomá­son. Jelenleg a körzetben 11 cséplőgép dolgozik, s a mun­ka szaporán halad. Néha-néha ugyan bosszankodni kellett az eső miatt, de a mezőgaz­daságban ezt is meg kell szokni. A reggeli teen­dők közé, mint Benkó elvtárs elmondja, a gépek megláto­gatása tartozik és ez a leg­fontosabb, hisz’ a brigádve­zetőnek tudnia kell, hogy a brigádjába tartozó gépeinél, hogy úgy mondjuk, mi is a hadihelyzet. S lám. milyen fontos is ez. Az ordaspusztai cséplőnek kedd reggel egy másik csépeltetöhöz kellett volna mennie, azonban ta­nácstalanság uralkodik, ugyan­is két gazda azon vitázik, hogy a cséplőnek hozzá kell menni aznap dolgozni. A traktoros egyébként sem tud­ta volna elkezdeni a csép- lést, mert az egyik gazda este a főszíjat magával vitte a kocsival, a másik a rostalá­dát, vizeshordót és a létrát. S a brigádvezetőnek máris intézkedni kell a község ille­tékeseivel, hogy a rend hely­reálljon és az igazságnak megfelelően a gép megindul­jon annál a gazdánál, aki a sorra következő. Egy másik gépnél Baráth István traktotros kéri brigád- vezetőjét, hogy kenyérgabona ügyét intézze el, ha bemegy a gépállomásra. Ezenkívül akad igen sok munka is, me­lyet igen helyesen Benkó elvtárs a tsz-ek agronómusai- val és elnökeivel szokott rendszeresen megbeszélni. Ahogy ö mondja, igen ritka az az eset, amikor a fonto­sabb munkát meg nem be­szélte volna a tsz-ekkel. Egy-két traktorossal elbe­szélgetve megállapíthatja az ember, hogy a brigádvezető­nek megvan a tekintélye. S a traktorvezetők amellett, hogy szeretik s jó viszony­ban vannak vele, utasításait, tanácsait megfogadják. S ez igen lényeges. S a termelés eredményeiben is jelentkezik. Hisz’ a Benkó-brigád a ta­valyi év során, de ez év első A rétsági járási tanács be­járatán díszeleg a tiltó fel­irat, mely szerint az ott lévő, a tanács tulajdonát képező televíziót csak azok tekint­hetik meg, akiknek belépési engedélyük van. A tanáccsal egy fedél alatt dolgozik a pártbizottság, KISZ-bizottság is, tehát — értelemszerűen — e három szerv alkalmazottai élvezhetik csupán a technika nagyszerű előhaladása nyo­mán létrejött televíziós adá­sokat. Ezeknek az alkalma­zottaknak túlnyomó része azonban a hivatali idő letel­tével hazamegy, főként vi­dékre, lakóhelyére. A község­ből viszont igen sokan, első­sorban az ifjúság tagjai kö­zül szeretnék kivenni részü­ket a televízió adta szórako­zásból, egy-egy film, szín­darab megtekintésével. Külö­nösen nagy az érdeklődés a mostani nyári olimpiai játé­kok, versenyek közvetítése iránt. Alig egy hete jártam Csú­csén. mikor érdekes esetnek voltam tanúja. Estére járt már az idő, világítottak az utcai lámpák is. Az esti gyű­lésről beszélgettünk éppen, mikor egyszerre csak elaludt a villany. A beszélgetők — velem együtt — kitódultak az utcára kíváncsian, hogy tulajdonképpen mi történt. Néhány perc múlva megtud­tuk, hogy miért szállta meg a sötétség Csécsét... Mióta a villanyt bevezették Csécsére, nagyon boldogok az ottani emberek. Esténként so­kan hallgatnak rádiót, sokan olvassák az újságot, böngészik a könyveket. Ezen az estén — gondolom —, hogy többen, vagy talán sokan emlegették a villanyszerelőket, le- és fel­menő ági rokonságukkal együtt. Pedig nem volt iga­zuk ezeknek az embereknek. Az történt ugyanis — mint már többször előfordult a községben —, hogy egy csa­pat liba nekirepült az elek­tromos fővezetéknek és két „szerencsétlen” jószág önma­gának „megásta” sírját, s egyben sötétségbe borította a Elmondás szerint többször tettek kísérletet a KISZ ré­széről, hogy a televíziós köz­vetítések megtekintését tegye szabaddá a tanács a nyilvá­nosság részére is, — de a tö­rekvések mindannyiszor ku­darcot vallottak. így egy-egy esetben hat-hét érdeklődő juthat csak hozzá — belépést engedélye birtokában — az előadások megtekintéséhez. Nem tudható, miért van ez az elzárkózás, de semmi esetre sem helyeselhető. A tanács épületébe hivatalos ügyek elintézése végett nap­közben bárki beléphet, szám­talan ember fordul ott meg ügyes-bajos dolgával, hát ne féltsék az épületet az esti órákban sem a szórakozni, művelődni vágyó emberektől. Vagv adják át a televíziós készüléket valamelyik szerve­zetnek használatra olyan he­lyiségben, ahová belépési en­gedély nem szükséges. községet. A rövidzárlat az rövidzárlat, s nem olyan könnyű kijavítani egy távoli községben, mint például Sal­gótarjánban. Az elpusztult libáknak ak­kor nap nem került meg a gazdájuk, s nem vállalta senki a felelősséget az oko­zott kárért. A tanács már több ízben kihirdette, hogy vágják le a libák szárnyát, hogy így elkerüljék az effajta „botrányokat”. Furcsa és egyben sajnálatos dolog, hogy a libatula idonosok fittyet hánynak a felhívásnak s ez­zel sorozatosan előidézik az ilyen eseteket a községben. Érdemes lenne — és tegye meg ezt a tanács —, ha az ilyen eset előfordulásával a tanács kinyomozná, hogy ki a felelős a kárért és végre példás büntetéssel gátolná meg a további esetek előfor­dulását. Elvégre nem tartunk még ott, hogy a libasültet egy község dolgozóinak meg­rövidítésével és villanyáram­mal készítsük el a vasárnapi ebédhez. Ez egy kicsit költ­séges lenne. A csécseí „libatemető66 Egy újabb remek alkotás ELVITTÉK A KUTATÓIN TÉZETBE ID. SZABÓ IST­VÁN „KÖZÉTVIZSGÁLÓ”-JÁT hét hónapjában is a legjobb eredményt érte el a Berceli Gépállomás többi brigádjá­hoz viszonyítva, de megyei szinten is a legjobb 5 brigád között van. A cséplés mellett jelenleg a legnagyobb problémát a brigádban a talajmunka vég­zésének fokozása jelenti, de ezzel egyidőben elő kell ké­szülni a kukorica silózására is. S ahogy Benkó elvtárs ezt elmondja, 170 kh-on kell a körzetében a kukoricát silóz­ni, s véleménye szerint ezt el is fogják végezni, mert e munka megszervezéséhez már most hozzákezdtek és a tsz-ekkel ezt is alaposan meg­tárgyalják. Szabó István Kossuth-díjas szobrászművész az elmúlt na­pokban befejezte a Bányá­szati Kutató Intézet megren­delése alapján a „Kőzetvizs­gáló” című szobrát. A két méter 20 centiméter magas szobor igazi kifejezője a szén- bányászatban folyó fizikai és tudományos kutatómunka szerves egységének. A nagy­szerű alkotás megtekintésére Ajtay Miklós kétszeres Kos­suth-díjas tudós, a Bányászati Kutató Intézet igazgatója fel­kereste id. Szabó Isvtán ben- czurfalvi műtermét és a mű­vészi alkotásról a legnagyobb elismeréssel beszélt. A „Kőzetvizsgáló"-t, amely a bányásznapra tervezett ku­tató intézeti avatásra készült, tegnap, kedden vitték el Ben- czurfalváról Budapestre. A Szécsényi Ruházati KTSZ szeptember l-ével új FÉNYKÉPÉSZ részleget indít be. Műterem, Szé- csény, Rákóczi út 90 sz. alatt. Kedveskedjen hozzátar­tozóinak Jó fényképpel! (427) SEBAJ KÖRNYÉKÉN, az autóbusz végállomás­nál, műút mellett 400 négyszögöles telek el­adó. Érdeklődés „Pano­ráma” jeligén a Salgó­tarjáni hirdetőben. (457) GYÜJTSD A MÁKGUBÓT! Ne dobjuk a szemétbe, ne tüzeljük el, minden kilogramm mákgubóra szükség van. 1 kg MÁKGUBÓ ára: 1 forint 10 fillér. A férges is ennyit ér. ÚTTÖRŐ PAJTÁSOK! Vegyetek részt a mákgubó összegyűjtésében. A szorgalmas munkát végző úttörőket külön jutalomban részesítjük. ÁTVESZI A FÖLDMÜVESSZÖVETKEZET (398) KÖSZÖNTJÜK hős bányászainkat a X. MAGYAR BÁNYÁSZNAP alkalmából. Munkájukhoz további sikereket, jó egészséget kívá­nunk. Boltjaink bő árukészlettel állnak rendelkezé­sükre. NÓGRÁD MEGYEI ÉLELMISZER KISKERESKEDELMI V. (464)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom