Nógrádi Népújság, 1960. augusztus (16. évfolyam, 65-70. szám)

1960-08-31 / 70. szám

4 NOSRADI NlPffJiAS 1960. augusztus 31. BALASSAGYARMAT I III ELETEBOL Városfejlesztésünk perspektívái A községpolitikai törekvé­sek sikerét, létjogosultságát tények sokasága bizonyítja. A községfejlesztés keretében — a lakosság kívánalmainak megfelelően — saját erőből számos olyan feladat valósult már meg eredményesen, ami­hez annakidején beruházási, vagy költségvetési hitelt elő­teremteni nem lehetett. A második ötéves terv idő­szakában sem nyílik mód ar­ra, hogy a lakosság minden igényének kielégítése állami erőforrásokból megtörténjék. Ezért — de a helyi kezde­ményezéseknek a népgazda­sági tervvel leendő összehan­golása érdekében is — indo­kolttá vált a községfejlesztés ötéves tervének kidolgozása. A terv elkészült, azt a leg­utóbbi tanácsülés is változat­lanul jóváhagyta, összeállítá­sánál az erre illetékesek olyan létesítmények megvalósí­tását tűzték ki célul, ame­lyek a helyi szükséglete­ket a dolgozók kívánsá­gaival egyezően elégítik ki. Anyagi alapként természe­tesen csak a f. évi község­fejlesztési költségvetés pénz­eszközeit vehették figyelem­be, így évenként 500—500 ezer forint felhasználását irá­nyozták elő. A jövő esztendőben emeletet kap a Petőfi u. általános iskola új tan­terme, 70 ezer Ft-os költ­séggel. A Deák Ferenc utcai óvoda bővítésére 100 ezer Ft-ot terveznek. Mintegy 270 ezer Ft-ba fog kerülni a közkedvelt strandfürdő bekapcsolása a központi vízvezetékháló­zatba. A körzeti orvosi lakások vá­sárlásakor felvett bankhitel évi törlesztése 60 ezer Ft-ot követel. Két év múlva az úgyneve­zett „paraszti negyed”-ben 200 ezer Ft-ért aszfaltoztatják és burkolólapokkal rakatják ki a járdákat. Nem kevesebb, mint 240 ezer Ft szükséges a népszerű Sztálin-liget teljes felújításához. Parkosítás, fá­sítás, az utak vörös salakkal való burkolása, útszegélyek kialakítása, a bejáratoknál díszkapuk felállítása szere­pel az elképzelésekben. Sor kerül az orvosi lakásvásár­lással kapcsolatos bankhitel utolsó törlesztőrészletének be­fizetésére is. 1963-ban 200 ezer Ft-ot áldoznak korszerű, eszté­tikai szempontból is ki­fogástalan piactéri árusító pavilonok építésére. Ugyanilyen összeggel tovább építik és javítják a később kijelölendő utcák járdabur­kolatait. Az újonnan létesített településeken 100 ezer Ft teszi majd lehetővé a villa­moshálózat fejlesztését, bőví­tését. Az 1964. évben a járdabur­kolatok további kiképzése 200 ezer Ft-ot emészt fel. 100—100 ezer Ft-os költséggel felújítani tervezik a városi sporttelepet, modern atlétikai pályát alakítanak ki, meg­oldják a strandfürdő, a Kos­suth Lajos és az Ady Endre utcák fénycső-világítását. A távlati terv utolsó évé­ben 200—200 ezer Ft szol­gálja majd a járdatestek folyamatos javítását, új burkolatok létesítését, egyes utak portalanítását, aszfalt, illetve olajos ma- kadámburkolattal való el­látását. Nyilvánvaló, hogy a község­fejlesztés ötéves terve ko­rántsem képes minden — egyébként jogos — igény ki­elégítését biztosítani. Arra azonban vitathatatlanul alkal­mas, hogy az állami beruhá­zások és a rendszeres évi költségvetés anyagi forrásai­nak számottevő kiegészítése­ként tevékenyen elősegítse a közös cél valóraváltását: ked­ves kis városunk szebbé, kor­szerűbbé, még vonzóbbá téte­lét! Gyiirky Zoltán Az üzemi balesetekről Érdekes tényeket tárt fel az a széleskörű brigádvizsgá­lat, am^ly a közelmúltban a jelentősebb üzemeknél és vál­lalatoknál a balesetvédelem helyzetét ellenőrizte. Álla­munk e téren sem szűkkeblű, nem fukarkodik az üzemi balesetek elleni küzdelem cél­jaira szolgáló anyagiakkal. A munkásfelvételt megelőző kötelező orvosi vizsgálat, a gyakorlatias jellegű balesetei­KRÓNIKA — A Bútorgyártó Vállalat túlteljesítette II. negyedévi termelési tervét. Az előirány­zott 1503 m/Ft termelési ér­tékkel szemben 1545 m/Ft termelési értéket állítottak elő. — Még ebben az évben megkezdik a vásártéren az új állatorvosi szolgálati lakás építését. A típusépület terv­bírálatát a minap tartották meg, az új létesítményt jövő­re adják át rendeltetésének. — A Hazafias Népfront Vá­rosi Elnöksége legutóbbi ülé­sén beszámoló hangzott el a városi titkárok miskolci ér­tekezletének anyagából. Ezt követően a II. félévi munka­tervet tárgyalták meg. — A Városi Tanács VB. Pénzügyi Osztálya elmúlt ne­gyedévi adóbevételi tervét 105%-ra teljesítette. A bevé­tel összege a tervezett 320 ezer forinttal szemben meg­haladja a 335 ezer forintot. — Korszerű utas WC épült — saját vállalkozásban vég­zett munkával — a vasútál­lomáson. A régi árnyékszék rövidesen lebontásra kerül. A műszaki átadás-átvétel meg­történt, a használati engedély megadása most van folyamat­ban. — Tovább fejlesztik az óvodai hálózatot. Ez évi költ­Sietek haza, mert a férjem nagyon féltékeny. ségvetési előirányzatuk 913 ezer forint. Ebben az eszten­dőben mindhárom óvoda be­kapcsolást nyert a vízveze­tékhálózatba, cserépkályhát és porszívógépet is kapott. — Az egészségügyi állandó bizottság és a Vöröskereszt legutóbbi együttes ülésén is­meretterjesztő előadás hang­zott el a vérhasról, majd ki­értékelték a tisztasági ver­seny eddigi eredményeit. — Az idei Pedagógus Nap alkalmával 25 nevelő része­sült soronkívüli előléptetés­ben. Az I. félév végéig ösz- szesen 31 tanító és tanár ka­pott közel 30 ezer forint összegű pénzjutalmat jó mun­kájáért.-r A Vasipari- és Javító Vállalat a II. negyedévben az 1,778 000 forintos termelési tervével szemben 2,009 000 forintos termelést ért el. Ez 112 százalékos teljesítésnek fzlel meg. — Az általános iskolák szemléltető eszközökkel való ellátását 36 ezer forint bizto­sítja. Az új tanév kezdetéig többfajta térképet. torna­szert és egyéb kisebb szem­léltető tárgyat szereznek még be. — A Megyei Tanács Gyógy­szertári Központja — fenn­állásának 10. évfordulója al­kalmából jubileumi értekez­letet tartott a Palóc Múzeum dísztermében. Az ünnepi be­széd után kitüntetéseket és jutalmakat adtak át. Gyógy­szerésztörténeti kiállítás is nyílt. — Nagy közönségsiker és óriási érdeklődés jegyében zárta kapuit a tanács dísz­termében megrendezett lég­oltalmi kiállítás. A gazdag, tanulságos anyagot 5 nap alatt közel 5 ezren tekintet­ték meg. — Nagy ütemben folyik a Rákóczi fejedelem utón el­helyezkedő középületek sor- tatarozása. Az üde színekben pompázó falfelületek harmo­nikus egységet kölcsönöznek az egyre szépülő városkép­nek. hárítási oktatás, a rendsze­res havi üzembiztonsági szemle: mindmegannyi állo­mása a legfőbb érték — az ember — iránti sokoldalú gondoskodásnak. A nevelés mellett időnként az admi­nisztratív eszközök is előtér­be kerülnek, azonban ezek is éppen a munkások érdeké­ben szükségesek. A Vasipari- és Javító Vál­lalatnál, vagy a Betonáru- gyártó telepen például ebben az évben egyetlen üzemi bal­eset sem fordult elő. A Bú­torgyártó Vállalatnál — an­nak ellenére, hogy az üzem­ben igen sok nagyfordulatú, veszélyes munkagép működik — az idén mindössze három könnyű lefolyású baleset tör­tént. Ezeket a kéziszerszá­mok helytelen használata, vagy anyagmozgatás okozta. A Húsipari Vállalatnál 7 hónap alatt 8 üzemi baleset következett be, ami összesen 504 munkaóra kiesést jelen­tett. Munkaképességcsökken­tést egyik sem vont maga után, elővigyázatlan késhasz­nálat játszott közre minden esetben. Az Épületszerelő Vállalat­nál július végéig 15 baleset adódott, valamennyi 3 nap­nál hosszabb gyógyulási idő­tartammal. Közülük 9 hegesz­tésimunka közben keletkezett, elektromos szemgyulladás­nak minősült. A kiesett mun­kanapok száma 245 volt. A balesetek száma csökkent ugyan, de indokolt a foko­zott elővigyázatosság! Hétnérföldes igények A szocialista építés termé­szetes velejárója a dolgozók igényeinek szüntelen növe­kedése. Egészséges folyamat ez. De csak akkor, ha nem szakadunk el a reali­tás talajától, ha józanul fi­gyelembe vesszük a lehető­ségeket, a fejlődés ütemét, s ahhoz szabjuk igényeink fo­kozásának mérvét is. A tömegek kötelező arány­érzékével általában nincs is baj. Egyesek azonban elvé­tik a mércét. Nemrég hal­lottam például egyik ismerő­sömtől, hogy amikor vala­melyik gyermekintézmény­ben cseresznyelevest és pap­rikásburgonyát — kolbásszal — főztek ebédre, egy alkalma­zott a következő megjegyzés­sel adott hangot elégedetlen­ségének: „Hogyan lehet 1960- ban paprikáskrumplit adni ebédre?!” Ami a menüt illeti, úgy ér­zem, tárgyilagos tudok lenni. Nem imádom az egyébként széles körben népszerű ele­delt, de nem is kiáltok reá halált. ízlés dolga, ki mit fo­gyaszt szívesebben és gyak­rabban. Az viszont bizonyos: nem kerülhet mindennap bécsiszelet az asztalra! A gyermekek pedig — akik ked­véért a főzés történik — ta- tapasztalat szerint — szeretik ezt a leócsárolt ételt. Egyébként is eleve helytelen a krumplipaprikást - vagy egyéb ételfajtát — fejlődésünk különböző szakaszaival bár­minő kapcsolatba hozni. Szi­lárd meggyőződésem, hogy a kommunista társadalom ét­lapján is szerepelni fog, min­den intrika ellenére. Ez az idő már nincs messze. Kö­zelségét jelzi, hogy a szóban- forgó intézmény felnőtt dol­gozói napi 2.10 Ft-ot fizetnek ebédért és uzsonnáért. Illetve csak uzsonnáért, mert kb. ez kerül ilyen szerény összegbe. Az ebédet pedig már most is - Ingyen adja államunk! GY. Z. Higiénikusabb kiszolgálást! A Megyei Közegészségügyi és Járványügyi Állomás a kö­zelmúltban sorozatos szúró­próba-vizsgálatokat végzett városunk élelmiszer üzemei­ben. Lépten-nyomon tapasz­talhatjuk, hogy a vendéglők, cukrászdák, italboltok és élel- miszerárudák tisztasági vi­szonyai korántsem kielégí- tőek, az evőeszközök, tányé­rok, poharak szemmel látha­tólag kétes tisztaságúak, sőt maszatosak. A KÖJÁL a helyszíni el­lenőrzésen túlmenően egyes esetekben laboratóriumi vizs­gálatokat is foganatosított, melynek során kirívó mulasz­tások kerültek felszínre. Töb­bek között megállapítást nyert, hogy a köztudatban előkelő­nek tartott „Ipoly” étterem­ben az ebédtől megmaradt — és szabálytalanul a vacsorá­hoz felhasználásra szánt — borsófőzelék, gulyásleves és petrezselymes burgonya már emberi fogyasztásra alkal­matlan volt, annyira elszapo­rodtak a baktériumok. Az „elit”-ként emlegetett Búzavirág eszpresszóban és a 127. számú „Üdítő” cukrász­dában a fagylalt-adagoló ka­nalak öblítésére szolgáló víz­ben igen nagyszámú coli és egyéb baktérium volt talál­ható. Pedig az egészségügyi tanfolyam végzésére kötele­zett éllemiszeripari dolgozók jól tudják, hogy a bakté­riummal szennyezettség köny- nyen ételmérgezés okozója le­het! A közelmúltban követ­kezett be éppen ilyen étel- mérgezés városunkban: 20 súlyos megbetegedéssel és 1 halálesettel! Sorolhatnánk szinte vég nélkül azokat a közegészség- ügyi hiányosságokat, melyek megszüntetése nem az anyagi fedezeten, hanem a vezetők és dolgozók hozzáállásán, szem­léletén múlik. A 141. sz. élel­miszeráruda — a Bajcsy úton — csakúgy, mint az Bár a nyárvégi nap sugarai meg­koptak kissé, az út­törők és KlSZ-fiata- lok önfeledt táboro­zása még nem ért véget. Két hónapja már annak, hogy a város és a járás te­rületéről az első — 60 főt számláló — csoport útrakelt, hogy a nógrádi vár tövé­ben pihenje ki az elmúlt tanév fára­dalmait. S azóta csatazajtól hangos a gombamódra szapo­rodó sátortáborok környéke ... Az itthon mara­dottak pedig fájó szívvel olvasták paj­tásaik romantikával telített leveleit, ame­lyek az élménybeszá­molók erejével ha­tottak. Hiszen kép­zelhet-e úttörő, vagy KISZ-tag kelleme­sebbet — a sok ta­Táborozni jaj de jó!... nulás után —, mint festői környezetű, a természet minden szépségével felruhá­zott táborhelyen el­tölteni két feledhe­tetlenül boldog he­tet? Ugye aligha?! A táborvezetők persze gondoskodtak arról is, hogy ez a 14 nap élményekben is gazdag legyen. Ezt a célt szolgálták a közös kirándulá­sok, a szórakoztatva nevelő kollektív já­tékok, a sátorverés, a főzés tudományá­nak elsajátítása és az egyéb, önállóság­ra szoktató „önkor­mányzati” tenniva­lók. Közben a turnu­sok egymást követ­ték, szinte verseng­tek ifjaink azért, hogy táborozni me­hessenek. A Petőfi Sándor Általános Is­kola növendékei — úttörőcsapatuk és tantestületük veze­tőinek felügyelete mellett — a közeli Rárós-pusztán töltöt­ték szabadidejüket. A raj- és őrsvezetők Somoskőn vettek részt továbbképzés­sel egybekötött tá­borozáson. Sokan a Balaton partján ütöttek ta­nyát, mások Parád- fürdőn üdültek a KISZ és a Szakszer­vezeti Bizottságok által kezdeményezett akció keretében. A legkiválóbb tanulmá­nyi eredményt elért és szociális szempont­ból leginkább rászo­rult gyermekek Eger­ben tölthettek el fe­ledhetetlenül szép 2 hetet. Akik pedig bármilyen oknál fog­va hosszabb időre nem vonulhattak „rejtekhelyre”, úgy­nevezett hétvégi tá­borozáson — Nyír- jespusztán és Dré­gely vára alatt — nyertek felüdülést. A táborok zaja már nem sokáig veri fel az erdők szűz csendjét, új tanév küszöbén állunk. Az viszont bizonyos, hogy az úttörő paj­tások éppúgy, mint a KISZ-fiatalok ki­pihenten, frissen, új erőre kapva fognak majd hozzá legfőbb kötelességük lelkiis­meretes teljesítésé­hez: a szorgalmas tanuláshoz! Kökényesi Béla Ipoly utca sarkán működő cukrászda külső és belső ál­laga kritikán aluli, tatarozása, meszelése húzódik, mint a ré­testészta. A kórház melletti büféhez tartozó WC állapota botrányos, a szikvízüzem fes­tése, padlójavítása a közmon­dásos luca széke elkészülésé­nek határidejével hasonlítható össze. A határozatok és a pénzbüntetések tömkelegében az illetékes vezetők maka­csul a keret- és kapacitás- hiány védőpajzsa mögé vo­nulva tétlenkednek. Erősen kifogásolható az el­adók munkaruháinak tiszta­sága, a „divatosan” viselt fejkendők és svájci sapkák, melyek alól a haj tekintélyes része kikandikál és bőven hullatja magából a korpát, port, kormot, a rátapadó bak­tériumokkal együtt — bele az élelmiszerekbe, vagy ép­penséggel 'a kész ételekbe. Aki behatóbban megfigye­lés alá veszi a vendéglőkben és az italboltokban a pohár­mosás egyszerű műveletét, annak tüstént elmegy a ked­ve szórójának csillapításától. Az Achim utca sarkán üze­melő 117. számú italboltban például a poharak mosoga­tását még mindig nem folyó­vízzel végzik, hanem primi­tív módon, vízzel telt vödör­ben, mert a Vendéglátó Vál­lalat többszöri ígérgetés elle­nére sem gondoskodik meg­felelő pult felszereléséről. Napjainkban, amikor a szo­cialista építés üteme egyre inkább szakértelmet, hozzá­értést követel az élet minden munkaterületén a dolgozók­tól — az egyéb előfeltételek mellett —, nagyobb gondot kellene fordítani az élelmi- szeripari és élelmiszerkeres­kedelmi munkások közegész­ségügyi továbbképzésére is Megköveteli ezt mindenek­előtt a lakosság egészségvé­delme, az emberről -való ilyen értelmű gondoskodás, de ezen túlmenően a fogyasztóközön­ség jóízlése, a szocialista ke­reskedelmünk, iparunk kul­turáltsága növelésének szük­ségessége is! Tanévnyitás küszöbén A nyári vakáció meghitt csendjéhez szokott iskolai fo­lyosókat csakhamar ismét felveri a vidám gyermekhad önfeledt kacaja, kedves zsi­vaja. Kezdődik az új iskola­év. Hasznos ilyenkor némi visszapillantást vetni: mit eredményezett az 1959/60-as tanév, hogyan váltak valóra pártunk művelődési politiká­jának irányelvei, mivel let­tek gazdagabbak ifjaink? A* elmúlt tanév beváltotta a hozzáfűzött reményeket. Az öt általános iskolában — beleértve a nyirjesi és az új- kóvári „fiókokat” is — 1644 tanuló gyarapította tudását. Közülük 448 volt kitűnő és jeles rendű, s csupán 132 kapott elégtelen érdemjegyet. Osztályozatlanul mindössze 23 diák maradt. A fejlődésre jellemző, hogy szeptember el­ső hetében már mintegy 1854 nebuló lépi át az általános iskolák küszöbét. Emelkedett az általános ta­nulmányi eredmény is. Amíg például az 1958/59. iskolai év­ben az átlag 3,43 volt, ez a mutatószám az idén 3,51-re ugrott. Érdekes jelenség, hogy az alsó tagozati osztályok át­laga lényegesen magasabb volt, mint a felsőseké, ami az eddigi nem kívánatos szint- különbség fokozatos elmosódá­sának árnyékát veti már előre. A tanulószoba és a napközi otthon intézményének létjo­gosultságát húzza alá az a tény, hogy az ott foglalkozta­tott gyermekek tanulmányi volumene társaikhoz viszo­nyítva örvendetesen maga­sabb. Ez a rendszeresen kor­repetáló szaktanárok és ta­nulószobavezetők lelkiismere­tes munkáját dicséri. A Balassi gimnáziumban 133 ifjút nyilvánítottak éret­té. Tanulmányi eredményük 3,15 volt. Közülük 68 jelent­kezett egyetemre, illetve fő­iskolára, ami az összlétszám 51 százalékát teszi ki. A fel­vételt nem nyerők részben adminisztratív munkakörök­ben, részben pedig a népgaz­daság legkülönbözőbb terüle­tén, közvetlen termelőmun­kán kívánnak dolgozni. Az iskolák nevelőkkel való ellátottsága az egész év folya­mán biztosította a tanítás za­vartalanságát. Az alsó tago­zatosoknál semmi fennakadás nem állt be az oktató-nevelő­munka vitelében, viszont a felsőbb tagozatú osztályoknál a szakosítás megvalósítása még a jövő évek feladatát képezi. Elsősorban ének, test­nevelés és rajz szakos peda­gógusokban volt — és van jelenleg is — számottevő hiány. A nevelők továbbképzése — mind szakmai, mind pedig ideológiai vonatkozásban — eredményesnek értékelhető. A megnövekedett érdeklődés egyik megbízható mutatója, hogy az előkészületek során a következő továbbképzésben való részvételre máris 91 ta­nító és tanár jelentkezett — 110 közül! Ha figyelembe vesszük, hogy a továbbképző iskola 35 leányhallgatóval ugyancsak sikeresen működött és a dol­gozók iskolájának esti, illet­ve levelező tagozatán 158 hallgató közül 104 szerzett bizonyítványt, — elmondhat­juk, hogy az elmúlt tanév jelentősen szaporította a ki­művelt emberfők sokaságát. Ez pedig újabb biztató fejlő­dés alapjait veti meg!

Next

/
Oldalképek
Tartalom