Nógrádi Népújság, 1960. augusztus (16. évfolyam, 65-70. szám)
1960-08-24 / 68. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A BUJÁK! BÉKETALÁLKOZÓN Megyesxerte lelkes ünnepségek alkotmányunk napján Salgótarjánban és Szécsényben nagygyűlés, Bujákon béketalálkozó, Balassagyarmaton Palóc Vásár Salgótarjánban több ezer ember gyülekezett augusztus 20-án, alkotmányunk évfordulóján a barátságos, árnyas kollégium-kertben. A nap enyhén szórta sugarait, gondoskodva arról, hogy csak kellemes hőmérsékletűvé fűtse az emberekkel zsúfolt szabadteret. A pódiumon Pataki Jenő monumentális, az alkotmány tiszteletére készített festménye előterében helyet foglalt az elnökség. Elsőként Czottner Sándor, nehézipari miniszter, Nógrád megye képviselője lépett az emelvényre, öt követték a párt és a tanácsok vezetői, valamint az üzemek, hivatalok, intézmények, tömegszervezetek képviselői. A bányászzenekar népünk himnuszát játszotta el. Utána Molnár Danilla elvtárs, a Hazafias Népfront Salgótarján Városi Bizottságának elnöke megnyitotta a nagygyűlést. Köszöntötte megyénk képviselőjét, Czottner Sándor nehézipari minisztert, valamint a nagygyűlés valamennyi résztvevőjét. Méltatta az évforduló jelentőségét, majd felkérte Czottner Sándor elvtársat, a nagygyűlés szónokát, ünnepi beszédének megtartására. Alkotmányunk legméltóbb örököse haladó hagyományainknak Czottner Sándor elvtárs beszélt a salgótarjáni nagygyűlésen Czottner Sándor eivtárs melegen köszöntötte Salgótarján és környékének dolgozóit, az ünnepség valamennyi résztvevőjét, majd megkezdte ünnepi beszédét. — Szerte az országban ezen a napon, városon és falun boldog, megelégedett emberek ünnepük a nép alkotmányát — kezdte beszédét Czottner elvtárs. — Az alkotmány ünnepe a munkás-paraszt hatalom ünnepe. Tizenegy év egy ország fejlődésében igen rövid idő, mégis a mi népünk életében hatalmas változást hozott. Hazánkban mostanában egy nap alatt több történik dolgozó népünk érdekében, mint bármikor. Űj életünk megteremtőit: munkásokat, parasztokat, értelmiségieket megerősíti és megfiatalítja hazánk fejlődésének üteme, a szocializmus gyorsabb építése, melyet pártunk VII. kongresszusa tűzött elénk. Egész népünk nagy szeretettel és odaadással váltja valóra az alkotmányban lefektetett jogait és kötelezettségeit. A dolgozó nép alkotmányáért hosszú harc volt országunk életében. A régi, úri Magyarországon a népelnyomó rend politikusai szívesen takaróztak azzal a szóval, hogy alkotmány, alkotmányosság. De törvényeink, rendeleteink, alkotmányunk a dolgozó nép jogfosztását, kizsákmányolását, megkötését szolgálta. A magyar nép történelme során az igazságtalan alkotmány ellen többször megindította harcát. De végleges eredménnyel csak akkor járt ez a küzdelem, amikor ennek a harcnak az élére a munkásosztály állt. A történelem erre igen sok példát sorakoztat fel. Kossuth Lajos, az örökké emlékezetes 1848-as szabadságharc folyamán legelőször is igyekezett alkotmányba foglalni az 1948-as forradalom vívmányait. Ezután Czottner elvtárs röviden ismertette az 1919-es nagy szabadságharc, a Magyar Tanácsköztársaság eredményeit. — 1919-ben jött el újra a dolgozó nép szabadságharcának ideje. A Magyar Tanácsköztársaság történetét tanulmányozva, mindenkit csodálatba ejt az első magyar proletárdiktatúra száz nap alatt végzett óriási és sokoldalú tevékenysége, mellyel be akarta hozni az évszázados elmaradottságot. Bár élet-halál harcot vívott, nem feledkezett meg arról, hogy alkotmányt adjon a dolgozó magyar népnek. 1919. június 22-én a tanácsok országos ülésén tárgyalták meg az alkotmánytervezetet, melynek első pontja a következőképpen szólt: „A Tanácsköztársaságban a proletárság minden szabadságot, jogot és hatalmat kezébe vett abból a célból, hogy megszüntesse a kapitalista rendet és a burzsoázia uralmát és ennek helyébe a szocialista termelési és társadalmi rendet tegye...” Hazánk alkotmánya, melyet ma ünnepelünk, 1949-ben született. Ez a szám összecseng az 1849-es függetlenségi nyilatkozat és az 1919-es tanácsköztársasági alkotmány éveivel. Az évszámok össze- csengése a történelmi hagyományok összefüggését is jelenti. Alkotmányunk legméltóbb örököse haladó hagyományainknak és történelmünk legdicsőbb napjainak. — Amikor a felszabadító szovjet hadsereg átadta népünknek a kivívott szabadságot, elkezdődött a politikai küzdelem a hatalomért — folytatta beszédét Czottner elvtárs. — Ez a küzdelem négy évig tartott, a szocialista fejlődés erői és a polgári pártok között. Ebben az időszakban egyre jobban fejlődött, erősödött, egyre több hívet állított zászlaja alá á kommunista párt... A négy esztendő az ország lakosságát meggyőzte, hogy hazánkat csak a szocializmus útján tehetjük széppé, gazdaggá, boldoggá, a nép igazi államává. 1949-ben már nagy tömegek sorakoztak fel a kommunista párt minden haladó erőt összegyűjtő zászlaja alá. Megérett az idő arra. hogy megalkossuk a Magyar Népköztársaság alkotmányát. 1949 augusztus 20-án életbe lépett az első olyan alkotmány hazánkban, amely a dolgozó népet szolgálja. Alaptörvény, program, a társadalmi rend irányelveinek tömör összefoglalása. Olyan országot alapítottunk, amelyben a nép óriási többsége az úr. A nép hatalmának a jelképe a Magyar Népköztársaság Alkotmánya. is jelent országunkban az, hogy minden hatalom a dolgozó népé. — Városon és falun a tanácsokban tíz és tízezer dolgozó gyakorolja hazánkban a hatalmat. Most ünnepeljük e tanácsok megalakulásának tizedik évfordulóját is. Ezért az idén kettős ünnep augusztus 20-a. A tanácsok — mondotta Czottner elvtárs — e tíz esztendő alatt nagy eredményeket, értek el a lakosság életszínvonalának állandó emelésében, gondoskodtak a hatáskörükbe utalt feladatok megoldásáról: Lelkiismeretesen vezették társadalmunk gazdasági és kulturális tevékenységét. — Fontos feladatokat töltenek be a tanácsok a mező- gazdasági termelés fejlesztésében, különösen a mezőgazdaság szocialista átszervezésének elősegítésében, a termelő- szövetkezetek fejlődésében és támogatásában. — Nógrád megye lakossága az elmúlt öt esztendő alatt mintegy 5 millió forint értékű > társadalmi munkát végzett, öt esztendő alatt Nógrád megye községi tanácsai 61 millió forintot fordítottak községfejlesztési célokra. Ez alatt az idő alatt 48 művelődési otthont, 11 kilométer hosszú távvezetéket, hat kilomé4Hantunk döntő alappillére a munkás-paraszt szövetség Augusztus 20-a azonban nemcsak az alkotmány napja. Ez a nap az új kenyér ünnepe is. Ez a szép magyar hagyomány jól beleillik augusztusi ünnepünk hangulatába. Államunk egyik döntő alappillére a munkás-paraszt szövetség. — Alkotmányunk első fejezetének első három paragrafusa szabja meg társadalmi rendünk politikai alapját. Az első leszögezi a legfontosabbat: a sokféle úri elnyomás után „Magyarország Népköz- társaság”. A másodikban az áll, hogy a „Magyar Népköz- társaság a munkások és dolgozó parasztok állama”, ahol „minden hatalom a dolgozó népé”. A harmadik leszögezi, hogy a Magyar Népköztársaság állama védi a magyar dolgozó nép szabadságának hatalmát, az ország függetlenségét, harcol az ember kizsákmányolásának minden formája ellen, szervezi a társadalom erőit a szocializmus építésére. Majd Czottner elvtárs rátért annak elemzésére, mit tér hosszúságú új villanyhálózatot építettek... De emellett a tanácsok fontos szerepet töltöttek be a proletárdiktatúra osztálypolitikájának érvényre juttatásában. Törvényeink következetes betartásával és betartatásával érvényt szereztek a dolgozó nép érdekeinek. Parasztok tízezrei a szövetkezeti gazdálkodás útján Czottner elvtárs ezután a szocialista útra térő parasztság mezőgazdasági eredményeiről beszélt. — A murjkás- hatalom azon igyekezett — mondotta Czottner elvtárs —, hogy a parasztságot bevezesse a nemzet nagy, szocialista családjába. A parasztság bizalmát a munkáshatalom iránt legfényesebben bizonyította az a kedv és nyugalom, amellyel a parasztcsaládok tízezrei léptek a szövetkezeti gazdálkodás útjára. Nógrád megyében, az alkotmány születésének napján, 1949-ben még csak 12 termelőszövetkezet volt, melyekben mindössze 82 család gazdálkodott 1085 holdon. Ma már 16 000 családnál is több gazdálkodik 135 termelőszövetkezetben 124 000 holdon. A termelőszövetkezeti mozgalom lendületes kibontakozása a szocializmus építésének meggyorsítását jelentette. Az egész nép érdekét szolgálja azzal, hogy népgazdaságunk további fellendítésének biztosítékát jelenti. Ezért kormányzatunk a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődését minden eszközzel elősegítette. De nagy segítséget kaptunk a szocialista tábortól is. A proletár internacionalizmus nyilvánult meg abban, amikor a Szovjetunió kormánya — kérésünkre — az eredeti megállapodásra és terven felül többezer traktort, gabona- kombájnt és egyéb mezőgazdasági gépet bocsátott rendelkezésünkre. Jelentős segítséget kaptunk több más baráti államtól, köztük az NDK-tól és a Csehszlovák Szocialista Köztársaságtól. Közel s%á% művelődési otthon a megyében Czottner elv társ ezután rátért annak ismertetésére, milyen eredményeket értünk el népünk művelődésének elősegítésében. — A Magyar Népköztársaság Alkotmánya biztosítja a népnek a művelődéshez való jogot, a pihenéshez, a szórakozáshoz való jogot. Tíz évvel ezelőtt például a megyében csak 71 község volt villamosítva. 1900. végére már minden Nógrád megyei községben kigyullad a villany. Az orvosok száma 1950 óta 110-ről 224-re, tehál több mint a kétszeresére emelkedett. Az 1958. évi 28-cal szemben az idén 71 védőnő vigyáz a nógrádi gyermeNagyorosziban ünnepi tanácsülést tartottak a tanácsok tízéves fennállásának évfordulójára. Képünkön: a község tízéves tanácstagjai láthatók: Micsik Imre vb-elnök, Hűvösvölgyi Viktória, Katona Pálné, Száraz János, Podhragyai Mihályné és Magyar Sándor. kekre. Tíz év alatt rengeteget segítettek Nógrád megyében a gyermekes anyákon: 1950-ben csak két bölcsőde volt a megyében, ma már 393 van. Tíz évvel ezelőtt még alig voltak községi művelődési otthonok. Számuk ma közel jár a százhoz. — Csak az elmúlt hét évben 47 filmszínház létesült a megyében és tavaly (tehát egy esztendő alatt) csaknem 3 millió ember tekintette meg az előadásokat. Ez a szám jóval felülmúlja a felszabadulás előtti mozilátogatottságot. 1953. óta csaknem megkétszereződött Nógrád megyében a rádióelőfizetők száma. A hatalom azonban kötelez. Nem csupán jogot, gazdagabb életet, jobb jövőt jelent, kötelezettségeket is ró a hatalom birtokosaira — mondotta Czottner elvtárs. — A hatalom súlyos felelősséget jelent az ország sorsa és jövője iránt. Úgy kell élnünk és dolgoznunk, hogy méltók maradjunk az ország vezetésére. Továbbra is, még fokozottabb lendülettel és bizalommal kövessük és támogassuk pártunkat, amely fennállása óta győzelmeink szervezője. Már ellenségeink előtt is világos, hogy a nép bizalma a párt iránt még sohasem volt ilyen sziklaszilárd, mint ma. Most újra nagy feladat előtt áll nemzetünk. 1960-ban befejezzük hároméves tervünket és belépünk második öteves tervünk évébe — folytatta Czottner elvtárs beszámolóját. — Az elkövetkezendő öt esztendőben le fogjuk rakni hazánkban a szocialista társadalom alapköveit. Ez talán most túlságosan egyszerűen hangzik. Pedig tudjuk, hogy nem lesz könnyű dolog. Sok-sok erőfeszítésre, áldozatra lesz szükség megvalósításához. Ezután Czottner elvtárs röviden beszélt arról, hogy amíg mi ünnepeljük eddigi erőfeszítéseink gyümölcseit, más népek harcolnak lét- fenntartásukért. szabadságukért. Majd így fejezte be beszédét: — Az elkövetkezendő feladatok megoldásához jó munkát, jó egészséget kívánok. A tízesztendős tanácsok dolgozóinak pedig azt kívánom, hogy az elkövetkezendő tíz esztendőben tegyenek még minél többet a néphatalom további megszilárdításáért, népünk felemelkedéséért. Nagy ünnepünkön, augusztus 20-án Nógrád megye dolgozó népének kívánok békét, erőt, egészséget, és az itteni hagyományok szerint: jószerencsét! — fejezte be beszédét Czottner elvtárs. Ezután a város dolgozói kulturális és sport rendezvényeken vettek részt. Délután több ezres tömeg gyülekezett újra a kollégium kertben, hogy meghallgassa a Munka Vöröszászlóérdemrendjével kitüntetett Vasas Művészegyüttes műsorát. Több ezer ember szórakozott másnap a Vasas Stadionban megrendezett sportbemutatókon is. A városba látogatott dolgozó parasztok üzemek, gyárak életével, a megyeszékhely szépségeivel ismerkedtek.. Egyszóval: Salgótarján és környékének dolgozó népe boldogan, gondtalanul ünnepelt. nógrádi Népújság AZ MSZMP NÓGRÁD MBGYKI BIZOTTSÁGA BS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVI. ÉVFOL1 KAM. 68. SZÁM ARA: 60 FILLÉR 1960. AUGUSZTUS 24.
