Nógrádi Népújság, 1960. július (16. évfolyam, 53-61. szám)
1960-07-30 / 61. szám
4 NÓGRÁDI NlPtJJHAO 1960. július 30. Ahol a hímzés költeményei születnek Ezt olvashatjuk ' díszes be- i tűkkel táblára remekelve Szécsényben az egyik ház homlokzatán: Palóc Háziipari Szövetkezet. Szerény a ház, de a falak között puha melegség várja az embert. Asszonyi kezek gondossága tesz itt meghitté minden szobát. A szőnyegek, párnák, térítők, a vitrinekben ékeskedő kendők mintáit szemlélve olyan az érzésünk, mintha a selymekbe, vásznakba írt költemények birodalmában járnánk. Ezeknek a fonalaknak, színes szálakkal írott költeményeknek asszonyok a reme- kesei, akik a palóc tájék legnemesebb hagyományait, népművészeti csodáit fogják egybe munkáikon színharmóniává. A palócföld világa nemcsak drdoalmunkban lett Mikszáth tolla nyomán halhatatlanná, de népművészetével is, amelynek a szövetkezet keretében ma 228 asszony a mestere, továbbfejlesztője. — A Palóc Háziipari Szövetkezet, — mondja Huszanyi- cza Jánosné elnökasszony —, aki 1957-ig maga is a szövőgépnél ült, — 1951-ben 41 dolgozóval alakult. Ebből a Ms törzsből fejlődött közel 300-as létszámúvá. Jelenleg három részlegünk van, s az itteni központ mellett üzeme működik a szövetkezetnek Nagylócon és Balassagyarmaton. A palóc asszonyok ihletett ujjai csodákat remekelnek. Mintáik színe, számlálhatat- lan sokasága az egész táj gazdag lelkületűnek tükre. Ezért keresettek a Palóc Háziipari Szövetkezet munkái nemcsak hazánkban, de a legtávolabbi országokban is. A mintás, szőttes párnák, térítők Milánóban, Brüsszelben, Amerikában éppoly kelendőek, mint itthon, s a szövetkezet jelenlegi 16 népművésze újabb és újabb, hagyományokon alapuló terveken dolgozik. Itt születnek zárólag export céljára —1 a kétszínű, mintás norvég kesztyűk s a Népművészeti Vállalat megbízásából a hímzésekkel gazdagon megrakott, fekete alapú váll- kendők, az úgynevezett stólák, amiket különösen a külföldi nők használnak előszeretettel estélyi öltözetükhöz. Hogy a Palóc Háziipari Szövetkezet tovább gazdagíthassa anyagát, az illetékes szervek támogatásával időnként pályázatot hirdet, s a legszebb tervek készítését is megkezdi. Az üzem gyorsvetélő gépei szorgosan dolgoznak a fürge asszonykezek parancsára s varázsolják elénk csodálatos mintáikat, amelyek annyi otthonnak lesznek majd díszévé. A gépi munkák mellett jelentős szerep jut a szövetkezet készítményei között a kézi alkotásoknak. Ezen a téren különösen a rimóci asszonyok tettek szép hírnévre szert találékonyságukkal, ügyességükkel. És készülnek a szőttesek, hímzett darabok mellett a Mváló minőségű penzsaszőneyegek is s bár a szövetkezet az eltelt közel egy évtized alatt egészen komoly üzemmé nőtt, az országos és nemzetközi keresletnek még így is nehezen tud eleget tenni. Az évi termelés értéke 4 millió forint, ugyanakkor a közös vagyon szintén nagyon szépen erősödik, s a dolgozók komoly kereseti lehetőséghez jutnak tudásukkal, művészetükkel. I Ártlinlf a szövetkezet kulJulllllln túrtermében. Valóságos Ms népművészeti múzeum ez a helyiség, ahol minden az itt dolgozók ízlését, művészi igényességét hirdeti. A Palóc Háziipari Szövetkezet egvre virágzóbb és mind erőteljesebben fejlődő közösség, amely nem akar megál- lani az eddigi eredményeknél, s újabb terveket „szövöget”. Ügy tervezi, hogy a következő esztendőben az üzem szomszédságában Népművészeti Házat építtet, amelyben a kultúrterem mellett állandó jellegű Mállítási szobát, néhány szövőgép beállításával pedig kísérletező termet létesítenek, ahol a megye népművészei új elgondolásaik első darabjait válthatják valóra. A Palóc Háziipari Szövetkezet, — bátran mondhatjuk — egyik büszkesége a megyének. Olyan büszkesége,, amely művészkedő embereink alkotásain keresztül világszerte elismerést szerez. (barna) Petőfi halálának 111-ik évfordulójára Mint minden esztendőben; az idén is emlékezünk Petőfi Sándor testi halálának évfordulójáról. Azért mondom testinek, mert hiszen szelleme még él, s örökké halhatatlan marad. Eszméi, míg a szabadságért valahol harcolni kell, örökké aktuálisak maradnak. A nagy költő 1849 július végén leli halálát a végzetes segesvári ütközetben. Halálának száz százalékig megbízható körülményei a mai napig sem tisztázódtak. Életben utoljára egy orvos látta, aki a sebesülteket kötözte. Szerinte fekete pantallót, vitorlavászon zubbonyt, pörge kalapot viselt, ő azonnal felismerte a veszélyt. „Rá kiölték Petőfire — írta később — odamutaték az eseményre. ő odamaradt és csak annyit mondott : „po- tomság”. Én rámutaték a balszárnyra, ahol Bem, a tábor nők is futott. Petőfi szemét odavető, szó nélkül megfordult és futni kezdett... Utánuk kél Fagylalt! Fagylalt! Milyen finom az a jéghideg kis kupac, amelyet a cukrász, vagy egy csinos cukrászlány nyújt felénk a hőség óráiban. Es néha még dühöngünk is, ha nincs. Nem tudjuk elképzelni miért, hiszen oly megfoghatatlan, hogy hol készül. Valóban? Zúg a ventillátor, de mégis olyan a műhely, mintha kazánok sora fűtené. Egy hosszú asztalon citromhéj-hegy, mellette tojáshalmaz. Egy ragyogóan fehér üstben vajszínű folyadék fortyog. Alig lehet mozogni a tejeskannáktól, a tele cukroszsákoktól, s ráadásul gép, gép hátán. Fehér és tiszta minden. Mint valami elvarázsolt kastélyban minden mozog, zúg, a látogatót váratlan meglepetések érik. Első pillantásra találgat a kíváncsiskodó, vajon hová is csöppent. Fagylaltüzem ez az javából. Csinos, fehérköpenyes leány mutatkozik be, Józsa Magda, a Salgótarjáni Vendéglátóipari Vállalat fagylaltüze99Eperfagyi, eperfagyi, hu de finom .. mének vezetője. Szabadkozik, hogy sok a munka, de ez most így van. Elvégre most van a szezon csúcsforgalma. — Kéthete naponta 10—12 mázsa fagylaltot készítünk — mondja és közben megindítja a hűtőborda működését. Szellemes jószág ez a gép, mintha sok s betűt helyeznének egymás alá, amelyeknek belsejében hideg víz folyik és a forró fagylalt- masszát lehűti, miközben az a gördü- leteken lefolyik. — Ebben az üstben éppen vanília fagylalt készül — mutat a fortyogó sárgás folyadéktömegre. Szabatosan, gyorsan elmagyarázza kérésemre, hogy miként is készül a fagylalt. — 75 liter tejhez 30 kilogramm cukrot teszünk, majd 9 liter tojásfehérjét adunk hozzá. Ezután szűrjük, ízesítjük és lehűtjük az üzletbe való kiszállításhoz... — mondja mosolyogva és aztán hozzáteszi. — Próbálja meg bármelyik háziasszony, hiszen ez nem nagy adag... Ez tejes fagylalt, de készítünk gyümölcsfagylaltokat is. Málnát, epret. Naponta 7—8 féle fagylaltot. A magyarázat gyors volt, az kétségtelen, de képzeljék csak el, 9 liter tojásfehérje az megfelel 360 darab tojásnak. Ez egy adag. Kíváncsian várom a kész fagylaltot és csak akkor lepődöm meg, mikor elém tesznek egy pohár tejhez hasonló valamit. Kiderül, hogy ez a fagylalt. Ezt az üzletben aztán szilárdra keverik. Körém csoportosulnak a kis üzem dolgozói, Antal Olga, Neumann Pálné és izgatottan figyelik, hogy vajon íz- lik-e. Nagyon finom. Még Gyulai Tibor is megkönnyebbülve önti a cukrot a következő adagba és Körösi Istvánná is gyorsabban töltögeti az elmosott eszközöket. Sok a munkájuk, hiszen a városon kívül a salgótarjáni járást is ellátják ízletes fagylalttal. Vidámak, jókedvűek. Csupán akkor szontyolodnak el, mikor megkérdezem, miért kevés a csokoládé fagylalt. — Sajnos, nem teremthetünk csokoládésat, ha nem kapunk elegendő kakaóport — mondja a fürge Antal Olga. Es ez bizony nem tőlük függ. És még egyet. Panaszkodtak is. Egyszemélyre méretezett öltözőjüket hatan használják. Bizony, ez kellemetlen, de talán lehet változtatni rajta. Anyag érkezik. Édes anyag. Mindenki újra munkához lát, a nagyon rövid beszélgetés után. Loccsan a tej, recs- csen a tojáshéj ... készül a fagylalt.. — pádár — ezred dzsidás. „Ebből a gyűrűből csak a lovasok tudhattak még idejében kijutni. Petőfi gyalog volt. Fedetlen fővel, széteresztett ingnyakkal, lengő zubbonyban futott. Az orvos visszaemlékezése minden bizonnyal megfelel a valóságnak, mert nem sokkal később Heydte ezredes is ilyen öltözetben látta — csak már holtan. Körülötte szétszórt iratok voltak vérrel bemocskolva. Ő így jellemezte a halottat: „Előttem teljesen ismeretlen volt, sovány, kicsiny, szárazarcú, nagyon határozott kifejezéssel és nagy fekete körszakállal. Nadrágja fekete pantalló volt. Később... tudakozódtam több felkelő tisztnél ezután a személyiség után és legtöbbjük úgy vélte, hogy a halott bizonyosan Petőfi volt...” De még harminc-negyven évvel a segesvári ütközet után is akadtak emberek, akik valahol látták. Az ekPETÖFI SÁNDOR: korra már világhírűvé nőtt költőóriást az emberek képzelete nem tudta holtan látni. Volt, aki egy orosz ólom- bányában hadifogolyként dolgozott vele, mások a Ba- laton-partján, vagy az ország különböző területein találkoztak vele. Azonban sajnos, nem ezeknek volt igazuk. Petőfi régen halott volt. Egy bizonyos: gondolatai, álmai a szabadságról, a nép jövőjéről alkotott elképzelései ma már megvalósultak, vagy megvalósulóban vannak. És ezért érdemes volt élnie. (Illyés Gyula Petőfi-je nyomán.) Halálát maga a költő, ma radandó, szép látnoki versek egész sorában próbálta elképzelni, úgy, ahogy aztán később a valóságban is történt: a szabadságért harcolva a harcmezén esett el, bátor, igaz hazafihoz méltóan. Ezt mondja el: Sors, nyiss nekem tért... című megkapóan szép költeményében is. mjiu nekem tézt... Sors, nyiss nekem tért, hadd tehessek Az emberiségért valamit! Ne hamvadjon ki haszon nélkül e Nemes láng, amely úgy hevít. Láng van szívemben, égbül-eredt láng, Fölforraló minden csepp vért. Minden szív-ütésem egy imádság A világ boldogulásáért. Oh vajha nemcsak üres beszéddel, De tettel mondhatnám el ezt! Legyen bár tettemért a díj: egy Új Golgotán egy új kereszt! Meghalni az emberiség javáért! Mily boldog, milyen szép halál! Szebb s boldogítóbb egy hasztalan élet Minden kéjmámorainál. Mondd, sors, oh mondd ki, hogy így halok meg, Ily szentül!... s én elkészítem Saját kezemmel azon keresztfát, Amelyre fölfeszíttetem. Pest, 1846, április 24-30 Határidő előtt elkészül a szuhai új iskola Szuha községben is komoly gondot okoz esztendők őta az iskolás gyermekek elhelyezése. A régi iskolák ma már me- gyeszerte szűknek bizonyulnak, s a zsúfolt termek a nevelők munkáját is megnehezítik. Az iskola túlterheltségének enyhítésére ebben az évben Szuhán is új, kéttantermes, nevelői lakással ellátott iskola épül. Az építők a tervek szerinti szeptember 15 helyett már augusztus 20-ra, alkotmányunk ünnepére elvégzik a munkát. ÍÍOOOOOOOOOOOOOGOOOOOGOGOOOOGOOOOOOOOOOOOO0( XDOOOGGOGOOOGGXDOOOOOCDOOOOOOOOOQCDOOOOOOOO' Csehszlovákiában nagy sikere voll- a baiassagyarmaH színjál-szóknak Háromnapos turné keretében a csehszlovákiai Ipolyságon és Felsőtúron nagy sikerrel szerepelt a balassagyarmati központi színjátszó együttes. Az első ünnepi előadás előtt a vendégcsoport nevében Hemerka Gyula köszöntötte a CSEMADOK képviselőit, akik rendkívül nagy baráti szeretettel fogadták a vendégeket s a szereplőket virágokkal halmozták el. Az első előadásra Ipolyságon a városi tnaács nagytermében került sor, Felsőtúron pedig a művelődési otthon zsúfolt nézőtere tapsolt a szereplőknek. Az előadásokon részt vettek a párt és a vá-J rosok képviselői s köszönetül két fejezték ki az élvezetesi előadásért. A balassagyarmati színját-i szók előadásainak viszonzása-' ként augusztus második felében Csehszlovákiából magyar- nyelvű színjátszó együtt látogat el a megyébe, — Lo-> vicsek Béla: Húsz év után, című darabját mutatja be,| amely a Benes-rendszer ma-i gyár kisebbségének életét és, a mai CsehszlováMában élő magyarok életét ábrázolja. Megyei úttörők üdültek Kelet-Németországban Kéthetes nagyszerű élményben volt része 43 megyei úttörőnek az elmúlt hetekben. Ezek a gyermekek a keletnémet Helbra város vendégei voltak ezen a nyáron s a boldog két hétből egy hetet töltöttek a nagy ipari kombinátban. Ottlétük alatt zenekarukkal négy nagysikerű hangversenyt rendeztek, s a kis úttörő együttesnek a hangversenyek nyomán olyan jó híre kelt, hogy amikor a második héten a kombinát tengerparti üdülőjébe költözött át, a rádió mikrofonja is jelentkezett, hogy felvételeket készítsen, amelynek közvetítésére július 30-án szombaton délután fél! 3-kor kerül sor. Az utolsó Madáchitól Csesztvén Valahogy azt érzi itt az ember, amint az emelkedőn halad, hogy egy Mcsit visszafelé megy a történelemben. Látni már a kúriát... Ott élt Madách! Látni az omlatag falakat a lombos fák ölelésében is, de a kúria lakója néhány esztendő múltán immár száz esztendeje nem járt erre. Csak emlékei boronganak, egy öreg fa tövében a lába nyomát véljük formálódni a szeszélyes homokon... Itt élt a dráma hangján beszélő költő több évet, és itt a Madáchok közül sokan, akiknek nevét a dombos temető kövei örökítik. Valóságos családi temetője ez a valamikor bizony nagyíj lombú családfának, amelynek Olmre, a költő egyik hajtása ©lett. O Három idős hölgy él a ©kúria középső részében, akik közül az egyik az utolsó Madách: Madách Alice, édesanyját gondozza. Madách Alice, az utolsó Madách-csal beszélgetünk egy antik szobában, ahol minden bútor szinte történelmi levegőt áraszt. ) Kicsoda is Madách Alice, ja családfa ágaiból? j A nagyapa, Károly, a költő ) édestestvére volt, Pál pedig 2 Károly fia, Alice apja. A Madáchok közül ők éltek ezen a birtokon a cseszt- vei határban, az öreg kúriában s ide jött a költő két- esztendős nyugalomra, a szabadságharcot kísérő fogság után. — Mit tud mondani a költő ősről az utolsó Madách — Madách Alice? Erről kérdezzük. öreg fotelben ülünk, faragott asztal mellett. Beszélgettünk. — Ügy tudom — mondja — Madách Imre a fogság után kéti esztendőt (töltött Csesztvén. Kisebb költeményeket írt, s a Tragédia megfogalmazásán gondolkodott. Emléktárgya nem igen maradt itt, mert a relikviákat 44- ben, a háború idején szétszórták. Madách Imre hagyatékából egy asztal maradt, a bölcső és a hintaszék a Palóc Múzeumba került. A költő nyomait kutatjuk minden kérdésünkkel, s a hitvesét, Fráter Erzsiét, akit hol elmarasztal az irodalomtörténet,- hol pedig védelmez. Miként vélekedik erről Madách Alice, a családfa utolsó hajtása? — Erzsinek senki nem értette meg az apró kis örömeit. A Madách-család rideg, zárkózott volt. Szerintem a Madáchok bűne, hogy Erzsi az lett, ami lett. Ebben a családban az asszony csak akkor szólalhatott meg, ha a nagyapa megszólította. Ebben a környezetben nehéz volt élni az asszonyoknak. Nem ítélem el Fráter Erzsit és sajnálom tragikus sorsát — mert ha a Madáchok ellen kell is szólani, Erzsi tragédiája jórészt a család magatartásából ered. Hogyan él ma az utolsó Madách? — erre keresünk választ az antik szobában, s a nagy család utolsó leszármazottjánál, Madách Alicénél. Nem panaszkodik semmit, pedig érezzük, lehetne oka elmondani sok sérelmet. Nem azért, mert az egykori birtokból a felszabadulás után mindössze 5 hold maradt, mert az igazságos elosztás mindenkire vonatkozott. Ám a Madách család utolsó névviselőjét mégis illene jobb körülmények közé juttatni. Madách Alice, aki 5 holdjával a termelőszövetkezetbe lépett — már csak azért is, 'mert a szövetkezet a költő nevét viseli —, dolgozni már nem igen tud. Épp elég, ha 90 éves anyját gondozni ereje van. A 71 éves Madách Alice most 260 forint nyugdíjat „élvez”, amiből 35 forint lakbért fizet. Mégsem panaszkodik. Igaz. volt néhány esztendő, amikor a megértő Bölöni György útján az Irodalmi Alaptól kapott néhány száz forint támogatást, ez azonban megszűnt. És mégsem panaszkodik. Valami segítség jön a gyerekektől: Pestről és Argentínából, ahova az egyik fiú M- vándorolt. S a segítségen túl jön majd egy értékes küldemény, ami nekünk szinte felbecsülhetetlen: a költő levelezésének, kéziratainak egy része a horpácsi kúriában tervezett Madách-szoba részére. A család késői utóda mindent a nemzetnek akar hagyományozni, ami Madách Imre életével kapcsolatos. A helyi nevelő szorgalma nyomán az épület tetőzetét rendbehozták, mert Pásztor Sándor tanító úgy írt a helyzetről, hogy az épület akkori állapota mellett szégyell Madáchról tanítani a gyermekeknek. Ha végre a Madách-szoba berendezésére sor kerül, s a tengerentúli kéziratok is visz- szaérkeznek, az utolsó Madách-lány otthona szűkebb lesz egy szobával. Madách Alicének egy szobája marad. Havi 35 forintért? ... Nem tudom, az illetékeseknek, akik a kúria sorsát intézik, mi a véleményük? Én úgy hiszem, hogy államunknak erre a pénzre aligha van szüksége, s úgy érzem, az Irodalmi Alapnak ma is lenne annyi anyagi ereje, hogy legalább az előző esztendőkhöz hasonló támogatást biztosítson a könyvkiadások, színpadi előadások bevételéből az utolsó Madáchnak: Madách Alicének. Barna Tibor
